Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-29 / 24. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1983. JANUÁR 29., SZOMBAT Terepszemle a Hold utcában Iskolaépület lesz a parlagon Bejárók, Dél-Pest megyéből A környezet most semmi­képpen sem szívderítő. A ko­pár, köves, törmelékes felszín azonban a változás, a fejlődés ígéretét sejteti. Most ilyen a Hold utca tájéka, hiányoznak a fák, a komisz szél riasztóan i vinnyog és sodorja a port, a papírdarabkákat a 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetnél. Harminc szakma Jeleztem érkezésem, így kü­lönösen szívélyesen fogad Czi­­nege Imre igazgató, aki ma egy kicsit nyugodtabbnak tű­nik. Mintha kozmetikai keze­lésként érte volna a négy új tanterem. Most pedig újabb építkezés folyik az iskola mel­lett, további tíz tanterem épül. Szükséges is, mert a demog­ráfiai csúcs már igencsak fe­szíti az iskola falait. A tűrhetetlen helyzetbe ed­dig sem nyugodott bele az is­kola, Közös összefogással, diá­kok, tanárok és vállalatok» tár­sadalmi munkája révén áj épületszárnyat adhattak a ta­nulóknak. Mint az igazgatótól megtudtam, a zsúfoltságot az ötnapos munkahét csak fokoz­ta, reggel héttől este kilencig „telt ház” volt a termekben. A vállalatok szakmunkáséhsége nem csitult az utolsó években. Igénylik a jól képzett fiatalo­kat, ám nem mindegy, milyen körülmények között folyik a képzés. Városunk közepes méretű üzemei csak meghatározott számban várnak újabb, kép­zett munkásfiatalokat. Ceglé­den példátlanul sok, mintegy harmincféle szakmában adnak bizonyítványt. A fővárosban a hasonló jellegű intézmények háróm-négy szakmára képez­nek szakmunkásokat. A 240 negyzetméter alapte­rületű, négy tantermes reszt társadalmi munkában Márkus Janos építész tervezte. A jó ügyért való mozgósítás ered­ménnyel járt, igen rövid idő alatt felépült az epüietszárny, benne a kiegészítő szertárak, meiiékhelyisegek is helyt kap­tak. Építőanyaggal, erőgéppel, munkagéppel es munkaerővel rendkívül sokat segített a DU­­TEV, DEM ASZ, Del-Pest me­gyei ÉV, a hordógyár, a 20-as es az 1/11-es Volán Vállalat, valamint az ÉVIG. Ez annal is inkább sokat jelentett, mert a Pest megyei Tanács ebben az idószakoan csak jelképes ösz­­szeget tudott juttatni. A vég­zett társadalmi munka értéke mintegy másfél millió forint volt. A fiatalok is alaposan vál­laltak a munkából, a szakfei­­ügyeletet a gyakorlati oktatok •látták el, csupán az ablak üve­gezéséért kellett fizetni, ezt nem tudták megoldani házi kivitelezésben. Számolnak a hellyel Korábbi években a tanter­mek kihasználtsága 200 száza­lékos volt, ezen főleg a nagy számban bejáró tanulók miatt kellett változtatni. Lényegé­ben Dél-Pest megye települé­seiről jönnek naponta az is­kolába, ki délelőtt, ki délután. Az új helyiségek révén a dél­­utános osztályok egy része délelőtt járhat az órákra. A sok, vegyes szakmájú osztály homogénebben alakítható ki. A leányok érdeke pedig azt kívánja, hogy a bejárás miatt lehetőleg ne esti vonatokkal kelljen hazautazniok. A neve­lőmunka szervezésének racio­nalizálása megértést _ igényel. Egyes szakmáknál a túltelített­ség miatt minden fiatalt nem tudnak a kívánt szakmára felvenni. Ha mégsem mutat­kozik túlképzés, az annak a gyakorlatnak a helyességét igazolja, mely szerint csak annyi fiatalt vesznek fel egy­­egy szakmára, ahány helyet a vállalatok biztosítani tudnak. Némi javulást hoz majd a túlzsúfoltságra a nagykőrösi és monori tanintézet bővülése, ám addig még sok gondot okozhat néhány évfolyam za­vartalan képzése az elkövetke­ző években, a demográfiai csúcs miatt. Megértő tanárok Változatlanul léteznek divat­szakmák, mint az autószerelő, festő, fodrász és női szabó szakma, noha a vállalati igé­nyek nem feltétlen tükrözik ezt. A szakmaorientálásban a pedagógiai munka újabb ne­hézségeit helyezhetik előtérbe. Arra talán számítani lehet, hogy sikerrel oldják meg a feladatokat, mert a nagyon ne­héz időket is jól, jó hangulat­ban vészelte át a tantestület. Lassan csökken viszont az óra­rendi túlterhelés. — Ma még ez a meglevő ne­hézség — sóhajtja az igazgató, viszont jogosan bízik a kollé­gáiban, hiszen akkor helytáll­tak, amikor sokkal több óra adásával, nyújtott műszakban tudtak oktatni. Igaz, próbáltak anyagi érdekeltséget teremteni a túlóradíjon kívül is. A taná­rok részéről vállalt sokféle társadalmi munka is értékes bizonyítéka a megértésnek. Bizakodva szemlélik a tíz tantermes épület készítését. Noha hűvös, goromba szél fúj­ja át meg át a Hold utcát, tudni, miért derűsebb az igaz­gató arca. S. D. A klub szervezi Messzi úton, négy keréken A Magyar Autóklub ceglédi csoportja az elmúlt esztendők­ben sok esetben gondoskodott arról, hogy tagjai miként tölt­sék szabadságuk egy részét. Választékos hazai és külföl­di ytiprogramokat állítottak össze számukra. Az utak visszhangja jó volt, s épp ezért hasonlókat erre az esz­tendőre is terveztek. A vál­tozatosság kedvéért olyan utazásra is lehetőség lesz, amikor nem személyautóval, hanem autóbusszal utazhat a csoport. , Autóbuszos utat szerveztek eszerint Bécsbe és Prágába. A busz Ceglédről indul, mind­kétszer félpanziós az ellátás, ötnapos az út. A bécsi csoport június végén, a prágai a terv szerint augusztus 17-én in­dul. Szervez a klub autóbu­szos tengerparti látogatást is. miszerint öt napot tölthetnek a jelentkezők az Isztriai-fél­szigeten, július végén. Autós út indul júliusban az ausztriai Übelbachba, Stájer­­országba, augusztusban Bécs­be, később pedig Ungvárra, Munkácsra. Jelezték jó előre azt is, hogy február , 19-én megtart­ják a ceglédi Kossuth étte­rem termeiben a hagyományos farsangi autósbált, február 19- én este. Zenekarként • a klub a népszerű Csiga-triót hívta meg. Az utakkal és a bállal kapcsolatban az érdeklődőket készségesen tájékoztatják a klub irodájában. Hégi felvételek Az albertirsai nagyközségi pártszékházban helytörténeti kiállítás látható. A többi kö­zött közszemlére tették a könyvtár 1880-ból származó alapítólevelét, az egykori da­lárda és a színjátszócsoport megsárgult felvételeit. A kereskedelmi szakcsoportban Fontos eszköz az ellenőrzés Ártalmas lehet a felszínesség Vannak emberek, akik, ha nem hivataluknál fogva, ak­kor jó szándéktól vezérelve, társadalmi feladatukat teljesít­ve okoznak álmatlan éjszaká­kat másoknak. Ezek a mások ilyenkor rendszerint szoroz­­nak-osztanak, aktakötegeket bontanak, s lapozzák végig a már eltett dokumentumokat, ha kell, igénybe veszik a té­vedhetetlen kis komputereket, melyekből egy-kettő ma már nem hiányzik egy valamire való irodaközösségből. Mentsé­get gyűjtenek, érveket sora­koztatnak, megfontolnak, ha pedig nincs mentség és a hiba bizony hiba, akkor a segítsé­gért köszönetét mondva, záros határidőn belül az orvoslásá­hoz látnak. Ilyen, álmatlan éjszakákat okozó emberek a népi ellen­őrök. Tisztelőjük nem kevés, feladataik száma, értéke, mér­téke nagy. Közgazdászszemmel Cegléden dr. Tanhoffer Im­re, a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat áruforgalmi vezetője, egy­ben igazgatóhelyettese a so­raikba tartozik úgy másfél év­tizede. A járási-városi népi ellenőrzési bizottság kereske­delmi szakcsoportját ve­zeti, lelkiismerettel, szorga­lommal, alapos szakmai hozzá­értéssel. — Esztendőket említettünk. Tizenöt év nagy idő. Milyen volt akkor, s milyen most né­pi ellenőrnek lenni? — összességében is más és személy szerint nekem is. Ta­pasztalatok tömkelegével lát­tak el a múló évek. Munkánk ma nemcsak gazdasági hely­zetfelismerésre szorítkozik, ha­nem annál sokkal több, szerte­ágazóbb. Az ellenőrzés fon­tos eszközzé vált. Mert néz­zük csak: ha valami rossz, pél­dául a gazdasági munka, a gyártás, az ellátás, akkor in­dokként elsőnek hangzik el, hogy rossz az ellenőrzés. Ha valami jó, akkor azt mondjuk, hogy jó a munka színvonala. Azt már nem hangsúlyozzuk külön, Hogy abban a színvo­nalban is ott az ellenőrzés, nem is egy lépcsőben. A jól szervezett munka menet köz­ben, az ellenőrzések révén ki­tárja a hibát. így javítani, he­lyesbíteni is könnyebb. Az el­lenőrzés tulajdonképpen kol­lektív, közösségi munka. S hogy milyen? Nem könnyű. — Területe, mint tudom, szakmába vágó. — Igen. A szakcsoportnak hét népi ellenőr tagja van és a vizsgálatokhoz más, segítő szakértőt felkérhetünk, tájé­kozódhatunk ankét szervezésé­be kapcsolódva, a közvéle­ményt figyelembe véve. Sző­kébb területem, a kereskede­lem nap mint nap a vásárlók Kijevi fotótárlat a kórházban ellenőrzésének, véleményének a kereszttüzében van. A keres­kedelmet nemcsak innen „fö­lülről” ismerem. Fiatalon ma­gam is abban dolgoztam, emellett tanultam. Nem volt könnyű közgazdász diplomát szerezni, doktori disszertáció­mat elkészíteni, megvédeni. De most nem is ez a lényeg. A lé­nyeg, hogy a beszerző, eladó, vevő lélektanát a gyakorlatban jól ismerem. Boltjainkba nem hivatali emberként vagy tár­sadalmi népi ellenőrként, ha­nem vásárlóként járok. A NEB-csoport szakvizsgálatai­val a közgazdász szemszögéből foglalkozom. Piac és verseny A vizsgálatokhoz, azok ösz­­szesítéséhez, a tapasztalat ösz­­szegzéséhez, a tanulság levoná­sához és az elfogadható, segítő szándékú javaslat megtételé­hez csak értő ember foghat. Nem elég az igyekezet, a tes­­sék-lássék felszínesség na­gyobb kárt okoz, mint használ. Az ország dolgáról adna csor­ba képet, valótlan statisztikai adatokhoz segítene egy-egy „kipipált” vizsgálat. A NEB- nek ennél sokkal nagyobb a lényege. — Számon tartja-e, miben volt szava már? — Ha jól számolom, huszon­egy vizsgálatot vezettem. Rendszeresen, visszatérően vizsgáljuk például 1979 óta — elemezve — a lakosság áruel­látását, a kereslet-kínálatot, országosan. Mivel ez a keres­kedelmi munka részterületeire betekintést ad. magam is in­­formáltabbá válók, hiszen szá­mos következtetést leszűrhetek magam is. A vizsgálatokat végző kereskedelmi szakembe­rek a dolgokat összegzik, elem­zik, megvitatják. Megállapítá­saik, javaslataik tényszerűek és elfogadhatók. Ezeket a fel­sőbb vezetés figyelembe veszi. Nálunk kicsiben ez hogyan ta­pasztalható? Cegléden és Nagy­kőrösön sok panasz volt a vá­­gotbaromfiáru-kínálat meny­­nyisége, minősége miatt. Csak Hernád szállított, konkurrens sehol. Ám, most, hogy két szál­lító van már, egészséges ver­seny alakult ki, a piachoz ez kell. A lakosság is hasznát lát­ja. A NEB tekintélye — Mint szakcsoportvezető, miben látja feladata fontossá­gát? A területen, melyet jól ismer, milyen a NEB tekinté­lye? — A régebbinél észrevehe­tően nagyobb ez a tekintély, nem azért, mert tartanak tő­lünk, hanem, mert megértik és helyeslik a bizottság felada­tát. Bonyolult a gazdasági helyzet, az ellenőrzésnek fon­tossága, súlya van. Nálunk a kereskedelemben, ha az a ta­pasztalat, hogy a rendeletekés szabályok ismeretének hiánya hátráltatja a munkát, a hiba­feltárásra pedig nem a javítá­si készség, hanem a kapasz­kodó-ragaszkodó önvédelem, mentegetődzés a válasz, ott nehezebb a dolog, határozot­tabban kell fellépni. Nagy fele­lősség egy-egy ügyben állást foglalni. A területemen általá­ban 10—15 fős csoport végzi a vizsgálatokat. Vagy 100 olda­las „kisregényből” készül az összefoglaló jelentés. Erre az esztendőre szóló tervjavasla­tunkat már eljuttattuk felsőbb fórumunkhoz. Az már biztos, hogy a kereskedelmi szakcso­port fontos feladata marad az áruellátás vizsgálata. Eszes Katalin Albcrtirsán Tervek a családi házakhoz Utcát nyitnak, parcelláznak A Hazafias Népfront városi bizottsága a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házával közösen szovjet hetet rendez Cegléden. A kórház előcsarnokában ebből az alkalomból nyílt fotókiállítás Az ezerötszáz éves Kijev címmel. Apáti-Tőth Sándor felvétele Albertirsán is sokan tervez­getik, fontolgatják, miként tudnának saját hajlékot emelni a fejük fölé. Számításba veszik anyagi erejüket, a felhasznál­ható hiteleket, s ha úgy íté­lik, hogy képesek megbirkózni a feltételekkel, akkor telek után néznek. Főleg a fiatalok építési kedve jelentős, akik a családalapítást követően hosz­­szú időre szeretnék rendezni lakásgondjukat. A nagyközségi tanácsnak ke­vés az építési telke, ezért a két termelőszövetkezet mezőgazda­ságilag nem művelt, a telepü­léshez közvetlenül kapcsolódó területei jöhetnek szóba — csere útján — a házhelypar­­cellázás céljaira. A Mikebudai út mellett — a már beépített telkekkel szemben — hatvan családi ház elhelyezésére van lehetőség. Az úgynevezett régi vásártérnél is építkezőkre vár tíz porta. Azoknak a magántu­lajdonban levő kerteknek a száma hatszáz körül van, amelyek — megfelelő te­lekmegosztás útján — al­kalmasak lennének az épít­kezésekre. A községbeliek nyilvántartása szerint ezek kö­zül több mint száz helyen kinn az eladást hirdető tábla, cédu­la, tehát ez is mutatja, hogy a kereslet és a kínálat találkozik. A tanácsnak az a terve, hogy két új utcát nyit a Vio­la utcából. Ott is 60—80 ház­helyet lehet kimérni. Hasonló jelleggel lehetne beépíteni, mint a Pesti út melletti sor­ház mutatja. A Romantika Ét­terem felé tizenkét #akás kap­csolódik össze, a telepszerű, csoportos házépítés újfajta pél­dájaként. Fele az idén várha­tóan elkészül. A nagyközségi tanács mű­szaki csoportja összegyűjtötte azokat az adaptálható terveket, amelyeket az építkezőknek ajánl. Érdemes megtekinteni ezeket, hiszen sok jó ötlet me­ríthető belőlük, illetve válto­zatlan formában is megfelel­hetnek a családok igényének. Albertirsán évekkel ezelőtt a Szabadság Termelőszövetkezet hagyományt teremtett, mely szerint saját tagjainak házhe­lyeket parcelláz. Ezt a mód­szert átveszi a Micsurin Ter­melőszövetkezet is és ezentúl hasonló mértékben segítik mindketten hajlékot emelő dolgozóik előbbre jutását. T. T. Munka- és balesetvédelem Kisiparosok továbbképzése Január 31-én, hétfőn délelőtt tíz órai kezdettel Cegléden a KlOSZ-székházban a helybeli, a nagykőrösi, a ceglédi és a monori járásban' működő szo­bafestő, mázoló és tapétázó kisiparosoknak egynapos szak­mai továbbképzést tartanak. Ugyanezen a napon délután négy órai kezdettel — ugyan­csak a Bercsényi utcai épület­ben — a kisiparosok munka- és balesetvédelmi oktatáson vehetnek részt, amelyet Ki­­szely Ferenc, a KÖZGÉP Vál­lalat munka- és balesetvédelmi felelőse vezet. A Látomás bemutatja Barangolásaim Nagy városok képei A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban január 31-én, hétfőn este 19 órakor színes diabemutató lesz az emeleti nagyteremben. A Látomás szí­­nesfényképezők baráti köré­nek tagja, Barna Karolin Ba­rangolásaim című összeállítása kerül közönség elé: görög, tö­rök tájak, USA-beli nagy vá­rosok képei szólnak egy-egy utazásról. A vetítés előtt Kürti György, a Kossuth gimnázium igazgatóhelyettese tart beveze­tőt. ISSN 0133—2500- (Ceglédi Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom