Pest Megyei Hírlap, 1983. március (27. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
GÖDÖLLŐ1 Otília A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1983. MÁRCIUS 1., KEDD Hépl ellenőrök vizsgálták k társadalmi munka szerepe Az ünneplés közben sincs megállás. A közelmúltban emlékeztek meg a népi ellenőrzés megalakulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepi összejöveteleken visszatekintettek az elmúlt évek munkájára, a népi ellenőrök legkiválóbbjaí elismerést kaptak, de sok szó esett a feladatokról is. És alig telt el néhány nap, a munka ott folytatódott, ahol az ünnepek előtt abbamaradt. A gödöllői járási-városi népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén egy igazán közérdekű témát tárgyaltak meg, annak a vizsgálatnak a tapasztalatai alapján, amit Parrag Imre vezetésével a városban és a járás öt községében végzett húsz népi ellenőr, kilencvennyolc munkanap alatt Nagy szóródás Az utóbbiakat nem véletlenül írtuk le: ebből is látszik, hogy egy-egy kiterjedt téma alapos vizsgálatához sokak munkája szükséges. Márpedig a mostani feladat bonyolultságát a cím is híven tükrözi: A lakossági társadalmi munka végzéséhez szükséges feltételek biztosítása, a végzett munkák kapcsolódása a község- és várospolitikai célok megvalósulásához. A talán kissé túl hivatalosra sikerült témameghatározás is nyilván abból fakad, hogy e szerteágazó területen is a legfontosabbra tudjanak koncentrálni az ellenőrök. De vajon arra koncentrálnak-e azok, akik a tanácsokon ezért felelősek? A vizsgálat tanulsága szerint nincsenek alapvető bajok, a kínálkozó s bővülő lehetőségekkel a legtöbb helyen a korábbiaknál jobban élnek, de korántsem a legjobban. Ami a kérdőíves felmérés, a személyes tudakozódás, a dokumentumok elemzése után a legszembeötlőbb: a nagy szóródás. Vagyis egy ilyen szűk körben is több kérdésben hiányzik az egység, a társadalmi munkákkal kapcsolatos teendők körét nem egyformán fogják fel a hat településen, a szervezésben, a mozgósításban, a nyilvántartásban is nagy eltérések vannak. A népi ellenőrök a társadalmi munkák széles skáláját vizsgálták, igaz, ez a bizonyos skála tulajdonképpen csak Gödöllőn teljes. Itt élnek a leginkább a lakosság önkéntes pénzfelajánlásaival éppen úgy, mint a vállalatok, a szocialista brigádok fizikai és szellemi vállalásaival, a kommunista műszakok bevételeivel, a társadalmi tulajdont gyarapító legkülönfélébb eszközökkel. Nem lehetünk persze igazságtalanok, s tudnunk kell, hogy ‘egy város és egy község lehetőségei ebben a dologban is különböznek. Mégis feltűnő azonban, hogy az egy kategóriába sorolható falvak teljesítménye között is nagyok az eltérések. Árulkodó számok Az első helyre kétségtelenül Veresegyház kívánkozik, ahol a lakosságszámhoz képest az egy főre jutó társadalmi érték messze a legtöbb. Ez a mutató látszik leghívebben tükrözni a közösségi összefogást. S ha az előbb azt mondtuk Gödöllőn a legváltozatosabb a kép, azt is meg kell állapítanunk, hogy ebben az Összehasonlításban már csak a középmezőnyben van. Az egy lakosra jutó összeg Veresegyházon 2 ezer 248 forint, Kartalon 900, Túrán 876, Gödöllőn 019 forint. Amennyire kiugró Veresegyház, annyira lemaradt viszont Csömör és Pécel, 318, illetve 302 forintjukkal. A számok természetesen a társadalmi munkával összefüggő tömérdek hivatali teendő minőségét is tükrözik. De néha csalókák is, hiszen Csömörön a helyben kiszámított érték nem tartalmazza a pénzbeli felajánlásokat, a vállalati társadalmi munkát sem. Ezzel együtt is igaznak tűnik a sum- más vélemény: nem minden tanácson ismerték még fel a társadalmi munka községfejlesztési feladatokban is jelentkező hasznát. Ösztönző formák A baj néhol még a tervezésnél kezdődik. Gödöllőn, Veresegyházon és Pécelen a középtávú fejlesztési tervekhez kapcsolódva előre számolnak a társadalmi segítséggel, másutt inkább eseti az előrelátás. De önmagában ez sem magyarázza a különbségeket, hiszen Kartal ennek ellenére tekintélyt szerzett teljesítményével. A szervezésben nagy feladatok hárulnak a tanácstagokra: körzeteik lakosságával nekik kell vagy kellene tartania a kapcsolatot a társadalmi munkák területén is. Korántsem mondhatjuk, hogy ez minden esetben sikerül. Ez Gödöllőn is gond, akárcsak a munkák összehangolása. A kérdőívek válaszai arra is figyelmeztetnek, hogy a szervezettséggel, az előkészítéssel csak kevés helyen elégedett a lakosság. Nem mellékes az sem, miként ismerik el a város- és a községfejlesztést segítő társadalmi tevékenységet. Erre Veresegyház alakította ki a leg- ösztönzőbb formákat, különösen a fiatalok elismerése, jutalmazása érdemel másutt is tanulmányozást. A népi ellenőrök részletes vizsgálati anyaga, a javaslatokkal együtt eljut az érintett tanácsokhoz, alkalom kínálkozik tehát arra, hogy mindenütt újra átgondolják az ezzel kapcsolatos teendőket. De akik most kimaradtak a felmérésből, azoknak sem árt az önvizsgálat. Gáti Zoltán Ismét a csicsóka Teljes a termelés gépsora A burgonyánál is hasznosíthatók Régebben kedveltebb növény volt a csicsóka. Most mintha újra törődnének vele. Nem véletlenül, hiszen a burgonyához hasonlóan gyökérgumós termést produkáló növény alapanyaga a diabetikus- édesítőszernek és az etilalkoholnak. Termelésének gépesített technológiáját — a Bárdibükki Állami Gazdaságban végzett kísérletekkel — az elmúlt években dolgozták ki a MÉM Műszaki Intézet kutatói. A csicsóka gumója az imert Sa—2—70-es burgonyaültetővel juttatható a talajba, ehhez osztályozatlan gumók is megfelelnek. A növény sorközének művelésére a CPU—4,2 kulti- vátort találták a legalkalmasabbnak, töltögetése a Rump- stadt géppel történik. A csicsóka betakarítására is találtak megfelelő kombájnt: a Grimme Europe Super válogatóasztalos burgonyabeta- karítót. Teljes tehát a növény termelésének gépsora,’ benne, mint kitűnt, kéthasznú eszközök vannak, olyanok, amelyek a burgonyatermesztésben is hasznosíthatók. \ ÜeSegégövs oktatás — tíi éve Kölcsönös érdekek alapján Tíz évvel ezelőtt, 1973. február 14-én kezdődött meg a melegégövi oktatás a gödöllői Agrártudományi Egyétemen. Az első ilyen jellegű próbálkozás volt hazánkban, és az is maradt mind a mai napig. Érdemes pár szóban megemlékezni azokról a körülményekről, amelyek között ez az agrárfelsőoktatás történetében nagy jelentőségű esemény megtörtént. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején az egyetem számos oktatója és kutatója dolgozott a fejlődő országokban. Nehéz körülmények között végzett munkájuk során egyre többükben fogalmazódott meg a gondolat, hogy helyes lenne az addigiaknál sokkal hatékonyabbá tenni azt a segítséget, amelyet szerény anyagi eszközeivel hazánk a harmadik világ országainak nyújtani tud. Alapítók gyorsasága A gondolat tetté érett, s a dr. Pál István által kidolgozott javaslat alapján az egyetemi tanács, majd a MÉM illetékesei jóváhagyták egy speciális, tanszéki jelleggel működő szervezeti egység, a melegégövi oktatási osztály létrehozását. Első vezetőjének az alapításnál nagy érdemeket szerzett Pál Istvánt jelölték ki, aki számos egyéb elfoglaltsága mellett két éven keresztül látta el ezt a tisztséget. Fontosabb beosztásba történt kinevezése után őt követte dr. Héjjá Sándor egyetemi docens, a jelenlegi osztályvezető. A maroknyi alapító gárdának mindössze két hónap állt rendelkezésére az oktatás megszervezéséhez, ami — ismerve a felsőoktatás általános problémáit —, ma elképesztően rövidnek tűnik. Lázas munkával telt hónapok voltak ezek, amelyekből a hallgatóság is alaposan kivette részét, jelezve az ötlet életrevalóságát. A mag termékeny talajba hullt. Egyetlen hónap alatt több mint száz hallgató — köztük e sorok írója is —, jelentkezett a III—V. évfolyamosok számára meghirdetett előadásokra. Trópus, szubtrópus A trópusi csoda máza hamar lefoszlott persze azokról az álomképekről, amelyeket néhányan, kissé laikusán elképzeltek maguknak. Páran jobbnak látták visszavonulni, de az a nyolcvan ember, aki kitartott: le is vizsgázott, jelenleg évfolyamonként 25—30 diák tanul itt, s még öt-tíz idegenlégiós azaz más egyetemek hallgatói. Ennyi talán a hőskorról, amely megvetette az alapját annak az oktatókutató munkának, amely ma már szervesen illeszkedik be a mezőgazdaságtudományi kar nappalos szakirányú képzési rendjébe. Már az. első évben megfogalmazódott a melegégövi oktatás célja, amely nem más, mint olyan általános é§ sajátos melegégövi ismeretekkel rendelkező külföldi és magyar szakemberek képzése, akik mérnöki felkészültségük alapján képessé válnak arra, hogy tevékenyen részt vállalhassanak a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztésében. Ennek érdekében az osztály munkatársai — együttműködve az egyetem szaktanszékeinek oktatóval — olyan tárgyköröket tanítanak, amelyek felölelik a trópusi-szubtrópusi területek növény- és állatvilágának, főbb termesztett növényeinek, fontosabb tenyésztett állatfajainak speciális ismeretanyagait, valamint a fejlődő országok mezőgazdaságának fejlesztési kérdéseit, makro- és mikroökonómiai szinten egyaránt. A csoportos képzés mellett igen sok doktorandusz, aspiráns, ösztöndíjas töltött el 1—6 évet továbbképzésen az osztályon. Sürgető faladstok A közeljövő tervei között szerepel az általános melegégövi mezőgazdasági szakmérnökképzés beindítása, amely iránt elsősorban a korábban, még az öt féléves speciálkollégiumon végzett agrármérnökök körében nagy az érdeklődés. Az utóbbi időben azonban nemcsak az egyes emberek, de a vállalatok, gazdaságok érdeklődése is a melegégövi tanszék felé fordult. Ennek magyarázata a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben rejlik. Most már a fejlődő országok — mint partnerek —, legalább annyira fontosak számunkra, mint mi voltunk és vagyunk az ő számukra. Az érdekek kölcsönösek, viszont, ha élni akarunk a lehetőségekkel, nélkülözhetetlen a megfelelő szaktudás. A felfokozott várakozásnak, az egyre növekvő belső és külső igényeknek, a jogos gazdasági elvárásoknak azonban a melegégövi oktatási osztály kis létszámával a jelenlegi anyagi feltételek között csak nagy nehézségek árán tud eleget tenni. A régen kidolgozott fejlesztési elképzelések megvalósítására talán nem kell már túlzottan sokat várni, mert a feladatok mind sürgetőbbek, s a népgazdasági igények kielégítése sem várhat sokáig magára. Pekli József Koloritüzem Exportra dolgoznak Évenként mintegy nyolcvan különféle terméket állítanak elő a Péceli Vegyesipari Szövetkezet budapesti koloritüze- mében. A textilcímkék, női divattáskák, gyermek- és sporttáskák különféle változataiból mintegy háromszázezer darabot készítenek, s ezeknek a fele rubelelszámolású exportra megy. Legfontosabb megrendelőjük a Konsumex, illetve az Artex Külkereskedelmi Vállalat. Agrártörténet Falukutatás Csaknem kétszáz tagja van a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gödöllői baráti körének, amelynek titkára dr. Nyuli Gyűld, az Agrártudományi Egyetem tanára. Részt vesznek a kör munkájában az egyetemi hallgatók, akik egyebek közt tudományos diákköri dolgozataikban is foglalkoíé nak a helybéli agrártörténettel. A kör tagjai falukutatást is ‘folytatnak. Labdarúgás A tavaszi sorsolás Mérkőzések hat fordulóban Felnőttek: I. forduló, III. 6.: Galgamá- csa—GEAC, Domony—Pécel, HMSE—Zsámbok, Galgahévíz —-Túra, Isaszeg—Mogyoród, Erdőkertes—Kerepestar csa, Hévízgyörk—Valkó. Hullára és szolgáltatás \ X Vállalkozó a művelődési ház Tudjuk: a közművelődés, a kultúra nem olcsó dolog. Onnét is, hogy moziban, színházban, könyvesboltban egyre többet kell fizetnünk, de onnét is, hogy mekkora összegekre rúgnak a művelődési intézmények költségvetései. Különösen amióta drágább a villany, a fűtés, a dekoráció, s egyre magasabbra srófolják áraikat a közreműködők is. Ráadásul a régi szép idők évente magától értetődően megkapott költségkiegészítése már a múlté. Itt is a szinten- tartás a cél. Aligha képzelhető hát el olyan művelődési ház, amelyiknek ne lenne szüksége saját bevételekre. Olyanokra tudniillik, amiket rendezvényei, produkciói, munkája után kap. Belépőjegyekből például, esetleg tanfolyami díjakból. Aztán a legtöbbször véget ér a lista. Pedig, hogy mi mindenre lehet mód, s hogy mi mindent érdemes kipróbálni, arra jó példa a gödöllői művelődési központ most már szisztematikus vállakozási rendszere. Gazdag lista A nemrégiben összeállított lista mindkét oldalon gazdag: a már megvalósított vagy a folyamatban lévő, illetve a tervezett vállalkozások egyaránt sokszínűek, illeszkednek a művelődési ágazatban fúj- dogáló új szelekhez is, de mindenekelőtt arra irányulnak, hogy bővítsék a ház hatókörét, hogy az új formákkal is mind több városit és környékbelit kapcsoljanak magukhoz, hogy ily módon is pótolják, kiegészítsék a művelődési alapellátást, s természetesen, hogy ez megérje a háznak, tágabb értelemben fenntartójának, a nagy közösségnek is. Építési tanácsadás A központ rendszeres vagy alkalmi szolgáltatásait nem kell különösképpen bemutatnunk, ezek .már széles körben ismertek és kedveltek. Van logopédiai tanácsadás, fotólabor, kondicionáló terem, ap- róhidetési lehetőség. Kölcsönöznek háztartási és takarító gépeket, játékokat, autóbuszkirándulásokat szerveznek. Alkalmanként helyet adnak az óra- és fényképezőgépjavításnak, kozmetikának, rendszeres a jogi és építési tanácsadás, a cipőjavítás, az autós szolgáltatások, a háztartási kisgépek javítása, a diabetes tanácsadás, a szemfelszedés, a gombbehúzás. Mindezt azért soroltuk fel, persze még így sem kimerítően, hogy kitűnjön, a gödöllői művelődési központ valóságos szolgáltató centrum lett. Cserebere iroda Főként, ha hozzávesszük, hogy sokszor adnak otthont a vásárokkal egybekötött bemutatónak. Volt és lesz antikvár könyvvásár, kínáltak már gyakran játékot, műszaki cikkeket, kemping- és sportfelszerelést. Kedveltek a népművészeti vásárok és a divatbemutatók is. A rock and roll kávéházak, a teadélutánok, a kóstolók és ételbemutatók, a nemzetiségi estek a vendéglátóipari egységekkel való korrekt kapcsolatot tükrözik. Itt is mindenki jól jár: a ház, a közreműködő vállalat vagy szövetkezet, illetve a ház látogatói. Akinek pedig az a véleménye, hogy ez mégiscsak furcsa: mi köze egy művelődési háznak a kereskedelemhez, a vendéglátáshoz, az kérdezze meg azokat, akik már igénybe vették a felsorolt lehetőségek egyikét-másikát. Mind azt fogja mondani, hogy jó így. S az egyébként országosan is párját ritkító, a szó szoros értelemben vett kulturális programok széles és színvonalas skálája, azt is bizonyítja: a munkatársak idejéből, ha nem is napi nyolc órát számolva, mindkét tevékenységre futja. Egyébként az utóbbihoz is kapcsolódik jó néhány vállalkozási forma, s ebbe már a konzervatívabb gondolkodásúak sem köthetnek bele. Ilyen például a kiadványok elkészítése, a külső nyomdai és dekorációs munkák vállalása, a vándorkiállítások kölcsönzése. Elég ha csak itt írunk konkrét számot: pusztán ebből a legutóbbiból harminc ezer forintnyi haszna volt a háznak. De bevételt jelentenek a művelődési központ számára dolgozó különben részvételi díj nélküli körök, mint például a kézműves műhely, a közhasznú tanfolyamok, s persze a családi, társadalmi ünnepekhez kölcsönadott termek is. A tervek között is elsősorban olyan vállalkozások szerepelnek, amelyeket Varga Kálmán, a ház munkatársa közművelődési-esztétikai szolgáltatásoknak nevez. Mint a filmvetítők, sportszerek jövendő kölcsönzése, a cserebere közvetítő iroda, a barkács- műhelyek, a laborok berendezése, az egészségügyi-pszichológiai tanácsadás megszervezése vagy a játékterem, a Gyermek és környezete névvel illetett üzlet megnyitása. Kiegészítő bevétel A ház már eddig is túlteljesítette bevételi tervét, ezzel egészítve ki a nem túl gazdag állami támogatást. S a vállalkozásokból fakadó bevételek végül a hagyományos értelemben vett kulturális feladatok megoldását is segítik. G. Z. II. forduló, III. 13.: GEAC— Domony, Kerepestarcsa—Hévízgyörk, Mogyoród—Erdőkertes, Pécel—HMSE, Túra—Isaszeg, Zsámbok—Galgahévíz, Valkó—Galgamácsa. Hl. forduló, III. 20.: Zsámbok—Domony, Pécel—GEAC, Valkó—Erdőkertes, Kerepestarcsa—Isaszeg, Mogyoród— —Galgahévíz, Túra—HMSE, Hévízgyörk—Galgamácsa. IV. forduló. III. 27.: Galgamácsa—Pécel, GEAC—Zsámbok (III. 26.), Domony—Túra, HMSE—Mogyoród, Galgahévíz—Kerepestarcsa, Isaszeg— Valkó, Erdőkertes—Hévízgyörk. V. forduló, IV. 3.: Mogyoród —Domony, Túra—GEAC, Zsámbok—Pécel, Hévízgyörk —Isaszeg, Valkó—Galgahévíz, Kerepestarcsa—HMSE, Erdőkertes—Galgamácsa. VI. forduló, IV. 10.: Valkó— Domony, Kerepestarcsa— GEAC, Mogyoród—Pécel, Túra —Zsámbok, Erdőkertes—Galgahévíz, Hévízgyörk—HMSE, Isaszeg—Galgamácsa. Á nép programja Március 1-én: Gödöllő, művelődési központ: Természetfilmek vetítése kisiskolásoknak, 15.30 órakor. Gimnazisták filmklubja: •Jancsó Miklós Allegro Barbara, 18 órakor. Tóthpál Gyula festőművész kiállítása. hüh Mozi Fcketeszakáll szelleme. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap
