Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
PoRfcsoff földek Jut terület az építkezőknek Telkek, parcellák tartós használatra A föld nemzeti kincs — állapította meg egy régebbi törvényerejű rendelet. A rövid mondatnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen ismeretesek a szorító gondok: szűkül a földterület, elég sok a termelésből való kivonás, ipari célokra való felhasználás. A folyamat megállításához közös érdek fűződik, hiszen a jövő nemzedékére is gondolnunk kell. Ezért született meg az a felsőbb szintű döntés, hogy a bel- és külterületen egyaránt a tanácsok nem értékesítik, hanem tartós használatba adják a telkeket, parcellákat. Csendes Páltól, a járási földhivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy az elmúlt esztendő a földértékelési munka jegyében zajlott. Az ezzel foglalkozó megyei mezőgazdászok a járásban sajátították el — míg 1981-ben — az ezzel kapcsolatos teendőket. Az országos rendelkezés szerint az éppen 100 éve kialakított aranykorona-rendszer már elavult, nem tükrözte hűen a földek tényleges értékét. Ezért vált szükségessé a földek újraértékelése pontrendszer szerint. Nullától 100 pontig értékelték a földeket szűkebb pátriánkban. Törzsgárda — Hogyan történtek ezek? — A szakemberek és segítőik két méter mélységig leástak a földbe, s a különböző rétegekből mintát vettek. Így vizsgálták meg a humuszrétéget, az altalaj összetételét. Minden 100 hektárról került külön kis zacskókba a minta, amelyet a gödöllői laboratóriumban alapos vizsgálatoknak vetettek alá. Ott döntöttek arról, hány pontot ér annak a földterületnek a minősége, összesen 420 minta került ily módon a laboratóriumba. — Az eredmény? — Eddig a művelési ágtól függött elsősorban a földérték, nyolc osztályt különböztettünk meg. Most utóbbitól függetlenül, objektívebb lett az értékelés. Általában 50 pont körüli a járás földminősége, tehát közepes. De például az északi rész E csertől Űriig jobb minőségű a Vecséstől Pilisig • terjedő szakasznál. Járásunk úttörő szerepet vállalt a pontrendszer megvalósításában, hiszen 1982-ben befejeződött a külső munka, ám az új rendszer csak 1986. január 1-én lép életbe. — Idei teendőink közé tartozik a tsz-ekkel, mezőgazdasági üzemekkel való egyetértés, hiszen biztos lesz olyan gazdaság, amely nem ért egyet a földértékelő brigád bizonyítványosztályozásával. — Tavaly is nagy volt az ügyiratforgalma a földhivatalnak? — Több mint 12 és fél ezer ügyben döntöttünk, illetve hoztunk határozatot. Ez ugyan valamivel kevesebb az előző évekénél, de azt is hozzá kell tennem, hogy időközben hivatalunk létszáma is öttel csökkent, jelenleg húszán vagyunk. Így aztán a meglevő — zömében a törzsgárdához tartozó — kollégákra a szokottnál is nagyobb teher hárult. A földügyi szakigazgatási feladatokat például jelenleg mindössze két nődolgozónk intézi. Határozatokat adnak ki, szpbeli felvilágosítást nyújtanak a hozzánk forduló ügyfeleknek. Rcvtdebb határidő Ugyancsak sok ügyfél fordult a telekkönyvi részlegünkhöz is, ők szintén becsülettel ellátták feladatukat 1982-ben. — A földcserék rrtinden évben aktuálisak, így volt-e tavaly is? — Háromszázhatvannyolc hektár földet cseréltek el a mezőgazdasági üzemek. A pilisi Aranykalász Tsz az albertirsai Micsurinnal csereberélt, mivel a ceglédi járásbeliek nagyarányú almatelepítési akcióba kezdtek. A Monori Állami Gazdaság a gombai Fáy András Tszszel cserélt el nagyobb bényei földterületet. Kétszáz hektár — jobbára elhanyagolt zártkertet is felhasználtunk Monoron és Gombán. Továbbá 46 hektár fölösleges dűlőutat szüntettek meg, illetve vontak termelésbe a közös gazdaságok. Ncteszlapok Tanulság, makacs galambok Szombat van. Szépen hozzászoktunk, hogy a nagyobb bevásárlásokat egyéb napokon végezzük, de tejet és kenyeret mégiscsak szívesebben vesz az ember a hét végére szombaton reggel. S mindenki abban a boltban vásárol, amelyik a legközelebb van. Azaz ... Szombat reggel a Ságvári utcai élelmiszerüzletben: kenyér nincs, majd 10 óra után. Tizenegykor: kenyér még nincs, majd talán dél körül. Két órakor: jó ég, az üzlet bezárt, annak ellenére, hogy kétszer is elindult vásárolni az ember, itt áll kenyér nélkül. . Tanulság: szombaton kenyerét vásárolni nem ott kell, ahol kényelmesebb lenne. Hanem ott, ahol a legkorábban van. S az ezt felderítő körút frissítő, reggeli gyaloglásként igen hasznos.-ÄT Azt mondják az autósok, hogy a kerékpárosok az utak rémei, meg hogy ők félnek is tőlük. Ennek tudatában karikázom szép szerényen a monori Kossuth Lajos utca legszélső sávján, a gyerekülésen bölcsődés fiammal. Nagy a forgalom, s ha az ember óvatos, hát gyerekutassal különösen az. A Mátyás király utcai sarokhoz érünk, s elekor mint a vihar, kivág a hátunk mögül egy Lada, s a kerékpár első kereke előtt pár milliméterrel befordul. E pillanatban megtudhatom, hogy veszélyben milyen őrült iramot vesznek fel az ember gondolatai. Oldalra nem ránthatom a kormányt, a járdaszegélyen gyalogosok állnak. Előre nem tudok menni, mert ijedtemben berántottam a kontraféket. Elesni nem szabad. Még azt is látom, hogy a piros Zsiguliban a vezető mellett ülő hölgy hátranéz, s miután konstatálja, hogy megmaradtunk, mosolyog. Várom, hogy majd fékeznek, kiszállnak és megdicsérnek. Hogy amiért ilyen ügyes voltam, többé nem tartanak az utak rémének. ★ Beszélgetünk. Újabb adalékokat kapok a járásbíróság egyik fiatal képviselőjétől emberi egymás mellett élésünk szelíd hétköznapjairól. — Vitatkozni már nem volt érdemes, az ítélet megszületett, csak érvényt kellett szerezni neki. A perben arról volt szó, hogy a ház közös padlásán élő galambok — az egyik lakó kedves madarai — nem hagyják pihenni a másik lakót, mivelhogy lármát csapnak. Kérdi a galambász, melyik megoldásra szavazok: vagdossa le a madarak szárnyait, vagy egyenként kötözze le őket? Találtunk más megoldást: leválasztották a padlást. Na, gondoltam, ez rendben is van, nyugalom költözhet a házba, s a galambok „személyes szabadsága’’ is megmarad. De az ügy folytatódott. A galambok ugyanis azt már képtelenek voltak megérteni, hogy kint csak a tető egyik felére van joguk leszállni. Úgyhogy elölről kezdődött az egész ... K. Zs. — A telekbiztosítás országosan kiemelt feladat. Milyen eredmények születtek ezen a területen? — Vecsésen és Üllőn a repülőtér bővítése miatt több évig volt érvényben az építési tilalom, amelyet a közelmúltban részben feloldottak. Arra törekszünk, hogy a kevésbé értékes földeket parcellázzuk, illetve biztosítsuk a magánlakás-építőknek. Gombán, Gyomron és Menüén is nagyarányú telekkijelölésre kerül sor a közeljövőben. — A földmérések iránt továbbra is nagy az igény? — 1982-ben 73 hektár területű földet vontak ki a termelésből. Ebből 61 hektáron erdőt telepítettek, a többit ipari célra hasznosították. A földmérés iránt továbbra is nagy az érdeklődés, technikus munkatársaim szombaton és vasárnap egyénileg is végezhetnek ilyen munkát külön díjazásért, így csökkentettük a határidőt három hónapról másfél-két hónapra. A tanácsok tavaly 209 személynek adtak tartós használatba hobbikerteket. — Az idén mi a legnagyobb feladata a földhivatalnak? — Az új földértékelés anyagának úgynevezett forgalomba adása. Ez 70 ezer földrészletet érint. Pontos és türelmes munkát igényel a dolgozóinktól. Országos érdekek Továbbra is gondot fordítunk a földvédelemre, jól kell előkészítenünk a tavaszi határszemléket. Arra törekszünk, hogy a földvédelem ne szenvedjen kárt, ezzel országos érdekeket szolgálunk. Dolgozóink képesek a sokrétű feladat színvonalas megoldására. Mindig lehet rájuk számítani! Gér József XXV. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1983. JANUAR 25., KEDD Já, ha teli a zseb Nem mindegy, mi van a fejekben A mezőgazdasági üzemeken belül ezekben a napokban, hetekben az irodákban zajlik igazán az élet. Talán a zárszámadás előtti időszak az egyetlen, amikor a kétkeziek közül senki sem irigyli az „irodistákat”. Nagyon nehéz ilyenkor konkrét információt szerezni az eredményekről, a tervekről. A befejezetlen számítások, az új szabályozók sok helyen még igencsak billegetik a mérleg nyelvét. Tervszerűen Könnyű ez idő tájt megfeledkezni arról, hogy a számok mögött mennyi nehéz nap, bosszúság és persze öröm, siker tölti ki az évet — vegyesen. A termelőszövetkezetekben dolgozó pártvezetőségek azonban napirenden tartják ezeket a témákat is. Sülysápon például, a Tápióvölgye Tszben, amely a legnyereségesebb járásbeli közös gazdaság — képzeletbeli — cím egyik várományosa, nemrégiben pártcsoportértekezleteken, alapszervezeti taggyűléseken és természetesen a pártvezetőség ülésén értékelték az eszmei, politikai és kulturális nevelő munkát. Tóth Istvánná, a pártvezetőség titkára: — Miután kialakult a szövetkezet jelenlegi mérete, új eljárások bevezetésére került sor, megváltozott a termelési szerkezet, jelentős javulás következett be az emberek élet- és munkakörülményeiben is. Szalagén Naponta 30 ezer tojás kerül a fogyasztókhoz a gombai Fáy András Tsz tojóházából, ahol jelenleg 36 ezer Tetra SL hibridet tartanak. Széles Andrásné baromfigondozó a szállítószalagon érkező tojásokat vizsgálja. Hancsovszki János felvétele Mi azt tartjuk, hogy a gazdálkodásban eddig elért eredmények nem választhatók el a termelőszövetkezeti tagság, a politikai és a gazdasági vezetők általános szakmai és politikai . felkészültségének szintjétől. — Ez viszont nemcsak az elhatározáson, elváráson múlik. — Valóban nem. Tervszerű ideológiai képzésre, oktatásra van szükség, Nálunk a kilencszáztíz állandó dolgozó mintegy egyharmada vesz részt évente párt- és tömegszervezeti oktatáson. A választott tisztségviselőknek pedig 63. százaléka rendelkezik politikai végzettséggel. A pártvezetőség titkára, s maga a testület sem elégedett azonban minden számmal, adattal, jelenséggel. A párttagság negyvenhét százaléka például még alapfokú politikai képzettséggel sem rendelkezik, ezért igyekeznek mind többjüket bevonni a tömegpropaganda tanfolyamokra. Fiatal szakemberek Hullámvölgyekkel fejlődik a KISZ alapszervezetünk tevékenysége is. A fiatalok szervezettsége jelenleg is csak húsz százalékos. Igaz, az utóbbi időben javult gazdasági munkájuk, tartalmasabbá vált a szervezeti életük. Az pedig a nevelő munka vitathatatlan eredménye, hogy az elmúlt öt évben 17 -fiatal került KISZ- ajánlással a pártba. — A politikai, társadalmi, kulturális, szépirodalmi művek olvasottságával sem lehetünk elégedettek i— véli Tóth Istvánná. — Az olvasási igény felkeltésében két központi telepünkön — űri-majorban és Sűrűpusztán — letéti könyvtárat létesítettünk a múlt év végén. Így korai lenne még végleges véleményt formálni, de az bizonyos, hogy mezőgazdasági munkák kampányjellege és a háztáji tevékenység hátrányosan befolyásolja az érdeklődést. A dolgozók általános és szakmai műveltségének növelése a termelőszövetkezet közművelődési bizottságának is célja, feladata. Tagjai közül négyen párttagok. Munkájuk eredményességét igazolja, hogy heten elvégezték a hiányzó általános iskolai osztályokat és sokan törekednek a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére, a közép- és felsőfokú oktatásban való részvételre. A sülysápi közös gazdaságban sok a fiatal, friss diplomás agrárszakember. Ez a tény nagy tartalékot jelenthet az eszmei, politikai nevelő munka számára, főleg ha a gazdaságpolitikai feladatok megértésében és eredményes végrehajtásában számíthat rájuk a közösség. Egyelőre azonban még nem eléggé, mert szakmai leterheltségük, családalapítási, egzisztencia teremtési gondjaik túlontúl lekötik őket. Ebbe természetesen h pártvezetőség nem akar belenyugodni, a jövőben konkrét feladatokkal kívánja megbízni őket. A termelőszövetkezeti tagság kulturális, szórakozási igényeinek kielégítését ma még — mint sok más tsz-ben — jórészt az üdültetések, kirándulások jelentik. Persze kérdés, hogy ezek mennyire jól szolgálják az eredeti célt. A költségek ugyanis nőnek, de nem biztos, hogy akár egy szakmai látogatás, akár egy elvégzett tanfolyam tapasztalatait a gyakorlatban is sikerül kamatoztatniuk a résztvevőknek. Öt év arányai önmagáért beszél persze az a tény is, hogy kulturális célra az elmúlt öt évben e Tápióvölgye Tsz-ben 2 millió 92 ezer forintot költöttek, közel annyit, amennyit 1976-ban a tsz nyeresége volt. Ám azt is érdemes nagyon megszívlelni, amit a megyei pártbizottság egyik politikai munkatársa mondott a közelmúltban: — Jó ha teli a zseb, de nem mindegy az sem, hogy mi van a fejekben! S ezért kell most különösen sokat, s különös figyelemmel dolgozni — nemcsak a termelőszövetkezeti — pártvezetőségekben is. V. J. Két kézzel teremtett iészág A juhászember élete, gazdasága Még világosban, késő délután érkeztünk Péteribe, a Révay utcában már jobbára otthon voltak a nappalos műszakba bejáró dolgozók. Igaz, ezúttal nem ingázót kerestünk meg, de korábban őt sem találtuk volna otthon, legfeljebb munkahelyén. Ám most nem arról kíváncsiskodtunk, hogyan dolgozik valaki, hanem: hogyan él Péteriben egy kétkezi munkás? A közösben és otthon Terméskő alappal és oszloppal épített kerítésben díszes, hegesztett vasrács. Ki gondolná, hogy egy parasztember ilyesmihez is ért?! A hatalmas, hét éve épített új ház körül, talpunk alatt a betonjárda szintén a házigazda rendkívüli kézügyességéről vall, s mint később kiderült, a néhány hete vásárolt 4 éves Wartburgot óvó garázs laposteteje is őt dicséri. Ezek után természetesnek tűnik, hogy a majd 30 méter mély fúrt kutat egy helybeli barát segítségével csinálta, a masszív sertésólakat, pinceműhelyt satupaddal, hegesztőtrafóval, szerszámokkal maga alakította ki évek során. De mindezt még nem tudjuk, amikor a magas tornácra nyíló ajtó mögül szívélyes mosollyal jön elő a 45 éves Mészáros József. Mindkét kezében egy-egy teli moslékos vödön. Leteszi, s invitál be a házba. Benn tisztaság, rend, csend. Egyedül van, mert felesége (vasárnap lévén) a férj öccsét van látogatni kórházban. öt magát is szinte véletlenül találni otthon, hiszen szakmájában nincs sok ünnep vagy vasárnap. Juhász a Ferihegy Tsz helyi telepén. A hodály a vásártéren van, s ott másodmagával nevel 800 birkát, ez benne van a gazdaság 4 ezres állományában. A többi Vecsésen és Üllőn van. A péteri határban Munkájuk röviden elsorolva abból áll, hogy almoznak, legeltetik a nyájat a péteri határban tarlón, réten, csak a fialósok maradnak a hodályban. Tavaly 960 másfél-kéthónapos bárányt adtak le a gazdaságnak 12—18 kilós súlyban. Természetesen idehaza is tart állatokat, főleg sertést, 3 fias disznója, 9 hízója, 15 választási malaca és egy hasas anyakocája van éppen. Tavaly karácsony előtt vágott egyet, s egyet már idén januárban is. Azt mondja közben Mészáros József, hogy nem túl nagy a haszna a sertésen, de jobb esetben 700 és ezer forint között bejön a haszon, persze nem számítva a saját munkáját, idejét, az eszközök, az ólak árát. De közben fel is kerekedünk, hogy szavainak súlyt adjon, s hogy kicsit el is dicsekedjen, mint hamarosan kiderül, valóban ragyogó állatállományával. Baromfit csak a házikoszt színesítésére tartanak, de nyulat az üllői szakcsoportnak évente vagy 150—200 darabot is leadnak. Amikor már mindent megnéztünk a házban, a családra, a múltra terelődik a szó. — Szüleimmel együtt jöttem ide lakni 1969-ben Bócsáról, de én már 1960-ban megnősültem. Van egy 22 és egy 15 éves fiunk, mindketten hentesek, illetve a kisebbik még tanul. Hét évvel ezelőtt egy huszonvalahány méter hosszú parasztházat vettünk a feleségemmel, lebontottuk, s építettük helyére a három szoba összkomfortot, benne a gyerekszobával. Kilencvenezerért vettük a régi házat 700 négyszögöles telekkel. Óriási munka volt ezt a hatalmas házat megépíteni. Kicsit bánom, hogy ekkorába fogtunk, kisebb is elég lenne. — Itt, a téeszben 7 éve vagyok juhász, a feleségem a vecsési savanyító üzemben dolgozik. Ott, Bócsán igazi parasztok voltunk, földet műveltünk. Majd traktoros lettem S—100-as lánctalpassal jártam tolólapozni több megyébe erdő alá, mélyszántást szőlő aié — sorolja Mészáros József, majd hirtelen észbekapunk: besötétetedett. Mindig keményen Már majdnem a kapuban tudjuk meg vendéglátónktól, hogy a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület tagja (annak volt már parancsnokhelyettese, s nemrég még pénztárosa is). Katonaidejét Dorogon szénbányában töltötte, kicsit sajnálja is, hogy nem maradt, tetszett neki az az élet, az a munka. Persze ott is keményen dolgozni kellett volna, mint azt egész életében mindig is tette ... Aszódi László Antal ISSN 11133—?., {.. jnori Kíriap) \
