Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
1983. JANUAR 9., VASÁRNAP \A hét Világpolitikai kérdései A prágai nyilatkozat visszhangja S' ' Óvatos hivatalos válaszok Nyugatról — A közvélemény sálya A hét világpolitikai fő eseménye. a Varsói Szerződés tagállamainak legfőbb szerve, a Politikai Tanácskozó Testület Prágában január 4. és 5-én megtartott ülése volt. A tagállamok legmagasabb szintű képviselői utoljára 1980-ban találkoztak, s már ez is rendkívüli előzetes érdeklődést kölcsönzött világszerte tanácskozásuknak. A kommentátorok bizonyosra vették, hogy a tárgyalás eredményeként nagy jelentőségű dokumentumot tesznek közzé. Ez valóban meg is történt, s a hét második fele a világpolitikai színtéren azzal telt el legnagyobbrészt, hogy államférfiak fűztek megjegyzéseket, fejtettek ki véleményeket a Politikai Tanácskozó Testület prágai békejavaslataival összefüggésben. Elsősorban az az indítvány keltett rendkívüli visszhangot, hogy a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete kölcsönösen mondjon le a katonai erő alkalmazásáról és rögzítse ezt a két szervezet által megkötött szerződésben. Egy ilyen szerződés — mint a Politikai Tanácskozó Testület okmánya kiemelte — rendkívül alkalmas volna arra, hogy Európa békéjét s biztonságát szilárdabbá tegyék. HOGYAN FOGADTAK A NATO-ALLAMOKBAN A PRÁGÁI NYILATKOZATOT? Nyugati kommentátorok is egyöntetűen rámutattak: a NATO-államok kormányfér» fiai ezúttal a korábbiaknál nagyobb óvatosságot tanúsítottak a rendkívül széles kört felölelő, a béke megszilárdítására átfogó programot adó nyilatkozat iránt. Amióta ugyanis a Reagan-kormányzat vonult be a Fehér Házba, rendszeressé vált, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség diplomáciai kezdeményezéseit azonnali elutasítással fogadják. Rendszerint már elhangzásuk után néhány órával az amerikai elnök vagy a hivatalos Washington szóvivői sietve kijelentették, hogy a javaslatok számukra elfogadhatatlanok, „propagandacélokát” szolgálnak, s hogy azokban „nincs semmi új, biztató elem”. S ezt követte rendszerint bizonyos időbeni eltéréssel a többi NATO-állam vezetőinek hasonló megnyilatkozása is. Reagan elnököt és a nyugati államférfiakat azonban a múlt esztendő végén heves bírálatok érték. A Szovjetunió hatvanesztendős jubileumi ünnepségén Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára új, konstruktív javaslatokat tett az Egyesült Államoknak és a NATO-államoknak, amelyek egyaránt vonatkoztak a hadászati támadó fegyverekre és a közép-hatótávolságú rakétanukleáris eszközökre. Ezek az indítványok alkalmasak arra, hogy a jelenleg szünetelő, de hamarosan újrakezdődő genfi tárgyalásokat kimozdítsák a zsákutcából és előrehaladás történhessen a kompromisszumos megállapodás felé. Mégis az történt, hogy a Fehér Ház már akkor elutasította a javaslatokat, amikor azok pontos szövege nem is volt birtokában — mint több amerikai kommentátor bírálólag megírta. Ezzel — véleményük szerint — Reagan elnök hibát követett el, s „diplomáciailag hátrányos helyzetbe jutott.” Nyugati kommentátorok szerint egyrészt ezzel függ össze Reagan elnök és más NATO-államok vezetőinek mostani visszafogottabb hangneme. Minden NATO-fővárosban azt hangsúlyozzák ugyanis, hogy a prágai nyilatkozatot „gondosan és behal óan tanulmányozni kell”. Reagan elnök szerdán kijelentette: a katonai erő alkalmazásáról való lemondás és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés elképzelése valami olyan dolog, amit meg kell vizsgálni, s amiről beszélni kell a szövetségesekkel. Az amerikai elnök a NATO-tagállamokról beszélt, amikor a konzultáció szükségességét hangoztatta. S hasonló visszajelzések érkezned az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének többi országából is. Természetesen megszólaltak a szokásos hangnemet képviselő orgánumok, amelyek szerint „nincs semmi új” a prágai nyilatkozatban, sőt ezt a washintoni külügyminisztérium szóvivője is hivatalosan kijelentette, ellentétben az Egyesült Államok elnökének szavaival. Hasonló hangnemet üt meg a párizsi Le Monde is, amely azt írja a prágai nyilatkozatról, hogy Reagan azért válaszolt óvatosan a javaslatra, mert — úgy látszik — „már leckét vett diplomáciából”. „A javaslat kerek elutasítása helyett inkább azt színleli — írja a befolyásos francia lap —■, hogy gondosan tanulmányozza azt, közben azonban felkészíti a közvéleményt, amely egyre nagyobb szerepet játszik a két tömb közötti diplomáciai csatában.” MILYEN HATÄSA VAN A KÖZVÉLEMÉNYNEK? A nyugati sajtó egy része a a prágai nyilatkozat kapósán arról ír, hogy a NATO-országok véleményében a jelenlegi súlyos gazdasági válság következményei nyomán feltétlenül széles körű támogatásra találhatnak az olyan kezdeményezések, amelyek meg akarják állítani a további, rendkívüli terheket jelentő fegyverkezési versenyt. Az Osztrák Szocialista Párt lapja egyenesen arról ír a prágai nyilatkozat hatását elemezve, hogy ez elkerülhetetlen az Egyesült Államokra is, ahol „a növekvő szegénység mellett milliárdo-Az ENSZ főtitkára kát költenek a fegyverkezésre”. „Az eddig megszokott amerikai „nem” aligha bizonyulhat alkalmas ellenszernek a szaporodó szovjet leszerelési ajánlatokkal szemben” — fejti ki véleményét a lap. Nagy vitát keltett a nyilatkozatok sorában Möllemann nyugatnémet külügyi államminiszter kijelentése, amely szerint a prágai nyilatkozat „megfelelő tárgyalási alap lehet” leszerelési kérdésekben Kelet és Nyugat között. Megnyilatkozását angol lapkommentárok erőteljesen bírálták. Ugyanakkor a londoni Times figyelmeztetett, hogy a prágai nyilatkozattal — mint fogalmazott — „sikerült viszszalőni a labdát az amerikaiak térfelére. Az amerikaiaknak konstruktívan kell válaszolniuk, ha nem akarják elveszíteni az európai közvélemény megnyeréséért vívott harcot.” Ugyanerre figyelmezteti Nyugatot a Corriere della Sera című tekintélyes olasz lap is. „Reagannek nehézségei vannak fegyverkezési programja megvalósításában, az NSZK-ban pedig felerősödtek az amerikai rakétákat elutasító irányzatok.” Mint látható tehát, a prágai nyilatkozat első fogadtatása meglehetősen tartózkodó a NATO-államokban. Az óvatos fogalmazások azonban világosan megmutatják, hogy mily rendkívüli horderejűek az új javaslatok, s hogy a vezető politikusok a NATO-államokban mennyire tudatában vannak annak, hogy ezek mily hatást gyakorolhatnak a békére és biztonságra áhítozó egyszerű emberek. A. I. Gondosan kell tanulmányozni Pénteken az ENSZ székhelyén átnyújtották Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén elfogadott politikai nyilatkozatot, amelyet a világszervezet hivatalos dokumentumaként fognak köröztetni. Ár Az ENSZ-főtitkár hivatalos képviselője pénteki sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a világszervezet főtitkárának véleménye szerint a legkomolyabb tanulmányozást érdemlik a PTT politikai nyilatkozatában foglalt javaslatok, közöttük az az indítvány, hogy a Varsói Szerződés szervezetének és a NATO-nak a tagállamai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról történő kölcsönös lemondásról és békés kapcsolatok fenntartásáról. Lrpzár ínkor érkezett Reagan a csúcs Ronald Reagan szombaton megerősítette, hogy a kelet— nyugati kapcsolatok javítása érdekében kész találkozni a szovjet vezetőkkel. A leszerelés kérdéseiről szólva kijelentette még: „létrejöttek az előrelépés komoly alapjai”. Reagan úgy fogalmazott, hogy „bátorító szávak” hangzottak el Moszkvából, de nyomban hozzátette; „A mérsékelt szavak csak akkor meggyőzőek, ha együtt járnak mérsékelt magatartással”. A UPI amerikai hírügynökség ezt úgy értelmezte, hogy Reagan ragaszkodik hozzá, a Szovjetuniónak „meg kell változtatni magatartását”. Az amerikai elnök közölte azt is hallgatóságával, hogy január végén nyugat-európai körútra küldi George Bush alelnököt. ,Tréfás kedvű" levelező Romhapánik a repülőtéren Izgalmas esemény tartotta lázban szombaton reggel a tokiói nemzetközi repülőtér hatóságait. A dél-koreai légitársaság New Yorkból Szöulba tartó, Boeing 747 típusú utasszállító repülőgépe ugyanis hajnalban kényszerleszállást hajtott végre, miután a pilótát figyelmeztették, hogy a gépen — állítólag robbanóanyagot helyeztek el. A repülőtér biztonsági emberei azonnal megkezdték a gép átkutatását, de semmifajta robbanóanyagot nem találtak. A néhány órás kaland után a gép — már csak 212 utassal a fedélzetén — kora délelőtt felszállt a tokiói nemzetközi repülőtér betonjáról, a riadót pedig lefújták. Dán pártkonhrencia Koppenhágában szombaton megnyílt a Dán Kommunista Párt kétnapos országos konferenciája. A küldöttek megvitatják az ország gazdaságitársadalmi helyzetével összefüggő kérdéseket. A konferenciát Jörgen Jensen, a párt elnöke nyitotta meg. A libanoni miniszterelnök Szíriában Heves harcok Tripolitan Szombaton belbiztonsági és katonai szakértők kíséretében Damaszkuszba érkezett Safik El-Vazzan libanoni miniszterelnök, hogy tárgyaljon a Szíriái vezetőkkel az észak-li-Remény van a kibontakozásra Kreisky évntesan bizakodó Az Ausztriában április 24- én sorra kerülő parlamenti választások nyitányaként Bruno Kreisky kancellár a bécsi „Arbeiter Zeitung” című szocialistapárti napilapnak ado.tt terjedelmes nyilatkozatában pontosította álláspbntját a főbb politikai kérdésekben. A nemzetközi helyzetet érintve az osztrák kormányfő megismételte korábban tett kijelentését, mely szerint óvatosan bizakodó az 1983-as év alakulását illetően. Amennyiben továbbhalad az elmúlt év végén megkezdődött folyamat, és főleg, ha létrejön Jurij Andropov főtikár és Ronald Reagan amerikai elnök személyes találkozója — akkor a világ fellélegezhet. Kreisky jelezte, hogy a csúcstalálkozóba vetett hitéről — e találkozótól a nemzetközi helyzet újabb kibontakozását reméli — beszélni fog Ronald Reagan elnöknek is februárban esedékes washingtoni tárgyalásain. banoni Tripoliban kirobbant fegyveres harcok megfékezéséről és áttekintse velük a libanoni—izraeli tárgyalások állását. Délután a miniszterelnök és a külügyminiszter jelenlétében fogadta őt Hafez Asszad szíriai elnök. Időközben Bejrútban Eli« Szalem libanoni külügyminiszter szombaton délelőtt fogadta Morris Drapert. Az amerikai megbízott pénteken Jeruzsálemből érkezett Bejrútba. Miként Izraelben, úgy a libanoni fővárosban is az eddig eredménytelen libanoniizraeli tárgyalásokat tekinti át tárgyalópartnereivel. Mérleg a lengyel külpolitikáról Stabil külkapcsolatok A lengyel külpolitika múlt évi mérlegét vonta meg és az idei feladatokról beszélt Marian Dmochowski lengyel külügyi államtitkár a PAP hírügynökségnek adott nyilatko-Sztréjkok, tüntetései: Válsághelyzet Olaszországban Mintegy ötvenezer munkás tüntetett a városban a kormány korlátozó intézkedései ellen 1983. január 7-én Feszült légkörben került sor a hét végén az olasz kormány ülésére, amelyen a terveknek megfelelően, Fanfani újabb gazdasági megszorító intézkedéseinek részleteit tárgyalta meg a kabinet. A feszültség kialakulásában szerepet játszott, hogy a négypárti kormányszövetség sem egységes a miniszterelnök által „gazdasági manővernek” nevezett — valójában adó- és áremeléseket, valamint a költségvetés csökkentését tartalmazó — elképzelés megítélésében. Fokozta a feszültséget, hogy a hét közepén mind, gyakoribbá váltak a tervezett intézkedések elleni munkástüntetések. ezek vasutak^ repülőterek, autóutak elfoglalásában öltöttek testet. A terv visszavonását követelték a római vas- és fémmunkások is pénteken, a Chigi-palota közelében rendezett tüntetésen, amelyet a rendőrség brutális módon szétvert.* Az incidensnek sebesültjei is voltak, és megfigyelők súlyosnak ítélik meg azt a politikai következményt, amellyel a kormány az elkövetkező napokban számolni kénytelen. Csak rövi EGYHETES nyugat-európai körútját befejezve szombaton délelőtt az olasz fővárosból hazautazott Abe Sintaro japán külügyminiszter. Ár az Ír köztársaság kormánya — a „nehéz pénzügyi helyzetre” való tekintettel — drasztikusan megemelte a benzin, a cigaretta, az égetett szesz és a sör adóját. . Ár GEORGE BUSH, az Egyesült Államok alelpöke január 31-én, Helmut Kohl kancellár meghívására Bonnba látogat — közölte a nyugatnémet sajtóhivatal. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára a firenzei vasútállomást elfoglaló munkásokhoz intézett beszédében azt mondta, hogy az Olasz Kommunista Párt meg fogja találni a módját, hogy az elkövetkező napokban ' együtt hallassa hangját a munkásosztállyal — mondta az OKP főtitkára. A legnagyobb létszámú és tömegbefolyású szakszervezet, a CGIL, a kommunisták javaslata alapján azt akarja, hogy folytatódjanak a csütörtöki és pénteki országos munkásmegmozdulások. A szocialista befolyás alatt álló UIL, valamint a kereszténydemokrata párthoz közelálló CISL azonban ellenzi a tömegek utcára vonulását. zatában. Mint mondotta, a tavalyi legnagyobb eredmény az, hogy sikerült helyreállítani Lengyelország rangját a szocialista közösségen belül. Ez alapvető jelentőségű mind az ország belső helyzetének normalizálása, mind nemzetközi pozíciójának megszilárdítása szempontjából. Ezt szem előtt tartva folytatott a lengyel diplomácia aktív tevékenységet a Szovjetunióval és a többi testvéri állammal. Dmochowski külön hangsúlyozta a szovjet gazdasági segítség jelentőségét, és azt, hogy jelentős előrelépés történt — mind rövid, mind hosszú távon — Lengyelország és a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének elmélyítésében. Ami a lengyel külpolitika idei fő feladatait illeti, a külügyi államtitkár az első helyen említette, hogy tovább kell szilárdítani Lengyelországnak a szocialista közösségben meglevő pozícióját, ez ugyaips az ország biztonságának garanciája,, de egyben az európai helyzet stabilitásának fontos feltétele is. Dmochowski végezetül nagyra értékelte a Szovjetunió tavaly decemberi, majd a Vansói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének idei újabb békekezdeményezéseit. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország aktívan részt kíván venni a testvéri országoknak a béke és az enyhülés megőrzését, a fegyverkezési hajsza megfékezését célzó közös erőfeszítéseiben. Ár Varsóban ülést tartott az államtanács által tavaly októberben létrehozott társadalmi konzultatív bizottság, amelynek az a feladata, hogy tanácsadó és tájékoztató jelleggel segítséget nyújtson az alapjaitól újjászerVeződő szakszervezeti mozgalomnak. Az országban a hét végéig 3036 munkahelyi szakszervezetet jegyeztek be a vajdasági bíróságok, és további 1500 bejegyzési kérelem vár elbírálásra. Bolívia Kommunisták kormányban A gazdasági nehézségek és a bonyolult belpolitikai helyzet ellenére Bolívia ma a változások korát éli: a reakciós rezsi mek csaknem kétévtizedes uralma után baloldali tömb — a Demokratikus Népi Egység — alakított kormányt a kommunisták részvételével. Az új rendszer társadalmi-politikai bázisa tovább szélesedett a kereszténydemokraták belépésével a kormányba. A reakció — ha rendelkezik is bizonyos pozíciókkal a pa'rlamentben, a tömegtájékoztatásban, a hadseregben — véde kezésbe szorult — így jellemzi a jelenlegi bolíviai helyzetet a szombati Pravda. A lap tudósítója interjút készített Jorge Kolle Cuetóval. a Bolíviai Kommunista Párt KB első titkárával. Kolle Cueto értékelése szerint a kormánynak elsősorban a gazdasági válsággal kell megbirkóznia, s ezzel egyidejűleg elkerülnie a rá leselkedő komoly veszélyeket: az ellenség meg akarja osztani, jobbra tolni a demokratikus népi egységet. Élénkíti tevékenységét a belső reakció, elsősorban a hadseregre fejt ki nyomást, szembe akarja fordítani a fegyveres erőket a kormánnyal. Élő veszély a gazdasági blokád, s az is, hogy az imperialista erők megkísérlik mesterségese- megnehezíteni Bolívia nemzetközi helyzetét — mutatott rá a Pravdának adott interjúja során Jorge Kolle Cueto.
