Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM. 37. SZÁM 1983. FEBRUAR 13., VASÁRNAP Tudásukat gyarapítanák Gyermekgondozók vetélkedője Érdekes és légióként tanul­ságos vetélkedőre kaptunk meghívást a minap. A Pest megyei Csecsemőotthon nagy­kőrösi intézetének ifjúkom­munistái versenyre hívták az intézmény különböző részle-, geinek dolgozóit. A KISZ- esek tavaly már rendeztek ilyen vetélkedőt, igen nagy sikerrel. Akkor elhatározták, hogy á próbatételt évente megismétlik. Kiegészítő magyarázat Ezeken a szakmai versenye­ken a gondozónők számot ad­nak felkészültségükről. A kö­zönség soraiban azok a gon­dozónők ültek, akik a ver­seny idejére szabaddá tudták tenni magukat. Ily módon to­vábbképzés célját is szolgálta a tudáspróba. A vetélkedőn három csapgt vett részt, 3—3 taggal. Több elméleti és gyakorlati felada­tot kellett megoldaniuk. A gondozónők a verseny so­rán alapos felkészültségről ad­tak számot. A jelenlevők kü­lön örömére szolgált, hogy a zsűri tagjai még kiegészítő magyarázatot is hozzáfűztek a különféle kérdésekhez, mely­nek révén a gondozónők szak­mai ismeretei tovább bő­vültek. A zsűri munkáját dr. Hu- bay Ferenc igazgató főorvos, a helyettese, dr. Olasz Mária és Palásti Erzsébet intézetve­zető főnővér látta el. A csapatok nagy igyekezet­tel versenyeztek, egyik sem A városlakók érdeke szerint Az elmúlt napokban, helye­sebben január vége óta már, némi bizonytalanság ütötte fel a fejét a vásárlók körében, a boltok nyitva tartását illetően. A zavart az új jogszabályokat követő változások okozták. Ezek közül is elsősorban az, hogy a ruházati boltok — egy kivételével — újabban bezár­nak szombaton. Mint Káló Józseftől, a váro­si tanács elnökhelyettesétől megtudtuk, a módosításokat alapos egyeztetés előzte meg. Ennek során a legcélirányo­sabb megoldásra törekedtek, figyelembe véve a vásárlók és a kereskedők érdekeit is. Az eredmény bizonyos egységesü­lési folyamat, melyet a vonat­kozó jogszabály is megköve­telt. Ennek lényege az, hogy a boltok szünnapjának a vasár­naphoz kell kapcsolódnia. Te­hát vagy hétfőn, vagy szomba­ton tarthatnak szünnapot. Egyébiránt a vitákból, egyez­kedésekből arra lehet követ­keztetni, hogy a boltok által választott megoldás a jövőben még egységesebb lesz, s a szünnap gyaníthatóan szom­batra esik majd mindenütt. Legalábbis évek múlva. A legkevesebb a probléma az élelmiszerboltok nyitva tar­tási rendjével. Sikerült olyan megoldást kidolgozni, mely szerint, ha az egyik üzlet zár­va van szombaton, akkor a szomszédos üzlet bizonyosan nyitva van. Mindenesetre a városi tanács kéri a kereske­dőket, hogy a szünnapokon helyezzenek el valamiféle táb­lát a portálokon, melyek arról tájékoztatják a vásárlót, hogy legközelebb hol szolgálják ki. Minthogy a változások után végül is az érdekli a vásárlót, hogy szombatonként mely iparcikk boltok yéannak nyit­va, fogjunk ho/zá ezek felso­rolásához. Tehet szombaton is várja vásárlóit "a háztartási bolt, mégpedig már az új he­lyen, a Kőrisfa eszpresszó mellett. Továbbá a Patay utca sar­kán levő vasbolt, a Rákóczi úti, nevezetesen a tűzoltóság melletti ruházati bolt, a Szol­noki úti autóalkatrész-szaküz- let, a Tomory utcai papír- és írószerbolt, a Deák téri bútor­üzlet, a kertészkedők új boltja a strandfürdő mellett. Nyitva van szombaton a Nívó Szövetkezet Széchenyi téri divatáruboltja, a szom­szédságában a porcelán és üvegárubolt, a Szabadság téri vasbolt, a Kecskeméti úti Ke­ravill, s végül a Szabadság té­ri játék- és illatszerbolt, s a Szolnoki üti gazdabolt. Végeredményben tehát az iparcikküzletek közül a leg­több szombaton is a bevásár­lók rendelkezésére áll: Tulaj­donképpen csak cipőt nem lehet vásárolni szombaton, ám az áfész tervezi, hogy az egyetlen nyitva tartó ruházati üzletben, a Rákóczi úti Máthé- féle boltban ezentúl egysze­rűbb lábbeliket, papucsokat, házi cipőket kínálhatnak majd. Fontos tudnivaló, hogy a terményboltok jelentős hánya­da is nyitva lesz szombaton­ként, viszont a gázcseretelep nem. Tekintettel arra, hogy váro­sunkban a szombat a barká­csolás és a kertészkedés napja, az előbbi felsorolás igen meg- nvugtatónak látszik. A ker­tészkedők boltjai és a vaske­reskedések mind nyitva van­nak. PfTcTmi¥íÉs A hét végén az esős idő folytán kis piac volt. Kevés baromfit árultak. Gyümölcs- és zöldségfélét a termelők csak a fedett piacrészre hoztak. A kocsis piacon egyedül akác szálfát kínáltak, mázsáját 120 forintos áron. A szemestermény-piacon a búza, árpa, morzsolt kukorica és a kukbricadara kilóját vál­tozatlanul 5—5,50 forintért, a közönséges napraforgómagot 12, a nemesítettet a nagypia­con kilóra 23 forintért mér­ték. Ez a mag újra divatba jött, pörkölve csemegének árulják. A gyümölcs- és zöldségpia­con most is almából volt a legtöbb, 7—14 forintos árral. A héjas dió 23—30, a dióbél 120—130, a mák 120—130, a burgonya 5—5,70, a kelkáposz­ta 1G—18, a fehérkáposzta 15—16, a savanyú káposzta 16, a karalábé 8—10, a gyö­kér 14—18, a sárgarépa 8—10, a hagyma 10—11, a lilahagy­ma 14, a fokhagyma 60—85, az uborka 100, a spenót 60, , a melegágyi saláta feje 4, a zöldpaprika darabja 5—7,50 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 220—250, a japán járce 60 forintért kelt, más ba­romfit nem árultak. A tyúk­tojás 1,60—1,70 forint volt. A keltetésre alkalmas, megbíz­ható tojást keresték. A ha­lászati szövetkezetnél csak élő halat árultak, 60 forintos áron. akart elmaradni a másiktól. Ennek eredményeképpen igen szoros küzdelem alakult ki. Nyári, téli útlap Szó esett a gyermekek testi, szellemi, érzelmi, esztétikai és erkölcsi nevelésének fontossá­gáról és arról, hogy mindez hogyan valósul meg az inté­zeti körülmények között. El­mondták, mennyire fontos, frogy a kisgyermekről kellő ismereteik legyenek, tudják, miként bánjanak vele. Han­goztatták a türelmet, az odafi­gyelést és a bizalmon alapuló kapcsolatot, melyek elenged­hetetlen feltételei annak, hogy az apróságok jól érezzék ma­gukat az intézetben. Szó esett a mozgásformák­ról, a beszédkészség és a he­lyes beszéd kialakításáról, va­lamint a szokásokról. Nagy súlyt kaptak a játékkal, játé­kossággal kapcsolatos kérdé­sek is. A csecsemők és kis­gyermekek meg is beteged­hetnek. Érthetően az ápolá­sukkal, gondozásukkal kapcso­latban is több kérdés várt vá­laszra. A versenyzőknek fel­adatuk volt még az is, hogy meghatározott korú gyerme­keknek téli és nyári étlapot állítsanak össze, valamint mondják el az öltözködési szo­kásokat. Kétségtelen, hogy az ottle- vpk valamennyien nyertek ezizel a versennyel. A leg­főbb nyertesek mégiscsak a gyerekek lesznek. Mint a ver­seny során is kiderült, az in­tézet részlegeiben jó kezekben vannak az apróságok. Kupa, könyv A fej fej melletti küzdelem­ben megérdemelten győzött az egyes számú csapat. Ebben versenyzett : Papp Sándorné, Ramaszné Cselédes Katalin és Szőke Eszter. Tekintettel arra, hogy a másik két csapat tag­jai is derekasan helytálltak, megérdemlik, hogy a nevük itt álljon: Bekö Ildikó, Olasz Má­ria, Papp Józsefné, Tóth Al- bertné, Bujdosó Istvánná, va­lamint Bene Lajosné. A verseny szervezéséből és lebonyolításából jelentős részt vállalt Gábor Emese KISZ-tit- kár és Szöllősi Lajosné veze­tőségi tag. A vándorkupát az első he­lyezett csapat tagjai vették át. Valamennyi versenyző könyv- jutalomban részesült K K. Csak terv volt Az első helybeli folyóirat Az első nagykőrösi újság egyszerűen és célszerűen a szerény Nagy-Kőrös címet vi­selte, s 1878. január 6-án je­lent meg új korszakot nyitva a helybeli tájékoztatás törté­netében. Ám mégsem ez a lap volt az első, rendszeres ismét­lődéssel megjelenő, s a híradás feladatának megoldását vál­laló helybeli kiadvány. Meg­előzte ezt az újságot a főgim­názium évkönyve vagy érte­sítője, mely évenként jelent meg, s vélhetőleg az 1853/'54-es tanévről tudósított először. Ezekhez az adatokhoz nem nehéz hozzájutni, s úgy" is mondhatnánk, hogy a hely- történet iránt érdeklődők feltétlenül tudnak róluk. Ám volt városunkban egy folyó­irat-alapítási kísérlet is, mely azonban nem járt eredmény­nyel, s ezért emlékét legfel­jebb csak a szakmabeliek, a történészek őrzik. A folyóiratot megindítani szándékozó férfiú Szigeti War- ga János volt, a líceum, majd a főgimnázium tanára, koron­ként igazgatója. Nemcsak a vázlata A dátum 1829. Abban az esztendőben jelent meg több korabeli folyóiratban, például az Athenaeumban Szigeti Warga felhívása a nevelés­lapok tárgyában. Magyarán szólva pedagógiai folyóiratot kívánt indítani. Megemlékezik erről a törekvésről Galgóczy Károly is, mégpedig a Szigeti Warga János halála után 1875. április 25-én mondott akadé­miai beszédében. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy az irodalom történetét írók jelen­tős hányada úgy tudja, hogy ennek az akadémiai emlékbe­szédnek csupán a vázlata ma­radt fenn. A valóság ezzel szemben az, hogy megjelent az egész szö­veg az Értekezések a Társa­dalmi Tudományok Köréből című akadémiai kiadvány 3. kötetének 6. számában. Csak­hogy ezt a folyóiratszámot se égen, se földön nem lehet megtalálni, mert akkor is dol­gozott p nyomda ördöge, s mint ötödik szám látott nap­világot. Ám, ha az ember ösz- szeszámolja e harmadik kötet füzeteit, azonnal rájön a té­vedésre. Az akadémiai emlékbeszéd megvan, ám hiányzik belőle egy adat. Nevezetesen az, hogy Szigeti Warga János a szóban forgó felszólítást a ne­velés-lapok tárgyában, a Hasz­nos Mulatságok című folyó­iratban is közzétette. Mégpe­dig Warga János prof. és magy. t. t. r. tag aláírással, s 1839. szeptember 18-án. A Ma­gyar Tudós Társaságnak, vagyis az akadémiának akkor már négy éve tagja volt. Nspnevdás, tanítás Azt írja a Hasznos Mulat­ságokban, hogy semmi bizo­nyos időhöz kötött megjelené­sű, 8—9 ívnyi füzetekben meg­jelenő■ munkát bocsátand köz­re,. melynek első füzete rövid időn sajtó alá menend. Sajnos, a rövid időn belüli megjele­nésből semmi nem lett. Min­denesetre Szigeti Warga János Tanulók rakják a falat Az enyhébb téli napokon a szabadban is lehet dolgozni. Ké­pünkön: a Nagykőrösi Építőipari Kisszövetkezet udvarán épí­tik az anyagtárolót, gyakorlati foglalkozás keretében a má­sodéves kőművestanulók. Munkájukat Tóth Ambrus megbí­zott oktató irányítja. Hancsovszki János felvétele célja tiszteletre méltó volt. Azt akarta, hogy a’ nevelési ’s tanítási czikkelyek a’ minde­nes literatura’ köréből önálló­ságra is eljussanak, vagy különálló egészet is képezze­nek ... Tehát önálló pedagógiai fo­lyóiratot akart szerkeszteni, s ehhez kért cikkeket. Megha­tározta a rovatokat is. Eredeti tanulmányokat várt a népne­velés és tanítás témaköréből, helyet adott volna a pedagó­giai könyvismertetéseknek, s végül jutott volna hely . a ne­velést meghatározó legfelsőbb parancsoknak is, valamint a helyi tudósításoknak. A Belvárosban Szigeti Warga János minden bizonnyal a saját zsebére ígért ívenként 8 forint díjat a re­ménybeli szerzőknek. Felhí­vásában ugyanis előfizetőkről szó sem esik, csak munkatár­sakról, akik vállalnák a cikk­írást. A tanulmányokat Nagy­kőrösre, vagy a város pesti há­zába kérte küldeni a lapot tervező professzor. Ez a pesti ház a Zöldkert utca 499. szám alatt volt. A történelem úgy tartja számon, mint a város második pesti házát, melyet egyébként gróf Széchényi Ferenc vett meg Nagykőrösnek 1807-ben, volta­képpen cserébe egy másik házhelyért, melyre neki szük­sége volt. A Zöldkert utcát azelőtt Kohlbacher utcának, ma pedig Reáltanoda utcának hívják, s megtalálható Pesten a Belvárosban. Nos, cikkek nem érkeztek. Sem a Zöldkert utcába, sem Nagykőrösre. Az első magyar pedagógiai folyóirat nem itt és nem ekkor jelent meg. Ezt az ügyet Tavasi Lajos vitte si­kerre, aki 1846 és 1848 között, de még 1348-ban is megjelen­tette Nevelési Emléklapok címmel az első magyar peda­gógiai folyóiratot. Természe­tesen nem Nagykőrösön, ha­nem Pesten. Nem távírás Érdemes fellapozni ezt a folyóiratot is. Éppen Szigeti Warga János miatt. A törté­netírás ugyanis a professzor, saját kezűleg írt önéletrajzé-, ból úgy tudja, hogy Szigeti Warga János nem vett részt az 1848-as forradalomban. Tavasi Lajos tudósításaiból viszont kitűnik, hogy a ma­gyar pedagógusok a forrada­lom elképzeléseihez igazodó közös és egyetemes tanítói ta- nácskozmányt tartottak 1848. július 20-a és 24-e között, s e tanácskozás alelnöke éppen Warga János- volt. Persze va­lamely gyűlés alelnökének meg lehet választani valakit a távollétében is. Ám az alig­ha hihető, hogy a protestáns tanárok haladó, polgári de­mokratikus érzelmű s 1848. szeptember elsején kelt nyi­latkozatát is valahogyan tá­volról írta volna alá Szigeti Warga Jáijos. Márpedig alá­írta, miként az olvasható is a Kossuth Hírlapja című újság­ban. Amiből az következik, hogy az önéletrajz, melyet Szigeti Warga János az önkényura- lbm éveiben írt, nem az a meg­bízható forrás, melyre a tör­ténetírás támaszkodhatna. Farkas Péter Veretlen csapatok Teremkézilabda Toldi Kupa Tovább emelkedett a mérkőzések színvonala Hat mérkőzést játszottak a Toldi-sportcsarnokban a te­remkézilabda Toldi Kupa mér­kőzéssorozat harmadik játék­napján. A színvonal tovább javult, s mindhárom körösi együttes veretlen maradt e na­pon. Férfi mérkőzések: Nagykő­rösi Kinizsi—Albertirsai MTVSK 32-25 (14-11). Körösi­ek: Szondy — Bóna (8), Deák (7), Gaál (2), Budai (5), Mát­rai, Tóth F. (2), Kerny (1), Dobnik, Vilcsák (2), Lázár, Konrád (5). A körösiek jó já­tékkal biztosan győztek, de több potyagólt is kaptak. Karatetétien öregfiúk—Nk. Toldi DSK 25-25 (12-11). Tol- disok: Orell (1) — Farkas (6), Scheidl (5), Oláh, Forró, Gál, Nagy (4), Németh, Csányi, Holló (9), Szabó. A toldis fiúk nagyon jól küzdöttek rutino­sabb ellenfelükkel szemben. A körösiek e mérkőzést megóv­ták, mert a karaiaknál egy KÖZGÉP-es sportoló is szere­pelt. KÖZGÉP (Cegléd)—Tisza- kécskei KSK 25-23 (11-11). A férfi A-csoport állása: 1. KÖZGÉP (Cegléd) 4; 2. Kecs­keméti MFSC 4; 3. Lajosmi- zsei VÍZGÉP KSE 2; 4. Tisza- kécskei KSK 0; 5. Szovjetek 0 ponttal. A férfi B-csoportban: 1. Nk. Kinizsi 4; 2. Abonyi TSZ SK 2; 3. Albertirsai MTVSK 2; 4. Karatetétien öregfiúk 1; 5. Nk. Toldi DSK 1 ponttal. Női találkozók: Nk. Toldi DSK—Lajosmizsei VÍZGÉP KSE 19-16 (9-8). Körösiek: Serfőző — Varga, Spenger (2), Kpvács (8),'Győri (4), Szakái, Bóbis (3), Horváth, Etlényi, Ali, Bencze (2). A toldis lá­nyok jól, technikásán, szépen játszottak és megérdemelten győzték le a Bács-Kiskun me­gyei felnőtt egyesületi bajnok­ság ötödik helyezettjét. Soltvadkerti TE—Ceglédi VSE I. 12-7 (5-2), Soltvadkerti TE—Lajosmizsei VÍZGÉP KSE 24-8 (17-0). A vadkertiek ezzel már elnyerték a kupát. A jelenlegi sorrend: 1. Solt­vadkerti TE 8; 2. Nk. Toldi DSK 4; 3. Lajosmizsei VÍZ­GÉP KSE 2; 4. Ceglédi VSE I. 0; 5. Ceglédi VSE II. 0 pont­tal. Természetjárás A Nagykőrösi Kinizsi 17 természetjárója Budapesten és környékén járt autóbuszos, gyalogos országjáró túrán. Mű­emlék épületeket néztek meg, majd felkeresték Pilis- csabát, Zsámbékon pedig meg­nézték az érdekes, egyedülál­ló lámpamúzeumot. Monornál rövid erdei sétát tettek. A Pilis hegységi megyei diáktúrára nem mentek el a körösi ODK-sok, de annál többen voltak Cegléden, a me­gyei diák városismereti ver­seny első fordulóján. Váro­sunkból 4-4 gimnáziumi és toldis, valamint 2 szakmun­kásképzős. csapat volt ott. Elég jól szerepeltek: 59 fel­adatot kellett megoldaniuk, majd felkeresték a szomszéd város műemlékeit, szobrait, a Kossuth-múzeumot és a refor­mátus templomot. Eredmény- hirdetés csak később lesz. Hétfői sportműsor Sakk Művelődési központ, 17 óra: Konzervgyár—Gimnázium és NEFAG—Nyársapát, városi felnőtt csapatbajnoki mérkő­zés. S. Z. SÜNHÁf A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délelőtt 10 órakor, Mátyás király juhásza. Vuk-bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor, Ma­ratom Bérletszünet. üomm A kolónia. Színes, NDK bűn­ügyi film. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Diótörőfantázia. Színes szinkronizált japán báb-mese- film, fél 4-kor. Maria Braun házassága. Szí­nes, NSZK-filmdráma. (16 éven felülieknek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Viadukt. Színes, magyar— amerikai film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Egy házasságtörés következ­ményei. Színes, NDK-film, fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN 0133-2798 (Nagykőrösi Hírlap) K

Next

/
Oldalképek
Tartalom