Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

Ma 3. oldal; Gombnyomásra lobban a láng Az energiamérleg serpenyőjében 4. oldal: Szája babból, kontya lenből A természet a művészetben 7. oldal: Bajnoki vetélkedések Testvérrandevú bolgár módra 8. oldal: Tragédia a ködben Katasztrófa Torinóban Leégett a fésűsfonoda Tervek a budai járásban Számítanak az összefogásra Gazdasági nehézségeink el­lenére a budai járás az elmúlt évben is sok új létesítménnyel gazdagodott, dr. Kertai Ta­más, -a budai járási hivatal el­nöke adott tájékoztatást la­punknak az idei fejlesztési el­képzelésekről. — Terveinket az elmúlt évek jó tapasztalatai alapján idén is a társadalmi összefogásra számítva készítettük. Szűkülő pénzügyi kereteinket tavaly a lakosság 76 millió forint érté­kű társadalmi munkával tol­dotta. meg, reméljük, hogy idén elérjük a 80 milliót. Ezen­kívül hangsúlyt fektetünk olyan, ellátást javító intézmé­nyek létrehozására, melyek nem állami pénzből épülnek. Támogatjuk a magánszemé­lyeket, akik saját erőből szol­gáltató vagy kereskedelmi egy­ségeket hoznak létre. Így épült a diósdi hatrészes üzletköz­pont, s a nagykovácsi húszmil­liós értékű bevásárlóház is. — Hol kerül sor iskolabőví­tésre vagy új létesítmények átadására? — A nagykovácsi komplex oktatási és közművelődési in­tézmény példájára, két helyen hozunk létre hasonlót. Diós- don az év végére körülbelül hetven százalékig elkészül az új iskola, melynek négy tan­terméből színházterem nyitha­tó össze. Sóskúton épül a má­sik, ez decemberre kilencven ELŐJEGYZÉS A sztali- és zsebnaptárba, határidő naplóba, cé­dulákra, ki-ki szoká­sa, lehetősége szerint jegy­zi fel azt, ami el ne felej- tődjék, azaz aminek egy adott időpontban az ember eszébe kell jutnia. Az elő­jegyzett dolgokban persze keverednek a hivatalos és a magán tennivalók, ügyek, dátumok, egy-egy íróasztali naptárra rápillantva némi képet kaphatunk arról, aki­től a tollvonások származ­nak, ám az ezerféle elő­jegyzési mód, s a tízezerfé­le előjegyzett dolog között bizonyos, nem lelhetünk olyasmit, ami így hangza­na: lélegzetet venni, ha lépni akarok, fel kell emel­ni a lábam... Nincs ilyen előjegyzés, mert o leg ter­mészetesebbet nem kell az ember emlékezetébe idézni, azt tudja. Tudja? Az előbbiekben leírt pél­dabeszéd színhelye stílusos, a tudásnak ugyanis egyik, patinás fellegvára a me­gyében, az agrártudományi egyetem, Gödöllőn. A pél­dabeszéd eredője pedig az az — enyhén szólva — el­lentmondás, hogy míg az oktatási intézmény egyre határozottabb törekvéseket tesz a hallgatók ismeret- anyagainál a célszerű és okszerű anyag- és energia­takarékosság, az ezeket szolgáló technikák és tech­nológiák megismertetésére, a végzett hallgatók, munka­helyükre kikerülve, fino­man fogalmazva, nem egé­szen ezt találják, látják, ta­pasztalják. A közgondolko­dás egésze nem jegyezte elő magának az ésszerűt és szükségszerűt, azt, hogy még egyszer nem lehet olyan pazarlóan termelni, felhasználni, mint hosszú­hosszú évtizedeken át meg­szokás volt. Kap azután egy frappáns — és jogos — fricskát szak­mám is, ugyanez ügyben. Oka: a lap sok-sok rövi- debb, hosszabb híradást szentelt az egyetemi sport- csarnok építésének, ami persze nem baj, hiszen épí­tünk, gyarapszunk, közösen leszünk gazdagabbak, ez a gondolatmenet, ezt diktálja az évtizedeken át érvénye­sülő logika. Kapott-e azon­ban ugyanennyi figyelmet az, hogy az egyetem az Olaj- és koksztüzelésű be­rendezéseit földgáz elégeté­sére alakíttatják át? Nem kapott. Pedig ennek a mun­kának áz' értéke nem sok­kal marad el a sportcsar­nok kialakításának költsé­geitől, ám ugye, az egyik látvánv, a másik meg ... Eddig a lecke; indokoltan az. Hiba lenne úgy vélni, ezzel a leckével, immár egyre inkább társadalmi méretekben, nem bajló­dunk, ám ott a bökkenő, hogy inkább csak hajtogat­juk a magunk meggyőződé­sére, meg kell tanulni, al­kalmazni kell, de valójában még nem tanultuk meg, nem alkalmazzuk. Elője­gyezzük tennivalóink kö­zött, újra meg újra, ho­gyan is, mint is kellene, nem véve észre, mások ré­gen elhúztak mellettünk; teszik azt, amit mi jórészt még cs.ak tervezünk. Ennek a tervezésnek a fontosságá­ra, súlyára, pontossabban a tervek valóra váltásának jelentőségére egyetlen, igaz, meghökkentő tény: a me­gyében az egy esztendő alatt összegyűjtött papír- hulladék újbóli felhasználá­sa száz hektár erdőt ment meg, azaz száz hektárnyi erdőnek megfelelő fa fel­dolgozását teszi elkerülhe­tővé! És akkor ez csupán a papírhulladék és kizárólag a megye! Kisebb méretekre lefordítva: egy tonna ösz- szegyűjtött papír 2,5 köb­méter papírfát pótol a gyár­táskor. Amit persze nem okvetlen kell tudnia Ko- vácsnénak a lakótelepen, s Pistikének a község általá­nos iskolájában, ám azt Ko- vácsnénak és Pistikének is tudnia kellene — mert esz- mélése természetes ismeret­ként adta volna ezt is, mint adott ezernyi mást —, hogy a papír nem szemét, még csak nem is vesződséget okozó hulladék, hanem: nyersanyag! E lég elmenni egy-egy falu legális vagy ille­gális szemétlerakói­hoz — mondták leckéztető- im —, hogy az ember képet alkothasson arról, hol tart a szükséges és a tényleges fölismerésekben egy-egy közösség, maga a társada­lom. Rendben van, tényleg nem várható el, legyen ré­sze a közműveltségnek az is, hogy az alumíniumhul- ládékból tizedannyi ener­giával állítható elő új ter­mék, mint a bauxitból, de az sem lenne elvárható, hogy tudjuk mindannyian: az alumíniumhulladék ér­ték. nyersanyag, nem sze­méttelepre való? Persze, ha tudnánk is valamennyien, még mindig hátra van a jól szervezett összegyűjtés, szállítás stb., azaz nem pusztán tudati, hanem szervezeti, anyagi, tárgyi feltételei is vannak annak, változzék, aminek változnia kell. Az egyetem igyekszik formálni a más módon gondolkodó szakembereket, de: mennyi egyetem kelle­ne ahhoz, hogy mindannyi­an mestanuliunk másként gondolkodni?! Mészáros Ottó százalékig elkészül. Az eredeti Nagykovácsiban még klubhe­lyiségekkel fogjuk bővíteni, ami egyben a tanteremszám növekedését is jelenti. — Augusztus húszadikára átadjuk Üröm új, nyolc tanter­mes iskoláját. Budaörsön a ti­zenhat tantermes iskola szep­tember elejére készül el. Bia- torbágyon kerül sor egy mű­emlék épületben működő isko­la rekonstrukciójára, de.szeré­nyebb mértékben Törökbálin­ton is tatarozzuk az iskolát. Budaörsön az üzemek és a la­kosság összefogásával korsze­rűsítjük a kultúrházat, Buda- jenőn egy elavult konyhát fogunk átépíteni. Solymáron és Zsámbékon tornaterem épül az idén. — Mi várható a lakásépítés­től? — Tovább folyik Budaörsön a lábasházak telepítése, a^ Ná­das dűlőben. Solymáron a'me­gye és az Ipari Minisztérium támogatásával újabb 45—60 la­kást adnak át év végéig a PE- MÜ lakótelepén. Pilisvörösvár és Püisszentiván határán het­ven bányászlakás készül el. — Milyen elképzeléseik van­nak a közműhálózat fejleszté­séről? — Reméljük, hogy Piliscsa- bát és társközségeit, valamint Zsámbékot és Perbált az új kutak — ezeknek megfelelő mennyiségű a vízhozama — el tudják majd látni. Nagyková­csiban tovább épül a vezetékes hálózat, amely budapesti vízzel látja el a lakosságot. Egyébként mindenhol öröm­mel fogadjuk akár a víz-, akár a villany-, akár az úthálózat bővítésére irányuló magánkez­deményezéseket, társulásokat. Mr. A. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM Ára: 1,40 forint 1983. FEBRUAR 15., KEDD Jelentés a zórszámcdásokró! Kétszer annyi jutott exportra A kemény munka a siker záloga f A hét első napján négy 'y, mezőgazdasági termclőszö- ^ vetkezet — a dunavarsányi £ Petőfi, a vácszentlászlói ^Egyesült Zöldmező, az ör- íkényi Öéke és a nagykátal í Magyar—Koreai Barátság 2 — zárszámadó és tervtár- ^ gyaló közgyűlésére került á sor. A dunavarsányi Petőfi Tsz közgyűlésén részt vett dr. He- tényi István pénzügyminiszter, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára és a járás párt- és álla­mi vezetői is. Dr. Tresser Pál, a közös gaz­daság elnöke többek között el­mondta, hogy árbevételük meghaladta a másfél milliárd forintot és a tiszta nyereség 107 millióval nőtt. Gabonából Magyar Szolidaritási Bizottság Segítség a haladé erőknek Hétfőn ülést tartott a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság a Hazafias Népfront Belg- rád rakparti székházában. A tanácskozáson az elmúlt évi eredményeket összegez­ve Sütő Gyula, a Magyar Szolidaritási Bizottság tit­kára rámutatott: a mozga­lom jelentős részt vállalt a magyar dolgozók internacio­nalista neveléséből, segítsé­get nyújtott a fejlődő világ haladó erőinek antiimperia- lista harcához, sajátos eszkö­zeivel támogatta a politikai és gazdasági függetlenségük elnyerését, illetve megsziláfdf- tását célzó törekvéseiket, a társadalmi haladásért, á faji megkülönböztetés felszámolá­sáért folytatott küzdelmet. A Magyar Szolidaritási Bi­zottság számottevő összeggel támogatta a Kambodzsában épülő gyermekváros munkála­tait is. Lehetővé tette, hogy hazánkban kapjanak gyógy­kezelést a harcban álló hala­dó mozgalmak és szervezetek sebesültjei, 34 fiatal tanulmá­nyi ösztöndíjban részesült, gyarapíthatta tudását magyar oktatási intézetben. Sütő Gyula hangoztatta a magyar szolidaritási mozga­lom nemzetközi kapcsolatai­nak keretében is fellép az igazságos és átfogó közel-ke­leti béke előfeltételeinek meg­teremtéséért. A megegyezés érdekében nemzetközi érte­kezlet összehívását szorgal­mazza, amelyen valamennyi érintett fél részt venne, köz­tük a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet. Téli örömök Dobogókőn A közlekedésben Inkább bosszú­ságot, mintsem örömöt okozott a bőséges hóesés. Autók és gyalogo­sok csúszkáltait a síkos, majd ha­marosan latyakossá váló utakon. A hegyekben viszont még a hét végén is remek, sportolásra alkal­mas hótakaró fogadta a szánkő- zókat. síelőket. Az enyhe idő, a kellemes napsütés sokakat csalo­gatott ki a természetbe. A he­gyekbe vezető utakon sűrűn tűn­tek föl a csomagtartójukon sílé­ceket, ródíikat szállító gépkocsik. De autóbuszokkal is sokan utaz­tak a lesiklásra alkalmas helyekre. A szánkópályákon vidám gyerek- csapatok élvezték a tél örömeit, igyekezve kihasználni minden per­cet, hiszen ki tudja, meddig tart a hő. A síelők között láttunk még kezdő, csetlő-botló próbálkozókat, de biztosan sikló, gyakorlott slző- ket is, sőt „profikat” is, akik Pest megye alpesi síba.inokságán indul­tak. (Tudósításunk a 7. oldalon.) Természetesen szép számmal voltak olyanok Is, akik minden­féle eszköz nélkül vágtak neki a téli kirándulásnak, s csak hosz- szabb-rövidebb sétára indultak a látványnak Is szép téli természet­ben. Felvételeink Dobogókőn örökítet­tek meg néhány pillanatot, de ha­sonló képeket készíthettünk volna a megye többi kirándulóhelyén is. Koppány György felvételei és vágómarhából 32 százalék­kal többet értékesítettek, mint egy évvel korábban, a saját elszámolású exportot pedig megduplázták. Dr. Hetényi István felszóla­lásában elismeréssel szólt a dunavarsányi tsz tavalyi mun­kájáról. Hangsúlyozta, hogy jól alkalmazkodtak a piaci igényekhez. Nemcsak jó minő­ségű árut termeltek, de gon­dot fordítottak a ráfordítások csökkentésére is. Rámutatott arra, hogy idei feladataik si­keres teljesitésének záloga a technológiai fegyelem javítá­sa, s ezzel egy időben a belső érdekeltségi rendszer fejlesz­tése. A költségek erőteljes növe­kedése ellenére igen jó esz­tendőt hagyott maga mögött a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz. Az 55 millió fo­rintos nyereségből 41 milliót az alaptevékenység hozott. Egy év alatt 500 literrel növelték az amúgy is magas, tehenen­ként kifejt tej mennyiségét. Egyebek között erről adott tá­jékoztatást Furulyás János, a szövetkezet elnöke. A zár- számadó közgyűlésen részt vett dr. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszter, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke is. A közgyűlésen felszólaló dr. Ábrahám Kálmán, kiemelte, hogy a szövetkezet hozzájárult a gabonaprogram végrehajtá­sához, és utalt arra, hogy az állattenyésztés mellett a szö­vetkezet építőrészlege dicsére­tesen dolgozott az ELTE jogi kara épületének rekonstruk­cióján. Dr. Abrahám Kálmán az építőipar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést adta át Stíga András ágazatvezetőnek, Budai István kőművesnek és Szabó István betanított kő­művesnek. Eddigi történetében az egyik legjobb esztendőt zárta az Ör­kényi tsz is. Zárszámadó, köz­gyűlésén részt vett dr. Villányi Miklós, a,MÉM államtitkára, Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, s Mé­hész János, a dabasi járási pártbizottság titkára is. íAz energiamérleg serpenyőjében címmel lapunk harmadik ol­dalán részletes összefoglalót adunk a vácszentlászlói, s a dunavarsányi tsz-ek energia- gazdálkodásáról.) / HerccghaJmi Kísérleti Gazdaság Sokoldalú gépgyártás Használt traktorokat alakítanak át V öt esztendeje kezdte gyors > ütemben fejleszteni ipari Uze- y meinek tevékenységét a Her- V. ceghalmi Kísérleti Gazdaság. £ Tavaly ez az ágazat már mint- v. egy 62 millió forintnyi terme- £ lési értéket állított elő, tisztes 6 nyereséghez juttatva a nagy- í üzemet. A fejlődés dinamiká- í ja is páratlan, évenként mint- £ egy 15—20 százalékos a növe- £ kedés. Ezeket az adatokat is- ^ merve, nem lehet csodálkozni < azon, hogy ebben az évben' már 5 el akarják érni a 100 millió fo- y rintot Az üzemek egy része a HUNG AHYB Sertéstenyészté­si Rendszer által alkalmazott tartástechnológiához gyárt kü­lönböző berendezéseket. Ezek keresett termékeik, s szerte az országban szívesen vásá­rolják a nagyüzemek. A mun­ka színhelye a 700 négyzetmé­teres modern lakatosrészleg, s a jó körülményeknek és a korszerű berendezéseknek kö­szönhetően az átlagosnál na­gyobb a termelékenység. A HKG egyik legjelentősebb terméke a Huniper gépcsalád, amelynek egyes elemei nagy- és univerzális traktorokhoz kapcsolhatók. Minőségük oly­annyira magas színvonalú, hogy a hazai gabonaprogram összeállítói is célgépként kí­nálják a termelőszövetkezetek­nek, állami gazdaságoknak. Évente csaknem 250 darab komplett vegyszeréző berende- i zést gyártanak Herceghalom­ban, s ez mintegy 35 millió forintos árbevételt jelent szá­mukra. Üjabban a külföldi ér­tékesítésre is jók a kilátások, a tárgyalások konkrét üzle­tekre már folynak. Nemrég kezdték gyártani, » hamar népszerű lett a folyé­kony műtrágyák alkalmazásá­hoz nélkülözhetetlen szállító, tároló és kijuttató gépcsalád is. Eddig összesen húsz komp­lett telepet létesítettek az or­szágban, főleg a Balaton kö­rül, de Pest és Bács megye számos más településén is. Az idén fejlesztési elképzelé-. seik között szerepel, hogy megtervezik a folyékony műr trágyát; előállító berendezésé­ket is, s ezeknek bizonyára szintén nagy keletje lesz a gazdaságokban. Gépgyártásuk sokoldalúsá-, gára jellemző, hogy használt MTZ-traktorokat, rakodó- és emelőgépekké alakítanak át, s ezek a legnehezebb termé­szeti körülmények között is jól alkalmazhatók. Talán ap­róságnak szánaít, de hasznos felszerelési tárgy az üzem­anyaggal takarékoskodó lég­terelő, amelyet IZS kisfurgo­nokra lehet ráépíteni. A for­galmazásban egyebeik között az AUTÓKER is részt vesz. Nemrég kötöttek üzletet egy nigériai céggel 150 darab HUNGAHYB battéria ki­szállítására. F. Z. Az ifjúsági szövetségben Propagandatanácskozás A KISZ Központi Bizottsá­ga hétfőn országos agitációs a- propagandatanácskozást ren­dezett, azzal a céllal, hogy se­gítséget nyújtson az ifjúsági szövetség vezető propagandis­táinak a tömegpropaganda idei legfontosabb feladatainak meg­valósításához. A tanácskozá­son Havasi ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről,

Next

/
Oldalképek
Tartalom