Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

PoRfcsoff földek Jut terület az építkezőknek Telkek, parcellák tartós használatra A föld nemzeti kincs — állapította meg egy régebbi törvényerejű rendelet. A rövid mondatnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen ismeretesek a szorító gondok: szű­kül a földterület, elég sok a termelésből való kivonás, ipari célokra való felhasználás. A folyamat megállításá­hoz közös érdek fűződik, hiszen a jövő nemzedékére is gondolnunk kell. Ezért született meg az a felsőbb szintű döntés, hogy a bel- és külterületen egyaránt a tanácsok nem értéke­sítik, hanem tartós használatba adják a telkeket, parcel­lákat. Csendes Páltól, a járási föld­hivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy az elmúlt esztendő a földértékelési munka jegyé­ben zajlott. Az ezzel foglalko­zó megyei mezőgazdászok a járásban sajátították el — míg 1981-ben — az ezzel kap­csolatos teendőket. Az országos rendelkezés szerint az éppen 100 éve ki­alakított aranykorona-rend­szer már elavult, nem tükröz­te hűen a földek tényleges értékét. Ezért vált szükségessé a földek újraértékelése pont­­rendszer szerint. Nullától 100 pontig értékelték a földeket szűkebb pátriánkban. Törzsgárda — Hogyan történtek ezek? — A szakemberek és segí­tőik két méter mélységig le­ástak a földbe, s a különböző rétegekből mintát vettek. Így vizsgálták meg a humuszré­­téget, az altalaj összetételét. Minden 100 hektárról került külön kis zacskókba a minta, amelyet a gödöllői laborató­riumban alapos vizsgálatoknak vetettek alá. Ott döntöttek ar­ról, hány pontot ér annak a földterületnek a minősége, összesen 420 minta került ily módon a laboratóriumba. — Az eredmény? — Eddig a művelési ágtól függött elsősorban a földérték, nyolc osztályt különböztettünk meg. Most utóbbitól függetle­nül, objektívebb lett az érté­kelés. Általában 50 pont kö­rüli a járás földminősége, te­hát közepes. De például az északi rész E csertől Űriig jobb minőségű a Vecséstől Pilisig • terjedő szakasznál. Járásunk úttörő szerepet vál­lalt a pontrendszer megvaló­sításában, hiszen 1982-ben be­fejeződött a külső munka, ám az új rendszer csak 1986. január 1-én lép életbe. — Idei teendőink közé tar­tozik a tsz-ekkel, mezőgazda­sági üzemekkel való egyetér­tés, hiszen biztos lesz olyan gazdaság, amely nem ért egyet a földértékelő brigád bizonyít­ványosztályozásával. — Tavaly is nagy volt az ügyiratforgalma a földhivatal­nak? — Több mint 12 és fél ezer ügyben döntöttünk, illetve hoztunk határozatot. Ez ugyan valamivel kevesebb az előző évekénél, de azt is hozzá kell tennem, hogy idő­közben hivatalunk létszáma is öttel csökkent, jelenleg húszán vagyunk. Így aztán a meglevő — zömében a törzsgárdához tartozó — kollégákra a szo­kottnál is nagyobb teher há­rult. A földügyi szakigazgatási feladatokat például jelenleg mindössze két nődolgozónk intézi. Határozatokat adnak ki, szpbeli felvilágosítást nyúj­tanak a hozzánk forduló ügy­feleknek. Rcvtdebb határidő Ugyancsak sok ügyfél for­dult a telekkönyvi részlegünk­höz is, ők szintén becsülettel ellátták feladatukat 1982-ben. — A földcserék rrtinden év­ben aktuálisak, így volt-e ta­valy is? — Háromszázhatvannyolc hektár földet cseréltek el a mezőgazdasági üzemek. A pili­si Aranykalász Tsz az albert­­irsai Micsurinnal csereberélt, mivel a ceglédi járásbeliek nagyarányú almatelepítési ak­cióba kezdtek. A Monori Állami Gazdaság a gombai Fáy András Tsz­szel cserélt el nagyobb bényei földterületet. Kétszáz hektár — jobbára elhanyagolt zártkertet is fel­használtunk Monoron és Gom­bán. Továbbá 46 hektár fö­lösleges dűlőutat szüntettek meg, illetve vontak termelés­be a közös gazdaságok. Ncteszlapok Tanulság, makacs galambok Szombat van. Szépen hozzá­szoktunk, hogy a nagyobb be­vásárlásokat egyéb napokon végezzük, de tejet és kenye­ret mégiscsak szívesebben vesz az ember a hét végére szombaton reggel. S mindenki abban a boltban vásárol, ame­lyik a legközelebb van. Az­az ... Szombat reggel a Ságvári utcai élelmiszerüzletben: ke­nyér nincs, majd 10 óra után. Tizenegykor: kenyér még nincs, majd talán dél körül. Két órakor: jó ég, az üzlet bezárt, annak ellenére, hogy kétszer is elindult vásárolni az ember, itt áll kenyér nél­kül. . Tanulság: szombaton kenye­rét vásárolni nem ott kell, ahol kényelmesebb lenne. Ha­nem ott, ahol a legkorábban van. S az ezt felderítő körút frissítő, reggeli gyaloglásként igen hasznos.-ÄT Azt mondják az autósok, hogy a kerékpárosok az utak rémei, meg hogy ők félnek is tőlük. Ennek tudatában kari­­kázom szép szerényen a mo­nori Kossuth Lajos utca leg­szélső sávján, a gyerekülésen bölcsődés fiammal. Nagy a forgalom, s ha az ember óva­tos, hát gyerekutassal különö­sen az. A Mátyás király utcai sa­rokhoz érünk, s elekor mint a vihar, kivág a hátunk mögül egy Lada, s a kerékpár első kereke előtt pár milliméterrel befordul. E pillanatban meg­tudhatom, hogy veszélyben milyen őrült iramot vesznek fel az ember gondolatai. Ol­dalra nem ránthatom a kor­mányt, a járdaszegélyen gya­logosok állnak. Előre nem tudok menni, mert ijedtemben berántottam a kontraféket. Elesni nem sza­bad. Még azt is látom, hogy a piros Zsiguliban a vezető mellett ülő hölgy hátranéz, s miután konstatálja, hogy meg­maradtunk, mosolyog. Várom, hogy majd fékeznek, kiszáll­nak és megdicsérnek. Hogy amiért ilyen ügyes voltam, többé nem tartanak az utak rémének. ★ Beszélgetünk. Újabb adalé­kokat kapok a járásbíróság egyik fiatal képviselőjétől em­beri egymás mellett élésünk szelíd hétköznapjairól. — Vitatkozni már nem volt érdemes, az ítélet megszüle­tett, csak érvényt kellett sze­rezni neki. A perben arról volt szó, hogy a ház közös padlásán élő galambok — az egyik lakó kedves madarai — nem hagyják pihenni a másik lakót, mivelhogy lármát csap­nak. Kérdi a galambász, me­lyik megoldásra szavazok: vagdossa le a madarak szár­nyait, vagy egyenként kötöz­ze le őket? Találtunk más megoldást: leválasztották a padlást. Na, gondoltam, ez rendben is van, nyugalom költözhet a házba, s a galambok „személyes sza­badsága’’ is megmarad. De az ügy folytatódott. A galambok ugyanis azt már képtelenek voltak megérteni, hogy kint csak a tető egyik felére van joguk leszállni. Úgyhogy elöl­ről kezdődött az egész ... K. Zs. — A telekbiztosítás országo­san kiemelt feladat. Milyen eredmények születtek ezen a területen? — Vecsésen és Üllőn a re­pülőtér bővítése miatt több évig volt érvényben az építé­si tilalom, amelyet a közel­múltban részben feloldottak. Arra törekszünk, hogy a ke­vésbé értékes földeket parcel­lázzuk, illetve biztosítsuk a magánlakás-építőknek. Gombán, Gyomron és Men­üén is nagyarányú telekkije­lölésre kerül sor a közeljövő­ben. — A földmérések iránt to­vábbra is nagy az igény? — 1982-ben 73 hektár terü­letű földet vontak ki a terme­lésből. Ebből 61 hektáron er­dőt telepítettek, a többit ipari célra hasznosították. A földmérés iránt továbbra is nagy az érdeklődés, tech­nikus munkatársaim szomba­ton és vasárnap egyénileg is végezhetnek ilyen munkát külön díjazásért, így csök­kentettük a határidőt három hónapról másfél-két hónapra. A tanácsok tavaly 209 sze­mélynek adtak tartós haszná­latba hobbikerteket. — Az idén mi a legnagyobb feladata a földhivatalnak? — Az új földértékelés anya­gának úgynevezett forgalom­ba adása. Ez 70 ezer földrész­letet érint. Pontos és türelmes munkát igényel a dolgozóink­tól. Országos érdekek Továbbra is gondot fordí­tunk a földvédelemre, jól kell előkészítenünk a tavaszi ha­társzemléket. Arra törekszünk, hogy a földvédelem ne szen­vedjen kárt, ezzel országos érdekeket szolgálunk. Dolgo­zóink képesek a sokrétű fel­adat színvonalas megoldására. Mindig lehet rájuk számí­tani! Gér József XXV. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1983. JANUAR 25., KEDD Já, ha teli a zseb Nem mindegy, mi van a fejekben A mezőgazdasági üzeme­ken belül ezekben a napok­ban, hetekben az irodákban zajlik igazán az élet. Talán a zárszámadás előtti időszak az egyetlen, amikor a kétkeziek közül senki sem irigyli az „irodistákat”. Nagyon nehéz ilyenkor konkrét információt szerezni az eredményekről, a tervekről. A befejezetlen szá­mítások, az új szabályozók sok helyen még igencsak billege­tik a mérleg nyelvét. Tervszerűen Könnyű ez idő tájt megfeled­kezni arról, hogy a számok mögött mennyi nehéz nap, bosszúság és persze öröm, si­ker tölti ki az évet — vegye­sen. A termelőszövetkezetek­ben dolgozó pártvezetőségek azonban napirenden tartják ezeket a témákat is. Sülysápon például, a Tápióvölgye Tsz­­ben, amely a legnyereségesebb járásbeli közös gazdaság — képzeletbeli — cím egyik váro­mányosa, nemrégiben pártcso­­portértekezleteken, alapszer­vezeti taggyűléseken és ter­mészetesen a pártvezetőség ülésén értékelték az eszmei, politikai és kulturális nevelő munkát. Tóth Istvánná, a pártvezető­ség titkára: — Miután kialakult a szö­vetkezet jelenlegi mérete, új eljárások bevezetésére került sor, megváltozott a termelési szerkezet, jelentős javulás kö­vetkezett be az emberek élet- és munkakörülményeiben is. Szalagén Naponta 30 ezer tojás kerül a fo­gyasztókhoz a gombai Fáy And­rás Tsz tojóházá­ból, ahol jelenleg 36 ezer Tetra SL hibridet tartanak. Széles Andrásné baromfigondozó a szállítószalagon érkező tojásokat vizsgálja. Hancsovszki János felvétele Mi azt tartjuk, hogy a gaz­dálkodásban eddig elért ered­mények nem választhatók el a termelőszövetkezeti tagság, a politikai és a gazdasági veze­tők általános szakmai és poli­tikai . felkészültségének szint­jétől. — Ez viszont nemcsak az elhatározáson, elváráson mú­lik. — Valóban nem. Tervsze­rű ideológiai képzésre, okta­tásra van szükség, Nálunk a kilencszáztíz állandó dolgozó mintegy egyharmada vesz részt évente párt- és tömeg­szervezeti oktatáson. A vá­lasztott tisztségviselőknek pe­dig 63. százaléka rendelkezik politikai végzettséggel. A pártvezetőség titkára, s maga a testület sem elégedett azonban minden számmal, adattal, jelenséggel. A párt­tagság negyvenhét százaléka például még alapfokú politi­kai képzettséggel sem rendel­kezik, ezért igyekeznek mind többjüket bevonni a tömeg­propaganda tanfolyamokra. Fiatal szakemberek Hullámvölgyekkel fejlődik a KISZ alapszervezetünk tevé­kenysége is. A fiatalok szerve­zettsége jelenleg is csak húsz százalékos. Igaz, az utóbbi időben javult gazdasági mun­kájuk, tartalmasabbá vált a szervezeti életük. Az pedig a nevelő munka vitathatatlan eredménye, hogy az elmúlt öt évben 17 -fiatal került KISZ- ajánlással a pártba. — A politikai, társadalmi, kulturális, szépirodalmi mű­vek olvasottságával sem le­hetünk elégedettek i— véli Tóth Istvánná. — Az olvasási igény felkeltésében két köz­ponti telepünkön — űri-ma­jorban és Sűrűpusztán — le­téti könyvtárat létesítettünk a múlt év végén. Így korai len­ne még végleges véleményt formálni, de az bizonyos, hogy mezőgazdasági munkák kampányjellege és a háztáji tevékenység hátrányosan be­folyásolja az érdeklődést. A dolgozók általános és szakmai műveltségének növe­lése a termelőszövetkezet köz­­művelődési bizottságának is célja, feladata. Tagjai közül négyen párttagok. Munkájuk eredményességét igazolja, hogy heten elvégezték a hiány­zó általános iskolai osztályo­kat és sokan törekednek a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére, a közép- és felsőfokú oktatásban való részvételre. A sülysápi közös gazdaság­ban sok a fiatal, friss diplomás agrárszakember. Ez a tény nagy tartalékot jelenthet az eszmei, politikai nevelő mun­ka számára, főleg ha a gaz­daságpolitikai feladatok meg­értésében és eredményes vég­rehajtásában számíthat rájuk a közösség. Egyelőre azonban még nem eléggé, mert szak­mai leterheltségük, család­alapítási, egzisztencia terem­tési gondjaik túlontúl lekötik őket. Ebbe természetesen h pártvezetőség nem akar bele­nyugodni, a jövőben konkrét feladatokkal kívánja megbízni őket. A termelőszövetkezeti tag­ság kulturális, szórakozási igényeinek kielégítését ma még — mint sok más tsz-ben — jórészt az üdültetések, ki­rándulások jelentik. Persze kérdés, hogy ezek mennyire jól szolgálják az eredeti célt. A költségek ugyanis nőnek, de nem biztos, hogy akár egy szakmai látogatás, akár egy elvégzett tanfolyam tapaszta­latait a gyakorlatban is sike­rül kamatoztatniuk a részt­vevőknek. Öt év arányai önmagáért beszél persze az a tény is, hogy kulturális célra az elmúlt öt évben e Tápióvölgye Tsz-ben 2 millió 92 ezer forintot költöttek, kö­zel annyit, amennyit 1976-ban a tsz nyeresége volt. Ám azt is érdemes nagyon megszív­lelni, amit a megyei pártbi­zottság egyik politikai mun­katársa mondott a közelmúlt­ban: — Jó ha teli a zseb, de nem mindegy az sem, hogy mi van a fejekben! S ezért kell most különö­sen sokat, s különös figyelem­mel dolgozni — nemcsak a termelőszövetkezeti — pártve­zetőségekben is. V. J. Két kézzel teremtett iészág A juhászember élete, gazdasága Még világosban, késő dél­után érkeztünk Péteribe, a Révay utcában már jobbára otthon voltak a nappalos mű­szakba bejáró dolgozók. Igaz, ezúttal nem ingázót kerestünk meg, de korábban őt sem ta­láltuk volna otthon, legfeljebb munkahelyén. Ám most nem arról kíváncsiskodtunk, hogyan dolgozik valaki, hanem: hogyan él Péteriben egy kétkezi mun­kás? A közösben és otthon Terméskő alappal és oszlop­pal épített kerítésben díszes, hegesztett vasrács. Ki gondol­ná, hogy egy parasztember ilyesmihez is ért?! A hatal­mas, hét éve épített új ház körül, talpunk alatt a beton­járda szintén a házigazda rendkívüli kézügyességéről vall, s mint később kiderült, a néhány hete vásárolt 4 éves Wartburgot óvó garázs lapos­teteje is őt dicséri. Ezek után természetesnek tűnik, hogy a majd 30 méter mély fúrt kutat egy helybeli barát segítségével csinálta, a masszív sertésólakat, pinceműhelyt satupaddal, he­gesztőtrafóval, szerszámokkal maga alakította ki évek során. De mindezt még nem tud­juk, amikor a magas tornácra nyíló ajtó mögül szívélyes mo­sollyal jön elő a 45 éves Mé­száros József. Mindkét kezé­ben egy-egy teli moslékos vö­dön. Leteszi, s invitál be a ház­ba. Benn tisztaság, rend, csend. Egyedül van, mert felesége (vasárnap lévén) a férj öccsét van látogatni kórházban. öt magát is szinte véletle­nül találni otthon, hiszen szak­májában nincs sok ünnep vagy vasárnap. Juhász a Ferihegy Tsz helyi telepén. A hodály a vásártéren van, s ott másod­magával nevel 800 birkát, ez benne van a gazdaság 4 ezres állományában. A többi Vecsé­­sen és Üllőn van. A péteri határban Munkájuk röviden elsorolva abból áll, hogy almoznak, le­geltetik a nyájat a péteri ha­tárban tarlón, réten, csak a fialósok maradnak a hodály­­ban. Tavaly 960 másfél-két­hónapos bárányt adtak le a gazdaságnak 12—18 kilós súly­ban. Természetesen idehaza is tart állatokat, főleg sertést, 3 fias disznója, 9 hízója, 15 vá­lasztási malaca és egy hasas anyakocája van éppen. Tavaly karácsony előtt vágott egyet, s egyet már idén januárban is. Azt mondja közben Mészá­ros József, hogy nem túl nagy a haszna a sertésen, de jobb esetben 700 és ezer forint kö­zött bejön a haszon, persze nem számítva a saját munká­ját, idejét, az eszközök, az ólak árát. De közben fel is ke­rekedünk, hogy szavainak súlyt adjon, s hogy kicsit el is dicsekedjen, mint hamaro­san kiderül, valóban ragyogó állatállományával. Baromfit csak a házikoszt színesítésére tartanak, de nyulat az üllői szakcsoportnak évente vagy 150—200 darabot is leadnak. Amikor már mindent meg­néztünk a házban, a családra, a múltra terelődik a szó. — Szüleimmel együtt jöt­tem ide lakni 1969-ben Bócsá­­ról, de én már 1960-ban meg­nősültem. Van egy 22 és egy 15 éves fiunk, mindketten hen­tesek, illetve a kisebbik még tanul. Hét évvel ezelőtt egy huszonvalahány méter hosszú parasztházat vettünk a fele­ségemmel, lebontottuk, s épí­tettük helyére a három szoba összkomfortot, benne a gye­rekszobával. Kilencvenezerért vettük a régi házat 700 négy­szögöles telekkel. Óriási mun­ka volt ezt a hatalmas házat megépíteni. Kicsit bánom, hogy ekkorába fogtunk, ki­sebb is elég lenne. — Itt, a téeszben 7 éve va­gyok juhász, a feleségem a ve­­csési savanyító üzemben dol­gozik. Ott, Bócsán igazi pa­rasztok voltunk, földet művel­tünk. Majd traktoros lettem S—100-as lánctalpassal jártam tolólapozni több megyébe er­dő alá, mélyszántást szőlő aié — sorolja Mészáros József, majd hirtelen észbekapunk: besötétetedett. Mindig keményen Már majdnem a kapuban tudjuk meg vendéglátónktól, hogy a helyi önkéntes tűzol­tó-egyesület tagja (annak volt már parancsnokhelyettese, s nemrég még pénztárosa is). Katonaidejét Dorogon szénbá­nyában töltötte, kicsit sajnál­ja is, hogy nem maradt, tet­szett neki az az élet, az a munka. Persze ott is kemé­nyen dolgozni kellett volna, mint azt egész életében min­dig is tette ... Aszódi László Antal ISSN 11133—?., {.. jnori Kíriap) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom