Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
6 1983. FEBRUAR 23. SZERDA ■ Jogi tanácsok» Az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási járuléka A megbízás alapján dolgozó szolgálati ideje Külföldi megbízás figyelembevétele Legutóbb két alkalommal ts foglalkoztunk az egyéni gazdálkodók társadalombiztosításával. Most, hogy ismérteté- sünk teljes legyen, arról adunk tájékoztatást, hogy milyen ösz- szegű társadalombiztosítási já- fulékot fizet az egyéni gazdálkodó és hogy történik az SZTK bejelentése. • Hogyan történik az egyéni gazdálkodó társadalombiztosítási bejelentése, milyen összegű társadalombiztosítási járulekot fizet az egyéni gazdálkodó? A társadalombiztosítási jogosultság szempontjából az évi 36 000 forint jövedelembe az egyéni gazdálkodó tevékenységéből származó (pl. piaci forgalomban, állami felvásárlási szerveknek eladott termék ára. bérszántás — földmunka díja stb.) jövedelem számít be. A jövedelem megállapítása azt jelenti, hogy maga az egyéni gazdálkodó veszi számba az évi jövedelmét, erről minden év január 15-ig írásbeli nyilatkozatot készít, amelyben foglaltaknak valódiságát az egyéni gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságának a munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a nyilatkozaton záradékával igazolja. Az írásbeli nyilatkozatot az egyéni gazdálkodó lakóhelye szerint illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz kell beküldeni. Az igazgatóság a nyilatkozat alapján értesítést ad arról, hogy a bejelentést elfogadják-e vagy sein, illetőleg elfogadása esetén értesíti az egyéni gazdálkodót a részére kiadott törzsszámról, egyben megküldi““^ járulék fizetésére felhasználandó átutalási postautalványt is. A közölt törzsszámot minden befizetéskor, vagy a társadalombiztosítási . igazgatósághoz intézett írásbeli megkereséseken fel kell tüntetni. A fizetendő társadalombiztosítási járulék havi 700 forint, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 15-ig lehet befizetni. A pontos befizetés az egyéni gazdálkodó érdeke, mivel a késedelem miatt havonként 2 százalék (14 forint) késedelmi pótlékot kell fizetni. Az a hónap, amelyre nem történt járulékfizetés, a nyugellátás szempontjából nem számít szolgálati időnek, a családi pótlék, a baleseti táppénz sem folyósítható addig, amíg járuléktartozás áll fenn. Nem kelj társadalombiztosítási járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama, alatt az egyéni gazdálkodó keresőképtelen, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt. vagy szigorított őrizet alatt áll, továbbá, ha az egyéni gazdálkodó szül, a szülés hónapjára és az ezt követő 4 hónapra. Az említett körülmények fennállása esetén a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól írásban kell kérni a járulékfizetés alóli felmentést. Ugyancsak írásban kérhető a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesítés rendkívüli méltánylást érdemlő esetben. <$ Milyen esetben vehető szolgálati időnek a megbízás alapján rendszeresen munkát végzőként eltöltött idő? Megbízás alapján munkában töltött idő szolgálati időként történő figyelembevételére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a munkavégzés ugyanannak a munkáltatónak a részére személyes és rendszeres volt. A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet — egykorú okirati bizonyíték alapján. — szolgálati időként figyelembe venni. ' Megbízás alapján rendszeresen munkát végzőnek az tekinthető, akinek ugyanannál a munkáltatónál a megállapodás szerinti vagy tényleges munkaideje az azonos ' vagy hasonló munkakörre megállapított. törvényes havi munkaidőnek a felét elérte, ha pedig a munkaidő nem állapítható meg, keresete az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított havi munkabér alsó határának a felét. Nem lehet azonban a megbízás alapján rendszeresen és személyesén munkában töltött időt szolgálati időként figyelembe vermi, ha az ennek alapján ugyanannál a munkáltatónál elért havi kereset meghaladta az azonos vagy hasonló munkakörre jogszabályban megállapított munkabér felső határát. Q Külföldön munkát vállalóként eltöltött időt milyen esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni? A nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személynek ebben a minőségben eltöltött idejét szolgálati időként kell figyelembe venni. A szolgálati idő számításánál figyelembe kell továbbá venni a magyar állampolgár 1965. április 4-e és 1S67. december 31-e közötti időben fennállott külföldi munkavállalásának a tartamát, ha — a munkavállalást az erre feljogosított szerv engedélyezte, — a munkavállalásra államközi egyezmény, illetőleg magyar külkereskedelmi szervek által kötött egyezmény végrehajtásaként került sor. és — az állampolgár külföldi munkavállalását megelőzően Magyarországon munkaviszonyban állott. Az 1967. december 31-e után fennállott külföldi munkavállalás tartamát szolgálati időként akkor kell figyelembe venni, ha a magyar állampolgár — a munkavállalásra az erre feljogosított szervtől engedélyt kapott, és — az előírt nyugdíj járulékot (társadalombiztosítási járulékot) megfizette. Dr. M. J. Gyes, szülési szabadság Segélyek A jogszabály nagyon méltányos rendelkezése, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyt a csecsemőt örökbe fogadó nő is igénybe veheti. Persze valamennyi örökbe adható gyermeknek vér szerinti anyja is van. A jogosultságok egy része őket illeti újszülöttjük után. Nézzük, hogyan osztoznak a vér szerint és az örökbe fogadó anyák e jogokban. Aki a csecsemőjét állami gondozásba adja, szülési szabadságra való jogosultságát elveszti a gondozásba adást követő napon. A terhességigyermekágyi segélyre való jogosultsága azonban még így sem lehet hat hétnél rövidebb tartamú. Nézzük a gyermeket örökbe fogadó nő terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságát. A szülési szabadság ideje 140 nap, amiből négy hetet a szülő nőknek a szülés előtt ki kell adni, ha kérik. Az örökbe fogadó anya értelemszerűen nem részesül ebben a kedvezményben. Szülési szabadságának összes idejéből (140 napból) ezt le kell vonni, tehát ő terhességi-gyermekágyi segélyben legfeljebb a gyermek születésének napját követően, 112 napig részesülhet. Más kérdés, ha koraszülött vagy iker babák örökbefogadására kerül sor. Ilyenkor az időt 140 napig meg lehet hosszabbítani. Ha valaki az örökbefogadás szándékával vesz magához egy gyereket, már a határozat jogerőre emelkedése előtt megilleti a szóban forgó kedvezmény. Ha az örökbefogadást valamilyen okból mégsem engedélyezik, a kifizetett terhességi-gyermekágyi segélyt sem kell visszafizetni. Az Örökbe fogadó nőnek a szülési szabadságon kívül jár a gyes is. íTíznap rend életeiből A közüzemi és egyéb díjak, valamint a tanácsi kezelésű lakások lakbérének beszedéséről a Főváros Tanácsának 1/1982. sz. rendelete a Fővárosi Közlöny 11. számában jelent meg. A fővárosi közterület-felügyeletről a 3/1983. (I. 29.) MT számú rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 3. számában jelent meg. A vízirendészeti és a víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatok ellátásáról szóló 7/1978. (XII. 22.) BM. sz rendeletet a 2/1983. (II. 1.) BM sz. rendelet módosította, amely a Magyar Közlöny 4. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a mozgólépcsők és siklókezelők, valamint a helyi közforgalmú vasúti jármű- és a trolibusz- vezetők képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 1/1983. (II. 1.) KPM. sz. rendelet is. JÓSZERIVEL nincs olyan hivatalos dokumentum, amely ne hangsúlyozná a szemléletbeli változás fontosságát. A gazdaságok vezetőinek nincs' olyan nyilatkozata, ' amely szintén ne foglalkozna e kérdéskörré!. Valójában az elmúlt évtizedekben mindvégig jelen volt a folyamatos megújulás szándéka és gyakorlata a mezőgazdasági nagyüzemekben, hiszen a fejlődés aligha képzelhető el nélküle. Az ágazatban évről-évre növekedett a termelési kedv, az- érdekeltség, a biztonság. Január 1-től módosult a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás. A, paragrafusokban járatlan ember számára is nyilvánvaló, hogy nagyon jelentős változásról van szó. Az 1967-es Tsz alaptörvény, az 1971-es egységes szövetkezeti törvény módosításáról. A termelőszövetkezeti jogszabályok legutóbbi átfogó rendezésére 1977-ben került sor. Azóta sok minden megváltozott. A gazdaságok körében lezajlott nagymértékű differenciálódás szükségessé tette, hogy különbséget tegyünk a kis- illetve nagy területeken gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzemek között. A demokratikus kormányzati formák, a szervezeti felépítés, a gazdálkodás feltételei más követelményeket támasztanak például egy kislétszámú és mást egy nagylétszámú szövetkezetnél. Ä szabályozásnak is rugalmasabbá kellett válnia, hogy a gazdaságok merev szabályok nélkül sajátosságaiknak megfelelően alkal*A szövetkezeti törvény módosítása Szélesebb körű demokrácia mázhassák? az önkormányzati formákat. Szövetkezet-politikailag fontos új jelenség a tagsági részjegy, célrészjegy. Alapszabály kötelezi azokat a tagokat,, akiknek a földjét nem használja a szövetkezet, hogy két havi munkadíjuk erejéig részjegyet váltsanak. Egy másik passzus viszont lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezeti tagok célrész-jegyet jegyezzenek, illetve fizessenek a közös kasszába. Mindez fokozhatja a tagság érdekeltségét a fejlesztési és egyéb döntések megvalósításában, de csak akkor, ha a demokrácia fórumain valóban helyet kap minden, a dolgokat kritikusan elemző jószándékú megnyilvánulás. Mert helyes, ha egy jelentősebb lépés megtétele előtt* a helyi ' munkaközösségekre támaszkodva megvitatják a készülő intézkedéseket. Már az előkészítő szakaszban érdemes sőt szükséges kikérni a véleményeket, hogy közmegelégedettségre születhessenek a döntések. AZ EMBEREK többsége abból él, amit a borítékban hazavisz, ezért nem közömbös, hogy egv-egy döntés miként* hogyan befolyásolja a szövetkezeti tagság jövedelmét, anélkül, hogy az sértené az össztársadalmi érdeket. Hiszen ha az alaprész-jegy fizetését kötelezővé teszik, akkor a föld nélkül belépett tagság tíz, sőt százezreinek kell több ezer forintot fizetnie, ami any- nyit jelent, hogy egy-két esztendőn keresztül vékonyabb lesz a hó végén kapott boríték.Tény azonban az is, hogy a célrészjegy bevezetése fokozhatja a tagság érdekeltségét, a szövetkezet fejlesztési döntéseinek megvalósításában. És az is igaz, hogy ezzel sok, eddig a szekrényben, a sublótfiókban, a beföttes üvegben, vagy különböző helyekentartott pénz mobilizálható, hasznosítható olyan célokra, amelyekből nem csak az adott gazdaság, hanem a részjegytulajdonos is profitálhat.- Ehhez csak a kellő érdekeltséget kell megteremteni. A vagyoni hozzájárulás pénzügyi technikai feltételeinek szabályozása még hátra van. Alapvetően a mezőgazdasági nagyüzemektől függ, mennyire élnek a tagság tulajdonosi kockázat vállaló tevékenységének kibontakoztatásával. Az új törvényben bizonyos korlátozást jelent, hogy az adott gazdaságtól távol, vagy a budapesti agglomerációban élő és dolgozó tagok — akik eddig senf folytattak háztáji tevékenységet — nem kaphatnak háztáji földet vagy terményjuttatást, s ezt a jövőben pénzzel sem lehet megváltani. Kivéve a nyugdíjas tagokat és a gyesen levőket. Ez az intézkedés több tízezer szövetkezeti tagot érint hátrányosan Pest megyében. KÉTSÉGTELEN a szövetkezeti jogszabályt módosító intézkedés születését a szövetkezeti demokrácia szélesebb körű érvényesülése, a tagság tulajdonosi szemléletének erősítésé sugallta. Az új' létjogosultságát azonban nem mindig mérhetjük azonnali jobbító hatásával. A változtatások elemzésekor óhatatlanul számolni kell azzal is, hogy a szükséges fejlődés szembe kerülhet egyéni, vagy csoportérdekekkel, továbbá, hogy nem feltétlenül részesülünk az azonnali változás előnyeiből Papíron könnyű eljutni a végkövetkeztetésig. A lefektetett paragrafusokra viszont, ha nem is azonnal, már nem egyszer rácáfolt az élet. Termé szeles, hogy a változtatásokat mindig a megújulás, az élethez «való igazodás szándéka vezérli. Mindez konkrét feladatok formájában jelentkezik a gyakorlatban. Azaz a megújulásra, a változtatásra való készség nem elméleti leckénk, hanem cselekedeteinkben nyomon követhető folyamat. Bóna Zoltán Vizek partján _ HOBGÁSZBOTTAL Hínárirtás amurokkal y Ezekben a napokban, ha kitekintünk az ablakon, $ még a tél talán utolsó nyomait láthatjuk: olvadozó, a sár- $ tói piszkos hóbuckákat, néha szállingózó hópelyheket, me- í leg ruhába öltözött embereket. A vérbeli horgász azon- í ban már a tavaszra gondol, s nem tölti tétlenül szabad \ idejét. A botok megtisztítása, a zsinórok átvizsgálása, í esetleg kicserélése, a horgok hegyezése, s végül a kész $ szerelékek összeállítása - mind-mind fontos tennivaló, $ amelyet ha elmulasztunk, később megbosszulhatja ma- gát. Tavaly ismerősöm nagy pontytól vett érzékeny bú- % csút amiatt, mert nem cserélte ki az elöregedett teknőc- ^ zsijiórt, s néhány perces fárasztás után cérnaként sza- í kadt el a cájg ... Kiemelkedő átlag Megtartották a közgyűlést Gödöllőn, a Csendes Völgy Horgászegyesületben is. A kis közösségek életét érintő fontos eseményről Váci (Jíyula horgász-társunk küldött tudósítást, amelyet az alábbiakban ismertetünk. „A MÉM Műszaki Intézet és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ dolgozóiból 1981-ben megalakult Csendes Völgy HE tagjai valójában csak az elmúlt évben élvezhették munkájuk gyümölcsét, hiszen addig jószerével csupán dolgoztak, s nem horgásztak. Ám az összefogásnak meglett az eredménye. — Ez a következtetés vonható le a nemrég lezajlott közgyűlés beszámolójából, amelyet a vezetőség nevében Tiszai Zoltán titkár tartott. Tavaly összesen 1 ezer 920 halat fogtak, mintegy 3 tonnányi összsúlyban, s ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó átlagban a megyében is kiemelkedő helyen vannak: náluk ugyanis egy-egy horgász átlagosan 43 kilót fogott, többnyire 1—2 kilós pontyokat — persze akadt tízkilós is —, az idén viszont a „választék” bővítésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Telepítési tervükben az aranyhasúakon kívül mintegy 165 harcsa, 800 süllő és 2000 előnevelt csukaivadék vízbe helyezése szerepelt, s ezt teljesítették is. A nemrég benépesített tó nemcsak a halak tartására, hanem „hizlalására” is alkalmas, mint az a tavalyi próbahalászat tapasztalataiból kiderült. A beengedett pontyok súlygyarapodása elérte a 3,5 tonnát, s ez rendkívül figyelemre méltó. A közgyűlésen a hozzászólók többsége egyebek között annak adott hangot, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a horgászrend betartására. A résztvevők megszavazták azt is, hogy minden tag 50 órányi társadalmi munkát végezzen a környék rendezésében, hiszen nagyon fontos teendő lesz a gát további építése, megerősítése.” Zsinórcsavarodás Palla László ceglédi horgásztársunk levelében arról érdeklődik, hogyan lehet megelőzni az orsóra való felcsévéléskor a zsinór megcsavarodását. Erre nem könnyű válaszolni, bár akad egy-két módszer, ámít meg lehet próbálni. Az egyik az, hogy amikor az orsóra tekercseljük át a zsinórt, úgy állítjuk a műanyag tárolót a dobbal szembe, hogy az orsó forgása. illetve a műanyag tárolóról való lefutás iránya megegyezzen. A másik módszer: horgunkat akasszuk be egy erős drótba, s azt kössük egy fához. Ezután lassan hátrálva húzzuk le az orsóröl az összes zsinórt, majd a horoghoz közvetlenül forgókapcsot kötve, tekerjük vissza ismét, így az esetleges sodródást megszüntethetjük, mert a zsinór felcsévélésekor kipörög. Mcretkorlátozás Nemrég tartották a megyei intéző bizottság soron következő — az idén az első — értekezletét. Ezen egyebek között jelentést hallgattak meg a jelenlevők az elmúlt hónapokban végzett munkáról. Ebből megtudhatjuk, hogy az egyesületi fegyelmi bizottsági tagoknak és a titkároknak továbbképzést, illetve tájékoztatót szerveznek. Emellett szintén érdekes hír, hogy a délegyházi tavakba a hínárosodás megszüntetésére 5 tonna amurt telepítettek, kilóját 45 forint-ért vásárolták, s egyben elrendelték a 60 centi- méteres méretkorlátozást. Tavaly öt jegybizományossal kötött szerződést az intéző bizottság. Működésük nagy segítséget jelentett, s az elszámolásokkal sem volt baj, ezért az idén már várhatóan hét ember kap megbízást jegyárusításra. Kivágott fák Végre folyik a víz! — Erre a régen várt mondatra lett figyelmes egyik váci olvasónk, aki értesített minket: Ismét feltöltik a városi Ligeti-tavat. Mint arról lapunkban néhány hónapja beszámoltunk, a Dunai HE tagsága úgy döntött, hogy nem húzza-haiasztja tovább a kotrást, hanem a vizet leengedve kitisztítják a medret. A tervek gyorsan elkészültek, s hosszú utánjárással, no meg a tagok lelkes támogatásával sikerült megteremteni az anyagi fedezetet is. Emellett megszámlálhatatlan társadalmi munkát is végeztek. Csak azt sajnálják sokan — többek között Dénes János, a város ismert amatőr ornitológusa is szót emelt ellene —, hogy kivágták az öreg platánokat, ezzel valószínűleg felborítva a tó és környezetének biológiai egyensúlyát. Erre a tanács adott engedélyt, s nem hisszük. hogy a horgászok egyetértésével, mert bizonyára nem lesz kellemes a nyári kánikulában a tűző nanon ücsörögni — árnyékot adó fák híján. A feltöltés befejeztével megkezdik a telepítést is. s elképzelhető. hogy már az idén megkezdődhet a horgászat a tavon. Addig is azonban marad a váciaknak a ió öreg Duna. amely továbbra sem bőkezű a ..halosztáskor”. Furucr Zoltán Vereszki János Fontos előírások Szerényen reprezentálni Mivel lehet, s mivel nem reprezentálni? Erre a kérdésre ad választ az a pénzügyminiszteri rendelet, amely előírja: a vállalatok, intézmények reprezentációs költségeit az idén tíz százalékkal csökkenteni kell. Néhány érdekesség a jogszabályból: a belföldiek részére szervezett hivatalos tárgyalásokon ezentúl csak üdítő ital szolgálható fel fogadás még kiállítások alkalmával sem adható. A külföldiek vendéglátásánál valamivel enyhébbek a szabályok: itt az üdítőkön kívül kávé,-illet ve tea is felszolgálható, s a külföldi ,tárgyalópartnerek tiszteletére egy fogadást is lehet adni. Belföldi személy reprezentációs «. ajándékot egyáltalán nem kaphat, s ez a külföldieknél is csak szerény mértékű, jelképes, legfeljebb 500 forint értékű lehet Fontos előírás, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények ezentúl csak alapításuk minden ötvenedik évfordulóját ünnepelhetik meg, s a különféle ünnepségek, brigádkitüntetések alkalmával kiszolgált ételeket, italokat nem reprezentációs költségként, hanem a részesedési alap, illetőleg a jutalmazási előirányzat terhére kel! elszámolni. Nem csökkenthetik viszont ezt az alapot a különböző vezetői értekezleteken, tanácskozásokon • felmerülő vendég- látási kiadások.
