Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-10 / 34. szám

Metszenek a szőlőkben, gyümölcsösökben ^\Nem károsodtak a kalászosok Szerencsére eddig na­gyobb lehűlések nem ve­szélyeztették az őszi kalá­szosokat. A növények szé­pen bokrosodnak, fejlőd­nek, s most, hogy jótékony, puha hótakaró borítja a földeket, már nem kell fél­ni egy esetleges lehűléstől, fagytól sem. A Pest megyében található több mint 45 ezer hektár le­gelő és 25 ezer hektár lucerna jelentős részén befejeződött a műtrágyaszórás. A mezőgaz­dasági nagyüzemekből érke­zett jelentések szerint a hát­ralévő területekkel is idejében végeznek, hiszen a szokatlanul enyhe időjárás kedvez a me­zőgazdasági munkáknak. En­nek köszönhető, hogy a szőlő- ültetvények mintegy 20, a gyü­mölcsösöknek pedig 28 száza­lékát már megmetszették. Van­nak gazdaságok, mint a dán- szentmiklósi Micsurin, a kis- kunlacházi Petőfi, az Örkényi Béke, a monori Kossuth, a toki Egyetértés tsz, a Mono­ri Állami Gazdaság, ahol az átlagostól is előbbre tartanak a szőlő és gyümölcs metszésé­vel. Az őszi mélyszántást lénye­gében idejében befejezték a A Törökbálinti Állami Gazdaság hatszázötven hektáros őszibaracko­sában a havazás ellenére is metszenek, hogy idejében végezzenek ezzel a fontos munkával. A metszést saját készítésű pneumatikus gép segíti. gazdaságok, gondot okozott azonban, hogy a nagy talaj­munka idején néhány üzembe késve, a szántás befejezése után érkezett meg a foszfor és kálium műtrágya. Ezért a te­rület 30 százalékára nem ju­tott a növény számára oly fon­tos tápanyagból. A lemaradást annak ellenére, hogy a tava­szi foszfor és kálium műtrá­gyázás hatása valamivel el­marad az őszi mögött, most OLCSÓ ÁRUCIKKEK Az idei népgazdasági terv köztudottan stabilizá­ciós jellegű: a nemzeti jö­vedelem igen kismértékű emelkedésével és a lakos­sági fogyasztás iél-egy szá­zalékos mérséklődésével számol. Mivel az egy főre jutó reáljövedelem az idén előreláthatóan másfél-két százalékkal csökken, a kis­kereskedelem a tavalyinál kevesebb áru értékesítésé­re készül fel. A szakemberek prognózisa szerint ai idén kevesebbet fogunk ruházkodásra és ét­termi szolgáltatásokra ki­adni, viszont többet köl­tünk élelmiszerekre, élve­zeti cikkekre a tavalyinál, és nagyjából a múlt évi szinten marad az az összeg, amelyet iparcikkek meg­vásárlására szánunk. Ezek azonban csak glo­bális becslések. Azt, hogy az ország melyik vidékén, konkrétan mely termékek — milyen minőségű, kor­szerűségű cikkek — iránt növekszik, illetve csökken az igény, csak a helyi vi­szonyok ismeretében lehet megközelítő pontossággal megtervezni. A lakosság vásárlásai te­rületenként már eddig is jelentős eltérést mutattak. A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1981-ben Pest megyében például csupán 26 691 forint volt az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor Győr-Sopron megyében minden állam­polgár átlagosan 37 456 fo­rintot költött az üzletek­ben, a vendéglátóhelyeken. Két megye, két szélsőséges érték! Természetesen köz­tudott, hogy a Pest megyé­ből bejáró 200 ezer dolgozó nagy része még mindig a fővárosban vásárolja meg szükségleteit. Mi várható az idén? Biz­tosra vehető, hogy az ol­csóbb termékek iránt meg­növekszik a kereslet, de emellett — a jövedelmek differenciálódása folytán — kelendők lehetnek a leg­drágább luxuscikkek is, az ékszertől a képmagnóig. A forgalmazóknak már ezért is nehéz évre kell felké­szülniük. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium elsősorban arra hívta fel a forgalmazók fi­gyelmét, hogy kínálatuk minden időben és helyen tartalmazza a kifejezetten alacsony árú és a közepes árszínvonalú termékeket. Az olcsó cikkek között mindig gyakrabban tűnnek fel az úgynevezett fehér termékek, vagyis azok az élelmiszerek, háztartási tisztítószerek, amelyek jó minőségűek, de egyszerű, sima, fehér papír csomago­lásuk folytán az átlagosnál alacsonyabb árúak. Ezek iránt minden bizonnyal nö­vekszik a kereslet. Várható az is, hogy egyre többen igyekeznek lakásuk felújításához, karbantartá­sához kevesebb szolgáltatót hívni, és mind több mun­kát maguk elvégezni. Ebből viszont az következik, hogy a boltoknak több szerszá­mot, tapétát, szerelvény­árut, kötőelemet, festéket és más hasonló árut kell tartaniuk még akkor is, ha összességében stagnáló, vagy csökkenő forgalom­mal számolnak. Sőt, a házi munkákhoz a kölcsönző boltoknak is hozzá kell já­rulniuk azzal, hogy na­gyobb mennyiségben bo­csátanak rendelkezésükre ilyen munkákhoz szükséges eszközöket a parkettcsiszo­lóktól a kárpittisztítókig. Nemcsak a forgalmazók­nak, hanem a termelőknek is alkalmazkodniuk kell az életszínvonal alakulásához. Csak egy példa: számos egyedül élő, idős, kis jöve­delmű sérelmezi, hogy bi­zonyos élelmiszereket csak nagy, kilós, vagy félkilós csomagolásban lehet kapni. Ezen a helyzeten ideje vál­toztatni; mondjuk egy kiló búzadara esetleg egy há­romtagú családban sem fogy el annyi idő alatt, amennyire a háziasszony­nak érdemes bevásárolnia. Most, amikor a közleke­dési költségek is alaposan megemelkedtek, különösen fontossá vált, hogy a ki­sebb községekben minden alapvető cikket be lehessen szerezni. Az ilyen és hasonló igé­nyeknek, követelmények­nek a boltosok jobban meg tudnak felelni, mint a múltban, hiszen nagyobb önállóságot kaptak az áru- beszerzéshez. Megfelelő bizonylatokkal bárkitől, kisiparostól, kistermelőktől is vásárolhatnak, ha üzle­tük szerződéses formában működik. Megkönnyíti a lakossági igényeknek meg­felelő árubeszerzést az is, hogy a kereskedelmi válla­latok, szövetkezetek egyre több árut termeltetnek a helyi iparral, olyan vá­lasztékban. összetételben, amilyet kívánatosnak lát­nak. A boltvezetőknek úgy kell kínálatukat összeállíta­niuk. hogy a náluk meg­forduló vásárlóközönség minden rétege, sőt, minden család megtalálja az anva- gi lehetőségeinek és ízlé­sének. igényének megfelelő fogyasztási cikkeket. Gál Zsuzsa kell pótolni a biztonságos ter­més érdekében. A naptár ugyan még neon sürgeti az üzemeket, a megye déli részén már hozzákezdtek a tavaszi talajelőkészítéshez. Az idén mintegy 160 ezer hek­táron kell jó minőségű, por- hanyós magágyat készíteni a tavaszi vetések alá. Szeren­csére o gépeket idejében ki­javították a gazdaságok több­ségében és a szükséges vető­magvak is az üzemekben van­nak, vagy a napokban szál­lítják ki.. B. Z. Óvári Miklós varsói látogatása A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Var­sóba utazott Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Kíséretében van Boros Sándor, a KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője, valamint Pa­taki István, a KB külügyi oszr tályának munkatársa. Óvári Miklóst és kíséretét a varsói repülőtéren Marian Orzechowski, a LEMP Köz­ponti Bizottságának titkára fo­gadta. XXVII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Ára: 1,40 farint 1983. FEBRUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Ezután is a megelőzés a feladat Országos elismerés a megyei közlekedésbiztonsági tanácsnak közé választották Márkus Lászlót, a Globus Nyomda vezérigazgató­ját. Csatári Imre rendőr őrnagy, aki eddig a KBT titkári tisztét töl­tötte be, más, magasabb beosztás­Jó volt a felkészülés Elcsitult a hócsata Budaörsön, a Mezőgéptröszt székhazában tartotta teg­napi ülését a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége, valamint tanácskozó testületé, dr. Ilcsik Sán­dor ezredesnek, a Pest megyei Rendőrfőkapitányság fő­kapitányának, a KBT elnökének elnökletével. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Oláh György vezérőrnagy, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács alelnökc. vala­mint Simon János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Megjelent az ülésen a házigazda, Gurbán György vezérigazgató is. Mindkét testület megvitatta a KBT 1982. évi munkájáról szóló jelentést, s jóváhagyta az 1983-as munkatervet. Az írásbeli előterjesztéshez Csatá­ri Imre rendőr őrnagy, a KBT titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Ezt követően meghallgat­ták a tavalyi pénzügyi gazdál­kodásról szóló jelentést, vala­mint az 1983-as pénzügyi ter­vet, melynek előadója Dékai Lászlóné volt. Szénást Pál al­ezredes tájékoztatót adott a megye baleseti helyzetéről, s a számok elemzése alapján felvázolta az idei legfontosabb tennivalókat. Oláh György tájékoztatta a megjelenteket az OKBT elnökségének érté­keléséről, arról, hogy az orszá­gos szerv elismerését fejezte ki a Pest megyei rendőrség és társadalmi aktivisták munká­jáért. Végezetül a testületek személyi kérdésekről döntöttek. Saját kéré­se alapján, érdemei elismerése mellett felmentette dr. Beck Ta­mást elnökségi tagságától, mert a Lenszövő- és Pamuífonóipari Vál­lalat vezérigazgatója más társadal­mi tisztséget vállalt; a Magyar Ke­reskedelmi Kamara élnökévé vá- ] fosztották. Helyette megválasztotta j Reketye Károlyt, a gyár vezérigaz- j gató-helyettesét. Eddigi tevékeny- j sége alapján az elnökség tagjai j ba került, ezért e tisztségéből fel­mentették, és helyébe Mohos Ár­pád rendőr őrnagyot, a köziekedé-» si alosztály vezetőjét választották meg a KBT titkárának. Mudrony József rendőr őrnagyot a megyei főkapitányság megelőzési főelőadó­nak nevezte ki, és a KBT-titkár-, ság vézetője lett. Dutka Antal nyu­galmazott rendőr alezredes, ak! eddig a KBT-titkárság vezetője tisz­tét töltötte be, munkájának elis­merése, érdemeinek hangsúlyozá­sa mellett vált meg tisztségétől, vállalva azonban, hogy a továb­biakban is segíti a KBT közhasz­nú tevékenységét. (A napirendet részletesen lapunk 2. oldalán ismertetjük,) Tegnapra — tapasztalhattuk — csendesedett, sőt már elült a hét elején kezdődött hócsata. Kevés kivételtől eltekintve, ne­künk is csupa jó hírt sikerült összegyűjtenünk. A gyárakban, üzemekben rendben, fegyelmezetten ' dol­goznak. (Sütőüzemi éjszakai műszakról szól riportunk a 3. oldalon.) A Csepel Autógyár kollektíváját például az egyéb­ként meglepetést okozó hava­zás egyáltalán nem érte vá­ratlanul, illetve felkészületle­Tököli Ipari Földgáz Társaság Együtt olcsóbb és gyorsabb 3 öt évvel ezelőtt — az energiatakarékossági kormány­program megjelenése előtt — kezdtek foglalkozni a Pest­vidéki Gépgyárban azzal a gondolattal, hogy a legdrá­gább energiahordozót, az olajat felváltsák a könnyebben hozzáférhető s olcsóbb földgázzal. A konkrét tervezési, szervezési munkálatok három éve indultak. Ahogy híre ment, úgy is­merték fel mind többen: ha már amúgy is erre jön a gáz­vezeték, érdemes bekapcso­lódni a munkába. Ezt felis­merve, a ráckevei járási párt- bizottság is nagy erőket vetett be a szervezésbe, felhívást intéztek a környék nagyfo­gyasztóihoz, együtt kutatták a további lehetőségeket. Ennek nyomán alakult meg a Tököli Ipari Földgáz Társaság. A társaság tizenkét tagja — köztük a Pestvidéki Gépgyár, a tököli tanács, a Duna és Le­nin téesz, az ÁTEV — az ötlet gazdáit bízta meg az úgyne­vezett gesztori teendőkkel. Paku József, a Pestvidéki Gépgyár főenergetikusa vette fel a kapcsolatot a hajdúszo- boszlói székhelyű TIGÁZ- központtal, s a budapesti fő­hatósággal, az OKGT-vel. Hosszadalmas és olykor feles­legesnek tűnő engedélyezési eljárások és tárgyalások után kezdődhetett meg csak a ter­vezés, amelynek eredménye­ként rövidesen elkészül a TIGÁZ-nál a beruházási elő- terv. A számítások szerint, az ösz- szesen 10—12 kilométer hosz- szúságú földgázvezeték és a Szigetszentmikló s előtt álló gázátadó állomás átalakításá­nak összes építési költsége kö­rülbelül 26 millió forint lesz. Ez az összeg a tizenkét részt-! vevő között oszlik meg, s a belső felújításokra is marad pénz. A Pestvidéki Gépgyár­ban — ez utóbbit is beszámít­va — körülbelül 20 millió fo­rintra lesz szükség, az olaj he­lyettesítéséből származó meg­takarítás viszont eléri az évi hétmillió forintot. A kivitelezési munkálatok ősszel kezdődnek, s a befeje­zést 1985 elejére tervezik. K. T. Ma: 3 oldal: Javultak a bsjárók körülményei Tíz percet késett a munkásvonat 4. oldal: Megifjodó műemlékek ?. oldal: A tanácsiak diadala Futás közben sérült meg 8. oldal: Hazakerül a Glatz-életmű Égetett faliképek Halál a borospincében Tafárszentgyörgyi stoppoló Közel negyven embert foglalkoztat a tafárszentgyörgyi nop- polóüzem. Az újpesti Gyapjúszövőhői ideszállitott félkész ter­mékeket filccel színezik, kihúzzák a beszövéseket, majd vissza­küldik a gyárnak. Egy-egy bála 40—89 méter is lehet. Az apró­lékos, bizony szemet is fárasztó munka nagy figyelmet követel a noppolóasszonyoktól. Erdüsi Agnes feléétele nül. Tömeges késés egyáltalán nem volt Ebben persze nagy szerepe van annak, hogy a dolgozók nagy részét saját au­tóbuszaikkal szállítják be, s most figyelembe véve az út­viszonyokat, módosították a járatok indulási idejét. A vál­lalati utakat időben megtisz­tították, így a belső közleke­désben sem támadt zavar. Summázva: a téli felkészülési tervet sikeresen megvalósítot­ták. Az Űtinformtól jelentette Karádi László: szerdán a nap­közbeni-gyenge havazás nem okozott különösebb gondot. Dél körül azonban Perbál tér­ségében még hófúvások vol­tak. Perbál és Budajenő kö­zött az egy-másfél méteres hótorlaszok miatt több jármű összetorlódott, s akadályozta az út megtisztítását. Délután 4 órára félszélességben sike­rült az utat járhatóvá tenni, s megindulhatott a forgalom. A keddi enyhülés hatására az autópályákról, főutakrói az agyonsózott hó szinte teljesen eltűnt. A budai és a gödöllői járás útjai azonban továbbra is havasak, síkosak, de Pest megye minden — a legkisebb — településére is el lehet jut­ni személygépkocsival. Az autóbuszok közlekedésé­ben a szerda reggeli csúszós­ság 5—10 perces késéseiket okozott — közölte Sohár Ist­ván, a 20-as Volán forgalom- irányítási osztályvezetője. A dél körüli havazás viszont nem akadályozta a forgalmat. Délután a Budakeszi, Budaje­nő, Perbál, Tök, Zsámbék vo­nalon közlekedő buszok a hó­fúvások miatt elakadtak. A MÁV-nál is megkönnyeb­büléssel tapasztalták az idő­járás szerdai mérséklődését. Kucsera Károly, a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságának ügye­letes osztályvezető-helyettese elmondta, hogy szerda délelőtt Hegyeshalom és Győr térsé­gében esett a hó, de váltóállí- tási gondjaik ettől nem lettek. A vasúti közlekedés egész nap különösebb késések nélkül zajlott. A kereskedelem, s termé­szetesen a vásárlók — ahogy arról tegnap és tegnapelőtt be­számoltunk —, főleg a tejipar kocsijainak több órás késésére panaszkodtak.. Tormási Mik­lós, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat áruforgalmi osztályvezetője érdeklődésünk­re elmondta, hogy tegnap már csak az utak síkossága lassí­totta a közlekedést, s sikerült minimálisra csökkenteniük a késéseket. Ez is inkább most már csak Nógrád megye he­gyek, dombok közti közsé­geiben volt gyakoribb. Pest megye útjain jó! tudnak ha­ladni. de a több helyen ta­pasztalható je??'■'iés, csúszás- veszély miatt, természetesen különös figyelemmel, s ezért a szokásosnál .lassabban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom