Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
4 1983. JANUAR 26., SZERDA Hátizsákkal a nagyvilágban Kőbalta magyar konzervért m Kiállítótermekből «—mi Múltunk és jelenünk művekben Kiss István: Széchenyi Tóth István: Alkony Faszobrok az érdi otthonban Hancsovszki János felvétele Hátizsákkal, sátorral, kevés útibatyuval kel évek óta útra dr. Balázs Dénes, érdi kutató. A nagy világutazók nyomdokain hazánktól távoli vidékekre kalandozik. Hajtja a gyermekkori elképzelés: jó lenne egyszer bejárni az egész Világot! A csíki szegényparaszt család sarja vargabetűvel érkezett élete nagy céljához. Sikeres közgazdászi pályának fordított hátat, hogy a természet világával, a geográfiával foglalkozzon. — Legfontosabb szakmai kutatásaim a karsztok fejlődésének általános törvényszerűségeire vonatkoznak. Érdekes véletlen indított a távoli vidékekre. Az ötvenes évek végén kezdte publikálni Jean Corbel karsztgenetikai téziseit. Azt állította, hogy a hidegégövi karsztosodás jóval nagyobb a trópusinál. Szakmai körökben világszerte nagy megütközést váltottak ki ezek a megállapítások. Csupán helyszíni mérésekkel lehet bizonyítani, igaz-e a feltevés. Ezért eldöntöttem, hogy összehasonlító vizsgálatokat végzek. így határoztam el, hogy bejárom a földet. Faháncsruha ajándékba Negyedszázad alatt eljutott Kínába, Közel-Keletre. Indonéziába, Ausztráliába és Óceániába, Ázsia több részére, Dél-Afrikába, Izlandra. Grönlandra. Madagaszkárra A legutóbbi nagy utazás: Közép- és Dél-Amerika. Az érdi otthonban az utak emlékeivel találkoztunk. Apró sípokkal Afrikából, tam-tam dobbal Madagaszkárból. A fűszoknyát nemrég még pápita asszony viselte. Konzervet cserélt kőbaltáért, s díszes faháncsruhát kapott ajándékba. Dél-Amerikából fülbevalót, rituális célokra használt gyógyító szobrocskát, kőzetmintát hozott az indiánoktól. A sok-sok apróság jelzi: szakmáján túl a néprajzi, botanikai, zoológiái érdekességekkel is foglalkozik. Megrajzolja a térképen az utakat, a vonalak csaknem behálózzák a földet. Hazaérkezve újragondolja, rendezi élményeit: a szakmai megfigyelések a tudománynak szóló cikkekben öltenek formát. Művei a könyvespolcán sorakoznak. hitelesen közvetítik a megélteket. Az útirajzkedvelők csaknem évenként vehetnek tőle újdonságot. A sivatagok világát bemutató kötet az elmúlt hónapban jelent meg. Számára éppolyan érdekes az írás, miközben újraidézi a távoli tájakat, mint maga az utazás. Honfitársak mindenütt — A klasszikus világutazók ideje maholnap lejár. A híres Cousteau kapitány sem a tizenkilencedik századiak mintájára tűnik fel itt vagy ott. Nagy stábbal, sok eszközzel közelíti meg a civilizációtól elzárt vidéket. Egyszál magam járom a világot, sátorban pihenek éjszakánként, azt eszem, amit az ottlakők. A magányos vándort mindenütt szívesen fogadják, kiváltképpen, ha alkalmazkodik a szokásokhoz, velük ebédel, s úgy viselkedik, mint ők. Legkedvesebb emlékeim a polinéz szigetvilághoz fűződnek. Az ottani emberek kultúráján meglátszik, hogy kedvező természeti körülmények között élnek: a természet mindent megad. Fán terem a kenyér, a trópusi meleg miatt az öltözködésre sincs túl nagy gond. A pápuáknál más világ fogadott, itt a létért keményen meg kell küzdeni. A törzsi villongások, a vérboszszú mindennapi esemény. A találkozás az őserdő mélyén a kőkorszak társadalmának huszadik századi képviselőivel számára mindig felejthetetlen élmény. — Sokat köszönhetek a nagyvilágban szétszóródott honfitársaimnak. Polinéziában évtizedek óta ott élő magyar emberrel hozott össze a jósors. A pápuáknál magyar misszionárius kalauzolt. El sem mondhatom, milyen jólesik ilyenkor a hazai szó, a találkozások öröme leírhatatlan. Egyre-másra érkeznek a meghívások a világ minden tájáról. Sajnos igen kicsi a lehetősége annak, hogy ugyanoda mégegyszer visszatérjek. Világutazók emlékei Dr. Balázs Dénes nem elégszik meg saját élményeinek feldolgozásával. Régi utazók emlékeit is gyűjti. Az érdi lakásban értékes, nagy anyag van együtt, kiállításra várakozón. A kezdeményező szó értőkre talált: a régi tanácsháza klasszicista épülete ad otthont az anyagnak. — A kiállítás szervezésekor azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy keresztmetszetet adjunk arról, milyen szerepet játszott a magyarság földünk megismerésében. Földrajzi fekvésünk, viharos történelmünk miatt népünk nem adhatott Kolumbuszt és Cookot, de egy-egy ismeretlen szárazföldi terület felkutatásával hazánkfiai is hozzájárultak az egyetemes kultúrához. A tárgyi és dokumentális anyag zömét a Magyar Földrajzi Társaság tudománytörténeti gyűjteményéből válogattuk. Reméljük, hogy az utódok újabb emlékekkel jelentkeznek majd. Elkészült a kiállítás forgatókönyve, a látogató a tizenharmadik századtól követheti majd nyomon az utazások emlékeit. A leggazdagabb természetesen a tizenkilencedik századi rész. Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő, Prinz Gyula, Magyar László utazásairól — hogy csak a legismertebbeket említsük — adnak áttekintést az emlékek. Rövidesen diákok és érdeklődők egyaránt élvezhetik majd az országos gyűjtemény szépségét. Erdősi Katalin SZOBORROMBOLÖK. A kór megismerése — állítja Stefka István, napjaink társadalmi problémáinak egyik legjobb rádiós dokumentalistája — első lépés a gyógyításhoz vezető úton. Az újságírónak — munkaeszköze legyen a toll vagy a magnetofon /— valóban feladata, hogy irányítsa a figyelmet közösségi életünk káros, mondhatnám kóros jelenségeire. Amikor ezt teszi, akkor véleményt is formál: a kérdésekkel, a válaszok tálalásával, azok öszszevetésével. A műsor, ha igazán jó, nemcsak tájékoztat, de meggyőz és rábeszél, formálja gondolkodásmódunkat, véleményünket. A szoborrombolók, a sírköveket törő kegyeletsértők tetteinek megítélésében egységes a társadalom. A felháborodás és megdöbbenés, a szigorú felelősségre vonás mellett azonban eddig aüg-alig volt módunk. hogy választ kapjunk e különleges bűncselekmények miértjére. Ha ezt a titkol megfejtjük, biztosan könynyebben vehetjük elejét a hasonló eseteknek. Ezzel a szándékkal járt utána a riporter napjaink néhány / Kodály-dokumentumok Iát/ hatók a nagykőrösi Arany Jᣠnos Múzeumban februárban. Kiss István szobrászművész 6 tárlata a Hatvani Galériában y tekinthető meg. Erden a városi z könyvtárban Eőry Emil szob- V. rai, a Gödöllői Galériában '/. magángyűjteményekből szer- J kesztett Tóth Menyhért-kolleky ció áll a közönség rendelkezé^ sére. Tóth István ceglédi fotóí művész tárlata Kiskunhalason á várja vendégeit február 5-ig. Ot világrészen A téli hónapok nem jelentenek holt szezont a kiállítótermekben: erről győződhettünk meg figyelő körjáratunkon. Tóth Menyhért klasszikus értékei ismertek, a Gödöllői Galéria újdonsága viszont az, hogy a művész ritkán látható képei közül válogat, melyek magángyűjteményekben rejtőznek. Jó érdi kezdeményezésnek lehetünk tanúi: Harmat Béla a városi könyvtárban Szepes Gyula képei után Eőry Emil szobrait hívta meg. Tóth István Cegléden született, ott is alkot. O is az Értől indult el, s elért az Óceánig: 1980-ban New Yorkban kitüntették az évszázad kiváló fotóművésze, címmel, itthon Balázs Béla-díjban részesült. Most Kiskunhalason láthatók művei, hamarosan a Műcsarnokban mutatkozik be, nyáron pedig Tatabányán. Minek köszönheti Tóth István ezt a folyamatos elismerést, azt, hogy öt világrészen közel kétszáz díjban, éremben, oklevélben részesült? Egyéniségének, amelynek alkotóeleme a szemléleti frisseség, az emberi érzékenység, a valóságismeret és a problémalátás alapossága, a technikai tudás fölényes biztonsága. Rátalál az élet jelezte csodákra és újdonságokra, s a kép a fotó közegében úgy véglegesül, ahogy azt Tóth István szellemileg is uralja. Ezért elvisel fáradalmat, kellemetlenséget, veszélyt, s miközben megszületik a mű, ő is gyarapodik, művészként, emberként egyaránt. Erő és nyíltság Kiss István ízig-vérig közösségi ember és így közösségi szobrász is. A társadalmi tudat felelős építője, elsősorban köztéri alkotásaiban, de kisplasztikáiban is, amelyek a legtöbbször a monumentális művek vázlatai. Erőteljesség uralkodik szobrain, szépségeit az erő kormányozza. Különös módon ez az erő és nyíltság határozza meg érzékenységét is. Mi a szembetűnő hatvani kiállításán, amely életművének értékét is meghatározza? Élményeinek sokoldalú természetessége, amely az ornagy visszhangot kiváltó esetének, e megmagyarázhatatlan járványnak. Annak, hogy Lepsényben miért törtek öszsze száz sírkövet, Miskolcon a Gádor-kerámiákat, Pécsett a Zsolnai díszkutat, máshol csak a lámpákat és telefonfülkéket. A pszichológus, a tanácselnök, a pedagógus azonban a rombolás okaira, hasonlóan hozzánk, egyként nem tudott magyarázatot adni. Talán a nehéz gyermekkor, a rendezetlen családi körülmények — mondják. Talán. Esetleg a nem minden ízében igazságos, eszményi társadalom elleni tiltakozás? Talán. A hibás nevelési módszerek? Ez is lehetséges. Stefka István, a Választóvonal című műsor szerzője, rioortalanyai, s velük együtt mi sem lettünk okosabbak. A rejtély megoldatlan maradt. A tüneteket igen. a diagnózist még nem ismerjük. A vizsgálatokat folytatni kell. TANÍT A TÁJ. Földünkről a Dunakanyarral, s földinkről Szeberényi Lehelről szólt vasárnap délután FVippén-n fiva bájos, hangulatos, kedves műsora. Az ember és a táj, a természet és az emberi alszágtérképet kitevő Széchenyiportréjában ugyanúgy megnyilvánul, mint a Dunaújvárosba került Madárrajában. Ehhez járul ötleteinek természetes ereje, mely mentes minden rafinériától. A szobrász munkássága a köznapi ember vágyaira, lehetőségeire méretezett. Férfias szobrászat ez, erő és nyíltság jellemzi: minden szobra szembenéz velünk és alakít. Kiss István szobrászata a költészet folytatása. József Attila azt igényelte, hogy a kotás egymást erősítő, teljesebbé tevő viszonyáról hallottunk vallomásokat. Szeberényi írói fejlődésében mindig is nagy szerepe volt a környezetnek. Egyrészt abban az értelemben, hogy a biztonságérzet számára a tájhoz kötődést is jelenti. De a környezeten sohasem csak folyót, hegyet. tájképe' ért. A tartozom valahová tudata Szeberényi számára is a Leányfalun és a szomszédos településen élő emberekhez fűződő kapcsola'okban bontakozik ki. Azt. hogy ismerik, bíznak benne mint földiben és megyei tanácstagban. kedvelik mint írót és szomszédot. Az író tudománya abban áll, hogy amit mi csak érzünk. azt ő elmondani is kénes. Szeberénvi és barátai: Vészi Endre, Karinthy Ferenc 'maguk is szerelmesei e vidéknek) korábban megírták most elmondták, mit jelent számukra a Dunakanyar, s az ;tt született emberi kapcsola*nk. Szerencsés volt, aki hallotta ezt a félórát. Nemcsak azért, mert vidékünk egyik 'okálDatriótájáról, de saiá* magáról is megtudott egyet, s mást. , Csulák András gép váljon kezes állattá. Társadalmunk ezt a költői igényt megvalósította. Kiss István értelmezve a folyamatot, ezt ábrázolta a Munkásokban. A hatvani tárlaton láthatjuk a váci Végvári vitézek vázlatát is. Már az előkészület is optimális, akár a végeredmény. Ez a vonás jellemzi tevékenységét: Kiss István nem az általános, hanem az elérhető, a tehetség és a körülmények adta optimális tökéletesség elérésére törekszik és ezt az eszményt el is éri művészetéhen. Haladni előre A nagykőrösi Arany János Múzeumban olyan Kodályemlékkiállítást láthatunk, amely telített helyi vonatkozásokkal. így a Kodály-életmű egyik kevésbé közismert epizódját tartalmazza: a muzsikus kapcsolatát Márton Barnával. Márton Barna a nagykőrösi református tanítóképző tanára és karnagya volt. Tanítványaival többször szerepelt Kodály- és Bartók-művek előadásával a rádióban, 1938-ban és 1941-ben. Ezért is írta Kodály Márton Barnához 1939- ben: A körösi tapasztalatok várakozáson felül megörvendeztettek. Az elindulás megtörtént, ezen az úton haladni kell előre. A Végh Tiborné vezette gimnáziumi kar, amely a kiállítás megnyitóján is szerepelt, bizonyítja, hogy Nagykőrösön Kodály intenciói alapján haladnak. Kodály 1943-ban Márton Barnának ajánlotta 333 olvasógyakorlatát, a hozzá küldött egyik példány írásos be'egyzésén. Eay másik, usvancsak hozzá küldött tevéiből, •implyet Kodály felesége írt, az is kiderül; felmerült bennük a nehéz években, hogy jobb lett volna Bartókkal Amerikába költözni ” Szerencsére itthon maradtak. Losonci Miklós MOZIMŰSOR JANUAR 27-TÖL FEBRUAR 2-IG ABONY 27—28: Koncert 29—30: Hurrikán» 31— 1: Arnyéklovas I—II.» BUDAÖRS 27—28: Az éjszakai utazók** 29—30: Piedone Afrikában 31— 1: Várlak Nálad vacsorára* CEGLÉD, Szabadság 27—30: A XX. század kalózai (du.) 27— 2: Ben Hur I—II. (este) 31— 2: Tanár úr, kérem (du.) CEGLÉD, Kamara 27—30: A szegények , kapitánya (este) 27— 2: A kertészkedő meg a várúr (du.) 31— 2: A pártfogolt (este) DA3A5 27—30: Vörös föld* 29—30: Esküvő* 30: A kapitány kalandjai (du.) 31: Suli-buli DUNAHARASZT1 27—23: Az e nők elrablása** 29—30: Fehér farkasok 31— 1: Piedone Afrikában DUNAKESZI, Vörös Csillag 27—30: Szökés a halál elől* 30: Diótörő-fantázia (du.) 31— 1: Egy zseni, két haver, egy balek DUNAKESZI, József Attila 27: Szuperzsaru 30: A nagy balhé 31: Ez volt a dzsessz 2: Kéjutazás Las Palmasba ÉRD 27—28 és 30: Hófehérke és a hét törpe 30: A 3. számú ürbázis** (este) 31— 1: Kilenctől ötig* FÖ7 27—28: Nyom nélkül 29— 1: Szuperzsaru 30: Vadállatok a fedélzeten GÖDÖLLŐ 27—30: Az „1" akció (du.) Viadukt (este) 31— 2: Mackenna aranya GYAL 27— 28: Pucéran és szabadon* 29—30: Suli-buli (du.) Konvoj* (este) 31: Esküvő* MONOR 28— 30: A^nvcklovas I—II.* 30: Nürnberg, 7946 'du.) 31— 2: Skalpvadászok* NAGYKATA 27—30: Jobb ma egy nő, mint tegnap három» 30: János vitéz (du.) SI— 1: ősszel a tengernél» NAGYKŐRÖS, Arany János 27—30: Akit Bulldózernek hívtak 31— 2: Languszta reggelire» NAGYXŐROS, Stúdió mozi 27—30: A delfin napja (este) 27— 2: Timur és csapata (du.) 31— 2: A szegények kapitánya (este) PILISVOROSVAR 27—28: Elvis Presley 30: A tajga császárának végnapjai (du.) SO: Fehér telefonok»»» (este) 31: Lándzsák hajnalban POMAZ 27—28: Az ifjúság édes madara** 29—30: Rohanj velem 31: Apaszerepben RÁCKEVE 27—28: Piedone Afrikában 29—30: Az éjszakai utazók** 30: Csizmás kandúr (du.) 31— 1: Az elnök elrablása** SZENTENDRE 27—30: Fehér farkasok (du.) Várlak Nálad vacsorára* (este) 31— 2: Az „I” akció (du.) Viadukt (este) SZIGETSZENTMiKlOS 27—28: Rohanj velem 29—30: Az elnök elrablása»» 30: A harapós kiskutya (du.) SÍ— 1: Az éjszakai utazók*» TAPIŐSZEIE 27— 28: Kaszkadőrök 29—30: össze) a tengernél» 31: Jobb ma egy nö, mint tegnap három»* VÁC. Modóeh 'írre 28— 30: Hüvely Matyi (du.) Volt egvszer egy vadnyugat I—II.» (este) SÍ— 2: Szökés a halál elől* VECSÉS 28—30: A lator** 30: Gyöngyvirágtól lombhullásig 31— 2: Hófehérke és a hét törpe * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Rádiófigyelő
