Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

A tanácskozáson beszámoló hangzik el a bizottság 1982. évi munkájáról és ellenőrzési tapasztalatairól. Tavaly a né­pi ellenőrök elsősorban a szö- vetkezeti szektorban vizsgá­lódtak, de kiterjedt figyelmük a monori és a dabasi járás tár­sadalmi és gazdasági életére, azon belül főleg az ellátás, a kereskedelem, szolgáltatás, a vásárlói érdekvédelem jelen­ségeire. Tavaly összesen 23 közérde­kű bejelentés, illetve panasz megalapozottságáról is meg kellett győződniük. Bírák válaszolnak lokásjog A Bírák válaszolnak sorozat keretében a lakásjogról hall­hatnak előadást február 23-án, szerdán, 18 órakor Vecsésen, a József Attila Művelődési Házban. Ezen belül szó lesz a szíves­ségi lakáshasználatról, hogyan emelhető a bérleti díj, s vita az albérlővel. Előadó: Jámborné dr. Ko­csis Erika, a Monori Járásbí­róság bírája. A nap kulturális programja Manoron: művészi torna 15.30- tól a Katona József úti, 16.30- tól: az Ady úti óvodá­ban, 17.30-tól: a Munkásőr úti iskolában. ­Vecsésen, 17 órától: kismo­torvezetői tanfolyam. Az ország határain kívül is ismertek, keresettek a MA VAD vecsési telepéről kikerülő húsáruk. Ecsedi Andrásné a korsze­rű vákuumos gép segítségével a vevő igényeinek megfelelően csomagolja a darabolt vadhúst. Zsúfolt óvodák Még nem lesz csökkenés A járás gyermekintézmé­nyei rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a gyermekek tervsze­rű, tudatos nevelése érdekében, képességeik és testi adottsá­gaik fejlesztéséért. Az óvodák, amelyek rendszerint túlzsúfol­tak. különösképp nehéz hely­zetben vannak. Olyan kisközségekben is, mint például Gomba és Bénye, 134. illetve 136 százalékos a ki­használtság. Csupán a harma­dik társközségben, Káván mondható el, hogy annyi gye­rek jár óvodába, amennyinek eredetileg helyet teremtettek. A két nagyobbik településen tovább növeli a gondokat, hogy a középső és a főleg a nagy- csoportosok létszáma az opti­málisnál lényegesen magasabb. Bényén például 43, Gombán 44 Kismotoron is veszélyben Jutalom a bizonyítványért? Az előírások mindenkire kötelezőek A folyamatos technikai fej­lődés nemcsak a települések közötti, hanem a településeken belüli közlekedést is forradal­masította. Járásszerte, mint­egy az urbanizáció egyik ha­tásaként nemcsak kitolódott a községek határa, hanem az így megnövekedett távolságokon .belül az érdekelt tanácsoknak kellett megoldást találni a he­lyi közlekedés biztosítására. . Így a helyi járatú autóbu­szok — vagy akár a távolsá­gi közlekedésbe kapcsolva is — az igények egy részét ki­elégítették. Az alkalomszerű, de szükségszerű “közlekedés­re a lakók saját maguk keres­tek lehetőséget, eszközöket. Ennek következménye az a sok kismotor, amiből egyre többet látni járásszerte, így Vecsésen is. Szabályszegők Az ATI hamar felismerve a tömegesen jelentkező igénye­ket, a helyi művelődési ház­zal ki tudja hányadszor, keres, s talál lehetőséget a kismoto- rosok KRESZ-vizsgáinak le­bonyolítására, a tanfolyamra jelentkezők felkészítésére. Erős Károly, aki főállásban a repülőtéri mentőszolgálatnál dolgozik, 1954 óta másodállás­ban oktatja a tanfolyamra je­lentkezőket. — Nem is tudom hány em­ber "tett az általam vezetett tanfolyamokon vizsgát. De nemcsak Vecsésen, hanem az egész megyében. Ügy érzem, így szóban jobban fel tudom hívni a hallgatók figyelmét a nagy közúti forgalomból adódó vecsési veszélyekre is. — Ezen a tanfolyamon is elmondtam már, hogy szív­ügyem a balesetveszély elhá­rítása. Naponként tapaszta­lom, hogy a Martinovics és a Petőfi téren, a vasútállomási, kertekaljai sorompónál meny­nyien vétenek az elemi Köz­lekedési szabályok ellen, má­sok és természetesen saját tes­ti épségüket téve kockára. Pe­dig a tanács tapasztalataim szerint jól ellátta veszélyhely­zetet jelző táblákkal. Sőt, hogy a mostani havas napok tapasz­talatait is említsem, az utak sózásáról is időben gondosko­dik — tájékoztat az oktató. Ha jön a baj Azt már később tudom meg, hogy a jelenlegi tanfolyamnak az átlagnál is nagyobb a lét­száma. Ennek oka, hogy az el­múlt évben a művelődési ház rekonstrukciója miatt nem volt alkalmas hely a kismotorosok felkészítésére. A hallgatók 23 órás kötelező foglalkozáson vesznek részt, melynek végén — mintegy önmagukat és az oktatót is vizsgáztatva — tesztlapokat töltenek ki. Mind­ezért az összesen befizetett 230 forint nem is sok — kü­lönösen akkor, ha sikerül is a vizsga. — Valóban így van. Érde­mes azonban ' megemlíteni, hogy két évvel ezelőtt még szóbeli vizsga volt. Én most is tanfolyamnaplót vezetek, s ellenőrzőm a létszámot. Tud­ja, ha egy gyerek ma jó bizo­nyítványt visz haza, egyre gya­koribb, hogy kismotort kap ajándékba. Sokszor talán ép­pen emiatt is sok a meggon­dolatlan, fiatalos könnyelmű­séggel előidézett baleset. Gyak­ran mint az ügyeletes rendőr segítőtársa — hiszen 20 éve önkéntes rendőr is vagyok — én is ellenőrzőm azokat, aki­ket oktattam. Természetesen személyi engedékenység nem jöhet szóba Az előírások min­denkire egyformán vonatkoz­nak. Figyelmetlenek — Hogy mire hívnám fel különösen a figyelmet? A jár­dán való közlekedésre motor­ral könnyelműség, de a fiata­lok ezt sokszor figyelmen kí­vül hagyják. Mint ahogy a ve­csési elsőbbságadást kötele­zően előíró táblákat is. Való igaz, hogy kicsi a motor amit vezetnek, de arról sokan el­feledkeznek, hogy ezzel is le­het nagyot esni. Tehát nem árt Vigyázni. Orosz Károly iskolába készülő apróságot igyekeznek ebben a csoportban felkészíteni. Az integrált in­tézmények vezető óvónője ki­számította, hogy amennyiben szigorúan csak az előírt neve­lési program betartásához ra­gaszkodnának, akkor minden egyes gyerekre, mindössze egyetlen perc foglalkozási idő jutna. A három társközség óvodá­jában összesen — a vezetővel együtt — 12 óvónő és 14 kise­gítő alkalmazott dolgozik. A két nagyobb település saját fő­zőkonyhával rendelkezik, Ká­vára a bényéi óvodából szállít­ják az ételt, naponta kétszer a GAMESZ által fenntartott gépkocsival. Az is gond, hogy az óvodák nem részesülnek az iskolákhoz hasonlóan központi ellátásban, így a szemléltető eszközök nagy részét maguk kénytele­nek elkészíteni. Gombán és Bé­nyén rendelkeznek a matema­tikai foglalkozásokhoz nélkü­lözhetetlen Minimatt készlet­tel, de ehhez is még sok ki­egészítő feladatlap szükséges. Az óvodák zsúfoltságának megszűnése a következő tanév ben sem várható. A rendelke­zésre álló adatok alapján ké­szült felmérés szerint Gombán összesen 50 kis-, 40 középső és szintén 40 nagycsoportos korú gyermek él. Bényén 42 a lehet­séges kiscsoportosok és 45 a nagycsoportosok száma. Ká­ván vegyes csoportot alakítot­tak, oda maximum 31 gyer­mek jelentkezése várható. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1983. FEBRUÁR 22., KEDD Kazángyártók háza fáján Jobb minőség, nagyobb érték Régi, farkasordító hideg te­leken, vándorok járván a ha­vas határt, olyan házacskákba kértek bebocsátást, amelyek­nél a kémény barátságosan hívogató füstje meleget és elemózsiát ígéri. A romantikus regényekben kandallóban pat­togó fahasábok előtt szövődtek szerelmek a szalonokban. A családi i tűzhely egyébként hosszú időn át a védettség, az összetartozás jelképe volt. Ma már kandalló, kemence legfeljebb mutatóban melegít, mint ahogy a szabadkémény és a csikósparhelt is a múlté. Gázpalack, olaj kályha van a tanyákon, városon központi fűtőműből jár lakásról lakás­ra a meleg víz. Máshol gáz­készülékek gondoskodnak a kívánt hőfokról. Ahol mindez vágyálom, ott is van megoldás. Mind több családi házat sze­relnek fel kis kazánnal, amelynek bendőjében szén, fa, brikett egyaránt elég. Megnőtt az ázsiója Amióta a tüzelőmizéria tart, megnőtt a mindenevő háztar­tási kazánok ázsiója, amelyet például a monori MEZŐGÉP Vállalat ceglédi gyáregysége készít. Ha összevetjük néhány év kazántermését, látni, hogy 1981-ben 8050 darabra szólt a megrendelés, de ezerrel keve­sebb készült. Tavaly 8 ezer négyszázötvenet vállaltak az év elején, ám úgy belelen­dültek, hogy végül az előző évi lemaradást is behozták, és összesen majdnem tízezer fű- tőalkalmatosságat küldtek a kereskedésekbe. Kapósságán felbuzdulva a műszakiak kisebb-nagyobb módosításokat eszeltek ki, amelyekkel takarékosabban és kevesebb bajlódással lehet tü­zelni. A legújabb típust elég időnként feltölteni, nem kell napközben hazaloholni, a tűz­re tenni. Az elektromos hu­Ma még kényelmetlen... Ma még sok kényelmetlenséget okoz Monoron — például a Petőfi utcában — a földgázvezeték építésével járó útfelbonás, forgalomelterelés. Sokan talán bosszankodnak is miatta. De holnap...? Hancsovszki János felvételei zatszabályozó is tudja a dol­gát; mikor mennyi levegő táp­lálja az égést. Erre az évre azt a haditer­vet választották, hogy nem a kazánok darabszámát emelik, hanem jobb minőségű, többet tudó, következésképpen na­gyobb értékű szériákat gyár­tanak. Ebből a termékből kí­vánnak szert tenni 103 millió forint árbevételre, s ez ilyen­formán meghatározó lesz a gyáregység 135 milliós tervére. Most, hogy a nem is kép­zeletbeli kályhától elindultunk, érdemes főbb vonalaiban át­tekinteni a gyáregység tava­lyi munkálkodását. Miután a vállalat hat gyáregysége közül szép eredménnyel hozta a ter­vét, jó eséllyel pályázták meg a kiváló gyáregység címet. Elkerülték a hajrát A központi értékelés sze­rint a munka ütemessége, a kiegyensúlyozott pénzforga­lom, a javuló készletgazdálko­dás, az árbevételi terv egymil­lió forintos túlteljesítése, amelyhez 11,9 helyett 15,2 mil­lió forint tiszta nyereség tár­sult, önmagáért beszél. Tőkés és szocialista országokba egy­aránt több termékük jutott el, mint eredetileg megszab­ták. Ahhoz, hogy így zárták az évet, többféle intézkedést tettek. A munkaerő megtartá­sát tűzték célul, s elérték, hogy többen jöttek, mint ahá- nyan elmentek. Belső szerve­zéssel, szabályozással javítot­tak a munkafegyelmen, főleg a kazángyártókra figyelve dif­ferenciálták a béreket, belső átszervezéssel gördülékenyeb­bé tették a munkát, brigádo­kat szerveztek. A távoli kooperációs társak helyett közelebbieket találtak, így például albertirsai, nagy­kőrösi, ceglédi, jászkarajenői termelőszövetkezetek ipari üzemei dolgoznak nekik. Ki­sebb a szállítási költség, üte­mesebb a termelés, elkerülték a hajrákat, megtakarítottak 2 ezer 400 túlórát. A gyárban műhelyen belül szakosították a gyártást, s a körülményeket ehhez igazították. Az anyagbe­szerzésre, az országot járó autók visszfuvarjaira, általá­ban a takarékosságra jobban figyeltek. Joó Ágostontól, a gyáregy­ség vezetőjétől megtudtuk, hogy az évet alapos előkészí­téssel, folyamatos munkával kezdték. Jó volt az átmenet és a januári terv még valamivel többet mutat a vártnál. A fel­adatokat munkásgyűlésen is­mertették, minden brigád tud­ja a dolgát. A már említett ka­zánok mellett — amelyekből 8 ezer 700 darab szerepel a gyártmánylistán —,31 millió forint értékben állítanak elő húsipari gépeket és az azok­hoz szükséges alkatrészeket. A külső kooperáció csökken­tése érdekében, ugyanakkor a gyártáselőkészítés sebezhető pontján segítve, új gépsort ál­lítottak be, és most három előkészítő brigád csinál ka­zánalkatrészeket. Az élhajlító meg a lemezolló jó segítség ehhez. Ebben az évben 135 millió forint az árbevételi terv, a nyereség 14-15 mil­lió. A tavalyi negyvennyolc­ezer forintos átlagbért sze­retnék ötvenezer forint fölé emelni. A szocialista brigádok Jó segítőtársak voltak, és bevált az általuk létrehozott három gazdasági munkaközösség is, amelyeknek tagjai munkaidőn kívül buzgólkodnak a kazán- gyártás részfeladatain. Azt vallják a vezetők, jobb, ha azt a havi 1200—2000 forint mel­lékest is nálunk keresik meg, mintha máshol próbálkozná­nak, s ebben igazuk van. Kihasználják a gépeket így megtalálják a számítá­sukat és nem kívánkoznak el az emberek. A gépek kihasz­náltsága is jobb lett, mert a napi két műszak mellett gyakran szombaton és vasár­nap is mennek néhány órát. Az anyagbeszerzés egyelőre zavartalan, így másfél hónap­pal a start után bizakodó a hangulat a kazángyártók háza- táján. Tamasi Tamás Tízmilliós kíílinbség Szombati, 19-i lapszámunk­ban a monori Kossuth Tsz zárszámadásáról szóló írá­sunkba hiba csúszott. A közös gazdaság nyeresége nem 64 ezer, hanem 10 millió 64 ezer forint. Ki mit tud?-elődöntő Vegyes volt a mezőny A vecsési művelődési ház adott otthont szombaton a pró­bálkozóknak, a reménykedők­nek — és a rájuk kíváncsiak­nak. Pontosabban: a Ki mit tudra jelentkezettek monori és dabasi járásbeli selejtező ve­télkedőjének. Negyvenegy versenyző pro­dukcióját bírálta olyan zsűri, mely minden kategóriában ér­tő bírálókkal képviseltette magát nemcsak Vecsésen, de előzőleg más, öt járásbeli elő­döntőn is. A verseny marato­ni volt — délelőtt tíz órától délután háromig tartott — egy­perces szünetekkel váltották egymást a műsorszámok. A vecsésiek jeleskedtek a szervezésben, Vadász Iván, a művelődési ház munkatársa „pergette” az , eseményeket mint műsorvezető, s hogy a nézők se fáradjanak el nagyon, egy-egy prózai számot mindig zene követett. Mint minden ilyen jellegű vetélkedőn, itt is akadtak ki­magaslót produkálók, s olya­nők is, akik meglehetősein kri- tikátlan bátorsággal álltak pó­diumra. Sok volt a citeraze- nekar — nyolc együttes pró­bálkozott a továbbjutással, s bár valamennyien szépen sze­repeltek, a dabasiak jutottak tovább. Gyengének bizonyult a vers- és prózamondók mezőnye, a táncdalénekeseké ugyancsak. A népdal kategóriában két gyöm- rői versenyző diáklány méltán kapott zöld jelzést a tovább­jutáshoz. A monoriakat a Ju­hász család szinte minden mű­fajban képviselte, ök a járá­si székhely cigányklubjának tagjai. Taps és ernlékplakett jutott a jól szereplő családta­goknak — legközelebb talán már jelentősebb bemutatkozási lehetőség is ... «ág A Ki mit tud vecsési elődön­tőjén jól szórakoztak, akik vé­gigülték a hosszú műsort. tSSN 0133—2651 (Monori Hírlar Népi ellenőrök tapasztalatai Keresett a vecsési vadhús A Monori járási Népi Ellen­őrzési Bizottság február 23-án — holnap — délelőtt fél 10- kor a járási hivatal emeleti tanácskozótermében tartja so­ron következő ülését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom