Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1983. FEBRUÁR 26., SZOMBAT Megőrzik ez ellátás színvonalát Csak jó minőségű árura van vevő Elméleti konferencia az élelmiszer-gazdaságról TanyaviEágban, félidőkén A kikelet még messziről köszön Kilincsel a portán a szomszédság Anyanyelvűnk állandó vál­tozásban, átalakulásban lévő képződmény, mindennapi éle­tünkhöz rugalmasan alkal­mazkodik. Talán fel sem tűnik, mert magától értetődő ter­mészetességgel alkotunk új fogalmakat rejtő' szavakat, szóösszetételeket. Mielőtt e sorokát papírra vetettem, fel­lapoztam az Üj Magyar Lexi­kont, meg a Magyar Nyelv Értelmező Szótárát, de a mos­tanában polgárjogot nyert és mind szélesebb körben hasz­nált élelmiszergazdaság szó­párosítást egyikben sem talál­tam. A nyelvészet kutatóinak dolga lesz születésének körül­ményeit feltárni, annyi azon­ban bizonyos, hogy abban a társadalmi közegben fogant, amely gazdasági viszonyain­kat frissebb szemlélettel, az összefüggések figyelembevéte­lével vizsgálja és próbálja át­formálni. Magas részarány Dél-Pest megyében az idők során sikerült eljutni a fej­lődésnek arra a fokára, ame­lyen a fenti fogalomkör alkal­mazásának megvan a létjo­gosultsága. Vidékünk mező- gazdasági nagyüzemei, a köz­reműködésükkel kifejlesztett háztáji és kisegítő gazdaságok milliárdokkal mérhető pro­duktuma, az erre épülő feldol­gozóipar és értékesítő hálózat egységes egészében tartalmaz­za a térség élelmiszergazdasá­gának teljes keresztmetszetét. Ez a vidék nemcsak arról ne­vezetes, hogy évről évre emel­kedő termésmennyiséget elő­állítva termel gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, húst és tejet, hanem mindezek feldolgozásához alkalmas élel­miszeripari háttérrel rendelke­zik. Cegléd ipari üzemeinek exportjából tavaly az élelmi­szer-ágazat 54 százalékkal ré­szesült, s ez nem lebecsülen­dő arány, már csak azért sem, mert az árumennyiség zömét kemény valutáért adták el. Miután a térségben ekkora súlya van az élelmiszer-fel­dolgozásnak, jelen gazdasági körülményeink között különö­sen fontos a célok és lehető­ségek minél pontosabb szám­bavétele. Ezt szolgálta a mi­nap az az eseménysorozat, amelyre a mezőgazdasági könyvhónap jegyében került sor városunkban. A párt városi bizottságának meghívására Cegléden járt Zsuffa Ervin, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának alosztályve­zetője, aki a Gyümölcs- es Dísznövény termesztési Fejlesz­tő Vailaiat állomásán az élel­miszeripar helybeli gazdasági vezetőivel kerekasztal-beszei- getesen vett reszt. Sank Ferenc, a párt városi bizottságának első titkára kö­szöntötte, majd a házigazda, Nyújtó Ferenc, az állomás ve­zetője ismertette azt az új feladatkört, ameiy kutató, fej­lesztő és szaktanácsadó tevé­kenységüket jellemzi. Szavai bol kitűnt, hogy a ma Kuta­tóinak arra kell törekedniük, hogy a tudományos eredmé­nyeket mihamarabb sikerrel meghonosítsák a gyakorlatban. Az általuk kinemesített tucat­nyi új gyümölcsfajtával ezen az úton járnak ők maguk is. Ipari háttér A kötetlen beszélgetés al­kalmas keretül szolgait a köl­csönös tájékozódáshoz. rJnáo Antal igazgató a Dél-Pest nr gyei Sütőipari Vállalat körül­ményeiről szólt. Kiszely Ist­ván, a PENOMAH ceglédi gyárának igazgatója a rekonst­rukcióval kapcsolatos gondjai­kat tárta fel. Simon Ernő kirendeltségvezető a Közép­magyarországi Pincegazdaság ceglédi üzemének tevékenysé­gét ismertette. Pintye Attila, a Ceglédtej igazgatója saját vállalatának gazdálkodásáról beszélt. Kürti András, a Ceg­léd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója az árubeszerzés tapasz­talatairól és a lakosság ellátá­sáról festett képet. Jakab La­jos, a Török János szakkö­zépiskola igazgatója az általa vezetett oktatási intézmény változó arculatát hozta szóba, amely az igényekhez igazodva már ötvenkét állategészségőrt bocsátott szárnyra. Bekapcso­lódott a beszélgetésbe dr. Mol­nár Béla, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesz­tő Vállalat főigazgatója is.. A vezetők által elmondot­takból a jelenlegi helyzetet feltáró kép alakult ki. Az eredmények és a hiányosságok tükrében próbáltak választ kapni a hogyan tovább? napjainkban különösen fontos kérdésére. A válaszadásra már a dél­utáni órákban került sor, a széles nyilvánosság előtt, azon az elméleti konferencián, ame­lyen a város és a járás mező- gazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi szakemberei vet­ték . xfe&L - re§gí°it­ve a pártszékház nagytermét. Mielőbb változtatni Zsuffa Ervin érdeklődéssel kísért előadásában valósághű képet rajzolt jelenlegi gond­jainkról, lehetőségeinkről, tö­rekvéseinkről. Az élelmiszer- gazdaság helyzetéről és felada­tairól szólva a megváltozott körülményekhez való minél gyorsabb alkalmazkodást emlí­tette az első helyen. Ma már nem elég a nehéz feltételek­ről beszélni, a cselekvés leg­jobb módozatait kell kimun­kálni, alkalmazni. A népgaz­daság egyensúlyi helyzetének megőrzése szigorú feltételeket szab. Egyetlen lehetőségünk a termelésben kedvező változást elérni. A belföldi élelmiszer- ellátás változatlan színvonalú fenntartása mellett olyan exportáru-alapokat kell létre­hozni, amelyek kifogástalan minőségűek, alkalmazkodnak a piac mind magasabb igényei­hez. A tőkés és a szocialista partnerek egyaránt hibátlan árufélékre számítanak tőlünk, máskülönben az üzlet nem jön létre. Ezért kell jobban tuda­tosulnia annak a ténynek, hogy termékeink minősége nem mindig megfelelő. A mezőgazdaságban és az iparban egyaránt csínján kell bánni a költségekkel. Ponto­sabb piaci prognózist kell ki­munkálni és ahhoz frissebben igazodni. Gyakorlati példák bizonyítják, nem lehetetlen ez. Viszonylag apró módosítá­sok is eredményre vezethetnek időnként. A tároló- és hűtő- kapacitás bővítése hosszú tá­von ugyancsak külkereskedel­mi érdekeinket szolgálja. Kü­lönös hangsúllyal került szó­ba a gazdaságosság erőteljes javítása, a nagyüzem és a ház­táji közötti még tudatosabb munkamegosztás, az érdekelt­ség erőteljesebb érvényre jut­tatása a bérekben, a végzett munka értéke szerint. A KB alosztályvezetője az­zal fejezte be előadását, hogy a jövőben a kezdeményező­készségnek, a szakértelemnek, a vállalkozási hajlamnak még jobban kell érvényesülnie. Természetesen ehhez alkalmas forrásul szolgálnak a többi között a mezőgazdaság és az éíélrriiszéripár kŰIpfiféle téma­köreit ’ tárgyaló szakkönyvek és szakfolyóiratok. Ezekből bemutató és vásár volt az összejövetel napján a helyszí­nen, mint ahogy a pártház aulájában kiállítást láthattak az érdeklődők a ceglédi élel­miszeripar széles termékskálá­jából is. Tamasi Tamás Már a macska is Nemcsak a rókák, már a macskák is a kutyák ellen for­dultak Albertirsán, ahol a ve­szettség újabb jelei mutatkoz­nak. Ezúttal az egyik lakóház udvarán agyonütött cirmoson fedezték fel a vizsgálat során e veszedelmes betegség jeleit. Ennek alapján a nagyközség­ben egészen május közepéig folytatódik az ebzárlat. Földig hajolt a téli csend... Szétszórt, hullt csillagként guggolnak a tanyák Jászkara- jenő és Kocsér között. Kopár, szjürke, kihaltnak tűnő csilla­gok ezek a fehér falú, mohás- cserepes épületek. Udvarukon lombjavesztett, alvó akácok, ágaik közt megreked a feb­ruár végi ködgomoly. Fagy vicsorít Vámos Anta- lék tanyája ölén s hogy köze­lítünk a pipáló házhoz, var­jak rebbennek a szunnyadó­didergő őszi vetés fölött. Ká- rogásukat hallván megrezzen az udvar. Pulykák karattyol- nak, tyúkok kárálnak a ma­gasban mélázó madártestvé­reik felé, s a kémény fölött táncba kezd a vékony füst­csík. Kutyaugatás nyit kisaj­tót, aztán a gazdasszonya szavától megszelídült komon­dor elkerget mellőlünk három tolakodó jerkét. Biciklin, sóért Fölöttünk, a szürkeségben ezüst színű a napkorong. Elő­bukkan, halvány tányérja megfürdik a csirkeitató-lábas jégtől hályogos vizében. A ta­nyaudvar sarkában öreg pa­rasztszekér álmodik a múlt­ról, szakadt bordái közt macs­ka surran. Vámos Antalné szíves szó­val invitál beljebb. Az üveg­falú, zárt verandán üde zöld­függöny — cserepes virágok levelei — őrzi a nyár hangu­latát. Alattuk vízzel teli la­vórok, bödönök, fazekak. — Eső- és hóié van ezekben — mondja az asszony. — Ke­mény a kút vize, abban nem moshatom tisztára a ruhákat, a virágaim sem érnék meg a tavaszt, ha azzal öntözném töveiket. Bizony, messze még a kike­let, most érkezett az igazi tél, az toppant be a tanyaudvar­ba. Zörgetett a jégvirágos szo­baablakokon is, ám ebben a búboskemencés, apró helyi­ségben nemigen van számára hely ... Ontja melegét a fe­hér falú, padkh nélküli ke- rfi&ice: á ház ‘ asszonya szár- ízíkkel eteti. A harmadfél év­tizedet leélt sparheltbe kuko­ricacsutkát rak Vámos Antal­né, s hogy föllobban a láng, a platni tetején egy fazéknyi esővíz muzsikálni kezd. — Beszaladt a faluba a párom — int Kocsér felé vendéglá­tóm. — Biciklivel... még bír­ja... A sóért-paprikáért faluba karikázó férfi hetvenhárom esztendős. Legény lehetett még, amikor e ház fundamen­tumát lerakták. Az emberde- rék-vastag gerendáról villany- vezeték csüng alá. — Két éve kötötték be a vil­lanyt, előtte majd’ harminc évig petróleumlámpa adta a világot. Azóta van mosógé­pem, centrifugám, rádió, tele­vízió. Hiszen, ha villany van, minden van a tanyán. Tegnap sült narancssárga belű tököt tesz asztalra az asszony. Falatozzuk a kemen­cében pirult, édes gyümöl­csöt. A komódon néhány megyei lap és képes újság lapul, s a falba vert szögre spárgán át­fűzött Kincses Kalendáriumot akasztottak a háziak. — Hogy kéznél legyen ... Nagyon szeretünk olvasni. Időnk is van a betűre, meg aztán jó, ha tudjuk, mi újság a nagyvilágban. Összetartó emberek — Család? — Ö, kirepült már mindkét fiam. Az egyik Cegléden ra­kott fészket, a másik Nagykő­rösre nősült. Négy unokánk van, Ha tehetik, eljönnek. Ilyenkor, télén látogatóba, nyaranként a szőlőben segít- keznek. A jószág mellett két­ezer négyszögölnyi szőlőt is bírunk Tiszakécskén. Milyen a tél a tanyán? Nekünk egyik évszak olyan, mint a másik: mindig dolgozni kell. Tavasz- szal ezt, nyáron amazt. Télen is. Fát vágni, jószágot etetni, begyújtani, havat söpörni. A tél, azért az jobb. Hamarabb sötétedik, korábban ül el a jószág, s olyankor előkerül az olvasnivaló, vagy a televíziót lessük. — Szomszédainak is? — Hogyne. A környező ta­nyákon összetartó, jó embe­rek élnek, mindig kilincsel valaki a portánkon. Vagy ép­pen mi megyünk át tésztázni. Olyankor négy-öt asszony összeáll, s tésztát csigáz, me­tél, sodor. Nem haszonra, csu­pán konyhára készítjük a le- vesbevalót. Közben persze be­szélgetünk is, így hamarabb szaladnak az esték. A férfiak elborozgatnak, múltat idéz­Az egészségnevelés érdeké­ben a ceglédi járásban a Vö­röskereszt kezdeményezésére számos eseményre kerül sor ebben az esztendőben. Isme­retterjesztő előadásokat, bemu­tatókat, tanfolyamokat, vetél­kedőket terveztek. A többi Teke Cegléden, a KÖZGÉP pályá­ján rendezték még a járási egyéni tekebajnokságot, me­lyen a három korcsoportban negyvemketten álltak rajthoz. A viadal a Ceglédi KÖZGÉP SE versenyzőinek nagy fölé­nyét hozta, mind a három számban elsők lettek, sőt — egy kivétellel — a helyezése­ket is ők szerezték meg. Eredmények: serdülők: 1. Pethő László (KÖZGÉP SE) 423, 2. Korpácsi László (KÖZ­GÉP SE) 411, 3. Nagy Péter (Nagykőrös, Mészáros Tsz) 386 fa. Ifjúsági: a KÖZGÉP há­rom aranyjelvényes, ifjúsági válogatott keret tagja csak versenyen kívül indult. A leg­jobbak így is jó eredmények­kel rukkoltak ki, 1. Hódi Ist­ván 435, 2. Rimóczi István 423, 3. Trenka István (mindhárom KÖZGÉP SE) 405 fa. Felnőtt: 1. Sárik Sándor 448, 2. Pintér János 447, 3. Molnár Károly 441 fa. Asztalitenisz A megyei csapatbajnokság­ban rangadót játszottak a ceg­lédi fiatalok, akik az addig élen álló Vác együttesével mérték össze tudásukat, ide­genben. A CVSE felnőtt és if­júsági gárdája is biztosan győzött, így átvette a vezetést a bajnoki táblázaton. Felnőttek: Ceglédi VSE II.— Váci Izzó MTE II. 15—5. Győztek: Szily Gy., Türei (4-4), Szappanos (2), Iván (1) és a fiúk megnyerték a négy párost is. Ifjúsági: Ceglédi VSE—Vác 10—0. nek. Legtöbbje idős ember, hát van miről diskurálniuk. — Nem vágynak nagyobb községbe, városba? Az öreg fa helye — Nem. Majd’ fél életünket leéltük itt, megszoktuk a csen­det, a tiszta levegőt.' S a munkát is> belénk ivódott a mindennapi ténykedés, öreg fát átültetni: ki hallott még olyat?! Csöndesen ketyeg a vekker­óra, a szobaablakon túl'mind jobban homályosul a távoli tanyák, kerítések imént még éles körvonala. Alkonyodik. Kinn, az ólban jussát kéri a két süldő, lép­tünkre vaksin rebbennek odébb a pulykák. Vámos Antalné hunyorogva les egy közelítő, alig pislákoló, sárga lámpafényt. — Alighanem a párom lesz az ... No, végre ... Besze Imre Idegen nyelvet oktatnak A ceglédi Földváry Károly Általános Iskolában idegen nyelvet tanuló osztályokat szerveznek a következő évek­ben. A gyermekek harmadik osztályos koruktól tanulhat­nak angol, illetve német nyel­vet, ezekbe az osztályokba azonban már elsőosztályos kor­ban kell jelentkezni. Az idén március 7-én és S-án 14—17 óráig lehet felvételre jelent­kezni az iskola Szabadság tér 4. szám alatti épületében. A felvételire a beíratáshoz szük­séges iratokat és a beíratandó gyermeket hozzák magukkal a szülők. közt megemlékeznek az egész­ségügyi, valamint a vöröske­resztes világnapról, megszerve­zik az alkoholizmusellenes, a táplálkozási és fogászati hóna­pot, az idős korúak egészség- nevelésével többet törődnek. A járás községeiben egészségne­velési hetet szerveznek. Győztek: Szegedi, Nagy M., Szálkái (3-3) és a páros. örbottyánban megyei felnőtt minősítő versenyen egy-egy el­ső és második, valamint két harmadik hely jutott a Ceglé­di VSE három, még ifjúsági korú játékosának. Egyéniben: 1. Türei Ferenc, 2. Pergel (ÉGSZÖV), 3. Szappanos. Pá­rosban : 1. Szakács—Kárpáti (Nagykőrös, Veresegyháza), 2. Türei—Domokos (CVSE, Nagy­kőrös), 3. Szappanos—Szegedi. U. L. Véradónapok Felkínálják önzetlenül Februárra a ceglédi járás három településén, a ceglédi Lenin Tsz-ben, az abonyi Űj Világ Tsz-ben, az albertirsai Szabadság Tsz-ben szerveztek vóradónapot. A tervek sze­rint márciusban a Nagykőrösi Konzervgyár abonyi üzemé­ben, az abonyi József Attila Tsz-ben és Csemőben lesz té­rítésmentes véradónap. Tavaly a ceglédi járás teljesítette, amit e téren — a kórház munkáját segítve — vállalt. A vöröskeresztes alapszervezetek aktívái és velük a sokszoros véradók azon munkálkodnak, hogy példásan teljesüljön az idei terv is. ISSN 01S3—2500- (Ceglédi Hírlap Tanulmány a pult túlsó oldalán Jó körülmények között, korszerűen felszerelt oktatási kabinetben képezik a ruházati, a mű­szaki cikk, a háztartási felszerelés, a kozmetikai és vegyicikk-eladó tanulókat Cegléden, a Dó­zsa György utcában. Felvételünkön a jövendő ruházati eladók tartanak foglalkozást. Apáti-Tóth Sándor felvétele Vöröskeresztesek szervezik Egészségről, mindenkinek KÖZGÉP-fölény A CVSE az élre állt

Next

/
Oldalképek
Tartalom