Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

1983. FEBRUAR 26., SZOMBAT 3 Folytatódnak a zárszámadások Helyreállt a gazdasági egyensúly Végső búcsú dr. Mulató Jánostól Tausz János köszöntése Tausz Jánost, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Titkárságának tagját, az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatóját, a munkásmozgalom régi har­cosát párttagsága 50. évfordu­lója alkalmából pénteken Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emlék­lapját. Jelen volt Somogyi Im­re, a Központi Ellenőrző Bi­zottság titkára. Tisztavafás Kerepes fi arcsán Zászlóssá, illetve tisztté avatták pénteken a Belügymi­nisztérium tartalékos tisztkép­ző iskolán idén végzett 158 hallgatót. A kerepestarcsai in­tézet udvarán felsorakozott zászlósokat és tiszteket Péter János belügyminiszter-helyet­tes köszöntötte. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, ezután ismertették Horváth István belügyminiszter díszparancsát, amelyben köszöntötte a fel­avatottakat. A díszparancs el­hangzását fogadalomtétel kö­vette: az ifjú zászlósok és tisz­tek a csapatzászló előtt fogad­ták meg, hogy vállalt köte­lezettségeik teljesítésére min­denkor készen állnak, minden körülmények között fegyelme­zetten teljesítik a szocialista haza parancsát. Ezt követően Kovács Sándor rendőr ezredes, iskolaparancsnok mondott be­szédet, hangsúlyozva, hogy az oktató-nevelő munka ered­ményeként a most fogadalmat tett tartalékos tiszrtek és zász­lósok politikailag szilárdan, a közösségi érdekeket becsülő gondolkodásmóddal, a tanterv­ben meghatározott politikai szakismeretekkel felvértezve, a társadalmi feladatokkal azo­nosulva térnék vissza a polgá­ri életbe.'" ..................... Az ünnepség az Internacioná- lé hangjaival és a hallgatók díszmenetével ért véget. Gyors reagálás A többi szövetkezet azonban több-kevesebb magabiztosság­gal készíthették el idei tervei­ket. Megtehették, hiszen az igényekhez rugalmasan alkal­mazkodva, gyorsan reagálva a piac követelményeire dolgoz­tak, Az utóbbi négy-öt évben például nagy erőfeszítéseket tettek a termékszerkezet kor­szerűsítésére, s ennek eredmé­nyeként régebbi gyártmányaik több mint fele kicserélődött. A Texelektro például folyamat­szabályozó rendszerével a TRl-TON digitális műszerei­vel, a Ferroelektronika 1SZ segédenergia nélkül működő szelepeivel ért el jelentős piaci sikereket, s még folytathat­nánk a sort. A termékszerkezet átalakí­tása azonban megköveteli a még jobb minőségű termékek előállítását. Ott is eredményt hoztak az erőfeszítések, hi­szen a tavalyi adatok szerint az árbevétel egy százalékát sem éri el a reklamációk ará­nya. Még lehet javítani, de ehhez a gyártásközi ellenőr­zést szervezettebbé kell ten­ni. Sok volt a felszólaló A tegnapi küldöttértekezle­ten részletesen elemezték a szövetkezetpolitikai mozgalom megyei fejlődését is, megálla­pítva, hogy sok területen sike­rült előrébb lépni. A beszámo­Volt, aki már elsiratta a ráckevei Aranykalász Terme­lőszövetkezetet. Folyt a sus- mus, a találgatás; mi történt a korábban kiemelkedő eredmé­nyeket produkáló gazdaság­ban? Sokan már a nagyüzem végét jósolták, mások tudni vélték a vezetőség meneszté­sét. Aztán kiderült: rémhír, szárnyra kapott „kacsa” az egész. Annyi azonban feltétlen igaz, hogy volt időszak, ami­kor fizetési nehézségekkel küzdött a szövetkezet. Oka azonban nem a vezetők vagy a tagság nemtörődömsége, sokkalta inkább vállalkozó szelleme volt. Jelentős kor­szerűsítésekbe, fejlesztésekbe kezdtek, amelyekhez a saját erőn kívül nagyon sok bank­hitel kellett Nőtt a nyereség A ráckevei művelődési házban megtartott zárszámadó közgyűlésen, amelyen jelen volt Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára. Dr. Tukacs Béla, a szövetkezet elnöke ismertette, hogy 1981 mértéktartó eredmé­nyei után tavaly a gazdaság megszilárdítását tűzték ki cé­lul. Fáradozásukat siker koro­názta. A szövetkezet eredmé­nyesen gazdálkodott. A terv szerint nőtt a közös vagyon és kellő jövedelmet biztosított a tagságnak. Az árbevétel 1 mil­liárd 350 millió forint, 1,2 szá­zalékkal több, mint tavaly­előtt volt. A nyereség viszont 24,5 százalékkal nőtt, ami el­sősorban a munka jobb haté­konyságának köszönhető. A fejlődés egyértelmű, mivel a nyereség növekedésének üte­me meghaladja az árbevétel növekedésének ütemét. Jó átlagtermések Búzából például 5,7 tonnát, kukoricából 9,1 tonnát, lucer­nából 9,3 tonnát termeltek hektáronként. Előállítottak csaknem 1400 tonna búza- és ősziárpa-vetőmagot, amiből 1200 tonnát értékesítettek. Az ló kiemeli egyebek között a tömegsport fellendülését, vala­mint a brigádmozgalom ered­ményességét. A vitában többen kértek szót. Bán Antal, a Pomázi Há­ziipari Szövetkezet elnöke pél­dául arról beszélt, hogy ugyan a készletek csökkenté­se a legfőbb cél, a tőkés ex­port zavartalan szervezéséhez azonban az átlagosnál nagyobb alapanyag-mennyiséget kell beszerezniük. Dr. Tóth József, az OKISZ főosztályvezetője a megyei fejlődést vetette össze az országos átlaggal. Elmond­ta, hogy szűkebb pátriánk szövetkezetei összességükben mind értékesítésben, mind a termelésben 10 százalékkal jobbak a többieknél, a fo­gyasztási szolgáltatások fejlő­dése pedig hat százalékkal gyorsabb az ország más terü­leteinél. Az indulás nehézségei A bérezéssel kapcsolatos vé­lemények erősen eltérőek a megye szövetkezeteiben — ez tükröződött a vitában is. Nagy figyelmet keltett Kiss Imré­nek, a Budai járási Építőipari Szövetkezet elnökének állás­pontja, aki elmondta, hogy vállalva minden következ­ményét, előtérbe helyezik a differenciálást. Szót kért az egyik, alig néhány hete műkö­dő kisszövetkezet elnöke is: Gyémánt György, a Dukát Műanyag- és Papíripari Kis­egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 4600 litert. Míg a szarvasmarha-tenyész­tés a tervben előírtaknak megfelelően alakult, a nyérc tenyésztésére ráfizetett a szö­vetkezet. A veszteség meg­szüntetésére itt is akcióprog­ramot dolgoztak ki, ugyanígy a háztáji termelés fokozásáért, amely hízósertésből 118 száza­lékra teljesítette tervét. Vegyes eredményeket hozott a hűtőipari feldolgozó ágazat. A hűtőházak Ráckevén, Nóg- rádon, Bernecebarátiban a múlt évben elkészültek, de a bennük rejlő lehetőséget, a zöldborsó, a szamóca és málna gyenge termése miatt nem tud­ták kellően kihasználni. A fel­szabadult fagyasztó kapacitást bértárolásra használták föl. A dolgozók kezdeményezték a kisvállalkozások megalakítá­sát. Létrehoztak egy fő és négy melléküzemágat. Meg­szerveztek 6 átalánydíjas szer­ződésben dolgozó részleget. Nagyobb árbevétel A kerepestarcsai Szilasmen- te Termelőszövetkezet tagsága bizakodással tekinthet a jövő felé. Tavalyi árbevételi tervét, amely meghaladja az 1 mil­liárd forintot, 116 százalékra teljesítette. Eredménytervét pedig 111 százalékra. A gaz­daság dicséretére válik, hogy nehezebb körülmények között is túlteljesítették dollárelszá­molású exporttervüket. A gödi Dunamenti Termelő- szövetkezetben 1981-hez képest 23,6 százalékkal növekedett az árbevétel, amivel, ha rang­sort állítanánk, a legjobb me­zőgazdasági nagyüzemek kö­zött lenne a gödiek helye. A nyereségével viszont nem di­csekedhet. A munka hatékony­sága sajnos az elmúlt évben nem nőtt megfelelően és több ágazatban nagy veszteségek keletkeztek. A bemecebaráti Börzsöny Tsz nyeresége is kisebb) a ter­vezettnél, az árbevétele vi­szont magasabb. A többlet el­sősorban a kereskedelmi tevé­kenységből, valamint az áta­szövetkezet vezetője az indulás nehézségeit tette szóvá, ki­emelve, hogy a jogszabályok gyakran kétértelműen fogal­maznak, s értelmezésük több nehézségbe ütközik. Béki Már­ton, a Nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezet kül­dötte felhívta a figyelmet; akad még a megyében, nem is egy szövetkezet, ahol nem készítettek a közművelődési törvény alapján munkaterve­ket. Az aktív, nyílt légkörű kül­döttértekezlet a gazdasági ér­tékelésen kívül egy sor más kérdésben is döntött, egyebek között módosították a KISZÖV alapszabályát is. F. Z. lánydíjas részleg többlettelje­sítéséből adódik. A perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a búza és málna termesztésében ért el figyelemre méltó eredmé­nyeket. Évente mintegy 800 tonna gyümölcsöt termelnek, elsősorban málnát, amelyet a szobi feldolgozóba és a rácke­vei Aranykalász Tsz hűtőházá­ba szállítanak. így az idén is ezekre a növényekre számíta­nak, legalábbis ez derült ki a tegnap megtartott zárszám­adási közgyűlésükön. Bóna Zoltán Érdemes keresni Nem új feladatról van szó! Lényeges lépés volt például a községi, nagyközségi közös tanácsok kialakítása a megyé­ben ilyen értelemben is — az országban itt találhatjuk a legtöbb ilyen közigazgatási egységet —, mivel az ún. mű­ködési költségek — tehát nem a lakosság mindennapjait gaz­dagító fejlesztési források! —, amibe a béralap éppúgy bele­értendő, mint az irodaszerek­kel történő ellátás, nyolc-tíz százalékkal csökkentek a ko­rábbi szervezet fennmaradása esetén szükséges forintokhoz képest. S természetes, nem csupán ennyi a haszon, sőt elsődlegesebb a helyi igazga­tási szervezet ésszerűbb és ez­zel hatékonyabb tevékenységi kereteinek megteremtése. Ne botoljunk bele a gyakori tévedés buckájába: államigaz­gatási, igazgatási munkát nem­csak a tanácsok látnak el. Eb­be a körbe beletartoznak a minisztériumok, a különböző országos hatáskörű szervek, a rend- és jogbiztonságon őrkö­dök szintén, ahogy a termelő­helyeken is seregével lelünk igazgatási feladatokkal foglal­kozókat. A sokszoros összefüg­gések, a bonyolult kölcsönha­tások miatt meglehetősen ne­héz elkülöníteni, valójában melyik forint szolgál igazga­tási és melyik másfajta fel­adatokat. Ami tény: a köz­vetlen igazgatási terhek — a költségvetési szervek kiadásai­nak összességén belül — lát­szatra nem képviselnek a me­gyében nagy arányt; hat szá­zalékot tesznek ki. Igen ám, de ehhez hozzá kell számíta­nunk a közvetett, szintén igaz­gatási célú pénzköltést a nem a tanácsokhoz kapcsolódó te­rületeken, továbbá nem hagy­Mély részvéttel vettek vég­ső búcsút dr. Mulató János­tól, a magyar munkásmozga­lom régi harcosától, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának volt tagjától, Budapest Főváros Tanácsának tagjától, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott elnö­kétől pénteken, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Magyar Ellen­állók, Antifasiszták Szövetsé­ge, valamint a Fővárosi Tanács nevében Suhajda József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja búcsúzott dr. Mulató Jánostól. Beszédé­hatjuk figyelmen kívül az igazgatási feladatokat is ellá­tó területek — mint amilyen a már említett rend- és jog- biztonság — fenntartásának igényeit. Az igazgatási és az admi­nisztratív ügyviteli létszám­gazdálkodásról szóló rendele­teknek megfelelően a megyé­ben részben csökkent az itt foglalkoztatottak csoportja, részben összetétele módosult. A megyei tanács járási hivata­lainak egy részénél például cél­szerű szervezési intézkedések­kel takarítottak meg státuso­kat, a járási létszámkeret szű­kítése v- figyelemmel a helyi önállóság növekedésére — mó­dot teremtett a legnehezebb helyzetben levő községek szak- igazgatásának megerősítésére. Sokféle, közötte anyagi ha­szonnal járt a közös, járási­városi szakigazgatás kialakí­tása több szakterületen, a ta­karékosságot is figyelembe vé­ve módosult a népi ellenőrzés szervezete, amint kiadások el­kerülését teszi lehetővé a rendőrség igazgatásrendészeti tevékenységének korszerűsíté­se, decentralizálása. Kiraga­dott és szinte találomra vá­lasztott példáink azt mutatják, lehet lépni, érdemes új meg­oldásokat, formákat keresni, azaz a növekvő feladatok mellett sem irreális követel­mény az olcsóbb igazgatás. Áttekinthetőbb Tíz esztendő alatt több, mint a harmadával nőtt a megyé­ben a nem anyagi ágakoan foglalkoztatottak száma, s ez természetes kísérője a társa­dalmi fejlődésnek, hiszen nem anyagi ágban dolgozik az or­vos, a pedagógus, a könyvtá­ros, az adóügyi tisztviselő, a földmérő egyaránt. Ami lénye­ges: az igazgatással kenyeret keresők teljes csoportja — mert részterületenként azért nagyok az eltérések — lassab­ban bővült, mint a nem anya­gi ágakban tevékenykedőké összesen. Bebizonyosodott: mód van a bonyolultabb és mennyiségileg is nagyobb fel­adatok ellátására változatlan, némely területen csökkenő, másutt enyhén növekvő lét­számmal. Amiben része van azoknak a korszerűsítési, egy­szerűsítési törekvéseknek is, amelyek egy tekintélyes része a megyéből indult el — így a körzeti építéshatóságok ki­alakítása —, s lett belőle or­szágosan örömmel fogadott módszer. Ezeknek a törekvé­seknek, valamint a sorozatos intézkedéseknek köszönhetően a megyében ugyan hat év alatt kétszeresére nőtt az egy la­kosra jutó költségvetési ki­adás — amiben tükröződik sok más mellett például az óvodai hálózat bővülése, a jobb egészségügyi ellátás —, az igazgatási célú ráfordítások viszont egy lakosra vetítve, lényegében nem emelkedtek! ben hangoztatta, az elhunyt ahhoz a nemzedékhez tarto­zott, amelynek élete és sorsa összefonódott a magyar mun­kásosztály öntudatra ébredé­sének időszakával. Életútja jól példázza, hogyan válasz­tódtak ki, hogyan nevelődtek és edződtek meg az osztály­harc tüzében évtizedek ke­mény küzdelmeiben a mun­kásosztály legjobbjai. A család és a barátok nevé­ben dr. Szilágyi Béla, nyugal­mazott nagykövet búcsúzott dr. Mulató Jánostól. Az el­hunytat a Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében helyezték örök nyugalomra. A gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. Csupán emlékeztetésül: a megyében nem pusztán két já­rás olvadt bele a szomszédos­ba, nem kizárólag a városok számának megkétszereződésé jelezte a gazdasági-társadalmi fejlődés tükröződését az igaz­gatásban, hanem az is, hogy a közigazgatás térképén a nagy­községek — ma a budai já­rásban van belőlük a legtöbb, kilenc, majd a gödöllői és a ráckevei járás következik, nyolc-nyolccal az összesen öt­venháromból —, a közös ta­nácsok. Az áttekinthetőbb, egyszerűbb szervezet a műkö­dés költségeinek mérséklője, bár ezen — ha szabad a ter­melőtevékenységnek ezt a fo­galmát ide átültetni — fajla­gos ráfordításokat kell érte­nünk, hiszen kétségtelen, • golyóstollnál összehasonlítha­tatlanul többe kerül a villany­írógép ... Csakhogy: ki győz­né, mekkora létszám a golyós- tóllak forgatását, a kézi szá­mológépek tekerését?! Ne fe­ledjük ugyanis: az olcsóbb igazgatás sürgetése nem a szükséges, hanem a fölös, a párhuzamosan ellátott felada­tok megkérdőjelezése! örvendetes, a megyében egyre több helyen leírják eze­ket a kérdőjeleket. így például külön egyszerűsítési program alapján korszerűsítették és korszerűsítik folyamatosan a tervezési, a pénzügyi rend­szert, a statisztikai adatszol­gáltatást. Az ún. adatbázisok megteremtése az ismétlődően és többfelől kért adatok het­ven-, kilencvenszázalékos mér­séklését is lehetővé teszi egyes részterületeken; a csökkenő mechanikus papírmunka mö­gött mindig felszabaduló mun­kaerő áll. S ezzel együtt ter­mészetesen kevesebb bér, esz­közráfordítás. Még mindig a biztató jeleknél maradva: lé­nyegében befejeződött az egészségügyi hálózat ún. Integ­rációja, a kórház, a rendelő- intézet stb. egységes igazgatá­sa a gazdálkodásban is jelen­tős kezdeti lépésekkel, tarta­lékok föltárásával járt. Egy­ségesebb lett a gyógyászati műszerek, eszközök beszerzé­se, csökkent a külön-külön fenntartott raktárakhoz képest a készlet, s az önálló gond­nokságokhoz mérten tekinté­lyes a közös szervezeteknél elért létszám-megtakarítás. Találkozópontok Az apróságoknak látszó szervezési intézkedéseket sem szabad lebecsülni. Például a központi iktatás kialakítása, a leíró irodák megszervezése, az ügyfélfogadás rendezése, az ügyfélszolgálat megteremtése nemcsak az ügyintézők idejé­nek egy tetemes részét szaba­dította fel, hanem a korábbi adminisztratív létszámot is mérsékelte ott, ahol volt erő és akarat, kezdeményezőkedv ezeknek a lépéseknek a meg­tételére. Nagy és szerény sú­lyú feladatok találkozópontja az olcsóbb igazgatás jogos tár­sadalmi igénye. Ezért sem a nagy, sem a szerény teendők nem hiányozhatnak a törekvé­sek, s ami a fő, a cselekede­tek sorából. Mészáros Ottó Mérőbe kerül a számláló Lakossági áramfogyasztás-mérők készülnek a Ganz Árammé­rőgyár veresegyházi telepén. Az alkatrészeket gyártják, össze­szerelik, — mindez egy munkafolyamat. Képünkön: az asz- szonyok a számlálószerkezet összeszerelésén dolgoznak. Veress Jenő felvétele Küldöttértekezlet a KISZGV-nél Módosították az alapszabályt is ^ Ma már elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók ne fog- í lalkozzanak rendszeresen saját tevékenységük részletes j és alapos elemzésével, a tapasztalatok hasznosításával. ^ Elengedhetetlen — írtuk, s hogy ez mennyire igaz, azt ^ az idén a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet pél- ^ dázza a legjobban. A kis közösség nemrég leváltott vcze- tése több hibát követett el, a termelés szervezésétől | kezdve a piacpolitikáig, s ez megbosszulta magát: vesz- f teséggel zárták a tavalyi évet. Olcsóbb igazgatást Ki jól őröl, jól süti kenyerét Belebotolva a gyakori tévedés buckáiba « Tovább kell csökkenteniük kiadásaikat idén a költ- ? ségvetési szerveknek, erre kötelezi őket a Miniszterta- nács több határozata, illetve az országgyűlés állásfogla- lása az 1983. évi költségvetésről. Következetességet mu- tató jele ez annak, az államigazgatásban — és általában ^ az igazgatásban — is lehetséges és szükséges takarékos- í kodni, s nem okvetlen úgy, hogy valamilyen hasznos te- í vékenységről mondanak le, hanem a munka ésszerűsí­ts. tésével, hatásosabbá tételével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom