Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM. 32. SZÁM Árat 1,40 forint 1983. FEBRUÁR 8., KEDD KGST-taláikozó Havasi Ferenc Moszkvába utazott Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével tegnap küldöttség utazott Moszkvába. A delegáció tagja Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnök- helyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, Szűrös Má­tyás, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, a Központi Bi­zottság tagjai, és Ballal László, a KB gazdaságpolitikai osztá­lyának vezetője. A küldöttség részt vesz a KGST-tagországok képviselői­nek a gazdasági együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó ta­lálkozóján. Békemozgalom a megújulás útján Hagyományait megőrizve Hétfőn a Parlament Vadász­termében ülést tartott az Or­szágos Béketanács. A megje­lenteket Sebestyén Nándor né, az OBT elnöke köszöntötte, majd Sarkadi Nagy Barna fő­titkár összegezte a magyar békemozgalom elmúlt évi ered­ményeit. Elmondotta, hogy a békemozgalom megtette első lépéseit a megújulás útján, képes volt reagálni a nemzet­közi élet eseményeire, kapcso­latai számottevően fejlődtek, meg tudott felelni a vele szemben támasztott mind na­gyobb követelményeknek. A megújulást azonban nem sza­MONDJÁK T ikintélyes szakappará­tus szükségeltetne ah­hoz, hogy az újságíró egy-egy adott esetben pál­cát törjön az érintett felek valamelyike felett a válla­latok közötti vitákban. Ilyen szakapparátusa ter­mészetesen nincsen a toll- forgatónak, azt azonban, mert sokfelől hallja, kétke­dés nélkül elhiszi, hogy az elkerülhetetlennél több a vita, s a vitákban nap­jainkban egyre gyakrabban bukkan -fel az anyagminő­ség, a jélkésztermékek, részegységek kívánt és Va­lói műszaki jellemzőinek alakulása. Sajnálatosan szaporodnak azok a tapasz­talatok, azok a tények, amelyek arra figyelmeztet­nek, ami az egyik helyen termékként hagyja el az üzemet, az a másik helyen bosszúságot, kárt okozó se­lejt. Ilyen benyomások meg­szerzéséhez elég megállni valamelyik tartósítóüzem úgynevezett zárósoránál, azaz azoknál a gépeknél, amelyek az áruval telt üve­get fém vagy műanyag fe dővei lezárják. A bámész­kodó ugyanis biztos lehet benne, perceken belül szét­roppan egy-egy üveg, ami sokszoros kár, mert hiszen maga az üveg értéke, a a benne levő áru is veszen­dőbe megy, azokkal együtt mindaz a munka, amelyet addig — az üveg alapanya­gának kitermelésétől a me­zőgazdasági nyersanyag előállításán át a konzerv­gyári feldolgozásig — a termék készítésébe beleöl­tek, hiába. Főként az ötne- gyedes méretű üvegekkel sok a baj, ezekből csupán Dunakeszin egyetlen év alatt majdnem egymillió forint értékű ment pocsék­ba. A tartósítóipar azt állít­ja, szembetűnően romlott az üvegek minősége, a má­sik fél viszont azzal érvel, kopottak, elöregedettek a töltő- és zárógépek, ezért következik be a megenged­hetőnél — amit általában két százalék körül jelölnek meg — kétszer, ötször na­gyobb töréskár. Gyártók, irányító szervek képviselői egyaránt azt mondják, nem tartható ez a helyzet, ren­det kell tenni, ezzel azon­ban szinte vége is az egyet­értésnek, mert utána ki-ki a maga vélt igazát hajtja, hajtogatja, s e vélt igazsá­gok szerint a másiknak vannak tennivalói, neki szinte semmi, s ha mégis, akkor ehhez a szinte sem­mihez sincsen pénze, fede­zete. Laikusként az újságíró hajlamos viszont azt hinni, valóiában a viták mögött az érdekeltség hiánya, te­hát az érdektelenség áll. Laikusként az újságíró olyan bohó gondolattal bí­belődik, vajon az üvegcse­réppé váló majdnem egy­millió forintból — öt év alatt ötmillióból — mit le­hetne megoldani itt, ott, amott? E bíbelődés közben figyelmeztetik jóindulatú­an, nem az üveg az igazán nagy kár, hanem ami ben­ne volt, s ami a tört csere­pekkel együtt a szemétbe jut, mert ennek az értéke tizenkét hónap alatt majd­nem hétmillió forint... Ez már akkora összeg, hogy a hírlapíró levegő után kapkod, hiszen ha egyet­len gyárban ennyi, ak­kor ... és nem meri foly­tatni a szorzást, összeadást, hanem arra gondol, a hosszú-hosszú évek óta na­pirenden levő csomagolás- technika, annak korszerűsí­tése, fejlesztése, a külföldi vevő megkívánta göngyö­legek előállításának ezernyi gondja-baja valóban arra vezethető vissza, amivel sokan érvelnek, a pénz­hiányra? Nem egy gyár, egy iparág ügye, terhe ez, hiszen seregestől tolakod­nak elénk a példák — a Csepel Autógyárban olyan öntvényeket kapnak a part­nerektől, amelyeknek átla­gosan a negyedét kell fö­lösként leforgácsolni —, mi mindenben csúszik ki a ke­zünkből az, ami már ben­ne volt, ami fokozatosan az érték alakját öltötte, de azután értéktelen hulladék, szemét lett belőle. A Minisztertanács ta­valy július 22-i ülé­sén kormányprogram­ként fogadta el az anyagta­karékosság hosszú távú teendőit, helyes, értő mó­don az anyagtakarékossá­got elsősorban a technoló­giai korszerűsítés tág köré­be helyezve. Mert igaz, egy-egy munkás, brigád, technológus is tehet a cél­szerű anyagfelhasználás ér­dekében ezt vagy azt, a valóban jelentős források, a valóban nagy megtakarí­tási lehetőségek azonban nem a termelésnek az ilyen apró végpontjain vannak, hanem — és döntő részben — ott, hogy a technológia egészen szigorú, nem tűri a fölöset, a pocsékolást, ga­rantálja, hogy az anyag, a félkésztermék, a részegység valóban olyan minőségű, amilyennek — a szabvány, a szerződés, a műleírás stb. alapján — lennie kell. Min­denütt azt mondják, vala­mit már tenni kell ezekben az ügyekben. Mindenütt azt mondják, a cselekvéshez kevés a pénz. Lehet, hogy éppen azért kevés a pénz, mert mindenütt csak mondják, tenni kell?! Mészáros Ottó bad összetéveszteni az újra­kezdéssel; a béketanács meg­őrizte hagyományait, meg­tartva és továbbfejlesztve ko­rábbi, jól bevált módszereit. A mozgalom mindvégig él­vezte a társadalmi és tömeg­szervezetek támogatását, s a feladatok valóra váltásában közreműködtek az egyházak is. Az idei feladatokat ismertet­ve Sarkadi Nagy Barna rámu­tatott: szélesíteni kell a moz­galom társadalmi bázisát, el­sősorban a fiatalokat kell meg­nyerni a béke ügyének. Ez a cél csak akkor valósítható meg, ha vonzó, színes progra­mokat szerveznek, amelyen ifjúságunk képviselői szívesen, önszántukból vesznek részt. Felelősség a hazáért, az embe­riségért címmel közös fórumot szerveznek a Magyar írók Szö­vetségével. Országos tanácsko­zást rendeznek a környezetvé­delem és a béke összefüggé­seiről. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulattal együtt­működve pedig nemzetközi nyári egyetemet indítanak, Né­pek barátsága elnevezéssel. Az idei esztendő legfonto­sabb békemozgalmi eseménye a júniusban, Prágában meg­tartandó világtalálkozó, ame­lyen a tervek szerint a világ iöt kontinenséről több mint kétezren vesznek részt. Ennek előkészületeiről Sebestyén Námdorné számolt be. Kisebh-ímgyobb xavcrok az ellátásban Az idei tél első hóesatája A tél hóval jár. Az idei de­cember—január azonban mos­tanáig elfelejtett benne részel­tetni. Adósságát azonban úgy látszik, vasárnapról hétfőre erős tempóban igyekezett pó­tolni. Tegnap a déli órákig piár mintegy harminc-hatvan centiméter vastagságú hó hul­lott a gyermekek, sportolók nem kis örömére. A hét első napján munkába indulók már kevesebb lelkesedéssel fogad­ták a tél biztos hírhozóját. Bár az erre hivatott szervek; a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága, a Volán és a helyi tanácsok költségvetési üzemei azon voltak, hogy a lehető legkevesebb zökkenő le­gyen a közlekedésben, erőfe­szítésük csak részeredménye­ket hozott. A bosszankodók között szép számmal akadtak olyanok is, akik úgy vélték, az illetékesek éppenséggel nem álltak hivatásuk magas­latán. Késtek zi autóbuszok Borús beszámolót kaptunk az elsőként megkérdezett So- hár Istvántól, a 20-as Volán forgalomirányítási osztályve­zetőjétől, aki elmondta, hogy járműveik általában öt—negy­venöt percet késtek hétfőin délelőtt. Pilisszentlászlóról— Szentendrére és Vácról—Kosá­ra egyáltalán nem indultak a járatok. Nagy nehézségek árán jutottak el az autóbuszok Gal- gamácsáról Vácegresre, illet­ve Makádról Ráckevére. Szinte valamennyi út síkos volt, több autóbuszuk árokba csúszott. Szerencsére személyi sérülés nem történt. Vasárnap éjjel rendkívüli ügyeletet rendeltek el a MÁV Budapesti Igazgatóságánál, de sem a hatszáz vasutas, sem a segítségükre siető kétszázöt­ven honvéd nem volt képes sikerrel szembeszállni a nagy havazással. A Dunántúl felől érkező vonatok , egy-két órás késéssel futottak be. Az uta­sok közül többen panaszkod­tak, hogy amikor másfél órás késé? után a Keleti pályaud­var helyett Rákos állomáson leszállították őket, a péceli bu­Erden csak a lánctalpas tudott megbirkózni a hótömeggel Befejeződtek a munkásőr-egységgyíílásek Megkezdődött a kiképzés Országszerte befejeződtek a .munkásőrség egységgyűlései, amelyeket az elmúlt hetekben tartottak meg. A munkásőr parancsnokok beszámoltak a múlt év során a népgazdaság, a közélet és a fegyveres szol­gálat terén végzett munkájuk­ról. A rendezvényeken részt vettek és felszólaltak a párt-, az állami- és a társadalmi szervezetek vezetői, valamint a társ fegyveres erők és tes­tületek képviselői, akik mél­tatták a munkásőrök elkötele­zett szolgálatát, szóltak az őket övező társadalmi megbecsülés­ről. A gyűléseken csaknem 4 ezer leszerelő munkásőrt men­tettek fel e pártmegbízatásuk alól, s ugyanennyi munkásőr- jelölt tett esküt a csapatzászló előtt. E gyűléseken nyilvánosság­ra hozták a szocialista verseny eredményeit, s átadták a leg­jobb munkásőröknek a Haza Szolgálatáért Érdemérem, a Szolgálati Érdemérem kitün­tetés különböző fokozatait, a Kiváló munkásőr, a Kiváló parancsnok jelvényeket és más elismeréseket. A budai járási Sziklai Sándor zászló­alj egész személyi állománya országos parancsnoki dicséret­ben részesült. A dabasi egység — többek között — ez évben emlékezett meg megalakulása 25. évfordulójáról, a testületet az országos parancsnok levél­ben köszöntötte. Az egységgyűléseket köve­tően ezen a héten megkezdő­dött a testületben az 1983, évi politikai felkészítés és a ki­képzés. szók egyszerűen továbbrobog­tak. Hosszú órákat töltöttek a zsúfolt szerelvényeken a Száz­halombattáról, illetve Nagy- kátáról a fővárosba igyekvő dolgozók is. Segítség a póruijártaknak Surányi Jenő, a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságának osz­tályvezetője, az alábbi tájé­koztatást adta a kilátásokról: — Hétfőn, a nappalos mű­szakba már kétezernégyszáz embert állítottunk be. Egyéb­ként a havazás délben elállt, s ha éjszaka nem lesz fagy, akkor kedd reggelre már el­fogadható személyszállítási feltételeket tudnak biztosíta­ni. Az Ütinform jelentése sze­rint a KPM Budapesti Köz­úti Igazgatósága 160 munka­gépet vetett be Pest megye te­rületén. Tegnap reggelig mint­egy 1400 tonna fűrészporral kevert sót szórtak ki az utak­ra. A póruljárt gépkocsiveze­tők egyébként a 359-504 tele­fonszámon hívhatják az Ütin­form, a KPM helyi, monori, váci, ceglédi, ráckevei, tárno­ki ügyeleteseit. Diósdon időben jöttek Diósdon át jókora késéssel indul a Volán-busz Érdre. Mo- linszki Béla gépkocsivezető mondja: kétszer jöttem be ma Érdről, az első járattal majd­nem egy órát „csúsztunk". Hóekékkel, sószórókkal szinte sehol sem találkoztunk. Nehezen kapaszkodik jár­művünk a 70-es út emelkedő­jén. Az árok mélyén félig ösz- szetört autók figyelmeztetik a pilótákat az óvatos vezetésre. Az MGM diósdi gyáránál a késések felől tudakolódunk. Kellemes meglepetés ér, A gyár portáján azzal fogadnak: ma senkit sem kellett beírni az időre meg nem érkezettek füzetébe. Még az Ercsi, illetve Etyek felől járó buszaik is öt perccel a kezdés előtt befutot­tak a gyárba. Utunkat tovább folytatva, Érd városközpontjában Nagy Jánost, az érdi autóbusz­állomás forgalomirányítóját kérdezzük: — Ügy tűnik, hogy csak most, 24 órával a havazás ei- kezdődése után fognak hoz­zá a hó eltakarításához. A helyi járatok útvonalain alig (Folytatás a 8. oldalon) Ma 3. oldal; Erősödő politizáló légkör 4. Oldal­Szép, de semmire sem használható 8. oldal: Falnak ütközött a busz Az MHSZ 35. évfordulójára készülnek Vándorkiállítás Pomázon Honvédelmi hét kezdődött tegnap Pomázon. A művelődé­si ház nagytermében mutatták be első ízben azt a vándorki­állítást, amely innen majd to­vább haladva, Pest megye egész területén szemlélteti a tanuló ifjúságnak, hogy az MHSZ klubjaiban és szakkö­reiben milyen eszközökkel gya­korlatozva készülnek fel a fia­talok a haza védelmére. A kiállítást megtekintette hétfőn Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára és közvet­len munkatársai. Elkísérte Megyei megnyitó Ráckevén Az érdeklődés egész évre szél A szakműveltség állandó fej­lesztése, az új ismeretek elsa­játítása aligha képzelhető el a szakirodalom használata nél­kül. Mindez a 26. mezőgazda- sági könyvhónap Pest megyei megnyitóján hangzott el teg­nap a ráckevei művelődési házban. Az ünnepélyes meg­nyitón jelen volt Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, Raffay Béla, a já­rási hivatal elnöke. Megnyitó beszédet tartott Beke András, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának mezőgazdasági alosz­tályvezetője. Majd Vágó József, az Agroinform igazgatója tar­tott előadást „Az információ a mezőgazdaság szolgálatában” címmel. A magyar mezőgazdaság fej­lődésében mindig fontos ter­melési tényező volt a dolgo­zók szakmai tudása, felké­szültsége. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a gazdálkodás eredményei a csiszoltabb, korszerűbb tech­nológiák alkalmazásának kö­szönhetők. Persze az is igaz. /. hogy a termelés és a kutatás kapcsolata, a termelés és az elmélet viszonya soha nem volt annyira szoros, mint az utóbbi időben. Az eredmények magukban hordozzák az agrár értelmiség, a mezőgazdasági szakemberek munkáját. Tevékenységüket hathatósan segíti a mezőgaz­dasági szakíró gárda, a Mező- gazdasági Könyvkiadó, sajátos eszközeivel az Agroinform, a szak- és közművelődési könyv­tárak egész sora és más könyv- terjesztő egységek. A tömegtájékoztatási eszkö­zök térhódítása, a gyors infor­mációáramlás után is bizton állítható, hogy a szaktudás megszerzésének, frissen tartá­sának ma is legkorszerűbb esz­köze a szakkönyv. Bizonyítja ezt, hogy a könyvhónapra több mint 50 féle könyv került mintegy félmillió példányban forgalomba. A munkába a pro­filgazda Mezőgazdasági Könyv­kiadó Vállalat mellett más ki­adók is bekapcsolódtak. Ami azt is bizonyítja, hogy az utób­bi időben még inkább megnőtt az igény a szak- és tudomá­nyos ismeretterjesztő irodalom iránt. Ez is kiemeli a könyv­hónap megyei megnyitójának jelentőségét, hiszen sok-sok év tapasztalata, hogy ilyenkor úgy fordul a figyelem a szakiroda- lom felé. hogy az ekkor fel­keltett érdeklődés egész éven át megmarad. Az előadás befejezése után dr. Tukacs Béla, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetke­zet elnöke filmvetítéssel egy­bekötött beszámolót tartott a gazdaság tevékenységéről, amit a résztvevők nagy érdeklődés­sel hallgattak. B. Z. őket Simon János, az MHSZ Pest megyei Bizottságának osz­tályvezetője. Szászt Béla, az MHSZ Pest megyei titkára fogadta a ven­dégeket, majd Polgár Tibor tanácselnök és Németh Lajos, a községi párt-végrehajtóbi­zottság tagja adott részükre tájékoztatást Pomáz fejlődésé­ről. A kiállítás Gulácsl Tamás­nak, az MHSZ járási titkárá­nak és a megyei főelőadóknak az irányításával készült és a vendégek elismerését méltán érdemelte ki. A motoros és vitorlázó repülőgépek, az ak­nakereső és rakétavető hajók, a helikopterek modelljei mű­ködőképes állapotban látha­tók itt. A gépkocsi motorjáról és erőátviteli berendezéséről készített keresztmetszet, a kü­lönféle motorkerékpárok, a sokféle tűz- és légfegyver ta­pintható közelségben vannak a látogatók előtt. Az infracél- zó berendezéssel bárki kipró­bálhatja, milyen találati pon­tossággal tudna lőni. Az ultrarövid hullámú adó­vevő készülékekkel a világ más tájain élő emberekkel le­het szót váltani. Cserni Fe­rencire, a Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat szakoktatója ép­pen a látogatás első pillanatai­ban létesített kapcsolatot az éter hullámain egy Nyugat- Szahara melletti kis sziget rá­diósával. A bravúros teljesít­mény elismerést váltott ki. ' A kiállítás megtekintése után a Magyar Honvédelmi Szövetség országos és megvei vezetői a honvédelmi nevelő­munka soron következő fel- ad-iídról tanácskoztak a mű­velődési köznontban. majd Szentendrére látogattak. ’ Cs. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom