Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
Növekvő plsscl követelmények Mosogatók, műszerkocsik A szakmában évek óta figyelnek arra, amivel az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet elősegíti az egészségügy műszaki háttériparát bizonyos területeken. Az őszi BNV-n is számos termékük, újdonságuk nyerte el az érdeklődők tetszését. Például a rozsdamentes anyagokból készülő, csőváza3 műszerszállító kocsi, amelyből a Dél-Pesti Kórház egymaga tízet rendelt. Jobb oldali képünkön: Lázár András lakatos a műszerkocsi hegesztési varratait köszörüli simára. Alsó felvételünkön: Szabó István és Patyi István lakatosok egy kórházi, konyhai mosogató fenéklemezét hajlítják. Hancsovszki János felvételei Megalakult az SZVT helyi szervezete Szervezés — magasabb fokon A jól, a kor színvonalán működő szervezet feltételezi a szé. les látókörű, kifogástalanul képzett vezetőt. És fordítva; a megfelelő adottságokkal, képzettséggel, látókörrel bíró vezető akkor érvényesülhet igazán, ha az irányításával dolgozók, az emberek és a munkafolyamatok, az osztályok és a műhelyek kapcsolatrendszere a lehető legkevesebb zökkenővel funkcionál. Rövidebb út Kutatás, fejlesztés Országos tanácskozás Külföldről is jönnek előadók Az évi számvetéseik sorát gyarapítja hamarosan az a nagyszabású tanácsikoeás, amelyet bizonyos mértékig országos rangra emel az, hogy az MTA—MÉM Agrár-Mű, szaki Bizottsága rendezi február 1-én és 2-án Gödöllőn. A kutatási és fejlesztési tanácskozásnak a helyszíne az Agrártudományi Egyetem lesz, amelynek -gépészmérnöki kara,, továbbá a MÉM Műááaki Intézet, a Mezőgépfejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudományos Intézet szervezi meg a konferenciát. Annyiban azonban pontosí.tani kell az imént mondottakat, hogy — lévén szó kutatásról-fejlesztésről — a témák egy részében nem csupán az elmúlt 1932-es esztendőben elért eredményekről lesz szó pusztán, hiszen, különösen az alapozó kutatások tanulságai nem egy év alatt születtek, azokat aligha lehetne pontosan meghatározott hónaphoz vagy évhez kötni. A mező-, illetve az erdőgazdaság gépesítése tárgykörében rendezendő tanácskozásra az egész országból várnak érdeklődőket. Talán érdemes e helyen is előrebocsátani, hogy részleteiben miilyen témákról hangzanak el előadások. Szót kapnak a műszaki diagnosztikával foglalkozó kutatók: az alkatrész- és a részegységgyártás, illetve felújítás kérdéseit ismertető szakemberek. Fontos témaként kezelik az említett kutatóhelyek a mezőgazdasági energiagazdálkodást és a melléktermékek hasznosítását, ezen belül is kiemelt módon tárgyalják majd itt is az energiatakarékos talajművelés módszereit. Új eljárásokat ismertetnek a szőlő- és a gyümölcstermeléshez, nemkülönben a zöldségtermeléshez. Egy ideje örvendetes, hogy terjed a nedvesen, tehát mesterséges szárítás nélkül tárolt termények kezelésének, tartósításának módszere; ezzel is foglalkoznak a tanácskozáson. csakúgy, mint a nagyüzemi szarvasmarhatartás gépesítésének újabb módszereivel. Világos, hogy a beruházások viszonylagos csökkentése, átmeneti visszafogása miatt valamelyest kevesebb jut a műszaki fejlesztésre, a beruházásokra, ami azonban nem lehet gátja a haladásnak, így a munkafolyamatok automatizálásának sem, hiszen a fejlődést segíteni kell. Persze csak azokkal az új eljárásokkal, eszközökkel, amelyek valóban közvetlenül szolgálják már most vagy a közeljövőben a termelést. Külön is foglalkoznak a tanácskozáson az erdészeti gépgyártással, valamint a munka- és az egészségvédelem magvalósításának, eszközeinek kérdésével. A tanácskozás első napján, a tervek szerint dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszíarheiyeites tart megnyitó előadást a gépesítés időszerű kérdéséiről, majd dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézet igazgatója az agrár-műszaki kutatások tavalyi eredményeiről ad számot a plenáris ülésen. Ezután nyolc szekcióban összesen csaknem száz előadás hangzik el. Számos külföldi kutató is lehetőséget kap egyegy előadás megtartására. F. I. Körülbelül ez a lényeg, ami a valóságban nehéz és bonyolult, szerteágazó folyamatokban ölt testet. Áttekintésük a fejlődéssel párhuzamosan mind nehezebbé válik, irányításukhoz állandóan megújuló módszerek szükségesek. Eme módszerek is tekintélyes mennyiséget képviselnek, évről évre újabbak kerülnek forgalomba. A mit és hogyan kérdésre valamely szervezetben, üzemben, intézményben, vállalatnál találják meg a válaszokat. Ezek azonban nemcsak ott, hanem, esetleg bizonyos változtatásokkal, másutt is feleletnek számítanak. A szervezetek vezetőinek ismerni kell lelőhelyüket, azt állandóan szemmel kell tartani, a számukra legalkalmasabbnak látszókat kiválasztani, honosítani, alkalmazni. Ennek a hogyan-jóra és miként-jére is megszületnek a szervezett formák, amelyek révén lerövidülhet az út a kiválasztástól a gyakorlati hasznosításig. Magyarországon tizenkét évvel ezelőtt merült fel ennek szükségessége, a gazdasági irányítás korszerűsítésének velejárójaként. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének keretében életre hívták a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságot. A társaság a vállalati vezetők, a szervezés és gazdálkodás kérdéseivel foglalkozó szakemberek egyesülete. Gyors döntés Célja röviden; a vállalatok szervezésének, gazdálkodásának tanulmányozása és tudományos igényű fejlesztésének előmozdítása, ahogyan az alapszabályban is rögzítik. Gazdálkodásunkban ezekben az években ismét jelentős állomáshoz érkeztünk. A piac a korábbiaknál jóval nagyobb követelményeket támaszt minden vállalattal szemben, amely Kedvező időben Metszik a szőlőt Dányban Megkezdték a műtrágyázást Az elmúlt hetek viszonylag jó időjárása kedvező lehetőséget adott a tél végén, illet-Afész’szervizben javítják ve a kora tavasszal esedékes mezőgazdasági munkákhoz. A legtöbb helyen éltek is ezzel. — Amikor még volt a földnek egy kis fagya is, megkezdtük a szőlőültetvényeik műtrágyázását — mondta a napokban László Gábor, a dányi Magvető Tsz szőlészeti ágazatvezető-helyettese. — Száz hektárra juttattuk ki eddig a komplex műtrágyát, s az a tervünk, hogy tavaszszal, fejtrágyaként, nitrogén hatóanyagú műtrágyát szórunk ki, hektáronként egyegy mázsát, — Hol tartanak a metszéssel? — Ezt elég korán, még november végén megkezdtük. A száznyoLcvanegy hektárnak körülbelül az egyharmadát metszette meg kis létszámú brigádunk. Általában harminc-negyven férfit tudunk e feladatra szervezni. talpon akar maradni. A sarat csak akkor állhatják, ha termékeik megfelelnek a legkényesebb igényeknek is. Az ilyén termékeket nyilván jobb hatásfokkal állíthatják elő magas színvonalon vezetett és szervezett üzemben. A nagyobb önállóság szintén igényli a korszerűbb vezetési és szervezési módszereket, a lehetőségek gyors felismerését, a döntések a prognosztikai elemzést. Mindeme felismerések nyomán jutottak Gödöllőn arra az elhatározásra, hogy megalakítkítják az SZVT helyi szervezetet. A formális aktus tegnap, pénteken zajlott le, az alakuló üléssel, amikor megválasztották a tisztségviselőket is. A gödöllői szervezetnek pillanatnyilag ötven tagja van. Valamennyi városi vállalat, intézmény embereit ott találhatjuk. Az SZVT kapcsolatban áll az állami, szövetkezeti ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás, az idegenforgalsm csaknem valamennyi termelő és nem termelő egységével. Folyóiratot és tájékoztatókat, tanulmányköteteket adnak ki, konferenciákat tartanak, országos, nemzetközi és regionális méretben, tapasztalatcseréket szerveznek, látogatásokat külföldön és belföldön, igazgatói ankétokat, klubfoglalkozásokat, .«vezetőknek és különböző szakembereknek. Évente ismétlődő szaktanfolyamokat tartanak, például művezetők és anyaggazdálkodók továbbképzése. Eddig inkább az úgynevezett felsőbb vezetőket említettük. A vállalat hatékony munkája azonban döntő mértékben függ a sokat emlegetett közvetlen termelésirányítóktól. A következőben rájuk is nagyobb figyelmet fordít az SZVT. Nagyobb szerep Szervezetük megalakításával a gödöllői termelési egységek szakemberei is részesei lesznek minden olyan szolgáltatásnak, amit az SZVT nyújt. Hasznosíthatják a tudományos fórumokon, tapasztalatcseréken, konferenciákon, bemutatókon látottakat, hallottakat vállalatuk érdekében. A város vezetői arra számítanak, hogy a szervezetbe tömörültek az eddiginél nagyobb szerepet vállalnak Gödöllő közéletében, hozzájárulnak a fejlesztési elképzelések eredményesebb megvalósításához. Segíthet az SZVT például a tanácsi ügyvitel korszerűsítésében, de az egyetemi oktatásban úgyszintén. K. P. A nap programja A Pécel—Isaszeg Afész ipari tevékenységének egyik legfőbb területe a péceli székhelyű Ramovill-szerviz. A kukoricadarálótól a legmodernebb híradástechnikai berendezésekig — kivéve a színes tv-t — mindent javítanak. Bvorzsák László a híradástechnikai részlegben az elromlott rádiókat, televíziókat javítja. Szép György felvétele Január 22-én. Gödöllő, művelődési központ: Koltay Gábor Koncert című filmje, 20 órakor. Délutáni játszó, 15 órakor. A CENTRIKÖT Kereskedelmi Vállalat és a Budapesti Harisnyagyár bemutatója és vására 10—18 óráig. Tóth Menyhért kiállítása Magángyűjtők anyagából címmel, megtekinthető 15—20 óráig. Jeney István Megtalált album című kiállítása, megtekinthető 10—20 óráig. Szolgáltatás; varroda 15—18 óráig, korcsolyaélezés 10—18 óráig, kozmetikai tanácsadás a téli arcápoláshoz 15—18 óráig. Bag, művelődési központ: Történelmi játszóház. Gyér* mekfoglalkozás, 9 órakor. Galgahéviz, művelődési ház. Házaspárok vidám farsangi mulatsága, 20 órakor. Hévizgyörk, művelődési ház: Történelmi játszóház. Gyermekfoglalkozás, 14 órakor. Ma Mozi— Hüvelyk Matyi. Színes, szinkronizált amerikai mesefilm. Csak 4 órakor! Várlak nálad vacsorára. Színes, szinkronizált amerikai film víg játék,. 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1983. JANUÁR 22. SZOMBAT i Szombati jegyzetS Városvédetem Páratlan gyorsasággal terjed országszerte az a mozgalom, amely csak egykét eve, Ráday Mihály jóvoltából bontott szárnyat, először csak a főváros műemlékeit, látszólag elhanyagolható egykori díszeit, regi alkotásait védelembe ajunlva. Unokáink sem fogják látni címmel, a televízióban. Ma már gombamód, szaporodnak varosokban, községekben a társadalmi bizottságok, amelyek saját településükön vállalják fel a nemes feladatot, s a gomba, mégha olykorolykor rá is sütik, nem bolond. Városunkban is alakulófélben a bizottság, egyelőre városfejlesztési névvel, de a már ismert célokkal: menteni a menthetőt. Azt, ami az elmúlt években Gödöllő látványos fejlődése árnyjelenségeként annyi szomorúságot okozott eltűnésével főként a hajdani szépségek ismerőinek, a lokálpatriótáknak. De ma már mind több a fiatal, aki maga is elrémül:' a mégoly gazdejságosnak kikiáltott lakótelepek, új intézmények, a sok-sok beton és panel vajon törvényszerűen uralja-e el korunk küllemét? A vita nehéz, kiváltképp ma. A már unalomig ismert s mi tagadás, egyre inkább megismert nehéz körülmények között könynyen kész a válasz a féltő kételyekre: hogyan jutna pénz a műemlékek, a luxusszámba menő egykori mütyürök megőrzésére, horribile dictu: felújítására, amikor mind kevesebb pénz jut az égető szükségletekre, a lakásra, az egészségügyre, a kultúrára? A jegyzet írója nem akar a pártatlanság mezébe burkolózni, maga is városvédő hajlamokat élesztget. S nem mindig hisz okvetlenül a különben nemes gondolkodású újítóknak, akik gyanús számítgatásokkal bizonygatják: a régit elseperni, s helyébe ha nem ts szépet, de hasznosat építeni, ma ez a legolcsóbb. Mert akadnak, akik ugyanazzal a ceruzával az ellenkező végeredményre jutnak: ami ma olcsó, az holnap drága lehet. Vita ide vagy oda, a tényekről nincs mit disputáim, tudomásul venni őket, ez az egy maradt. Városvédőink előkotortak egy nem is olyan nagyon régi kimutatást, amit a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja készített, Gödöllő városképi és műemléki vizsgálata címmel 1951-ben, az akkori, még nagyközségi tanács megbízásából. Az alapos elemzés a többi között felsorolja Gödöllő műemlékeit, műemlék jellegű épületeit, városképi és tájképi jelentőségű építményeket, helyeket. S fájdalom, az akkor több mint negyven tételt tartalmazó listából mára^csak mutatóba maradt egy-két ház, s a táj is megcsorbult jó néhány helyen. Pedig több mint harminc éve azért rendelték meg a felmérést, hogy figyelembe vegyék a város rendezésekor, az építkezések tervezésénél. Mi lett volna, ha nem vizsgálják meg a helyzetet? Ne tagadjuk: a régi Gödöllő, legalábbis ami a városközpontot illeti, szinte teljesen eltűnt, most a Kossuth Lajos utcával jószerivel a maradékot bontjuk. Nem mind értékes persze, ami régi. De a városvédők nem is a régit, hanem az értékeset óvják, féltik — s ez a lényeg. Azt szeretnék, s ki ne csatlakozna hozzájuk jó érzéssel, hogy a város fejlődése közben is a lehető legtöbbet őrizzen meg vonzó jellegzetességeiből, kevés maradék műemlékéből. látnivalójából, külleméből s ne váljék jellegtelen beton- és paneltengerré. Gáti Zoltán ISSN1 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
