Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

1983. JANUÄR 25., KEDD A Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság tájékoztatója az építtető anyagbiztosítási szerződést köt, s az építkezés ütemének megfelelően kéri az egyes anyagokat. Az előérté­­kesítés pedig — ami a vételár 30 százalékának befizetését je­lenti — egy újabb lehetőség arra, hogy az építőanyag a helyszínen legyen, amikorra kell. — Évek óta téma az üdülő­­területek esztétikája. A meg­épült házak, nyaralók nem mindig a kívánatos ízlésről ta­núskodnak. Az ízlésformálás­ban vállal-e, vállalhat-e szere­pet magára a TÜZÉP? — Igen. Azzal is, hogy a legkorszerűbb anyagokat, eljá­rásokat igyekszünk árulni a telepeken. A bemutatótermek­ben is az ízlésesebb, korsze­rűbb, a hagyományosnál gyak­ran könnyebben kezelhető épí­tőanyagokat, berendezéseket népszerűsítjük. Sőt! A kisipa­rosoknak, akik az építkezése­ket, a felújításokat, karbantar­tásokat végzik tájékoztatót szerveztünk, s megismertettük őket a legkorszerűbb módsze­rekkel, az új anyagok felhasz­nálásának módjával. Talán ez­zel is hozzájárulunk, hogy szebb és valóban a célnak megfelelő hétvégi házak épül­jenek a Duna-kanyarban ... — Tőlünk telhetőén segítünk — nyugtat meg a főosztályve­zető. Nagyon kedvelt az épít­kezésnek az a módja, hogy fa- Jiázat tesznek a telekre. A mi vállalatunk kezdte évek­kel ezelőtt a faházak forgal­mazását, s ma is a szeré­nyebbtől a luxus színvonalig ki tudjuk elégíteni a telepün­kön vásárolni szándékozók Igényeit. — Hallhatnánk a kínálat­ról!? — Jelenleg 7-féle csehszlo­vák faházat árusítunk, még újabb 3 típus várható a kö­zeljövőben, ugyancsak import­ból. — És a hazai termékek? Ügy tűnik, a kereslet a külföldi tí­pusok iránt nagyobb ... — Valóban. Ennek oka az, hogy a honi gyártmányú fa­házak borítása műanyag vagy alumínium, s nem fa volt az utóbbi időben. Idéntől ismét visszatérnek a faborításhoz, s ez várhatóan növeli az érdek­lődést irántuk. — Miképpen alakulnak az árak? — Harminc- és 160 ezer fo­rint között. A cseh házak négyzetmétere 1600 forint, a magyar valamivel drágább, s ez is meghatározza a keresle­tet. — Milyen szolgáltatást nyújt a vásárlóknak a TÜZÉP? —■ Két nagy telepünkről Po­­mázról és Szentendréről lát­juk el a területet faházakkal, de az értékesítés itt a központ­ban történik. Bővítettük a szolgáltatásokat is. Egyes típu­sokhoz komplett villanyszere­lési csomagot kap a vásárló, kívánságára, természetesen té­rítés ellenében — házhoz szál­lítjuk az elemeket vagy a fel­építés helyéhez legközelebb eső vasútállomásra. Nem véletlen, hogy 50 milliót forgalmaztunk a faházakból, hiszen, ha meg­van az alap — gyorsan — egy hét alatt felállítható. — S aki a hagyományos építkezés híve, milyen ellá­tásra számíthat építőanyag­ból? — A pomázi, a szentendrei, a dunakeszi és a váci, vala­mint az esztergomi telep — az lialkozó könyvújdonságokról s azokról a cikkekről is, ame­lyek hazai napilapjainkban és folyóiratainkban foglalkoznak a környékkel. Széchenyi-dokumentum Szelényi László egy érdekes Széchenyi-dokumentumot mu­tat be írásában. Mint kiderül, a nagy reformer Gödön szere­tett volna birtokot bérelni, s ez ügyben több levelet is vál­tott a puszta gondnokával, Lányai Jánossal. Térképészeti ritkaság, melyet Hrenkó Pál talált meg egy levéltárban. Az elsárgult papiros 1771-ben áb­rázolja Dömöst, mely tavaly ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját. E térképet mu­tatja be a szerző. Irodalomtörténeti, zenetör­téneti újdonság, melyről Kecs­kés András számol be Az is­tenes énekek szerzője című írásában. A kérdés iránt ér­deklődők megtudhatják, hogy a nagy miagyar poéta, Balassi Bálint miként írt magyar ver­set az Ö, kleines Kind című német nótához. Világszerte ismerik Szent­endre képzőművészeti hagyo­mányait, országos hírű a váci Duna-műhely, mint ahogy Esz­tergom alkotói is rangot vív­tak ki maguknak. Kewesen áfész-telepekkel együtt — szolgálja a térség ellátását. A váci — a megye egyik legna­gyobb bázistelepe, nemcsak a hagyományos Tüzép-árukat kínálja, hanem villanyszerelé­si anyagokat, fürdőszoba-be­rendezéseket is. Némi túlzás­sal, a bútoron kívül itt min­den van, ami az építkezéshez kell. Fel kellett arra is készül­nünk, hogy a szabvány miatt a korszerű hőszigetelő anyagok iránt megnő a kereslet. És még egy. Lassan telítődik a Duna­kanyar. Kevesebb lesz az épít­kezés, több a felújítás, tataro­zás. — És mindig kaphatók ezek a termékek? Hiszen közismert az építtető kálváriája egyik Tüzép-telepről ki, a másikba be... — Szezonban — tavasztól késő őszig — nem mindenna­pi rohamot kell kiállni a tele­peken. Segítheti az ellátást, ha Hangulat Minden évben sok ezren keresik fel a hangulatos, különleges él­ményt kínáló vácrátótt botanikus kertet. A tangazdaság partnert keres Szállotta a kastélyban is alagiak az üzemeltetők. A SOTE szervezésében hetente érkeznek csoportok. Napjainkban hazánkban is egyre több szó esik arról, hogy a nagy és rendkívül drága szállodák mellett tervszerűb­ben kellene fejleszteni az ol­csó és nagy tömegek igényét is kielégítő, mégis színvonalas kisebb szállók hálózatát, több figyelmet érdemelne tehát a tangazdaság kezdeményezése az idegenforgalmi szakembe­rek körében. Gazdaságtalan tehát fenn­tartásuk, s a helyzet megvál­toztatásán már régóta törték a fejüket a szakemberek. Nem is eredménytelenül. Felajánlották például a KISZ Csongrád megyei Bi­zottságának — onnan érkez­nek minden évben fiatalok al­maszedésre —, hogy vegyenek részt a tésai épület felújításá­ban és rendszeres karbantar­tásában, ennek fejében folya­matosan szervezhetnek üdülő­csoportokat. A javaslatot örömmel fogadták, s már alá is írták a szerződést, amely­nek értelmében évente egy­millió forintot adnak a gaz­daságnak. A szobi kerület Egytál étel, forró tea Nincs holt szezon Csörgő telefonok, kattogó telexgép, rendeléslisták tömkele­gé. Békés, ünnep előtti csendélet tavaly év végén a Szentendrei Afész központjában, az áruforgalmi osztályon. Fritz István osztályvezető percek alatt több tárgyalást bonyolít le, a legke­resettebb ember ezekben a napokban a szövetkezetnél. — És még erre mondják ná­lunk, hogy holt szezon — teszi hozzá magyarázatként. Nos, tulajdonképpen az is, hiszen hol van már a tavaszi-nyári nagy sürgés-forgás. Jó néhány élelmiszerboltunkat, kis büfé­ket bezártunk. Horányban, Su­­rányban az élelmiszerboltot, Visegrádon az autóparkolóban és Szentgyörgypusztán a bü­fét. Augusztus 20. után itt egycsapásra megváltozik a forgalom. Csak egy példa: a kis élelmiszerboltok napi be­vétele 60 ezer forintról 15-20 ezerre esik vissza. Lehúzták a rolót Igaz, tavaly kissé később volt a szezonboltok kapuzárá­sa a Duna-kanyarban. Általá­ban április 1-től, szeptember 30-ig számolják a csúcsidényt, tavaly a szép, kellemes ősz miatt októberben húzták le a rolót a kisbüfék, boltok. Gyors értékelést kérek a forgalomról. Megtudom, hogy a tervezettnél magasabb árbe­vétellel számolhatnak, a szá­mítások szerint elérték a 369 milliót. A számok, a százalékok nyelvét lefordítva, a nyaralók, kirándulók és a helyi lakosok mindebből annyit tapasztal­hattak, hogy az áruellátás ki­egyensúlyozott volt. A Főszért — az áfész talán legrugalma­sabb partnere — a szezonban hetenként szállított azokra a helyekre, ahol ezt igényelték. A már megszokott Kőbányai Sör hiányát viszont csak némi­képp pótolta az import sörök gazdag választéka. Hiába, az ízlések... Bisztró Csobánkán A vendéglátóegységek kö­zül nem egyet szerződéses for­mában üzemeltetnek, úgy tű­nik sikerrel, s nagyobb ha­szonnal, mint eddig. A duna­­bogdányi Vadász éttermet ta­valy újították fel, s lett szer­ződéses válalkozássá. Ugyan­csak így üzemel a szeptember­ben Csobánkán megnyílt biszt­ró, amely elsősorban a turis­tákat várja kínálatával. A pócsmegyeri Epercsárda a III. osztályú besoroláshoz mérten kellemes vendéglátást ígér. És természetesen nem maradhat ki a sorból a Vöröskő étterem, amely széles választékot kí­nál a betérőknek ételből, ital­ból. Gondoltak persze azokra is, akik vékonyabb pénztárcá­val érkeznek például Szent­endrére. Itt a borozóban egy­­tál ételek várják a kiránduló­kat. — Bár télen jóval kevesebb a turista, igyekszünk őket úgy ellátni, hogy kellemesen érez­zék magukat, ne mondhassák azt, csak nyáron törődünk a vendéggel. Forró tea, forralt bor természetesen kapható a büfékben. A rendeléseket bön­gészve kitűnt, nem voltak szű­kében ételnek-italnak a hely­béliek és az ünnepekre ide lá­togatók. 35 mázsa élőhal ke­rült a boltokba — ezt saját gépkocsijával szállította az áfész. Ezer tortakarika, Leány­faluból mákos-diós bejgli, a győri Húsipari Vállalattól virsli-, debreceni-”hegyek” ér­keztek, szaloncukor is volt elég. 12 ezer palack pezsgővel koccinthattak a szeretet ünne­pén, s az óévbúcsúztatón. Februártól felkészülés Az ünnepek múltán sem volt túl sok idejük pihenésre, hiszen már megkezdik az elő­készületeket a tavaszi-nyári ellátás zökkenőmentes lebo­nyolítására, hiszen az igazi szezon a Duna-kanyarban mégiscsak a napfényes hóna­pokra esik. Ekkor pedig nem lehet fennakadás! tudják azonban, hogy sok is­mert képzőművész él a Rácke­­vei-Duna mentén is. Munkáik­ról, hagyományaikról, ered­ményeikről számol be Losonci Miklós képekkel és grafikák­kal illusztrált írása. Az erdőségek madarai Egyre nagyobb a tábora Börzsönyben a természetvéde­lemnek, az állattani kutatások­nak. A Magyar Madártani Egyesületnek nemcsak Vácott, de olyan kis községben is van jól működő csoportja, mint például Szokolya. Ifjú Homoki Nagy István a hivatásos és amatőr kutatóknak kíván se­gítséget nyújtani azzal, hogy teljes felsorolását adja a Bör­zsönyben élő madaraknak, közli eszmei értéküket és azt, hogy a Börzsöny mely részén találhatóak. További két írás­ra hívjuk még fel figyelmüket. Beszámolót olvashatnak a 200 éves dorogi szénbányászatról, illetve az utós turizmus vidám perceiről. A Dunakanyar újonnan megjelent számában a hagyo­mányokhoz híven fotók, gra­fikák mutatják be a környék szépségét, s most először né­met nyelvű tartalomjegyzék is tájékoztatja az olvasókat a szám írásairól. Egy újjáéledő passzió Golf Kisoroszi határában kákát alakítottak ki. Közben a játék népszerűsége egyre nőtt és ez a folyamat ma sem állt meg. Jelenleg mintegy százötven tagja van a szak­osztálynak, a rendszeres játé­kosok száma ötven-hatvan. Persze, a golf ügyének ege azért nem egészen felhőtlen. A nagy erőfeszítések és a sok társadalmi munka ellenére ha­zánk egyetlen pályája messze elmarad akár a csehszlovák, akár az osztrák pályáktól. Nyírott és hengerelt gyep egyelőre csupán az egyik lyuk környékén van, s később is csak az indítók és a lyukak mellett lesz. Ennek ellenére az idén nyáron is számos külföl­di turista kereste fel, hogy itt-tartózkodása alatt is hódol­hasson e szép játéknak. Nem lenne meglepő, ha e kihaszná­latlan idegenforgalmi lehető­ségre felfigyelne valamelyik magyar vállalat, már csak azért is, mert a pálya a Du­­na-kanyar egyik legszebb ré­szén, s majdhogynem a cent­rumában található. A TÄVLATI TERVEK meg­valósításához ugyanis partnert keresnek a szakszövetkeze­tiek: a tagdíjakból és a Kö­zép-Dunavidéki Intéző Bi­zottságtól évenként kapott százezer forintból csak kisebb feladatok elvégzésére futja, de ha akadna tőkés társ, gyorsan megépülhetne a nemzetközi mércével is korszerű létesít­mény. Nem messze Budapest­től, közel Visegrádhoz.., ŰRI PASSZIÓ — írhatnánk így Is, ám ez nem jelenti azt, hogy nagyobb tömegek előtt nem állna nyitva e sportág kapuja. Mert az egyszerű sza­bályokat megismerve valóban vonzónak találhatjuk. A hazai golf szülőatyja dr. Gáti Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tudományos Romantikus környezet munkatársa, aki néhány esz­tendőt Kubában töltött, s ott ismerkedett meg ezzel a játék­kal. Kiküldetéséből visszatérve ismerősei, barátai között ke­resett a játékhoz értő, vagy legalábbis kedvet érző társa­kat, s talált Is jó néhányat. Köztük Mérei Lorándot, aki már a felszabadulás előtt is a hazai élversenyzők közé tarto­zott, és Szlávy Tibort, akinek édesanyja tizenötszörös ma­gyar bajnok, számos nemzet­közi díj tulajdonosa és sokáig a világranglista első három he­lyezettje között szerepelt. Fia szintén jó játékos hírében állt, s amikor megtudta, hogy a ta­­hitótfalui Kék Duna Szakszö­vetkezet sporegyesületében megalakul egy golfszakosztály, ő is jelentkezett. AZ ELSŐ KEDVEZŐ jelek hatására gyorsan megpezsdült a hazai golfélet. A szekré­nyekből, pincékből előkerültek a régi ütők, mások külföldről szereztek be újakat vagy hasz­náltakat, s a Kisoroszi határá­ban levő mezőn vasárnapon­ként nagy versenyek kezdőd­tek. 1979-ben alakult meg hi­vatalosan a szakosztály, akkor kezdtek hozzá a pálya meg­építéséhez is. Többszáz méte­res vízvezeték-rendszert fek­tettek le — mert a gyepet ön­tözni kell —, indítókat és lyu-A Pilis fái között szinte észrevétlenül húzódik meg a parkerdőgazda­ság vendégháza Csoinagüran a villanyszerelési anyagok Egy hét alatt áll a ház Ha már valakit az a szerencse ért, hogy telke van a Duna­kanyarban, arra előbb-utóbb — pénztárcájától függően — sze­retne egy kellemes kis házikót építeni, ahol a hét végén kipi­henheti fáradalmait. Építkezni nem egyszerű vállalkozás, ezért a Budapest környéki Tüzép Vállalatnál Kókai György főosz­tályvezetőtől arról érdeklődtünk, mire számíthatnak azok c telektulajdonosok, akik ezután kívánják tető alá hozni a hétvé­gi házat. egyik épülete a Semmelweis Orvostudományi Egyetem KISZ-tagjainak ad szállást. Emellett felvették az ala­giak a kapcsolatot az IBUSZ- szal is. Korábban már a lo­vasprogramok keretében szer­vezett csoportokat fogadtak, összesen hat turnust. Az ak­kori vendégek közül többen visszatértek, ám a várt siker végül is elmaradt. A szak­emberek szerint 4-5 millió fo­rintos költséggel a Duna-ka­­nyar egyik legnagyobb üdülő­­centrumát alakíthatnák ki Szobon, színvonalas étterem és szálloda várhatná a hazai és külföldi turistákat, de a tan­gazdaságnak ennyi pénze nin­csen erre a célra. Partner ke­restetik tehát — csak éppen nem tolonganak a jelentkezők. Addig is az olyan kapcsola­tokat keresik, mint a már említett, az orvostudományi egyetemmel megkötött szerző­dés, amelynek alapján a gaz­daság és a tanintézet egy öt­­venszemélyes turistaházat üzemeltet közösen. A forga­lommal kapcsolatos teendőket a budapestiek vállalták, az A tömegsport fejlődése, az emberek szabad idejének növe­kedése egyre jobban felkelti az érdeklődést a feledésbe merülő versengések iránt. Ilyen a golf, amelynek a felszabadulás előtt is csak kisebb tábora volt idehaza: alig 2-300 ember hódolt rendszeresen ennek a játéknak. Csak a pénzt vitte, hasznot alig-alig hajtott az Alagl Álla­mi Tangazdaságban a különböző kerületekben meglevő, több­nyire korosabb épületek fenntartása. Az esztendőnek csak kis részében tudták kihasználni ezeket, jobbára építötáborosokat helyeztek el ott, a többi hónapban szinte teljesen üresen álltak. Sőt, a Szobon levő régi kastélyt az állagmegóvás érdekében te­lente fűteni kell, annak ellenére, hogy alig egy-két helyiségben tartózkodnak csak emberek, irodának használva a szobákat. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom