Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 36. SZÁM 1983. FEBRUÁR 12., SZOMBAT A vártaié! több nyereség Kazánjaikat keresik a vevők Régi, farkasordító, hideg teleken, vándorok járván a havas határt, olyan házacskákba kértek bebocsátást, amelyeknél a kémény barátságosan hívogató füstje me­leget és elemózsiát ígért. A romantikus regényekben kandallóban pattogó fahasábok előtt szövődtek szerel­mek a szalonokban. A családi tűzhely egyébként hosz- szú időn át a védettség, az összetartozás jelképe volt. Ma már kandalló, kemence legfeljebb mutatóban melegít, mint ahogy a szabadkémény és a csikósparhelt is a múlté. Gázpalack, alojfcályha van a tanyákon, városon központi fűtőműből jár lakásról- lakás­ra a meleg víz. Máshol gázké­szülékek .gondoskodnak a kí­vánt hőfokról. Ahcl mindez vágyálom, ott is van .megol­dás. Mind több családi házat szerelnek, fel kis kazánnal, amelynek kendőjében Szén, fa, brikett egyaránt elég. Megnőtt az ázsiója Amióta ez a tüzelőmizéria tart, megnőtt a mindenevő 'háztartási kazánok - • ázsiója. Szinte- nem lehet eleget gyár­tani belőlük. Cegléden például ilyet á Monori MEZOGEP Vállalat gyáregységé készít. Ha összevetjük néhány év ka- zántérmését, látni, hogy 1981- ben 8050 darabra szólt, a meg­rendelés, de ezerrel kevesebb készült. Tavaly 8450-et vállal­tak az év elején, ám úgy be- létedültek,- hogy -végül az elő­ző évi lemaradást is behoz­tak," é§ összesen fnajdffdm' tíz­ezer fűtőalkalmatossá'gót' küld­tek a, kereskedésekbe. Kapós- ságán felbuzdulva a műsza­kiak kisebb-nagyobb módosí­tásokat eszelték ki, amelyek­kel takarékosabban és keve­sebb bajlódással lehet tüzelni. A legújabb típust elég időn­ként feltölteni, nem kell hát napközben hazaloholni, a tűzre -tenni. Az elektromos huzatszabályozó is tudja a dolgát;:, mikor mennyi levegő ■táplálja az égést. Ékre:az évre azt a haditer­vet választották, hogy nem a kazánok darabszámát emelik, haneim jobb minőségű, többet tudó, következésképpen na­gyobb értékű szériákat gyár­tanak Eibből a termékből kí­vánnak szert tenni 103 millió forint árbevételre, s ez ilyen­formán meghatározó lesz - a gyáregység 135 milliós tervé­re. Most, hogy a nem is képze­letbeli kályhától elindultunk, érdemes;, fpbb vonalaiban átte­kinteni a MÉZŐGÉP tavalyi munkálkodását. Miután a vál­lalat hat gyáregysége közül a városbeli szép eredménnyel „hozta” . a tervét, jó eséllyel pályázták meg a kiváló gyár­egység címet. Elkerülték a hajrát A központi értékelés . szerint a munka ütemessége,, a ki­egyensúlyozott pénzforgalom, á javuló készletgazdálkodás, az, árbevételi terv egymillió forintos, túlteljesítése, amely­hez 11,9 helyett 15,2 millió forintos tiszta nyereség tár­sult, önmagáért beszél. Tőkés és szocialista országokba egy­aránt több .termékük jutott él, mint eredetileg megszab ták.. .Ahhoz, hogy igy zárták az évét, többféle intézkedést tették. A munkaerő megtar­tását tűzték célul, s elérték, hogy többen jöttek, mint ahá- nyan elmentek. Belső szerve­zéssel, Szabályozással javítot­tak á munkajegyeimen, főleg a kazángyártókra figyelve differenciálták a béreket, bel­ső'átszervezéssel gördüléke­nyebbé tették a munkát, bri­gádokat szerveztek. A távoli kooperációs társak helyett, közelebbieket találtak, így például albertirsai, nagy­kőrösii ceglédi, jászkarajenői termelőszövetkezetek ipari üzemei dolgoznak nekik. Ki­sebb a szállítási költség, üte­mesebb a termelés, elkerülték a hajrákat, megtakarítottak 2400. túlórát A gyárban mű­helyen belül szakosították a gyártást, s a körülményeket ehhez igazították. Az anyag- beszerzésre, az országot járó autók visszfuvarjaira, általá­ban á takarékosságra jobban figyeltek. Joó Ágostontól, a gyáregy­ség vezetőjétől megtudtuk, hogy az évet alapos előkészí­téssel, folyamatos munkával kezdték. Jó volt az átmenet és a januári terv még vala­mivel többet mutat a vártnál. A féladatokat munkásgyűlé­sen ismertették, minden bri­gád tudja a dolgát. A mér említett kazánok mellett — amelyekből 8700 darab szere­pel a gyártmánylistán —, 31 millió forint értékben állíta­nak elő húsipari gépeket és az azokhoz szükséges alkatré­szeket. A külső kooperáció csök­kentése érdekében, ugyanak­kor a gyártáselőkészífés sebez­hető pontján segítve, új gép­sort állítottak be, és most há­rom előkészítő brigád csinál kazánalkatrészeket. Az élhaj­lító, meg a lemezolló jó segít­ség ehhez. Ebben az évben 135 millió forint az árbevéte­li terv, a nyereség 14—15 mil­lió. A tavalyi negyvennyolc­ezer forintos átlagbért szeret­nék ötvenezer forint fölé emelni. Kihasználják a gépeket A szocialista brigádok jó segítőtársak voltak, és bevált az általuk létrehozott három gazdasági munkaközösség is, amelyeknek tagjai munkaidőn kívül buzgólkodnak a kazán- gyártás részfeladatain. Azt vallják a vezetők, jobb ha azt a havi 1200—2000 forint mellékest is náluk keresik meg, mintha máshol próbál­koznának, s ebben igazuk van. így megtalálják a számításu­kat, és nem kívánkoznak el az emberek. A gépek kihasz­náltsága is jobb lett, mert a napi két műszak mellett gyak­ran szombaton vagy vasárnap is mennek néhány órát. Az anyagbeszerzés egyelőre za­vartalan, így másfél hónap­pal a start után bizakodó a hangulat a kazángyártók há- zatáján. Tamási Tamás Filmművészeti körkép Társadalmi tükör esy korról Hétfői klubelőadások Seregnyi kellemes estet ígér februárra a ceglédi Szabadság Filmszínház, ám nemcsak a plakáton megjelölt előadások vonzanak közönséget. Havonta két alkalommal külön elő­adást láthatnak a Máriássy Félix filmklub és az Ifjúsági filmklub tagjai. A klubelőádások zártkörű összejövetelek, ám érvényes tagsági igazolványra, bárki szert tehet a mozi pénztáránál. A Máriássy Félix filmklub most a bűnügyi film fejlődés­történetével kapcsolatos soro­zatot indít. Az előadások min­den második hétfőn este 20 órakor kezdődnek, a kamara­teremben. Február 14-én azt az 1963­ban készült olasz filmet vetí­tik, amelyet Marco Bellochio rendezett. A címe: 0klök a zsebben. Február 28-án az 1941-ben készült magyar film, az Európa nem válaszol sze­repel a klub műsorán. Ezt a filmet Radványi Géza rendez­te. Bemutatásra kerül már­ciusban A rend katonái című 1934-es amerikai é,s a Lon­doni randevú című, 1938-ban gyártott angol film. A soro­zat utolsó előadása április Végén lesz. Ha városunk tisztes polgára rászán néhány fertályórát, hogy sétáljon, bizony szomo­rúan veszi tudomásul: cipő­sarka lépten-nyomon papír­darabokat nyársal, s a huzatos Rákóczi út járdáin úgy kava­rog a por, mint egy jobb napo­kat látott kőbánya mélyén. Ne kerteljünk: szemetesek, pisz­kosak az utcák, a kapualjak, az építkezések környéke, a la­kótelepek járdái. Hol vannak a takarítók, az utcaseprők, a „szemetesek”? Kinek feladata az utcák, jár­dák, parkok tisztántartása? Miért, hogy piaci napokon a kora délután elcsöndesedett óráiban olykor egy-egy sze­métlerakóhelyhez hasonlít a Kossuth és Szabadság tér? Mindezekről szó esett azon a beszélgetésen, melyein Túri László, a ceglédi Városgazdál­kodási Vállalat igazgatója vá­laszolt kérdéseinkre. — Van-e összefüggés egy vá­ros köztisztasága és a környe­zetvédelem között? — Igen, mégpedig nagyon is szoros, mondhatnám elválaszt­hatatlan e két fogalom kap­csolata. Az egészséges, ember­hez méltó környezet nem kép­zelhető el a lakóhely — a jár­dák, utak, terek parkok — tisztasága nélkül. S hogy Ceg­léd frekventált területei olykor elhanyagoltnak, szemetesnek tűnnek, ennek több oka van. Rontja a közérzetet Egy-egy keddi, pénteki piaci nap után az eldobott papír­zsebkendők és -szalvéták, ci­garettásdobozok és göngyöleg­darabok, üvegcserepek és kon­zervdobozok látványa több, mint lehangoló: rontja az em­ber közérzetét. Persze ez a többi napon is így van, ha délelőttönként végigmegy bár­melyik fő- vagy mellékúton, lépten, nyomon sok a szemét. — S e hulladékhegy eltaka­rítása a vállalat köztisztasági részlegének feladata. Hogyan győzik ezt a sziszifuszinak tű­nő munkát? — Részlegünk munkája ket­tős: összegyűjtjük és elszállít­juk a közületek, s a lakosság „házi” hulladékait, továbbá al­kalmazottak és gépek segítsé­gével takarítjuk, tisztítjuk a járdákat, utcákat, tereket. A szemét elszállítását két kukás és két konténeres gépkocsival, a tisztítást, takarítást úttisztí­tó munkásokkal, valamint ön­felszedő- és járdaseprő géppel, s locsolókocsival végezzük. Ta­valy összesen 55 ezer (!) köb­méternyi szemetet és hulladé­kot „termelt” a város. Az utak és járdák tisztítását, seprését megfeszített tempóban végzik — a szükséges 18—20 fő he­lyett — nyolc tisztítómunká­sunk, de a kuka- és konténer­felszedő járművek munkásai­nak sem könnyű a dolguk. A poharakban kakaó, iskolatej — Hova szállítják a városi hulladékot? — A téglagyár melletti gö­dörbe. S mivel — számításaink szerint — az már ebben az évben feltöltődik, új szemét- lerakó-helyet kell kijelölnünk. Ez a munka is folyamatban van épp úgy, mint a város köztisztasági fejlesztési tervei­nek megvalósítása. Mindehhez jelentős támogatást — össze­sen négy és fél millió forintot — kapunk a megyei és a vá­rosi tanácstól. Ebből az ősz- szegből — többek között — gépeket, konténereket vásá­rolunk. Kiskonténerek — Kukaedényeket csak szi­lárd burkolatú utak mellett he­lyeztek el. De mit kezdjen a konyhai, háztartási hulladék­kal az az állampolgár, aki tör­ténetesen — márpedig ilyen nagyon sok van Cegléden — kövezetten utcában lakik? — Tavaly harmincnyolc, egyenként 4 köbméteres konté­nernek jelöltünk ki helyet a város különböző pontjain, s ha sikerül megvásárolnunk, még ebben az évben a lakosság rendelkezésére áll valamennyi hulladékgyűjtő edény. Emellett a lakótelepeken lépcsőházan­ként egy-egy kiskonténert he­lyezünk el, a hamar elhaszná­lódó kukaedények helyébe. — Reggelenként fölsepert járdákat, betonutakat lát a járó-kelő Cegléden — a déli órákban azonban újra sok az eldobott hulladék. Napjában hányszor takarítják vállalatuk alkalmazottai, gépei a járdá­kat, utakat? A tulajdonos dolga — Eleddig csupán, egy-egy alkalommal, a hajnali és a kora reggeli órákbán. Elkép­zelésünk az, hogy — különö­sen hetipiaci napokon — ezen­túl szükség esetén, tehát a déli órákban is megtisztítjuk a vá­ros tereit, utcáit, járdáit a sze­méttől. Persze a takarítás csak „utókezelés” — mindenki mö­gé nem lehet egy utcaseprőt állítani. Az ingatlanok, lakó­házak előtti járda tisztántar­tása a tulajdonos kötelessége, s bár a szemetelés kihágásnak minősül, komolyabb büntetési ezért még ritkán kértek. S a mi munkánk mindaddig szi­szifuszi erőfeszítés marad, amíg valamennyi állampolgár nem lesz partnerünk, azaz megérti végre, hogy igazi ott­hona nem a lakás küszöbénél kezdődik, így ahnak tisztán­tartása sem. — Tehát az idén tisztább lesz pátriánk. — Ez nemcsak vállalatun­kon múlik — a lakosságon, is. Kevesebbet szemeteljünk, s ha mégis, hát a lapát és a seprő mindig kéznél kell, hogy le­gyen. Besze Imre Pályamódosítás Nem töltik tölcsérrel Ha kell, áthelyezi a bizottság Naponta együttesen 10 ezer pohár iskolatej és kakaó készül a Ceglédtej üzemében, melyet a ceglédi, monori és nagykátai járás iskoláinak szállítanak. A képen: géppel töltik a műanyag poharakat. Apáti-Tóth Sándor felvétele-Valamennyi diákról feltétele­zik az-oktatás irányítói, hogy képesek az éves anyagot — könnyebben, nehezebben — el­sajátítani, ezzel együtt a kö­zösségi élet szabályait meg­szokni, alkalmazni. Sajnos, ál­talános iskoláinkban akadnak olyan gyerekek, akik nem tud­nak eleget tenni az alapvető követelményeknek. Tanulmá­nyi munkájukban, magatartá­sukban a többiektől eltérő vo­nások bukkannak fel, amelye­ket nem túl nehéz észrevenni. — Mit tehetünk, hogy sor­suk kedvezőbbre forduljon? — Elrre a kérdésre az alábbi vá­laszt kaptuk Péntek Zoltántól, a járási hivatal tanulmányi fel­ügyelőjétől : — Az okok főképp a belső adottságokban,, valamint a szo­ciális, családi körülmények rendezetlenségében kereshetők. A hátrányos vonásaival együtt élni kényszerülő gyermek rend­kívül kevés sikerélményhez jut, szinte napról napra ürese­dik a kudarcok nyomán, rá­adásul osztálytársai is gyakran csúfolják. Nem mintha gono­szok lennének, csak éppen a másság felismerése készteti őket csínytevésekre. — Magától értetődő, hogy az adott csoporttal közvetlenül foglalkozó pedagógus feladata, hogy észrevegye a többiekkel haladni nem tudó gyereket. Mit tehet ekkor? Tanulóját a körzeti orvoshoz küldi. Persze ez a vizsgálat még távolról sem elegendő, hiszen inkább csak a testi rendellenességet tudja megmutatni, azonban első lépcsőbeli javaslatára mindenképp szükség van. A kisdiák így jut el a kimondot­tan e célból életre keltett vá­rosi-járási áthelyező bizottság­hoz. Ez a bizottság szakmai szerv, mélyreható pszicholó­giai, pedagógiai, orvosi ellen­őrzések sorát végzi és végez­teti. A korszerű módszerek adatai átfogó képet nyújta­nak, egyben fel tudják tárni a visszamaradottság okait is. Az indítékok összegyűjtését a szülőkkel való beszélgetés kö­veti, maly fényt deríthet a szűkebb nevelési környezet el­lentmondásaira. — A bizottság tehát ilyesfé­le mozaikokból árnyalt képet rak össze, melynek legfonto­sabb elemeit írásban rögzíti. De megfogalmazza a követ­keztetést is: helyesnek tartja, ha a gyerek kisegítő iskolá­ban, nevelőotthonban, • foglal­koztató iskolában, javító­nevelő otthonban folytatja tanulmányait Avagy fordít- val: lehet továbbra i* a normál tanodába járni. Ily módon már minden együtt áh ahhoz, hogy döntés szülessen A dokumentumok hozzánk kerülnek, a járási hivatal mű­velődésügyi osztályára, ahol határozatot hozunk arról, hogy az előbb említett lehetőségek közül melyik lenne a legin­kább megfelelő. Erről értesít­jük a szülőt, az iskolát és azt az intézményt, ahová a gyer­mek várhatóan kerül. Ebben az eljárásban sem alanynak, sem ügyintézőnek lenni nem örömteli dolog. Mégis o leg­több esetben azt véljük meg­nyugtatónak, ha a gyermek valamelyik speciális nevelőin­tézményben folytatja pályáját, mert ott a feltételeket, körül­ményeket éppen reá mére­tezve alakították ki, minden­napi élete tehát kevésbé lesz .törékeny. Az áthelyezést azon­ban nem minden szülő fogad­ja egyformán. Sokuk félelme, aggodalma nagyon is érthető, hiszen a közvélemény ala­csonyra taksálja például a ki­segítő iskola értékét. Nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy ez nem valamiféle gyűj­tőhely, hanem a pedagógia egy különleges formája. Nem cso­da hát, ha a szülők egy része ellenzi az áthelyezésre vonat­kozó döntésünket. Fellebbez­nek s akaratukat természete­sen méltányolják. Csak a gyer­mek kerül furcsa helyzetbe, mert ugyanabba az iskolába tér vissza, amelyik az áthelye­zést kezdeményezte. Varga Sándor Kedvelt kenyerek A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat kenyereit, ha rangso­rolnánk, élre minden bizonnyá', a rozslángos, egykilós cipó ke­rülne. Leghamarabb ez fogy el a boltokban. Közikedvelt a burgonyapelyhes és keresett a pillekönnyű kétkilós vekni Természetesen a sütőipar és a városban működő sütőmeste­rek nem rontják egymás „bolt­ját”. ISSN O135-2Í0O- (íjes.’édí Hírla; Sziszifuszi próbálkozás Hogy tisztább legyen pátriánk A járókelőkön is múlik a környezet képe

Next

/
Oldalképek
Tartalom