Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 36. SZÁM 1983. FEBRUÁR 12., SZOMBAT A vártaié! több nyereség Kazánjaikat keresik a vevők Régi, farkasordító, hideg teleken, vándorok járván a havas határt, olyan házacskákba kértek bebocsátást, amelyeknél a kémény barátságosan hívogató füstje meleget és elemózsiát ígért. A romantikus regényekben kandallóban pattogó fahasábok előtt szövődtek szerelmek a szalonokban. A családi tűzhely egyébként hosz- szú időn át a védettség, az összetartozás jelképe volt. Ma már kandalló, kemence legfeljebb mutatóban melegít, mint ahogy a szabadkémény és a csikósparhelt is a múlté. Gázpalack, alojfcályha van a tanyákon, városon központi fűtőműből jár lakásról- lakásra a meleg víz. Máshol gázkészülékek .gondoskodnak a kívánt hőfokról. Ahcl mindez vágyálom, ott is van .megoldás. Mind több családi házat szerelnek, fel kis kazánnal, amelynek kendőjében Szén, fa, brikett egyaránt elég. Megnőtt az ázsiója Amióta ez a tüzelőmizéria tart, megnőtt a mindenevő 'háztartási kazánok - • ázsiója. Szinte- nem lehet eleget gyártani belőlük. Cegléden például ilyet á Monori MEZOGEP Vállalat gyáregységé készít. Ha összevetjük néhány év ka- zántérmését, látni, hogy 1981- ben 8050 darabra szólt, a megrendelés, de ezerrel kevesebb készült. Tavaly 8450-et vállaltak az év elején, ám úgy be- létedültek,- hogy -végül az előző évi lemaradást is behoztak," é§ összesen fnajdffdm' tízezer fűtőalkalmatossá'gót' küldtek a, kereskedésekbe. Kapós- ságán felbuzdulva a műszakiak kisebb-nagyobb módosításokat eszelték ki, amelyekkel takarékosabban és kevesebb bajlódással lehet tüzelni. A legújabb típust elég időnként feltölteni, nem kell hát napközben hazaloholni, a tűzre -tenni. Az elektromos huzatszabályozó is tudja a dolgát;:, mikor mennyi levegő ■táplálja az égést. Ékre:az évre azt a haditervet választották, hogy nem a kazánok darabszámát emelik, haneim jobb minőségű, többet tudó, következésképpen nagyobb értékű szériákat gyártanak Eibből a termékből kívánnak szert tenni 103 millió forint árbevételre, s ez ilyenformán meghatározó lesz - a gyáregység 135 milliós tervére. Most, hogy a nem is képzeletbeli kályhától elindultunk, érdemes;, fpbb vonalaiban áttekinteni a MÉZŐGÉP tavalyi munkálkodását. Miután a vállalat hat gyáregysége közül a városbeli szép eredménnyel „hozta” . a tervét, jó eséllyel pályázták meg a kiváló gyáregység címet. Elkerülték a hajrát A központi értékelés . szerint a munka ütemessége,, a kiegyensúlyozott pénzforgalom, á javuló készletgazdálkodás, az, árbevételi terv egymillió forintos, túlteljesítése, amelyhez 11,9 helyett 15,2 millió forintos tiszta nyereség társult, önmagáért beszél. Tőkés és szocialista országokba egyaránt több .termékük jutott él, mint eredetileg megszab ták.. .Ahhoz, hogy igy zárták az évét, többféle intézkedést tették. A munkaerő megtartását tűzték célul, s elérték, hogy többen jöttek, mint ahá- nyan elmentek. Belső szervezéssel, Szabályozással javítottak á munkajegyeimen, főleg a kazángyártókra figyelve differenciálták a béreket, belső'átszervezéssel gördülékenyebbé tették a munkát, brigádokat szerveztek. A távoli kooperációs társak helyett, közelebbieket találtak, így például albertirsai, nagykőrösii ceglédi, jászkarajenői termelőszövetkezetek ipari üzemei dolgoznak nekik. Kisebb a szállítási költség, ütemesebb a termelés, elkerülték a hajrákat, megtakarítottak 2400. túlórát A gyárban műhelyen belül szakosították a gyártást, s a körülményeket ehhez igazították. Az anyag- beszerzésre, az országot járó autók visszfuvarjaira, általában á takarékosságra jobban figyeltek. Joó Ágostontól, a gyáregység vezetőjétől megtudtuk, hogy az évet alapos előkészítéssel, folyamatos munkával kezdték. Jó volt az átmenet és a januári terv még valamivel többet mutat a vártnál. A féladatokat munkásgyűlésen ismertették, minden brigád tudja a dolgát. A mér említett kazánok mellett — amelyekből 8700 darab szerepel a gyártmánylistán —, 31 millió forint értékben állítanak elő húsipari gépeket és az azokhoz szükséges alkatrészeket. A külső kooperáció csökkentése érdekében, ugyanakkor a gyártáselőkészífés sebezhető pontján segítve, új gépsort állítottak be, és most három előkészítő brigád csinál kazánalkatrészeket. Az élhajlító, meg a lemezolló jó segítség ehhez. Ebben az évben 135 millió forint az árbevételi terv, a nyereség 14—15 millió. A tavalyi negyvennyolcezer forintos átlagbért szeretnék ötvenezer forint fölé emelni. Kihasználják a gépeket A szocialista brigádok jó segítőtársak voltak, és bevált az általuk létrehozott három gazdasági munkaközösség is, amelyeknek tagjai munkaidőn kívül buzgólkodnak a kazán- gyártás részfeladatain. Azt vallják a vezetők, jobb ha azt a havi 1200—2000 forint mellékest is náluk keresik meg, mintha máshol próbálkoznának, s ebben igazuk van. így megtalálják a számításukat, és nem kívánkoznak el az emberek. A gépek kihasználtsága is jobb lett, mert a napi két műszak mellett gyakran szombaton vagy vasárnap is mennek néhány órát. Az anyagbeszerzés egyelőre zavartalan, így másfél hónappal a start után bizakodó a hangulat a kazángyártók há- zatáján. Tamási Tamás Filmművészeti körkép Társadalmi tükör esy korról Hétfői klubelőadások Seregnyi kellemes estet ígér februárra a ceglédi Szabadság Filmszínház, ám nemcsak a plakáton megjelölt előadások vonzanak közönséget. Havonta két alkalommal külön előadást láthatnak a Máriássy Félix filmklub és az Ifjúsági filmklub tagjai. A klubelőádások zártkörű összejövetelek, ám érvényes tagsági igazolványra, bárki szert tehet a mozi pénztáránál. A Máriássy Félix filmklub most a bűnügyi film fejlődéstörténetével kapcsolatos sorozatot indít. Az előadások minden második hétfőn este 20 órakor kezdődnek, a kamarateremben. Február 14-én azt az 1963ban készült olasz filmet vetítik, amelyet Marco Bellochio rendezett. A címe: 0klök a zsebben. Február 28-án az 1941-ben készült magyar film, az Európa nem válaszol szerepel a klub műsorán. Ezt a filmet Radványi Géza rendezte. Bemutatásra kerül márciusban A rend katonái című 1934-es amerikai é,s a Londoni randevú című, 1938-ban gyártott angol film. A sorozat utolsó előadása április Végén lesz. Ha városunk tisztes polgára rászán néhány fertályórát, hogy sétáljon, bizony szomorúan veszi tudomásul: cipősarka lépten-nyomon papírdarabokat nyársal, s a huzatos Rákóczi út járdáin úgy kavarog a por, mint egy jobb napokat látott kőbánya mélyén. Ne kerteljünk: szemetesek, piszkosak az utcák, a kapualjak, az építkezések környéke, a lakótelepek járdái. Hol vannak a takarítók, az utcaseprők, a „szemetesek”? Kinek feladata az utcák, járdák, parkok tisztántartása? Miért, hogy piaci napokon a kora délután elcsöndesedett óráiban olykor egy-egy szemétlerakóhelyhez hasonlít a Kossuth és Szabadság tér? Mindezekről szó esett azon a beszélgetésen, melyein Túri László, a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója válaszolt kérdéseinkre. — Van-e összefüggés egy város köztisztasága és a környezetvédelem között? — Igen, mégpedig nagyon is szoros, mondhatnám elválaszthatatlan e két fogalom kapcsolata. Az egészséges, emberhez méltó környezet nem képzelhető el a lakóhely — a járdák, utak, terek parkok — tisztasága nélkül. S hogy Cegléd frekventált területei olykor elhanyagoltnak, szemetesnek tűnnek, ennek több oka van. Rontja a közérzetet Egy-egy keddi, pénteki piaci nap után az eldobott papírzsebkendők és -szalvéták, cigarettásdobozok és göngyölegdarabok, üvegcserepek és konzervdobozok látványa több, mint lehangoló: rontja az ember közérzetét. Persze ez a többi napon is így van, ha délelőttönként végigmegy bármelyik fő- vagy mellékúton, lépten, nyomon sok a szemét. — S e hulladékhegy eltakarítása a vállalat köztisztasági részlegének feladata. Hogyan győzik ezt a sziszifuszinak tűnő munkát? — Részlegünk munkája kettős: összegyűjtjük és elszállítjuk a közületek, s a lakosság „házi” hulladékait, továbbá alkalmazottak és gépek segítségével takarítjuk, tisztítjuk a járdákat, utcákat, tereket. A szemét elszállítását két kukás és két konténeres gépkocsival, a tisztítást, takarítást úttisztító munkásokkal, valamint önfelszedő- és járdaseprő géppel, s locsolókocsival végezzük. Tavaly összesen 55 ezer (!) köbméternyi szemetet és hulladékot „termelt” a város. Az utak és járdák tisztítását, seprését megfeszített tempóban végzik — a szükséges 18—20 fő helyett — nyolc tisztítómunkásunk, de a kuka- és konténerfelszedő járművek munkásainak sem könnyű a dolguk. A poharakban kakaó, iskolatej — Hova szállítják a városi hulladékot? — A téglagyár melletti gödörbe. S mivel — számításaink szerint — az már ebben az évben feltöltődik, új szemét- lerakó-helyet kell kijelölnünk. Ez a munka is folyamatban van épp úgy, mint a város köztisztasági fejlesztési terveinek megvalósítása. Mindehhez jelentős támogatást — összesen négy és fél millió forintot — kapunk a megyei és a városi tanácstól. Ebből az ősz- szegből — többek között — gépeket, konténereket vásárolunk. Kiskonténerek — Kukaedényeket csak szilárd burkolatú utak mellett helyeztek el. De mit kezdjen a konyhai, háztartási hulladékkal az az állampolgár, aki történetesen — márpedig ilyen nagyon sok van Cegléden — kövezetten utcában lakik? — Tavaly harmincnyolc, egyenként 4 köbméteres konténernek jelöltünk ki helyet a város különböző pontjain, s ha sikerül megvásárolnunk, még ebben az évben a lakosság rendelkezésére áll valamennyi hulladékgyűjtő edény. Emellett a lakótelepeken lépcsőházanként egy-egy kiskonténert helyezünk el, a hamar elhasználódó kukaedények helyébe. — Reggelenként fölsepert járdákat, betonutakat lát a járó-kelő Cegléden — a déli órákban azonban újra sok az eldobott hulladék. Napjában hányszor takarítják vállalatuk alkalmazottai, gépei a járdákat, utakat? A tulajdonos dolga — Eleddig csupán, egy-egy alkalommal, a hajnali és a kora reggeli órákbán. Elképzelésünk az, hogy — különösen hetipiaci napokon — ezentúl szükség esetén, tehát a déli órákban is megtisztítjuk a város tereit, utcáit, járdáit a szeméttől. Persze a takarítás csak „utókezelés” — mindenki mögé nem lehet egy utcaseprőt állítani. Az ingatlanok, lakóházak előtti járda tisztántartása a tulajdonos kötelessége, s bár a szemetelés kihágásnak minősül, komolyabb büntetési ezért még ritkán kértek. S a mi munkánk mindaddig sziszifuszi erőfeszítés marad, amíg valamennyi állampolgár nem lesz partnerünk, azaz megérti végre, hogy igazi otthona nem a lakás küszöbénél kezdődik, így ahnak tisztántartása sem. — Tehát az idén tisztább lesz pátriánk. — Ez nemcsak vállalatunkon múlik — a lakosságon, is. Kevesebbet szemeteljünk, s ha mégis, hát a lapát és a seprő mindig kéznél kell, hogy legyen. Besze Imre Pályamódosítás Nem töltik tölcsérrel Ha kell, áthelyezi a bizottság Naponta együttesen 10 ezer pohár iskolatej és kakaó készül a Ceglédtej üzemében, melyet a ceglédi, monori és nagykátai járás iskoláinak szállítanak. A képen: géppel töltik a műanyag poharakat. Apáti-Tóth Sándor felvétele-Valamennyi diákról feltételezik az-oktatás irányítói, hogy képesek az éves anyagot — könnyebben, nehezebben — elsajátítani, ezzel együtt a közösségi élet szabályait megszokni, alkalmazni. Sajnos, általános iskoláinkban akadnak olyan gyerekek, akik nem tudnak eleget tenni az alapvető követelményeknek. Tanulmányi munkájukban, magatartásukban a többiektől eltérő vonások bukkannak fel, amelyeket nem túl nehéz észrevenni. — Mit tehetünk, hogy sorsuk kedvezőbbre forduljon? — Elrre a kérdésre az alábbi választ kaptuk Péntek Zoltántól, a járási hivatal tanulmányi felügyelőjétől : — Az okok főképp a belső adottságokban,, valamint a szociális, családi körülmények rendezetlenségében kereshetők. A hátrányos vonásaival együtt élni kényszerülő gyermek rendkívül kevés sikerélményhez jut, szinte napról napra üresedik a kudarcok nyomán, ráadásul osztálytársai is gyakran csúfolják. Nem mintha gonoszok lennének, csak éppen a másság felismerése készteti őket csínytevésekre. — Magától értetődő, hogy az adott csoporttal közvetlenül foglalkozó pedagógus feladata, hogy észrevegye a többiekkel haladni nem tudó gyereket. Mit tehet ekkor? Tanulóját a körzeti orvoshoz küldi. Persze ez a vizsgálat még távolról sem elegendő, hiszen inkább csak a testi rendellenességet tudja megmutatni, azonban első lépcsőbeli javaslatára mindenképp szükség van. A kisdiák így jut el a kimondottan e célból életre keltett városi-járási áthelyező bizottsághoz. Ez a bizottság szakmai szerv, mélyreható pszichológiai, pedagógiai, orvosi ellenőrzések sorát végzi és végezteti. A korszerű módszerek adatai átfogó képet nyújtanak, egyben fel tudják tárni a visszamaradottság okait is. Az indítékok összegyűjtését a szülőkkel való beszélgetés követi, maly fényt deríthet a szűkebb nevelési környezet ellentmondásaira. — A bizottság tehát ilyesféle mozaikokból árnyalt képet rak össze, melynek legfontosabb elemeit írásban rögzíti. De megfogalmazza a következtetést is: helyesnek tartja, ha a gyerek kisegítő iskolában, nevelőotthonban, • foglalkoztató iskolában, javítónevelő otthonban folytatja tanulmányait Avagy fordít- val: lehet továbbra i* a normál tanodába járni. Ily módon már minden együtt áh ahhoz, hogy döntés szülessen A dokumentumok hozzánk kerülnek, a járási hivatal művelődésügyi osztályára, ahol határozatot hozunk arról, hogy az előbb említett lehetőségek közül melyik lenne a leginkább megfelelő. Erről értesítjük a szülőt, az iskolát és azt az intézményt, ahová a gyermek várhatóan kerül. Ebben az eljárásban sem alanynak, sem ügyintézőnek lenni nem örömteli dolog. Mégis o legtöbb esetben azt véljük megnyugtatónak, ha a gyermek valamelyik speciális nevelőintézményben folytatja pályáját, mert ott a feltételeket, körülményeket éppen reá méretezve alakították ki, mindennapi élete tehát kevésbé lesz .törékeny. Az áthelyezést azonban nem minden szülő fogadja egyformán. Sokuk félelme, aggodalma nagyon is érthető, hiszen a közvélemény alacsonyra taksálja például a kisegítő iskola értékét. Nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy ez nem valamiféle gyűjtőhely, hanem a pedagógia egy különleges formája. Nem csoda hát, ha a szülők egy része ellenzi az áthelyezésre vonatkozó döntésünket. Fellebbeznek s akaratukat természetesen méltányolják. Csak a gyermek kerül furcsa helyzetbe, mert ugyanabba az iskolába tér vissza, amelyik az áthelyezést kezdeményezte. Varga Sándor Kedvelt kenyerek A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat kenyereit, ha rangsorolnánk, élre minden bizonnyá', a rozslángos, egykilós cipó kerülne. Leghamarabb ez fogy el a boltokban. Közikedvelt a burgonyapelyhes és keresett a pillekönnyű kétkilós vekni Természetesen a sütőipar és a városban működő sütőmesterek nem rontják egymás „boltját”. ISSN O135-2Í0O- (íjes.’édí Hírla; Sziszifuszi próbálkozás Hogy tisztább legyen pátriánk A járókelőkön is múlik a környezet képe
