Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

A gonáoiotfiáérf A háttérben sokan dolgoznak Egyszerű, hétköznapi dél­után. A bekötő út nem külö­nösebben forgalmas. Ezúttal látogatók gépkocsija sem par­kol a kapuk előtt. Az ötholdas, gyönyörű kastélypark is elha­gyatott. De benn, az épület­ben változatlan mederben fo­lyik az élet. Az üvegezett, zárt előtérben néhány idős ember üldögél, komótosan ere­getik a füstöt, s halkan be­szélgetnek. Üjabb ajtót meg­nyitva a jóval tágasabb, de már füstmentes társalgóban javakorabeli emberek fogad­ják a köszönést. Érdeklődő te­kintetek kísérik az érkezőt. Van, akinek ismerős, van, aki azt hiszi, látogató érkezett. De vajon kihez? Érződik némely tekintetből a kíváncsiság. Hi­szen az ilyesmi itt esemény. Nélkülük nem megy Ápolónők s főnővér jön elő. Őket azonban mindig lát­ni. Mindenütt, ahol szükség van rájuk. Szem előtt vannak. Látja őket a falu is. Csakhogy az élet szinte minden területén van úgynevezett háttér. Itt ne volna? Hol van az a „háttér”, vagy kik azok, akik szervesen hozzátartoznak az intézmény életéhez? Mégis alig látni, alig tudni róluk. Ám nélkülük nincs élet a falak között. Gyömrőn, az idős emberek járási szociális otthonában kerestük a „háttér” mozgató­rugóit, vagyis azokat, akik megjavítanak egy elromlott zá­rat, csöpögő csapot, törött víz­vezetéket, nyáron a parkot, konyhakertet gondozzák, ősz­szel nagytakarítanak, gyümöl­csöt szüretelnek a fákról, s hűvös napokon jól bedurran- tanak a kazánba. A 800 má­zsát is befogadni képes szén­tároló etető-, illetve a sala- koló ürítőnyílásait vastag acéllemez, vagy csőkorlát védi, takarja az óvatlankodóktól. Az ürítőnyílás fölött már vil­lanymotoros csörlő lapul kis esővédő alatt, körülötte nagy salakhalmok. Innen gyakran visznek a környékbeliek ka­zánsalakot, főleg járdát építe­ni, de padlástérbe hőszigete­lésnek is jó. A szociális ott­hon belső útjait is salakkal szórták föl ott, ahová még nem jutott betonjárda. Leghátul, s a föld alatt az egyik üzemeltetési dolgozóval, a 45 éves Deák Sándorral, aki valamivel több, mint egy éve kazánfűtő az otthonban. Vagyis tulajdonképpen kar­bantartó, de tavaly elment a főállású fűtő, aki pedig telente szerződéses alapon szokott visszatérni, idén nem jött. Így, mivel neki van vizsgája kazánra is, a nyugdíjas Füs­tös Mihállyal felváltva dolgoz­nak azért, hogy az öregek ne fázzanak, legyen elég meleg víz a két és fél köbméteres bojlerban, s a mosodában energia a gőzüzemű hőlégszá­rítóhoz. De az is kiderül, hogy Deák Sándor nem elő­ször dolgozója az intézmény­nek: 1967-ben már itt volt, mint karbantartó, hat év múl­va ment el, nyolcvanban jött vissza, de már, mint mondja, végleg maradni szándékozik. Korábban szakács volt a fő­városban, naponta bejárt. Ám inkább az intézménybeli múlt­járól beszél, annál is inkább, mert hatalmas fejlődésről tud beszámolni. Ezermester végezni, nincs idő várni külső szerelőknek. Ilyen volt a tava­lyi víz-főnyomócső törése. Majd hirtelen átváltunk a je­lenbe, s bemutatja birodalmát, a kazánházat a négy, halkan dörmögő fűtőalkalmatossággal. Elmagyarázza működésüket, de azt is, hogy bizony, jóval több munkája van, ha gyen­gébb a szén minősége. A fiatalok — Amikor idejöttem, 16 cse­répkályha volt a kastélyban, s az új épület salakolójában még nem villanymotor, ha- nepi tekerős kézi csörlő emel­te a fölös anyaggal megrakott edényt — emlékezik a kar­bantartó-fűtő. — 1971. novem­ber 7-én volt az új otthon át­adása, de mi már elsején kezdtük felfűteni az épületet, s szállingóztak az első gondo­zottak is. Ma már ott tartunk, hogy tavaly szeptemberben jött meg a NISA mikrobu- szunk, amit egy gondozottunk által adott 150 ezer forintból lehetett megvásárolni. Már sa­ját sofőrje is van az otthonnak a buszra, Egri Jenő személyé­ben. Magáról elmondja még, hogy Csongrád megyéből jöt­tek Gyömrőre 1965-ben, két fia van, akik külön családot alapítottak már, s két unoká­val is megajándékozták. Saját házát maga csinálta, mert afféle „órás-kazánkovács” ezermesternek tartja magát, ami nagyon jól jön az otthon­ban is a javítanivalók alkal­mával. Otthonában maga ve­zette a villanyt, csempézett, ácsolt, szerelte a központi fű­tést, egyszóval két kezével rakta össze a 4 szoba össz­komfortot. Tehát van gyakor­lata sok, olyan munkában, amit esetleg sürgősen el kell Közben parányi öltözőjük­ben lezuhanyozott egy munka­társa, a 21 éves Kajári Attila. Útra készen, felöltözve jön a kazánházba. Kérdéseinkre készséggel válaszolva mondja, hogy egy éve van itt főállás­ban, felügyel a kastélyban az olaj kályhákra, s minden más házimunkával osztozik Csányi László kollégájával, aki most beteg. Néha a postáért is el­megy, de ha úgy adódik, a I végtisztesség rendjében is j övék az első szerep az elkü­lönítéssel. ő gyömrői. Még nem ért meg igazi nagy havat munkahelyén. Lehet, hogy idén nem is kell forgatnia a lapátot. Aszódi László Antal Jegyzet Kopik az ecetház A monori Ady Endre ** úti, volt régi ecetgyár épületét a sorompó mel­lett kiürítették, elköltöztek a lakók, mindenkinek — a lehetőségekhez képest — megfelelő lakást biztosítot­tak, hiszen az épület már évek óta életveszélyes. Üresen tátonganak a vak­ablakok, sötéten merednek a járókelőkre, az ablakke­reteket leszerelték, hogy az illegális beköltözést meg­akadályozzák, vagy meg­nehezítsék. Mert volt már ilyen! A földszinten, az udva­ron viszont nagy a káosz. Bontják, szedik széjjel a téglakerítést, a nemrég — a lakóbizottság sürgetésére készült — hagyományos W. C.-épületsort, amelyet új gerendákból, deszkákból építettek. Illegálisan, gon­dolom, és biztosra veszem, hogy nem tévedek, mert ha szemem nem csal, akkor tanúja voltam, bátyus asz- szonyok, fürge lurkók „par­tizánkodásainak” , amint — mielőtt kiléptek volna az utcára, jól körülnéztek — cipelték a téglát, desz­kát, egyebeket, amit érde­mes volt és érdemes meg­fogni. S tették ezt világos nappal, hasonlóan, mint a monori vasútállomás 7-es vágányterének környékéről, a siló és a vagonok közel­ségében, ahol mindig van elszórt termék, mert van­nak, akik — érdemes?! — gondoskodnak erről! Tfllenőrzés meg sehol. De •*-' ha mégis van, akkor az ügyintézés elakad vala­hol? Nem tudni: miért? H. J. Holnapi kulturális program Monoron, holnap 9 órától: a írás művelődési házainak 'azgatói részére tartanak ér- ■kezletet, melynek napirend- in a TIT-rendezvények ta- asztalatai és az 1983. évi íunkatervek értékelése szere- el, 15-től: Meséről — mesé- e, színpadi játék gyerekeknek, elépődíj: 10 forint, 17-től: a ertbarátkör foglalkozása és sztalitenisz-edzés a sport- zékházban. ­Vccscscn, 17.30-tól és 18.30- 51: művészi torna, 17-től: az 1/9 galambászkör foglalkozá­sa, 18-tól: a bélyeggyűjtő szak­kör és a kertbarátkor össze­jövetele, ahol A szőlő metszése, tőkék felújítása címei tart elő­adást Greskovits Ferenc sző­lészeti ágazatvezető. Ecseren, 17 órakor: a Házi­állatok betegségének megelő­zése címmel tart előadást dr. Laczkó Pál állatorvos. Sülysápon, 15 órakor: Az ál­latbetegségek gyógymódjai a címe annak a felvilágosító elő­adásnak, amelyet dr. Popovics Sándor tart. Pilisen Képviselő fogadóórái Dr. Varga János országgyű­lési képviselő legközelebb a pilisi pártszékházban tartja fogadóóráját, 8-án, kedden 13 —15 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1983. FEBRUAR 6., VASÁRNAP Brigádok es maggyarban ■/ I lehezebb körülmények között Szocialista brigádvezetők tanácskoztak a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat monori Pest-vidéki központjá­ban. A területi központ és három üzemének brigádveze­tői, a versenyt értékelő bi­zottság tagjai, a társadalmi szervek vezetői tárgyalták meg és értékelték a szocialis­ta brigádmozgalom 1982. évi helyi eredményeit. Gyengébb év Régi hagyomány ez a terü­leti központban és lehetőség — az üzemi demokrácia élő valóságát is tükrözi —, hogy mindenki kapjon szót, mond­ja el véleményét, javaslataik­ban az objektív megítélés mellett sohase hiányozzon az önkontroll sem. Vámos Géza igazgató ezek­kel a gondolatokkal nyitotta meg a tanácskozást. Elmond­ta: a szocialista brigádver­senyt értékelő bizottság kiala­kította álláspontját, értékelte a 15 brigád (161 fő) 1982. évi eredményeit. Ahhoz azonban a jelenlévő szocialista bri­gádvezetők érdemben és konstruktívabban — összeha­Gépen öntik a fiakent Egy műszakban 4 ezer 500 flakont töltenek meg hypóval a monori Kossuth Tsz ipari üzemágában. A flakonokat Leno- vai Jánosné készíti egy öntőgép segítségével. Hancsovszki János felvétele sonlítást is téve —, elmond­hassák véleményüket, ismerni kell a területi központ 1982. évi eredményét. Palkovics Károly főkönyve­lő szb-titkár adott erről rövid tájékoztatást. Sajnos, a terü­leti központ — a kedvezőtlen időjárás és az új gazdasági szabályozók következtében nem tudta korábbi bázisév­hez hasonló eredményét meg­ismételni. Kevesebb árbevételt könyvelhetnek el, igaz ez az összeg meghaladta a félmil- liárdot. Hasonlóan csökkent az ipari tevékenység értéke is, növekedtek a költségtervek (kamat, zsákkölcsöndíj, stb.) Kimagasló volt viszont az ex­portteljesítés, különösen a tő­kés piacon, amiért a vállalatot a MÉM elismerésben és bér­preferenciában (jutalomban került kifizetésre) részesítette. A tőkés export túlteljesítése jelentősen hozzájárult a nép­gazdaság külkereskedelmi egyensúlyának növeléséhez és a belföldi forgalmazásnak is eredményt javító tényezője. A vállalat gyengébb, de más ha­sonló profilú vállalathoz vi­szonyítva — eredményes te­vékenysége alapján, ismét megpályázza a kiváló vállalat címet. A területi központ kö­zel 14 millió tiszta nyereség­gel erősíti ezt a törekvést Követendő példa — Ilyen helyzetben, a vi­szonylag kettős arculatú ered­mény tudatában értékeljék sa­ját brigádjuk eredményeit, s vegyék figyelembe, hogy csak az osztható és annyi, amit el­értünk és ez jóval kevesebb, mint tavaly. Ezután Koblencz Mihály munkaverseny-felelős ismer­tette a munkaverseny-bizott­ság értékelését. A 15 brigád­ból ötnek ezüst, tíznek bronz fokozatot javasolt, figyelembe véve az objektív nehézsége­ket és a brigádtagak hozzá­állásából adódó visszahúzó té­nyezőket is. A felosztható összeg 64 ezer 400 forint helyett így 74 ezer 600 forint 15,8 százalékkal több mint a meghatározott. A különbséget a részesedési alapból kell fedezni. Több vélemény, észrevétel hangzott el, volt aki a gazda­sági munka hiányosságaira hívta fel a figyelmet, voltak olyanok is, akik egy fokozat­tal- magasabbra értékelték bri­gádjuk teljesítményét. Abban azonban önkritikusan egyet­értettek — és ezt Vámos Gé­za igazgató is aláhúzta —, to­vább kell javítani a verseny- mozgalmat, növelni kell a tár­sadalmi munka hatékonysá­gát,' főleg azokat a lehetősége­ket kell megkeresni, ámelyek erősítik a termeléspolitikai cé­lok jobb és eredményesebb megvalósítását. Jutalmak Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni... fogalmát élőbbé kell tenni, ebben a te­rületi központ Március 8. szo­cialista brigádja mutatta a legszebb követendő példát. Többet kell törődni a szocia­lista brigádok naplóinak kro­nologikus, esztétikus megjele­nítésével is. S ennek a munká­nak folyamatosnak kell len­ni, ez tükrözi az elvégzett munkát. Végül a szocialista brigád­vezetők jóváhagyták az érté­kelő bizottság előterjesztését, így 74 ezer 600 forintot osz­tottak ki 5 ezüst és 10 bronz fokozatú brigád között. Hörömpő Jenő Küldöttség — ciklámennel Végre!... — mondták a mo­nori Mátyás király utca és környék lakói, amikor meg­tudták, hogy kedvenc élelmi­szerboltjuk —, rövidesen meg­nyitja ajtaját és megszűnik a felesleges távgyaloglás. leírod©, vevő/ fel vásár lé A fóliák alatt már palántáznak Elit minőségű, az eddig is­mert fajtákat termésben is felülmúló, az egyre fejlődő vásárlói igényeket is minden tekintetben kielégítő holland konyhakerti vetőmagvakkal látta el a fóliasátrakban ker­tészkedő kistermelőket a Mo- nor-vidéki Afész felvásárlási osztálya. Nemcsak az export­tevékenység kívánja meg a megtermelt áruk kiváló minő­ségét — használati értékét, felhasználhatóságának maxi­mumát, hanem a szaküzletek­ben naponta megforduló • he­lyi vásárló is —, hangoztatja Gosztonyi György, az osztály felvásárlója. Nagyobb kedvvel — Szerződést kötöttünk a Kecskeméti Zöldségtermeszté­si Kutatóintézet országos hí­rű tudósaival, hiszen a ki­mondottan jó minőségű vető­magok mellett a fejlődő igé­nyek kielégítése szükségsze­rűvé teszi, hogy a kutatások, kísérletek alapján sikeresen alátámasztott, termesztéssel kapcsolatos hasznos tanácsaik gyorsan eljussanak a törekvő termelőinkhez, akik bár hosz- szú évek óta kiemelkedő eredményeket érnek e'1. Pili­sen például Sztahó Ignác, a most kezdő Fazekas László, Nyáregyházán Veszteg István, Koos Ferencné, Epres Béláné, Üllőn Szecsei Kornél, Kiss Miklós, Kovács József, akik nemcsak a kertjüket — ud­varukat is fóliával fedik be. Zöldáruk szabadföldi termesz­tésére szerződött Fülöp Jó­zsef. A mozgékony felvásárló el­mondja a beszélgetés során, hogy a szerződéskötések most vannak folyamatban. Az ed­digi tapasztalatok alapján lát­ható, hogy az előző évekhez képest lényegesen megnőtt a termelési kedv, ezt eredmé­nyesen segíti elő a fóliavá­sárláshoz nyújtott 40 százalé­kos kedvezmény. Saját üzletbe Megéri persze, hiszen alatta tavaszra már paprika, paradi­csom, uborka, saláta terem az áfész részére. A termelési kedv „éledésében” nagy sze­repet játszik a magasabb fel- vásárlási ár, a termelőktől ugyanis közvetlenül kerül sa­ját szaküzleteinkbe a friss áru. Ilyen szakbolt pedig az érdekterület majd minden községében van. Az az áru- mennyiség, amely feleslegként jelentkezik — reméljük ez a mennyiség a várakozásokat is felülmúlja —, a Bosnyák téri nagykereskedelmi egységünk gondoskodik értékesítéséről. Ezáltal a fővárosi háziasz- szonyok is megismerik szer­ződött termelőink áruinak jó minőségét. Talajelőkészítés Újjáalakult különben a SZAC egykor nagy hírű kö­zépcsatárának, Göbölyös Sán­dornak vezetésével a zöld­ségtermesztő szakcsoport, a tagok már a fóliasátrak tala­jának előkészítésével foglal­koznak, amellett már folyik a palántanevelés, szakmai meg­beszéléseknek egész sora. A téli tavasz nagykabátot cibá- ló melege nemcsak a barkát, a hóvirágot serkenti, hanem a kerti munkák üteme is meg­gyorsult, amely a hosszú idők tapasztalatai alapján mindig nagy termést eredményez. Fogadására a Monor-vidéki Afész fel is készült. Kiss Sándor Közel egy éve volt bezárva a Ceglédi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat monori 3- as számú boltja, s hogy meny­nyi bevételtől esett el —nem számolva a környék lakóinak bosszúságát! —, arra válasza február elsejei, első napi be­vétel, amely csaknem elérte a hatezer forintot. Ez éves vi­szonylatban — ezzel a „kez­dő” bevétellel kalkulálva is —, 2 millió forint. S hogy kedden, a megnyitás napját mennyire várták a Má­tyás király utcai és környéki lakók, arra a legékesebb bi­zonyíték, hogy kis „küldött­ség”, piros ciklámennel kö­szöntötte Dengyel Pálnét, Ma­rikát, a bolt vezetőjét, aki ed­dig a monori-erdei élemiszer- boltban. mint helyettes dolgo­zott. A boltvezetői képesítéssel rendelkező fiatalasszony nagy ambícióval és bizakodással fo­gott munkához. Célja, hogy visszatérjenek törzsvásárlói, akik kénytelenek voltak távo­labb beszerezni élelmiszer­szükségletüket. Szeretné, ha a bevétel megkétszereződne és ismét forgalmassá válna a bolt, ő ezért mindent meg­tesz... És aki ismeri Dengyel Pál­nét — már pedig Monori-er- dőn sokan —, akkor tudják, hogy ez nemcsak ígéret ma­rad, ami őt illeti. Most már csak az a kérdés, hogy ilyen rugalmasan mint most, miért nem lehetett már hamarabb is lehetőséget te­remteni a bolt megnyitásá­hoz?! ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom