Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-25 / 20. szám

3 1983. JANUAR 25.. KEDD Tea*vek rövid és hosszú távra Ä valóság talaján Eddig sem kételkedett senki abban, hogy a Duna-kanyar valóságos nemzeti kincs. Üdülők, hazai és külföldi turisták százezrei keresik fel hétről hétre. Strandjai, történelmi emlékei, a kikapcsolódásra, kertészkedésre, gondűzésre egyaránt alkal­mas hétvégi telkei, egyre rangosabb múzeumai újabb és újabb tömegek számára teszik kedvessé e vidéket, i S e sok kincs az utóbbi években egyre'inkább felértékelő­dik. Drágulnak az üzemanyag- és utazási költségek, tehát so­kan budapestiek vagy a környékbeli megyékben lakók a Bala­ton, a Borsod vagy az Alföld megtekintésre szintén érdemes tájai helyett is ezt a sokkal közelebb eső vidéket választják. A visegrádi fellegvár felújított része A turistaszezon utóhangjai • • üzletnek sem rossz... A turizmus fejlesztéséről az utóbbi esztendőkben meglehe­tősen sok szó esik hazánkban. Ennek talán az lehet az egyik oka, hogy felismertük: az embereknek egyre több szabad ide­jük van, s ennek egy részét nem lakóhelyükön, hanem az or­szágot, világot járva, kellemes, vonzó környezetben akarják el­tölteni. Ehhez az újkori népvándorláshoz a feltételeket a helyi tanácsoknak és az idegenforgalmi szervezeteknek kell megte­remteniük. Megyénkben fontos szerepet vállalva kapcsolódott be a szervezésbe, és anyagi lehetőségeihez mérten a megvaló­sításba a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság is. A realitásokkal számolni kell. Kell egyfelől oly módon, hogy a tömeges igényeknek mind jobban meg kell felelni. Gondoskodni szállásról, étel­ről, italról, újabb és újabb lát­nivalóról, a gyakran már nem­csak hogy kék, de nem is tiszta Dunát pótló strandokról. De a realitások talaján kell marad­ni abban az értelemben is, hogy amikor a Duna-kanyar fejlesztéséről beszélünk nem kergetünk megvalósíthatatlan álmokat, számolunk az ország gazdasági helyzetével, teher­bíró képességével. Három megye határa E két elképzelést egyaránt tükrözi a Duna-kanyar üdülő­körzet hosszú távú fejlesztési programja és az a terv, ame­lyet 1983-ban szándékoznak megvalósítani az illetékesek. Ezzel foglalkozott 1982 decem­berében a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége. Elöljáróban azok számára, akik nem ismernék a szervezet tevékenységét el kell monda­nunk, hogy a három megyét magába foglaló vidék fejlesz­tésének elsődleges felelősei a inegyei, városi és községi ta­nácsok. ők gazdálkodnak az állami költségvetés rájuk eső részével, s törődnek a telepü­lések és környékei fejlesztésé­vel. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az olyan or­szágos illetékességű hatóságok, mint a Közlekedés és Posta­ügyi Minisztérium, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal, s mások szintén sokat tesznek a vidé­kért. Javítják a közlekedést, milliókért építenek utat, víz­vezeték-rendszereket, gátat. De mindehhez a maga lehe­tőségeivel élve hozzájárul az intéző bizottság is. Egyfelől úgy, hogy a rendelkezésre álló pénzből hozzájárul a tanácsi, ágazati, és egyéb fejlesztések­hez. De az intéző bizottság más­felől társadalmi szervezet is, mely az üdülőnépesség száz­ezreinek, a majd kétmilliónyi lakosság jobbító igyekezeté­nek is szervezője, koordináto­ra. Ezek a százezerszám tár­sadalmi munkával töltött órák, alkalmankénti közada­kozások szintén formálják az ország egyik legszebb vidéké­nek arculatát. De lássuk mihez is járul hozzá közvetlenül idén a bi­zottság. Megszépül a fellegvár Visegrádion évek óta tart a fellegvár helyreállítása, mely­ben az Országos Műemléki Felügyelőségen kívül a KDIB-nek is jelentős szerepe van. A bizottság támogatásával épül Visegrád településközpontja, a királyrét-kóspallagi vízellátó rendszer, a nagy-hideg-hegyi téli sportparadicsom. Anyagi hozzájárulásuk teszi lehetővé az Esztergom melletti vaska­pui kirándulóközpont rendezé­sét, illetve az esztergomi vár­hegy szépítését. Közreműködik a bizottság több Duna-parti park, táboro­zóhely építésében, több terv, közöttük a gödi tanuszoda ren­dezési tervének elkészítésében ÍS. Nagymaros, Tahi, Dunabog­­dány, Verőcemaros, Dömös úgynevezett kiemelt tájképi értékű terület. Határukban engedély nélkül, vagy csak ép­pen nem esztétikusán épült a zártkertekben sok ezer ví­­kendház. A bizottság szándé­ka, hogy ezeket a területeket rendezzék, a lehetőségekhez képest szépítsék, készüljenek el a rendezési tervek. Ennyit címszavakban az idei legfon­tosabb teendőkről, nem feled­kezve meg arról, hogy számos településen a gépkocsipar­kolók létesítésétől kezdve egé­szen a tisztálkodóhelyek ké­szítéséig sok mindenhez nyújt még támogatást a Közép-Du­navidéki Intéző Bizottság 1983-ban. Most lássunk néhányat azokból az elképzelésekből, amelyeket a Városépítési és Tudományos Intézet munka­társai készítettek. Ezzel kap­csolatban természetesen meg kell jegyezni, hogy olyan fel­adatokat foglalnak magukba, amelyek elvégzése ugyan már ma is indokolt s hasznos len­ne, ezekkel a Közép-Dunavidé­ki Intéző Bizottság is egyetért, de megvalósításukra csak fo­kozatosan kerülhet sor. Program kétezerig A tervkészítés szerint az ez­redfordulóig, de valószínűleg még ennél is hamarabb, na­ponta 300-350 ezer ember ke­resi fel a környéket. Mind a közlekedés, mind az ellátás fejlesztése során számolná kell ezzel. Mint ahogy az is tény, hogy a Duna vizének minősé­ge nem megfelelő, s az idény meghosszabbítása érdekében is szükség van medencés termál­fürdők építésére. Az erdő üdü­lési jelentőségének fokozására elsősorban a Börzsönyben van lehetőség. Karban kell tartani, s kiépíteni a nógrádi várat. Nagybörzsöny építészeti emlé­keit, s a pilisszentkereszti ko­lostorromokat Számol a távlati terv a fa­lusi üdülés lehetőségei feltá­rásával, a szállodai, a fizető­vendég-szolgálati és a táboro­zási lehetőségek jelentős bő­vítésével. A Duna-kanyar központi ré­szén Esztergomtól Dunabog­­dányig, illetve Zebegénytől Verőcemarosig eső területeiket, valamint Dobogókő környékét mindenekelőtt az országjárás és a nemzetközi idegenforga­lom számára szeretnék hasz­nosítaná. A továbbiakban ezen a vidéken jórészt komplex el­látást nyújtó üdülőknek kell épülnie. A második ilyen táj­egység, a solymár-dorogi völgy alkalmasabb a hétvégi üdülés­re, és a természetjárásra. Szentendre környéke szintén a tartós üdülés tája, a szent­endrei Dunán pedig a mosta­ninál is pezsgőbb vízisport­életre nyílik lehetőség. A Vác és Budapest közötti vidék hét­végi házak építésére, Vác vá­rosa a kulturális jellegű ide­genforgalmi célokra, a Bör­zsöny a természetjárásra, a fa­lusi üdülésre lehet a legalkal­masabb. Az Ipoly völgyében horgászfalvakat, a Nógrádi­medencében a Cserhát telepü-, lésein az átmenő forgalom fel­tételeinek javítására, a hétvégi házak és a falusi üdülés lehe­tőségeinek megteremtésére van elsősorban szükség. Mint azt dr. Sághy Vilmos, az intéző bizottság elnöke a lap első számának ajánló sorai­ban írja, az a törekvés vezér­li a szerkesztő bizottságot, hogy a hagyományokat folytató, de új célokat is maga elé tűző folyóirat az eddigieknél haté­konyabban, hasznosabban se­gítse a két, szívünknek oly kedves vidék, a Duna-kanyar és a Ráckevei-Duna-ág fejlő­dését. Tanulmány a pusztáról Az intéző bizottság azt is el­határozta, hogy kiadványait ezentúl szélesebb olvasóközön­séghez juttatja el. Az érdek­lődő olvasók a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal (Dunia­­tours) irodáiban is megvásá-Mindez azonban csak úgy valósítható meg, ha megőriz­zük a tájak természeti érté­keit. A Börzsönyben például a tájvédelmi körzetek meg­valósításával, összekapcsolá­sával a hétvégiházas telepü­léseken és a nagy idegenfor­galmi központokban a vízellá­tás és a csatornázás további kiépítésével. Összehangolt igények Nem részletezzük, de külö­nösen a tömegközlekedés fej­lesztésében további jelentős előrelépés várható, a gyors­vasúti hálózat, a javuló autó­buszközlekedés, illetve a kor­szerű vonatforgalom bevezeté­sével. Nagy szükség van az ide­genforgalmi érdekek és az itt lakók igényeinek együttes, párhuzamos kielégítésére, ugyanúgy, mint az ipar, a me­zőgazdaság, s a természetvé­delem igényeinek összehango­lására. A hosszú távú rendezési terv mind e témákkal részletesen foglalkozik, és segítséget nyújt ahhoz is, hogy a különböző területen működő tervezők munkája alaposabb és össze­hangoltabb lehessen. Ezért kell az előbbiekben ismertetett fejlesztési elképzeléseket a valóság talaján állva, de min­denképp komolyan kezelni. Tolhatják a lapot vagy csek­kes befizetéssel az intéző bi­zottság székhelyén (1088 Buda­pest, Múzeum u. 11.) is meg­rendelhetik. De mert az első példány után talán már hiába vadász­nak, rövid tartalmi ismertető­ben tájékoztatjuk az olvasókat az 1982-ben megjelent szám tartalmáról. A lap első borítóján az apaj­­pusztai lovasnapokat idéző fotógrafika látható, s ugyaner­ről a témáról, a kiskunsági és pásztor lovasnapokról olvasha­tó Halász Dezső fényképekkel illusztrált írása. A tanulmány azonban nemcsak az évente több tízezer embert fogadó idegenforgalmi attrakcióról, hainem Apajpuszta és a lóte-MIKOR ÉRZI JÖL magát a turista? — erről hosszasan so­rolhatnánk a véleményeket. Egy azonban biztos: a közér­zetet alapvetően meghatároz­za, milyen az ellátás, a bol­tokban kapható-e minden, amire a háztartásban szükség van. Főleg az alapvetőnek mi­nősülő élelmiszerek hiánya borzolja olykor a kedélyeket. A Duna-kanyar ellátásában fontos szerepet játszik a Vác és Vidéke Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat, ahol az el­múlt évi tapasztalatokról Ke­gyes István áruforgalmi osz­tályvezetővel beszélgettünk. — Hivatalosan ősszel vége az idegenforgalmi szezonnak, de gyakorlatilag mindig nagy a forgalom üzleteinkben — mondta. — Sok a hétvégi ház, ezek egy része fűthető, nem egy család egészen késő őszig kint lakik, s így rendszeresen nálunk vásárol. Negyvenhat boltunk közül csak kettő mű­ködik idény jelleggel, a többi tehát egész évben várja a ve­vőket. Az eddigi adatok azt mutat­ják, hogy az elmúlt esztendő­ben a korábbinál is gyorsab­ban nőtt a forgalom. Október elejéig a vállalat több mint nyolcmillió forinttal nagyobb bevételre tett szert, mint 1981 hasonló időszakában. "Ezzel mintegy 2,6 százalékkal túltel­jesítették háromnegyedéves tervüket. Előzetes számítások alapján az éves forgalom meg­haladja az 1,6 milliárd forin­tot. A NYÁR HOZOTT néhány meglepetést is. A boltokból érkezett jelzések szerint nagy volt a kereslet az üdítő italok iránt. Ehhez szerencsére bősé­ges kínálat párosult, így a vá­sárlók elégedetten távozhattak az üzletekből. A polcokon 50- 60 féle üdítő sorakozik, igaz, a kisebb egységekben csak né­hány keresettebbet tartanak. Gond volt a sörellátással — immár esztendők óta vissza­térő téma ez —, a szállítás kö­rülbelül három százalékkal maradt el az igényektől. A vállalat 1982-ben is több millió forintot költött az üzle­tek karbantartására. Újat nem adtak át, korábban azonban két nagy ABC-t is avattak, mindkettőt Vácott: egyet a nyésztés múltjáról, az itteni flóráról és faunáról is szól. Beszámol az folyóiratszerű formátumban megjelenő lap a Közép-Dunavidéki Intéző Bi­zottság elmúlt esztendei hatá­rozatairól, a személyi és szer­vezeti változásokról. Szomba­­thy Viktor író sétára, kirán­dulásra, barangolásra hívja az olvasót a Csepel-szigetre és Ráckevére, hiszen most már ez a tájkörzet is az intéző bizott­ság működési területéhez tar­tozik. Sínek a Börzsönyben Csak az erdőjáró emberek, a favágók és a turisták tudják, hogy néhány évtizede még sí­nek sűrű hálózata volt a Bör­zsönyben. A század elején te­vékenykedő fakitermelő cégek, az erdőbirtokosok ezt a mód­szert találták a leggazdaságo­sabbnak arra, hogy elszállít­sák a Börzsöny kincsét, a bükk, a tölgy, a gyertyán s a többi fafélét. Bukri József A kemencei erdei vasutak tör-Földváry téren, egyet pedig a 2-es főút mellett, az AFIT üzemének szomszédságában. Emellett néhány egységükbe hűtőpultokat vásároltak, ezzel teljessé téve a hűtőláncot, amely napjainkban már elen­gedhetetlen feltétele a jó ellá­tásnak. — Néhány boltunk az Ide­genforgalmi szezonban vasár­nap is nyitva tartott, bár be kell vallanom, néha megtré­fált minket az időjárás — folytatta Kegyes István. Mert ha süt a nap, sok a tu­rista, de ha esik, vagy csak borús az ég, jóval kevesebb. Ezért üzletvezetőink hétvége­ken árgus szemekkel figyelik a Meteorológiai Intézet előre­jelzéseit, mert ettől függ, mennyi kenyeret, tejet, húst rendelnek. Ha mégis valahol váratlanul hiány lépne fel, ügyeletes tehergépkocsink máris útnak indul, s viszi a kért áruféleséget. ELÉGEDETTEK a tavalyi nyári forgalommal az élelmi, szer-kiskereskedelmi vállalat­nál csakúgy, mint a gödi Du­­namenti Termelőszövetkezet­nél, ahol szintén fontos fel­adatnak tartják, hogy lehető­ségeikhez mérten bekapcso­lódjanak a Duna-kanyar ellá­tásába. Ezen a területen össze­sen tizennyolc üzletük műkö­dik, többségük Dunakeszin, Gödön és Vácott. Elsősorban a friss zöldséget kínálják el­adásra, a váci piacon azonbáh húsféleségeket is árusítanak. A szövetkezetben, a többi mezőgazdasági nagyüzemhez hasonlóan, kiemelt feladatnak tartják a háztáji gazdálkodás támogatását. Ennek keretében egyebek között saját boltjaik­ban is felvásároltak gyümöl­csöt és zöldséget. Nagy keletje volt például az epernek, amit a környező kiskertekben ter­mesztettek, s gyorsan elfogyott a téeszből szállított zöldborsó és paradicsom is. Egyelőre a bolthálózat bő­vítését nem tervezik, azt vi­szont igen, hogy valamennyi arra alkalmas egységükbe hű­tőpultokat vásárolnak. A jobb kínálattal, a több csatornás beszerzés bővítésével szeret­nék növelni a forgalmat, s túl­szárnyalni a tavalyi sikereket. ténete című írásában alapos, tudományos igényű, mégis ol­vasmányos formában ismertet meg ezzel az ipar- és közleke­déstörténeti emlékkel. Vertei József, a Dömösön élő neves grafikusművész, bélyeg­­tervező hatvanéves. Ez alka­lomból a Dunakanyar mélta­tó írásban köszönti régi mun­katársát, akinek legszebb mun­káiból kiállítást is nyitottak a Dömösi Galériában. Ezen nem­csak lírai akvarelljei, de azok a bélyegtervek is szerepelnek, melyek a Magyar Posta, az ENSZ s számos fejlődő ország rendelésére készültek. Duna-tengerhajózás A Duna-tengerhajózás teg­nap és ma című tanulmányban a szerző azt kutatja, valóban indokolt volt-e annak idején e fuvarozási, szállítási forma megszüntetése, s ma, amikor ismét közlekednek Duna-ten­­gerjáró hajók Budapestig, ér­demes-e továbbfejleszteni a MAHART-nak ezt az ágazatot. Nádasdi János kétrészes írá­sában a Szentendrei-sziget fej­lesztési lehetőségeivel foglalko­zik. A Dunakanyar, mint koráb­ban, ezután is rendszeresen beszámol a környékkel fog-A nagybörzsönyi falumúzeum egyik terme Tanulmányok, cikkek, dokumentumok Újra itt a Dunakanyar Két évvel ezelőtt forgathatták utoljára a Duna-kanyar szerelmesei Pest, Nógrád és Komárom megye lakói, valamint azok, akik e környéken töltik a szabadságukat és a hétvégeket a Dunakanyar című kiadványt, az intéző bizottság tájékoztató­ját. Mint azt sokan tudják, e társadalmi szervezet azóta alapo­san átalakult. Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság néven egy éve működő testület tagjai most elhatározták, hogy ismét meg­jelentetik a kiadványt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom