Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

t^ffídp 1983. FEBRUAR 2., SZERDA ■ J OGI TANÁCSOK» Állami támogatásból épült lakások elidegenítése Mikor kell kifizetni a felfüggesztett dolgozó átlagkeresetének visszatartott részét? • Az állampolgárok tulajdo­niban álló, állami támogatás- tal létesített lakások elidegení­tésével kapcsolatos változások. A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 51/1982. (X. 7.) PM— ÉVM. sz. együttes rendelete módosítja az állampolgárok tulajdonában álló állami támo­gatással létesített lakások el­idegenítésének egyes kérdései­ről szóló 11/1974. (IV. 10.) PM —ÉVM sz. együttes rendelet néhány rendelkezését. Lényeges változást tartal­maz az új jogszabály az újra­elosztásra visszavett tanácsi értékesítésü (szövetkezeti) la­kások pénzügyi elszámolása te­kintetében. Ha a lakásügyi hatóság az újraelosztásra visszavett lakás helyett a tulajdonosnak újabb tanácsi értékesítésü lakást biz­tosít, részére továbbra is el kell számolni az értékcsökke­néssel csökkentett befizetéseit. Ezen felül azonban megilleti az árkülönbözet is, amelyet ez ideig a tanács árbevétel elszá­molási számlájára kellett át­utalni. (Árkülönbözet az újra­elosztásra visszavett lakás ere­deti és az évi 1%-kal csök­kentett újraértékesítési ára kö­zötti különbség.) A tulajdonos­nak így visszajáró összegeket az új tanácsi értékesítésü la­kásnál saját erőként (előtör­lesztés) kell figyelembe venni. Amennyiben az így kiszámí­tott összeg a kötelező 10%-os mértékű előtörlesztés összegét meghaladja, a többletfizetés után a tulajdonost a rendkívü­li törlesztéssel járó évi 1%-os eredmény nem illeti meg. Az árkülönbözet továbbra is * tanácsot illeti meg az eset­ben, ha a tanácsi értékesítésü lakás tulajdonosa tanácsi bér­lakást kap. Amennyibe a tulajdonos a tanácstól újabb tanácsi érté- kesftésű lakást kap, az előb­biekben említett árkülönböze­tet előtörlesztésként kell elszá­molni. A tulajdonossal való elszá­molás csak akkor lehetséges, ha a lakásügyi hatóság a ta­nácsi értékesítésü lakás újra­elosztására visszavételéről szó­ló határozatában közli a lakás értékesítési árát is. Ha a tulajdonos a lakást sza­bad forgalomban adásvételi szerződéssel, illetőleg a szemé­lyi tulajdonú lakások szerve­zett forgalmának szabályozásá­ról és pénzügyi feltételeiről szóló 47/1982. (X. 7.) PM— ÉVM. sz. együttes rendelet alapján az Országos Takarék- pénztár útján idegeníti el és lakásigényét állami támogatás nélküli magánlakásépítés (-vá­sárlás) útján elégíti ki, az ál­lami támogatás visszafizetésé­vel kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében há­rom, vásárlási szándék eseté­ben egy évig fel kell függesz­teni. Ha a tulajdonos e határ­időben az újabb lakás meg­szerzését hitelt érdemlően (adásvételi szerződéssel, illető­leg használatbavételi engedély bemutatásával) igazolja, az ál­lami támogatás visszafizetésé­nek kötelezettsége alól mente­síteni kell. Ha tulajdonos, a tanácsi ér- tékesítésű lakást szabad forga­lomban idegeníti el, állami tá­mogatás címén a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételei­ről és a szociálpolitikai ked­vezményről szóló 53/1982. (X. 7.) MT. sz. rendelet 12. §-ának (1) bekezdése szerinti összeget kell megfizetnie, amely egy­szobás lakás esetén 60 ezer fo­rint, másfél szobás lakás ese­tén 70 ezer, kétszobás lakás esetén 80 ezer, két és fél szo­bás lakás esetén 90 ezer, 3 és ennél több szobás lakás eseté­ben 100 ezer forint. Ha a tulajdonos olyan taná­csi lakást ajánl fel megvétel­re, amely már nem tartozik az állampolgárok tulajdonában álló állami támogatással létesí­tett lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről szóló 11/1974. (IV. 10.) PM—ÉVM. sz. együt­tes rendelet hatálya alá (azaz nem tanácsi kijelölés alapján szerzett, vagy 15 évnél régeb­ben vásárolt lakások esetében), úgy a lakást a Takarékpénztár a személyi tulajdonú lakások szervezett forgalmának szabá­lyozásáról és pénzügyi feltéte­leiről szóló 50/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. sz. együttes rende­let alapján akkor is megvásá­rolhatja, ha a tanács a tulaj­donos részére újabb tanácsi értékesítésü lakást juttat. A tanácsi határozatnak ez eset­ben az 50/1982. (IX. 7.) PM— ÉVM. sz. együttes rendeletre való hivatkozást kell tartal­maznia. • A felfüggesztés Ideje alatt, a dolgozd átlagkeresetének legalább S0 százalékát egy hó­napra vissza lehet tartani. Olvasónkat fegyelmi úton elbocsátották, majd a munka­ügyi vita során a fegyelmi ha­tározatot hatályon kívül he­lyezték, és az új eljárásban azt enyhítették. A visszatartott átlagkeresetet azonban nem fizették ki részére. Olvasónkkal szemben hely­telenül jártak el. Próbálja meg először személyesen elintézni, ha nem sikerül, forduljon a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. Jogszabály ugyanis az, hogy a fegyelmi határoza­tot az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig végrehaj­tani nem szabad, ebből követ­kezik, hogy ném követett el szabálytalanságot, amikor köz­ben nem helyezkedett el, és munkakönyvét nem kérte ki. Miután a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezték, és enyhébb fegyelmi büntetést szabtak ki, a visszatartott és a felfüggesztés idejére járó át­lagkeresetet a vállalat köteles kifizetni a dolgozónak. Dr. M. J. 1 " Tíz NAP Rendeletéiből A munkahelyi demokrácia egyes kérdéseiről az 1049/1982. Mt. h.—SZOT számú együttes határozat, a Munkaügyi Köz­löny ez évi 1. számában jelent meg. A leltárfelelősségről írtunk a múlt heti szerdai számunk­ban, amit most kiegészítünk, a 6003/1982. (K. É. 30.) Bk. M. sz. állásfoglalással, amely az üz­letek elszámolási formái és a leltárfelelősségi szabályok ösz- szefüggéseiről ad iránymuta­tást, és a Munkaügyi Közlöny 1. számában találják meg az érdekeltek. A képzőművészet, az Ipar­művészet, a fotóművészet és az ipari tervező művészet egyes kérdéseinek szabályozá­sáról a Tanácsok Közlönye 41. számában jelent meg a 83/1982. MT. sz. rendelet. Ugyanitt találják meg az ér­dekeltek a MÉM. három ren­deletét a törzstenyészetről, a baromfikeltetők működéséről és az apaállat-gazdálkodásról. Belkereskedelmi rendelet Nyitvatartás A belkereskedelmi minisz­ter sokakat érintő témában, az üzletek nyitvatartásával kapcsolatban adott ki rende­letet. Eszerint a boltok nyitva­tartási idejét úgy kell megálla­pítani, hogy az igazodjon a vásárlók szokásaihoz és igé­nyeihez, biztosítsa az áruellá­tás zavartalanságát, s egyúttal legyen figyelemmel a kereske­delemben dolgozók érdekeire is. A jogszabály előírja, hogy szombatonként az áruházakat 13 óráig, az élelmiszerüzletek legfeljebb 14 óráig, a ruházati és iparcikküzletek pedig leg­feljebb 13 óráig tartanak nyit­va. A külön kijelölt áruházak­nak szombaton legfeljebb 15 óráig, az élelmiszerüzleteknek pedig szombaton legfeljebb 17 óráig nyitva kell tartaniuk. A kettős, illetve a több napos ünnepeknél a rendkívüli nyit­vatartási időt a megyei (fővá­rosi) tanács vb-k kereskedelmi szakigazgatási szervei állapít­ják meg, s erről a lakosságot kötelesek időben tájékoztatni. Szakértők a bíróság előtt A bírák bölcsességéről, tévedieteűenségéröl már évszáza­dokkal ezelőtt legendák keringtek. S bár kétségtelenül szüle­tett már az Igazságszolgáltatás történetében néhány nevezetes Ítélet, amit utólag meg kellett változtatni, a bírákat máig la megkülönböztetett társadalmi elismerés övezi. Joggal. Sokan felvetik azonban a kérdést: hogyan lehet az, hogy a bíró, a bíróság mindenhez ért, mindenféle ügyben képes Igaz­ságos Ítéletet hirdetni? Hiszen a polihisztorok kora már régen lejárt, olyan mértékben fejlődtek, differenciálódtak a tudomá­nyok. hogy egy ember mindenhez egyszerűen nem érthet. Ez az általános igazság ter­mészetesen a bírákra is vonat­kozik. Nem véletlen, hogy az igazságszolgáltatás mindenna­pos munkájában egyre na­gyobb szerephez jutnak a szakértők, egy-egy szakterület legkiválóbb ismerői. Gondoljunk csak arra, ha a bíróságnak például egy üze­mi baleseti kártérítés ügyében kell döntenie, ez szinte elkép­zelhetetlen az igazságügyi or­vosszakértő meghallgatása nél­kül, aki pontos képet adhat a sérült egészségi állapotáról, esetleg rokkantságának foká­ról. Vagy egy büntető ügyben perdöntő lehet a vegyész-szak­értő véleménye, amely adott esetben fontos bizonyítékokat sorakoztathat fel az elkövető kilétére vonatkozóan. Ma már a tett helyszínén maradt haj­szál, vagy a gázoló gépkocsin kimutatott festéknyom is lé­nyeges adalék lehet az ítélke­zéshez, s ezek vallatása is a szakértők feladata. Ahogy fejlődik, differenciá­lódik az élet, a tudomány, úgy alakulnak ki az igazságügyi szakértés újabb meg újabb te­rületei is. Egyre gyakrabban idéznek például a bíróság elé műszaki szakértőket, akik tu­dományos megalapozottságú véleményt adhatnak, mondjuk egy épület tervezési, kivitele­zési hibáiról, vagy egy baleset műszaki okáról. A társadalmi tulajdont megkárosító cselek­ményeknél —• így a sikkasztá­soknál, csalásoknál, hűtlen és hanyag kezeléseknél — gyak­ran nélkülözhetetlen a könyv- szakértő véleménye, amely ké­pes eligazodni a különböző könyvelési, elszámolási manő­verek között. De említhetnénk példaként az igazságügyi szá­mítástechnikai szakértőket is. Bár még ritkaságszámba men­nek, de előfordulnak már a bíróságokon számítógépes pe­rek is. Legutóbb az egyik vál­lalat a raktárosát perelte be, mert a számítógépes nyilván­tartás szerint egy sor áru hiányzott a raktárból. A dol­gozó arra hivatkozott, hogy a keresett termékek csak a kom­puter „agyából” hiányzanak, valójában a raktárban meg­vannak. Az ellentmondásokat csak hozzáértő bevonásával lehetett tisztázni. Az igazságügyi szakértők igénybevételével kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés: helyes-e nekik ilyen fontos szerepet biztosítani az ítélke­zésben, ami sokszor emberek sorsát dönti el, befolyásolja. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az igazságügyi szakértő véleménye — a bíróság szemé­ben — csak egy a bizonyíté­kok sorában, amit vagy elfo­gad, vagy nem. Nyilvánvaló, hogy a megalapozott, sokolda­lúan megindokolt szakértői vé­leményeket a bíróságok rendre elfogadják, de ez csak a tény­kérdésekre, a valóban külön­leges szakértelmet igénylő té­mákra vonatkozik. A szakértő a perben nem dönt, nem ítélkezik, csak vé­leményt nyilvánít. Ha ez el­lentétes az egyéb bizonyíté­kokkal — például más tanúk vallomásával —■, ha nem illik az „összképbe”, a bíróságnak joga van arra, hogy más szak­értőt rendeljen ki, de megte­heti azt is, hogy a szakvéle­ménynek csak egyes részleteit fogadja el, vagy azokat sem. A bíróságok és a szakértők között tehát tulajdonképpen egy sajátos munkamegosztás alakul ki, ami feltétlenül hoz­zájárul az ítélkezés törvényes­ségének, színvonalának javítá­sához. Sok perben a szakértő ki­rendelését, meghallgatását ép­pen az teszi szükségessé, hogy a tanúvallomások, az egyéb bizonyítékok ellentmondáso­sak, ezek alapján a jogvitát megnyugtatóan lezárni, eldön­teni nem lehetne. Egy épület erkélyének leszakadása esetén például a tervező rendszerint a kivitelezőre próbálja háríta­ni a felelősséget, a kivitelező pedig a rossz terveket hibáz­tatja. Ugyanez az egymásra mutogatás jellemzi az új épü­letek tetőbeázásával kapcsola­tos pereket is. Ezekben az ügyekben a bíróság munkáját mindenképpen jelentősen megkönnyíti, ha egy kívülálló, érdektelen műszaki szakértő áttanulmányozza a különféle dokumentumokat, a helyszí­nen is megvizsgálja a történ­teket, s utána tudományosan megalapozott véleményt ter­jeszt elő. Az igazságügyi szakértő munkája persze nem merül­het ki abban, hogy terjedel­mes jelentését a bíróság aszta­lára teszi. A vélemény átta­nulmányozása után a bírák­nak, a népi ülnököknek is le­hetnek olyan kérdéseik a szak­értőkhöz, amelyek számukra még nem elég világosak, ame­lyeket feltétlenül tisztázni kell. Ezért fontos a szakértő személyes részvétele és vallo­mástétele a tárgyalásokon, ahol olyan újabb ellentmondá­sok is kiderülhetnek, ame­lyekre az ítélkező tanács szin­tén tőle vár választ. A szakértőtől, aki immár mindennapos vendége a bíró­sági tárgyalótermeknek. Deák András —Tallózás» Üzemi lapokban olvastuk Senki számára nem közömbös, milyen vastag borítékot kap fizetéskor. Még akkor sem, ha mindenki átérzi az ország nem könnyű gazdasági helyzetét és megérti, hogy az életszín­vonal növelésére most nincsenek olyan lehetőségeink, mint korábban. A megélhetéshez azonban ennek ellenére pénz kell. De nincs is szó arról, hogy ezt ne kereshetné meg bárki, aki tisztességgel dolgozik. Igaz ugyan, hogy a bérek szerényebb mértékben növekedhetnek a jövőben, de ez korántsem jelenti azt, hogy a jó és még jobb munkát ne honorálnák. Ellenkező­leg: éppen arról van szó, hogy a keresetekben a korábbinál sokkal jobban kell kifejeződnie a tényleges teljesítménynek. Természetes, hogy a dolgozókat mindenütt foglalkoztatja, munkahelyüknek milyen lehetőségei lesznek bérfejlesztésre, a jó munka elismerésére ebben az esztendőben. Az üzemi, válla­lati újságokban is több cikk foglalkozik a témával, a lehető­ségek mellett föltárva azt is, mit várnak ezzel szemben a dolgozóktól. Ezekre a tájékoztatásokra jellemző, hogy őszinte hangon szólnak az emberekhez, bevallva, hogy a lehetőségek korlátozottak. A lap idei első számában Végh Lajos személyzeti, okta­tási és szociális igazgató Új­évi levélben számol be a vál­lalat dolgozóinak a tavaly el­ért eredményekről. Felhívja a figyelmet, hogy idén csak na­gyobb erőfeszítések árán tart­hatják az eddigi szintet. Jelzi azonban a tartalékokat, amik­nek a kiaknázásával előbbre léphetnek: a fegyelmezett munka, a munkaidőalapok jobb kihasználása — az, hogy a nyolc óra munkaidő az nyolc óra és nem hét vagy hét és fél — nem elhanyagol­ható tartalékok forrása. Majd így folytatja: Munkatársaink érezni fogják azt is, hogy a vezetők nagyobb követelmé­nyeket támasztanak, mert az ő munkájuknak az értékelésé­ben is fontos tényező lesz, hogy beosztottjaiktól milyen teljesítményeket kérnek szá­mon. Ugyanakkor nem hallgatja el azt sem, hogy az ez évi többletmunka sokaknál nem fog többletjövedelmet eredmé­nyezni. A gazdasági feszültsé­geknek egyik levezetési mód­ja, a mérsékeltebb fogyasztás lesz. Ez a vállalatra alkalmaz­va egy mérsékeltebb bérfej­lesztési, jövedelemnövekedési lehetőséget jelent­A gyár gazdasági célkitűzé­seit ismertető cikkben tájé­koztatják a dolgozókat arról, hogyan alakulnak majd a bér- fejlesztési lehetőségek. A tervcélkitűzéseknél meg­határozó módon figyelembe veszi a vállalat a bérszabályo­zás megváltozó rendszerét is, és azokat a követelményeket, amelyeket az új bérgazdálko­dás támaszt. Továbbra is fontos szempont a munkaerő-megtakarítás. A reális lehetőségeket figyelem­be véve mintegy háromszáza­lékos létszámcsökkenéssel szá­molnak. Ez a tavalyinál vala­melyest mérsékeltebb. De sze­rényebb lesz a bérszínvonal emelkedésének mértéke is, mintegy négyszázalékos. Ez átlagosan 3,4 százalék alap- béremelést tesz lehetővé. A bérszínvonal-emelkedés fede­zetét egyrészt a tervezett vál­lalati jövedelmezőség, másrészt a mintegy háromszázalékos létszámcsökkenés és a nem szocialista export növeléséből adódó bérpreferencia együtte­sen teremti meg. A bérfejlesztést egy lépcső­ben, április 1-vel tervezik végrehajtani, fokozott mérték­ben érvényre juttatva a tel­jesítmények szerinti érdemi differenciálását, magyarul a több munkáért, több bér el­vének alkalmazását. A lap tL vállalat dolgozóinak érdeklődő kérdései nyomán is­merteti a katalitikus krakk üzem építésének ösztönző rendszerét. A beruházást ki­vitelező vállalatok ugyanis kísérleti bérgazdálkodásra kaptak lehetőséget, aminek célja a határidők rövidítése. Az intézkedések lényege a bérszükséglet szerződésenkénti egy összegű meghatározása, a ténylegesen kifizetett bérek évenként elkülönített kezelé­sének biztosítása. Az ösztönző bérezési rendszer hatására a dolgozók jövedelme 25—30 szá­zalékkal növekedhet. Termé­szetesen ezzel arányos a munkások többletteljesítése is. S ha az új bérezési forma alkalmazásában még vannak is gondok, annak pozitív ha­tása máris érzékelhető. To­vábbi eredményessége nagy­ban függ attól, hogy a vállalat képes lesz-e kellő rugalmas­sággal élni az utasítás adta le-, hetőségekkel. A Cement- és Mészművek váci gyárának szakszervezeti bizottsága megvizsgálta a gyár munkaerő- és bérgazdálkodá­sát. Az ülésen elhangzottakról az üzemi híradóban részletes beszámolót olvashattunk. A szakszervezeti bizottság megállapította, hogy az idei veszik figyelembe a gyár mun- termelési célkitűzések nem veszik figyelembe a gyár mun­kaerőgondjait, s a hiányzó dolgozókat túlórával kívánják pótolni. A gyár évi átlagos túl­óraszáma dolgozónként több mint majdnem négyszerese a cementipari átlagénak. Az ilyen nagy mértékű túlórázta­tás — állapítja meg a szak- szervezeti bizottság — egész­ségtelen, nem valós értékará­nyoknak megfelelő keresete­ket eredményez és jelentős belső feszültségeket teremt a gyárban. A rendelkezésre álló bértömeg jelentős részét és a bérfejlesztési lehetőségek nem kis hányadát is a munkaidő- alap . bővítésére fordítják. Emiatt az alapbérek és a ke­vesebbet túlórázók jövedelmei elmaradtak a környező válla­latokhoz képest. Természetes következménye ennek a gyor­sabb létszámcsökkenés, ami újabb kényszerű túlóráztatást szül. A szakszervezeti bizottság azt javasolja a gyár vezetésé­nek, hogy a tervezett S0 ezer túlórát csökkentsék legalább 30 ezer órára, s ehhez igazít­sák a terveket. A vállalati újság részletesen beszámol a valóban szép si­kerekről, amit tavaly elértek és ismerteti a növekvő köve­telményeket, mondván holnap több kell, mint ma. Az 1932-es eredmények 60 ezer forintos bárszínvonalat biztosítanak a vállalatnak. Ez­zel lehet és kell is politizál­nunk — mondta a vállalat igazgatója. Erre az évre ötszázalékos bérfejlesztést terveztek, de ez némileg előlegezett bizalom. Ha nem nő ennek megfelelően a termelés is, akkor az ismét életbelépő bérszínvonal-szabá­lyozás szigorúsága könnyen visszaüthet. A növekvő telje­sítmény azonban feltétlenül meglátszik majd a keresetek­ben is. M. N. P„ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom