Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

NAGYKOROS! Stílfa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1983. MÁRCIUS 9., SZERDA Most esedékes Ä lakásigények megújítása A nagykőrösi városi tanács a múlt ev végen, nagyon ton- tos rendeletet alkotott a ta­nácsi rendelkezésű laKások el­osztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról, a lakásigé­nyek elbírálásáról. E lakás­rendeletről annak idején' ol­vashattak már a nagykörösiek, de most visszatérünk, rá. mert a napokban — éppen a ren­delet értelmében — meg kell újítani a lakásigényléseket. Tulajdonképpen ezután le­het majd megmondani, meny­nyi is a lakásigénylők száma, pontosabban, .hányán vannak, akik tanácsi segítséggel sze­retnének új otthonhoz jutni. Ezek után nézzük a rendeletet, illetve azt, hogy annak értel­mében a megújítások alkalmá­val mi az érdekeltek teendő­je. Ebben dr. Hanny Katalin osztályvezető volt segítsé­günkre. — A fizikai dolgozók, a fia­tal házasok az elosztási terv­ben meghatározott, 60—70 szá­zalékos arányban részesednek az épülő, illetve megüresedő tanácsi rendelkezésű lakások­ból, de ugyanez a mérték ér­vényesül az állami telkek tar­tós használatba adásánál is. Ha a vállalat, üzem vagy in­tézmény a létesítési költség 40—80 százalékát állja, vevő­kiválasztási jogot szerezhet magának. —■ Tekintsük ezután a lakás­hozzájárulás feltételeit. Talán a legfontosabb az egy főre jutó jövedelem, de figyelembe vesszük az ingatlan vagy egyéb vagyontárgyakat is. Te­hát tanácsi bérlakásra az tart­hat igényt, akinek az egy fő­re jutó -jövedelme a havi 2500 forintot nem haladja meg. Ta­nácsi értékesítésű lakáshoz az juthat, akinél ez 3500 forint. Efölött a magánerős építkezési formák valamelyikét lehet ajánlani. A havi jövedelembe természetesen beszámít a má­sodállásból, mellékfoglalkozás­ból, bedolgozásból származó kereset is. — Mi a teendőjük azoknak, akiknek jövedelme alatta ma­rad e határoknak? — Az igényelni kívánt la­kás nagyságától, komfortfo­kozatától függően — az or­szág más városaihoz hason­lóan — igénylési letétet fizet­nek. Ez például tanácsi bér­lakás esetén, másfálszoba- összkomfort kategóriában 3500 forint, míg ugyanezért a la­káért tanácsi értékesítésű for­mában pályázók 4000 forint Igénylést fizetnek. Háromszo­básnál nagyobb tanácsi össz­komfortos lakás esetében 6500 a tanácsi értékesítésű kategó­riában pedig 8500 forint a le­tét. — Kivételes esetekben — lényegében magasabb jöve­delműeknél — sor kerülhet nem szociális jelleggel is la­káskiutalásra, ekkor a letét összege 13 ezer forint. Hasonló a fizetési kötelezettség a tar­tós használatba adandó telkek esetében is. — Ezek az összegek a maj­dani kiutaláskor a használat­ba vételi díjba illetve a vé­telárba beszámítanak, céljuk bizonyos előtajcarékosságra való ösztönzés, illetve _az igénylés komolyságának biz­tosítása, de megemlítem, hogv valamennyi kategóriában ma­ximum 50 százalékkal csök­kenteni lehet ezeket, a Pénze­ket. megfelelő feltételek ese­tén. A lakásigénvléseket a? erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, két példányban. A rendelet szerint a három vagy több gyerekkel rendelkező családok soron kívül is lakáshoz jut­hatnak. — Mitől függ a lakásigé­nyek teljesítése? — Tárgyi és személyi feltéte­lektől. Az előbbiben figyelem­be vesszük a jelenlegi lakás milyenségét, az egy szobára jutó személyek számát, a la­káshasználat jogcímét, az igé­nyelt lakás szobaszámát, kom­fortfokozatát. Szerintem na­gyon érdekes a személyi kö­rülmények vizsgálata, itt olyan tényezők jönnek számításba, mint a gyerekek, eltartottak, tartósan betegek száma, a munkaviszonyban álló szemé­lyek száma, a munkához való viszony, jelesül a munkában töltött évek száma, a nagykő­rösi munkaviszony időtartama, a kilépett bejegyzés, társadal­mi megbízatások, szocialista brigádtagság és hogy nagykő- rösi-e az igénylő. — Mi történik az igénylések megújítása után? — A lakásügyi hatóság név­jegyzéket készít, és úgy ter­vez, hogy cserék közbeiktatá­sával növekedjen az egy la­kással megoldható igények száma, a fokozatosságot is szá­molva. — Az igényléshez mellékel­ni kell a vagyoni, jövedelmi viszonyok igazolását, a szemé­lyi körülményekét is. Az ügy­félszolgálati irodában. Csípő Ágota az ügyek, igénylések intézője. Ballai Ottó Megyei verseny előtt Mint már hirt adtunk róla, befejeződtek a tudományos­technikai útíörőszemle városi vetélkedői. A győztesek most már a megyei versenyekre készülnek. Képünkön: Bathó Istvánné és Danóczi Gáborné készíti fel a Kossuth iskolában Balogh Dénest és Tényi Andrást a matematikusok megyei versenyére. Varga Irén felvétele 8CI$?pfrr és {kistermelés Biztonságot adott a szőlő Mintaszerű zártkertek gazdái Ha a mai nagykőrösi em­bernek nem is nagyon régi, csak az első világháború előt­ti időkből való statisztikai adatok kerülnek a kezébe, cso­dálkozva látja, hogy abban az időben több mint 700 kis­iparos élt és dolgozott Nagy­kőrösön. A nyilvántartásokban csak cipész 93, kovács 64, csizmadia 58, bognár 49, fod­rász 44, kőműves 44, húsipa­ros 34, asztalos 27, lakatos 20, pék 16, és vegyes iparos 16 szerepelt. Felmerül a kérdés, hogy miként élt meg a városban ez a sok kisiparos? Ügy, hogy majd mindnek volt egy kis földje vagy szőleje, és hol az iparban, hol a földjén, vagy a szőlejében dolgozott. Meg­termett a búzája, kukoricája, a krumplija, a bora, s meg­hizlalta a disznót, a felesége felnevelte az aprójószágot, s mire megöregedtek, sok csa­ládnak a föld meg a szőlő ad­ta a kis nyugdíjat. Még a kimagasló, nagyobb forgalmat bonyolító iparosok is kitűntek a szőlő- és gyü­mölcstermelésben. Ott volt például a háború előtti évek­ben Szarka György építőmes­ter mintaszerű szőleje és Vis- nyei Gáspár csizmadiamester szép gyümölcsöse. Sok kisiparosnak volt a Nagyerdőben erdőrésze is, és télen kijártak az erdőbe a fát kitermelni. Tavasszal pedig a mester együtt ment a föld­re az inassal kukoricát vetni, s a szőlőbe gyümölcsöt szed­ni és mire felszabadult a ta­nuló, megtanulta a szőlőműve­lést és a gyümölcstermelést is. ligákat és gangos kocsikat, de a termelőszövetkezetek ala­kulásakor én is beléptem a Szabadság Tsz-be. Jó darabig csináltam a termelőszövetke­zetben is a bognármunkákat, majd munkaegységre vállal­tam a szőlőnk munkáját, és onnan mentem azután nyuga­lomba. Nagyon ritkán — Azóta a zártkerti szőlőt művelgetem. A húgom már nem jár ki. Nekem minden álmom az ősi szőlő. A múlt évben is rendben megmunkál­tam, s leszedtem és eladtam a termést. Termett egy kis burgonyám és babom is a konyhára. Az öreg műhely­ben ott pihennek a régi szer­számok, s én alig várom, hogy engedje az idő és mehessek a szőlőt nyitni. Csak nagyon ritkán, ha megkér valamelyik jó szomszédom, barátságból csinálok egy baltanyelet. Újra fokozódik A nagy szorgalomhoz kí­vánok még neki sok erőt és egészséget. Különben a régi időkkel szemben bizony na­gyon lecsökkent a nagykőrö­si kisiparosok száma. De na­gyon megváltoztak az életkö­rülmények is, most már rend­szeres nyugdíj segíti az ipa­rosok életét. De jólesik látni, hogy a körösi kisiparosoknak a szőlő- és gyümölcskultúra iránti szeretete újra fokozó­dik. A zártkertekben ültetik a szőlőt és gyümölcsfát. Számos kisiparosnak már mintaszerű zártkertje van. Kopa László Az öreg házon E kétlaki élet utolsó mohi­kánja Bertalan Ferenc, a be­csületben megöregedett, 77 éves körösi kisiparos. Most 71 éves húgával az Encsi utcá­ban lakik. Az öreg házon"' még ott van boldogult édesapja címtáblája, melyről az idő már letörölte a betűket. — Édesapám ismert helybe­li bognármester volt — mon­dotta —, de a szakma mellett nagyon szerette temetőhegyi szőlejét is. A mesterséget tő­le tanultam ki, s mikor apám meghalt, ketten maradtunk húgommal az öreg műhelyben. Azután dolgozgattam a szak­mában. Csináltam takaros ta­Lsbdarúgás A csapat gerince megvan Az edzőmérkőzések hasznosak voltak Kiskunfélegyházi Szövetkezet —Nagykőrösi Kinizsi 2-0 (0-0) Az edzőmérkőzéseken a kö­vetkező játékosok szerepeltek: Molnár, Tiger, Gulyás — Ben- kó, Pesti, Karcsú, Mihályi, Szendi, Szabó, Szőke, Kovács, Virágh, Lóvéi, Kíséri, Szalai, Németh, Koncz, Szigetvári. Kiskunfélegyházán megfele­lő talajú pályán betegségek és sérülések miatt tartalékosán állt ki a Kinizsi, de így is el­fogadható játékot mutatott és megfelelő eredményt ért el két osztállyal feljebb játszó ha­zaiak ellen. Nagykőrösi Kinizsi— Tiszaalpár 3-2 (1-0). * Az alpáriak ellen hazai pá­lyán, az első félidőben kap­kodva, az indításokat elha­markodva, helytelen felfogás­ban játszott a hazai csapat. A második félidőben nagyon jól kezdtek a körösiek, az edzői elgondolásnak megfelelően és háromgólos előnyre tettek szert. A mérkőzés végén ki­engedtek és fegyelmezetlen játék következtében két elke­rülhető gólt kaptáik. Góllövők: Németh, öngól és Kiséri. Csokonai és Nagykőrös Még egyszer a diákszínpadról A tanulság az, hogy a lel­kesedést dicséretes volta elle­nére is célszerű olykor megza­bolázni. Csak a minap (már­cius 5-én, szombaton) történt, hogy a lapunknak ezen az ol­dalán lelkendezve adtam hírül, hogy a gimnazisták klubszín­pada leporolt és előadott egy elfelejtett iskolai vígjátékot. Egyetlen szót sem Lelkesedésem elsősorban a felfedezésnek szólt. Hiszen va­lóban nagy dolog a múzeumi kincsekből kiemelni, s életre kelteni egy 1818-ban íródott, s ma is szórakoztató, irodalmi értékű színdarabot. S még na­gyobb lelkesedéssel írtam arról, hogy milyen szép irodalomtörténészi feladat lesz kideríteni az egyelőre ismeret­len szerző kilétét. A kutatás azért is látszott nagyon ígéretesnek, mert a darab, az Asszonyi rangkórság szövege minden kétséget kizá­róan Csokonai hatását mu­tatja. Csokonai szerzőségére csak azért nem lehetett a mű alapján gyanakodni, mert Vi­téz Mihályunk 1805-ben meg­halván, nem írhatott az 1809- es nemesi felkelés eseményeit felidéző színdarabot. Hanem a Csokonai nevét is valamiképp számításba vevő lelkesedésemet valóban meg kellett volna zabolázni, mert még meg sem száradt a nyom­dafesték a „Leporolt régi víg­játék” című írásomon, máris kiderült, hogy ki a szóban for­gó színdarab szerzője. S sze­rencsére az is, hogy nem volt tévedés Csokonai Vitéz Mi­hályt valamiképpen gyanúba fogni. Ámbár erről a gyana- kodásról eddig, vagyis az elő­ző cikkben egyetlen szót sem éj tettem. Nos, a szerző, az Asszonyi rangkórság papírra vetője Ba­logh Mihály, aki 1808-tól 1836- ig volt tanára a nagykőrösi gimnaziális iskolának. Szerző­ségét nehéz volna kétségbe vonni, hiszen Ádám Cerzson és Joó Imre 1896-ban a gim­názium történetét feldolgozó könyvben azt írja, hogy Ba­logh Mihály „írt több színda­rabot, melyet tanítványai ját­szottak el. ’Az asszonyi prak­tika’, és ’Szennyhátiné’ nép­színmű előadását fenntartotta az emlékezet.” Minthogy a gimnazisták által a minap el­játszott az „Asszonyi rangkór­ság” főszereplője éppen a Szenyháti (sic!) család, s ter­mészetesen Szenyhátiné is, az emlékezetben megőrzöttnek mondott, s a most bemutatott színmű azonossága kétségte­lennek látszik. Jó barátok örvendetes, hogy az 1896-os tudósítás szerint csak az emlé­kezetben megőrzött vígjáték valóságosan is megvan. Nem lehet tagadni: felfedezés tör­tént. Balogh Mihály szerzőségének további bizonyítéka, hogy a Régiségek című ismert versé­nek öt versszaka, csekély szö­vegeltéréssel fellelhető a most megtalált színdarabban is. Balogh Mihály körösi pro­fesszor 1777-ben született Ér- semlyénben. Debrecenben volt diák 1798-tól, s ugyanott amo­lyan diáktanár 1804-től 1806- ig. Csokonait 1795-ben csapták ki ugyanebből az iskolából, te­hát diáktársak nem voltak, viszont annál inkább jó bará­tok. A költészetben pedig Ba­logh Mihály Csokonai utánzó­ja is. Ez érződik a klubszín­pad bemutatta vígjátékon is. Nagynevezetű tudós Máskülönben a régi nagykő­rösiek közül nem Balogh Mi­hály volt az egyetlen akinek valamilyen kapcsolata volt Csokonai Vitéz Mihállyal. A Nagykőrösön 1793-tól 1815-ig tanító Nánási Fodor Gerzson korábban, még Debrecenben tanítója volt Csokonainak. S barátja, két év különbséggel diáktársa a debreceniek nagy nemzedékéből Fazekas Mihály­nak is. Bizonyság erre Faze­kasnak egy levele Nánási Fo­dor Gerzsonhoz, mely írás a Szépirodalmi Kiadónál 1982- ben megjelent Fazekas Mihály művei című kötetben is olvas­ható. Fazekassal kapcsolatban ér­dekes lehet megemlíteni, hogy írt egy verset a burgonyater­mesztésről, /. krumpli címmel, s Balogh Mihály színdarabjá­ban is meglehetősen sok szó esik a krumpliról. Mindennek az az oka, hogy az 1815-ös éhínség győzte meg. az embe­reket Magyarországon a bur­gonyatermesztés hasznáról. Amiből arra is lehet követ­keztetni, hogy a szóban forgó színdarab valóban Í815 után keletkezett, s a kéziraton fel­lelhető 1818-as évszám min­den bizonnyal nem a másoló diákoktól származó keltezés, hanem nagy valószínűséggel a mű születésének dátuma is. Nánási Fodor Gerzsonhoz hasonlóan tanítója volt Cso­konainak Háló Kováts József, aki 1791-től 1815-ig volt nagy­kőrösi lelkész. Hivatalán kívül költő és műfordító volt. A nagykőrösi diákok több nem­zedéke forgatta Aeneis-fordí- tását. Voltaképpen Háló Ko­váts művei alkották a magyar irodalom tananyagának tekin­télyes hányadát egészen a harmincas évek derekáig. Ak­kor, 1833 után kezdte el ta­nítani Szigethi Warga János például Csokonai műveit is. Háló Kováts Józsefről Csoko­nai az Anakreoni dalok egyik jegyzetében a következőket ír­ta: „Valamint gyermeki el­mémnek, a gondolkodásra, képzelődésre és érzésre való első kifejtődzését, különösen pedig a poéták olvasására és megízlelésére, s magára a poe- sisra való hajlandóságomnak jókori vezérlését tiszt. t. Ko vács József körösi prédikátor úrnak mint közönséges tani tómnak, és nagynevezetű tu dós Budai Ézsaiás eloquent, professor úrnak, mint magános oktatómnak, köszönhetem .. Ünnepi előadás A Csokonai által említett Budai Ézsaiás volt az, aki a most ismét felfedezett vígja- tékíró Balogh Mihályt kőrös tanárságra ajánlotta. Én pedig a mai gimnázium klubszínpad tagjainak aján lom jó szívvel az előző soro kát, s kérem őket, hogy ké­szülődvén a tervezett üzemi előadásokra, emlékezzenek Balogh Mihályon kívül Csoko­naira, Kováts vagy Kovács Jó zsefre, Budai Ézsaiásra, s Ná­nási Fodor Gerzsonra is. Farkas Péter Bánhidi József edző az eddi­gi edzőmérkőzésen tapasztal­takkal meg van elégedve. Az erősebb ellenfelek elleni mér­kőzések a minél jobb formába lendülés érdekében jól szol­gálták, több mérkőzésen már folyamatos volt a játék és elég fegyelmezetten játszott a csapat. A harcos játékfelfogás terén is javulás tapasztalható. Vasárnap, március 13-án in­dul a bajnokság, végleges kez­dő csapat összeállítás még nincs, de a csapat gerince ki­alakult. Még két poszton van gond, de a jelöltek oda is meg­vannak, a jobb formában lé­vő játékos fog játszani. P. S. A Kinizsi férfiaké a Toldi Kupa Az immár tízéves hagyo­mányra visszatekintő, Toldi- sportcsarnokbéli teremkézilab­da Toldi Kupa mérkőzéssoro­zat idei befejező játéknap­ján férfi helyosztó mérkőzé­seket vívtak. A döntőben: Nk. Kinizsi­Kecskeméti MFSC 33-30 (17-14). Nk.: Szabó — Bóna (13), Mátrai (3), Várkonyi, Fülep (4), Deák (8), Budai (3); csere: Szondy — Konrád, Tóth F. (2), Vilcsák, Kerny. A jó ké­pességű szomszéd városbeliek is meg akarták nyerni a ku­pát. Ezért nagyon küzdöttek. Végig iramos, jő mérkőzésen nagy volt a küzdelem és ezért sok az időszakos kiállítás is. A góldús találkozón a körösiek jobbak voltak és megérdemel­ten győztek, s elnyerték a kupát, 10 csapat közül. A 3—4. helyért: Lajosmizsei VÍZGÉP KSE—Albertirsai MTVSK 23-21 (10-5). Az 5—6. helyért: Abonyi Tsz SK— KÖZGÉP (Cegléd) 20-19 (11-8). Az Nk. Toldi DSK a nyolcadik helyen végzett. Szerdai sportműsor Asztalitenisz Városgazdálkodási Vállalat ebédlője, 16 óra: a városi KISZ-es férfi egyéni bajnok­ság döntője. Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi—Helvéciái ME- DOSZ, előkészületi mérkő­zés. Teke Cegléd: Volánbusz (Cegléd) nők—Nk. Mészáros Tsz SK megyei csapatbajnoki mérkő­zés. S. Z. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Charley nénje. Főiskolás-bér­let. Mozi Sértés. Színes magyar film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Pártfogolt. Színes, magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom