Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

ft PEST BEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1983. JANUÁR 26., SZERDA Mínuszt mutat es mérleg Nincs már alattuk védőháló Kiutat keres a szolgáltaié szövetkeze? Az államháztartás a dotá­ciók fokozatos csökkentésével próbálja mérsékelni terheit. A szolgáltatóipar már a saját lá­bára állt, s most ismerkedik az önállóságból adódó nehezebb körülményekkel. A Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet is megérezte, hogy immár nem veszi körül védőburok. Tavaly meglehetősen várakozásteli volt a tagság hangulata; saját sorsuk várható alakulása fog­lalkoztatta őket. Év közben el­nököt is váltottak, Magyar Pál személyében az addigi műsza­ki vezető került vezetői poszt­ra. A változások azonban ezzel nem értek véget; tíz fodrász búcsút mondott a szövetkezet­nek, s — élve a lehetőséggel — saját műhelyt nyitott. Azóta közvetlenebb hangvételű cég­táblák színesítik utcáinkat, bár jóllehet, a borbélyok kerek réztányérját már sehol sem lengeti a szél, a hölgyfodrászok cégérére írták: Szöszt, Kati, Mari, meg a többiek nevét. Ez bizony érzékeny veszteség volt a szövetkezetnek. A Kossuth Ferenc utcai fodrászatot be is zárták, a többi üzletben vi­szont megpróbálták megtartani a munkatársakat — és a ven­dégkört. Lefaragják a költségeket Hetvennyolc női- és férfifod­rásszal új átalánydíjas szerző­dést kötöttek. Nekik megsza­bott árbevételi tervük van, megszabott befizetési kötele­zettségnek kell eleget tenniük. Az utóbbi időben csökkent a ■forgalom, amióta magasabbak az árak, ritkábban térnek be a vendégek. Helytelen lett vpl­­na újabb áremeléssel tetézni az egyébként is kedvezőtlen helyzetet, inkább a költségeket próbálják lejjebb szorítani. Itt van például a tüzelőolaj, amelyhez literenként hat fo­rinttal olcsóbban jut hozzá a magánszemély, mint a közület. Ezen önmagában jelentős ösz­­szeget lehet megtakarítani. A szövetkezetnek Nagykőrö­sön és a járás községeiben is vannak fodrászüzletei. Azokat az üzleteket, amelyek tavaly veszteségesek voltak, átalány­­díjas elszámolásúvá tették, ezek a mesterek részben saját házukban, részben a szövetke­zeti üzletben dolgoznak. Saj­nos, vannak még elavult bolt­jaik, Nagykőrösön, Albertir­­sán, Kőröstetétlenen és még Cegléden is. Az a kis fodrászat a Szolnoki út sarkán, amely mellett a szövetkezet központi irodái vannak, nem éppen a cég reklámja. Az 1-es szolgáltatóházban sikerült megtartani a vendég­kört, ott két kozmetikus, meg pedikűrös is működik A lakó­telepi szolgáltatóházban van a tanműhely, ahol a tizenhárom tanulót oktatják. Legtöbbjük vidékről jár be. Sajnos, ebben az üzletben az elvárhatónál kisebb a forgalom, pedig ked­vezményes árat kalkulálnak és a környéken ezrével élnek em­berek. A szakmai színvonallal ed­dig nem volt hiba, tavaly a fodrászok és a kozmetikusok nemcsak a megyei verseny legjobb helyezéseit hozták el, de például kozmetikában or­szágos kilencedikek lettek. Száguldó riporterek A szövetkezet másik megha­tározó üzletága a fényképészet, bár ez sem kecsegtet sok ha­szonnal, tavaly egymillió fo­rintos lemaradása volt. A fényképészeket is átalánydí­jasként foglalkoztatják. Az im­portból származó papírok, vegyszerek nehezen szerezhe­tők be. Ráadásul a fényképe­zés széles körben elterjedt és hobbi lett. A legtöbben maguk örökítik meg a családi élet eseményeit, mert — ha ez nem is szakszerű — lényegesen ol­csóbb a szövetkezet által kal­kulált árnál. Jobban meggon­dolják az emberek, hány szí­nes fotót készíttessenek az es­küvőjükről, gyermekeikről. A jó gépek, laboratóriumi beren­dezések sokba kerülnek, s bi­zony már megértek a cserére, mert meglehetősen elhaszná­lódtak. A gyermekmosoly-rész­­leg évekkel ezelőtt megszűnt. Kijáró fotóriportereik vannak, közülük hárman az MTI-től jöttek át. Járják az országot, szerencsét próbálnak, mint a mesebeli szegénylegények. Az anyagokról a szövetkezet gon­doskodik, nekik pedig meg kell termelniük azt az összeget, amelyre szerződtek Magyar Pál szövetkezeti el­nök büszkén említi, hogy az egyik munkatársa, Kudelich Lajos tavaly Kaposváron a XIII. Országos Szövetkezeti Fotókiállításon Portré című képével különdíjat érdemelt és kollekcióját is díjazták. Nem esett még szó a Puskin utcai könyvkötészetről, amely különféle papíráruk készítésé­vel is foglalkozik. Tasakokat, átírótömböket gyártanak a többi között a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetemnek, a FÜ­­SZÉRT-nek, dolgoznak a ceg­lédi, a csemői nyomdának, meg a Lenin Tsz üzemének. Az Országos Széchényi Könyv­tárral valószínű, sikerül meg­állapodniuk a folyamatos együttműködésben. Vannak tapétázóik, szoba­festőik, télen kevés munkával. A holt idényben elsősorban sa­ját boltjaikat csinosítják. Ta­karítórészlegük munkája a vá­rosháza tisztántartására korlá­tozódik. A faipari részleg, amelyhez eredetileg nagy re­ményeket fűztek, nem váltot­ta valóra elképzeléseiket, ezért felszámolják. Nyereség nélkül A múlt év derekán volt a legrosszabb a hangulat, akkor már kitűnt, hogy veszteséges lesz az esztendő. Amennyit tudtak, megpróbáltak lefaragni a kiesésből. Még nincs meg a mérleg, de az biztos, hogy mí­nuszt mutatnak majd a szám­adások. A tagsággal nyíltan és őszintén ismertették a helyze­tet, együtt próbálták megfo­galmazni a további célokat. Miután nyereség nincs, így Katasztráfafilsn — ingyen Iró-olvasó találkozó lró—olvasó találkozót ren­deznek ma Cegléden a nép­hadsereg művelődési házában 14 órai kezdettel. Kovács Ká­roly tanácselnök megnyitója után Tóth Károly alezredes, a Polgári Védelem című lap fe- AZős szerkesztője válaszol az olvasók kérdéseire. Ezt köve­tően ingyenes filmvetítés lesz, bemutatják a Jelenés s a Földrengés Tokióban című fil­meket. Az író—olvasó találko­zóra minden érdeklődőt szíve­sen látnak, a film megtekinté­séért nem kell fizetni. fejlesztési alap sem képződik, tehát csak kooperációval ér­hetnek el fejlődést. Beléptek a pomázi Szinkron társulásba, amely készülékek és szerszá­mok tervezésével, készítésével, üzem- és munkaszervezéssel, építőipari tervezéssel, beruhá­zások szervezésével és lebo­nyolításával foglalkozhat. Ezen kívül más társvállalatokkal is hajlandók együttműködni. Most azon vannak, hogy a veszteséges ágazatoktól meg­szabaduljanak. Ezt a tagság is megérti. Az elnök szerint az emberek bíznak a vezetőség­ben, amely várja saját dolgozói és a lakosság észrevételeit. 1983-ban legfőbb törekvésük, hogy nullára kifusson a gaz­dálkodásuk, ne legyenek ismét veszteségesek. A költségcsök­kentés, az átalányelszámolásos rendszer, a kooperáció kínál erre lehetőséget. Latolgatják, milyen új szolgáltatási formát vezethetnének be sikerrel, amelyhez nem kell jelentősebb befektetés. Van többféle ötle­tük, de még nem döntötték el, melyiket próbálják ki. Egye­lőre úgy érzik, hogy a tavalyi nehéz évvel túljutottak a mélyponton, s most megpró­bálnak megkapaszkodni, mi­után védőháló már nincs alat­tuk. Tamasi Tamás Iskolások, pódiumon Elkezdődtek a félévi, érté­kelő növendékhangversenyek a ceglédi állami zeneiskolában. Csütörtökön, január 27-én Soltész Lászlóné cselló, pén­teken Hajnal Ildikó zongora szakos tanítványai szerepelnek. Mind a két hangverseny 18 órakor kezdődik. Szombaton, január 29-én délután 17 órakor kezdődik Hacheleva Ludmilla zongora szakosainak bemutató hang­versenye. Isos időben jobban megy a bolt Vidéken próbálnak szerencsét Kincseket rejtő kacatoslá­­da, nyitom-zárom a tetejét. A minap a ceglédi piac felé jár­va szép betűkkel írt hirdet­ményt láttam a szotyolaárus házikója falán, miszerint esernyőjavító munkálkodik a városban. Esernyőjavító! Nem is emlékszem, hogy az utóbbi években, évtizedben ilyesmi­vel foglalkozott volna itt va­laki, azt viszont jól tudom, hogy a KIOSZ helyi szerveze­tének dédelgetett terve volt ritka szakmák gyakorlására engedélyt adni a hozzáértők­nek. — Valahogy így kerültünk mi is ide — mondja Nánai László nyugdíjasból lett javí­tómester. A rokoni szálak Törteire nyúlnak, oda pedig Cegléden át visz az út. Hát, valahogy így. Feleségem bu­dapesti kisipari szövetkezet­ben dolgozott, a szakmája esernyőkészítő és javító. Hogy ne felejtsem, budapestiek va­gyunk. A foglalkozását igen szerette, a teendőket magam is megtanultam. így történt, hogy amikor már mind a ket­ten nyugdíjasok lettünk, rá­jöttünk, hogy nem viseljük el a tétlenséget. A szövetkezet közben pro­filt váltott, ök egy időre tör­te liek lettek, majd jelentkez­tek a KlOSZ-nál, és benyúj­tották kérelmüket javító bolt nyitására. Eljöttek a kanyarból — Először a Körösi úton, a kanyarban próbáltunk szeren­csét egy valamikori kis do­hánybolt helyiségét bérelve. Jó helyen volt, de nem a köz­pontban, s ráadásul szinte át­­fűthetetlen, hideg hely. Most itt vagyunk az Árpád utcá­ban, a piac és az 1. számú szolgáltatóház szomszédságá­ban. Ez a helyiség kocsma volt, poharazó. Hát, most nem italos üvegeket, hanem esernyőket nyitogatunk itt. Van-e forgalom? Hol kisebb, hol nagyobb. Esős időben töb­ben elzarándokolnak ide, ak­kor egyszeriben sürgős az eser­nyőjavítás. Sokan nem is tud­ják még, hogy ilyen kisipari szolgáltatás létezik a város­­bárt. — Nem vertük nagy dobra, hogy megnyílt az üzlet. Jó is ez. meg rossz is. Napi négy­öt ernyőt kiéne legalább javí­tani, hogy a számításunkat megtaláljuk, de nemcsak ezért vállaltuk ezt. Nemcsak a ja­vításért. Inkább, hogy be­betérnek az emberek, váltunk néhány szót, elbeszélgetünk. Nem rosszak azok a futó be­szélgetések. — A pénz is kell, persze hogy kell, hisz nem kicsi a rezsi. Fizetni kell a helyisé­gért, a villanyért, egyebeikért. Magasba emelt panel Január, napsugárral, tízfokos meleggel: Cegléden a Malom téri nyolc tantermes iskola építésének színhelyén a Duna—Tisza­­közi Építőipari Vállalat munkagépei, munkásai jó ütemben dol­goznak, szó sincsen fagyszabadságról. A képen: a daruk az elő­regyártott faleleraeket helyezik el. Jőzsa András {elvétele Be kelj szerezni esernyő tar­tozékokat, huzatához anyagot nyelet, vázlemezeiket. Vázhoz legtöbbször úgy jutunk, hogy kész esernyőt vá:irolunk leér­tékeléskor és annak az alkotó­részeit hasznosítjuk a javí­tandókhoz. Készül az ebéd A helyiséget vidám függöny osztja ketté. Takaros, szépen varrt függöny van az ablaku­kon is. Mint megtudom, a pesti szövetkezetben függönyt is varrtak, ahhoz is értenek. Az üzlet belső fele amolyan szolgálati szoba, a legszüksé­gesebbekkel. Nánainé neszez ott, épp ebédet készít. — Feleségem nagyon sze­rette a szakmáját. Jól érti a mesterségét. Én kilenc esz­tendeje, hogy ezzel foglalko­zom. Műszaki raktáros voltam a fővárosban, de az ipart én váltottam ki végül. Mit csi­nálok a pauzában? Könyvet olvasok, rádiót hallgatok. Anyagot beszerezni Budapes­ten lehet. A család miatt is hazajárunk, ott él fiunk, lá­nyunk családostul, ott vannak az unokák. — Esernyő ja vitáshoz? De­hogy. ahhoz egyik sem ért, ki­­nek-kinek szép szakterülete van, idegenforgalmi hivatal­nál dolgozik a fiú, szállodá­ban szobaasszony a lányunk. Elcsomagolnám a magam módján új életre keltett eser­nyőmet. Nánai László oktató­­feddő szóval veszi ki a ke­­zemügyóből. Akár a műszerrel — Ne tessék azzal ilyen csúnyán bánni. Szépen el kell rendezni a bordáit, az anya­j gát. kezelni mint a műszert, j Meglátja, akkor hosszabb éle­tű lesz ez a hasznos jószág. Eszes Katalin Segített a brigád Egy kis motor vígan berreg Pintér Imre ceglédi moz­gássérült levele érkezett a szerkesztőségbe, sorait szíves örömest közöljük. Lakótelepi házban él, nem könnyű szá­mára a közlekedés, emiatt gyakran a családtagok segítsé­gére van utalva, amikor a vá­rosba indul, vagy a Malomtó széli kis horgásztanyához, ön­állóan közlekedni, szüksége lett volna egy motorizált és általa kezelhető k}s járműre, rokkantkocsira. Ajánlották ne­ki, hogy ilyesmihez motorként a kis Simson motorkerékpáré megfelelne. A motort a csa­lád beszerezte, ám követke­zett a másik kérdés: ugyan, ki vállalja, ki készíti el? — Javasolták, forduljunk a ceglédi posta garázsához, az ottani brigád ügyes, barkácso­ló, állítólag hasonlót készítet­tek is, talán tudnak tanácsot adni. Hát, nem tanácsot, ha­nem segítséget adott a Május 1. szocialista brigád, Bóbis István irányításával elkészí­tettek számomra egy három­kerekű motoros járművet, társadalmi munkában — írta Pintér Imre. — Sárik János garázsfőnök engedélyezte szá­mukra, hogy ezt megtegyék. Szeretném megköszönni a se­gítségüket, azt, hogy szabad óráikat arra áldozták, segít­senek rajtam. Nem ez volt az első ilyen humánus cselekede­tük. Pintér Imre napjai ezentúl vidámabban telnek. Vala­hányszor járművére ülhet, jó szívvel gondol készséges segí­tőire. Dísznövény a házikertben címmel előadást tart Ceglé­den a Kossuth Művelődési Központban január 27-én 18 órai kezdettel Csöbönyei Ist­ván. Várják a szülőket Nyílt napok az óvodában Alkalmazkodnak a munkaidőhöz Az a szülő, aki komolyan veszi a gyereknevelést, rend­szeresen foglalkozik csemetéi­vel. Igényt tart rá, hogy nap mint nap elmondják, mi tör­tént az óvodában, iskoláiban. Ebből tájékozódik az ott tör­téntekről, a kis ember ma­gatartásáról, cselekedeteiről. Szerencsés esetben helyes pe­dagógiai érzékkel kommentál­ja a történteket, okulásul a nebulóknak, hogy máskor ha­sonló helyzetben mit, hogyan tegyen. A nyíló gyermeki értelem megnyilvánulásai különösen kedvesek a szülőknek. Hány­szor hallani az utcákon dél­utánonként, amint az óvodá­ból hazafelé igyekvő aprósá­gok a frissen tanult verset kántálják, az aznap hallott dalt éneklik. A legtöbb szü­lő azonban nem éri be eny­­nyivel, s igényt tart rá — joggal —, hogy mélyebben be­lepillanthasson annak a kis óvodai közösségnek az életébe, amelybe gyereke tartozik. Er. re megvan a lehetőség, hi­szen az óvodai rendtartás le­hetővé teszi a család és az in­tézmény közötti kapcsolat ápolását, erősítését. Ennek csupán az egyik ol­dala az óvónők rendszeres családlátogatása, a fogadóórák megtartása. Lehetőség van úgynevezett nyílt napok tar­tására, amikor az ottani fog­lalkozásokat láthatják a papák, mamák. Tekintettel arra, hogy a szüLök dolgozó emberek, akik munkahelyükről nem ma­radhatnak távol e miatt, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya úgy állíttatta össze az óvodákkal ezeket a prog­ramokat, hogy váltakozva délelőtt, illetve délután le­gyenek. Több időpontot je­löltek meg, hogy ki-ki ki­választhassa ezek közül a ne­ki leginkább megfelelőt. Erről a lehetőségről a mű­velődési osztály körlevélben értesítette a város vállalatai­nak, üzemeinek vezetőit, s egyúttal mellékelte a nyílt napok helyét és időpontját tartalmazó listát is, amelyet egyébként minden óvodában kifüggesztenek. Ügy tűnik, ez a megoldás a legcélravezetőbb. Reméljük, sok szülő él ezzel a lehetőséggel. T.T. Vízilabda Az ellenfél győzött KSI—Ceglédi VSE 8-3 (2-2. 3-0, 1-0, 2-1) Budapest. Hajós A. uszoda. Vezette: Koós, Schlosser. Cegléd: Németh, Máté, Gyengési, Török, Bóbis, Kele­men. Ungvári. Csere: Papp, Beck, Tankó, Zsíros, Ócsai, Péntek. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Kelemen, Ung­vári, Gyengési. Simán nyert az OB I-es KSI a Cegléd ellen. Főleg úszásban múlták felül a Vas­utas-együttest, ami — ismer­ve a kát csapat lehetőségeit — nem csoda, hanem természe­tes. A ceglédi együttes egyhe­tes csehszlovákiai magaslati edzőtáborba utazott. A va­sárnapi ellenfél a Siketek csa­pata lesz. B. M. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom