Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
t*E$r .MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PtST MEGYEI BÍZOTTSÁGA ÉS AMEGYEI TANÁCS; LAPJA H'ir^'rfijsiok/ tekeraufók felújítása A tavaszi munkákra készülnek XXYII. ÉVFOLYAM, 49. SZÄM Arii: 1,40 forint 1933. FEBRUÁR 27., VASÁRNAP Válogatás gépser A gyors alkalmazkodás megrendeléseket hozott Ha kell, átcsoportosítanak A múlt év tapasztalatai lényeges változást hoztak a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyárának életébe. A beruházási stop némi bizonytalanságot okozott a megrendelőkben, a vállalat, amely évek óta válogathatott a munkákban — mert a hazai piac mindig többet igényelt termékeiből, mint amennyit adni tudott —. szokatlan helyzetbe került. Az év közepén még mindig nem volt lekötve a rendelésállományuk. A korábbi, a megszokottnál halványabb termelési eredmények önvizsgálatra késztették a gyáregység vezetőit és dolgozóit egyaránt. Javítják a géneket a Bsnta-völgye Tsz gépműhelyében. A karbantartók számára a téli hónapok a felújítások idejét jelentik. Magyar István és Oláh Kálmán szerelők egy lánctalpas traktor „betegségeit gyógyítják”. Budaörsön a TSZKER ZölJscg- éa Gyümölcsfeldolgozó központjában február elején új almaosztályozó gépsor kezdte meg próbaüzemét. A korszerű berendezéssel válogatott almát bel- cs külföldi piacokra egyaránt szállítják. A technikai fejlesztés lehetővé teszi, hogy az ország fő almatermesztő tájkörzeteiben felvásárolt áru a minőség — nagyság — szerinti osztályozáskor ne sérüljön meg. — A rövid bizonytalanság után mi is, megrendelőink is gyorsan alkalmazkodtunk a megváltozott piaci körülményekhez — mondja Farlcas Lóránt, a gyáregység igazgatója. — Űj feladatunk a leülés belföldi piacok felkutatása, árajánlatunk gyors elkészítése. Ehhez adott esetben gyorsan bővíteni vagy átcsoportosítani kell kapacitásunkat. Nem engedhetjük meg magunknak ugyanis, hogy pillanatnyi telítettség miatt elessünk esetleg egy szerződéstől. Sőt, számításba vettük azoknak az alvállalkozóknak, kooperációs partnereknek a kapacitástartalékait is, melyeket adott esetben igénybe veszünk. Intézkedéseinkkel elértük, hogy decemberre lekötötték az idei teljes rendelésállományunkat. Ennek alapján 1983-ban 409 milliós árbevételre és körülbelül 33 millió forint nyere- égre számítunk. Mi gyártjuk a Dunai Vasmű kokszolóüzemének acélszerkezeteit. Több éves keretmegállappdást kötöttünk a Magyar Hajó- és MÁS MŰDÖN A közhelyszerű megállapítás — cseppben tükröződik a tenger — a gazdaságra is igaz. Elegendő a legapróbb részlethez nyúlni, s az érdekek, mozgatórugók, ellentmondások, fejlődési fázisok szövevénye bontakozik ki. Ha például az utóbbi három évtized munkaerőmozgását és -mozgatását kísérjük figyelemmel, gazdaságtörténetünk fejlődési szakaszai, állomásai is kirajzolódnak. Az ötvenes és a hatvanas évek munkaerő-áramlásat a falvakból a városba település jellemezte: ezt indokolta a mezőgazdaság átszervezése és a nagy iramú iparosítás. Később a munkaerőhiány miatt alapjaiban változott meg a helyzet — a szükség hozta létre a kötelező közvetítést. A módszer nem nélkülözte az ellentmondásokat: a hi várj! elsősorban a nagyvállalatodat részesítette előnyben a kiközvetítéseknél. Már amennyire előny volt a közvetitő irodák kínálatából munkaerőhöz jutni. Ugyanis a munkaerő-közvetítő hivatal csak azokkal foglalkozott, akikkel egy esztendőn belül legalább háromszor újra cserélték munkahelyüket, illetve azokkal, akiknek a kilépett bejegyzés szerepelt a munkakönyvében. A kötelező közvetítéssel szemben ellenszenvvel viseltettek az emberek is. A módszer már a múlté: a kötelező munkaközvetítés megszűnt, és a munkaerő- mozgás bürokratikus gátjait föloldották. Most már csak az volt a kérdés, mi legyen az egykori munkaerő-közvetítő hivatalokkal? Az ötlet megszületését követően tavaly sorra átalakultak munkaerő-szolgálati irodákká. Amint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője nemrégiben elmondta, az ország tizennyolc megyéjében működik már munkaerő-szolgálati iroda. Az átkeresztelt hivatalok nemcsak nevükben újak. Űjak módszereik is. Céljuk, hogy felmérjék a vállalatok munkaerőigényét, és erről informálják a munkát keresőket. Feladatuk, hogy megteremtsék a munlMeröpiac keresletének és kínálatának egyensúlyát. A legtöbb iroda megkülönböztetett figyelemmel kezeli a csökkent munkaképességű emberek foglalkoztatását és segítséget nyújtanak az átképző és továbbképző tanfolyamok megszervezésében. Az Irodák egy része kiterjesztette tevékenységét a kisvállalkozókra, mások a szomszédos megyék hasonló irodáival keresik az együttműködést, megint mások a humán-szolgáltatást (öregek ápolása, gyermekek gondozása, esti gyermekfelügyelet stb.) vállalókból alakítanak ki szolgáltató gárdát. R övid múlt áll még a munkaerő-szolgálati irodák mögött. Szépítés volna azt állítani, hogy már mindenki felismerte az előnyeit. De azt már kevés helyen vitatják, hogy mégiscsak jobb ez a kötelező munkaerő-közvetítésnél. Hiszen ma a dolgozóknak már reális esélyük, sőt lehetőségük nyílik arra, hogy olyan munkahelyet találjanak, amely a felkészültségüknek, az érdeklődési körüknek leginkább megfelel. S a vállalatok is olyan emberekhez jutnak, akiknek a jelentős részéről már feltételezhető, hogy jól érzi, feltalálja magát az új munkakörében. Molnár Patricia Darugyárral portáldaruk készítésére. Feszes határidők, rövid felújítási ciklusok állnak rendelkezésünkre négy nagy kohó átépítéséhez szükséges léghevítők acélszerkezeteinek legyártására. Korábban gondot okozott a munkaerő-utánpótlás is. De a kilencszáz dolgozó közül körülbelül kétszázan Budapestet hagyták el a gyárért. Saját szakmunkásképzőjük is majd ötven fiatalt adott. fH«í 2. oldal: k hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Önveszélyben 1. oldal: Ötletekben nincs hiány 6. oldal: Postabontás 7. oldal: Meg az út elején tartanak 8 oldal: Tojásba oltott influenza A mezőgazdasági nagyüzemekben most készülnek a tavaszi munkákra. A hozamok javításának egyik feltétele az üzemképes gép. A legnagyobb munkát tehát ezekben a napokban a téli gépjavítás jelenti. A gazdaságok egy része a korábbi évekhez hasonlítva előbbre jár a traktorok, a vetőgépek, a kombájnok, a teherautók felújításában. Ez részben a tavalyi kedvező időjárásnak, az enyhe télnek, nem utolsósorban pedig a jobb alkatrészellátásnak az eredménye. A múlt év őszén a jó talajviszonyoknak köszönhetően kevésbé használódtak el az erő- és munkagépek. A jód bevált gyakorlat szerint a legtöbb helyen a szerelők mellett ott dolgoznak a traktorosok is, hiszen ők tudják legjobban, milyen műszaki hibát kell elhárítani. Ha akad is némi gond az alkatrészellátással, e téren is sokkal megnyugtatóbb a helyzet, mint korábban. Tavaly az előző évinél 15 százalékkal több alkatrész került forgalomba az Agrotek Mezőgazda- sági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és a megyei Agroker jóvoltából. A gazdaságok kihasználták a lehetőséget, feltöltötték raktárkészletüket. így ezzel az alkatrésztartalékkal indulhattak a téli nagyjavításnak. Az Agrotek idén feladott al- kaírészrendeléseit már 00 százalékban visszaigazolták a hazai és külföldi gyárak. Ahol ennek ellenére is gondokat okoz ennek-annalk a hiánya, ott a szövetkezetek és állami gazdaságok jól felszerelt műhelyeiben házilag készítik el a hiányzó darabokat, felújítják a kopott, de még használható alkatrészt. Van, ahol a kiselejtezett traktorokat bontják darabjaira, s hasznosítják. A monori Mezőgép Vállalat több évtizede nagy szerepet vállal a hazai alkatrészellátásban. Motorhüvelyeket, hidraulika szivattyúkat készítenek, az idén is mintegy 300 millió forint értékben. Az összeg még akkor is jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy az importot pótló hazai mezőgazda- sági gépalkatrészgyártás az idén meghaladja az 1 milliárd forintot. k fűtéssel nem szabzd takarékoskodni Miért hidegek a buszok? Hidegek a buszok — panaszkodnak olvasóink telefonon, néha levélben, s tapasztaljuk magunk is, ha a megyében járunk-kclünk, igénybe véve a Volán 20. számú Vállalat ma már olcsónak korántsem mondható szolgáltatását. Igaz, c jelenségre csak azóta figyeltünk fel, amióta szigorúbbra fordult a tél, s a hőmérő higanyszála tartósan a nulla fok alá süllyedt. Még elkel a meleg ruha Köddel birkózik a napsugár Már a tavasszal birkózik a tél. A természet látyányos újraéledésének, a rügyek faka- dúsának, a fű serkenésének, a virágok nyílásának évszaka ugyan még csak gyengén, félénken jelzi közeledtét; a tavasz és a tél évmilliók óta ismétlődő harcában egyelőre az utóbbi kerül lei győztesen. A síelők még találnak havat, a hajnali ködöket azonban már hamar felisszák a napsugarak. A meteorológusok előrejelzései szerint március első hetében gyakoribbak lesznek a felhők, terhűktől azonban ritkábban szabadulnak meg, és az elmúlt napokhoz képest enyhébb időjárást hozó légtömegek árasztják el a Kárpátmedencét. S bár az éjszakai hőmérséklet fagypont alatt lesz, napközben azonban reménykedhetünk, hogy a szél egyre inkább tavaszt ígér. Az igazság kedvéért le kell azonban szögezni, hogy nem minden busz fűtetlen, s a hideg fogalma is különféleképpen értelmezhető. Akad, aki már akkor is panaszkodik, ha kabátban kell ülnie a járművön, mások pedig csak akkor adnak hangot nemtetszésüknek, ha valóban farkasordító a hideg. Egyesek tudni vélik azt is, hogy a buszokban uralkodó hőmérséklet és az energiatakarékossági kampány között közvetlen összefüggés van. Mégpedig oly módon, hogy a megtakarított fűtőolaj árát jutalomként kapják a gépkocsivezetők. Sohár István, a Volán 20. számú Vállalat forgalmi főosztályvezető-helyettese szerint ez utóbbi vélekedések légből kapottak. Igaz, a gépkocsivezetőket arra ösztönzik, hogy takarékosan vezessék a buszokat, de a fűtésre szánt olajat ettől függetlenül, a szükséges mennyiségben kapják meg. Sőt, a vállalat vezetői, az üzemigazgatók rendszeresen ellenőrzik, hogy mű- ködnek-e a fűtőberendezések, s aki elmulasztja használatukat, azt megbüntetik. Más a baj. Az autóbuszpark túlnyomó többségének fűtőberendezése korszerűtlen, a VoA Duna-parlon. Ma meleg ruhába öltöztek a Zcbe- génybe igyekvők és az onnan érkezők. A Balaton még Itt-ott Jeges, az cgvrc melegebb napsugár viszont azt sejteti: már nem sokáig... lán-vállalatok kérése ellenére erre a problémára évekig nem talált megnyugtató megoldást az Ikarus. A legújabb típusok már e tekintetben is megfelelőek, de ilyen kocsiból csak néhány fut Pest megyében. A többi típus, például az Ikarus 280-as család berendezése olyan, hogy az egyik helyen égeti az utasok lábát, máshol nem érezni a fűtés hatását. Az igazsághoz tartozik, hogy harminc olyan, volt BKV-’s jármű is közlekedik, amelyekben gyakorlatilag nincs fűtés, ezeket azonban csak a városokon belül, legfeljebb harminc- perces járatoknál alkalmazzák. Tudomásul kell venni azt Is. hogy a járatok jelentős része, például a Budapest—Vác, a Budapest—Érd vonal olyan, hogy a kocsik szinte kilométerenként megállnak, s ilyenkor a nyitott ajtók miatt gyorsan kihűlnek. Nem tagadható azonban az sem, hogy a Volán 20-asnál is akadnak feledékeny, felületes gépkocsivezetők, akik a lehetőségek ellenére sem tesznek meg mindent az utasok kényelméért. Ezért a vállalat vezetői kérik az utasokat, ha ilyesmit tapasztalnak, forduljanak panaszukkal a gépkocsivezetőhöz, s ha ez nem bizonyul elegendőnek. értesítsék a vállalat forgalmi osztályát. A rendszám és a járat időpontjának ismeretében az osztály munkatársai megteszik a szükséges intézkedéseket ‘ Cs. A. Banktárgyalások Renaud de la Geniere, Francia Központi Bank kor mányzója Tímár Mátyásnak a Magyar Nemzeti Bank elnö kének meghívására februá 22. és 26. között hazánkba: tartózkodott. Megbeszélés folytatott vendéglátójával ; két ^ Intézmény kapcsolatai érintő kérdésekről, vélemény cseréltek a nemzetközi pénzügyi helyzetről. A francia vendéget fogadte Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és tárgyalt Hetényi István pénzügy- miniszterrel is. A Francia Központi Bank kormányzója látogatást tett a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben is.
