Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

1983. FEBRUAR 25., PÉNTEK Tanácskozás a Parlamentben A külügyi bizottság ülése Ugródeszka a tervezők iába alatt Béremelések csak megalapozva Csak egy Ipari szövetkezet billenti el a mérleget Mindössze egy veszteséges ipari szövetkezet van Pest megyében, a többiek kisebb-nagyobb gondokkal küsz­ködve, de végeredményben sikeres évet zárnak. A köz­gyűléseken a tagság a tavalyi tervek teljesítésének ta­pasztalatait mérlegelve dönt az idei elképzelésekről, a kollektíváknak azonban számtalan nehézséggel kell meg­küzdeniük, közülük nem egy mesterséges akadály: a megváltozott szabályozórendszer készteti, kényszeríti na- „rnkifeitésre a gazdálkodókat. Tudományos konferencia Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete és Társadalom- tudományi Intézete, az MSZMP politikai főiskolája és az MTA Történettudományi Intézeté rendezésében A fasizmus né­hány időszerű ideológiai kér­dése címmel tudományos ta­nácskozás kezdődött csütörtö­kön az MSZMP Politikai Fő­iskoláján. A tanácskozáson történé­szek, politológusok és más tu­dományos kutatók, egyetemi oktatók tartanak előadásokat és folytatnak vitát a fasizmus történeti és mai kérdéseiről, a fasizmus megítéléséről a netnzetközi munkásmozga­lomban, a Horthy-rendszer jellegéről, valamint a latin­amerikai neofasizmusról. E bajokon igyekszik segíte­ni a Fogyasztók Tanácsa, melynek megyei bizottsága Lippai József vezetésével teg­nap A fogyasztói érdekvéde­lem az élelmiszer-ellátás te­rületén című témával foglalko­zott Feledett szavatosság Falvai Sándor, a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője a tanács tagjainak és az élelmiszer-ke­reskedelmi - vállalatok' meghí­vott vezetőinek jelenlétében elmondta, hogy nálunk a Bel­kereskedelmi Minisztérium, a KERMI, a megyei kereskedel­mi felügyelőségek, a SZOT, a NEB társadalmi ellenőrei, az Árhivatal, a KÖJÁL és szá­mos más hivatal, intézmény, szervezet vizsgálja az üzletek munkáját. A Kereskedelmi Felügyelőség tavaly 1161 ellen­őrzést végzett, s ebből 340 vizsgálat. érintette az élelmi­szer-üzleteket. Ebből az adat­ból is kitűnik, hogy a megye boltjainak csak egy részét vizsgálhatták meg, tehát álta­lánosítani a tapasztalatokból az egész megyére, nem lehet. Elgondolkodtató azonban, hogy például a 171 próbavá­sárlás során majdnem minden harmadik vevőt kár érte. a kifogásolt tételek aránya 39,2 számű rendelet kötelezően elő­írja az 50 ezer forinton felüli munkák kivitelezése során az ilyen naplók naprakész veze­tését. Ennek az okmánynak tartalmaznia kell naponként és munkanemenként azokat a tényeket, amelyek miatt többletköltségeket számít fel az építő. Ezek hiányában utó­lag már bajos lenne megálla­pítani, milyen különleges kö-- rülmányek miatt számoltak fel a Park II. vezetői 15 szá­zalékos költségtöbbletet. Az építési napló meglétének fontosságát ismerik a szövet­kezet vezetői is. Be is mutat­tak egy ilyen naplót a tegna­pi értekezleten. Ekkor a kö­rülmények nem tették ugyan lehetővé annak tüzetes elem­zését, hogy ez az utólag elő­került okmány mennyire felel meg a követelményeknek, hi­szen az utóvizsgálat időpont­jában — egy héten át — sen­ki sem tudott létezéséről. Kifogásolták a népi ellen­őrök'azt is, hogy az anyagok- Ical való elszámoltatás ma is csak formális. A munkahelyi vezetőknek nem kell megin­dokolniuk, miért tér el a ki­vételezett anyagmennyiség az anyagnormától, noha előfor­dult háromszáz százalékos el­térés is. Ugyancsak formális az át­adás-átvételi jegyzőkönyv, mivel csak a szerződés fon-, Pénteken a Parlamentben tanácskozott az országgyűlés külügyi bizottsága. Az eszme­cserén — melyet Gyenes And­rás, a bizottság elnöke veze­tett — Nagy János külügymi- nisztériumi államtitkár tájé­koztatta a képviselőket a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Ezután Darvasi Ist­vánnak, a bizottság titkárá­nak előterjesztésében megtár­gyalták és elfogadták a testü­let idei munkatervét. A két napirendi pont vitá­jában felszólalt — többek kö­zött -f Réger Antal, Pest me­gye. 25. választókerület kép­viselője is. százalék volt. Igaz, ez keve­sebb, mint 1981-ben, azt azon­ban bizonyítja, hogy még min­dig nagyon sok a teendő e te­rületen. Megvizsgáltak például 8 ezer 814 tétel élelmiszert, s ezek 8,8 százalékát találták ki­fogásolhatónak, például, hogy azok szavatossági ideje le­járt, a mirelit árukat nem hűtőitek rendesen. Klasszikus módszerek Még gyakoribb ; a panasz a taizorfylalf tegyél&ftíté -és-űz ár­drágításra. Sok zöldségüz­letben magasabb osztályba so­rolják és drágábban adják az árut, a hentesek szabálytala­nul bontják a húst, s így szintén becsapják a vásárlót. A példákat hosszasan lehetne sorolni. Kezdve attól a klasszi­kus módszertől, hogy elállítják a korábban hitelesített mérle­geket, egészen addig, hogy a csökkenő áru zöldséget és gyü­mölcsöt a régi tarifa szerint kapja a vásárló, Felvetették a Pest megyei Fogyasztók Tanácsának tag­jai, hogy a jelenlegi ellenőrzé­si rendszer nem teljes körű, tu­lajdonképpen csak a boltban, dolgozók munkájára terjed ki. Pedig az érdekvédelmet már a termelőüzemeknél kell elkez­deni. Gondoljunk csak arra, hogy mi, vásárlók ugyan mi tosabb alapadatait tartalmaz­za, a kivitelezés megvalósítá­sára vonatkozó megállapítá­sokról viszont nem szól. Nincs építtetői és kivitelezői nyilat­kozat, . hiánypótlási jegyzék egy olyan munkán például, amelynek a költsége 700 ezer forint volt. Épíítstők felelőssége A Pest megyei NEB határo­zatban szólította fel dr. Czer- ván Márton elnököt a most feltárt hiányosságok megszün­tetésére. Ugyanakkor szó esett a tes­tületi ülésen az építtetők fele­lősségéről is. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sok helyen teljesítik a többlet­költségekre vonatkozó igénye­ket is, noha azok semmivel sem indokolhatók. Az így, nagyvonalúan és feleslegesen kifizetett tíz- és százezrek azokat a közösségeket károsít­ják meg, amelyeknek a nevé­ben az építtetők képviselői aláírásukat adják. Tegnap a megyei NEB ülé­sén a Rákosvölgye Mgtsz üzemágának tevékenységéről volt szó, de mindabból, ami ott elhangzott, más üzemágak is okulhatnak. Cseri Sándor A Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója alkalmából kidolgozott szovjet leszerelési javaslatokkal kapcsolatban a bizottság állásfoglalásában le­szögezte: a Magyar Népköz- társaság országgyűlésének kül­ügyi bizottsága teljes egyetér­tését fejezi ki azzal a béke­felhívással. amelyet a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és a Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója alkalmából in­tézett a világ parlamentjeihez, kormányaihoz, politikai párt­jaihoz és népeihez. módon tudnánk megítélni, hogy a konzervekben valóban benne van-e 'az előírás sze­rinti mennyiségű és minőségű hús, gyümölcs. Mint ahogy az is gondot okoz, hogy megtud­juk, valóban annyiért kap­tuk-e az árut, mint amennyi­be kerülnie kellene. A kereskedelmi felügyelőség ellenőrzései során az élelmi­szerboltokban a próbavásárlá­sokkor minden második Vevő­nek többet számoltak. Megál­lapította a jelentés, s az egye­zett a fogyasztók megyei ta­nácsa tagjai tapasztalataival is, hogy a jelenlegi ellenőrzé­si rendszer nem képes teljesen szavatolni a fogyasztói érdek- védelmet. A kereskedelmi fel­ügyelőség ugyanis bármilyen hatékonyan látja el feladatát, nem jut el minden üzletbe, a vásárlók belső ellenőrzései pe­dig elsősorban nem a vásárlók védelmét szolgálják. Példa­ként mondták el a 146. számú aszódi „üíléfc-és.etét, .ahol, a lel-« tarozást vezető utasította at üzlet dolgozóit, hogy a' lejárt szavatossági idejű termékeket is teljes áron adják el. Ellenőreik a gyártókat A témával foglalkozott a Fo­gyasztók Országos Tanácsa is, hallottuk Jene i Tibortól, a szervezet munkatársától. Vé­leményük szerint első lépés­ként ■ a vásárlókat kell minél alaposabban tájékoztatni joga­ikról. Ennek érdekében több kiadványt jelentetnek meg. Együttműködve a különböző ellenőrző szervekkel fokozot­tan vizsgálják az élelmiszerek '’vártóinak tevékenységét is. Többek között ilyen feladato­kat lát majd el a Fogyasztók megyei Tanácsának új keres­kedelmi albizottsága, melybe meghívták a megyei kereske­delmi vállalatok szakembe­reit is. Tavaly tehát mindössze a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezetnek nem sikerült átugrania az egyre magasabb­ra kerülő mércét, a többiek — ha olykor súrolva is — elke­rülték a veszélyes pontokat, összességében a kisszövetkeze­tekkel együtt, mintegy 4 mil­liárd 150 millió forintos ter­melési értéket állítottak elő, s ez kilenc százalékkal nagyobb, mint két évvel ezelőtt. Termé­keik közül több mint 1 milli­árd forintnyit vettek meg a ha­zai nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, míg a rubelelszá­molású . piacokon a vártnál több, mintegy 514 millió fo­rint értékű áru kelt el. Mehéz exportálni Furcsa helyzet alakult ki vi­szont a tőkés exportnál: 1981- ben még csupán 141 milliót tett ki a nyugati piacokon el­adott áruk mennyisége, s en­nek alapján tavalyra már 164 millió forintra emelték a ter­vet. Ezt év közben a kedvező piaci kilátások hatására 189 millió forintra módosították. Ez azt, jelentette, hogy a ha­gyományos kereskedelmi part­nerek mellett új vevőket is kellett keresni. Nem kis erő­feszítés áfán — a hazai külke­reskedelmi. vállalatokkal együttműködve — sikerült a már megkötött megállapodá­sokon felül mintegy 30 millió forintos szerződéshez jutni, ám ekkor — mint derült égből a villámcsapás — érkezett a hír, hogy több régi külföldi partner fizetési nehézségei miatt lemondta megrendelé­seit. A legnagyobb veszteség talán a Pomázi írószer Szövet­kezetét érte, mert jugoszláv partnere egy 20 milliós meg­rendeléstől állt el. Ennek ellenére a megye ipari szövetkezetei a terve­zettnél valamivel több, össze­sen 602 millió forintos nyere­séget értek el, s ha figyelem­be vesszük, hogy 1980-hoz ké­pest 3 ezer 600 fővel csökkent a dolgozók száma, akkor ért­hető, hogyan növelhették ha­tékonyságukat az országos át­lagot messze meghaladóan, csaknem 34 százalékkal. A jó munka eredménye: a bérek át­lagosan 6,5—7 százalékkal vol­tak magasabbak, mint egy esz­tendeje, ám ez a szám egy ki­csit csalóka. A gazdálkodás színvonalától függően nagy a szóródás a borítékok tartalma között: akadt, ahol a bérek éves középértéke nem volt több 34 ezer forintnál, míg máshol a 67 ezer forintot is elérte. A létszám változatlan­sága és a keresetek nagysága különösen azokban a szövet­kezetekben szembetűnő, ahol nem fogadták idegenkedve az új vállalkozási formákat. Több helyen szakcsoportok alakul­tak, illetve terjed az átalány- díjas szerződések formája is. Tavaly máF mintegy negyed­száz szakcsoportot és 651 áta­lánydíjas részleget tartott szá­mon a KISZÖV. s emellett húsz kisszövetkezet- tevékeny­kedik a megyében. Maguk árusítsanak Az idei tervek megfogalma­zásakor tehát jó ugródeszkát ad a közgazdászok lába alá az elmúlt évi eredményes gazdál­kodás. Merész álmokat kerget­ni azonban hazárdírozás lenne, s ezt tudják jól a kollektívák. Éppen ezért nehéz a helyze­tük, amikor a megyei elképze­léseket ismerve, az általános­hoz igazítva kell elkészíteniük idei tervüket. A feladat ezút­tal sem kicsi: szűkebb pátri­ánkban azt a célt tűzték az ipari szövetkezetek elé, hogy az eddiginél lényegesen gyor­sabban, 8—9 százalékkal nö­veljék termelésüket. Ezen be­lül a tőkés exportot mintegy 15 százalékkal teljesítsék túl a tavalyi eredményhez viszo­nyítva, szocialista szállításai­kat pedig 5—6 százalékkal. A Csütörtökön délelőtt a Par­lament Vadásztermében ülé­sét a Magyar Nők Országos Tanácsa. A testületnek Szűrös Má­tyás, az MSZMP KB tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője tartott tájékoztatót a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekről. A közelgő nőnap al­kalmából hangsúlyozta, hogy az élesedő politikai légkörben nagy szerep hárul a világ lá- nyaira-asszonyaira. akik fel­emelhetik szavukat a béke megőrzéséért, a konfliktusok józan, békés megoldásáért. S teszik is, társadalmi beren­dezkedéstől függetlenül. A tájékoztatót követő hoz­zászólások is megerősítették azt a szemléletet és tapaszta­latot, hogy bármely társada­lom fejlettségének egyik fon­tos mércéié: milyen mérték­ben valósulhatott meg a nők egyenjogúsága, miképpen ve­hetik ki részüket a politikai, a gazdasági életből. A múlt év októberében megrendezett III. Országos Nőkonferencia óta végzett munkáról Duschek Lajosné, a MNOT elnöke számolt be. s ő terjesztette a testület elé az öt esztendőre szóló munka- programot. Az elkövetkező években is — immár a III. Országos Nő­konferencia javaslatai alapián — azon fáradoznak maid. hogy a nők mind szélesebb rétegeit vonják be a közéleti munkába. Továbbra is részt kívánnak venni a párt- é>- kormányhatározatok megis­mertetésében, s széleskörűen belföldi kereslet várható csök­kenése miatt a hazai megren­delések kismértékű visszaesé­sére számítanak, ennek ellen- súlyozására javasolja a KI­SZÖV, hogy a ruhaipari szö­vetkezetek elsősorban saját üz­lethálózatukon keresztül érté­kesítsék termékeiket. Ha ezeket a feladatokat tel­jesítik, a számítások szerint 1982-hö? képest 1-2 százalék­kal magasabb lesz mindenütt a nyereség. A béremelésekkel azonban most nem lehetnek bőkezűek a gazdasági vezetők: szigorú megkötés, hogy a szö­vetkezetek a bérfejlesztéseket nem előlegezhetik meg, csak a tavalyi eredményekkel „lefe­dezett” mértékig növelhetik dolgozóik jövedelmét. Ebben az esztendőben pedig az első ne­gyedév értékelése alanián, leg­feljebb áprilisban dönthetnek a bérek rendezéséről. Szigorú feltételek Változnak a piaci igények, illetve az állami támogatások rendszere is. 1983-ban a kor­mány döntése alapján az elektronikai program megva­lósítását gyorsítani kell, a szá- •mítástechnikai fejlesztését vi­szont lassítani. Az anyagi esz­közök szűkössége kihat a be­ruházásokra is, s várható, hogy a műszaki fejlesztési alapokat országosan átértékelik, s meg­változik az adózás is. Az im­portot továbbra is szigorúan ellenőrzik, s ez azt jelenti, hogy idén az 1980-as teljes külföldi behozatalnak mind­össze 80 százalékát kapják meg a szövetkezetek keretként. Tőkés piacról származó gépet csak a dollár elszámolású ex­port egyidejű növelése mel­lett lehet behozni, s csupán akkor, ha a kifizetett valuta három éven belül megtérül. A takarékosság, a befektetett pénz gyorsabb megtérüléséért való küzdelem téhát minde­nütt szigorú. Ezt felismerve döntött úgy a megyei KISZÖV, hogy éves költségvetésében a szociális kiadásokat is meg- gondoltabban, mérsékeltebben hagyják jóvá. F. Z. mozgósítanak a végrehajtás érdekében is. Fontos feladat hárul a nőkre a szocialista erkölcs normáinak elfogadta­tásában mind a munkában, mind a közéletben és a csa­ládban. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az egyenjogúság megvalósulásának feltételei mindenütt meglegyenek, a nők élet- és munkakörülményei tovább javuljanak. Követke­zetesebb munkát folytatnak majd az idős korúak helyze­tének jobbításáért. Megvitat­ták a vezető beosztásban le­vő nők bérezésével, tevékeny­ségével kapcsolatos tapaszta­latokat, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kisma­mák helyzetét. Az országos tanácsot hét munkabizottság segíti majd. Ezek soraiban Pest megye nő­társadalmának képviselőit is ott taláüuk. A iogi bizottság­ban dr. Ugróczky Mária, a budaörsi tanács vb-titkára. az idős korúakkal foglalkozó munkabizottságban dr. Vámo­si Erzsébet nnsvkáfai körzeti orvos, a művelődési és prona- "andabizottságban dr. Gellei Etelka, a Semmelweis-kórház orvosa és Szemrlhu Lászlóné, a budai iárási pártbizottság ritkára, a nő és munka nevet1’ viselő bizottságban Köteles Imréné, a gödöllői Há-dinari Szövetkezet elnöke és Sólyom, István, az SZMT főmuokatár- sa tevékenvkpzPk maid. A ‘•mlsál tatásakkal fodalkozó S*-7r>dcáP v*d;»e7lnt­ták Kovács Antalnét, a HNF Pest megyei titkárát. Cs. A. Százhetvenszer a Föld körül Pontosan százhetvenszer lehetne a földgolyóra tekerni azt a fonalmcnnyiségct, amelyet a Hazai Fcsűsfonó- és Szövőgyár váci gyárában évente készítenek, A képen: a gyűrűsíonógépc- ket kezeli Dúl Istvánné. Minden oldalon 189 orsó nyű it ja és sodorja kész fonallá az clőfonógéprííl lekerülő terméket. Trencsényi Zoltán felvétele A fogyasztók miehúéhm A vevő ismerje meg a jogait V * Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban I nézve is magas színvonalú a fogyasztói érdekvédelem. ? Mégsem állíthatjuk, hogy a szolgáltatások igénybevevői ^ vagy a napi élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek ^ vásárlói elégedettek lennének. Adódik ez mindenekelőtt ^ abból, hogy bár az ellátás kielégítő, mégsem beszélhe- ^ tünk a vásárlók piacáról. Sok áruféleségből ma is van ^ hiány, a kereskedelemnek csak ritkán kell megküzdenie ^ a vásárlók kegyeiért. S bármi furcsa is, mi vevők sem I vagyunk mindig tisztában törvény adta jogainkkal, le- 4 hetőségeinkkel. S !ha így is van, a napi rohanás köz- f ben a sietség, a nemtörődömség miatt egyedül rtem á merjük vállalni a kínos perceket érdekeink védelméért. Ötéves munkaterv - a nőkért Mind többen a közéletben

Next

/
Oldalképek
Tartalom