Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

6 v^rífíp 1983 JANUAR 26., SZERDA Mi a leltárhiány? lakásépítőknek $$ Q Leliurhiány az a hiány, aiiiaiyneá okait megállapítani nem icnet. Egy volt, üzletvezető kere­sett fel és elmondta, hogy egy ügyből kifolyóan kétsze­res büntetést kapott, mert lel­tárhiányt is megállapítottak, s bűncselekmény elkövetése miatt szintén elítélték. A lel­tárhiány miatti felelősségié vonására azért került sor, mert a büntető eljárás során csak a hiány egy részévéi kapcsolat­ban állapították meg bűnössé­gét. Ezt olvasónk már a fel­lebbezésében is vitatta, de fel­lebbezését a bíróság nem fo­gadta el, mondván, a teljes hiány nem leltárhiány oól ered, a nagyobb rész bűncse­lekmény elkövetéséből szár­mazik. Olvasónk kérdezi: megálla­píthatnálc-e bűncselekményt is, és felelősségre vonhatjak-e leltárhiányért is. Igen, let élességre vonhatják. A normalizalt hiány mérté* . két meghaladó hiány, amely­nek okait megállapítani nem lehet, az a leltárhiány. Olva­sónk esetében csak a hiány egy részével kapcsolatban ál­lapították meg, hogy az átvett társadalmi tulajdonban levő anyagokat hanyagul kezelte, a hiány másik részével kapcso­latban azonban helyesen ho­zott döntést a munkáltató, mert az mindenképpen leltár­hiány, és arra is kiterjed a dolgozó anyagi felelőssége. Természetesen a leltárhiá­nyért való felelősség elbírálá­sánál a munkaügyi vita eldön­­„ tésére hivatott szerv nem jár­hat el formálisan úgy, hogy amit a büntetőjogi felelősség­re vonás sorún nem róttak az elkövető terhére, azt feltétle­nül, minden vizsgálódás nél­kül leltárhiánynak minősítik. A hivatalos állásfoglalás sze­rint, a munkaügyi vitát eldön­tő szervnek gondos körülte­kintéssel, a legmesszebbmenő egyediesítéssel, az adott esel sajátos körülményeinek felde­rítésével kell eljárnia. Olva­sónk erre hivatkozott is ná­lunk, azonban ezeket az ér­veket elő kell adnia a válla­lati munkaügyi döntőbizott­ságnál. @ Kit illet meg szociálpoliti­kai kedvezmény, és milyen tel­tételekkel. Néhány lakásügyi kérdés­ben már adtunk tájékoztatást olvasóinknak. Most ismét töb­ben érdeklődnek a szociálpo­litikai kedvezményre vonat­kozó szabályokról. Az 53/1982. (X. 7.) MT. szá­mú rendelet és annak végre­hajtására kiadott 47/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. sz. rendelet ad erre az érdeklődőknek eliga­zítást. E szerint az építtető (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után az építési költségből (el­adási árból) szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege — az építési formától függetlenül — gyermekenként 30 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 20 000 forint Az összesen nyújtható kedvez­mény felső határa az építési költség (eladási ár) 45 száza­lékát nem haladhatja meg. Általános szabályok 1. A kedvezmény szempont­jából az építtető (vásárló) el­tartottjának minősül a szerző­déskötéskor az építtető közös háztartásban élő, általa eltar­tott vér szerinti, örökbefoga­dott, mostoha és nevelt gyer­meke, ha — 16. életévét még nem töl­tötte be, — a 16. életévét már betöl­tötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, — a 16. életévét már betöl­tötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét leg­alább 67 százalékban elvesz­tette és az állapota legalább egy éve tart vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A katonai középiskolán vagy katonai főiskolán, valamint minden teljes ellátást bizto­sító intézetben tanuló gyer­mek kivételével az építtetővel (vásárlóval) közös háztartás­ban élőnek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki tanulmá­nyai folytatása miatt átmene­tileg nem az építtető (vásár­ló) lakásában lakik. 2. A kedvezmény szempont­jából egyéb eltartott család­tagnak minősül: az építtető (vásárló) kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha — háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra, jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket vagy az előbbiekben említett hozzátar­tozót, aki munkaképességét 67 százalékban elvesztette vagy — az öregségi nyugdíjkor­határt betöltötte; az építtetőnek (vásárlónak) vagy házastársának szülője, nagyszülője, testvére, ha az­­öregségi nyugdíjkorhatárt be­töltötte, vagy a munkaképes­ségét legalább 67 százalékban elvesztette. 3. Az 1. és 2. szakaszban fel­sorolt személyeket a kedvez­ményre jogosultság szem­pontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha — az építtetővel (vásárlóval) — a házastársat és gyermeket kivéve — legalább egy éve közös háztartásban élnek, és — havi rendszeres keresetük, jövedelmük az 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. (VI. 4.) MT. sz. rende­let 71. §-ának (1) bekezdésében megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (1983-ban 1900 Ft-ot) nem ha­ladja meg, továbbá — az építtetővel (vásárló­val) az új lakásba együtt köl­töznek be. A gyermekgondozási segé­lyen levő személy a szociál­politikai kedvezmény szem­pontjából nem minősül eltar­tottnak, ezért utána kedvez­ményt elszámolni nem lehet. Az építtető (vásárló) csak olyan személy után igényel­het kedvezményt, aki után ilyen kedvezményt még sen­ki sem kapott. Eltartott élet­társ esetében továbbra is kö­vetelmény az 1 éves közös háztartás fennállása. Dr. M. J. iTíZ NAP RENDELETÉIBŐL A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésről az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal által kiadott 1/1982. ÁH. sz. irány­elv egységes szerkezetben az Árszabályozás és Termékfor­galmazás 51. számában jelent meg. Az ipari takarmányok elő­állításáról és forgalomba ho­zataláról szóló 9/1974. (III. 21.) MT sz. rendelet módosításá­ról az 1/1983. (I. 19.) MT ren­delet intézkedik. (Magyar Köz­löny 2. száma) A növény- és állatfajták ál­lami minősítéséről szóló 19/1980. (VI. 6.) MT sz. rende­let módosítását ugyanitt talál­ják meg az érdekeltek a 2/1983. (I. 19.) MT sz. rende­letben. A Magyar Rádió és a Tele­vízió által közvetített színhá­zi előadások feltételeiről, va­lamint a közvetítések után fi­zetendő díjakról a Művelődé­si Közlöny ez évi 2. száma tar­talmazza a 104/1983. MM sz. utasítást. A Legfelsőbb Bíróság Mun­kaügyi Kollégiumának 166. sz. határozata ugyanitt jelent meg a személyi alapbér 3 évenkénti kötelező emelésé­vel kapcsolatban. Szűkül a reprezentáció A vállalatoknak, intézmé­nyeknek és szövetkezeteknek iuén a tavalyihoz kepest 10 százalékkal csökkentemök keli reprezentációs költségeiket a pénzügyminiszter rendelete alapján. A jogszabály elbírja azt is, hogy a reprezentáció­ra fordítható összeg mire használható fel. Az előírások szigorúbbak a korábbinál: belföldiek részére szervezett hivatalos tárgyalásokon pél­dául ezentúl csak üdítő ital szolgálható fel. A belföldi venuegeknek nem szabad ajándékot adni. A gazdálkodó szervek saját dolgozóiknak a részesedési alap vagy a juta­lomkeret terhére vásárolhat­nak ajándékot, például törzs­­gárdatagság elnyerésekor, nyugdíjazás alkalmából, tár­sasutazásokra azonban nem fizethetik be őket. Nem vo­natkozik a tilalom azokra a reklámcélú szóróajándékokra, szakmai vetélkedők, verse­nyek díjazására, amelyeket a kiskereskedelmi, illetve a szolgáltató vállalatok a lakos­ságnak reklámcélokra adnak. A jövőben kiállítások alkal­mával nem adható fogadás, s a tárgyalásokhoz kísérőprogra­mok nem szervezhetők, nem számolható el sem reprezen­tációs, sem egyéb költség­ként. A rendelet előírja, hogy a vállalati, intézményi ünnepsé­geiben, brigádkitüntetések al­kalmával felszolgált ételek, italok költségét a részesedési alap, illetve a jutalomkeret ternere lehet csak elszámolni. A hivatalos tárgyalásokon, kiállításokon felszolgált üdítő ital költsége személyenként és naponta legfeljebb 30 forint lehet, a részesedési vagy ju­talmazási alap terhére szer­vezett ünnepségeknél pedig a vendéglátási költségek szemé­lyenként nem haladhatják meg a 300 forintot. A rendelet megszabja, hogy a vállalatok, szövetkezetek és intézmények alapításuknak csak minden ötvenedik év­fordulóját ünnepelhetik meg. A külföldiekkel folytatott hivatalos tárgyalásokon csak üditőital, feketekávé, tea szol­gálható fel. A hivatalos tár­gyalások alkalmából — a kül­földiek itt-tartózkodási idő­tartamától függetlenül — leg­feljebb egy fogadást lehet ad­ni. A termelési kapcsolatok vagy szakmai tanulmányutak keretében hazánkba látogatók itt-tartózkodásának költségei nem, a részükre adott fogadás kiadásai azonban reprezentá­ciós költségként számolhatók el, s ugyanez vonatkozik a de­vizamentes cserekapcsolatokra is. A külföldi vendégek üdül­tetésére. illetve külföldi üdü­lés elfogadására csak külön engedély alapján kerülhet sor. Gyermekeink védelmében J Még időben fogjunk össze ,i Az, hogy egy gyermekből milyen felnőtt lesz, nagymérték­­£ ben függ a családtól. Sajnos, nem mindegyik gyermeknek ada­­£ tott meg a rendezett otthon. A kriminálstatisztika szerint a £ bűnelkövető fiatalkorúak 24 százaléka élt felbomlott családi £ körülmények között. Ez az arány a kiskorú bűnelkövetők ese­­£ tében 17 százalék, vagyis már kora gyermekkorban átélték a z családi élet zavarait. Ez utóbbiak között az alkoholizmus okoz­­f£ za a legtöbb bajt. Az iszákosság a válási okok között a második helyen áll, £ s az esetek mintegy 50 százalékában ugyancsak az alkohol in­­£ dokolja a gyermekek állami gondozásba vételét. A gyámható­­£ Ságoknál és az oktatási intézményeknél nyilvántartásba vett £ veszélyeztetett helyzetű gyermekek 35 százaléka a szülők alko­­£ hólizmusa miatt vált azzá. Ennek következménye, hogy a sze­­£ mélyisége labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szél­­£ sőséges, gyakran közösségellenes lesz, s ez a magatartás egyes £ esetekben bűnözéshez vezethet. AZ ISZÁKOS életmód sok eset ban családokat tesz tönk­re. Példa erre az az elvete­mült apa, aki nemegyszer bántalmazta a fiatalasszonyt, s amikor megszületett Julian­na nevű gyermeke, még a cse­csemőt is megverte. Egy al­kalommal, amikor a hat hóna­pos kislány sírt, az apa, ré­szegen ököllel a csecsemő fe­jére ütött, majd a falhoz vág­ata. A kislány koponyacsonttö­rést szenvedett, s ha azonnal nem szállítják kórházba, meg­hal. Így is néhány hétig esz­méletlen volt. Aztán megszületett a család második gyereke, akire hason­ló sors várt, mint a kis Ju­liannára. Mivel az apát „ide­gesítette” a kisfiú sírása, nad­rágszíjjal úgy arcul csapta a hat hónapos kicsit, hogy bere­pedt a homloka. Az asszony nem mert szólni férjének, mert akkor őt is megverte vol­na. Egyik alkalommal, amikor a kisfiú tizenöt hónapos volt, az apa erősen ittasan tért ha­za. Megverte a feleségét, majd lefeküdt. Arra ébredt, hogy sír a kisfiú. Az asszony köz­beszólt, hogy biztosan éhes a gyerek, megeteti és majd el­hallgat. Az apa ennek ellené­re kivette az ágyból, ököllel többször fejbevágta, aztán az ablakpárkányhoz csapta. A kisfiú szintén súlyos koponya­csonttöréseket szenvedett és csak a szakszerű orvosi keze­lés mentette meg. Az apa ter­mészetesen elnyerte méltó büntetését, de a gyermek egész életére súlyos szervi károso­dást szenvedett. A rendezetlen családi viszo­nyok között felnövekvő fiata­lok — ha a körülmények ked­vezően nem változnak — tá­masz nélkül maradnak, sokat szenvednek, kegyetlen gyer­mekkoruk egy életre kitöröl­hetetlen marad emlékezetük­ből. Egyik megkérdezett 17 éves fiú így emlékezett vissza gyermekéveire: „Én nem kí­vánkozom haza, mir.; a töb­biek. Énnekem az otthon nem volt otthonom, pedig élnek a szüleim. Csak isznak. Mind­ketten. Először csak a fater ivott, rendszeresen estére már teljesen részeg volt; tört, zú­zott. verte az anyámat meg bennünket, gyerekeket is. Az anyám három műszakban dol­gozott, én gondoskodtam az öcsémről, a húgomról. Aztán az anyám megbetegedett, ide­gi alapon kezelték. De nem ez volt a rossz, hanem a be­tegsége után ő (az anya) is rá­szokott az ivásra. Velünk, gye­rekekkel már nem törődött. Annyira leromlott, hogy már dolgozni sem tud. A szomszé­dok nem állták, hogy mi megy nálunk mindennap, je­lentették a tanácsnak. Azóta otthonban vagyunk, a testvé­reimmel együtt.” Egy másik, tizenhárom éves kislány mesélte: „Apu nagyon részeges volt. Gyűlöltem. Min­dig vert. Reszkettem. Aztán nagymamám megtanított, hogy kell kinyitni az ajtót. Aztán, ha vert, csak futottam. Ami­kor megtudtam, hogy apukám meghalt, örültem.” Ä SZÜLÖK példáján kívül a fiatalkorúakra káros hatást gyakorol, ha önmaguk is ita­loznak. Már 14 éven aluli gye­rekeknél előfordul, hogy italt lopnak és azt elfogyasztják. Egy reprezentatív felmérés szerint a 13. életévtől kezdődően az alko­holfogyasztás rendszeressége emelkedik. Ez az adat a szo­kássá válás tényét igazolja. A 16 éves kor újabb fontos ha­tárkő, ebben az időben az al­koholfogyasztás emocionálisan pozitív állapotokkal függ ösz­­sze, ekkor jelennek meg a fia­talok körében a magányos ivók. A tapasztalatok arra figyel­meztetnek, hogy az egészsé­ges életmódra nevelést, az al­koholfogyasztást elutasító sze­mélyiség kialakítását már az alsó tagozaton kell megkez­deni. Megszívlelendők az al­koholizmus elleni küzdelem ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Tapasztalatok és tervek Valamelyest csökkent a belépni szándékozók sorba állása az egyesületeknél — így összegezhetnénk annak a sajtótájékoz­tatónak a lényegét, amelyet néhány nappal ezelőtt tartottak a Magyar Országos Horgászszövetség székhazában. Az újság­írókkal Készéi Károly, a MOHOSZ főtitkára ismertette az el­múlt esztendő tapasztalatait és az 1983-ra várható eseményeket. Kevés a fiatal A főtitkár bevezetőjében el­mondta, hogy tavaly keveseb­ben kérték felvételüket, s nap­jainkban hozzávetőlegesen 250 ezer horgászt tartanak nyil­ván. Külön kiemelte, hogy saj­nálatos módon nem hogy emel­kedett, hanem egyenesen csök­kent a gyermekhorgászok szá­ma — csaknem tízezerrel —, s ez intő jel. Ezért rendkívül fontos, hogy az egyesületekben még körültekintőbben foglal­kozzanak ezzel a korosztály­­lyal, s például újra át kell gondolni, vajon megengedhe­tő-e, hogy a gyermekeket ki­zárják a nemeshalak fogásá­ból? Ezt a helytelen álláspon­tot mindenütt felül kell vizs­gálni. Készéi Károly részletesen értékelte a tavalyi halasítások tapasztalatait. Elmondta, hogy általában mindenütt megvaló­sultak a tervek, ám ennek el­lenére számos helyen volt hal­­pusztulás. Most az enyhe tél miatt különösen nagy a ve­szély, mert érkeztek olyan jel­zések, hogy a pontyok nem vermeltek el, de nem is táp­lálkoznak, ezért aztán, ha hosszú ideig jég borítja ké­sőbb a vizeket, legyengült szervezetük nem biztos, hogy ellent tud állni a betegségek­nek. Fel kell készülni tehát a védekezésre. Az exportra szállított hal mennyiségének jelentős csök­kenése miatt tavaly olcsóbban lehetett megoldani a telepíté­seket. Az egyesületek átlago­san 5—6 forinttal kevesebbért vásárolhattak, a MOHOSZ pél­dául nyolc forinttal olcsóbban vette meg a pontyot. Talán a iól sikerült telepítési program­nak is köszönhető, hogy ismét emelkedett az egy főre jutó fogás mennyisége. Bár az ada­tok még nem véglegesek, vár­hatóan húszról huszonöt-hu­szonnyolc kilóra növekedett a horgászonként kifogott hal sú­lya. Gyér a választék Gyors fejlődés tapasztalható a horgászcikk-ellátásban is. A HOKEV által gyártott cikkek választéka egyre bővül, s ma­napság sok korszerű botot, úszót és egyéb apróságot kí­nálnak viszonylag alacsony áron. Gondot jelent viszont, hogy az országban nem épült ki egy megfelelően működő egykori nagy harcosának, dr. Arató Emil orvosnak sza­vai: „Az egész propagandát a gyermekekre, s nem is a ser­dülőkre vagy if jakra kell épí­teni. Vagyis azokra, akik még nem isznak. Beléjük kell plán­tálni, hogy az alkoholizmus szétrombolja az embert, a tár­sadalmat. Erre kell oktatni őket az első osztálytól — az egyetemig.” Az alkoholizmus komplex jelenség, a küzdelem ellene nem nélkülözheti a széles kö­rű társadalmi összefogást. A megelőző tevékenység akkor hatásos, ha már a veszélyez­tetettséget segít elkerülni. HELYTELEN az a gyakor­lat, amely nem a veszélyezte­tő családi környezetet próbál­ja meg alkalmassá tenni a kis­korú nevelésére, gondozásá­ra, hanem csak a gyermeket emeli ki belőle. Az állami gondozásba vételnél a környe­zet érintetlen marad, azaz nem az okkal, hanem az okozottal foglalkozunk. Az állami és társadalmi szervek mozgósítá­sával azt kell megelőznünk hogy környezeti, magatartási vagy egészségügyi okból ve­szélyeztetett gyermekből fia­talkorú bűnelkövető váljon. E feladatunknak akkor teszünk eleget, ha a veszélyeztető té­nyezőkre időban felfigyelünk és igyekszünk ezeket megszűri tetni. Dr. Orell Ferenc János a fiatalkorúak ügyésze kereskedelmi hálózat, ezért a kisebb városokban, falvakban nagyon gyér a választék. Pe­dig lenne igény, ezt mutatja, hogy 1982-ben az állami bol­tokban mintegy 140 millió fo­rint értékű horgászeszközt ad­tak el, s a magánkiskereske­dők forgalma is nagy volt. A főtitkár kitért a fegyel­mi helyzetre is. Az erőfeszíté­sek ugyan több területen ered­ményesek voltak, de még min­dig meglehetősen magas a fe­­gyelmezetlenkedők száma. Az elmúlt évben háromezer eset­ben kellett szabálysértési eljá­rást kezdeményezni, s ugyan­ennyiszer fegyelmi vizsgálatot folytatni. Azonban a legszi­gorúbb ellenőrzés sem tudta megakadályozni, hogy — első­sorban az alkoholfogyasztás miatt — ne legyenek ismét ha­lálos balesetek. Jobb szolgáltatás Az idei tervekről szólva a tájékoztatón elhangzott, hogy a HOKÉV várhatóan folytatja gazdaságos exportját, s ennek köszönhetően ebben az évben is mintegy 500 ezer dollárért vásárolhatnak nyugati hor­gászcikkeket. A MOHOSZ ter­vezi, hogy a mozgalom minő­ségi fejlődése érdekében bőví­ti a szolgáltatásokat. Így a Ve­lencei-tóra és a Kiskörei víztá­rozóra öt alkalomra érvényes, egész évben felhasználható bér­letet adnak ki. Olcsóbbnak nem olcsóbb ugyan, de a horgász a vízparton töltheti ki a dátu­mot, így akkor mehet ki a víz­partra, amikor akar. Ha be­válik ez a kísérlet, jövőre bő­vítik a látogatható vizek körét. S végezetül egy jó hír: eb­ben az esztendőben sem a tag­díjak, sem a területi jegyek árát nem emeli a MOHOSZ, természetesen az általa kezelt vizeken. Délegyházi hírek Jó hírek Délegyházáról, ösz­­szel összesen 3,2 tonna pontyot telepítettek a tavakba, többsé­gében kétnyarasokat, de emel­lett sok horogérett példányt is. A halak a vízbe engedéskor egészségesek voltak, s ha a vá­ratlanul enyhe tel ellenére el­vermelnek, talán minden külö­nösebb károsodás nélkül át­vészelik a későbbi hideget is. A gondoskodás azonban elkél e népszerű vízen is: felkészül­tek arra, hogy ha hosszú ide­ig fedné vastag jég a tavakat, akkor lékvágással, s más mó­don szellőztessenek. Tavaszi telepítésre már terv­be vették öt tonna ponty és ugyanannyi amur vásárlását is. Emellett az idén az intéző bizottság a Dunamenti Regio­nális Vízmű cs Vízgazdálkodá­si Vállalattól 70 ezer forintos ajánlatot kapott a tavak el­­hínárosodásának megakadályo­zására, illetve a már meglevő hínármezek levágására. A munkálatokat azonban csak azután kezdik meg, hogy meg­vizsgálták, milyen fajta nö­vény tenyészik ott, s a nálunk használatos hínárvágó gépek­kel megoldható-e a „betakarí­tás”. Az a.iánlat részletes meg­vizsgálásához és szakvélemé­nyért az IB a szövetséghez for­dult segítségért. Közgyűlés Váeotl Most folynak az egyesületi közgyűlések szerte a megyé­be::. Vasárnap tartották Vácott is, a Büki HE -ben. A több mint száztagú közösség tavalyi eredményeit a vezetőség nevé­ben Palotai László titkár érté­kelte. Elmondta, hogy ismét az országos átlagot meghaladó az egy főre eső fogási átlag, ami tavaly több volt, mint 33 kiló. Továbbra is az egyik legfon­tosabb feladatuknak tekintik a tervszerű telepítést, így az idén is 3 tonna hal került a vízbe. Furucz Zoltán Veres'Iii János Jogi tanácsok ® Szociálpolitikai kedvezmény A juttatás összege

Next

/
Oldalképek
Tartalom