Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-28 / 23. szám

xxvn. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ara: 1,1« forint 1983. JANUÁR 28., PÉNTEK A Szovjetunó kcRsfrukfív választ vár Új forduló kezdődött Genf ben A Szovjetunió genfi képvi­seletének épületében csütörtö­kön délelőtt megnyílt az euró­pai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalássorozat újabb fordulója. A csütörtöki nyitó találkozót nem követte sajtóértekezlet, így a forduló kilátásaira csu­pán a küldöttségvezetők Genf­­be érkezésekor tett rövid nyi­latkozatainak tartalmából le­het következtetni. A szovjet delegátus ebben leszögezte: a tárgyalások eldönthetik, hogy sikerül-e megállapodnunk az európai nukleáris konfrontá­ció veszélyének csökkentéséről, vagy ellenkezőleg, utat nyi­tunk a fegyverkezési verseny újabb szakasza előtt. A Szov­jetunió a maga részéről mesz­­szire mutató, tisztességes és értékes kompromisszumokat tartalmazó javaslatokat tett az európai nukleáris potenciál csökkentésére. A múlt év de­cember 21-én ismertetett szov­jet javaslatban foglaltak reá­lis lehetőséget kínálnak a genfi megegyezésre — mon­dotta Kvicinszkij nagykövet. Az amerikai küldöttség ve­zetője azt hangoztatta, hogy a tárgyalások folytatásának őszinte szándékával érkezett a svájci konferenciavárosba. OLDALAK Pályázatot hirdettek a Dunakanyar egyik ékessége, történel­münk gyakori helységsze­replője, Visegrád rendezé­si, fejlesztési tervére. Bizo­nyos, a május végén lejáró határidőig nem könnyű fel­adatokat kell megoldaniuk a pályázni kívánó tervezők­nek, hiszen nemcsak a tör­ténelmi romterületek köz­vetlen összeköttetését kell javaslatként kimunkálni­uk, hanem például azt is, miként kapcsolódjanak ezek a kialakítani kívánt idegenforgalmi centrumhoz, a településre zúduló cél­forgalom — ami nemcsak tavasztól őszig, hanem télen is jelentős — ésszerű rend­je milyen intézkedésekkel érhető el. Van az ilyen fejlesztő­­munkának ezernyi olyan, részletnek látszó eleme, amelyet könnyen szem elől lehetne téveszteni, ám nem szabad, mert az a telepü­lés holnapja szemszögéből végzetes hibának bizonyul­na. Itt van például a köz­művek ügye, amiről a pá­lyázatot meghirdető szer­vek egyikének vezetője, a parkerdő gazdaság igazga­tója — aki a településnek, két másikkal egyetemben, megyei tanácstagja — azt mondja, ami az egyik ol­dalon örvendetes fejlődés, az a másikon gyakran vá­lik gonddá. A természetes­ként kínálkozó illusztrációk legelsőbbje a vezetékes, közüzemi vízszolgáltatás kedvező kiépítettsége, s ve­le szemben a szennyvizek elvezetésének gondja, azaz a közcsatorna-hálózat és a lakások, az állandó jellegű nyaralók összeköttetése. Idén a meglevő hálózat to­vábbi két kilométer hosz­­szúságú vezetékkel bővül, s mert a csatornaépítés o legdrágább közműfejlesztés, a haladást tekintélyesnek tarthatjuk, még akkor is, ha tudjuk, a lakások döntő ré­sze továbbra sem lesz ré­szese — persze, a házi de­rítőkről ne feledkezzünk el, amik a környezet óvásában azért nem jelentéktelen szerepet töltenek be — en­nek a fontos szolgáltatás­nak. Fontosságát ugyanis az adja, hoev a vízminőség egyre inkább összetüga te­­leviiléseken, területrésze­ken azzal, mi. hogyan tör­ténik a szennyvizekkel. Ha most ennek tudatá­ban nézzük az egyik oldalt, azaz azt, hogy — például — a megvei tanácstag kén­viselte települések közül Dunaboodánvban meg a vízvezetékhálózat bővül, akkor, a m.ár.ik oldalra gon­dolva. ne bólintsunk öröm­mel a haladásra, a gyara­podásra? A két kilométer hosszúságú vízvezeték­szakasz Bogdányban, ahol korántsem olyan kedvező a kiépítettség1, mint Visegrá­­don, lényeges eleme lesz az ellátottság javításának, te­hát nem akadhat olyan bá­tor ember, aki — sem itt, sem más településen — azt mondhatná a vízre várók­nak, várjanak továbbra is, majd ha lesz csatornázás, akkor lesz vízvezeték-bőví­tés is. Van egy ésszerű, célszerű sorrendje a fej­lesztéseknek — minden tí­pusú fejlesztésnek —, s mert a lakossági igény, a­­mindennapos szükséglet előbbre sorolja a vizet, mit az elhasznált víz elve­zetését, kétségtelen, az előbbit kell kielégíteni. Van azonban más valami is, ez pedig az ésszerű, célszerű sorrendek érvényesíthetősé­gének határa, az a pont, ahol e sorrendek már nem érvényesek, megváltoznak, mert előnyök és hátrányok viszonya megfordul, az elő­nyök igazolhatatlanná vál­nak a hátrányok riasztóan növekvő törhege miatt. Né­hány megyei település, ami a víz és a szenyvíz viszo­nyát illeti, ennél a határ­értéknél táncol. Nehezen érti meg a la­kosság az egyik meg a másik oldal szoros összetartozását egy-egy fej­lesztési ügyben, illetve a fejlesztések visszafogásá­ban, arányaik egészségeseb­bé tételében, mert — s ha tetszik, ha nem tetszik, ezt objektív tényként kell tu­domásul venni — az embe­rek számára mindig az a legfontosabb, az a leglénye­gesebb, ami a legközvetle­nebbül érinti hétköznap­jaikat. Kevesen vannak még — de már vannak — az olyanok, akik fölismerik, végső sqron, a dolgok ösz­­szegeződésekor, az ő hét­köznapjaik sem függetle­nedhetnek a település, vagy éppen a régió egészének ha­ladásától, azaz bármennyire is kívánatos lenne valami az ő, néhány, néhányszor tíz család számára, a sokszor tíz család érdeke, vagy ép­pen a régió lakosságának érdeke megálljt mondhat. Ennek a fölismerésnek — az ilyen összefüggések föl­­ismertetésének — egyre nagyobb szerepe lesz a te­lepülés- és területfejlesztés­ben, mert a viszonylag egy­szerű bővítések, gyarapítá­sok időszaka befejeződőben van. annál inkább előtérbe kerülnek a sokszoros, köl­csönhatásokat hordozó teen­dők. Nem könnyű belátni, de tény: az egyik meg a másik oldalon is mi állunk. Mészáros Ottó Az amerikai diplomata konst­ruktív válasz nélkül hagyta a legújabb szovjet kezdeménye­zéseket és helyette — diplo­máciai megfogalmazások mö­gé rejtve — jelezte: egyelőre nem változott az amerikai tár­gyaló küldöttség korábbi ál­láspontja, Washington tovább­ra is az úgynevezett nulla­megoldást szorgalmazza. Nitze megjegyezte még: „a nulla­megoldást kiinduló pontnak tekintjük, de kerülni igyeke­zünk minden merevséget, nyi­tottak kívánunk maradni a további javaslatok előtt”. A-genfi tárgyalások újra­kezdésének előestéjén számos állásfoglalás hangzott el. Az Olasz Kommunista Párt nyilvánosságra hozta vezetősé­gének a béke és a leszerelés kérdéseiről január 20-án elfo­gadott határozatát. Az új nukleáris fegyverrend­szerek terjedése, mennyiségi és minőségi változása hamaro­san olyan szintet érhet el, ami­kor már lehetetlenné válik az ellenőrzés — állapítja meg az OKP határozata, majd leszö­gezi, hogy a veszély érzékelé­sével egyidejűleg növekedett az a cselekvési szándék is, amely a békemozgalmak révén fel akarja tartóztatni a fegy­verkezési versenyt. Az Olasz Kommunista Párt támogatja a nukleáris fegyverkezés ellen küzdő békemozgalmat. Azt az álláspontot képviseli, hogy a nagyhatalmak és más államok között jöjjön létre olyan meg­egyezés, amely biztosítja az atomfegyverek csökkentését. Asstlfssfssfa nagygyűlés Kőbányán A háború árnyékát is el kell űzni jf Antifasiszta nagygyűlést ren­­j dezett csütörtökön, a Pataky z István Művelődési Központban y a Hazafias Népfront, a Magyar Ä Kommunista Ifjúsági Szövet­­y ség, a Magyar Ellenállók, Anti­éi fasiszták Szövetsége és az Or­­szágos Béketanács. A XX. szá­­zafli történelem egy olyan da­s' turnéra emlékeztek a nagysza­­í bású békedemonstráció részt-5 vevői, amely — az embcríclen­­f ség, a kegyetlenség legsötétebb j korszakát idézve — egyszer-6 smind a békéért, a haladásért y küzdő népek örök mementójá­­y. vá vált t 50 éve került hatalom­­í ra Németországban Hitler, s y vele a fasizmus. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke beszédében hang­súlyozta: az imperializmusnak ez a nyílt, szélsőséges diktatú­rája akkor jelent meg földün­kön, amikor az első világhá­borút követően a cári Orosz­országban s a tőkés Európa számos országában kibonta­kozó proletárforradalmak' új utat nyitottak a munkásosz­tály, a dolgozó nép és az egész emberiség fejlődése előtt. Az 1933 januárjában hatalomra jutott hitleri fasizmus vállalta, hogy szétzúzza a nagy múltú és jelentős politikai erőt kép­viselő német munkásmozgal­mat, hogy meggyorsítja Né­metország felkészítését a vilá­got lángba borító revánshábo­­rúra. A kegyetlen történelmi ténnyé vált német fasizmust azonban óriási áldozatok árán megsemmisítette a Szovjetunió és az antifasiszta népek ereje. Kállai Gypla ezután emlé­keztetett arra, hogy 1945-ben, a világ hadviselő államai meg­fogadták: soha többé nem, en­gedik a fasizmus rémtetteit az emberiségre zúdulni. — E fo­gadalomból a kapitalista ha­talmak vajmi keveset tartottak be — mondotta. A fasizmus megszépítésére irányuló úgynevezett tudomá­nyos magyarázatok akarva­­akaratlanul az agresszió, a há­ború, a faji gyűlölet, a népek közötti ellenségeskedés' politi­káját táplálják és segítik elő — mutatott rá a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, majd arra hívta föl a figyelmet, hogy a második vi­lágháború óta mindössze 26 olyan napja volt a világnak, amikor sehol nem dörögtek a fegyverek. Az utóbbi négy év­tizedben 140-nél több háború dúlt a földön, s 30 millió em­beréletet követelt. Kállai Gyula leszögezte: az emberiség nem hisz a korlá­tozott nukleáris háború vagy az elhúzódó nukleáris konflik­tus doktrínáiban. Bármely számítás, amely győzelemmel számol — értelmetlen, mert ha sor kerülne egy nukleáris háborúra, annak csakis vesz­tesei lehetnének. Maradéktala­nul támogatjuk a Szovjetunió­nak, a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének legutóbbi javaslatait, a szocia­lista népek kormányainak, a világ békeszerető erőinek kezdeményezéseit, amelyek a nemzetközi biztonság megszi­lárdítását, az enyhülési folya­mat további kibontakoztatását szolgálják. Hazánk Európa része. Törté­nelmünk elválaszthatatlanul összekapcsolódik Európa tör­ténelmével. Ä magyar nép ki­emelkedő fontosságot tulajdo­nít annak, hogy a madridi ta­lálkozón megállapodás jöjjön létre az európai leszerelési konferencia összehívására. Ez nagymértékben hozzájárulna kontinensünkön a bizalmatlan­ság feloldásához, a katonai szembenállás mérsékléséhez, a haderők és a fegyverzet csök­kentéséhez — mondotta vége­zetül Kállai Gyula. 3. oldal: Krónika 0 oldal: Mindenért fizetni keil 7—8. oldal: ßadio-, tv-műsor a jövő hétre Ülésezett a MEDOSZ Pest megyei Bizcttsága Jogsegélyszolgálat Aligha lehet túlértékelni a MEDOSZ által életre hívott, az ága­zatban még nagy múlttal nem rendelkező politikai intézmény, a jogsegélyszolgálat jelentőségét. Pest megyében ez idő tájt 14 vállalatnál, gazdaságnál vehetik igénybe munkahelyi vitákat megelőzendő, a törvények hivatásos /értőinek segítségét. A szak­­szervezetek irányítása alatt hatáskörébe tartozó szolgálat veze­tőinek többsége nem a központban tart fogadóórákat, hanem felkeresi a távoli majorokban, tanyákon élő, a paragrafusok­ban nehezen eligazodó embereket. Akad olyan vállalat is a ma­gyében, ahol 280 esetben kér­ték ki a szakértő véleményét. Figyelemre méltó körülmény az is, hogy munkajogi problé­mákon kívül igen nagy szám­ban fordulnak a jogsegély­­szolgálat vezetőjéhez állam­­igazgatási és családjogi kérdé­sekben is. A * kedvező tapasztalatok mellett azonban számos meg­oldatlan nehézséggel is talál­kozhatunk. Ilyen például az ügyvédek tiszteletdíjának mér­téke, ami általában nem több 1500 forintnál, s ez az összeg különösen a leglelkiismerete­sebb, a vidéket szorgalmasan járó jogászok esetében látszik aránytalannak, végzett mun­kájukkal. Gondot okoz az is, hogy a vállalat ügyvédje gya­korta a jogsegélyszolgálat ve­zetője is, és az egyes munka­jogi vitákban az összeférhe­tetlenség helyzetét teremti meg. A megoldás a szomszé­dos gazdaságok, vállalatok együttműködése lehetne. Egyebek között erről számott be a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának tegnap délelőtti ülésén dr. Béres István, a köz­­gazdasági bizottság titkára. Megállapította, hogy az intéz­mény felállításának célja meg­valósult, kevesebb a jogsértő határozat. Mint Kardos Ele­mérné, a Kertészeti Egyetem Tangazdasága szakszervezeti bizottságának tagja elmondta, náluk tavaly egyetlen munka­jogi vita sem volt. A MEDOSZ Pest megyei Bi­zottsága az ülés további részé­ben megtárgyalta idei tevé­kenységének programját, és az első féléves munkatervet, va­lamint elfogadta a szervezet 1932. évi pénzügyi jelentését. Mint ebből kiderült, 1,2 millió forinttal teljesítették túl tava­lyi tagdíjbevételi tervüket. V. B. Az árbevételcsökkenést, ami nagyrészt a galambfelvásárlás stagnálásából adódik, a fogyasz­tási szövetkezetek a kisgazda­sági sertéstenyésztés és for­galom további fellendítésével próbálják ellensúlyozni. Sz. P. ÁüűtfcIvéfái’Ns az áfészeknéf Gshsisb helyett sertés ’/ Pest megye állatállományából a szarvasmarha 14,4, a lő 7S, V a sertés 56, a baromfifélék 57, a nyúl 80, a galamb 90 száz:. Irkát y a kisgazdaságok tartják. Méhészkedéssel pedig kizárólag csak £ a kisüzemek foglalkoznak. A fogyasztási szövetkezetek az áilat­­tenyésztő kisgazdaságok közül a sertés-, a baromfi-, a nyúl- és galambtartókkal, -tenyésztőkkel, valamint a méhészekkel tar­­* tanak fönn szoros kapcsolatot. Az áfészek a termelőszövet­kezetekhez és állami gazdasá­gokhoz hasonlóan integrációs tevékenységet is kifejtenek; el­sősorban a saját mezőgazdasá­gi szakcsoportjaikban -L- hang­zott el a Pest megyei Mészöv elnökségének tegnapi, csütör­töki ülésén abban a tájékozta­tóban, amelyet Gulyás László, a Mészöv mezőgazdasági osz­tályvezetője tartott az áfészek állatfelvásárlási eredményeiről, idei terveiről. A kisállattenyésztés szerve­zése, a felvásárlás és az érté­kesítés az áfészektöl szakér­telmet, , nagy gondosságot igé­nyel. A szinte folyton újraszü­­iető gondokon ugyanis csak | így tudnak úrrá lenni. A végre szépen fellendült nyúltenyész­­tőkre például ott leselkedik a veszély, hogy a piac telítettsé­ge miatt a külkereskedőknek komoly értékesítési nehézsé­geik lesznek. A galambtenyész­tés, de inkább a -felvásárlás pedig azért került válságos helyzetbe, mert az áfészekkel kapcsolatban levő vállalatok még mindig nem közölték, hogy hajlandók-e együttmű­ködni. A baromfiértékesítés sem megy zökkenőmentesen. Tanácskozás GnscBaságpoIrlíkti Az MSZMP Központi Bi­zottságának agitációs és pro­pagandaosztálya, csütörtökön az MSZMP KB- székházában országos tanácskozást rende­zett vezető gazdaságpolitikai újságírók számára, A gazda­ságpolitikai tájékoztató mun­ka időszerű kérdéseiről, fel­adatairól Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára szólt a résztvevók­hoz. A tanácskozás Lakatos Er­nőnek, az MSZMP KB agitá­ciós és propagandaosztálya vezetőjének zárszavával ért véget. Párt- és állatai vezetők látogatásai Csütörtökön a főváros XVIII. kerületébe látogatott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára meg­tekintett több új, illetve Ruhák vitorlázáshoz Pvc-böl vitorlásruhákat, reklámszatyrokat és műanyag zacskó­kat készítenek a tápiószentmáríoni Aranyszarvas Tsz pvc-üzc­­mében. Idén szeretnék beindítani a hypoflakonfúvó automa­tát, amellyel az évi bevétel tetemes összeggel növekedne. Erdősi Ágnes felvétele épülő lakótelepet, iskolát, ke­reskedelmi és szolgáltató egy­séget, közművelődési intéz­ményt. Délután a Pamutfonóipari Vállalat központjában Molnár Béláné, a pártszervezet veze­tőségének titkára és Krauth Pálné vezérigazgató tájékoz­tatta Németh Károlyt a gazda­sági eredményekről és politikai munkáról. Ezután a nagyválla­lat egyik gyárát, a Lőrinci Fo­nót tekintette meg. A kerületlátogatás — a Lő­rinci Fonóban — aktívaüléssel zárult: Németh Károly tájé­koztatta a városrész párt-, gazdasági és társadalmi veze­tőit időszerű kül- és belpoli­tikai kérdésekről. ■ír Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,, a Minisztertanács elnökhelyet­tese csütörtökön Csongrád me­gyébe látogatott, felkereste a Gabonatermesztési Kutató In­tézetet. Sarlós István délután az MSZMP Csongrád megyei Bi­zottsága oktatási igazgatóságá­nak épületében rendezett aktí­vaértekezleten időszerű politi­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót. Közélet Czinege Lajos hadseregtá­­bornok, honvédelmi miniszter, csütörtökön látogatást tett Ka­locsán, a magyar néphadsereg egyik kiképző bázisán, ahol be­fejeződött a sorkatonák közül kiválasztott századpolitikai megbízottak tanfolyama.

Next

/
Oldalképek
Tartalom