Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

Mtsnkásőr-egységgyűlése k Kiválók kiképzésben, munkában Elsőként az országban: érdemrend kollektívának VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szombaton délelőtt Buda­pesten, a MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Központjá­ban ünnepélyes egységgyűlé­sén értékelték az elmúlt év­ben végzett munkát a budai járási Sziklai Sándor mun­­kásőrzászlóalj tagjai. Az ün­nepségen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP KB alosz­tályvezetője, dr. Tóth Albert, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Cselényi Dezső, a párt budai járási bizottságának első tit­kára, Gáti József, a munkás­őrség országos parancsnoká­nak helyettese, Fehér Béla, mémökalezredes, a munkás­őrség Pest megyei parancsno­ka és Sziklai Sándorné, a zászlóalj névadójának özve­gye. Varró István, a zászlóalj parancsnoka az elmúlt esz­tendő munkáját értékelő be­számolójában megállapítot­ta, hogy a követelményeknek becsülettel és_eredményesen tettek eleget a budai járásban tevékenykedő munkásőrök. Helytálltak a termelőmunká­ban éppúgy, mint a kiképzés során, vagy a fegyveres szol­gálatban. Ezt az elkötelezett magatartást hangsúlyozta hoz­zászólásában Gáti József is. A Szikla 26 esztendc kájának el szágban el tetésben, c ki dics« Ugyancsak ként kapta gáláidért t lóalj hírad demérem i gyen, az bronz fokoz man vehet A leszert vében Láb kor művez vérét, az i munkáséra Papp Bélá dagógusnal Ugyancsí endrén dél dődött a P dési Közpc a Biksza l önálló mu lése, ame' elnökségbe Göndics Z gyei oktat, zetője, az gyei Bizotl szaros Gál ség orszá képviseleté a munkást parancsnol Sándor zászlóalj » kiemelkedő mun­­»meréseként az or­­ször magas kitün­­■szágos parancsno­­retben részesült, az országban első­­meg a Haza Szol­­'demérmet a zász­­i-alegysége. Az ér­­:any fokozatát né­­■züstöt hárman, a »•tát ugyancsak hár­­ék át. lő munkásőrök ne­tt Tibor, az Agro­­■tője adta át fegy­­j onnan esküt tett : képviselőjének .é törökbálinti pe­ls tegnap, Szent­­lőtt 10 órakor kez­est megyei Művelő­it és Könyvtárban liklós városi-járási ikásőregység gyü­kén ott volt, s az i helyet foglalt iItán, a Pest me­­si igazgatóság ve- MSZMP Pest me­­iágának tagja, Mé­­orné, a munikásőr­­os parancsnoksága :en, Kovács János, rség Pest megyei helyettese, Kazai NEM MELLEKES A MELLEKES Valaha még a közgaz­dászok körében is töb­ben a gazdaságirányí­tás torz gyümölcsének, a szocialista gazdálkodástól idegen spekulációk eredmé­nyének tartották a termelő­­szövetkezetek melléküzem­­ágait. Mondták okkal, ok nélkül, hogy elvonja a munkaerőt a jóval hatéko­nyabb állami ipartól. A valóságban azonban a mezőgazdaság és az ipar sohasem különült el egy­mástól. A felszabadulas előtt a nagybirtokok, főleg a tőkés nagygazdaságok igen elterjedten foglalkoz­tak élelmiszer-feldolgozás­sal és más ipari tevékeny­séggel. Tulajdonképpen nem új dologról van szó, hanem egy régen kipróbált és bevált módszer újbóli feltámasztásáról. Ez ellen pedig kár hadakozni. Hi­szen azt a szemléletet, mi­ként a melléküzemágat a felső gazdasági vezetők is szeressem vagy megtűrjem alapon ítélték meg, túlha­ladta az idő. Az élet bizo­nyította, a továbblépéshez szükség van kiegészítő te­vékenységre. A melléküzemágak terv­szerű bővítése mellett fog­lalt állást az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1978. március 15-i határozata, és az MSZMP XII. kongresz­­szusa is. Fontos tehát, hogy mindenki érezze, mi több, értse az ebből adódó fel­adatok fontosságát. Azt, hogy a továbblépéshez még az eddiginél is mélyebbre kell nyúlni a kezdeménye­zőkészség, a kockázatválla­lás gazdag eszköztárába. Arra kell törekedni, hogy a jó kezdeményezések fel­színre kerüljenek, a kalan­­dorságot pedig még csírájá­ban száműzzük. Pest megyében a 70 ter­melőszövetkezet és a 3 szakszövetkezet közül szin­te egyetlent sem lehetne ta­lálni, ahol nincs mellék­üzemág. A megyék közül elsőként értették itt meg, mit jelent a kiegészítő és a melléküzemág. A legutóbbi felmérés szerint a gazdasá­gok 37 milliárdnyi árbevé­teléből 25 milliárdot a ki­egészítő tevékenységek hoztak a kasszába. Innen származott a nyereség na­gyobb százaléka. A melléküzemágak tevé­kenysége egyrészt azt je­lenti, hogy az üzletekben pedig kevesebb a hiánycikk. Mert ki gyárt ma pogácsa­­szaggatót, mákdarálót és egyéb, a 1 áztartásban nél­­külözhetet: en apróbb cikke­ket? A na yiparnak gazda­ságtalan, narad tehát a szövetkeze , ahol kis beru­házással, e azonnal állít­ják elő i mindennapok nélkülözhe eilen eszközeit. Annál ink bb is teszik ezt, mert így f .glalkoztatni tud­ják a helj . munkaerőt, ki­egyenlítik jövedelmüket, hiszen a rr szőgazdasági ter­meléshez : elhasznált gépek, anyagok drágák. A melléküzemág nyeresé­gét, az alaptevékenység to­vábbfejlesztésére fordítják a legtöbb gazdaságban. Pél­dául az építőipari részlegek létrehozása gyorsabbá, ol­csóbbá teszi az állattartó telepek építését, felújítá­sát. Ezért az országban, de bárhol Pest megyében is nem egy nagyüzemet sorol­hatnánk, állíthatnánk pél­daképül, amely saját építő­részlegével segíti a községi óvodai, iskolai, egészségház — s folytathatnánk a sort — építését. A kiegészítő tevékenység nagy körén belül, o legna­gyobb arányt mégis a me­zőgazdasági termékek fel­dolgozása, az alaptevékeny­ség továbbvitele teszi ki. Pest megyében jóval száz felett van a termelőszövet­kezeti húsüzemek, savanyí­tó, tej- és tésztafeldolgo­zók száma. A gyümölcs­szörpök készítése, a zöld­ségfélék előtisztítása, szin­tén e kategóriába tartozik. A sor folytatható példá­ul az ipari terméket előállító üzemekkel, melyek száma a tavalyinál mintegy 15 százalékkal gya­rapodott, s nettó devizabe­vételük pedig 20 százalék­kal lett több az egy évvel korábbinál. Az elért nye­reség a szövetkezet eredmé­nyét döntő mértékben befo­lyásolja, ezért a mellék­üzemágak fejlesztése nélkü­lözhetetlen. Mostanra kide­rült, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdaságok köré­ben — Pest megyében is sok ilyen van — a mellék­üzemág létkérdés. A terme­lés sokszor az alaptevé­kenység céljára mobilizál­ható munkaerő, az innen származó jövedelem pedig mások számára sem mellé­kes. S még több megbecsü­lést szerezhet magának az ágazat, ha sikerül jobban összehangolni a vállalkozó kedvet, a megvalósításra al­kalmas feladatokat. Bóna Zoltán Barna vezérőrnagy, a Kos­suth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka, dr. Baráth End­re, az MSZMP Szentendre vá­rosi-járási Bizottsága első tit­kára. Györffy Balázs egységpa­rancsnok ünnepi beszédével méltatta a munkásőrök mind a kiképzési, mind a gazdasági életben végzett jó munkáját, amely elismerés, s kitünteté­sekben is megnyilvánult, ame­lyeket dr. Baráth Endre és Kovács János adtak át. Elismerő oklevelet kapott az egység a szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyeiért. A század legjobb sza­kasza kitüntető címet és a vándorzászlót, az ötödik sza­kasz, a legjobb raj kitüntető címet, a harmadik szakasz második raja kapta meg. A század legjobb közvetlen al­egysége kitüntető címet az el­látó raj érdemelte ki. Dicsé­rő oklevél elismerésben része­sült a géppuskás szakasz, az 5-ik szakasz harmadik raja, valamint Bokodi László kis­iparos és Szabó Attila, az Óbuda Tsz dolgozója, munkás­őrök. A munkásőrség Pest megyed parancsnoka Kiváló parancs­nok jelvényt adományozott négy munkásőrnek és Szolgá­lati Érdemérem kitüntetést negyvenkét munkásőmek. A leszerelek nevében Tálas Károly adta át fegyverét Bá­­nóczi László munkásőrnek. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ara: !,40 forint 1983. JANUÁR 23., VASÁRNAP Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Bomhillák 1. oldal: Oroszlánról indás völgyben j oldal; Postabontás 3. oldal; Még nem az eredmény fontos 8. oldal: Jél fizetnek a négyesek Súlyos vasúti baleset Egyszerűen: bendiberika Startol az új szervo A Csepel Autógyárban immár több mint egy évtizede ké­szülnek saját fejlesztésű szervokormányok, amelyek jó minő­ségének köszönhetően hazánk e termék exportjában a máso­dik helyet foglalhatta el a KGST-országok közül. A fejlesztők mégsem ülnek a habáraikon. Éppen egy éve adtunk hírt arról, hogy a világ 13 legkorszerűbb gyártmányának alapos vizsgálata után a Csepel Autógyár szakemberei a spa­nyol Bendiberica céggel Írtak alá licencszerződést, s ezzel megindult egy beruházás, amelynek eredménye egy még kor­szerűbb, piacképesebb szervokormánytípus lesz. S ez a lesz — ma már nincs Is olyan messze. Az autógyáriak nemes egy­szerűséggel bendiberikának ti­tulálják az ötös gyáregység­ben folyó szervokormány-be­ruházást. Az elmúlt esztendő nehéz, húzós feladatokban bő­velkedett; a tervben előírtak­nak megfelelően végezték el a műszaki rajzok, tervek úgy­nevezett honosítását, elkészül­tek a részletes feladattervek, ma is folyik a további piacok kutatása. A gyorsaságra jel­lemző, hogy úgy juthattak túl a szükséges gépek kiválogatá­sán, megvásárlásán, hogy eh­hez meg kellett oldani a hite­lek előbbrehozását; már az idén felveszik azt az összeget, Tetvesek tervei Előtérben a területrendezés A lakásépítésben bekövetkező változások átrendezik a Pest megyei Tanácsi Tervező VáUaíat feladatait is. Amíg korábban 800—1100 több szintes, lakótelepi lakást terveztek évente, idén ez a szám a felére csökken. Nem jelenti ez azt, hogy munka nél­kül maradnak a tervezők, a feladatok jellege változik. Tenni­valóik gerincét a magánerős lakásépítkezések terület-előkészí­tése és a vízellátás tervezése adja. A megyében nagy elmaradá­sokat kell behozni a rendezési tervek készítésében. Az elő­relépés lehetőségét éppen a tervező vállalat biztosítja, ugyanis talán ez" az egyetlen megye, amely saját tervezőire bízta ezt a munkát és nem központi intézetekre. A vál­lalat idén kilenc általános rendezési tervet készít el. (Abony, Aszód és körzete, Da­­bas, Dömsöd, Göd, Piliscsaba, Örboítyán, Tápiószecső és körzete, valamint Törökbá­lint). Előkészítenek még ti­zenkét általános rendezési ter­vet, ezek közül Vác és körze­te a legjelentősebb. Ugyanakkor 34 terv kerül a rajzasztalra ebben az esz­tendőben. Többek között egy régen várt, a repülőtér épít­kezése miatt sok bizonytalan­ságot szülő területé: Gyál— Vecsiés—Üllő körzetéé. A ter­vek egy része még az első negyedévben elkészül. A rendezési tervek utolsó fázisaként, a területfelosztási elképzelések rögzítésénél vizs­gálják a zártkertek helyzetét is. Mérlegelik, "hol lehetne esetleg családi házas beépítést engedélyezni. Elsősorban Bu­daörs, Solymár, Főt és Száz­halombatta jöhet számításba ebből a szempontból. Köztudott dolog, hogy a megye számos pontján súlyos gondokat jelent a vízellátás. A vállalat az idén több terü­let vízhálózatának terveit ké­szen teszi le az asztalra. Ugyanakkor Nagykovácsiba, Tökölre, Vámosmikolára pe­dig vízmüvet terveznek. Tavaly a vállalat — első­ként az országban — elkészí­tette Vác forgalomszabályozá­si terveit. Idén folytatják a sort Szentendre, Gödöllő, Nagykőrös és Cegléd közleke­dési tervezésével. A változó feladatrendszer jelentős átcsoportosítást kö­vetelt a vállalattól. Meg kel­lett erősíteniük településren­dezési osztályukat, hiszen az eddigi 9—10 millió forint ér­tékű tervezés helyett, most 16 milliós munkával kell elké­szülniük egy év alatt. Hason­lóan nagyobb teher nehezedik az elektromos részlegre, ahol a vízművek automatikáit ter­vezik. M. N. P. amelyet e célra csak jövőre ígért a bank. A mintegy száz gépet és berendezést úgy kel­lett összeállítani, hogy a mű­szaki követelmények mellett a szűkös pénzügyi feltételeknek is megfeleljenek. Az elkészült telepítési terven immár nem csak a gépek helye, hanem azok működéséhez szükséges minden eszköz is szerepel, s ehhez bizony igen sok társ­egység és társadalmi szerv vé­leményének egyeztetése kellett. A tervet öt zsűrizés után vég­legesítették. Nehézségek adódtak viszont az anyagellátásban. Mint ki-. derült, hazai vállalataink nem szoktak hozzá a nagy pontos­ságú előgyártmányok és alap­anyagok biztosításához, így a próbagyártáshoz tőkés import­ból kellett anyagot vásárolni. Üjabb feladat tehát a hazai partner megtalálása. A beruházók tudták, hogy munkájuk nem lesz folyama­tos diadalmenet. A nehezebb­je után azonban most a munka látványosabb szakaszához ér­keztek; még ebben a hónap­ban — a géptelepítések mellett — előkészítik a próbagyártás beindítását. S ez azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőtti hír­nek megfelelően a próbagyár­tás még ebben a negyedévben, a sorozatgyártás a jövő évben indulhat. K. T. Gabonatröszt vállalatai Több tárolási lehetőség A beruházói gyakorlat és a legalább egy-két évre való előretervezés segíti a Gabona­tröszt vállalatait abban, hogy a tárolóépítési programokat az eredeti határidőre valósítsák meg. Késedelmes munkájuk nem akad, sőt esetenként még túl is teljesítik az előirányza­tokat. A vállalatok a fejleszté­si eszközökkel, javakkal kö­rültekintően bánnak, ennek is köszönhető, hogy a tervezett Pontosan illesztik a szárakat Az esztergomi Látszerészeti Eszközök Gyára Budakeszin is működtet egy szemüvegkeret­­üzemet. Itt készülnek az Ofotért és a Látszerész Szövetkezet által felhasznált keretek. Szakoiczy Istvánná összeállító ellenőrzi a szárak rögzítését. Veress Jenő felvétele összegekből a vártnál nagyobb fejlesztéseket valósítanak meg. Az elmúlt évben az előirány­zottnál több mint 11 ezer ton­nával nagyobb befogadóké­pességű gabonasilókat emeltek a rendelkezésre álló össze­gekből. A hazai gabonaiparban fon­tos a létesítmények bővítése, a mezőgazdasági termelők ugyanis évről évre növelik hozamaikat. A vállalatok egy­felől az állami célcsoportos beruházásokra járó összegek­kel gazdálkodhatnak. 1982-ben 89 ezer tonnás fejlesztést ter­veztek a rendelkezésre álló központi forrásból, ezzel szemben végül is 100 600 ton­na gabonatároló teret emel­tek. Lehetőséget kinál a fej­lesztéshez az is, hogy pályá­zat útján versenyezhetnek újabb fejlesztési forrásokért; az elmúlt évben ezekből az összegekből 63 000 tonna tá­rolótér építését segítették. Hazánkban Közös gyakorlat Szombaton befejeződött a csehszlovák néphadsereg, a magyar néphadsereg és a szovjet hadsereg kijelölt tör­zsei és csapatai részvételével a hazánk területén végrehaj­tott közös harcászati gyakor­lat. a Köz éle Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője január 18—22. között látogatást tett Hollandiában a Holland Munkáspárt meghívá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom