Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
1983. JANUÁR 30., VASÁRNAP 5 Az atomerőműnek Pillér lesz A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei egységében készülnek a paksi atomerőmű építkezéséhez használt nagyméretű tartóelemek és pillérek. A különleges hegesztőgéppel összeállított acélkoloszszusokat elektromos csiszológéppel sorjázzák. Veress Jena felvétele Kertbarátok Hazánkban csaknem másfél millió családban foglalkoznak a mezőgazdasági kisárutermelés valamilyen formájával. Az évi hatvanmilliárd forint értékű terméket előállító háztáji és kisegítő gazdaságok az önellátáson túl fontos szerepet vállalnak az árutermelésben, s az exportszállításokban. A kistermeléshez a nagyüzemi gazdaságok teremtik meg az alapfeltételeket. A ködtől a zimankóig r Evszakvizsgálat enyhe télben Éjszakai sötét napközben Zimankóra párás enyheség Pusztító árhullám a Dunán Az évszakok közül talán legkevésbé népszerű a tél: nem szeretünk fázni, sok gonddal és költséggel jár a fűtés, jön az influenza és még sorolhatnánk kellemetlenségeit. A téli sportok szerelmeseinek azonban fontosabb a havas lejtőn, a korcsolyapálya jegén a száguldás. A meteorológusok számára pedig a tél szinte csemege: az év legérdekesebb, legváltozatosabb időszaka. Gyakran előfordul, hogy a tél fittyet hány a sokéves átlagoknak és olyant produkál, amire még a legöregebbek sem emlékeznek Az idei tél is valószínűleg olyan lesz, amely különösségével tűnik ki majd sok év után is a meteorológiai évkönyvekben. Ám minden télnek, így az ideinek is, vannak általános tulajdonságai. Földig érő felhők Az időjárás évszakos lehűlésének egyik kísérőjelensége például, hogy a felhők alsó határfelülete, o felhőalap egyre alacsonyabb szintekre kerül. Október folyamán a felhőalap még gyakran ezer méter magasságban vagy még magasabban foglal helyet. A felhőmagasság azonban november első felében rendszerint már néhány száz méterre csökken, es november közepétől kezdve gyakran megtörténik, hogy a felhőalap leszáll a felszínre: a felhők egészen a földig érnek. Az ilyen felhőket ködnek nevezzük. A gyakori köd az elmúlt évszázadok telein nem okozott annyi kellemetlenséget az emberiségnek, mint újabban. A nagyvárosok növekedésével és a gyáripar kialakulá-Társadalmi munka Biatorbágyon Az utcán és a pecaténál ősz óta már az Iskolává átalakított régi állomásépületben tanulnak a biaíorbágyi iskola első három osztályának nebulói Erdősi Agnes felvétele Biatorbágy hétmillió forintnyi központi alapja mellett a lakosság társadalmi munkájának értéke 1981-ben elérte a 18 millió forintot, s tavaly is több mint 10 millió volt. Barczi László tanácselnök elmondta: mindezt többek között annak köszönhetik, hogy jó kapcsolatokat alakítottak ki a Hazafias Népfront helyi szervezetével, tevékenységüket gondosan összehangolják. A jó szervezés eredményeként elkészült tavaly mintegy kétezer méternyi szilárd burkolatú út, hét utcában pedig zúzalékot szórtak le és terítettek szét, így megszűnt a sárdagasztás. Járdát kapott a Sziklai utca és köz, valamint a Kandó Kálmáh utca. Az úgynevezett pecatónál az érdekelt lakók három és fél millió forintot adtak össze a kisfeszültségű elektromos hálózat kiépítésére. A legnagyobb társadalmi összefogás az ideiglenes iskola átadásáért alakult ki. A régi vasútállomást építették át az alsótagozatos gyermekek számára. A munka három hónapig tartott és háromszázötven biatorbágyi mintegy félmillió forint értékben dogozott. A vasúti épület központi fűtést kapott, körülötte ezerkétszáz négyzetméternyi területet rendeztek el és kerítettek be. Ehhez felszedték a feleslegessé vált síneket, s azokból méretre szabva készültek a kerítésoszlopok. Szeptemberben itt is elkezdhették a tanítást, az első három évfolyam kisdiákjait oktatják az épületben. Megkezdődött a 2. számú általános iskola felújítása, ugyancsak jelentős lakossági segítséggel. Igen gyakori, hogy intézmények, s az iskolák megállapodást kötnek. .A sportkör például kifestette az 1. sz. iskola termeit, cserébe használhatják az iskolások tornatermét. A közelmúltban pedig a sportolók és sportbarátok felújították a pálya lelátójának padsorait. M. K. és egyéb, könnyen lehűlő tárgyakon. A tél első fele rendszerint még nem nagyon teszi próbára hidegtúr ésünket, a második felében azonban a nagy szélviharok gyakoribbak és a hideg is fokozódik. A leghidegebb szakasz szempontjából kétféle telet különböztetünk meg. Vannak jóindulatú telek, amelyekben a leghidegebb napok január folyamán többnyire január 10. és 20 között köszöntének be és utánuk már lassú javulás következik. Ritkábban fordulnak elő a kemény telek, amelyekre az jellemző. hogy a januári hideghullámokat februárban is egyre újabb és újabb hideghullámok követik. Ezek rendszerint mind súlyosabbá válnak. Az ilyen években még a március is teljesen télies jellegű. Rendellenes esztendők Vannak természetesen rendellenes időjárású évek is, am,kor a hőmérséklet alakulása meglepő fordulatokat hozhat. Emlékezetes például az 1955— 56. évi tél, amelynek első és középső része annyira enyhe volt, hogy a Duna teljesen jégmentes maradt. A tél vége azonban váratlanul nagyon kemény hideget hozott, a Duna hirtelen befagyott és március folyamán pusztító jeges árvíz alakult ki. Az idei tél első és középső része hasonlít ehhez, de a végéről, reméljük, elmaradnak az akkori kellemetlenségek. M. L sával ugyanis a helyzet kedvezőtlen irányban változott meg. A régi időben a köd világosfehéres volt — ma már legfeljebb vidéken, faluhelyen van ilyen — mert nem volt a levegőben szennyezettség. Ma a nagy ipari településeken a koromtól, füsttől portól stb. a köd sokszor sárga, barnít vagy éppenséggel fekete. Az ilyen köd nagyon nehezen oszlik szét, gyakran egy egész héten át megmarad. Kedvezőtlen légmozgási viszonyok között alakul ki a füstköd vagy szmog, amely miatt a városokra napközben is éjszakai sötétség borul. A tél másik általános jelensége a hó. Már november végén találgatás tárgya, hogy fehér vagy fekete lesz-e a karácsony. Tény, hogy hazánkban ritkábban fehér a karácsony. Főleg Budapesten és a nagy városokban igaz ez, hiszen ott egy-két fokkal mindig magasabb a hőmérséklet, mint kint a szabad területeken, és ez a különbség már elegendő az esetleg lehullott nem vastag hóréteg eltüntetésére. Jégtűk és tömbök Az erős szél minden évszakban kellemetlen jelenség, télen azonban különösen megdideregteti az embert. Budapestnek bizonyos mértékig szélvédett éghajlata van, de ez csak annyit jelent, hogy a szélviharok ritkábbak, mint másutt, de az ország egészére nem jellemző ez a védettség. Sőt, sok olyan vidékünk van, ahol a téli szélviharok nagy hófúvásokat idéznek elő. Ilyen terület elsősorban Nyugat- és Észak-Dunántúl, a Bakony hegység vidéke és az Alföld északkeleti körzete. Minden télen van négy-öt olyan nap, amikor beborítja a tájat a zúzmara. Ez állhat apró, leheletfinom jégtűkből, de állhat hatalmas, alaktalan jégtömbökből is. A városok belső területén ritkábban gyönyörködhetünk zúzmarában, mert csak ott képződik, ahol a tárgyak szabadon ki vannak téve a szélfúvásnak. A zúzmara keletkezését erősen hideg időszaknak kell megelőznie, amely több napig is eltart. A földfelszíni tárgyak hőmérséklete ilyenkor mélyen a fagypont alá száll. A zúzmaraképződés második feltétele, hogy a hideg nagymértékben megenyhüljön azzal, hogy enyhe és nagy páratartalmú levegő érkezik, élénk szél kíséretében. Ez ködképződéshez vezet. A szélben hajtott ködcseppecskék beleütköznek a földfelszíni tárgyak hideg felszínébe, és ráfagynak. Így képződik a zúzmara a fákon, bokrokon, villanyoszlopon, vaskerítésen VASÁRNAPI GONPOtATOK A NEGATÍV EMBER \ negatív ember Fritz Cremer buchenwaldi emlékművének nevezetes figurája, aki csak önmagának él, aki jottányit sem tesz a közösségért. Se nem jó, se nem rossz: negativ. Ha a szándékot illetően nem is, de az eredményt tekintve környezetünkben is megtaláljuk e negatív életvitelű Mefisztókat. Lucifereket, visszahúzó, közömbös negatívokat. Sőt Arany János szavaira emlékezve, öt idézve: Mint remélénk, s hogy családink, / s magunkban mekkorát?. A belső tükörbe pillantva a kép sokszor rólunk mutatja ki a negatív nyomatút, a kellemetlen árnyékokat. A világ tökéletlen — s vajon én. te, ő, mi tökéletesek vagyunk? Sok negatív vonásból születik meg a negatív ember. Anyuka nem engedi kisfiának, hogy átadja ülőhelyét egy zavartan várakozó, botra támaszkodó idős asszonynak. Persze, valahogy kibírja, hamarosan leszáll. A túlpihent, unatkozó, ülő Jánoska még nem negatív ember, de a jelenség negatív és a sok, folyamatos közömbösségből lassan, alattomosan felépül a rom. a negatív ember, Elöltem áll egy pályakép. B A. kiemelkedően tehetséges, aratja a sikereket, csak éppen eszközeire nem vigyáz, annyira csak a célját tekinti — amely ráadásul nem is önös. telített közösségi tartalommal —, csak a rombolás mértéke nagyobb a kelleténél, s ezért nem is veszi észre, nem is döbben rá, de negatív ember. Veszélyes kór ez, ha figyelmetlenek vagyunk, űárkit elsodorhat. Rejtélyesen támadja meg az embert, s ha az önismeret szigora hiányzik. Szabó Lőrinc szavait kölcsönözve, már nem is vesszük észre, hogy többé nem vagyunk emberek. Statisztikai adatokat olvasunk, s az összehasonlításból eredményeink mellett problémáink is elővillannak: az alkoholizmus, az öngyilkosság, az unalom, az erőszakosság, az önzés, a bűnözés mételye. Hogy e mérőszámok csökkenjenek — közügy. Thomas Mannt József Attila azzal üdvözölte, hogy az ember egyre kevesebb. Nehéz, súlyos szavak. Társadalmunk átírta ezt a keservet tényleges képletre: egyre több az ember közöttünk, általunk. Millió Éva, millió Ácjám keresi jogosan és eredményesen boldogulását, "de akadnak Luciferek és Mefisztók is, s indokolt türelmetlenségünk, hogy egyre gyorsabban szüntessük meg a negatív jelenségeket környezetünkben és önmagunkban, hogy Fritz Cremer szobrászutódai már a pozitív lényt, az Embert mintázhassák a hiteles társadalmi modell alapján. Losonci Miklós Fogadóórák a tanácselnöknél A gondokat Is vállalni kell Ügyfélfogadás ettől eddig. Valamennyien ismerjük ezt a táblácskát a hivatalok ajtaján. A ráckevei Nagyközségi Tanácsnál nem veszik szigorúan a táblán megjelölt időpontokat. Pfendert Miháiyné tanácselnök aszszonyt bárki, bármikor felkeresheti. Ha ideje engedi, szívesen meghallgat mindenkit. Napi sérelmek — Milyen ügyekkel keresik fel a fogadóóráin? — Általáb n apróságokkal. Kevesen gondolják végig, gyűjtik össze a valóban jelentős problémákat. Inkább az újkeletű, napi sérelmeket és bosszúságokat hozzák ide az emberek. Panasz például az időszakos áruhiány. Hetek óta nem lehet olajat, kályhacsövet vagy hypót kapni, csináljunk már valamit. Vagy, amikor az autóbuszjegyek árát emelték: ugyanazért a távolságért az egyik járaton többet kértek, mint a másikon. — Mit tudnak tenni ezekben az esetekben, hiszen egyik említett ügy sem tartozik a I tanács által megoldható problémák sorába? Összefog a műhely Füst nélkül jobb Hol volt, hol nem volt, egyszer egy műhely. A dolgozóknak csak harminc százaléka dohányzott. Természetesen ez is elég volt ahhoz, hogy megkeserítsék a tiszta levegőre vágyók életét. A rádió egyik adásában beszámolt arról, hogy a dohányfüst (orvosok szerint) az idő előtti szenilitás egyik okozója. A hír impulzusként hatott a passzív (értsd: mások passzióját elviselni kényszerülő) cigarettázókra. Ezen a területen régebben is voltak kezdeményezések a kulturált környezet megteremtésére, de azok mind kudarccal végződtek. A nem dohányzók a testi erőszak alkalmazása helyett az értelemre apelláltak és akár hiszik, akár nem: rövid rábeszélésük sikerrel járt. A helyiségben megjelentek a káros szenvedélyt tiltó táblák és feliratok. A korábban öt—tíz cigarettát szívó emberek fejadagja (füstadagja) a felére csökkent, aminek pozitív hatását maguk is érezték. A füst nélküli helyiségben jobban megy a munka és az sem mellékes, hogy a sikerhez feltétlenül szükséges akarat megvolt a dohányosok részéről is. A dohányzás anyagilag sem egyre megy. Higgyék el: nyereményjegyre megy! A jutalom nem autó, vagy vásárlási utalványok, mint az ismert Skála-reklám esetében. így az is nyer, akinek a neve nem kerül a szerencsekerékbe, akire nem mosolyog Fortuna. Amit leírtam, mégsem mese Az árammérőgyári téemkás műszerészek nemcsak tanúi de részesei is az okos, köve tésre méltó kezdeményezésnek Sz. S. — Továbbítjuk a panaszt az illetékes vállalatnak. Jelezni akarjuk, hogy az ellátásban ilyen jellegű fennakadás van. tudnak-e erről, s megoldható-e a gond? — A súlyosabb és sokkal égetőbb problémákat nem itt vetik fel az emberek. Az úgynevezett kihelyezett fogadóórákon, az üzemekben vagy a társközségekben kerülnek ezek szóba. Amikor előre tudják, hogy találkoznak majd tanácsi vezetőkkel és felkészülnek erre. Ilyenkor valóban a lakosságot érintő legfontosabb kérdésekről beszélnek. Hét végi zsúfoltság A Közép Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hármas szakmérnökségének dolgozói a? évek óta megoldatlan nyári ellátási gondokról és a vízhálózat bővítéséről kérdeztek Megnyugtató választ nem tudtunk adni, de beszámoltunk a két témában tett intézkedésekről. Elmondtuk, hogy áprilisban új ABC-áruház nyílik a Bercsényi utcában. Ez ugyan csak enyhíteni fogja a hét végi zsúfoltságot, de sajnos, az élelmiszerboltok nyitva tartási idejét nem lehet meghoszszabbítani a munkaerőhiány miatt. — Mi is tudjuk, hogy a Du na közelsége miatt a felszíni kutak vize szennyezett. A nagyközség negyvenöt száza lékban rendelkezik csak víz vezeték-hálózattal. Szigetbe csen még nem alakult meg a v'ztársulat sem. A kiviteli terveket már megrendeltük, de a társulat létrehozásához még nem kaptuk meg a megyei támogatást. Bármennyire is ne héz a jelenleg5 helyzet, meg nyugtató volt a résztvevők szá mára, hogy a problémákat ismerjük és pénzügyi lehetőségeink szerint igyekszünk is megoldani azokat. Helyben közösen — Időnként lehetőség nyílik arra is, hogy a felvetett kérdésekre helyben, közösen keressünk megoldást. Járdaépítésre, útburkolat-javításra mindig akadnak vállalkozók. Egyik társközségünkben így került szóba az iskola kifestése. Azonnal megszerveztük a munkát, azóta már el is készült. Tapasztalataim szerint nagyon hasznosak ezek a kihelyezett fogadóórák. Márvány! Ágnes Fordított áramlás is Óriás ventillátor A Szellőző Müvek a skót James-Howden céggel újabb két óriás bányaventillátor közös gyártásában állapodott meg. E berendezésekkel a megújuló Béta akna szellőztetéséről gondoskodnak. Korábban Nagyegyházán helyeztek üzembe ilyen óriás ventillátorokat, melyekhez ugyancsak a skót cég terveit és az általa szállított részegységeket használták fel, s a berendezések az átadás óta kifogástalanul működnek. A megállapodás jelentőségét növeli, hogy a külföldi partner hazai gyakorlatban újszerű műszaki megoldásainak alkalmazásával a Szellőző Művek ithon elsőként vállalkozhat óriás bányaventillátorok szállítására. Az újabb ventillátorok a nagyegyházihoz hasonló konstrukcióban készülnek. A berendezéseket olyan megoldással gyártják, hogy szükség esetén a légáramlat megfordításával gondoskodhatnak a bányában dolgozók biztonságáról. A skót partner az általa szállított részegységek értékének egy hányadáért viszszavásárol a Szellőző Művek gyártmányaiból ugyanakkor a bányaventillátorok magyar vállalatnál gyártott állórészeinek terveit díjtalanul adja át. A két, összesen 60 millió forint értékű berendezést várhatóan jövő év elején helyezik üzembe.
