Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-11 / 59. szám
FIN - 1983 Szombatost mspyitó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA N XXVn. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 19S3. MÁRCIUS 11., PÉNTEK K©?áa Sndisíaaak Újságkihordók hétköznapjai Az utcán Bisesszar©! köszönnek Fél hat sincs még. Csendesek az utcák, csak a korábban kelők kezdenek szállingózni munkahelyük felé. Kívülről nézve néptelennek tűnik a posta is, pedig odabent már javában dolgoznak az asszonyok. A hosszú szoba padlóján és asztalain frissen érkezett újságkötegek tornyosulnak, s ezeket válogatják, szortírozzák ki-ki a körzete szerint. Hóolvadás után Kövérre híznak a hatalmas szatyrok. Megszámlálni is nehéz lenne, hányféle újság indul így reggelente útnak. Heti- és napilapok, fehérek- feketék, színesek. A város tizenhárom hírlapkihordóját napjában egyszer ilyentájt lehet együtt megtalálni. Hét órakor már hiába keresném őket idebent, a körzeteket járják már akkor mindany- nyian. Sietősen készítik csomagjaikat, nem csoda, hiszen hosszú kilométerek állnak előttük. amit kerékpárral, olykor gyalogosan járnak végig. Nyomós az ok, ha mégis várakoznak az indulással. Ilyenkor az történhetett, hogy valamelyik lapot nem hozta el a kora reggeli vonat. Hiányos csomaggal pedig nem érdemes útnak indulni. A késve jött lappal újból végig kellene járni a körzetet. Ritka az ilyen késés. Ámbár előfordult már, hogy csak másnapra jutott el az olvasóhoz lap, mert Szegedig vitte a mozgóposta a kötegeket. A tanyai postás autóval utazik, védve esőtől, hótól. A városi hírlapkihordóknak nincs ilyen jó dolga. Gumicsizma, esőkabát minden védelmük, s ők várják talán mindenkinél jobban a tavaszt, a jó időt. Az idei tél hozzájuk is kegyes volt, az időjárás nem hátráltatta a lapok megérkezését. Megszokott dolog, hogy a karácsonyi ünnepek előtt van némi késésük az újságoknak, de mondogatják: ez most sem rajtuk múlt. Hófúvás, vagy szakadó eső miatt még egyikőjük sem maradt otthon. Pedig nem minden körösi utca aszfaltozott. Tavasszal, ősszel sáros földutakon vezet az út a tabáni részen, de eső vagy hóolvadás után sártengereiről híres az alszegi meg a felszegi városrész is. Alszegi részen Szecsei Ferencné, a 21-es Volán és a Szolnoki út környékének a gazdája. Tőle kérdezem: valóban jó telük volt? — Jónak nem volt jó, mert melyik télnek örül az ember? Annyi bizonyos, régen volt már ilyen enyhe telünk. Közlekedésünkben sem volt különösebb akadály, nagy hideg miatt sem fáztunk úgy, mint máskor. Talán csak a legutóbb esett hó jött váratlanul, de emiatt sem késtünk a kihordással. — Melyik a legnehezebb napjuk? — A csütörtök meg a péntek. Ekkor kapjuk a legtöbb újságot, zömmel a képeslapokat is. Már a csomagolással is többet vesződünk, nem beszélve a kihordásról. Fazekas Istvánná körzetében tizenhat kilométert tesznek ki az utak, nem gyerekjáték ezt minden áldott reggel végigkerékpározni. Mégis azt mondja, szereti ezt a munkát, de főleg az embereket, akikkel napjában találkozik, beszél. Nem haragból teszi, ha panaszkodik most egy kicsit. A díjbeszedés nehézségeit emlegeti. Azt, hogy olykor körülményes bevasalni az újságpénzt. — Félreértés ne essék, nem a többségről van szó, egy-két kivételtől eltekintve mindenki időben, rendben kifizeti, ha kérem. Huszonötezer forintot szinte egyetlen nap alatt összeszedek, de nemegyszer pár száz forintért napokat várnom kell. Érthető, ha néhol éppen nincs otthon senki, vagy elfedekezett róla s kifutott hó végére a pénzből, de az már bosszant, hogy szinte tudom: az asztalterítő alatt ott a pénz, mégis húzzák, halogatják, pedig tudják, egyszer mégis el kell számolniuk. Bólogatnak a többiek, nyilván másfelé is könyörögni kell olykor a járandóságért. A hírlapkihordók minden hónap tizenkettedikétől kezdhetik hivatalosan a díjbeszedést, amivel huszonötödikéig el kell számolniuk. Mi történik, ha mégsincs együtt a pénz? Nevetnek a kérdésen, mert annak bizony együtt kell lennie. Volt példa rá, hogy saját zsebből került a többi mellé a hiányzó összeg, mert idő sem volt már a kilincselésre. — A legjobb háztartásban is ki lehet futni a pénzből, mi csak tudjuk, mindannyian háziasszonyok vagyunk. Ezért, ha valaki fél a meglepetéstől több hónapra előre is kifizetheti kedvenc újságjait. Legalább jó időre nincs gondja rá. Sajnos kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, pedig nem hinném, hogy nagy érvágás lenne néhány száz forint előre fizetése. Halász Ferencné a 10. körzet újságosa. Önmagában keveset mond a körzetszám, maga is csak alszegi résznek emlegeti területét. Milyen a kapcsolata az olvasókkal? — Azt hiszem, a többiek nevében is mondhatom, hogy általában mindenkivel a legjobb viszonyban vagyunk. A körösi emberek legtöbbje nehezen barátkozik, de a hosz- szú évek alatt közel kerülünk egymáshoz, Az ismeretségből fakad az is, hogy sok helyen úgy kezelnek, mintha csak otthon lennék. Megértőek, ha netán nem tudom vinni a várt újságot, tudják, ha ilyen előfordul, nem az én hibám. Az utcán messziről köszönnek, s ez nagyon jólesik, mert ebből is érzem, szeretnek, tisztelnek az emberek. Kevesen vannak A hosszú szortírozószobában egyre kevesebben maradnak, Aki elkészült a csomagolással, indul a dolgára. Parázs Sán- dorné, aki legtovább marad, neki mindig is több idebent a dolga. A saját újságjain kívül a városi pavilonok és a tanyákra induló postakocsik lapjait is ki kell készleteznie, Tizenöt éve minden reggel ezzel kezdi a munkát, s ráadásul a legnagyobb körzet is az övé. Húsz kilométernyi utat kell napjában végigkerekeznie, mire elfogy az utolsó ház is. Sokan kérdezték már tőle, miként bírja erővel ennyi év után is, hiszen nem egy új vagy régebbi munkatársa fáradt bele ebbe a munkába. — A szabadságon levők vagy betegek helyett hogyan oldják meg a kézbesítést? — Két lapkihordó tartalékunk van. ök azok, akik ilyen esetben belépnek közénk. Előfordul, hogy még így is kevesen vagyunk, ilyenkor nekünk kell vállalnunk beteg munkatársunk körzetét is. Ezt egyébként mint brigádtagok is kötelességünknek érezzük. Kitüntető címek A hírlapkihordók Május 1. szocialista brigádjának vezetője Parázs Sándorné. Nem véletlen, hogy egyik legoda- adóbb munkatársukat választották a közösség élére. A brigád tavalyi tevékenysége alapján most is számíthat az elismerésre. — Az értékelésnek még előtte vagyunk, nem akarok előre beszélni. Az azonban elmondhatom, ha látványos, új dolgokat nem is produkáltunk, de amit vállaltunk, teljesítettük. A mindennapok munkáján túl azt hiszem, vállalásainkkal is elégedettek vezetőink. A posta többi dolgozójától nem maradtunk el, s annyit máris tudunk, hogy a kitüntető címnek az idén is bízvást várományosai lehetünk. Miklay Jenő A 34-es gyors. Színes, szinkronizált szovjet katasztrófa- film. Előadás: 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Csatár a pácban. Színes, szinkronizált francia film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél U-kor. Togóból érkezett Kedves vendég a bálban — Boukpessi Léah. Nézem a nyílt arcú, barátságos, fekete fiatalembert, szorítom a kezét, de tanácstalan vagyok. — Léah. Ez a keresztnevem. Nálunk, Togóban, ugyanúgy a második, mint itt, nálatok. Nagyon szép ország — teszi hozzá mosolyogva. Te jó ég, Togo. Aztán beugrik: valamikor, régmúlt gyermekkoromban néhány csillogó bélyegcsoda kedvéért utánanéztem, Nyugat-Afrika, Ghána mellett. Sorolom is büszkén tudományom. — A másik szomszéd Benin. Jó szomszédok. Magyarul tanul — Hogy kerülsz Nagykőrösre? — Elölről kezdem. Budapesten a Pataki István Szakközépiskolába járok, elektroműszerész leszek. Egyik barátom barátja meg itt a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközép- iskolában tanul, jöttünk a szalagavatójára. Az utolsó szó nehéz neki, inkább mutatja a kavargást. — Jól beszélsz magyarul... — Második éve tanulom a magyart, előbb a nyelvet kellett tudnunk, aztán kezdődhetett a szakközépiskola. Valami csendesebb helyet keresünk. Bort töltenék, de a fejét rázza. Márkázgatunk. — Harminckét éves vagyok A fővárosban, Loméban születfeay fehér kskas ioveáelmező kccs&farm Nagykőrösön nagyon sok olyan foglalkozás megtalálható, amelyből hasznot, megélhetést lehet remélni és nyerni. így voltak a törökkorban, akik salétromot söpörtek a szikes földeken, és amikor divatban volt a piócákkal való gyógyítás, voltak, akik a piócagyűjtésből és -eladásból keresték meg a napi kenyérrevalót. A napokban különleges mellékfoglalkozásra figyeltem fel a Mintakert utcában. Egy tiszta, nagy udvarban sétálgatott egy sereg piros tarajos, szép fekete japán kacsa, s közöttük, mintha felügyeltek volna rájuk, gangosán sétálgatott egy nagy fehér kakas, két tyúkjával. Bezörgettem, és előjött két körösi gazdálkodóember: Kiss Ambrus és Kiss Balázs. A két testvér közül az egyik 70, a másik 71 éves. Szorgos munkáséletükben a tanyán dolgoztak és elhanyagolták a családalapítást. Midőn a termelőszövetkezetek jöttek, az egyik belépett tagnak, p másik. beteges volt, és nem lépett be, s most még nyugdíjat sem kap. — Szerényen éldegélünk — mondották kérdéseimre, de aki segítségre szorul, és megérdemli, a segítséget, előbb- utóbb megkapja. így voltunk mi is. Jó pár éve a baromfipiacon jártunk, s egy régi katonacimboránk három japánkacsát árúit, egy gácsért és -két tojót, s ajánlotta nyugdíj- pótléknak a kacsatenyésztést, és megvettük a szárnyasokat méltányos áron. — Azóta tenyésztjük a japán kacsákat, melyek nagyon hálás jószágok. Alig van velőik baj. Csak enni, inni kell nekik adni. Nem igényesek, de szeretik a tisztaságot. Tavasszal és őszidőben a kitett szalmából minden tojó, valahol a szín alatt fészket csinál, tojik bele 20—22 tojást, és öt hét alatt kikölti, s a kicsik már aznap fürdenek a vályúban, így egy év alatt, egy tojó legalább 40 kiskacsát nevel. Volt olyan év, hogy több százra szaporodtak az udvarban. A kicsik néhány hónap alatt piacképesek, finom, porha- nyós a húsuk, és feltűnően nagy a májuk. De vannak, akik nem törődnek azzal, hogy lazuló öregek vagyunk, s nem jó szemmel nézik a kacsafarmot, ezért, ha bírjuk, kivisszük a kacsákat a tanyára. Kopa László tem, szüleim munkások. Apám egy kis üzemben dolgozott, 1953-ban sajnos ő meghalt. Anyám egyedül nevelt tovább bennünket. Hárman vagyunk testvérek, a nővérem már hamar munkába állt, aztán férjhez ment, fia és lánya született. öcsém is nős, két fia van. Hosszú ideig — Nálunk más az iskolarendszer, mint itt. Kevés is az iskola, meg az ország minden vidékén más és más a szokás, de a lényeg, hogy Loméban francia*típusú az oktatás. Hatéves az általános iskola, ide hatéves kortól kell járni. Utána a gimnáziumot végeztem el, ami 7 esztendő. Éppen akkor indult az oktatási reform, sok tanító kellett, megpróbáltam egy évig. Aztán a televízió munkatársat keresett. jelentkeztem, fél évet töltöttem, mint afféle mindenes, operatőr, rendező, riporter — mikor mi kellett. Aztán elküldték Párizsba. Két év rohanás, a szakma apró rejtelmeit ellesni, annak, aki az alapokkal sincs tisztában, micsoda merészség volt belevágni az egészbe. Ennek is vége lett egyszer, s ismét Togo, Lomé, a tévé Űjabb fél év, aztán megin! csak utazni: nincs olyan ember, aki ért a televíziós berendezések, kamerák, keverőpultok szereléséhez. Az UNESCO Városunk lesz a házigazdája március 12-én, szombaton a forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitójának. A program délelőtt fél 10 órakor kezdődik, mégpedig a Konzervgyár bemutatótermében a Mit tudunk egymásról? című ifjú- kommunista—úttörő vetélkedővel, az ifjúsági klubházban a megyei szónokversennyel, valamint a Kinizsi és az Ifjúsági sporttelepen a kispályás labdarúgó-bajnoksággal. Fél órával később, tehát 10 órakor, a Toldi stúdiómozi várja ai érdeklődőket vidám műsorával. A város főterén, a Kossuth-szobornál 12 óra 30 perckor kezdődik az ünnepig megemlékezés. Beszédet majd a megyei szónokverseny győztese mond. Az Arany János Művelődési Központban fél kettőkor kezdődik az ünnepi műsor, melynek keretében a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola és a ceglédi Kossuth Gimnázium diákjai lépnek majd színpadra. A Széchenyi téri Stúdió filmszínházban 14 óra 30 perckor lesz a FIN filmnapok megnyitója a Petőfi ’73 című film vetítésével. A Kőrisfában egész nap FIN-presszó várja az érdeklődőket, nemcsak korabeli édességekkel, hanem fotókiállítással és játékos vetélkedőkkel is. A Pedagógus SE gyűlése A Nagykőrösi Pedagógus Sportegyesület küldöttgyűlését az Arany János Általános Iskola Hősök terei épületében tartották. Az 1982. évi sportmunkáról dr. Kovács Gábor sportköri elnök tartott beszámolót. Bár fejlődtek országos viszonylatban is a sportolás feltételei, gyengült az áldozatvállalás a sportolóknál és csökkent az érdeklődés az elemi mozgásformák, a labdajátékok iránt. Jobban kell nevelni és jobban támogatni a tömeg- és versenysportot, mert nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is ez. Örömmel állapítható meg. hogy a 4 szakosztállyal és 242 taggal működő Pedagógus SE az utóbbi években is életképes sportkörnek bizonyult. A tagok többsége fiatal: általános és középiskolás, s így fontos szerepe van a nevelésnek. A sportszerető elnökség a feladatát jól ellátta. Fontos a sportolási kedv fejlesztése és a pártoló tagság bővítése. A szakmai munka jó színvonalon folyt: a hat edző közül öten egyben testnevelők is. Hátrányos viszont az, hogy az egyesületnek nincs saját létesítménye, a termeket és pályákat bérlik vagy időleges használatra kölcsön kapják. A sportkör tömegsportrendezvényeket szervezett, amelyeken 2300-an vettek részt. Itt az alkalmak számát és a rendszerességet növelni kell a jövőben. A sportolók sportszerűen élnek és viselkednek, bár az NB II-es kosárlabdás nőknél akadtak problémák. Az atléták edzéseiket az Ifjúsági-sporttelepen és a Kossuth iskola tornatermében végzik. A szabadtéri dobó- és ugróhelyek, valamint a futópálya felújításra szorulnak. Az ösztöndíja Magyarországra szól, hát így vagyok most itt. — Családod? — Nem örülnek túlságosan, de már megszokták. Feleségem egy nagy cégnél titkárnő, egyedül neveli három fiunkat, a tizenkét éves Kinget, a nyolcéves Minát és a hatesztendős Maiét. — King, azt értem, király. Mina, Male? — Nem mondhatom. Otthon értik, itt nem szabad. De jelentenek azok is valamit — mosolyog. — Ettől eltekintve, milyen itt? — Nem udvariasság: nagyon jó. Megfordultam Belgiumban, meg a szövetségi Németországban is, tudok összehasonlítani. Itt nincs munkanélküliség, mindenkinek van hol aludni, aki dolgozik, tisztességesen megélhet, ezt az tudja igazán értékelni, aki már csinálta, hogy hosszú ideig csak állás- hirdetésre válaszolt úgy, hogy a bélyegekre költötte a kenyérre valót is. Három szoba — Nálatok? — Nagyon sokat fejlődtünk, a Tor,ói Népi Tömörülés a harmadik utas fejlődést választót ta. Nekünk is szép háromszobás, nappalis, fürdőszobás házunk van. — Minden jót, Léah! Dáliái Ottó edzők tapasztalt pedagógusok, jól végzik munkájukat. A testnevelés tagozatos atlétizáló i tanulók helyzetét többször tárgyalták, de az nem teljesen rendezett. Ketten felnőtt III. osztályú. Palotai László ifjúsági arany-, heten ezüst- és hatan bronzjelvényes minősítést szereztek, összesen 19 bajnoki és 67 minőségi pontot gyűjtöttek. Kosárlabdában a felnőtt férfiak az őszi idény után az első helyen állnak az eléggé erős mezőnyű megyei bajnokságban. Többen leszereltek a katonaságtól. A csapat így tucatnyi, közel azonos képességű játékosból áll, s a magassági átlaga is elég jó. Bár tavasszal minden mérkőzést idegenben kell játszaniuk, remélik, hogy a folyamatos edzésmunka meghozza gyümölcsét. A nők az NB II. Középcsoportjában szerepelnek, ami utazási szempontból előnyös, de itt vannak a legerősebb ellenfelek. A felkészülés, valamint az egyes játékosok edzésmunkája hiányos, de egyéni gondok is akadnak. A csapatszellem javítása és a rendszeresség a cél. Mindkét nemnél jól szereoelnek az utánpótláscsapatok a megyében. A súlyemelők hetente kétszer a Toldi-sportcsarnokban edzenek. A tárgyi feltételek elegendőek voltak, de szükség van új versenysúlyzóra. Megyei, jelvényszerző és már országos versenyeken is értek el helyezéseket. A természetjáró szakosztályt azzal a céllal hívta életre a sportkör, hogy a pedagógusok, valamint a tanács és intézményei dolgozóinak részére mozgási lehetőséget teremtsen. Éltek is vele, a múlt évben 11 alkalommal 38 napon 472 össztúranapot teljesítettek. Gondot jelent az utazási költségek emelkedése, s így túráikat elsősorban a környékre tervezik. Kapás Tiborné szerint a számvizsgáló bizottság rendellenességet semmilyen vonatkozásban nem talált. Gárdián Ferencné a pénzügyi helyzetet ismertette: városi és megyei tanácsi, valamint áfészes támogatásból takarékosán gazdálkodnak. A hozzászólások után bejelentették, hogy az elnökség Karai Zsuzsannát tagjai közé kooptálta. Befejezésül sportolók és sportvezetők könyvjutalomban részesültek, mintegy ötvenen. Pénteki sportműsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékterem, 14.45: Nk. Gimnázium— Monori Szakmunkásképző serdülő és diák fiú. 15.50: Nk. Gimnázium—Monori Szakmunkásképző ifjúsági férfi megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 14.30: Nk. Toldi DSK—Nk. Gimnázium, körzeti diák bajnoki mérkőzés. Ili SiiMHÄfSl A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7 órakor, Charley nén- je. Vörösmarty C-bérlet, illetve Arany-bérlet. A Kelemen László Kamara- Színházban este 7 órakor, Maraton. Bérletszünet. Figyelem! Az ATI nagykőrösi Iskolája március ll-én személy- gépkocsi-. motorkerékpár- és segédmotor kerékpár-vezetői tanfolyamot indít. Jelentkezés a könyvesbolttal szemben, az újságosnál. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
