Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-25 / 20. szám
1983. JANUÁR 25., KEDD x/untm Tudományos kutatás és az ipar Termelésben kell realizálódnia Kimozdulni és kimozdítani a nehéz helyzetből ? Az iparban dolgozó raérg nökök és technikusok a g tudományos kutatóktól a ^ napi, üzemi problémák í megoldásához várnak se| gítséget, távlati, csak né- 4 hány év múlva időszerűvé | váló témákkal alig foglalg koznak. A gazdasági élet ^ nehézségei, a beruházási le^ hetőségek bizonytalansága ^ még erősíti is ezt a fajta í gondolkodásmódot. Holott | kizárólag tervszerű, előrelág tó műszaki-fejlesztési tevé- I kenység szolgálhat alapul g ahhoz, hogy az ország — $ és az egyes vállalatok is — ^ kimozduljon jelenlegi nehéz * gazdasági helyzetéből. A gyakorlatban Ilyen megfontolásból tűzte napirendjére a városi párt-végrehajtóbizottság a milyen tapasztalatok vannak a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben a tudományos kutatás és a termelőmunka kapcsolatáról témát. Doleschall Sándor, az SZKFI igazgatója beszámolójában elmondta, hogy alapvető céljuk az ipar számára hasznosítható eredmények elérése, valamint az új eljárások bevezetésének segítése. Megvizsgálták, hogy az 1976—80. között végzett kutatások illetve azok eredményei mennyiben alkalmazhatók a gyakorlatban, s alkalmaz• zák-e vagy sem', . Kiderült, hogy az összes megbízások eredményének kutatás-fejlesztés, szolgáltatás, kísérleti gyártás értékben 84 százalékát, darabszámban 95,8 százalékát, a kutatás-fejlesztési munkáknak 65,2 százalékát a népgazdaság különböző területein alkalmazzák. A vizsgálatot az 1981. évj témákra is elvégezték, de a kimutatás még nem végleges, hiszen a kutatás befejeztétől az ipari alkalmazásig rendszerint eltelik néhány esztendő. Anynyi azonban máris látszik, hogy az 1981. évi összes kutatások kétharmadát hasznosították. Az intézet munkájának igazi értékmérője az iparban feldolgozott témák gazdasági haszna. Ennek meghatározása azonban rendkívül bonyolult, az eljárás sem külföldön, sem itthon nincs kidolgozva. Műszaki-gazdasági számítások és becslések szerint az SZKFI eredményeinek alkalmazásával a magyar szénhidrogéniparban évente kb egymilliárd forint többletnyereség képződik. A kutatási eredmények színvonalát jelzi, hogy egy részük szellemi exportként külföldön, tőkés országokban is értékesíthető. Ezek közé tartoznak egyebek között a kőolaj- és földgázmezök művelési tervei, a növeltnyomású gázellátási rendszer, valamint egyes vegyipari eljárások. Sokkal jelentősebb azonban az a gazdasági haszon, amely a kutatási-fejlesztési eredmények bevezetéséből a hazai vállalatoknál képződik, esetenként exportnövelő, illetve importot helyettesítő termékeket is eredményezve. Országos jelentőségű A kőolaj- és földgázipar által alkalmazott licencek vásárlásában is fontos szerepe van az intézetnek. Rendszerint részt vesznek áz ajánlatok értékelésében, műszaki-gazdasági számításokat, esetenként kísérleti munkát is végeznek a helyes döntés megalapozása érdekében. Szerepük kiterjed az új- módszerek, eljárások fogadására, adaptálására való felkészülésre, valamint az optimális üzemmód meghatározására, az üzemelés során felmerülő problémák megoldására. MTESZ-tervek Összehangolni a munkát Százhalombatta a megyében — de talán az országban is — különleges helyzetben van, hiszen az átlagosnál jóval több magas képzettségű műszaki értelmiségi él itt. Régi kívánságuk teljesült, amikor 1980 szeptemberében megalakult a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének városi intéző bizottsága. A százhalombattai MTESZ öt tudományos egyesület városi csoportjainak munkáját fogja össze. — A két nagy ipari létesítmény Szakember gárda ja bizonyára többségben van a városi MTESZ-szervezetben. A városban azonban a kémikusokon és energetikusokon, gépészeken, automatizálási szakembereken kívül közgazdászok is dolgoznak. Hogyan tudják összehangolni a sokféle szakterületet? Kérdésünkre dr. Gáti Gyula, a városi MTESZ titkára válaszol: — Valóban, legfontosabb feladatunk a különböző szakmai szervezetek, tagegyesületek munkájának összehangolása, a szakmaközi információáramlás segítése. Célunk megalakulásunk óta, hogy megismertessük egymással a tagegyesületek tevékenységét. Ezért több közös rendezvényt, előadást szerveztünk. Szinte minden szakterület számára hasznosítható az az öt előadásból álló sorozat, amelynek témája a mérési eredmények értékelése volt. Nagy érdeklődés fogadta a műanyagok ipari alkalmazásával foglalkozó előadást is. — Kizárólag műszaki jellegű témák szerepelnek az előadásokon és az ankétokon? — Két éve alakult meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság helyi szervezete. Tagságát mérnökök, közgazdászok, technikusok és pedagógusok alkotják, összejöveteleiken foglalkoztak a korszerű vezetési és vállalatirányítási kérdésekkel, és városfejlesztési problémákat is megvitattak. Kiemelkedő feladatot végeznek az új vállalkozási formák megismertetésében, ennek keretében nagy érdeklődést kiváltó előadásokat szerveztek neves pénzügyi és gazdasági vezetők felkérésével. — Hogyan tud az MTESZ hozzájárulni a gazdasági helyzet javításához? — Azzal, hogy a műszaki szakembereket igyekszünk megismertetni saját területük és más szakmák új eredményeivel, közvetve tehát gazdaságunk fejlesztését szolgáljuk. A városi pártbizottság ösztönzésére pályázatot írtunk ki. Az energiatakarékossággal és a devizamérleg javításával kapcsolatos javaslatokat várunk. — Milyen terveik vannak erre az esztendőre? — Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a különféle szakterületeken dolgozók megismerjék egymás eredményeit, munkáját, ezért közös rendezvényekkel, üzemlátogatásokkal segítjük a különféle területek együttműködésének kibontakozását. Ezután is szeretnénk a városi TIT-tel együttműködni, előadókat biztosítunk, illetve közös ankétokat szervezünk. Az MTESZ tagszervezetei is sok hasznos kezdeményezést támogatnak, a DKV-ban például segítik a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát. A hőerőműben a szakterületükön alkalmazható újításokat ismertetik. Tavaly a megyei MTESZ pályázatán a százhalombattaiak szerepeltek a legeredményesebben, a díjak felét városunk szakemberei nyerték el. Reméljük, hogy az idén legalább ilyen jól tevékenykedik a szervezet — mondta befejezésül dr. Gáti Gyula. A beszámolóban az is szerepelt, hogy a következő években^ milyen országos jelentőségű feladatok határozzák meg a kutatások irányát. A szénhidrogén-kutatást és -termelést olyan eszközökkel és korszerű módszerekkel szeretnék ellátni, melyek a kőolaj- és földgáztermelés szinten tartását biztosító új szénhidrogénelőfordulások felkutatásához és termelésbe állításához, valamint korszerű művelési eljárások alkalmazásához szükségesek. A kőolajfeldolgozás mélységét új üzemek létesítésével, a meglevők korszerűsítésével Kívánják fokozni. A fűtőolaj rovására Üj termékek fejlesztésével akarnak hozzájárulni, hogy népgazdasági szinten jelentősen növekedjen a kőolajtermékek, az energetikai termékek részaránya, elsősorban a fűtőolaj rovására. Gazdaságosan gyártható és minden piacon értékesíthető, magas feldolgozottságú, nagy értékű termékek készüljenek. A gázszolgáltatási rendszerek fejlesztésével el kívánják érni, hogy népgazdasági szinten lehetővé váljék az olaj és a fűtőolaj helyettesítése, továbbá, hogy emelkedjen a cseppfolyósított gáztermékek száma. A városi párt vb résztvevői megállapították, hogy a beszámoló reálisan mutatja be a tudományos kutatómunka és a termelés kapcsolatának fontosabb területeit. Az eddigi tevékenység gyakorlati jellege azért is elismerést érdemel, mert az intézet és dolgozói, a szabályozóknak megfelelően, csak korlátozott mértékben voltak érdekeltek olyan kutatások végzésében, melyek tényleges gyakorlati eredménnyel járnak. A következő években a műszaki-fejlesztési alapok képzésének változásával az ipari megbízók fokozottan igénylik majd a gyorsan eredményt hozó, jellegüktől függően a félüzemig növelt méretű kutatásokat. A fejlőléssel járó igények és egyéb tényezők is szükségessé tehetik, hogy az intézet nagyobb figyelmet fordítson a trösztön kívüli vállalatok kutatási megbízásainak elnyerésére. Törekedni kell a vállalatokkal való együttműködésben a közös külföldi kapcsolatok kiépítésére, licenceladásra, illetve vásárlásnál a továbbfejlesztő kutatásokra. Tollhegyen A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Beszámoló után Egy körzet örömei, gondjai Az elsők között rendezték meg a 29-es számú választókerület tanácstagi beszámolóját. Vass Ferenccel, az Augusztus 20. utca tanácstagjával az észrevételekről, hozzászólásokról, a körzet gondjairól beszélgettünk. — Tizenkettedik éve vagyok tanácstag, területemen a lakások többsége tanácsi kezelésű, de van a DKV tulajdonában levő épület is. Mivel lakótelepi házakban él a választók többsége, kevésbé érintették őket a csatornázásra és egyéb közműellátásra vonatkozó adatok. Inkább a lakásépítés és az óvodai, iskolai hely bővítése iránt mutattak érdeklődést. — Milyen kérdések hangzottak el? — Többen szóvá tették, hogy lelassult a művelődési központ építése. Sajnos, nehezen értik meg, hogy az anyagi lehetőségek végesek és az építők lassú munkáját sem mindig lustaság okozza. Ugyanakkor a lakókat is meg tudom érteni, hiszen ez egy fiatal város, és az itt élőknek nagyobb művelődési, szórakozási igényei vannak. Egyébként a művelődési házat valóban fontos lenne még az idén átadni, hiszen a klubszobák egy részét ideiglenesen az általános iskolának szánják. Szót emeltek a lakók a költségvetési Üzem szolgáltató tevékenységének hiányosságai miatt. Például, hogy a kitört ablaküveget nem cserélik a lakásban, ágy hatalmas ablakszárnyakkal, ajtókkal a költségvetési üzembe kell menni. Szinte minden beszámolón panaszkodnak az élelmiszerüzletek nyitva tartási rendjére. Az is vita forrása, hogy miért nem lehet az ABC-áruházakban is mindig olyan friss, meleg kenyeret kapni, mint a kenyérgyár melletti szaküzletben. Nincs Százhalombattán MÉH-telep. Kifogásolták a lakók, hogy emiatt sok, még hasznosítható hulladék kerül a szemétbe. Utánajárok majd, hogyan lehetne ezen segíteni, legalább egy alkalmi begyűjtő hellyel. Vass Ferenc természetesen nemcsak a valóban közérdekű és jogos igényeket felvető kérdésekre válaszol. Azokra is, amelyek inkább a lakók túlzott igényeiről árulkodnak. — Szívesen dolgoznak-e az itt élő emberek a lakóhelyükért? — Az elmúlt évben a városért végzett társadalmi munka értéke meghaladta a huszonhatmillió forintot. Ennek java részét azonban a munkahelyeken szervezték. Sajnos, a lakóterületen volt néhány gyengén előkészített munkaakció. Akit pedig egyszer vagy kétszer fölöslegesen hívtak parkot rendezni, óvodát takarítani, mert nem volt gereblye vagy felmosó ruha, az legközelebb alaposan meggondolja, hogy vállalkozzék-e társadalmi munkára. KI szeret kirakatban dolgozni? A Pataki sétány új szolgáltató házának dolgozói nem kedvelik, hogy reggeltől estig minden percüket a padlótól a plafonig üvegezett falú helyiségekben töltsék. A fodrászokat is zavarja ez az állapot, az elektromos szerviz dolgozóinak nagy figyelmet igénylő munkáját pedig egyenesen lehetetlenné teszi. Egyetlen megoldásnak a sötétítő függöny áUandó használata mutatkozott, ugyanis még a gyenge napsütéstől Is — a téli nap sem kivétel — elviselhetetlenül átmelegszenek a szobák. Szellőztessenek! — mondaná az olvasó, csakhogy a menynyezet alá tervezett bukóablakokat a fűtéscsövek miatt nem lehet kinyitni. Marad tehát az elsötéUtés, igy azonban a legszebb téli ajándék-napsütések idején is egész nap világítani kell. Az új szolgáltató házon nincs több üveg az átlagosnál. Az épület hátsó részére úgyszólván egyáltalán nem került ablak. Irodák, kis műhelyek vannak itt természetes világítás nélkül. A végeredmény tehát ugyanaz, mint az épület mutatósabb felén: ha süt a nap, ha nem, világítani kell. Minden bizonnyal az a eél vezette a tervezőket, hogy szép szolgáltatóházat tervezzenek. Viszont az ott dolgozókra is gondolni kellett volna. Ezt akár utólag is megtehetnék, hiszen az ablakfelületek alsó felének utólagos takarásával és a szellőzés biztosításával javítanának a helyzeten. Az új üzletben Egy hónappal ezelőtt nyílt meg a Ruhaipari Szövetkezet és «. Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat közös üzlete a szövetkezet épületében. A különböző munkaruházati cikkek mellett divatos női és bakfiskabátok, steppelt zekék, valamint trapper farmernadrágok is kaphatók. HOL. MIKOR? Spektrum klub. Január 31-én, hétfőn 20 órakor: Mi újság? Ifjúsági klub. 28-án, pénteken 18 órakor: önismereti társasjátékok. (Fontos dolgok. Ki vagyok én? Három kívánság) Kismamaklub. 26-án, szerdán 16 órakor. Nyugdíjasklub. 31-én, hétfőn 10 órakor: teadélelőtt. A jyfsileumí év után Kedvező változások a vasútnál TELEPÜLÉSÜNKÖN 1882-ben robogott át első ízben vonat. A közlekedés eme forradalmi vívmányával egy magánvasúttársaság jóvoltából ismerkedhettek meg a helybeliek. A társaság ugyanis Budapest—Pusztaszabolcs—Pécs vasútvonalát a község érintésével építette ki. A pályát — amely rövidesen a MÁV tulajdonába került — csaknem 1965-ig a gőzvontatás uralta. Bármilyen nagyszerű technikai alkotásnak is bizonyult azonban a gőzmozdony, bármilyen sokat köszönhet is ennek az emberiség a vasúti közlekedés megteremtésében, egy nagy hátránya nem tagadható le: egyike a legrosszabb hatásfokkal dolgozó gépeknek. A HATVANAS ÉVEK első felében érthető megfontolásból vonalra bocsátották a BB- és ABB-motorvonatokat, melyek a kardánmeghajtás elvén működtek. A mozdony dízelmechanikus meghajtása a gépkocsi üzemeltetéséhez hasonlítható, melyről köztudott, hogy csak a kuplung beiktatásával lehet indítani, megállítani, lassítani, gyorsítani. A Ganz-MÁVAG-ban 1965-67- ben elkészült az M40-es sorozatú, 1000 lóerős dízel-villamos mozdony, amely fűtőkazánnal is rendelkezett, s így személyszállításra kiválóan megfelelt. Később, 1974-ben — környezetvédelmi indítékokból — döntés született, hogy a gőzmozdonyok Budapest Déli-pályaudvar területére nem járhatnak be, így a MÁV a Budapest—Százhalombatta— Pusztaszabolcs vonalon csak korszerű dízelmozdonyokat indított útnak. Néhány évvel később megjelent az M41-es sorozatú, dízel-hidraulikus, szintén a Ganz-MÁVAG gyártotta, nagy teljesítményű mozdony, majd vele a modern munkásvonatok. Tavaly december 15-én, a Budapest—Pécs vasútvonal fennállásának százéves fordulóján — fontos eseménynek lehettünk tanúi. Első alkalommal haladhatott végig a Budapest—Százhalombatta Dunai-finomító pályaszakaszon villamos mozdony. A V43-as típusú, 3000 lóerős, 50 periódusé monomotoros, szilíciumegyenirányítású mozdonyok november 15-től előreláthatóan már Pusztaszabolcsig közlekedhetnek. A villamos és dízelmozdonyok ez időtől nem Százhalombatta Dunai-finomító állomáson, hanem Pusztaszabolcson váltják majd egymást. Az új vasúti csodák az év közepéig csak a teherforgalom terheit vállalják magukra, a második félévtől azonban már a százhalombattai lakosok utazási viszontagságain is könnyítenek. A villamos vontatási mód lehetővé teszi az utazóközönség igényeihez igazodó menetrend kialakítását, melynek kialakításán most dolgoznak a MÁV szakemberei. NEM LEBECSÜLENDŐ, hogy a nagy forgalomsűrűségű vasútvonalakon leggazdaságosabb megoldás a villamosítás, ily módon a vontatási költségek ugyanis körülbelül a harmadára csökkenthetők. Remélhetőleg ez a százhalombattai villamosított pályán is érvényesülni fog. Csendes Miklós Hága ifjúsági klub. 27-én. kedden 18 órakor: ultiver» seny. Filmklub. 27-én, csütörtököm 18 órakor: Amerikai barát. Hága szálló. BMH mozi. 31-én, hétfőn 1* órakor: Szuperexpressz. Kiállítás. Magyar József grafikái láthatók az iskolagalériában január 28-ig, naponta 10-től 18 óráig. Budapesti színházszervezés; 25-én, kedden 19 órakor: Holland balettest az Erkel Szín* házban. Autóbuszok indulnak 17.45 órakor az Százhalom étteremtől. Egyetemi előkészítő. Mate-: matika, fizika, kémia tantárgyakból középiskolásoknak (II. osztálytól) és dolgozóknak előkészítő tanfolyam indul. Jelentkezni lehet: DKV 29—2<V 39—21-es telefonszámon. Szabás-varrás tanfolyam. A szoknya, blúz, nadrág szabása, varrása. Foglalkozások helye, ideje: Damjanich úti általános iskola gyakorló terme, szerdán 17—19 óráig. Az első foglalkozás január 26-án, 17 órakor lesz. A tanfolyam díja 400 forint. A foglalkozásokat Mészá.’ ros József né vezeti. — Helyben intézik. ŰJ irodát nyitott Százhalombattán az Állami Biztosító. Ezután minden olyan biztosítást helyben intéznek, amelyért azelőtt a fővárosba kellett utazni. A fiók lakás-biztosítással és minden egyéb biztosítási formával foglalkozik. Az oldalt irta: Gál Judit és Móza Katalin Fotó: Hancsovszki János
