Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

1983. JANUAR 27., CSÜTÖRTÖK sssw -éjPx V jszum fw Követelmények és sikerek Előtérbe került a tömegsport A testnevelési és sport­felügyelőségnek a követ­kező feladatokkal kellett megbirkóznia: az iskolai s az azon kivüli testnevelés színvonalának emelése; tö­megversenyeken részt vevők számának növelése, a vízi sportok, de főleg az úszás fejlesztése, s megkülönböz­tetett figyelmet fordítani a lakótelepi sportolási feltéte­lek javítására. Lényeges követelmény volt még a versenysport fejlesztése is. Úszóovi Az oktatási intézmények sporttevékenysége fejlődött ugyan, de a fiatalok nagy részét mégsem sikerült be­kapcsolni a város sportéleté­be. Annál sikeresebb volt viszont az óvodások testedzé­sének megszervezése. Sok já­tékos sportvetélkedőt rendez­tek, szép sikerrel. A gyerekek szeretnek mozogni, versenge­ni, a szülők pedig elismerik ezt a munkát. Sikerként könyvelhető el az úszóovi megindítása is, amely ugyancsak nagy nép­szerűségnek örvend, mind a gyerekek, mind a szülők kö­rében. Eredményes a Közpon­ti Általános Iskolában, két esztendeje működő testnevelé­si tagozat munkája. Jelenleg, az alsó tagozaton folyik ilyen irányú tevékenység. A legszembetűnőbb ered­mények a tömegsport fej­lesztésében mutatkoztak. A tömegsportrendezvények szá­ma ugyan nem emelkedett, nőtt azonban a résztvevők száma, mégpedig jelentősen. A kanyarfutás tömegverse­nyen például hétszázan vettek részt. Telitalálat volt a Lakóhelyi Sßort Egyesület létrehozása. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csoportjaiban mintegy kétszázötvenen spor­tolnak rendszeresen. Népsze­rű a karate, a női kondicio­náló torna és az asztalitenisz. Szót kell ejteni még az ÉTI, a PEFÉM és a Petőfi SE természetjáró szakosztá­lyainak tevékenységéről, mert azok segítik az általános isko­lák hasonló természetű mun­káját. A vízi túrázást viszont nem sikerült eddig jól megszervez­ni. Bizonyára előnyösen vál­tozik majd ez a helyzet a vá­rosi vízibázis átadása után. A versenysportot a város­ban három egyesület fogja össze, a KLKF SE a megyei rangsorban az első helyet sze­rezte meg. Különösen jól sze­repelnek a sportlövők. Tavaly több országos bajnokságot is nyertek a pisztolyosok és a trapplövők. Viszont sajnála­tos, hogy visszaesett a labda­rúgás. A többi szakosztály a vá­rakozásnak megfelelően dol­gozik, keretei között 196 já­rási és városi fiatal sportol rendszeresen. A Petőfi SK legnépszerűbb szakosztálya az autócross, amely az országos bajnoksá­gon, csapatban a III. helyet szerezte meg. Ugyancsak meg­felel az elvárásoknak a lab­darúgó-szakosztály tevékeny­sége is, hiszen a csapat a megyei első osztályban szere­pel. Hozzáértő szakember irá­nyítja az edzéseket, s kitűnő az utánpótlás-nevelő módsze­rük is. Kultúrturisztika Említést érdemel még a Petőfi SK kulturisztikai tevé­kenysége, amely jól kiegészül a hagyományos természetjá­rással, a buszos és autótúrák szervezésével. A harmadik jelentős sport­egyesület a Vízmű SE. Két szakosztályban — kajak-kenu és úszás — szakképzett edzők irányításával dolgoznak. Kü­lönösen az úszószakosztály munkája eredményes és fo­lyamatos; jelenleg 35 gyerek vesz részt rendszeresen az úszóedzéseken. Jó minősítés Amint az eddigiekből is kiderült, a Testnevelési és Sportfelügyelőség sok sikert könyvelhet el, de még több követelményt írhat számlájá­ra. Így például azt, hogy a városi sportbizottságot ki kell a jövőben egészíteni a járá­si sportaktívákkal. A közép­fokú tanintézeteket — első­sorban a Móricz Zsigmond Gimnáziumot — hatékonyab­ban kell bekapcsolni a városi sportéletbe. A Testnevelési és Sport­felügyelőség a legutóbbi ta­nácsülésen számolt be eddigi tevékenységéről. megemlítve az eredményeket, de szólva a hiányosságokról is. A tanács­ülés jónak minősítette az ed­digi tevékenységet, de szó esett arról is, hogy több támo­gatást kell biztosítani a fel­ügyelőségnek. Miről árulkodik a műszer? A Vízkutató és Fúró Vállalat lepencel dolgozói a földmintá­kat ellenőrzik ezekkel a különleges műszerekkel Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI IÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁS« Levelet hozott a posta Néma kagyló • Halk sóhajjal ® Adj neki! • Barbár kezek • Kábelrongálók ® A közösség rovására Legutóbb már jeleztük ro­vatunkban, hogy ezen a hé­ten szót ejtünk a postai ká­belek megrongálódása követ­keztében elnémult vonalak­ról. Nos, tudjuk, ha felemel­jük a kagylót, s az nem a jól ismert búgó hangot adja, hanem süket csend van a vonal másik végén — bosz­­szúságot okoz. A néma kagy­ló talán egy fontos informá­ció közlését késlelteti vagy valakinek sürgős segítségre van szüksége, de az S.O.S. nem juthat el időben a cím­zetthez. Vajon miért néma oly gyakran a készülék? Több oka lehet. Előfordul­hat posta-műszaki hiba,, eset­leg beázás, de a leggyako­ribb: megrongálódott a kábel. Most erről lesz szó, hiszen erre hívta fel a figyelmünket a Posta című szaklap 82/10- es száma, amelyet okulás cél­jából mi is megkaptunk. Ami abban olvasható, az elké­pesztő. íme: ... amíg két évtizeddel ko­rábban egy alapáramkörön egy időben 12 beszélgetést le­hetett lebonyolítani, addig ma a korszerű koaxiális kábel egy alapáramkörén 960 vagy 2700 beszélgetés zajlik egy­idejűleg ... Ezek után ... jön a marko­lógép vagy az árokásó... s adj neki! Törik a vízcső, reccsen a gázcső, s halk só­hajjal szakad a kábel. Nincs víz, nincs gáz, és elnémult 960 vagy 2700 telefon. Egyér­telmű: szidjuk a közműveket és a postát természetesen. Noha az, ez esetben: vétlen! Talán még emlékeznek rá, a múlt esztendőben a PMKK színháztermében kiállítással egybekötött hálózatvédelmi ankétot rendezett a posta. (Annak idején lapunk is be­számolt erről.) Az esemé­nyen megjelentek a város és a járás területén dolgozó építőipari, vízügyi vállalatok Hozzászólás a Pusztulásra ítélt falu című cikkhez A Pest megyei Hírlap 1982. november 4-i számában Pusz­tulásra ítélt falu címmel megjelent cikk a kisorosziak meg­nehezült életkörülményeinek okai közül a víz kérdését vizs­gálja. Eszerint Kisoroszi lakosságának élete részben azért vált nagyon nehézzé, mert a Fővárosi Vízművek víztermelő kútjai elszívták a falu kútjaiból a vizet és így a házaknál lé­tesített hidroforberendezések használhatatlanok, a lakók kény­telenek a közkutakhoz járni vízért. Ez a körülmény jelentős terheket jelent különöse^ azért, mert a község lakosságának zöme 60 év fölötti idős ember. A helyzetet, a Fővárosi Vízművek súlyosbítja azzal, hogy bár a közkums vízellátáshoz megépült a közcsőhálózat, a házi vízbekötéseket nem engedélyezi arra való hivatkozással, hogy a házi derítők a talajvizet szennyezik, s a leszívás miatt a szennyezett talajvíz a Fővárosi Vízművek kútjai felé szivá­rog. A Fővárosi Vízművek a termelő kutak létesítése előtt (1974-be(í) szakvállalattal — a Központi Bányászati Fejlesz­tési Intézettel — megvizsgáltatta a kutak és környezetének talajvuviszonyait. Az 1980-as ismételt vizsgálat szerint a szakvállalat egyértelműen olyan véleményt adott, hogy Kis­oroszi község területén a csáposkutak vízkitermelése nem érezteti hatását és a talajszintet nem befolyásolja. a Fővárosi Vízművek vállalta, hogy Kisoroszi község ré­szére egy közkutas vízellátást szolgáló vízmüvet létesít, hogy ezzel könnyítsen az ellátási helyzeten a jó minőségű ívóvíz biztosításával. A közcsőhálózat megépítését követően egymás után jelentkeztek az igények a vállalatnál, hogy a közcsőhá­lózatba kössük be az ingatlanokat. Minden igényre csak azt a választ tudtuk adni, hogy er­re csak abban az esetben van mód, ha a keletkezett szennyvíz közcsatornás elvezetését vagy elszállítását biztosítják és ga­rantálják. A feltételek oka az, hogy az egész Szentendrei sziget hidrogeológiai védőövezetbe tartozik, ahol a vízkészletek megőrzése érdekében a hagyományos szikkasztásos vízelve­zetés nem lehetséges. Éppen ezért létesült csak közkutas meg­oldás A szennyvíz elvezetése — tehát a feltételek megterem­tése — nem a Fővárosi Vízművek feladata, hanem a községé, s az eljárást hatósági előírások szabályozzák. A Fővárosi Vízművek mindig arra törekedett, hogy a tevékenységével, a működésével érintett lakosság életkörül­ményeit jobbá tegye, megkönnyítse és ne nehezítse. Ez a tö­rekvésünk mind ez ideig eredményes volt. Vállalatunk mindig kész volt és kész a felmerült problémák megoldására — a lehetőségekhez képest —, de e körben csak olyanok jöhetnek izóba, amelyek valósak és amelyeken segíteni tudunk. Ez ideig nem volt és nincs tudomásunk arról,, hogy Kis­oroszi község kútjainak vízhozamában a Vízművek tevé­kenysége változást idézett volna elő. Adataink ellenkezője sem bizonyított, mert semmiféle konkrétumról, vizsgálatról nem volt és nincs tudomásunk, a hivatkozott cikk az első ál­lítás e vonatkozásiban. Amennyiben az érintettek és illetékesek tényekkel ren­delkeznek, úgy készek vagyunk azok megvizsgálására. Frommer Miklós, a Fővárosi Vízművek ig.-h. főmérnöke Válasz a válaszra Ahogy írtuk, mi nem vagyunk szakemberek. Szakkérdé­sekben nem is vitatkozunk a Fővárosi Vízművekkel. Azt azonban a hozzászólás után is valljuk, hogy igazságügyi szakvéleményre volna szükség a lakosság, a hatóságok meg­nyugtatására egyaránt, hogy amikor a Duna vízállása rendkí­vül alacsony, akkor a csáposkutak elszívó hatása elérheti-e a falut. Ennek megvizsgálása annál inkább fontos, mert hi­szen maga Kisoroszi községi tanács műszaki vezetője is azt állítja, hogy először mindig a kútrendszer felőli ásott kutak apadnak el. S ha eddig a Fővárosi Vízműveknek nem volt tudomása arról, hogy Kisoroszi kútjainak vízhozamában vál­tozás történt, most hogy már van — ahogy záró mondatában az igazgatóhelyettes főmérnök is írja —, reméljük készek is maradnak azok megvizsgálására. A csatornázás ellen a faluban senki sem emelne szót, sőt mindenki örülne. Ehhez azonban pénz kellene, mégpedig sok, ami viszont nincs. A Fővárosi Vízművek pedig csak ak­kor engedi meg hálózatára a rákötést, ha a község csatornáz­­tat vagy a zárt rendszerű szennyvíztárolót a lakosság biztosít­ja és garantálja az elszállítást. [Szentendrére oda-vissza (62 kilométer) egy fuvarköltség kb. 6—800 forint.] Most tehát össze kellene egyeztetni az előírásokat a lehe­tőségekkel. Ugyanis az építésügyi hatóság építési engedélyt csak fürdőszobás épületre ad ki. De minek a fürdőszoba, ha nem lehet használni? Állóvíz az egész!? Pedig Kisoroszit körbefonja a Duna víztükre, a Fővárosi Vízművek több milliárdos vízműberu­házása, és mégis vödörben kell a lakosságnak cipelnie a vizet. Ha a csatornázásra nincs költségfedezet, más megoldást kellene keresni, de az „állóvizet” ki kell mozdítani a holt­pontról és folyóvízzé kell tenni. Mi a megoldás? Ez már tényleg nem a mi „asztalunk”. Csupán szerényen megjegyezzük: községi szenny vízmű-telep nem létesíthető-e az érdekeltek (a főváros, a megye, a járás, a község, a lakosság és ha bebizonyosodna, hogy a kutak ki­apadásában része lenne a vízműveknek, akkor a műveknek is) pénzéből? Milyen feltételekkel engedné ezt a KÖJÁL, s folytathatnánk még... Ám folytassák azok, akikre most már — a tények ismeretében — tartozik a dolog. képviselői. Ugye emlékeznek még a kiállításra? Az ember alig akart hinni a szemének, pedig hinnie kellett! Ott volt előtte feketén-fehéren. Va­donatúj, modern vonalú ut­cai távbeszélő készülék, ám barbár kezek kitépték a ká­belt a foglalatból, öngyújtó­val lyukat égettek a burko­latba. Aztán, az átszakított kábelroncsok ... Megdöbben­tő statisztikai adatok: 1980- han 1400 postai berendezést rongáltak meg, 1981-ben 1210-et. A kár: huszonegy millió forint. Vajon hány ál­lomást lehetett volna besze­relni ezért a pénzért? Milyen hosszú kábelt lehetett volna fektetni 1... A Posta című szaklap be­számol arról a kemény mun­káról, amit a kábelhálózat védelmében végeznek, s mégis ... Kiadják az utasítást — a postával (és más érde­kelt vállalattal) való előzetes megbeszélés nélkül — az árokásó gépek kezelőinek: itt ássanak! Mi lehet ott a föld­ben? Postai kábel, gázveze­ték ? Kit érdekel... Nos, itt az ideje, hogy megszüntessék a felelőtlen rongálást. Meg kell büntetni azt a vezetőt, akinek munká­sai, gépei, a közösség rovásá­ra, kábelt, vezetéket rongál­nak. Ezt csak egyszer kelle­ne megtenni... Híre menne! És most más. Űjabb és újabb leveleket hoz a posta. Köszönjük. Az egyik éppen Horány-Surány helyzetével foglalkozik. A jövő héten er­ről lesz szó. Táfkép szállítás után Az embert a munkájá­ban lehet legjobban meg­alázni. A kalásztalan semmibe suhogtatott ka­sza, a sárba taposott mun­ka — gyógyíthatatlan se­bet ejt. Nagy szavak ezek? Talán. Miről is van szó? Egy, társadalmi munkában ké­szült járdaszakasz összetö­réséről. Egy, ugyancsak társadalmi munkában rendezett terület feldúlásá­­ról. Olyan nagy ügy? Hi­szen nap mint nap tanúi lehetünk sokkal nagyobb, súlyosabb vandalizmusnak. Hát akkor? ... Az ember általában sze­reti lakóhelyét. Nem kö­zömbös számára, hogy mi­lyen környezetben él. Ez a felismerés adott sok, a Felszabadulás lakótelepen élő ember kezébe ásót, la­pátot. Rendezték a tele­pet, járdát építettek. Nem fizetségért. Maguknak csi­nálták. Meg a gyerekeik­nek. Meg a lakótársaik­nak. Aztán megérkezett az áruszállító kocsi az áfész élelmiszerboltjához. Senki sem vitatja, egy üz­letnek árura van szüksége. És ott a bolthoz vezető út is. Betonozva! Probléma egy szál se. Látszólag. Mert jött az YG 37-22 for­galmi rendszámú teher­autó. Áruval megpakolva. Lerakodás után forgolódott a járdán — a rendezett te­repen természetesen —, s aztán gáz ... Elviharzott Mi maradt utána? A nehéz teherautótól összetöredezett járda, az ikerkerekek feldúlta terep. Tájkép csata után? In­kább áruszállítás után. Jön egy felelőtlen em­ber, s öt perc alatt tönk­reteszi mások munkáját. Nem szabad napirendre térnünk fölötte. Buitabogdányi munkaruha A Szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet fojtogató helyhiánnyal küszködik. A szövetkezet vezetősége ezen úgy segített, hogy egy-cgy részleget a járás területén levő közsé­gekben helyezkedett el. A szövetkezet varrórészlcge Dunabog­­dányban kapott helyett, ahol a fürge ujjú asszonyok a munka­­védelmi szabályok előírása szerint bélelt munkaruhákat ké­szítenek. ■ A tárgyalóteremből! Javító-nevelő munka a jutalom Babetta nem indult el Az ittas Baráth Imre, szentendrei lakos ízbégen a zöldséges bolt előtt felfede­zett egy lezáratlan Jáwa Ba­betta típusú segédmotorke­rékpárt. Ügy döntött, moto­rozni fog, csakhogy a Ba­betta „megérezhette”, hog v idegen ül a nyeregben; nem indult be. Baráth Imre, az indítási kísérletek következ­tében már jócskán eltávolo­dott az üzlet elől, ezért az onnan kijövő tulajdonos mái nem láthatta moto-biciklíjét Egy ismerőse segítségével ke­resésére indult. Először a Sárga csikó kocsma felé men­tek, majd a Kocsigyár felé vették útjukat, s nem is eredménytelenül. A szentendrei járásbíróság a vádlottat bűnösnek találja jármű önkényes elvétele vét­ségében, s ezért hét hónapi, tízszázalékos bárcsökkentés­sel járó javító-nevelő munká­ra ítélte. Az ítélet jogerős. Az oldalt írta; Karácsonyi István Föl 6: Erdős! Agnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom