Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

g 1983. FEBRUÁR 9.. SZERDA ■ VízEK PARTJÁN _ HORGÁSZBOTTAL A hó alatt hízhat a jég í Az elmúlt két hétben egészen a mögöttünk lévő hét ^ végéig szinte a megye minden részéből biztató hírek ér- £ keztek a horgászhírlánc segítségével. Fogták a pontyot % a Kis-Dunán, Százhalombattán, Cyömrön és Gombán. !; Délegyházán is akadt egy-egy bátortalan húzás, de ott $ a tilalom kezdetéig inkább a csukázók értek el szép si- £ kereket. A kedvező időjárás tapasztalhatóan megzavar­ni ta halainkat. Most valóban beigazolódott, hogy a tógaz- 4 daságoktól vásárolt pontyok nem vermelnek el. Sőt! ? Kapókedvüknek nemegyszer bizonyítékát is adták s $ jó reflexű horgásznak kellett lennie annak, aki a viz g felé induló botját meg akarta menteni. I — rp T=r .........V. ; 1I Z NAP . I Rendeletéiből! Ä hitelpolitika Irányelvedről a 421/1982. MNB. sz. közle­mény intézkedik, amely a Pénzügyi Közlöny 19. számá­ban jelent meg. A tanácsi házkezelési szer­vek gondozásában lévő állami ingatlanokkal kapcsolatos la­kóházjavítási munkákról a 14/1982. ÉVM—PM. számú együttes utasítás megjelent az Építésügyi Értesítő 1983. évi 1. számában. Az ipari takarmányok elő­állításáról és forgalomba ho­zataláról a Magyar Közlöny 2. száma tartalmazza az 1/1983. (I. 19.) MT. számú ren­deletét. A növény- és állatfajták ál­lami minősítéséről ugyancsak a Magyar Közlöny 2. számá­ban jelent meg a 2/1983. (I. 19.) MT. számú rendelet. A vízirendészeti és víziköz­lekedéssel kapcsolatos rend­őri feladatok ellátásáról a Ma-, gyár Közlöny 4. számában je­lent meg a 2/1983. (II. 1.) BM. rendelet. A fagylalt előállításának és forgalomba hozatalának köz­egészségügyi szabályairól ki­adott 1/1983. (II. 1.) Eü.M— Bk.M. sz. rendeletét ugyanitt találják meg az érdekeltek. Jogi tanácsok A szolgálati idő beszámításáról — Mikor kap társadalmi biztosítást az egyéni gazdálkodó? O Milyen esetben vehetők szolgálati időnek a háztartási alkalmazottként eltöltött évek? Háztartási alkalmazottként 1975. július 1. előtt munkavi­szonyban eltöltött idő abban az esetben számít szolgálati időnek, ha a munkáltatójánál lakó háztartási alkalmazott munkaideje legalább heti 30 óra volt. Bejáró háztartási al­kalmazottnál pedig akkor, ha ugyanannál a munkáltatónál hetenként legalább 30 órát dol­gozott, és munkaviszonya meg­szakítás nélkül legalább 30 na­pon át fennállott Az 1944. július előtt háztar­tási alkalmazottként munkavi­szonyban töltött idő csak egy­korú okiratbizonyíték vagy helyszíni vizsgálat alapján ve­hető figyelembe. A háztartási alkalmazott 1975. június 30 utáni ideje ab­ban az esetben számít szolgá­lati időnek, ha munkaideje ugyanannál a munkáltatónál — akár nála lakott, akár be­járó volt — a heti 24 órát el­érte. Mindenki érdekében A gombamérgezések ellen Az egészségügy területére vonatkozik az a miniszteri rendelet, amelyet a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról adtak ki. Ez rész­letes előírásokat tartalmaz az­zal kapcsolatban, hogy hol, milyen körülmények között szabad gombát termeszteni, forgalomba hozni, feldolgozni. A piaci gombaárusítás ellen­őrzésére és az árusítási enge­dély kiadására a rendelet sze­rint a piac területén a teljes nyitva tartási idő alatt szak­ellenőr működik, akiről a ke­reskedelmi hatóság köteles gondoskodni. A lakossági gom­ba-szaktanácsadás hétvégi és munkaszüneti napokra törté­nő megszervezése — amely a helyi igények figyelembevéte­lével történik —, a megyei ta­nácsok egészségügyi szakigaz­gatási szerveinek feladata. Ingatlanközvetítő OTP A pénzügyminiszter a közel­múltban kiadott egy másak közérdekű rendeletet is, amely az Országos Takarékpénztár, ingatlanközvetítő tevékenysé­gét szabályozza. Eszerint a jövőben tehát már az OTP is foglalkozhat ingatlanok közve­títésével. Mégpedig úgy, hogy személyi tulajdonban álló in­gatlanokat vásárolhat értéke- sítés, tartós használatba adás és csere céljából egyaránt. Le­hetőség lesz arra is, hogy az OTP — ha erre megbízást kap —, lebonyolítsa az ingatlanok adásvételét, s bizományi szer­ződés alapján ingatlan adásvé­teli szerződéseket is köthet. Fontos tudnivaló, hogy a meg­bízásból lebonyolított ingatlan adásvételeknél a közvetítés díjazása tekintetében az OTP a felekkel szabadon állapod­hat meg. Remélhető, hogy ez a rendelet is hozzájárul a la­kásmobilitás fokozásához, a lakáscserék ösztönzéséhez. A munkáltatónak vele egy lakásban lakó és háztartásá­ban foglalkoztatott gyermekét, unokáját, szülőjét, nagyszülő­jét és házastársának ezeket a rokonait csak abban az eset­ben lehet a szolgálati idő szempontjából ház,tartási al­kalmazottnak tekinteni, ha a hozzátartozó munkaszerződés alapján dolgozik a háztartás­ban, és a rokkantsági nyug­díjhoz a munka felvételének az időpontjában betöltött élet­kora szerint szükséges szolgá­lati időt már más munkáltató­nál megszerezte. Ez utóbbi fel­tétel alól a munka kezdetekor (tehát nem' a nyugdíjazáskor!) a társadalombiztosítási bizott­ságtól mentesítést lehet kérni. Háztartási alkalmazottnak tekintik azt is, akit családnál a gyermek nevelőjeként fog­lalkoztattak. továbbá a csalá­di házban alkalmazott házfel­ügyelőt is. Nem tekinthető háztartási alkalmazottnak vi­szont az, aki munkáltatójának háztartásában és egyidejűleg ütemében (műhelyében, üzle­tében, irodá j ában, rendelőjé­ben stb.) is dolgozott. O Szolgálati időnek számít-e a szerződéses üzemeltetésű üz­let vezetőjeként eltöltött idő? Szolgálati időnek számít az az idő, az 1981. január 1-ével hatályba, lépett rendelkezések szerint, amely alatt a biztosí­tott a vállalattal (szövetkezet­tel) kötött szerződés alapján az ún. szerződéses üzemelteté­sű üzlet (egység) vezetőjeként dolgozott. Mezőgazdasági' szö­vetkezeti tagnál munkanapnak számít az a nap, amelyen a szerződéses üzemeltetésű üzlet (egység) vezetőjeként az üzle­tet (egységet) üzemelteti. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál tehát a szóban levő üzlet (egység) vezetőjeként el­töltött idő a mezőgazdasági szövetkezeti tagokra, az egyéb üzletvezetőknél pedig lényegé­ben a munkaviszonyban álló dolgozókra, illetőleg az ipari szövetkezeti tagakra vonatkozó szabályok szerint számít szol­gálati időnek. Az előbbiektől eltérően a magánkereskedők szolgálati idejének a számítására vonat­kozó szabályok az irányadók arra, akinek az állami válla­lat a kiskereskedelmi, illető­leg vendéglátóipari üzletét bér­be adja, vagyis aki az üzletet bérleti jogviszony1 alapján üze­melteti. Állami üzlet (bolt) bérbe adására egyébként már 1972-töl lehetőség volt a 6/1972. (III. 16.) Bk. M. számú rendelet szerint. E rendeletet módosította (korszerűsítette) az 1980. szeptember 30-án ha­tályba lépett 16/1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet. A szerző­déses üzemeltetést viszont csak az 1981. január 1-én hatályba lépett 38/1980. (IX. 30.) Mt. sz. rendelet tette lehetővé. Ennek végrehajtását a 14/1980. (IX. 30. Bk. M. számú rendelet tar­talmazza.) ® Milyen feltételek alapján Illetik meg az egyéni gazdál­kodókat a társadalombiztosítá­si jogosultságok? Az egyéni gazdálkodók 1982. december 31-ig csak anyasági segélyre- és temetési segélyre voltak jogosultak. Ez év ja­nuár 1-től azonban a jogosult­ságukat kibővítették a családi pótlékra, a nyugellátásra, to­vábbá a baleseti ellátásra is. Mivel több olvasónk fordult hozzánk ebben a témakörben tanácsért, ezúttal közöljük a jogszabályok alapján kiadott hivatalos magyarázatot. Eszerint a társadalombizto­sítási ellátásokra való jogo­sultság ez év január 1-től azt az élethivatásszerűen tevé­kenykedő egyéni gazdálkodót illeti meg, akinek a mezőgaz­dasági kistermelésből (szántó­föld) melegágyi (fóliás) nö­vénytermelés, szőlő- és gyü­mölcstermelés, faiskolai ter­mékek termesztése, állatneve­lés, méhészet, halászat, 2 éves­nél idősebb ló (öszvér) tartá­sa (hasznosítása), mezőgazda- sági gép (traktor, vontató üze­meltetése) származó jövedel­me az évi 36 ezer forintot el­éri. Ha az egyéni gazdálkodó a tevékenységét évközben kezdi meg, vagy a tevékenységét akadályozó körülmények miatt (pl. katonai szolgálat, szülés, keresőképtelenség, munkavi­szony) azt teljes éven át nem folytatta, havi 3 ezer forint át­lagjövedelem elérése alapozza meg a társadalombiztosítási jogosultságát. Ilyen esetben ezért, a 36 ezer forint helyett, arról kell nyilatkozni, hogy az átlagos havi jövedelem a 3 ezer forintot eléri. Nem vonatkozik tehát az új rendelkezések arra az egyéni gazdálkodóra, aki már nyug­díjas vagy mezőgazdasági szö­vetkezeti járadékos. M. J. J ogsegély szolgálat Az üzemi demokrácia fóruma is KILENCEDIK esztendejébe lépett az idén, januárban a szervezetszerűen működő jog­segélyszolgálat. Az 1976-ban kiadott SZOT-irányelvek is­mételten szorgalmazták, hogy mindenütt — ahol a feltételek adottak —, vezessék be. A ta­pasztalatokról beszélgettünk dr. Zsiga Lászlóval, a SZOT elnökségi és jogi osztályának vezetőjével. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek eddig is joguk volt a dolgo­zók érdekében fellépni. Erre a Munka Törvénykönyve, de maga a polgári eljárási jog szabályai is lehetőséget bizto­sítanak. Tehát nem magában a jogsegélyben, hanem a meg­jelenés formájában van új vonás. Mégpedig az, hogy szervezetté vált a dolgozók érdekeinek jogi védelme. A jogsegélyszolgálat folya­matosságát kell elsősorban biztosítani — mondotta. — Ezt elláthatja főállású dolgozó, de az is lehetséges, hogy többen közösen lássanak el egy vagy több munkahelyen akár fő­állásban, másod-, vagy mel­lékfoglalkozásban, megbízás folytán ilyen tevékenységet. Az anyagi feltételek megte­remtése a vállalat feladata. Talán ezért is akadozik néhol ennek a megszervezése. Kellő propaganda vagy a felismerés hiánya miatt még nem tuda­tosult egyértelműen, hogy a szervezett jogsegélyszolgálat az üzemi demokrácia egyik fóruma is lehet. Ezt sokszor elfelejtik a munkáltatók, ne­tán még a szakszervezet helyi vezetői is. Szórványosan arra is van példa, hogy a jogse­gélyszolgálatot teljesítő sem áll hivatása magaslatán, nem látja világosan feladatait, ösz- szemosódnak az elsődleges másiranyú vállalati feladatok­kal. Aa ilyen helyeken foga- dóóra-szerűen hoztak létre szervezeteket (pl. hetenként 2-szer 2 óra). Több helyen még ügyrendje sincs a jogse­gélyszolgálatnak, és sajnos a vállalat szakszervezeti bizott­sága sem szorgalmazza elké­szítését. Gyakori az is, hogy a vállalat belső életétől távol élő szakember látja el a jog­segélyszolgálatot, ami nem jó megoldás. HELYES TÖREKVÉS, ha olyan az ügyrendi előírás, hogy a dolgozó és a munkálta­tó közötti munkaviszonyt érin­tő vitás kérdést adott esetben — megegyezés híján —, a munkaügyi döntőbizottság, sőt a munkaügyi bíróság előtt is a jogsegélyszolgálat látja el a dolgozó képviseletét. Ám ho­gyan áll ez a gyakorlatban? Mint dr. Zsiga László el­mondta: egyáltalán nem álta­lános még, bár vannak erre jó példák. Nem örvendetes, hogy ott is- előfordulhat, ahol komoly szervezettségű jogse­gélyszolgálat működik, hogy a dolgozót a munkaügyi döntő­ibizottság előtt vagy a munka­ügyi bíróságon nem a jogse­gélyszolgálati szakember kép­viseli. Néhány, a Legfelsőbb Bíróság előtt folyó törvényes­ségi óvás ügyében, amíg a vállalatot a vállalati jogtaná­csos képviselte, addig a dol­gozó egyszál magában pró­bálta megvédeni igazát. Ez abból a szempontból jó ugyan, hogy fejlett jogtudatról ta­núskodik, de bírói, különösen ilyen magas fokú bírói szin­ten már nélkülözhetetlen a jogi szakértelem, amelyben természetesen a dolgozónak szüksége van segítségre. Kiket bízzanak meg jogse­gélyszolgálattal? Lehetőleg olyan személyeket, akik a po­litika céljait is szem előtt tartva, szakmai ismereteik és rátermettségük alapján képe­sek a dolgozók ügyeinek elin­tézéséhez érdemi segítséget nyújtani. Ilyenek lehetnek a már említetteken kívül a nkugdíjas jogtanácsosok, bí­rók, ügyészek, vagy a megyei, budapesti ügyvédi kamara ál­tal a szakszervezetek megyei, budapesti tanácsának egyetér­tésben kijelölt ügyvédek. Né­hol azonban mintha harc dúl­na a helyi ügyvédség és a szakszervezeti jogsegélyszolgá­lat között, amit persze nem nézhetünk jó szemmel. TUDNIVALÓ, bogy a vál­lalati jogsegélyszolgálatnak nem elsődleges feladata a jo­gi képviselet. Ilyet általában csak akkor látnak el, inkább munkajogi, családjogi, egyes polgári ügyekben, ha az nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel, és ha a dol­gozó arra anyagi, szociális helyzeténél fogva, vagy szak­ismerete hiányában ráutalt. Nem helyes azonban úgy meg­ítélni a jogsegélyszolgálatot, mintha az az ügyvédek zse­bébe vágó tevékenység lenne. A szakszervezeti jogsegély- szolgálatnak elsődleges fel­adata a megelőzés, a tanács­adás, a jogpropaganda, a jogi felvilágosítás, hogy a dolgo­zók minél szélesebb köre meg­ismerkedjék a jogszabályok­ban, a kollektív szerződések­ben foglalt jogokat és kötele­zettségeket. Ezt elsősorban csak a vállalattal együttélő dolgozó láthatja el. A népi ellenőrzési bizottsá­gok vizsgálata megállapította, hogy a jól kialakított jogse­gélyszolgálat révén, ahol a dolgozók hatóság előtti ügyeikben is eljárnak, csökken a munkából kieső idő, keve­sebb a váratlan szabadság kéJ rése, és a dolgozók is nyugod- tabbak, mert ügyeikben arra felkészült, hozzáértő szakem­berek járnak el elfogulatlanul és ingyenesen. IGAZI SZEREPÉT az első évek kezdeti jó tapasztalatai után, akkor tölti be ez a szak- szervezeti érdekvédelmi szol­gáltatás, ha a jogsegélyszolgá­lat, a vállalati jogtanácsos, az ügyvéd, hárman együtt, és nem egymás ellenében védik a törvényességet. Dr. Molnár József j Jégpontyok Arról persze lehet vitat­kozni, s vitatkozunk is mos­tanában, hogy jó volt-e ne­künk az eddigi tél? Sokak szerint a halaknak szükségük lenne — természetes élet­ritmusuk megőrzéséhez — a téld nyugalomra. Ráadásul ta­vaszi, nyári zsákmányainkat vámoltuk meg januárban. Mások örülnek annak, hogy gyakorlatilag egész évra kito­lódott a szezon. Ha éves je­gyet fizetünk, akkor egész év­ben foghassunk is halat — mondják. Mindkét álláspontban van igazság, ezért nehéz egyértel­műen az egyik, vagy a má­sik mellé állni. Véleményünk szerint a sportszerűség és az ésszerűség határain belül va­lóban érdemes és szabad ki­használni a váratlan lehetősé­geket is, de majd egy-egy ka- pástalan tavaszi, nyári napon se feledkezzünk meg a szinte jég alól fagott pontyainkról. Néptelen partok A hét végi fagy, majd a va­sárnap kezdődött havazás egy időre valószínűleg ismét nép- telenné teszi a partokat. Hasz­nos emlékezetünkbe idézni, hogy február 1. óta — az in­tenzíven telepített vizek kivé­telével — tart a csuka fogási tilalma. A jég — ahol beállt — még nagyon gyenge, sőt, napközben valószínűleg olvad is. Rámenni mindenképpen veszélyes lenne és tilos is. Nem árt viszont felkészülni a víz esetleges szellőztetésére, a lékelésre. Busák Nem tudni, a véletlennek, vagy szintén az eddigi jó időnek tulajdonítható, hogy az utóbbi hét elején Gyomron és Gom­bán is fogtak egy-egy 16, il­letve 18 kilogramm körüli bu­sát — pontyozás közben. Mindkét hatalmas testű — csaknem 100 centi hosszú — halnak kívülről, a farka tö­vébe akadt a horog. Tanúk bizonyítják, hogy egyik eset­ben sem lehetett szó gereb- lyézésről. A szerelés kiszedé­se közben volt a váratlan akasztás. Elgondolkoztató viszont — nyilván oka van —, hogy az esetek többségében úgy tűnik, ugyanazon a helyen akad ei a horog. Néhány teóriát már hallhattunk, olvashattunk is erről, de arra még sajnos sen­kinek nincs elképzelése, ho­gyan lehetne rávenni a busát, hogy szájával vegye fel a hor­got. Csak márciustól? Több olvasónk panaszolta hogy egyesületében csak már­ciusban adják majd ki a hor­gászáshoz szükséges okmányo­kat. Ezzel nemcsak saját vi­züktől tartják távol tagjaikat, hanem abban is megakadályoz­zák őket, hogy másutt pró­báljanak szerencsét. Az a kér­dés van-e jogc erre bárme­lyik vezetőségnek? Legjobb tudomásunk és szívünk szerint erre azt mond­juk: nincs! Egyetlen kivétel lehetséges: ha a közgyűlés ko­rábban ilyen értelmű határo­zatot hozott. Bár elgondolkod­tató, lehet-e helyeselni egy ilyen állásfoglalást? Az orsókról Ha marad a jég, a hó, ak­kor nyilván bőven lesz időnk az orsók karbantartására is. Természetesen — főleg a drá­gább, bonyolultabb szerkeze­tek esetében — inkább csak kisebb javításokról lehet szó. A tisztítást, zsírozást, olajo­zást nyugodtan elvégezhetjük mi magunk is, csak vigyáz­zunk, ne essünk túlzásba. A zsírral telitömött ház, csaknem olyan hátrány, mint a száraz. Feltétlenül nézzük meg s zsinórvezető szemet, hiszen a legkisebb bevágódás tönkrete­heti az új damilt is. Ha mód van rá, elég rajta fordítani egyet, de ha szükséges — és kapható —, inkább cseréljük ki. A fékek, csapágyak hibáit inkább szakemberrel javíttas­suk ki. Egy körlevélről Több megyénkbeli horgász­egyesület vezetői, tagsága kö­rében nagy fölzúdulást oko­zott az intéző bizottság egy bi­zonyos körlevele. Az értesítés arról szólt, hogy mivel a bu­dapesti IB tervszerű létszám- csökkentést határozott el, a MOHOSZ és a Pest megyei IB között megállapodás szüle­tett a fővárosi egyesületi tag­sággal rendelkező, de nem ott lakó horgásztársak átvételé­ről. A körlevélhez mellékeltek egy-egy névsort is az adott egyesület közelében lakó le­építeni szánt sporttársakról. Véleményünk szerint érthe­tő és jogos az egyesületeink ellenállása, hiszen hazánkban .semmiféle törvény nem írja elő, hogy mindenki csak ott lehet horgász, ahol lakik A kizáráshoz pedig nyomós ok. fegyelmi vétség bizonyítása adhat jogalapot. Köztudott, hogy megyénk egyesületei — s főleg vizei — is túlzsúfoltak. Annál is in­kább, mert a budapesti egye­sületek tagjainak többsége rendszeresen nálunk horgá­szik területi, vagy napijegy­gyei. S azokról a fővárosi sporttársakról még nem ts szóltunk, akik itt tagok, hor­gásztanyával vagy hétvégi házzal rendelkeznek a megyé-- be'. Őket pedig küldjük visz- sza Budapestre? Valószínűleg — remélhető­leg — nem ez volt a szándé­ka sem a MOHOSZ-nak, sem egyik vagy másik intéző bi­zottságnak. Épp ezért volt kár — véleményünk szerint feles­legesen és meggondolatlanul — felborzolni a kedélyeket. Értesülésünk szerint egyéb­ként az érintettek a napokban módosították — pontosították — is álláspontjukat. Ez az az eset. amikor helyénvaló és szükséges is az önkritika. Vcreszki János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom