Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

1983. FEBRUAR 12„ SZOMBAT K/imap 5 Iskolák, játszóterek, strandok Mindenütt látni a kezük nyomát Nem elégedtek meg az előírt minimummal A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat tápiószelei gyára esztéti­kus, modern épületekből, üzemcsarnokokból áll. A tisz­ta, rendezett udvar ritka lát­vány még mindig ipartele­peinken. Mi építettük — Ma már kilencszázan va­gyunk — mondja Józsa Lász­ló, a vállalati pártvezetőség titkára. A gyár építésének kez­detén csak egyetlen régi sze­relőcsarnokunk volt. Ott kezd­tük magunk gyártani az új csarnokok oldallemezeit, szer­kezeti elemeit A szerelőmun­kát is mi oldottuk meg. Ezt a ot/árat valóban a magunké­nak érezzük. Legutoljára a tanműhely készült. el, most egy kicsit várnunk kell a to­vábbi bővítésekkel, fejleszté­sekkel. Tápiószelén és Tápiógyör­gyén is a KGYV szocialista brigádjainak segítségét emlí­tették a tanácsi emberek, ami­kor a községfejlesztés érde­kében végzett társadalmi mun­káról beszéltünk. Farmoson, Tápiószentmártonban szintén találkoztam az itteniek mun­kájának eredményével. — Hogyan tudnak ennyi he­lyen segíteni ? — Dolgozóink a környező községek lakói. Valamennyiünk érdeke, hogy elősegítsük kör­nyezetünkben a gyermek- és szociális intézmények fejlesz­tését. Munkatársaink szép számmái veázhék 'részt "a/'köz- ségek tanácsi testületéinek,' tö­megszervezeteinek munkájá­ban is. Így közvetlenül értesü­lünk róla, hogy hol, mire len­ne szükség. Huszonnyolc szo­cialista brigádunk tavaly 8700 munkaórában segített a közeli iskolák, óvodák és más intéz­mények építkezésein. Készítet­tünk autóbuszvárókat is a kö­zeli falvakban a tanácsok ál­tal vásárolt anyagból. A sze­lei új iskola befejezése után most Farmosra szállítunk ke­vert betont. A járási rendőr- kapitányság közlekedési al­osztályának vezetője nemrég mondta, hogy még öt község­ben nincs KRESZ-park. A már meglevők táblái nálunk ké­szültek, sok helyen részt vet­tünk a parkosításban és az útépítésben is, segítünk majd másutt is KRESZ-parkot léte­síteni. A Műszaki haladásért bri­gád vezetője, Bakó Kálmán az idei legnagyobb munkáról, a tápiószelei tornacsarnokról be­szélt — Szocialista szerződést kö­töttünk a tanáccsal, a torna- csarnok építésére. így sem könnyű előteremteniük a szük­séges összeget, hiszen csak az acélszerkezeti elemekhez más­fél millió forint értékű alap­anyagot kellett beszerezniük. A mi brigádunk koordinálja a munkát szervezzük a külön­böző szakmák között az együttműködést, gondosko­dunk a szállításról, szerelésről. Az alapbetonba kerülő lehor­gonyzó szerkezet már kint van az építési területen. Nagy Imre és munkatársai a November 7. lakatoshrigád- ból szintén a tornacsarnokhoz készítenek elemeket, ők vállal­ták a tartóoszlopok legyártását. Ez az egyetlen felajánlás ele­gendő lenne a szocialista bri­gád tagjai számára az előírt évi 25 társadalmi munkaóra teljesítéséhez. Azonban nem elégszenek meg ennyivel, — Minden évben akad egy­két óvoda, vagy iskola a kör. nyéken, ahová hintát, mászó­kát vagy egyéb játszófelszere­léseket készítünk — így Nagy Imre. — Ezek alkalmi felada­tok, de van állandó vállalá­sunk is. Az abonyi gyermek­nevelő otthonban patronálunk .egy fiúosztályt, ötödikesek, 1 szükségük van "már‘arra, hogy he csak az intézet nődolgozói foglalkozzanak velük. Nem­sokára farsangra várnak min­ket, tavasszal pedig szerve­zünk nekik egy autóbuszkirán­dulást. Biztos utánpótlás — A nehéz fizikai munka s a család mellett hogyan tud­nak ennyi mindenre időt sza­kítani? — Nehezen. A legnagyobb gondot az okozta egy időben, hogy sokat kellett túlóráz­nunk, mert az üzem munka­erőhiánnyal küszködött. Akko­riban bizony fárasztóak vol­tak a többletfeladatok. — Van utánpótlás? — Minden községben, aho­vá meghívtak bennünket, hogy munkánk elismerése­képpen oklevelekkel és em­lékplakettekkel jutalmazzák meg a brigádot, beszéltünk ró­la, hogy jó szakmát tanulhat­nának nálunk a gyerekek. Lassan már sikerült is fel­tölteni környékbeli fiatalok­kal a helyeket. A frissen vég­zett acélszerkezeti lakatosok, hegesztők, villanyszerelők ha­mar beletanultak az üzemi és a társadalmi munkákba egy­aránt — A. környék közművelődé­sében is aktivan részt vesz­nek brigádjaink — így be­szél Józsa László párttitkár. — Az üzem szociális létesítmé­nye és programjai egyaránt kulturált szórakozást nyúj­tanak dolgozóinknak és a kör­nyék lakóinak. Összekovácsolódtak — A brigádok a társadalmi munka során is összekötik a kellemeset a hasznossal. A járásban összesen két helyen van strand, Tápiószentmárton­ban és Tápiógyörgyén. Mind­két helyre mi szállítottuk és szereltük fel az öltözőket. Munka után jutott idő für­désre, napozásra, lecsófőzésre is. így koiácsolódtak össze a brigádok a közös munkában, szórakozásban. Tápiógyörgyén pedig elkezdődött a szervezett úszásoktatás, ma már nem ke­rül ki gyerek úgy az iskolá­ból, hogy ne tudna úszni. Köz­tük sok munkatársunk gyer­meke is élvezi a vizet, máso­ké a KRESZ-parkban tanul meg közlekedni, vagy esetleg a papa által készített hintára ül. A tápiószelei tornacsar­nokban pedig — reméljük — együtt láthatjuk valamennyi­ket nemsokára. Márvány! Agnes Arcok a mezőgazdaságból Tapasztalataim most kamatoznak Ülök a kopottas faszéken, s vázolom jövetelem célját, az őszülő-gyérülő hajú embernek, ö szabódna, szívesen elháríta­ná kérésemet, több ötlettel is előhozakodik, mondván, nála érdemesebb ember is található a gazdaságban. Aztán, amikor érveimet sorolom, elismeri, így igaz, így történt. S szinte már észrevétlenül vall életéről, a munkában töltött hétköznap­jairól Csányi József, a nagy- kátai Magyar—Koreai Barát­ság Termelőszövetkezet főága- zatvezetője. r Uj vezetőség — Az éjjel arra ébredtem, hogy az egész jobb karom el­zsibbadt. Utána csak forogtam az ágyban, és arra gondoltam, hogyan tehetnénk rendbe a gazdaság szénáját. Mert ugye a közgazdasagi szabályozók ránk is vonatkoznak. Minket sem került el a növényvédő szer, a műtrágya, a gépek ár­emelkedése. Nagybácsi sincs, aki kihúzzon bennünket a baj­ból. Gondjainkat nekünk kell megoldani. A határ sajnos ne­hezen adja az áldást. Ha aszály van, akkor a homokon sül ki a gabona, ha eső hull, a jobb föl­deket lepi el a víz. kipusztítja a növényt. De a szikes terület­nek is bőviben vagyunk. Leg­nehezebb mégis az, hogy na­ponta bizakodást kell csöpög- tetni az emberekbe. Nem sej­tik, hogy néha még én is két­ségbe esem. — A Gödöllői Tangazdaságból kerültem még 1963-ban a naprkátai Kossuth Termelő- szövetkezetbe. A másik szom­szédvárral. a Magyar—Koreai Barátság Tsz-szel 1977-ben egyesültünk. A házassággal, mint az általában lenni szo­kott — a jó és a rossz együtt­jár. Az egyesülés után két évig bírtam a hajszát, utána bead­tam a kulcsot. Idegileg telje­sen kiborultam, könnyebb be­osztást kértem. Tavaly feb­ruárban nagyot fordult a vi­lág, új vezetőség került a gaz­daság élére. Azóta ismét fő- ágazatvezető vagyok. Szívesen dolgozom az újakkal. Meliorálni akarunk Ez a tsz ma nem is hason­lít a három év előttihez. Pe­dig azóta már rátettek néhány lapáttal a közgazdasági szabá­lyozókra, mégis az egyetértés, a jó összhang átsegít minden nehézségen. A veszteséges ága­zatokat fokozatosan felszámol­juk, olyan növények termesz­tését iktatjuk be a vetésfor­góba. ami leginkább megfelel adottságainknak. Az alaptevé­kenység mellett tervezzük a melléküzemágak fejlesztését. Meliorálni szeretnénk terüle­teinket, amihez 60 millió forint körüli összeg kell. Ehhez vi­szont külső segítségre is szük­ségünk lenne. — De hát mit sorolom? Annyi munka, törődés, re­ménykedés után a tavalyi gazdálkodásunk eredményé­től sem vágja hanyatt magát az ember. Mi viszont nagyon nehezen izzadtuk ki a 12 mil­lió forintos fedezeti összeget Állandó önképzés — Apró .vigasz, e lépések nélkül már ki sem látszanánk a veszteségből. Most még in­kább a meliorációba kapaszko­dunk, hiszen többet is tudná­nak ezek a földek. Sok munká­val a maximumot csiholjuk ki, de 1974—76—80-ban minden igyekezetünk kevésnek bizo­nyult. A belvíz teljesen tönk­retette a termést. Végül is miért panaszko­dom? Az irányító szervek elis­merik munkánkat, támogatják törekvéseinket. Van két szép gyermekem, saját házam, a munkámért pedig megkaptam a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Magamnak is sokszor fölteszem a kérdést. Mit akarok még? Mindent, ami ■ nekem jó megélhetést, a gaz­daságnak pedig tisztes nyeresé­get hoz. Állandóan az a gon­Nagyobb termés Palántavédőszer Csökkenti a párolgást, így a száraz időjárás esetén is meg­védi a kiszáradástól a bele­mártott palántákat és a vele bepermetezett növényeket a Magyar Ásványolaj és Föld­gázkísérleti Intézetnél kifej­lesztett újdonság, a Phytowax. A petrolkémiai iparban elő­állított anyagokból készülő paraffinviasz emulzió kiváló hatását az elmúlt évek kí­sérletei már egyértelműen be­bizonyították: alkalmazásával a paradicsom-, a paprika- és a dohány földeken nyolc-tíz százalékkal nőtt a termésho­zam. A Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet üze­mében rpintegy ötven tonná­nyit gyártanak belőle a tavaszi palántázásokhoz, gondolnak a kistermelőkre is: spray formá­jában és 130 grammos csoma­gokban is árusítják majd a szert. ízes hurka disznótorra A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet sertésfeldolgozó üze­mében évente több mint negyvenezer sertést dolgoznak fel töl­teléke» és füstölt árunak. Ilyenkor a hurka- és a kolbászkészí­tés ad sok munkát a feldolgozó üzemnek. Képünkön: készül a májas hurka. Az első jelek is kedvezőek Beszélgetés Raffay Bélával, a ráckevei járási hivatal elnökével, a KDIB elnökségének tagjával Egy esztendeje annak, hogy jogilag megszűnt a Duna két nevezetes tájegységének fejlesztésével foglalkozó társadalmi szervezet, a Ráckevei- (Soroksári) Duna- ági és a Dunakanyar Intéző Bizottság. De nem azért, mintha a lelkes emberek munkájára továbbra már nem lett volna szükség. Ellenkezőleg: a cél az volt, hogy ha­tékonyabban, az anyagi lehetőségeket -jobban, szaksze­rűbben felhasználva munkálkodhassanak a két üdülő­hely fejlesztéséért. Annak idején akadtak olyanok, akik attól féltek, hogy az összevonás eredményeként csökken a helyi üdülő­helyi intéző bizottságok önállósága, kevesebb fejlesztés­re nyílik majd lehetőség. S akadtak, akik annak sem örültek, hogy a tanácsokkal együttműködve kell a ren­delkezésre álló pénz sorsáról dönteni. Röviden összefoglalva így sommázható az ok, ami miatt Raffay Bélát, a ráckevei já­rási hivatal elnökét, a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság elnökségének tagját arra kér­tük: válaszoljon, vajon indo­kolt volt-e a pesszimizmus? A tények ereje — Nem mondhatjuk, hogy a félelmek teljesen alaptala­nok voltak. Mindenféle szer­vezeti változás — jól tudjuk az élet más területeiről — át­menetileg hozhat visszaesést a munkában. Meg kell ismer­dolat kínoz, vajon minden le­hetséges lépést megtettem-e? Lehet, ha ekkor vagy akkor másként csinálok valamit, ta­lán jobb lett volna? Nekem ugyanis nem adatott meg, hogy elvégezzem az agráregye­temet. A váci mezőgazdasági technikum befejezéséig olyan simának tűnt minden. Még a Gödöllői Tangazdaságban is tudtam időt szakítani a tanu­lásra. Mikor a nagykátai Kos­suth Tsz-be kerültem, minden megváltozott. Ha kellett, 17— 18 órát dolgoztam naponta és sajnos kellett. A szövetkezet gazdálkodásában 5 miliő fo­rintos hiány mutatkozott. Ezt 1971-re 18 milliós nyereségre változtattuk. Nekem meg köz­ben el kellett búcsúznom az egyetem levelező tagozatától. Mikor ismét folytathattam vol­na tanulmányaimat, addigra tpeg felettem járt el az idő. Maradtak a tanfolyamok és az állandó önképzés. — Itthagyhatnám az egészet, elmehetnék mondjuk, szakta­nácsadónak, de nem szeretem az aktatáskás vándormadara­kat, az örökké megfutamodó- kat. Az évek során annyi, csak itt hasznosítható tapasztalatot gyűjtöttem össze. Ez most ka­matozik. Ha jól meggondolom, az állandó szorítások ellenére sem rosszak az esélyeink. Nem lehet igaz, hogy a sokadik kí­sérletünk sem hoz majd ered­ményt. Ritka jelenség, hogy minden esztendő egvszerre hoz rossz időt és szigorúbb terme­lési feltételeket. Reméljük, e kettő az elkövetkező években is ritkán esik majd egybe. Bóna Zoltán kednd az új lehetőségekkel és adottságokkal, s mindez idő­be kerül. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy néhányan szemé­lyes presztízsüket féltették, úgy gondolták, hogy az új helyzetben már nem számí­tunk rájuk. Most rögtön ki kell jelentenem, hogy ezek az elképzelések alaptalanok vol­tak. Az átszervezés mindenek­előtt az üdülők, a víkendház- tulajdonosok érdekeit szolgál­ta. — Annak idején a tamás- kodók arra hivatkoztak, hogy az új körülmények között nem lesz mód helyi kezdeménye­zésre, s ha akad is ilyen, nem kapnak majd hozzá támoga­tást. — Nemcsak akikor, most is akadnak, akik ezt próbálják bizonygatni. De a tények mást bizonyítanak. Ami a szervezet kialakítását illeti, rendben és gyorsan alakultak meg az új üdülőhelyi tanácsi bizottságok, amelyeknek két társelnöke van. Az egyik a községi ta­nács valamelyik tagja, a má­sik az üdülöcsoport megbízott­ja. Megemlíteném, hogy az el­múlt esztendőben fokozott fi­gyelmet fordítottunk e bizott­ságok munkájára, s most, az év elején átfogóan értékeljük a tapasztalatokat. Társadalmi munka — Végül is az a döntő kér­dés, gazdagodtak-e, gyarapod­tak-e az üdülőhelyek? — Mi, az üdülőhely fogalma alatt nem csupán a víkend- házas övezeteket értjük, ha­nem magukat az üdülőhelyi községeket is. Elmondhatom, szinte minden lakóhelyen van valami újdonság: utak, köz­művek épültek, javult a ke­reskedelmi ellátás, sok helyütt az üdülőhelyek, a telkek jogi rendezésében is sikerült előre­lépni. Ezért az üdülőhelyek tulajdonosai és a községek la­kói — mindenekelőtt társadal­mi munkával — is sokat tet­tek. Jól példázza ezt, hogy minden korábbi rekordot meg­haladóan tavaly kis híján 82 millió forint volt a ráckevei járásban a társadalmi munka értéke. — Mi szolgálta ebből a va­lóban tekintélyes összegből az 1 üdülőközösségeket? — Szigetszentmártonban, Szigethalmon, Ráckevén egy­aránt sokat fáradtak az üdü­lők környezetük szépítéséért, gazdagításáért. Szigefcszent- mártonban például a 18 mil­lió forint értékű társadalmi munkából 16 millió forint a nem állandó lakosokra esik. Feltöltötték a Csupics-sziget mocsaras részeit, utat készí­tettek, 165 méteren biztosítot­ták a partvédelmet. Ugyan­csak itt építettek maguknak autóparkírozót, sportpályát, a gyerekeknek játszóteret. Szi­gethalmon majd kétmillió fo­rint értékű út, járda és sport­pálya készült E sorba azon­ban beillenék még sok más település is. — Milyen szerep jutott * tanácsoknak mindebből? — Egyfelől a szervezéssel, másrészt több helyen adtunk anyagot, szakértőt, munkave­zetőt. Jó példája ennek az együttműködésnek Sziget&zeat- miklós, ahol a tanács műsza­ki ügyintézője társadalmi munkában készítette el az üdülőterület vízhálózata bő­vítésének terveit, vagy Duna- varsány, ahol maga a tanács építette meg a parthoz vezető bekötő utat. Megemlíteném, hogy a KÖzép-Dunavidéki In­téző Bizottság tavaly több mint 4 millió 300 ezer forin­tot fordított hasonló célokra a ráckevei Duna-ágban, s ez az összeg várhatóan az idén sem lesz kevesebb. E pénzből — többek között — Délegyházán sátorverőhely, Tökölön, Duna- harasztin út épült, Ráckevén pedig szemétszállító autót vá- sárolh'áttak. Idén ugyancsal? ebből a támogatásból jut a strandok, parkok, a közvilá­gítás fejlesztésére. Összehangolt fejlesztés — A ráckevei Duna-ágban két területi bizottság is mű­ködik. Hogyan képviselik az üdülők érdekeit? — Legalább olyan jól, mint. korábban, sőt, a két bizott­ságnak közös, főhivatású tit­kára is van Bezzeg István sze­mélyében. Feladata, hogy a tanácsoknál, egyéb hivatalok­ban járjon el az üdülőterüle­tek éredekében. — összefoglalva beszélgeté­sünket: jól járt-e a ráckevei Duna-ág az új szervezettel? — Véleményem szerint, igen. Céltudatosabb, a helyi lako­sok és a vendégek érdekeit egyaránt figyelembe vevő, ősz- szehangolt fejlesztő munka kezdődött. Ennek első jeleli már idén is tapasztalhattuk, igazi gyümölcse azonban a kö­vetkező esztendőkben érik be. Ennek érdekében most átfogó, minden településre kiterjedő vizsgálat kezdődött az üdülő­helyek állapotáról, a közleke­dési, kereskedelmi helyzetről, a parkokról, sportlétesítmé­nyekről. Ha az adatokat össze­sítjük, elkészíthetjük a legsür­gősebb teendők ütemtervét. Csulák Andráa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom