Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1983. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK Az isiéi feBssdssfek Jó eredmények a járásban Ülésezel! a járási pártbizottság Síéles kiflii információ Az ellátástól a pedagógusföldig ra hiszen így vagy úgy be­­folyásolják az áruellátást. Ért­hető, ha a népi ellenőrzési bi­zottság sosem mulasztotta el figyelmeztetni az érdekelte­ket a hiányosságok megszün­tetésére. Az év végi tanulság tömör félmondata mégsem megnyugtató: megnyugtató eredményt nem sikerült elér­ni. Ami viszonylagos A népi ellenőrök egy-egy vizsgálatra nem fordíthatnak túl sok időt. hiszen társadal­mi munkában tevékenykednek. Hogy minél alaposabban el­mélyülhessenek a vizsgált te­rület ügyeiben, széles körű előkészületeket végeznek. Így történt ez a lakosság építő­anyag-ellátásának vizsgálata előtt is. Ehhez segítséget kap­tak a népfront városi bizott­ságától, amely megszervezte a gödöllői építkezők ankétját. amelyre a kereskedelmi szak­csoport Aszódról, Kerepestar­­csáról és Túráról hívta meg az érdekelteket. Az ankét résztvevői több olyan javasla­tot tettek, amelyeket az ösz­­szefoglaló anyagban is hasz­nosíthattak. Ennek a vizsgálatnak egy másik tanulsága megmutatja, mennyire viszonylagos ebben a tekintetben is a bázisszem­lélet. Megállapították, hogy a korábbi, 1976-os vizsgálathoz képest az építőanyagok és az épületgépészeti termékek be­szerzési lehetősége lényegesen javult. A vásárló azonban gyakran úgy érzi, a helyzet mit sem változott. Nem, mert az ellátás nem folyamatos. S az sem igazán megnyugtató számára, ha megtudja, hogy a gyenge minőségű árut nem a gyárban állítják elő, hanem a szállítás, tárolás következtében lesz olyan. Mivel a megye más helyein is hasonlók a tapasztalatok, a jelzéseket az illetékes Tüzép­­vállalat központja kapta meg. Ez tehát olyan példa, amely a föntebb említett tágabb összefüggésekre utal. Láttuk, az előkészületek idején milyen széles körből merítenek információt az el­lenőrök. Ám nemcsak ilyen­kor támaszkodnak ránk, la­kókra, állampolgárokra. Gyak­ran magát a vizsgálandó té­mát is mi, a lakosság vala­mely rétege, politikai vagy társadalmi szervezete adja meg. A pedagógusiöldek hasz­nosítása körüli gondokról sokfelől érkeztek jelzések: a járási pártbizottságtól, az if­júsági parlamentektől. A vizsgálat egyik fontos megállapítása az volt, hogy a termelőszövetkezetek az illet­ményföld művelésének elvál­lalásakor nem állapodnak meg a pedagógusokkal a feltételek­ről, ezért a költségek elszámo­lásakor sok szubjektív elem érvényesül. Az egyik helyen méltányos az elszámolás, a másikon vastagabban fog a ceruza, attól függően, milyen az iskola vezetőségének kap­csolata a gazdaság irányítói­val. Az úgynevezett realizáló levelekre, amelyekben a népi ellenőrök megteszik javaslatai­kat, a gazdaságok kedvezően reagáltak. Az intézkedések megvalósulásáról az utóvizs­gálat során győződnek majd meg. Jellegzetes példák S ez újabb módszerbeli tényre irányíthatja figyelmün­ket. Nevezetesen arra, hogy milyen következetesen men­nek végig valamely vizsgált témán. S ha pontot tettek a végére, még nem fejezték be. Jön az utóvizsgálat. Igen, mert arra is kíváncsiak, mennyire és hogyan szívlelik meg a jelzéseket az illetéke­sek, illetve arra, hogy saját intézkedéseiknek mennyire szereznek érvényt. Cikkünk en nem vettünk sorra minden tavalyi vizsgá­latot, akár írtunk róla annak idején, akár nem. Ügy véljük, néhány jellegzetes példával sikerült érzékeltetni a népi ellenőrök munkáját, stílusát és módszereit. K. P. Úttörők Kulturális szemlék A hónap végén kezdődnek a járási úttörő kulturális szem­lék, amelyek évek óta valósá­gos seregszemléi a tehetséges fiúknak-lányoknak. Január 29-én, szombaton Vácszent­­lászlón a vers- és prózamon­dók találkoznak, február 5-én, ugyancsak szombati napon Bag fogadja a zenekarokat, szólistákat és énekkarokat. Március 12-én Gödöllőn talál­koznak az úttörő népi tánco­sok, majd március 19-én a színjátszók, az irodalmi szín­padok. Február közepén tart­ják meg a TTUSZ-t, vagyis a tudományos-technikai úttörő­szemlét Aszódon. Motorvizsgáló műszjer Ülést tartott tegnap a járá­si pártbizottság. Dr. Szabó Gyula titkár előterjesztésében megtárgyalták és elfogadták az 1982. évi gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásáról, vala­mint az idei teendőkről készült jelentést. Utána Pécsy Pálné titkár terjesztette elő azt a tá­jékoztatót, amely a tavalyi munkaterv végrehajtását ösz­­szegzi, illetve az idei program­ra szóló javaslatot, amit szin­tén elfogadtak. Befejezésül Pé­csy Pálné a legutóbbi ülés óta történt legfontosabb esemé­nyekről tájékoztatta a pártbi­zottságot. Bővült a létszám A múlt évi munkát összegző jelentés első és legfontosabb megállapítása: a járás gazda­sági egységei jó eredménnyel zárták az 1982-es évet. Veszte­séges vagy alaphiányos nagy­üzem nincs a járásban. Az üzemeknek arra is volt erejük, hogy a nagyobb mértékű jöve­delemelvonás és a támogatá­sok csökkenése miatt 14—15 százalékkal emelkedett költsé­geket megfelelő intézkedések­kel ellensúlyozzák. Sikerült kivédeniük a negatív hatáso­kat. Mezőgazdasági nagyüzeme­ink termelési értéke folyó áron számítva körülbelül tíz százalékkal emelkedett. Az alaptevékenységé kisebb, a ki­egészítő ágazatoké nagyobb arányban. Az átlagosnál na­gyobb mértékben növelte ter­melését a vácszentlászlói Zöld­mező és a dányi Magvető ter­melőszövetkezet. E két gazda­ságban a létszám is számotte­vően emelkedett. Ugyanez az irnyzat érvényes a többi ter­melőszövetkezetre, ha kisebb mértékben is. Az új embere­ket főleg a mellék- és a kise­gítő ágazatokban foglalkoztat­ják. Az egy-egy dolgozóra jutó munkabér 3,5 százalékkal volt magasabb a megelőző évinél. Ebben a tekintetben is tapasz­talhatunk különbségeket a gazdaságok között. A legkisebb a munkadíj-színvonal a kar­­tali, a legmagasabb a péceli termelőszövetkezetben. Dinamikussá Tavaly járásunkban kevés volt a csapadék, ami nem ked­vezett a szántóföldi kultúrák­nak. A terméseredmények azonban lényegesen nem tér­tek el a megelőző évitől. Vala­mivel nagyobb volt a búza, az őszi árpa és a zöldborsó hoza­ma. A szőlő átlagtermése az 1981. évinek a kétszerese volt. összességében az állatte­nyésztési ágazatban sem növe­kedett a termelés. Valame­lyest gyarapodott a szarvas­marha-állomány, lényegesen több volt a juh, a kecske és a vadkacsa. A sertésállomány nem változott. . A járás földerületének 10 százalékán folyik erdőgazdál­kodás. Ennek az ágazatnak az eredményeit fokozni kell, hangsúlyozza a pártbizottsági ülésen elfogadott jelentés. Az alaptevékenységen kívüli ágazatokban 1982-ben is dina­mikus volt a fejlődés. A ter­melőszövetkezetekben képződő nyereség túlnyomó hányada, körülbelül 85 százalék itt rea­lizálódik. Ez a tevékenység, főleg a hatékonyság és a ter­melékenység fokozásával, a kö­vetkező esztendőkben is fej­lesztendő. Jelentős a helye és a szere­pe a háztáji gazdálkodásnak, állapították meg újólag a párt­bizottsági ülésen. A mezőgaz­dasági és a fogyasztási szövet­kezetek csaknem ötezer szerző­dést kötöttek, s ezek révén 260 millió forint értékű terméket vásároltak fel. Megközelítőleg nyolcvan százaléka állati, va­lamint több mint húsz száza­léka növényi eredetű. Har­minckét szakcsoport működik a járás községeiben, több mint kétezer taggal. A kistermelés évente 4—5 százalékkal nő, a támogatás mértéke ennél is nagyobb mértékben, 10—12 százalékkal. Számottevő appa­rátus segíti a kistermelőket, 43 függetlenített szakember koor­dinálja, integrálja tevékenysé­güket. A mezőgazdaság után az ipa­ri termelés múlt évi helyzeté­vel és eredményeivel foglal­kozott a pártbizottsági ülés. Általános tanulságként leszö­gezte, hogy felerősödött a dif­ferenciálódási folyamat. Az ik­­ladi Ipari Műszergyárban a ko­rábbi évinél valamivel kisebb volt a termelési érték. A lét­szám 3 százalékkal csökkent. A vállalat vezetősége folytatja a belső mechanizmus korszerűsí­tését, a jobb szervezeti, irá­nyítási és érdekeltségi rendsze­rek kialakítását. Néhány százalékkal nőtt a fésűsfonó termelési értéke. A létszám itt is csökkent. Javult Legutóbbi cikkemet egy kér­déssel fejeztem be. Tudniillik azzal, hogy kinek, kiknek kell rendet teremteniük az ifjúsági csapat háza táján. Semmi eset­re sem az ügyvezető elnöknek. Az ő felelőssége abban van, hogy ennek a korosztálynak is megtalálja azt a szakvezetőt, aki a feltételeknek minél tel­jesebben megfelel. Hol található olyan ügyveze­tő, aki labdarúgók átigazolásá­val, sportorvosi engedélyek in­tézésével és hasonló operatív feladatokkal foglalkozik. Biz­tosan akad ilyen, ott, ahol a labdarúgó-szakosztály egyenlő a sportkörrel. A GSC-nek vi­szont kilenc szakosztálya van, s ezeken kívül a tömegsport­tal is foglalkoznia kell. Az aranykor Azt is állítottam a múltkor, hogy a GSC lehetőségeihez ké­pest jól szervezett sportkör. Nézzük most meg, mihez ké­pest rosszabb? Engedtessék meg, hogy a sportkörben csak­nem húsz éve, vezetőségében több mint tíz éve tevékeny­kedő emberként felelevenítsem a klub elődjének rövid törté­netét. Mert a Ganz Vasas Sportkörhöz képest mutatko­zik visszaesés a GSC-ben. Per­sze ez sem minden korszakra igaz. Az Árammérőgyár egye­sülete is átélt hős- és válság­­korszakokat. Mi volt az eredmények hul­lámzásának oka? A sportköri elnök személye. Amikor Kun Imre volt az elnök, aki ter­melési főnökként dolgozott a gyárban, a Ganz Vasas arany­korát élte. Volt NB III-as fo­cicsapat, NB Il-es röp- és ké­zilabdacsapat. Az asztaliteni­szezők is az NB Ill-ban szere­peltek és más szakosztályok szintén virultak. Ismét eredmény Az elnökség néhány lelkes aktívából állt, de erősek vol­tak a szakosztályi vezetőségek. Fekete beruházásként felépült az új öltöző, a tekecsarnok, vi­lágítást kapott a kézilabda- és a termelékenység, kisebb volt az importhányad. A nyereség nagyjából azonos a korábbival. Az ipari szövetkezetek fejlődé­sét szintén a dinamikus szóval jellemzi a jelentés. Egyetlen kivétel az aszódi Ferromecha­­nika Ipari Szövetkezet, ahol mind a termelési értékben, mind a nyereségben nagy visz­­szaesés következett be. Versenyképesen A múlt évi tevékenység át­tekintése után a pártbizottsá­gi ülés megszabta az idei leg­fontosabb feladatokat, melyek­nek végrehajtásával a járás mezőgazdasági és ipari üzemei hozzájárulhatnak a népgazda­sági egyensúly javításához. Minden gazdaságban meg kell vizsgálni a ráfordítások továb­bi csökkentésének lehetőségeit. Nagy gondot kell fordítani a külgazdasági tevékenység ja­vítására, a piacorientált gaz­dálkodás megvalósítására. Az alaptevékenységben a gazda­ságosság és a hozamok növe­lése az egyik fő cél. Az ipar­ban a versenyképes új termé­kek kifejlesztése, az export arányának növelése. Kör Pál Folyóiratban, újságban egy­szer már megjelent irodalmi alkotásokat egybefoglaló köte­tek méltatásakor gyakran ol­vashatjuk, hogy ugyanazok a művek, amelyeket a bíráló egyenkint már olvasott, könyvbe szerkesztve, rendez­ve mintegy új minőséget képviselnek, többet adnak így, mint külön-külön. Valami ha­sonlót érezhetünk, ha a járási­városi népi ellenőrzési bizott­ság összegző jelentését végig­böngésszük. Az évi munkát értékelő je­lentésben mindama vizsgála­tok helyet kaptak, amelyeket egy-egy alkalommal részlete­sen megtárgyalt a bizottság Az összegzésben jóval kisebb terjedelemben szerepelnek az egyes vizsgálatok, nem a ma­guk teljességében. Csak a lé­nyeges mozzanatokat ragadták ki, a sajátosságokat, legyenek azok a tárgy jellegzetességei, a vizsgálati módszeré, avagy a hiányosságoké. Bevált gyakorlat így végiglapozva a múlt évet, képet kaphatunk a népi ellenőri munka folyamatáról, a vizsgálatok céljáról, tapasz­talatairól, a gazdasági és tár­sadalmi problémák főbb helyi vonásairól, és bizonyos mér­tékig a tágabb összefüggések­ről is. A népi ellenőrök, a tanulsá­gok levonásával egyidejűleg igyekeztek az általuk ismert, másutt már bevált gyakorlat elterjesztését is szolgáló ja­vaslatokkal elősegíteni az el­lenőrzött területeken a jobb. hatékonyabb munkát. Tevékenységük egy másik jellemző vonása a tárgyilagos­ság. Néhány vizsgált témával és számos közérdekű bejelen­téssel kapcsolatban tapasztal­hatták, hogy az integráló szer­vezetek és a kistermelők szerződéseiben foglaltakat mindkét oldalról gyakran megsértik. Ezek a szerződés­szegések végső soron károsan hatnak a lakosság hangulatá-Milyen is egy-egy traktor, kombájn vagy más erőgép mo­torjának, elektromos berende­zéseinek, hidraulikus szerke­zetének állapota? Ez ma már nemcsak egyszerűen szakmai kérdés, a gazdaságosság, az okszerű energiatakarékosság szemszögéből is érdemes vele foglalkozni. A kutatók és a termelési rendszerek szakemberei min­denesetre idejében felismerték ennek a jelentőségét. Érdekes, hogy a nagyüzemek egy része az elmúlt években sem tulaj­donított mindennek nagyobb jelentőséget, noha a motor­diagnosztikai vizsgálatok mű­szereinek beszerzésére, hasz­nálatára az anyagi lehetőségek is nagyobbak voltak. Sokan persze most már bánkódnak azok közül, akik elméletben, kutatási, oktatási szinten talán igen, de gyakorlatban nem látták előre a műszaki állapo­tot ellenőrző módszerek jelen­tőségét. A mi járásunk mezőgazda­sági üzemei ebből a szempont­ból talán éppen az országos helyzetet mutathatják: van a műszaki diagnosztikára egé­szen jól, vagy a követelmé­nyeknek példásan megfelelő gazdaság, és sajnos néhány alaposan elmaradó is. Pedig éppen itt, nálunk nagyobbak a lehetőségek ennek a beve­zetésére is. Mindez nem ön­célú, hiszen még az egyszerű műszeres vizsgálatokkal b ezer, tízezer forintos hibák, károk előzhetők meg. A műszaki diagnosztika be­vezetésére kitűnő szakembe­rek adhatnak gyakorlati ta­nácsot a MÉM Műszaki Inté­zetében éppúgy, mint az Ag­rártudományi Egyetem gépész­­mérnöki karán, vagy legújab­ban a Gödöllői Tangazdaság gesztorságában működő búza­borsó termelési rendszernél. Az utóbbi körülbelül egy éve ren­dezkedett be a gyors állapot­vizsgálatok elvégzésére. Mintegy félmillió forintot fordítottak műszerek, ellenőr­ző eszközök vásárlására. Meg­rendelésben nincs hiányuk. A szépséghiba mindössze az, hogy a GBBR távolabbi, bor­sodi, nógrádi taggazdaságai máris jobban igénylik a mun­kájukat, a közeliek, a mieink kevésbé. F. L A nop programja Január 27-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: A Pál utcai fiúk, irodalmi mű filmen, 16 órakor. Jeney István Megtalált al­bum című kiállítása, megte­kinthető 10—20 óráig. Tóth Menyhért kiállítása Magán­gyűjtők anyagából címmel,’ megtekinthető 15—20 óráig. mm Mozi mm Az I akció. Színes, szinkro­nizált, szovjet filmvígjáték. Csak 4 órakor! Viadukt, Színes, magyar­­amerikai—NSZK történelmi film, 6 és 8 órakor. ISSN 013S—1957 (Gödöllői Hírlap) Egyesületi ehükülc A személyiség szerepe a röplabdapálya. Ez a szép időszak addig tartott, amíg Kun Imre a gyárban dolgo­zott. Utána két olyan elnök követ­kezett, aki a szocialista sport­erkölcsre hivatkozva a mellék­­foglalkozásban alkalmazott ed­zőket rá akarta bírni a társa­dalmi munka végzésre. Innen indult el a hanyatlás folyama­ta. A 70-es évek elején ismét olyan vezetőség került a Vasas élére, amelynek tevékenysége nyomán jöttek az eredmények, NB III-as lett a foci- és az asz­taliteniszcsapat, megnöveked­tek a lehetőségek a többi szak­osztályban is. Amikor úgy lát­szott, minden a legnagyobb rendben, következett az egye­sülés. Láttuk, hogy a Vasas akkor virágzott, amikor az elnök olyan személy volt, akinek meg­volt a tekintélye, a társadalmi rangja, és a gazdasági pozíció­ja. Most tulajdonképpen ki az elnök? Az ügyvezető, akinek minden fajsúlyosabb döntése az elnökség határozatától függ? Szerencsés-e egyáltalán Gödöl­lőn centralizált sportegyesüle­tet működtetni? Nyomós oka­im vannak azt állítani, hogy Aszódon, a gimnázium tor­natermében rendezték meg az úttörő-olimpia megyei vívó­döntőjét. Másodszor mérték össze erejüket ebben a sport­ágban az úttörők. A verseny­re a a korábbinál többen je­lentkeztek, s a színvonal is emelkedett. Ez a versenyzők szorgalmát és a vívómesterek lelkiismeretes munkáját egy­aránt dicséri. A huszonkilenc induló közül hat kardozó, hat fiú és három leány tőröző képviseli megyénket az orszá- I gos területi versenyeken. igen, hiszen így egyesíthetők az erők. Azt azonban nem vár­hatjuk el a támogató vállala­toktól, hogy a megígért ösz­­szeg befizetésén túl egyéb se­gítséget is nyújtsanak az el­nöknek. Már azért sem, mert akadnak olyanok, amelyeknek a vezetői azért szurkolnak, hogy elfeledkezzenek a támo­gatás elkérésétől. Hatalmi szó­val persze sok mindent el le­het intézni, de az nem igazi megoldás. A szakosztályok Tapasztalataim szerint a je­lenlegi ügyvezető elnök való­ban kötetlen munkaidőben dol­gozik. Sokat lót-fut a külön­böző ügyek elintézéséért este és a hétvégi szabad napokon is. Nem akarom agyondicsérni Ádám Istvánt, de úgy érzem, kötelességem megvédeni azok­tól a vádaskodásoktól, amelyek mindent az ő nyakában varr­­nának. Sokak szerint ő felelős azért, hogy a labdarúgás a mélypontra jutott, ami szintén nem fedi a valóságot. Hol a szakosztály felelőssé­ge, egyáltalán milyen a szak­osztály vezetősége? Legköze­lebb erről. Markó Gábor Eredmények: Tőr, leányok: 1. Szamosvári Márta, 2. Kovács Ágnes, 3. DebrecZeni Márta (mindhárom Budakeszi). Fiúk: 1. Czink György, 2. Vass Péter (Gödöllő), 3. La­­dos László (Budakeszi), 4. Ga­lambos Zoltán, 5. Csáky Pé­ter (Gödöllő), 6. Mohr And­rás (Budakeszi). Kard: 1. Paliaga Zoltán, 2. Koós László (Aszód), 3. Garai Miklós (Budakeszi), 4. Benkc Attila, 5. Berzsenyi Sándor, 6 Major László (valamennyi Aszód). M. J. Úttörő-olimpia Vívódöntő Aszódon

Next

/
Oldalképek
Tartalom