Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-18 / 41. szám

%fäfap 1983. FEBRUAR 18., PÉNTEK Gromiko a francia—szovjet viszonyról Tovább javíthatók (Folytatás az 1. oldalról.) elemezve Claude Cheysson hangsúlyozta: Franciaország kitart a béke, a népek és az emberek jogainak védelme mellett. A francia politikus szólt arról a pozitív szerepről, amelyet a Szovjetunió és Franciaország függetlenül a társadalmi berendezkedésük­ben fennálló különbségektől, és az egyes nemzetközi kérdé­sek megítélésében jelentkező nézeteltérésektől vállalhat az államok közötti együttműkö­dés megszilárdításában és különösen a meglevő feszült- ségi gócok felszámolásában. A szovjet és a francia kül­ügyminiszter áttekintett né­hány nemzetközi kérdést is, köztük a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit. A megbeszélések tárgyszerű, konstruktív légkörben foly­nak. Andrej Gromiko szovjet és Claude Cheysson francia kül­ügyminiszter csütörtökön alá­írta a két ország tudományos és műszaki együttműködésé­nek bővítéséről szóló tízéves programot. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön villásreggelit adott Claude Cheysson francia külügymi­niszter tiszteletére. A villásreggelin Andrej Gro­miko pohárköszöntőt mondott, s ebben kijelentette: vélemé­nyünk szerint a ma megtar­tót': tárgyalások s a további megbeszélések lehetővé teszik, hogy nyíltan megvitassuk a jelenlegi európai és világhely­zet kulcsfontosságú problé­máit, s közösen megvizsgáljuk, miképp járulhat hozzá a Szov­jetunió és Franciaország a földrészünkön és az egész vi­lágon kialakult légkör egész­ségesebbé tételéhez. Lehet, hogy véleményünk különbözik a tekintetben, hogy mi okozta a nemzetközi hely­zet kiéleződését. Azt azonban mindannyiunknak látni kell, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet nyugtalanságra ad okot, hogy az európai béke, amelynek alapjait a hetvenes években sikerült megerősíte­ni, továbbra is törékeny — mondotta a szovjet külügymi­niszter. Országainknak egyet kell ér­teniük abban, hogy az enyhü­léshez és az együttműködés­hez való visszatérés haladék­talan intézkedéseket követel. A szovjet külügyminiszter a legfontosabb feladatnak ne­vezte, hogy elejét vegyék a fegyverkezési hajsza újabb hullámának. Pohárköszöntőjében a szov­jet külügyminiszter kitért a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének Prágá­ban elfogadott javaslatára is, hogy a VSZ és a NATO tagál­lamai szerződésben mondja­nak le a katonai erő alkalma­zásáról, kötelezzék magukat a békés kapcsolatok fenntartá­sára. A két ország viszonyáról szólva Andrej Gromiko kije­lentette: többször előfordult már, hogy a Szovjetunió és Franciaország jó példát mu­tatott a világnak a tekintet­ben, milyeneknek kell lenniük a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok közötti kapcsolatoknak. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy tovább lehet javítani a Szovjetunió és Franciaország közötti két­oldalú kapcsolatokat is — mondotta a szovjet külügymi­niszter, Claude Cheysson válaszában A bonni kormányfő válasza ­Kohl-Honeckerlevélváltás Helmut Kohl nyugatnémet kancellár csütörtökön válaszolt Erich Honecker levelére. Mint ismeretes, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke a közelmúltban üze­netben fordult a bonni kor­mányfőhöz, és ebben felszólí­totta, támogassa a közép-eu­rópai atomfegyvermentes öve­zet létrehozásának tervét. Az NDK üdvözölte az erre vonat­kozó svéd kezdeményezést, és felajánlotta, hogy az övezet létrehozásának céljára egész területét rendelkezésre bocsát­ja. Honecker levelében azzal a javaslattal fordult Kohlhoz, hogy az NSZK nevében ad­jon pozitív választ a svéd kormány felhívására, és ezzel is járuljon hozzá az európai enyhüléshez, a háborús ve­szély elhárításához. A bonni kancellár válaszlevelét — amelynek a tartalma még nem ismeretes — dr. Franz Otto Bräutigam, az NSZK berlini állandó képviseletének vezető­je adta át csütörtökön Kurt Nier külügyminiszter-helyet­tesnek. Sajtóértekezlet a Fehér Házban Mentétek a szenátussal Reagan amerikai elnök kö­zép-európai idő szerint mára virradóra megtartotta beikta­tása óta 1G. sajtóértekezletét. Az elnök elsősorban a szovjet —amerikai fegyverzetkorláto­zási tárgyalásokkal kapcso­latos kérdésekkel és a közel- keleti témakörrel foglalkozott és vázolta a munkanélküliség csökkentésére vonatkozó gaz­dasági tervezetének körvona­lait. Reagan ismét megerősítette: kitart a „nullaváltozat” mel­lett, vagyis csak akkor mond le az új amerikai közép-ható­távolságú nukleáris rakéták és robotrepülőgépek nyugat-eu­rópai telepítéséről 1983 végé­től, ha a Szovjetunió cseré­ben valamennyi európai te­rületen levő rakétáját leszere­li. Mint a korábbiakban any- nyiszor, most is hozzátette: az Egyesült Államok megvizs­gál minden „alapos” szovjet javaslatot e kérdésben. Bush alelnök nyugat-európai körútját Reagan „rendkívül sikeresnek” nevezte. Kijelen­tette: nem vonja vissza Ken­neth Adelmann jelölését az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal élére. A szenátusnak egy esetleges döntése arról, hogy nem sza­vazza meg Adelmann jelölé­sét, „nem segítené elő a fegy­verzetkorlátozási megállapodá­sokat célzó amerikai erőfeszí­téseket” — hangoztatta az el­nök. Belpolitikai nyilatkozatában Reagan az ipari termelés és az építőipari tevékenység ja­nuári növekedésének alapján máris „a fellendülés erősödé­sét” állapította meg. Bejelen­tette: a kormány munkaalkal­mak teremtésére és „humani­tárius segélyekre” összesen mintegy hétmilliárd dollárt kíván fordítani. A 11,4 millió amerikai munkanélküli közül ez körülbelül 470 ezernek a problémáját fogja megoldani, s aligha talál egyetértésre a demokrata többségű képviselő­házban, amely jóval nagyobb erőfeszítéseket követel. kijelentette, hogy a Szovjet­unióhoz hasonlóan Franciaor­szág számára is a legfontosabb feladat a béke megóvása, majd az európai helyzetet elemezve megállapította: a béke az európai és a nemzetközi erő- egyensúlytól függ. Ennek az egyensúlynak a lehető legala­csonyabb szinten kell létrejön­nie. Ezért támogatja a francia kormány a szovjet—amerikai tárgyalásokon kifejtett erőfe­szítéseket. A genfi tárgyalások eredményes befejezése a he­lyes úton megtett fontos lépés lenne, lehetőséget teremtene szörnyű következmények meg­előzésére és új távlatokat nyit­na. Franciaország forrón üdvö­zölné a tárgyalások eredmé­nyes befejezését. Papandreu Becsben Bécsben csütörtökön folyta­tódtak a magas szintű oszt­rák—görög tárgyalások. And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnök szerdán érkezett kormányküldöttség élén há­romnapos hivatalos ausztriai látogatásra. Több mint másfél óráig tar­tott Kreisky kancellár és gö­rög kollégájának négyszem­közti megbeszélése a kétol­dalú együttműködés és a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, főként a kelet—nyugati kapcsolatok alakulásáról, va­lamint a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről. Andreasz Papandreu csü­törtökön délelőtt udvariassági látogatást tett Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknél, majd ellátogatott a nemzeti tanácsba és a bácsi városhá­zára. Ezzel egyidejűleg a két kül­ügyminiszter eszmecseréjére is sor került. Phnáris ülés Új szocialista Csütörtökön megtartották Bécsben a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzet köl­csönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 330. plenáris ülését. A tanácskozáson be­szédet mondott a szovjet és a holland küldöttség vezetője. Valerian V. Mihajlov szov­jet nagykövet a bácsi tárgya­lásokon közvetlen státusszal részt vevő négy szocialista or­szág küldöttségé nevében is­mertette azt az új átfogó ja­vaslatot, amelyet a Szovjet­unió, Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia a Varsói Szerződés tagországai politi­kai tanácskozó testületének prágai nyilatkozata alapján dolgozott ki a haderőcsökken­tési tárgyalásokon tapasztal­ható egy helyben topogás le­küzdésére. A szocialista javaslat lehe­tővé teszi, hogy a két szövet­ségi rendszer, a NATO és a Varsói Szerződés a jelenlegi haderőállomány létszámától függetlenül egy ugyanazon legfelső közös szintre, 900— 900 ezer főre csökkentse had­erejét. Emellett a javaslat elő­irányozza, hogy jó szándék je­leként — még ebben az évben —, Szovjetunió és az Egyesült Államok egy-egy meghatáro­zott csapattestet és fegyverze­tet — kölcsönös példamutatás alapján —, kivon Közép-Eu­rópából. Végezetül a doku­mentum szól arról is, hogy a szovjet és az amerikai had­erők kivonását követően a bé­csi tárgyalások valamennyi közvetlen részt vevő országba befagyasztja haderőinek és fegyverzetének szintjét — mindaddig, amíg kialakítják a haderőcsökkentés második szakaszáról szóló —, és vala­mennyi közvetlen résztvevőt érintő — átfogó egyezményt. A NATO-tagállamok szóvi­vője sajtótájékoztatón közölte, hogy gondosan tanulmányozni fogják a szocialista országok kezdeményezését. Moszkvában és Budapesten Ünnepségek a jubileumon Moszkvában csütörtökön ün­nepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 35 évvel ez­előtt írták alá a Szovjetunió és Magyarország közötti béke, ba­rátsági és együttműködési szer­ződést. A szakszervezetek há­zában megtartott rendezvé­nyen részt vett Mihail Gorba­csov, az SZKP KB titkára, Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára, 1 van Poljakov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnökségének elnökhelyet­tese, Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, Duschek Lajosné, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság alelnöke. Jelen voltak a párt- és állami szervek, tö­megszervezetek és a diplomá­cia testület képviselői. Filipp Jermas, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság elnö­ke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Rajnai Sándor nagykövet emelkedett szólásra. ★ A magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója al­kalmából Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön foga­dást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottságának titkára, Vár­Csak röviden... LAZAR MOJSZOV jugosz­láv külügyminiszter csütörtö­kön délután kétnapos munka­látogatásra Rómába érkezett. EGYIPTOM ÉS JORDÁNIA üzenetváltást folytatott arról, hogy a közeljövőben újból nagykövetet küld egymáshoz. KUBA nyugati partvidékén csütörtökön hat órán át íté­letidő tombolt. A váratlanul érkezett, özönvízszerű esőzé­sek és az óránként 180 kilo­méter sebességű szél tetemes anyagi károkat okozott. ÜJ ALKOTMÁNY lépett életbe Hollandiában. Az or­szág új alaptörvénye jogot ad a Hollandiában élő külföl­dieknek arra, hogy részt ve­gyenek és jelöltethessék ma­gukat a helyi választásokon. konyi Péter, a Központi Bi­zottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai, a gazdasági, a társa­dalmi, a kulturális élet szá­mos képviselője. A hatá sági szerződés 35. évfordulóján MAGYAR VEZETŐK TÁVIRATA A magyar—szovjet barátsági szerződés 35. évfordulója al- J kaiméból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- 7 ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép- ^ köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint Lázár György, í a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, az aláb- 2 bi szövegű üdvözlő táviratot küldte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta- z nácsa Elnökségének, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsá- / nak. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szív­ből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek a magyar—szov­jet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján. A három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a magyar—szovjet kapcsolatok fej­lesztésének, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacio­nalizmus, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés szellemé­ben. Népeink történelmi jelentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, valóra váltása minden területen segítette a szocializ­mus építését hazánkban, jól szolgálta országaink együttműkö­dését, a szocialista közösség erősítését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szep­tember 7-én új barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést kötött, amely ötvözi a két évtized eredményeit és további feladatainkat népeink barátságának erősítésében, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kul­turális együttműködésünk bővítésében. Népünk teljes meggyőződéssel támogatja országaink szö­vetségét, szoros együttműködését. Nagyra értékeli a Szovjet­unió békepolitikáját, üdvözli és cselekvőén támogatja nagy fontosságú békejavaslatait. A Magyar Népköztársaság, hűen szerződéses kötelezettségeihez, a jövőben is együtt munkálko­dik a testvéri szovjet néppel teljes egységben és megbonthatat­lan szövetségben, együtt halad a közös történelmi úton, együtt küzd a haladásért, a békéért. Első barátsági szerződésünk aláírásának 35. évforduló­ján további kiemelkedő sikereket kívánunk Önöknek, az egész szovjet népnek, hazájuk felvirágoztatásában, a kommunizmus építésében, az emberiséget fenyegető háborús veszély elhá­rításában. SZOVJET VEZETŐK TÁVIRATA A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsa az alábbi szövegű üdvözlő táv­iratot küldte Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének, valamint Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója al­kalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa szívélyes üdvözletét és jókíván­ságait küldi Önöknek. Ez a történelmi esemény fontos szerepet játszott a Szov­jetunió és Magyarország új, valóban testvéri kapcsolatainak kialakulásában, jelentős tényezőjévé vált az európai béke meg­őrzésének és a biztonság megszilárdításának. A magyar-r-szov- jet kapcsolatok sok éves tapasztalata meggyőzően bizonyítja , a szocialista internacionalizmus szerződésben foglalt elveinek elévülhetetlen jelentőségét, amely az 1967-ben aláírt új barát­sági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben megerősítést nyert. Országaink népeinek kapcsolatai szilárd alapokra támasz­kodnak. Népeinket a szocializmus és a kommunizmus építé­sének alapvetően közös érdekei és céljai egyesítik. A Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsözően együtt­működik az élet minden területén. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép a jövőben is mindent megtesz pártjaink, népeink, államaink testvéri szö­vetségének, megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének szakadatlan erősítésére. Üjabb nagy sikereket kívánunk Önöknek, a testvéri Ma­gyarország minden kommunistájának és dolgozójának a fej­lett szocialista társadalom felépítésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatai végrehajtásáért, a szocializmus és a béke javára folytatott alkotó munkában. TÖRTÉNELMI KÉZFOGÁS Bria: Eoska István kü'ügyminiszter-hslyettes A Éréke, a barátság és a függetlenség útján — 35 év­vel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradáso­kat, amikor beszámoltak a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elő­készítéséről és 1948. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsú­lyozták, hogy történelmi je­lentőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett független­né vált hazánk és a felszaba­dító Szovjetunió kapcsolatai­nak sokoldalú építéséhez. Ma­gyarország, amely háborút vi­selt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép megnyerte a békét, és élve a felszabadulás kínálta lehető­séggel, saját kezébe vette sor­sának intézését, határozottan elindult az új társadalom épí­tésének útján. A magyar—szovjet barátsá­gi szerződésben a szerződő fe­lek „kifejezésre juttatták az megingathatatlan törekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visszatekintünk szerződésünk elmúlt három és másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét.” A magyar nép barátsága a szovjet néppel a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom­ban született. Közismert, hogy mintegy százezer magyar in­ternacionalista harcolt a pol­gárháborúban a Vörös Hadse­reg oldalán. Az 1919-ben ki­kiáltott Magyar Tanácsköztár­saság is legelőször Magyaror­szág és Szovjet-Oroszország népeinek testvéri barátsága mellett szállt síkra. Volt te­hát forradalmi örökség, ami­re az 1948-as magyar—szov­jet szerződés támaszkodhatott. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműkö­dés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazda­sági kapcsolataink: külkeres­kedelmi forgalmunk közel egy- harmadát a Szovjetunióval bo­nyolítjuk le. A két ország áruforgalmának értéke évente kb. egymilliárd rubellel nö­vekszik: az idei előirányzat meghaladja a 8 milliárd ru­belt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyersanyag-, fű­tőanyag- és ipariberendezés- szállítója. A Szovjetunió to­vábbra is az energia- és ener­giahordozó-importunk, vala­mint alapanyag-behozatalunk fő forrása. A Szovjetunió egyben a ma­gyar termékek nagy vásárló­ja is. Gépiparunk éves terme­iéi évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy min­dig együtt haladtunk a bé­kéért és a nemzetközi bizton­ságért folytatott harcban. Ezt különösen fontos hangsúlyoz­ni ma, amikor a nemzetközi helyzet bonyolult és feszült­séggel terhes, amikor az im­perializmus agresszív körei­nek tevékenysége következté­ben fokozódott a fegyverke­zési verseny, megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és az egész világon. Meggyőződésünk azonban, hogy bármennyire bonyolult is a világhelyzet, megvan a le­hetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az ese­mények mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet terelni, amely megfelelő a népek vá­gyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél el­érésének fontos eszköze. A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a ba­rátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejleszté­se és megszilárdítása érdeké­ben, kölcsönösen tiszteletben tartva függetlenségüknek, ál­lami szuverenitásuknak és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom