Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

Nőpolitika a gyakorlatban A kedvező változások Nemrégiben tartották meg Budapesten az országos nőkon­ferenciát, amelyen szó volt a gyengébb nem problémáiról, gondjairól a családban és a munkahelyen egyaránt. A Monori Állami Gazdaság­ban mindig is nagy gondot fordítottak a nőpolitikái hatá­rozatok végrehajtására. Néhány példa jól és szemlé­letesen érzékelteti a bekövet­kezett kedvező változásokat. Az intézkedési tervben elő­irányzott — szociális helyisé­gekkel való ellátás a nők ré­szére külön legyen biztosítva — minden munkahelyen meg­valósult az elmúlt években. A két-három műszakos mun­kahelyeken tavaly január el­sejével bevezették a 40 órás munkahetet, így a dolgozó nők részére minden szombat sza­bad. Azokon a helyeken, ahol férf és feleség több műszak­ban dolgozik, messzemenően figyelembe veszik a dolgozók kéréseit a műszakbeosztásnál. Az elért eredmények mellett azonban szükségei megjegyez­ni. hogy a nők általános mű­veltsége nem a kívánt mérték­ben növekedett. Továbbra is akadnak köztük olyanok, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Javu­lás mutatkozik viszont a nők szakmai képzésében. Számosán szereztek szakmunkás-bizo­nyítványt, illetve szakmérnöki képesítést. Jelenleg is többen tanulnak munkájuk jobb ellá­tása érdekében. Megvalósulóban az egyenlő munkáért — egyenlő bér elve, több nő került vezetői beosz­tásba a gazdaságban. Ugyan­csak kiemelten gondoskodnak a nagycsaládosokról és a gyer­meküket egyedül nevelő édes­anyákról. A már hagyománnyá vált beiskolázási segélyeken túlmenően, a rendelkezésre ál­ló szociális keretből is juttat­nak nekik segélyt, pénzbeni támogatást. Ez utóbbiak gyer­mekei előnyt élveznek az üdül­tetésnél is. Célul tűzték ki az üzlethálózatok bővítését is. Így például a csévharaszti ta­karmányfeldolgozó mellett egy ABC-áruház áll az ott dolgozó háziasszonyok rendelkezésére, ahol a napi bevásárlásaikat megtehetik. A gyesen levő kismamákkal sem szakad meg a kapcsolat, évente egyszer baráti találko­zóra invitálják őket, érdeklőd­nek örömeikről, gondjaikról, őket nem felejtik ki a soros béremelésekből sem. G. J. Lakásépítési alap Egymilliónyi segítség Az elmúlt egy-két esztendő­ben az ecseri Rákosmezeje Tsz-ben gyakran tették szóvá a különböző fórumokon, hogy más tsiz-ekhez, vállalatokhoz hasonlóan létesítsenek lakás­­építési alapot. A tavaly februári közgyűlés — a vezetőség javaslatára — úgy döntött, hogy 1 millió fo­rintot biztosít erre a célra. Harminchétén nyújtottak be kérelmet, s ebből a bizottság huszonöt tsz-dolgozó kérelmét támogatta, ennyien kaptak köl­csönt lakásépítésre. Közülük húszán fizikai dolgozók, ketten termelésirányítók, hárman ad­minisztratív dolgozók. Gondot fordítottak az igaz­ságos elosztásra, amit sikerült is elérniük, ugyanis minden apró részletre kiterjedő tájé­kozódás, mérlegelés előzte meg az összeg felosztását. A szokás hatalma Most már az enyém?... Harsány nevetés kísérte a fantasztikus film egy jelenetét. A kis mocsári szörny minden­áron meg akarta kaparintani a főszereplő zseblámpáját, s amikor már karmos, zöld ke­zében volta, az embert kísérő jópofa kis robot irigyen ki­nyúlt utána, s erőnek erejé­vel vissza akarta szerezni. Egyikük rikácsolt, másikuk villogott: ez az enyém, enyém, enyém. A jelenet tényleg mu­latságos volt. Főleg, hogy nem emberszabású emberek között zajlott. Az életben hasonló — ha nem is ugyanez — már jó­val kevésbé nevetséges. Nézegetek egy szép házat Mo­­noron. Látszik, hogy hosszú ideje senki sem lakja, kerítését összefirkálták, lábazata omlik, kertjében embermagas, száraz gaz. Nem lehet tudni, hogy a festékspray-val járkáló fir­kálok írták-e kapujára, hogy eladó vagy tényleg az, de ér­dekel — hát megkérdezem a szomszédban. Mert hónapok telnek el, s a ház körül nincs változás, bár a járási székhe­lyen eladó házat nehéz talál­ni, ez is pillanatok alatt gazdá­ra találna. — Valóban eladó — mondják a szomszédban. — De van vagy hat gazdája. Ugyanis örökség, és nem tudnak megegyezni rajta, egymás után zajlanak a tárgyalások az ügyben. Lehet, hogy a tetőn becsorog az eső, a kerítés bedől, a fal leomlik, mire gazdája lesz a háznak, aki — mielőtt eladja — elégedetten dörzsölheti a kezét: most már az enyém, az enyém, enyém ... Ballagunk a monori pince­soron, bámuljuk, hogy nőnek a régi kamrák helyére az újak, a tetőtérbeépítésesek. De van itt romos is, amelynek a tete­jén ki-, s bejár a szél. — De kár értük, pedig... — morgolódik egy öreg pincés­­gazda. — Ezt nézzék meg pél­dául! Pár éve még milyen büszke volt rá a tulajdonosa, hogy szeretett idejárni. Meg­halt szegény. A három gyere­ke marakodik azóta rajta, a kulcsot egy pártatlan idegen őrzi, hogy amíg meg nem osz­toznak, egy lélek se be, se ki. Nem adok egy évet, bedől a fala. És nem ez az egyetlen ilyen itt! Mutassak másikat? Ne — kérleltem. — Ne mu­tasson. Ügy is túl sok példát emlegethetnék. Többet az elég­nél. Amikor a tulajdonosi ér­zés az egeket veri ugyan, s szívesen tépné ki egyik ember a másik kezéből a zseblámpát, a házat, a pincekamrát — de még ki nem tépte, pusztulni hagyja. Ne legyen hasznára, örömére senkinek K. Zs. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, T SZÁM 1983. JANUÁR 9., VASÁRNAP Beszámoló taggyűlések után Három település kommunistái A járás egyik legsajátosabb helyzetben lévő pártvezetősége Gombán működik. A sajátos­ság oka egyfajta kettősség: a pártvezetőség titkára egyben a legnagyobb alapszervezet tit­kára is. A bejárók nélkül — A négy alapszervezetnek összesen 110 tagja van Gom­bán, Bényén és Káván, s 80 százalékuk a termelőszövetke­zetben dolgozik. Tehát azok is, akik a községekben tevé­kenykednek — mondja Racs­­kó Károly titkár. Való igaz, a gombai alap­­szervezet tagjai javarészt a pedagógusok és a nyugdíjasok közül kerülnek ki. Bényén és Káván már nagyobb a nyug­díjasok aránya, s akadnak ott olyan párttagok, akik akár a tsz alapszervezetiében is dol­gozhatnának. Így érthető, hogy a másik három közösségben is gyakran és elsősorban a gaz­dasági témák kerülnek szóba, vagy a napirendek közé. Ez jellemezte a közelmúltban megtartott beszámoló taggyű­léseket is. — Elégedettek lehetünk — mondja a pártvezetőség titká­ra —, a négy taggyűlésen az aktív tagoknak 84 százaléka jelent meg és 22 százalékuk nyilvánított véleményt. A ta­pasztalatok összecsengenek, de ez az alapszervezetek összeté­telének ismeretében érthető is. — Tehát Gombán is az a helyzet, mint sok környékbeli településen, hogy az ingázókat nem sikerül bevonni a párt­­alapszervezetek munkájába? — Nagyon sok párttag van a bejárók között is. Az a baj, hogy erről általában csak vé­letlenül, vagy egyik-másik munkahely megkeresése után szerzünk tudomást. Persze, a társadalmi munkaakciókban általában rájuk is számítha­tunk, de sokkal könnyebb len­ne a mozgósításuk, ha bővebb ismeretekkel rendelkeznénk arról, hogy a bejárók közül ki tagja munkahelyén a pártnak. CukerfM o meggynek Már az Üzletekben is kapha­tó a gombai Fáy András Ter­melőszövetkezetben készülő konyakos meggy. A kimago­zott gyümölcsöt fondant már­tásban (cukorszirupban) für­deti meg Dobro’dcki Jánosné (jobboldalt). A csokoládéval frissen be­vont, ragadós édességet Pete Margit helyezi a szárítóre­­rekeszbe (alsó képünk) Hancsovszki János felvételei Ez annál is inkább fontos len­ne, mivel az ötnapos munka­hét bevezetése óta még többet tartózkodnak lakóhelyükön, gyakorlatilag mégiscsak itt élik le életük nagyobb részét. A beszámoló taggyűléseken egyértelműen beigazolódott, hogy a helyben dolgozókat na­gyon is érzékenyen foglalkoz­tatják lakó- és munkahelyük gondjai, eredményei. Mind a négy alapszervezet tagjai el­marasztalóan szóltak például a közművelődési helyzet éyek óta tartó bajairól. A múlt esz­tendő elején bekövetkezett fel­lendülés is rövid életűnek bi­zonyult, s jelenleg még a meg­lévő szerény lehetőségek sin­csenek kihasználva. Másokért is Ugyancsak mindhárom tele­pülésen szóba került a község­­politikai feladatok között a községeken átfolyó patakok medertisztításának halasztha­tatlansága, mert már a zárt kertek és sok helyen a lakó­házak használhatóságát, álla­gát veszélyezteti a felgyülem­lő iszap, víz. A gombai párt­tagok nem véletlenül hívták fel a figyelmet a veszélyezte­tett helyzetben lévő gyerme­kek és a gondozásra szoruló idősek számának növekedé­sére. Eányén a kenyér minő­ségét és a szállítás késedel­mességét kifogásolták. A termelőszövetkezeti alap­szervezetben főleg a fizikai dolgozók emeltek szót az ala­csony bérszínvonal miatt, ami­nek következtében — ha nem lesz változás — valószinűleg nagyobb létszámmozgás vár­ható. A hozzászólások is bizo­nyították, hegy a háztájiban még vannak tartalékok, azon­ban magasabb szintű döntést igényelne, hogy az állattartás­sal, hizlalással foglalkozó fe­leségek munkáját is ismerjék el alapnak a nyugdíjhoz. Kritikus vélemények hang­zottak el annak érdekében, hogy csak a gazdaságos ki­egészítő tevékenységeket tart­sák fenn, a káder- és sze­mélyzeti munkára pedig még több gondot fordítsanak á kö­zös gazdaság vezetői. A helybéli párttagok felelős­ségérzetét nagyon jól bizo­nyítja egyetlen példa: ők vol­tak azok, akik felvetették, va­jon milyen bürokratikus, csak a számokhoz ragaszkodó in­tézkedés következménye az, hogy a bényei tanácsházánál lévő autóbusz-megállóból be­járó dolgozók havijegye pon­tosan kétszeresébe kerül az egy kilométerrel közelebbi felté­teles megállóban felszállóké­nál? A választ természetesen a Volán vezetőitől várják. Zárszámadás előtt — Pártvezetőségünk körül­belül három éve döntött úgy — mondja Racskó Károly —, hogy az évenként egyszeri ösz­­szevont taggyűlés helyett több alkalommal kibővített tanács­kozást tartunk. Ezekre általá­ban a zárszámadás és a na­gyobb mezőgazdasági felada­tok, aratás, betakarítás előtt kerül sor. Meghívjuk ilyenkor a tsz alapszervezetébe a ná­lunk dolgozó, de a községek­ben pártmunkát végző tag­jainkat is, hogy az ismétlése­ket, átfedéseket elkerüljük. Hamarosan — a februárban megtartandó zárszámadás előtt — ismét ilyen fórumot szerveznek a három község kommunistái részére. V. J. Összeforrott közösségben Veretlenül az első helyen Sokszor leírtuk már ezeken a hasábokon, Pilis a tehetsé­ges ifjú labdarúgók szülőhazá­ja. Talán nem érdemtelen fel­eleveníteni néhány neves fut­ballistát, akik ebben a köz­ségben kezdték pályafutásukat. Például Csernai Pál, aki ma a Bayern München világhírű nyugatnémet együttes szakve­zetője. Aztán Toldi, aki a Sal­gótarjánban ért el számotte­vő sikereket. A fiatalabb ge­nerációból Orosházi több kacs­karingó után ma a SZEOL AK NB Il-es együttesének egyik vezéregyénisége. Ö úgy látszik végleg otthonra lelt a Tisza­­parti városban, mert előzőleg Salgótarjánban és a Vasasban nem tudott gyökeret verni. Három pont előny Többször is megcsodáltam már az úttörőolimpia járási labdarúgódöntőin (kis- és nagypályán) a pilisi gyerekek bámulatos technikáját. Mosta Pilisi Községi Sportkör ifjúsági csapata került reflektorfénybe, hiszen ragyogóan szerepeltek az elmúlt ősszel a megyei II. osztály A-csoportjában. Így végeztek a tabellán az őszi fordulóban: 1. Pilis 13 11 2 — 41-10 24 Három ponttal előzik meg a második helyezett Dány és néggyel a harmadik helyezett Nagykőrös gárdáját. A csapat edzője Gyöngyössi Károly elismeréssel szól az ifik őszi teljesítményéről. — Végre összejött egy olyan társaság, amellyel öröm fog­lalkozni. Én tíz éve hagytam abba Pilisen az aktív labda­rúgást, utána a tartalékcsapat edzéseit vezettem, később át­vettem az ifik irányítását, emellett segítek a felnőtt csa­patnál is. Még a megyei I. osztályban szerepeltünk, amikor megjósol­tam, ez a korosztály sok örö­met fog majd szerezni a szur­kolóknak és önmaguknak. Az 1982/83-as bajnokság első félideje beigazolta várakozá­somat és feltételezésemet, mert ilyen remek szereplésre még én sem számítottam. Az első őszi találkozón 3-1-re győz­tünk Nagykőrösön, s ez olyan lökést adott a csapatnak, amely a későbbiekben is ka­matozott. Csupán két döntet­len csúszott be. Tápiószelén és Bugyin is 1-1-re végeztünk. — A legemlékezetesebb mér­kőzés? — A Dány ellen játszottunk otthonunkban. A szünetben még a gödöllői járásbeliek ve­zettek 2-1-re, szünet után azon­ban beindult a henger, 5-2-re győztünk. — összeforrott közösség a miénk, jó a csapatszellem, s az edzéseket is szorgalmasan látogatják a fiúk. E nélkül el­képzelhetetlen lett volna ez a sikersorozat. Jó csapatszellem Ügy érzem, megérdemlik a játékosok, hogy felsoroljuk a nevüket: hendvai Ferenc, Ma­rtalék Tibor, Kanalas János, Sztanó Béla, Királymezei Ti-Hélfőn Időszaki jelöl© gyűlések Több településen tartanak ezekben a napokban időszaki jelölő gyűléseket, s később majd tanácstagi választásokat. Január 10-én, hétfőn Mono­­ron, a 12. számú választókerü­letben, amelyhez a Bródy Sándor, a Gábor Aron, a Türr István és a Kistói utca párat­lan oldalának, a Pósa és Lenin út közötti szakaszán lakók tartoznak — a jelölő gyűlést a Jászai Mari téri óvodában tartják 17.30 órakor. Ugyanezen a napon, 18 óra­kor Vecsésen, a József Attila Művelődési Házban a 9-es vá­lasztókerület időszaki jelölő gyűlését tartják. Ebbe tar­toznak a Vörös Hadsereg üt 132—242. szám alatt, valamint az Erkel és a János utcában lakók. A jelölő gyűlések szervezői mindkét településen számíta­nak a lakosság minél nagyobb arányú, aktív részvételére. Vecsésen Pódium-színpad A színházbarátok kedvében igyekszik járni a vecsési mű­velődési ház. Minden hónap közepén, pénteken 20 órai kez­dettel országos hírű színmű­vészek önálló előadóestjét te­kintheti meg a közönség. Töb­bek között fellép Lukács Sán­dor, Esztergályos Cecília, Pso­­ta Irén és Bessenyei Ferenc. A Pódium-sorozatot január 14-én, pénteken 20 órakor Koncz Gábor Gyorsvonat című előadása nyitja meg. Zongorán kísér Lelkes Péter. A rendezők színházszerű kö­rülményeket kívánnak bizto­sítani a látogatók számára, ezért korlátozott számban ad­nak ki belépőket. Jegyek elővételben váltha­tók a művelődési ház irodájá­ban és a községi felnőtt könyv­tárban. Vecsésen A hiszékeny király A hiszékeny király című me­sejáték kerül bemutatásra ja­nuár 11-én, kedden délelőtt 10 órakor Vecsésen, a József At­tila Művelődési Házban. Jegyek 16 forintos egység­áron a művelődési házban elő­vételben is válthatók. bor. Varga László, Manulek István, Tóth Károly, Gál Ká­roly, Borgulya Károly, Szuda Zoltán, Maczkó Pál, Sági Jó­zsef, Szluka János, Ormai Já­nos, Koblencz József, Mezőfal­vi István, Kolos István és Er­dős Attila jutott szóhoz a csa­patban az ősz folyamán és har­colta ki a részsikert. A házi góllövőlistát Szluka János vezeti, tizenhaíszor ta­lált az ellenfelek hálójába, őt követi Maczkó Pál (13) és Bor­gulya Károly (11) góllal. Mint említettük, a jó közös­ségi szellemnek köszönhetik el­sősorban az őszi elsőséget a pilisi ificsapat tagjai. Játékuk­ra kíváncsiak a szurkolók, többször játszottak 200—300 érdeklődő előtt. Természetesen az őszi első­séget szeretnék megtartani ta­vasszal is. Ennek elérése érde­kében az alapozást már a kö­zeli napokban megkezdik. A hét végén, szombaton dél­után megbeszélést tartottak, amelyen szó volt a felkészülési tervezetről. Eleinte heti négy erőnléti edzést tartanak, ké­sőbb a labdás foglalkozások kerülnek majd előtérbe. Tízéves jubileum Gyöngyössi Károly, a csa­pat edzője az idén ünnepli 10 éves edzői pályafutását. A fiatalok ígérik: a jubileu­mot emlékezetessé teszik mes­terüknek, megcélozzák a baj­noki cím elhódítását. Azt hisszük, ennél szebb ajándékkal nem is kedvesked­hetnének az ifjúsági labdarú­gók edzőjüknek, aki igazán rá­szolgálna erre az elismerésre. Gér József ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom