Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-15 / 62. szám

8 1983. MÁRCIUS 15., KEDD A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT PEST MEGYÉBEN Sokféle kedvezmény a tanulóknak Az ösztöndíjtól az üdülésig Jó a kapcsolatunk az iskolákkal Evenként ezerkétszázan ta­nulnak a BKV-nál szakmát. E hatalmas szám is jelzi, mennyire népszerű ma a fia­talok körében a közlekedési vállalat. A tanulók ügyeivel már gyakorlatilag a jelentke­zés pillanatától felkészült szakemberek foglalkoznak, akiknek munkáját Madarász István, a ' szakmunkásképzési osztály vezetője irányítja. Ve­le beszélgettünk a tanulók kö­rében végzett érdekvédelmi és szociális tevékenységről. — Nehéz manapság jelent­kezőket toborozni? — Nem minden szakmára. Nálunk húszféle közül választ­hatnak a nyolcadikosok. Ezek között is vannak természete­sen olyanok, amelyekre nagy a túljelentkezés. Autószerelő­nek vagy elektroműszerésznek éppen ezért például csak olya­nokat veszünk fel, akiknek legalább négyes a tanulmányi átlaga. Hogy legyen lehetősé­günk a választásra, sok isko­lával tartunk kapcsolatot, egyebek között több Pest me­gyeivel is. Munkatársaink rendszeresen eljárnak ezekbe, s nemcsak a fiatalokat, de szüleiket is készségesen tájé­koztatják. Jogok és kötelességek — Milyen feltételek között tanulhatnak a gyerekek? — Egyre több pénzt köl­tünk az oktatás színvonalá­nak növelésére. Tavaly két új tanműhelyt építettünk, össze­sen 32,5 millió forintért. Éven­ként átlagosan 15 milliót köl­tünk a tanulók képzésére. En­nek nagy részét fordítjuk ar­ra a sokféle juttatásra, amely­ből a tanulók részesülhetnek. — Hogyan foglalkoznak az elsőévesekkel? — Attól a pillanattól, hogy nálunk jelentkeznek, már úgy tekintjük a fiatalokat, mint leendő munkatársainkat. A szülők jelenlétében részletes tájékoztatást adunk minden­ről, s közben elintézzük a to­vábbtanulással kapcsolatos egyéb teendőket is. Gyakorla­tilag az iskolában is felelőssé­get vállalunk mindenkiért. Ez­után a tanévnyitón találkoz­nak először a leendő osztály­társak, itt ismerkednek meg szakoktatóikkal is. Már ak­kor megmutatjuk nekik a műhelyrendet, amelyet a ta­nulói érdekvédelmi fórumok­kal, hadd tegyem hozzá: nagy viták után egyeztettünk és fogadtunk el. Ebben szerepel­nek a tanulók jogai és köte­lességei. Ingyen kollégium — Milyen szervezetekre há­rul az érdekvédelem? — Elsősorban természetesen a KISZ-re. S mivel már az elsőévesek közül is sokan lép­nek be a szakszervezetbe, így erre is. A fiúk közvetlenül az oktatóikhoz is fordulhatnak gondjaikkal, de van nálunk függetlenített ifjúsági felelős, akinek éppen az a feladata, hogy figyelemmel kísérje az egyes csoportok tevékenysé­gét, s ha kell, cselekedjék. — Milyen juttatásokban ré­szesülhetnek a tanulók? — Alapjuttatásuk közé tar­tozik a munka- és védőruha, ebben a tanulók jogai telje­sen azonosak a felnőttekével, valamint a tisztálkodóeszkö­zök. Ezeken kívül mindenki az évfolyamtól és az előmene­teltől függően ösztöndíjat kap­hat, ennek összege 110-től 600 forintig változhat. A tanulás­ban élenjárókkal külön tár­sadalmiösztöndíj-szerződést köt a vállalat, s ez további 250—500 forintot jelent. — A vidékieket el tudják helyezni kollégiumban? — Igen, az iskolákkal any- nyira jó a kapcsolatunk, hogy emiatt senkit sem kell eluta­sítanunk. Hadd említsem meg, hogy azoknak, akik­kel társadalmiösztöndíj-szer- ződést kötöttünk, a vállalat fizeti a kollégiumi díjat Is, így tehát gyakorlatilag ingyen lakhatnak ott. Üdülni is lehet — Milyen juttatásokat tud­nak még adni? — Napi három forintért ét­kezdhetnek nálunk a fiatalok, s persze megkapják a BKV já­rataira érvényes ingyenes bér­letet is. Üdültetési progra­munkban rendszeresen szere­pel a szakmunkástanulók be­utalása is, évenként sokan töl­tenek közülük kellemes napo­kat Balatonszéplakon és Ba- latonfenyvesen, néhányan kül­földre is eljutnak. Ezért aztán elég sok a gondunk mostaná­ban, hiszen a sok jelentkező közül kell kiválasztani leen­dő munkatársainkat — fejez­te be beszélgetésünket Mada. rász István. Megszűnt a zsúfoltság Elsők a tanulásban is Modern, világos műhely Az új tanműhelyben már a futóműveket szerelik a tanulók. Tavaly decemberben költöz­tek be új tanműhelyükbe a Sallai főműhely szakmunkás- tanulói. A beruházás nem volt olcsó — 12,5 millió fo­rintjába került a BKV-nak —, ám ezzel hosszú időre meg­szüntették a szakmunkáskép­zés egyik gondját, a zsúfolt­ságot. — Néhány hónapja még olyan helyzetben voltunk, hogy nem tudtuk zavartala­nul megszervezni a képzést — mondja Csendes László tan­műhelyvezető. — A fiúk egy­szerűen nem fértek el, olyan kicsi volt a hely. Most meg: nézzen körül! Tágas tér, min­den gépünk biztonságosan el­helyezhető, az új kabinetek is tiszták, világosak. Ide az eme­letre — mutat fel — egy lift hozza majd a javítandó al­katrészeket. Az autószerelő tanulók az első évben már alapos is­meretekre tesznek szert a fémipari szakmában, jelenleg pedig már az első és a hátsó futóművek javításával foglal­koznak. Nagy sikere van a tanulók kö­zött a tanulmányi verseny­nek is. Bár nem mindenki forgatja szívesen a tanköny­veket, ennek ellenére tavaly a Sallai főműhely tanulói nyer­ték el a vállalati első díjat. A pénzt, amelyet ezért kaptak, közös ^kirándulásokra költik, a legjobbak pedig — huszon­hármán —, az NDK-ba utaz­nak két hétre. A főműhelyben ezzel min­den feltételét megteremtették a zavartalan tanulásnak. Most már a korszerű szociális lé­tesítmények mellett modern műhely áll a fiatalok rendel­kezésére. I. ÉVFOLYAM 2. SIAM Ara: 1,— Ft 1982. NOVEMBER A 1*. «. FRANKÉI lló IFAII SIAKMüNKASKEPIÖ INTÉZET KI«. IS «AKUIIYEIITÉNEK jURARÖW Tanműhely Szentendrén is Minél többet, jobban tudni A Budapesti Közlekedési Vállalatnál több mint ezer­kétszáz fiatal tanul, húszféle szakmában. A fővárosban az egyik legismertebb, legszínvo­nalasabb szakmunkásképző iskola, a Keleti pályaudvar­hoz közel, a Murányi utcában található. Itt még BKV-osztá- lyok is vannak, ahol minden tanuló a vállalat tanműhe­lyeiben sajátítja el a gyakor­lati fogásokat. Igaz, nem mindegyikük kötött társadal­mi szerződést a BKV-val, de a 240 fiatal közül a szakmun­kás-bizonyítvány megszerzése után sokan mennek a már megismert közösségbe. Molnár Gyula, a fiatalos, megnyerő modorú igazgató mondta el, hogy nagy válto­zások előtt állnak: Mátyásföl­dön már elkészült az ország legkorszerűbb szakmunkás- képző intézménye, ahová a tavasszal költöznek. Csodaszép tornaterem lesz, az elsősök­nek modern műhelyek épül­tek. Az autószerelő és karosz- szérialakatos fiúk saját iskolai újságot is csinálnak, amelyet a BKV nyomtat ki. Mi tagadás, e két szakmá­ban a túljelentkezés másfél- szeres, így főként a jobb tanu­lóknak van nagyobb esélye a bejutásra. Megyénkből éven­ként harminc fiatalt vehetnek fel, s őket kollégiumba is tudják helyezni. A gyerekek az első évben fémipari alap­képzést kapnak, a szerelők az első és a hátsó futóművel, a kormányszerkezettel, a se­bességváltóval való megismer­kedéssel folytatják, a karosz- szérialakatosok a kézműves ügyességet igénylő, lemezfor­máló szakmai alapokat sajá­títják el, majd a harmadik évben mindannyian már a gyárakban, és javítóüzemek­ben tevékenykednek. Aki jól tanul, szorgalmasan és ügye­sen dolgozik — és a magatar­tásával is megérdemli —, az az utolsó félévben 13—16 fo­rintos szakmunkás-órabérért dolgozhat. Az iskolában van ifjúsági parlament, ahol min­denki elmondhatja panaszát, javaslatát, igen sok a sport- program, a vetélkedő. Bejárni bizony nem mindig jó, így azoknak, akik Szent­endre, Dunakeszi, Érd környé­kén laknak — szerencséjük van. Ott ugyanis szintén van­nak BKV-s osztályok. A pilisvörösvári 206-os szá­mú szakmunkásképző iskola kihelyezett tagozata a szent­endrei Bacsó rakparton talál­ható. A kívülről impozáns, be­lülről romantikus, régi iskola- épületben 31 BKV-s palánta tanulja a karosszérialakatos vagy a villamosjármű-szerelő szakmát. Szép, otthonos kis tanműhelyükben egyszerre 50 tanuló dolgozhat, elektromos próbapadon, köszörű-, prés-, illetve élhajlító gépeken. A műhely mellett sportpálya, tiszta öltöző van. Érden mechanikai műszeré­szek tanulnak, akik e napok­ban a gyakorlati oktatás ke­retein belül a fővárosi Pong- rác-garázsban trolibuszokat javítanak. Dunakeszin, a 201. számú intézetben a vasúti villamos szerelő szakmát lehet megtanulni. Bármelyik iskoláról is le­gyen szó, tanulmányaik során a fiatalok sok tanműhelyben dolgoznak. Az oktatók befor­gatásnak nevezik azt a beosz­tást, amelynek lényege, hogy a változó helyszínekkel a ta­nulók minél többféle tudniva­lót sajátítsanak el, minél ala­posabban. Erről szólt részle­tesen Csonka József, a gya­korlati oktatás vezetője, a Fehér úti javítótelepen álló tanműhelyben. — Decemberben nyílt meg a műhelyünk, a Sallai főmű­helyben épült másik nagy műhellyel együtt. Egyébként a BKV távlati célja, hogy min­den főegységben, járműtípus­ban legyen modern tanuló- központ. Ezek közül immár elkészült a kötöttpályás jár­művek műhelye, ez a miénk, az autóbuszoké a Sallai fő­műhelyben, s hátra van még a kisföldalatti és a kishajók tanműhely-rendszerének kor­szerűsítése. Mindennek az a célja, hogy mind felkészül­tebb szakmunkások kerülje­nek a termelésbe, hiszen nem tagadhatjuk; a felnőttek sok­szor már egy kicsit idegen­kedve nyúlnak mondjuk az NC-vezérlésű esztergákhoz. Hozzá kell tenni, igen jók a szociális körülményeink is, amelyek még tovább bővül­nek az Örs vezér tér sarkán épülő oktatási irányító köz­ponttal. A tanműhelyen még látszik, hogy új, a csarnokban a leg­különbözőbb gépek között ál­ló villamos mellett, alatt, fö­lött sürögnek a tanulók, több kis tanteremben — oktatói ka­binetben —, munkapadok mel­lett, másutt iskolapadokban ülve, írásvetítőt használva ta­nulnak a fiatalok. Még lá­nyok is vannak; ők szakkö­zépiskolás elektronikai műsze­részek. De van itt közúti vil- lamos-járműszerelő, vasúti járműszerelő, karosszérialaka­tos is. Egy távolabbi üzemben fényezőkkel találkoztam, a nemrég érkezett olasz auto­matagépsor kezelését tanulják. A fiatalokat olykor még a felnőttek is meg-megcsodálják a bonyolult gépek mellett... talatairól. A gyermekek nagy- nagy figyelemmel hallgatták. A siker arra ösztönzi az isko­lát, hogy a jövőben hasonló előadásokat rendezzen. Nem véletlen — Nálunk állandóan van egy kis pályaválasztási kiállí­ts ; — mondja Boda Istvánná. — A pályaválasztási faliújsá­gunkra azokat az ismertető­ket, prospektusokat akasztjuk ki, amelyeket a vállalatok küldenek el nekünk. A BKV életéről szóló írások állandóan szerepelnek itt. Rendszeresek a pályaválasztási témájú szü­lői értekezleteink is. Sokszor nem a gyereket kell meggyőz­ni arról, hogy ne a gimná­ziummal kísérletezzen, hiszen egy jó szakma megszerzése el­érhetőbb a számára, hanem a szülőket. Sokan erejükön fe­lüli feladatokra akarják kény­szeríteni gyerekeiket. Jobb be­látásra bírni őket, ez is a mi feladatunk. A számok önmagukért be­szélnek. A Szentendrei Köz­ponti Általános Iskolából ki­kerülők mindnyájan tovább­tanulnak, ez nem lehet vé­letlen. Többen közülük, meg­ismerve a BKV tevékenysé­gét, a közlekedési vállalatnál jelentkeznek szakmunkás- tanulónak. kezükbe vehetik a szerszámo­kat, ahol maguk is kísérletez­hetnek, próbálkozhatnak a gé­pek kezelésével, használatá­val. Jobb belátásra — Sikerült ilyen programo­kat szervezniük? — Természetesen. Több szakmunkásképző intézetet és vállalatot kerestünk föl, s ezeken a kirándulásokon ala­posan megismerkedhettek ta­nulóink az ottani élettel. Ki­próbálhatták a gépeket, a munkaeszközöket. Igen nép­szerűek a vetítések Is, a jó filmek segíthetnek a gyere­keknek a választásban. Az idén az egyik legsikerül­tebb rendezvényük az volt, amelyet egy tavaly végzett diákuk tartott. Bemer László az autószerelés tudományát sajátítja el, most elsős, s vál­lalkozott arra, hogy részlete­sen elmondja, mit tanulnak ők a szakmunkásképző inté­zetben. Elhozta a könyveit is, s fiatal kora ellenére megle­pően érdekfeszítően számolt be a hallgatóságnak a tapasz­Pályaválasztási vetélkedők, üzemlátogatások, szakmai be­mutatók, rendhagyó, diákok vezette előadások — az ered­mény: a Szentendrei Közpon­ti Általános Iskola valameny- nyi végzős tanulója továbbta­nul. Pedig nemcsak néhány száz, hanem ezerkétszáz diák­ról van szó. Nem csoda hát, hogy Hanes Lászlóné, az iskola igazgatóhelyettese örömmel sorolta, mi mindent próbál­nak megtenni azért, hogy ta­nulóiknak — és természetesen a szülőknek —, megkönnyít­sék a választást. Arról per­sze szó sincs, hogy maximá­lisan elégedettek lennének. Hanes Lászlóné például soha annyi kétségbeesett szülőt nem látott, mint .avaly év vége felé: még a legjobb ta­nulóik közül sem vettek fel mindenkit a gimnáziumba. Új formák Az idén még inkább töre­kedniük kellett arra, hogy azoknak, akiknek kevés esé­lyük van a gimnáziumba be­jutásra, képességeiknek a leg­inkább megfelelő szakmákat A A szülőket is meg kell győzni Megkönnyítik a választást ajánlják. Ez pedig igazán nem könnyű feladat. Hogy mennyi­re nem az, arról beszélget­tünk Boda Istvánnéval, az is­kola pályaválasztási felelősé­vel. — Ebben a tanévben kap­tam meg ezt a feladatot — mondja. — A technikai mun­kaközösséget én vezetem. A tananyagban is szerepel: az üzemlátogatásoknak rendsze­reseknek kell lenniük. A helyi üzemek, gyárak, köztük a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat, illetékeseivel így igen jé a kap­csolatom, s nyugodtan meg­kérhetem őket, hogy ne csak a gépeket mutassák be a gye­rekeknek, hanem a szakmá­ról is bővebb információkat adjanak. Ez persze csak egy aprócska része pályaorientá­ciós tevékenységünknek. — A többi? — Üj formákkal kísérletez­tünk. Az a tapasztalatunk, hogy a prospektusos módszer nem válik be, ritkán hatásos. A gyerekekkel egyetlen pályát sem lehet csupán papírokból, száraz ismertetőkkel megsze­rettetni. Az élő bemutatók ér­nek a legtöbbet. Azok, ahol

Next

/
Oldalképek
Tartalom