Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

Nem elfeledett ember Kapaszkodók a lakáson kívül is A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1983. JANUÁR 30., VASÁRNAP Ülést tartat! a járási pártbizottság Többet érdemes vállalni a jobbért £ A tavalyi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, ^ az idei célkitűzésekről tárgyalt az MSZMP Monori járási ^ Bizottságának testületé legutóbbi ülésén. A tanácskozó* ^ son részletesen értékelték mind az ipari, mind a mező­­^ gazdasági üzemek eredményeit, valamint a településfej- 2 lesztési feladatok végrehajtását. Az előterjesztésből és a £ hozzászólásokból is kitűnt, hogy bár a részletekben ^ akadnak különbségek, az összkép kedvező. Megvannak 2 a továbblépés feltételei. Késő délután Gyomron. A Dózsa György út mentén ma­gasodó volt malom hatalmas tömbje mellett minden eltör­pül, talán csak a gyógyszertá­ri segédeszközök új, modern raktára nem. Jól benn az ud­varban, a raktárral szemben kicsi házikók sorakoznak. Az egyik házacska frissen húzott kéményében az új téglák messzire virítanak. Kívülről testetlen bejárati ajtón látszik, nemrég még kereskedőnél volt. Akik befogadták — Ki az? — szól az ajtó mö­gül egy hang, majd ilyenkor szokásosnál hosszabb várako­zás után nyílik a zár. Már az előszobában feltűnik a lakás sajátossága, hogy min­den helyiséget csúszásmentes linóleummal ragasztottak föl. A hőfokszabályozós villany­kályha annyi meleget ad, hogy jut még a fürdőszobába is. Szembetűnő helyen van az ágy. Fejénél falra szerelt ka­paszkodó (a lakó volt munka­társa, Baksa László szerelte), ami nélkül a mozgássérült fia­talember egyáltalán nem tud­na fölkelni. Ugyancsak fej fölött sor villanykapcsoló, ezekkel távműködtetni lehet a világítást, tévét, rádiót. Beszélgetésünk első percei­ben kiderül, hogy mindezt nagyrészt gyömrői kisiparosok csinálták, nem kevés társadal­mi munkában, s néhány ügyes kezű segítő, mint Szenyán Pál, Szemők János és Somogyi Ká­roly. Tévével, szakrénnyel, do­hányzóasztallal, két forgófo­tellel egyszerűen, talán éppen ezért ízlésesen berendezett szobában fokozatosan meleg­szik a hangulat. S a 38 éves Papp Vilmos hamarosan ön­magáról, sorsáról beszél... — Budapesten születtem, ahonnan családunk 1951-ben került Gyömrőre. Aztán ma­gam maradtam. Édesanyai részről nagyanyám nevelt. Villanyszerelő ipari tanulónak 1958-ben mentem el a helyi építőipari szövetkezethez, meg is szereztem a szakmát. Akkor már teljesen egyedül éltem. Monori olvasónk észrevehe­tően nagyon dühös volt, ami­kor szerkesztőségünkbe lépett. Hetek óta élvezhetetlen a té­vé-adás környékükön, a Luxemburg utcában, műsor helyett csak hományos folto­kat látnak a képernyőn. S miután a televízió előfizetési díjat a posta szedi, úgy gon­dolta. oda kell bejelentenie a hibát is. A biztonság kedvéért nekünk is írt: tegyük szóvá a dolgot. Ezúttal nem tettük szóvá, azon frissiben, több ízben is megírtuk már ugyanis hová kell jelezni az ilyen jel­legű bajt: o Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságára (Bp. VIII. kér. Trefort u. 2.). A monori postahivatal pa­naszfelvevője is így tájékoz­tatta olvasónkat, aki azonban felháborodott az eljáráson. — Ugyan mi akadálya len­ne — kérdezte, — hogy a hi­vatal ügyintézője összegyűjtse a panaszokat, s értesítse az illetékest, amely elhárítaná a bajt? Miért kell mindenkinek külön-külön leveleznie azért, hogy nézhesse a televízióját a pénzéért? A postahivatalban megtud­tuk: gondokkal küzdenek, so­kan hosszú ideje betegek, egy-egy ügyintézőre sok teher Igényeltem a közösséget, mi­nél több barátot, de sajnos, rossz társaságba kevered­tem ... Aminek 3 év börtön lett a vége. Azonban egy évet elengedtek jó magaviseletem miatt. — Ahogy letelt a két eszten­dő, 1965. július 25-én hazajöt­tem Gyömrőre. Akkor már izomsorvadással kezeltek. De dolgozni akartam. Elhelyez­kedtem a helyi Vas- és Fém­ipari Szövetkezetben, öt hónap múlva pedig már a szakmám­ban dolgoztam. Minden vára­kozásomon felül, rendkívül fi­gyelmes, emberséges fogadta­tásban volt részem. Különösen Szabó Sándor csoportvezetőm értett meg igazán, igyekezett meggyőzni kollégáit, hogy fo­gadjanak el teljes értékű em­bernek, mint aki nem vétett a törvény ellen. Hiszen bünte­tésemet letöltöttem már... Sokan segítettek — A szövetkezetben nagyon jó kollektívába kerültem. So­ha nem éreztették velem, hogy honnan jöttem közéjük. Am az izomsorvadásom miatt csak 1971 végéig tudtam vil­lanyszerelőként dolgozni, mi­nőségellenőr lettem vagy ki­lenc évig. Akkoriban egyre nehezebben tudtam járni, így a közlekedésben segítségre szorultam. Ám nem hagytak cserben munkatársaim: 1970 decemberétől Szabó Sándor saját motorkerékpárján, bi­ciklijén, majd ifjú Túri Béla és Murár József hőségben, fagyban, esőben, hóban, sárban szállítottak munkahelyünkre kerékpáron. S ezt minden el­lenszolgáltatás nélkül tették, csupán emberségből. — Végül kollégáim már rám is dolgoztak. Közben volt há­rom balesetem, aminek az lett a vége, hogy 1980. november 13-án százszázalékos rokkanttá nyilvánítottak. Ez nagy csapás volt nekem, hiszen szerettem, akartam dolgozni... Amíg az érzelemvihar kis csendre kényszeríti Papp Vil­most, nézegetjük az asztalra kitett képeket. Jó ízléssel be­hárul. Egyébként is az a gya­korlat esztendők óta, hogy amelyik környéken rossz a televízió vételi lehetősége, ott aláírásokat gyűjtenek — mert minél több az aláírás, annál jobb — s beküldik a megadott címre. A posta a TV-előfize­­tési díjakat megbízásból sze­di, egyéb köze nincs is a do­loghoz, ettől függetlenül azon­ban o címet mindenkor kész­séggel megadja a tájékozat­lanoknak. Az ügyet ezzel le is zárhat­nánk, ha olvasónk nem távo­zott volna elégedetlenül a szerkesztőségből, sejtetve, hogy megvan a véleménye rólunk is, akik nem intézkedtünk, s a postáról is, amely csak út­baigazítást ad, orvoslást nem. Az intézkedés nem a mi dol­gunk — csupán szóvá tehetjük a gondot. Igaz, szép lenne, ha egyet­len bejelentés, esetleg egy te­lefon elegendőnek bizonyul­na egy-egy bosszúság, baj megszüntetésére. De ez eset­ben talán az az egyetlen meg- j írandó levél sem jelent tel- ; jesíthetetlen feladatot. Mert j ez azért mégsem a bürokrá­cia, a felesleges hivataljárás csúcsa... K. Zs. rendezett régi otthonát mutat­ja az egyik színes fotó, ám a díszes függönyök, falvédők, szőnyegek, gondos festés, egy közönséges gépkocsigarázst ta­karnak, ahol télen megder­medt a víz a lavórban a sze­relőakna huzatjától. Innen mentették meg őt a gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezet Vöröskereszt-alapszervezeté­­nek titkára, Marsik Józsefné és Major Béláné, a járási hi­vatal egészségügyi osztálya szociális szervező-gondozója, ök ketten fordultak elsőként a helyi tanácsi vezetéshez se­gítségért, amelybe egy ember­ként kapcsolódott be Papp Vilmos munkahelyének min­den dolgozója: fölajánlottak a volt kollégák jóléti alapjuk­ból 27 ezer forintot. A költ­ségvetést továbbiakban a ta­nács egészítette ki, sőt elen­gedték a beugró teljes össze­gét, 10 ezer forintot is. Végül a házigazda bemutat­ta, hogy kel fel az ágyból és hogy fekszik le a speciális ka­paszkodó segítségével. Ember­­feletti élniakarás iskolapéldá­jának lehettünk tanúi... Va­jon hányán lennének képesek napról napra, hónapról hónap­ra, éveken át szembeszegülni ilyen sorscsapással? ... Gyakori látogatók Igaz, nem egyedül küzd. Orvosok, önkéntes segítők, sorstársak (mint Szabó Tibor, a mozgáskorlátozottak helyi vezetője) fogadhatják ezúton is köszönetét. S amióta meg­hívták, elvitték a mozgáskor­látozottak klubja rendezvé­nyére, olvasnivalót rendszere­sen kap a könyvtárból házhoz szállítva, nem lehet ráismerni, annyival ragaszkodóbb az élethez. S mostanában vala­hogy gyakrabban látogatják az ismerősök. Kell is a társa­ság, hogy ne érezze magát el­feledett embernek. Aszódi László Antal Csendes a strand környéke, néha-néha egy-egy hal buk­kan csak fel a vízből. Az idei télen nem fagyott még be egyszer sem igazán a gyöm­­röi tó vize, a horgászok szor­galmasan látogatják a partot. Fogás is akad néha. Ilyen­kor nagy az öröm, hamar hí­re terjed a társak között... A horgászokon kívül a sétát kedvelők is szívesen felkere­sik a szép környezetben fekvő területet. A csupasz fáknál ugyan szebbek a dérlepte, zúz­­rrtarás ágak, de hát most ez­zel kell beérnünk. És remény­kedünk azért, hogy még az idei télen látunk korizó gye­rekeket, felnőtteket is a jé­gen, amelyre egyelőre csak a múlt évről emlékszünk. ★ Idegenbe szakadt hazánkfia I elég sűrűn látogatja szülő-Az ülés végén a testület ha­tározatot fogadott el az 1983. évi gazdaságpolitikai felada­tokról. Az állásfoglalást, úgy hisszük, a járás széles közvé­leményének is hasznos lesz megismernie. Az 1983. évi népgazdasági terv a korábbiaknál még szi­gorúbb követelményeket állít elénk. A terv sikeres teljesíté­se érdekében minden járásbeli termelő (ipari és mezőgazda­­sági) üzemben törekedni kell a piaci, népgazdasági igé­nyekhez alkalmazkodó, a köz­­gazdasági elemzéseken ala­puló racionálisabb termelésre. A piac dönt Az anyag- és energiatakaré­kosságra, energiaracionalizá­lásra, alapvető érdekük a munka termelékenységét nö­velő technikai, technológiai, hazáját, s ilyenkor nem kerü­li el a kedves, légi ismerősö­ket. Sűrűn mesél az ottani életről, az ország egyre nehe­zedő gazdasági helyzetéről. Legutóbbi „élménybeszámoló­jából” például megtudtuk, hogy már ott sem fenékig tej­fel az élet. A munkanélküliség egyre szorítóbb gond. Eddig lakóhe­lyüktől általában csak 30 ki­lométeres körzetben kilincsel­tek a munkát keresők, most már 100—200 kilométerre is elutaznak, hogy munkát kap­janak. őszintén mondta el mindezt, de azért „a nagyobb titkokat" megtartotta magának... ★ A temető csendes, téli ál­mát alussza. Nem lepi fehér hólepel a sírhantokat, csak a munkaszervezési elemek beve­zetése, a megfelelő (szellemi és eszköz) kapacitás teljesebb kihasználása. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a tőkésexport-termelésre, széles körű tevékenységet kell kibon­takoztatni az importcsökken­tés, -kiváltás területén — szö­gezi le a hátározat. Az ipari üzemek elmúlt években elért eredményei, a gazdálkodás tartalmának álta­lános javulása megfelelő bizto­sítékot nyújt a termelési volu­men tervezett 3 százalékos nö­velésére, a nehezebb közgaz­dasági körülmények ellenére az átlagosnál nagyobb nyere­ség elérésére. Meg kell gyorsí­tani a külső és belső piac ál­tal orientált termelési szerke­zet-átalakításokat, ki kell ala­kítani az ehhez kapcsolódó érdekeltségi rendszert. A lakossági szolgáltatásban és áruellátásban 1983. január elsejével történő szervezeti változások megkívánják, hogy a tanácsi szervek fokozott mértékben ellenőrizzék a köz­pontilag megfogalmazott célok megvalósítását, az elért szín­vonal biztosítását — hangsú­lyozza a testület állásfoglalása. Importkiváltás A kereskedelmi egységek készüljenek fel a fogyasztási szerkezet várható változására, az ellátási színvonal megőrzé­se érdekében. Az áfészek ala­kítsanak ki szorosabb — élő kapcsolatot a FŰSZERT Válla­lat monori fiókjával. Átadásá­val az ellátásban minőségi vál­tozást jelentő monori általános áruház sikeres működése szo­ros együttműködést kíván az üzemelő és tanácsi szervek kö­zött. Az építőipari egységek to-. vábbra is tegyenek eleget a járási feladatok teljesítésének. Tegyék eredményesebbé a be­ruházásokban, fejlesztési fel­adatok megoldásában részt ve­vő szervezetek közötti együtt­működést az előkészítésben, a tervezésben és kivitelezésben. A mezőgazdasági üzemek alapvető feladata a KB már­bokáig érő sár bosszantja kis­sé a hozzátartozókat, akik ilyen körülmények között is sűrűn látogatják volt szeret­teiket. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg az új temető Gyömrőn, a Mendei út túlsó oldalán. Sok­sok kedves ismerős és ismeret­len eltávozott azóta az' élők sorából. Csak a legutóbbi hó­napokban több olyan személy, akit én is személyesen is­mertem. B. S., a mozi volt gépésze, aki köztiszteletben állt a községben, vagy M. T őrnagy, akinek szíve éppen karácsony előnapján mondta fel a szolgálatot. A sírokon sok-sok élő friss virág díszeleg — főleg a hét végeken. Némelyikükről azon­ban hamar eltűnik. Ismeretlen tettesek lopják a virágot mérhetetlen szomorúságot okozva ezzel a hozzátartozók­nak. Jó lenne már minél előbb fülöncsípni őket! Gér József cius 15-i határozatának kö­vetkezetes betartása, a népgaz­dasági elvárásoknak megfele­lő tervteljesítés. ■ Mindezek érdekében az elfo­gadott határozat szerint az kell, hogy a termelés növeke­dése érje el a 3 százalékot. Ki­emelten fontos a gabona prog­ram teljesítése, a termésátla­gok stabilizálása, emelése, 80 ezer tonna gabona megterme­lése. Növelni kell a hústerme­lést, ezen belül kiemelten kell kezelni a háztáji integrációt. Emelni kell a tömegtakar-' mány-termelés színvonalát. Az élelmiszeripari termelés színvonalát, volumenét maga­sabb szintre kell emelni. A ki­segítő melléküzemágakban fontos a rugalmasabb — a pia­ci igényekhez alkalmazkodó — fejlesztés, az importkiváltó tevékenység bővítése. Az üze­mek fejlesszék tovább és te­gyék tartalmasabbá a termelé­si és egyéb jellegű együttmű­ködéseket. Az építők érdekében Településfejlesztés terén ki­emelt figyelmet kell fordítani a szolgáltatás színvonalának javítására, a lakosság ellátásá­nak javításával kapcsolatos fejlesztési programok meg­valósítására. Ezért a testület'' úgy foglalt állást, hogy a ta­nácsoknak, a tervező-, beru­házó és kivitelező vállalatok­nak törekedniük kell arra: csak pénzügyileg és műszaki­lag megalapozott programok kezdődjenek meg. A járási hivatalnak a köz­ségi tanácsokkal együttmű­ködve nagyobb figyelmet kell fordítani a pénzügyi források ütemes felhasználására, mely­hez az építőipari egységek ha­tékony közreműködése szüksé­ges. Fel kell készülni a magán­erős lakásépítéssel és korsze­rűsítéssel kapcsolatos kezdvez­­mények várható pozitív hatá­sára az OTP-nek, a tanácsok­nak és az építőanyagot bizto­sító egységeknek egyaránt. Folytatni és biztosítani kell. a Pozsonyi úti lakótelep építési munkálatait úgy, hogy a ter­vezett lakótelep megépítésé­nek tervcikluson belül ne le­gyen akadálya. Kiemelt figyelmet kell fordí­tani a járás területén folya­matban levő nagyobb beruhá­zások idei befejezésére (mono­ri általános áruház, vecsési rendelőintézet, Petőfi téri is­kola II. üteme) megfelelő mi­nőségben és a kitűzött határ­időkön belül. Cselekvés Az 1983-as tervek valóra váltása jelentős és összehan­golt erőfeszítéseket kíván, megköveteli az állami, párt- és társadalmi szervek egysé­ges cselekvését. Az agitációs és propagandamunka segítse elő a célok megvalósítását, a nagyközségi és üzemi párt­­szervezetek legyenek össz­hangban a helyi feladatok megoldásának támogatásában — szögezi le a járási pártbi­zottság határozata. A testület ülésén elhangzott hozzászólásokra, a vitára la­punkban visszatérünk. Vereszki János ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Még lehet jelentkezni Utazások a Szovjetunióba Népszerűek a monori járás­ban is a különböző turista­utak, A közelmúltban mi is hírül adtuk, hogy a járási ter­mészetbarát-szövetség egyhe­tes utazása szervez Kijevbe. Olyan nagy volt az érdeklő­dés, hogy a tervezett létszám, illetve a monori járásból uta­zók csoportja betöltötte a ke­retet. Azok vigasztalásaként, akik lemaradtak erről az útról, egy újabb utazást szervez a Szovjetunióba a KISZ Monori Járási Bizottsága. A résztve­vők április 1-től 5-ig tartóz­kodhatnak a szintén szép vá­rosban, Lvovban. Az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésében lebonyolítandó út a 35 év alattiaknak 1950, az azon felettieknek 2180 forintba kerül. Jelentkezni lehet feb­ruár 15-ig a KISZ Monori Já­rási Bizottságán Pomázi Zol­tán titkárnál, illetve a Monor 156-os telefonon. Olvasóink kérdezték Miért kell levelet írni? Már nem lesz hiánycikk A Taurus gumigyár üllői részlegében tavaly október óta a hagyományos kempingtermékek helyett — az országos érde­keknek megfelelően — áttértek az ékszíjak gyártására, ame­lyek állandó hiánycikkek voltak a mezőgazdasági üzemekben. Az üllői üzem dolgozóinak is köszönhető, hogy ezekben a téli hónapokban sem hiánycikk e fontos termék, folyamatosan cserélhetik azokat a gépműhelyekben. Képünkön: Trencsényi Lászlóné a vágógépen formálja az ékszíjakat. Hancsovszki János felvétele Téli noteszlapok Január végi pillanatképek

Next

/
Oldalképek
Tartalom