Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-09 / 57. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI j XXVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ar«: 1,40 forint 1983. MÁRCIUS 9., SZERDA Folytatódik az el nem kifejezettek csúcsértekezlete Sürgős intézkedések szükségesek felszólalói között volt Kenneth Kaunda zambiai elnök, aki részletesen foglalkozott az Af­rika déli részén kialakult hely­zettel. Az ülés határozatot hozott arról, hogy az el nem kötele­zett országok továbbra is tá­mogatásban részesítik a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zetet és a délnyugat-afrikai nép szervezetét. Követelik Na­míbia függetlenségének meg­adását, a dél-afrikai fajüldöző rendszer, az apartheid félszá­MAGYARÁZAT K ellemetlenül hat gyak­ran annak az igaz­ságnak a fölismerése, hogy ha ugyanazt a dolgot egy vagy két termelőhely nem teszi meg, annak le­hetnek szubjektív okai, ám ha sok termelőhely nem cselekszi ugyanazt, akkor az okot a gazdálkodási környezetben, az objektív feltételekben kell kutatni, mert valószínű, azért nem lépnék a vállalatok, a szö­vetkezetek, mert nem érde­mes lépniük. Hosszú esz­tendők óta nyomja az ipar — de nemcsak az ipar — vállát az állóeszközök ki­használtsága, annak ala­csony foka, az ezzel járó veszteség. Napjainkban a korábbiaknál is tarkább a kép olyan értelemben, hogy a vállalatok egy része ren­delések híján nem tudja eszközeit megfelelően ka­matoztatni, másutt a mun­kaerőhiány játszik közre, amint az sem számít rit­kaságnak, az anyag, az al­katrész kevés. Érdemes-e tehát most szólni arról, az állóeszközök elfogadható hasznosításának kézenfek­vő módja lenne a több mű­szak? Technológiai, technikai okai vannak annak, hogy a megyében az átlagosan tel­jesített műszakszám a pa­píriparban — ott is a Pa­píripari Vállalat szentend­rei gyárában —, valamint a textiliparban a legmaga­sabb. Az ipar egészéhez ké­pest ezen a két területen 0,3—0,5 műszak a többlet, ami tekintélyes eltérés. Vannak azután folyamatos munkarendben dolgozó egységek — így a Dunai Kőolajipari Vállalat kü­lönböző termelőrészlegei, több öntöde —, a jellemző mégis az 1,1—1,2 átlagos műszak, ami annyit tesz, hogy a dolgozók 'döntő ré­sze a szokványos időben, reggeltől kora délutánig tevékenykedik. Különösen szembetűnő ez ott, ahol a munkajellege szinte fölkí­nálja a több műszak rej­tette tartalékok kamatozta­tását — mint például, a műszeripari' cégeknél —, ám ezzel a lehetőséggel alig élnek. Bizonyára azért nem, mert alig látnak tovább az orruknál. Azért nem, mert éppen hogy tovább látnak az orruknál...! Bonyolítja a helyzetet, hogy miközben a több mű­szak ügye nem jut ötről hatra, évek óta viszonylag jelentős arányban teljesíte­nek munkaórákat — első­sorban a megye építő­anyag-ipari üzemeiben — a dolgozók munkaszüneti, il­letve a munkarend szerinti pihenőnapokon! Azaz vala­hogy mégis kell a többlet időnként, amit egyébként a túlórák viszonylag tete­mes mennyisége is mutat. Érzékeltet valamit az ügy fontosságából, a köve­telmények követelménynek maradásából a következő: folyamatosan nőtt az ipar­ban az állóeszközök állo­mánya és értéke, kihasz­náltságuk viszont csök­kent. Amíg 1975-ben az összesen teljesített munka­napoknak a 70,6 százaléka jutott az első műszakra, ta­valy ez az arány már het- venhárom százalékra emel­kedett, azaz a' remélt ja­vulás helyett változatlanul folytatódott a romlási A két irányú mozgást közna­pi nyelven úgy jellemez­hetnénk, hogy miközben egyre több — és drágább — eszközt kell felhasznál­nunk a termeléshez, kama­toztatásuk mind messzebb­re kerül az elvárhatótól, a remélttől. A mindig szűkös­nek tartott forintokból megveszi az áhított gépet, berendezést a gyár, a válla­lat, utána meg működteti napi öt, hat, jó es.etben nyolc, kilenc órában. Ezzel szemben, ha második, eset­leg harmadik műszakot is kialakítottak volna, talán nem mutatkozik szükség a többletgépre, elkerülhetővé válik a vásárlás. Miért ak­kor a furcsa út? Miért, hogy még ott sincs máso­dik, harmadik műszak, ahol jelentkező lenne elég? eketén, fehéren, papí­ron számolva bizonyí­totta be több munka­ügyi vezető is — mert ha egy teszi ezt, ráfoghattam volna, speciális a helyze­tük —, egész egyszerűen nem lehet megtermelni azt az értéket a vélt megoldás­nak mutatkozó több mű­szakkal, amely fedezné a pótlékokkal emelt bért, hi­szen mind a második, mind a harmadik műszakban pótlékolt bér jár, ráadásul ez utóbbinál a pótlék a normál bér negyven száza­lékáig terjed. A pótlékok­kal hizlalt bér ugyanis — a szakma nyelve szerint — megdobja a bérátlagot, s akkor közbeszól a prog­resszív adózás ... tehát nem lehet akkora tiszta nyereséget elérni, amennyi érdemessé tenné a ma egy- műszakos helyeken a több műszak megszervezésével, fenntartásával járó terhe­ket. Sokféle más hatással együtt a magyarázatnak ez a fő része, döntő eleme! Szó sincs tehát arról, mint­ha a vállalatok valamilyen kollektív engedetlenség bű­nébe esnének a műszakok, műszakszámok formálása­kor. Csupán engednek azoknak a hatásoknak, amelyeket a- szabályozás közvetít. Mészáros Ottó F molását. Ugyancsak követelik a palesztin nép elidegeníthe­tetlen törvényes jogainak ha­ladéktalan megadását, beleért­ve jogukat önálló, szuverén ál­lam megteremtésére. Petar Sztambolics jugoszláv államfő beszédében a többi között az európai biztonság kérdéseivel is foglalkozott. Ja­vasolta, a csúcskonferencia biztosítsa teljes támogatásáról az európai el hem kötelezett országoknak azt a törekvését, hogy sikerre vigyék az európai biztonsági konferencia részt­vevőinek madridi tanácskozá­sát. Sztambolics világméretű tanácskozásokat sürgetett a gazdasági kérdések megoldásá­ra. Mivel az ENSZ kereskedel­mi és fejlesztési konferenciáját legközelebb Jugoszláviában tartják, Gyorsabb szárnyvonalak Jobb síneken fut a vonat Takarékoskodunk, kétszer megfontoljuk, hogy a jelenle­gi nehéz gazdasági helyzetben milyen beruházásra költsük az ország pénzét. A megfon­tolt takarékosság haszonnal, míg az oktalan nagy kárral járhat — így tartják a MÁV Budapesti Igazgatóságánál. Ahogy arról Újlaki Pál, az építési és pályafenntartási, va­lamint Rontó Béla, a beruhá­zási osztály munkatársa tájé­koztatott jelenleg is folynak beruházási és vágányfelújítási munkák Pest megyében. A fő vonalak újjáépítése, korszerű­sítése nemcsak a hazai, de a nemzetközi (tranzit) forgalom miatt is fontos. Ezekről rend­szeresen beszámolunk lapunk­ban is. De mi a helyzet a mellék­vonalakkal, melyekre az utób­bi esztendőkben igen sok voit a panasz?’A pályák állapota, a sínek korszerűtlensége, elöregedése miatt sokszor kellett csökkenteni a me­netsebességet, a vagonok terhelését, az úgynevezett tengelynyomást. Az Aszód—Galgamácsa— Vácrátót—Vác vasútpálya az elmúlt évtizedekben csak má­sodrendű szerepet játszott. A fővonalak azonban nem győz­ték a forgalmat, ezért már ré­gen megszületett a terv, hogy e sínpár igénybevételével a fővárost kikerülő pályát épí­tenek. E célra KGST-hitelt is igénybe vesznek. Eddig elké­szült a megerősített pálya, raj­ta a korábbinál sokkal teher­Gazdaságosan,szakszerűen A vállalkozások sikere A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat már tavaly felismerte azokat a kedvező lehetőségeket, amelyek a vál­lalat keretében működő gaz­dasági munkaközösségekben rejlenek. A múlt évben há­rom ilyen vállalkozásba bele- kezdtek. Ezek a most összesí­tett eredmények: alapján több mint egymillió forint értékű munkát végeztek. A tapaszta­latok szerint azonban a jó gazdasági eredményeknél is fontosabb, hogy számos fel­adatot gyorsabban és szaksze­rűbben láttak el, mintha eze­ket külső vállalkozókra bíz­ták volna. A tavaly megalakult vállal­kozások közül a Mikroterv el­nevezésű számos kisebb mé­retű, két-háromszáz méter mélységű- kút terveit készítet­te el. Erre eddig alig akadt vállalkozó. A Tervezői néven bejegyzett vállalati munkakö­zösség energiarendszerek, automatikák tervezését, építési munkáit végezte el. A múlt év utolsó negyedében alakult a szennyvízlabor gazdasági mun­kaközösség, elsősorban szenny­víztisztító telepek vízminőség­vizsgálatával fejtett ki hasznos tevékenységet, s környezetvé­delmi szepontból is fontos fel­adatokat oldottak meg. A vállalkozások múlt évi sikerei arra ösztönözték a PVCSV vezetőit, hogy az idén bővítsék a munkaközösségek számát. A Generál néven e napokban bejegyzett társaság építő tevékenységet folytat, hálózati műtárgyakat készít. Például a közeljövőben ők kezdik meg a befejezésre vá­ró kistarcsai szennyvíztisztító üzemviteli épületének mun­káit. K. Z. bíróbbak a sínek, hegesztett, hézag nélküli kivitelben ké­szültük. A következő szakasz­ban villamosítják a pályát, s akkor minden vonat 80 kilométeres sebességgel ro­boghat rajta. Ma is folyik a Budapest— Veresegyház—Vác vonal fel­újítása. Idén Veresegyház es Orbottyán között több mint 15 millió forintért egy 4 kilomé­teres szakaszt építenek újjá. A sínek 80—90 évesek, ezért ezeket is lecserélik, a koráb­biaknál lényegesen korsze­rűbbekre. Jövőre Örbottyán és Vác­rátót között folytatják a munkát, s akkor a teljes pályaszakasz 80 százaléka lesz a korábbinál sokkal erősebb. Ezen a vonalon a korszerűt­len alépítmény, nemcsak a forgalmat lassította, de gyak­ran üzemzavart is okozott. Er­re a továbbiakban nem kejl számítani: 60 kilométerre nő a menetsebesség, s biztonságos lesz a közlekedés. Cs. A. Ma: 3. oldal: Egyre fogyatkozó munkáskezek 6. oldal: Jogi tanácsadó 8. oldal: Szabálytalan kanyarodás Beállítják az adagolót Rövidesen befejeződik az erőgépek téli nagyjavítása a rácke­vei Aranykalász Termelőszövetkezetben. Valamennyi motor adagolóját beállítják, hogy minél kevesebb üzemanyag „pöfög­jön” el a levegőbe. Képünkön: a próbapadon Békési László ellenőrzi az adagolók működését. Portafarcítás a DCüH-ben Elsődleges a környezetvédelem A Cement- és Mészművek váci gyára ma már nem büsz­kélkedhet azzal, hogy az or­szág legkorszerűbb cement­gyára. Húsz év alatt eljárt az idő felette, elavult a gyártási technológia és napjainkban az olaj sem tartozik az olpsó energiaforrások közé. Ez utóbbi gondon már segítettek, befejeződött a gyár átállítása földgáztüzelésre, így évente negyvenezer tonna olajat ta­karítanak meg. Rekonstrukcióra szorulna az egész gyártási folyamat is. A programterv el is készült, a beruházások egy részéhez hoz­zá is fogtak. A gazdasági helyzet azonban kényszerűen szünetelteti, illetve lassítja az elképzelések megvalósítását. A kőbányában például, ha nem is az eredeti ütemben, de ké­szül a korszerű tömőmű. Le kellett mondani azonban a bá­nya és a gyár között létesíten­dő szállítószalag mostani meg­építéséről. Vannak azonban olyan fel­adatok, amelyeket ha törik, ha szakad, meg kell oldani. S ez a portalanítás. A munka első két üteme már befeje­ződött, 200 millió forintos költséggel szerelték föl a kör­nyezetvédő berendezéseket. Az üzem még így is napi 24 ton­na porral borítja be a várost és környékét. Három nagy ké­ményből száll még akadályta­lanul. A rekonstrukciós prog­ramban e három kemence he­lyett egyetlen, korszerű, 2500 tonnás építése szerepelt, ter­mészetesen a portalanító be­rendezésekkel együtt. Ennek a beruházásnak a költségei azonban csak milliárdokban mérhetők. Érthető, hogy most ezt megvalósítani nem lehet. A portalanítással viszont vár­ni nem lehet, míg lehetőség lesz az új kemence felépítésé­re. Föl kell tehát szerelni a védőberendezéseket a meglevő kéményekre, mégha tudják is, hogy ideiglenes megoldásra fordítják a mintegy 400 mil­lió forintot. Magyarul egy korszerűtlen technológiát kénytelenek konzerválni ez­zel a megoldással. Ugyanakkor a gyár terme­lésére is szükség van. Ebben az esztendőben is 8—9000 ton­na cementnek és 145 ezer ton­na mésznefc kell elhagynia a váci gyárat. M. N. P. Egy percig sem pihen a centrifuga A Váci Kötöttárugyár festödéjében szinte egy percig sem „pihenhet” az óriás centrifuga. Burzi József kezelő irányításával napi 3—3,5 tonna anyagot víztelenít a festés után. Ebből az anyag­mennyiségből több ezer ruhát készíthetnek. Trencsényi Zoltán felvételei Thatcher fogadta Marjai Józsefet A hivatalos látogatáson Lon­donban tartózkodó Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettest kedden hivatalában fogadta Margaret Thatcher, a brit kor­mány elnöke. ■ KöTéTetS Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével — a Brit Szakszervezeti Főtanács (TUC) meghívására — kedden szakszervezeti küldöttség uta­zott Londonba, ahol megbeszé­léseket folytat Len Murray- val, a TUC főtitkárával a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről. Ezt követően a delegáció a CGTP-Intersindical meghívá­sára Portugáliába utazik, és részt vesz a Portugál Szak- szervezeti Központ március 11 —13. között Lisszabonban sor­ra kerülő IV. kongresszusán. Dr. Nyitrai Fercncné állam­titkárt a Központi Statisztikai Hivatal elnökét választotta meg egyhangúlag elnökévé hétfőn az ENSZ statisztikai bizottságának 22. ülésszaka. Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök, aki az elkövetke­ző időszakra a mozgalom el­nöke lesz, hétfői megnyitó be­szédében sürgős intézkedéseket követelt annak érdekében, hogy csökkentsék a világgaz­dasági válság súlyos következ­ményeit a fejlődő országokban, másrészt arra, hogy megoldják a világban fennálló válságo­kat, lépéseket tegyenek a le­szerelés, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelés érdekében. A hétfő délutáni teljes ülés Kedden délelőtt Űj-Delhibcn folytatta tanácskozását az el nem kötelezett államok mozgalmának VII. csúcs- konferenciája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom