Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

Növekvő plsscl követelmények Mosogatók, műszerkocsik A szakmában évek óta fi­gyelnek arra, amivel az isa­­szegi Lignifer Ipari Szövetke­zet elősegíti az egészségügy műszaki háttériparát bizonyos területeken. Az őszi BNV-n is számos termékük, újdonságuk nyerte el az érdeklődők tet­szését. Például a rozsdamentes anyagokból készülő, csőváza3 műszerszállító kocsi, amelyből a Dél-Pesti Kórház egymaga tízet rendelt. Jobb oldali képünkön: Lá­zár András lakatos a mű­szerkocsi hegesztési varratait köszörüli simára. Alsó felvételünkön: Szabó István és Patyi István lakato­sok egy kórházi, konyhai mo­sogató fenéklemezét hajlítják. Hancsovszki János felvételei Megalakult az SZVT helyi szervezete Szervezés — magasabb fokon A jól, a kor színvonalán mű­ködő szervezet feltételezi a szé. les látókörű, kifogástalanul képzett vezetőt. És fordítva; a megfelelő adottságokkal, kép­zettséggel, látókörrel bíró ve­zető akkor érvényesülhet iga­zán, ha az irányításával dolgo­zók, az emberek és a munka­­folyamatok, az osztályok és a műhelyek kapcsolatrendszere a lehető legkevesebb zökkenővel funkcionál. Rövidebb út Kutatás, fejlesztés Országos tanácskozás Külföldről is jönnek előadók Az évi számvetéseik sorát gyarapítja hamarosan az a nagyszabású tanácsikoeás, amelyet bizonyos mértékig országos rangra emel az, hogy az MTA—MÉM Agrár-Mű­­, szaki Bizottsága rendezi feb­ruár 1-én és 2-án Gödöllőn. A kutatási és fejlesztési ta­nácskozásnak a helyszíne az Agrártudományi Egyetem lesz, amelynek -gépészmérnöki ka­ra,, továbbá a MÉM Műááaki Intézet, a Mezőgépfejlesztő Intézet és az Erdészeti Tudo­mányos Intézet szervezi meg a konferenciát. Annyiban azonban pontosí­­.tani kell az imént mondotta­kat, hogy — lévén szó kuta­­tásról-fejlesztésről — a témák egy részében nem csupán az elmúlt 1932-es esztendőben el­ért eredményekről lesz szó pusztán, hiszen, különösen az alapozó kutatások tanulságai nem egy év alatt születtek, azokat aligha lehetne ponto­san meghatározott hónaphoz vagy évhez kötni. A mező-, illetve az erdő­­gazdaság gépesítése tárgykö­rében rendezendő tanácsko­zásra az egész országból vár­nak érdeklődőket. Talán ér­­demes e helyen is előrebo­csátani, hogy részleteiben mii­lyen témákról hangzanak el előadások. Szót kapnak a műszaki diagnosztikával foglalkozó ku­tatók: az alkatrész- és a részegységgyártás, illetve fel­újítás kérdéseit ismertető szakemberek. Fontos téma­ként kezelik az említett ku­tatóhelyek a mezőgazdasági energiagazdálkodást és a melléktermékek hasznosítását, ezen belül is kiemelt módon tárgyalják majd itt is az energiatakarékos talajművelés módszereit. Új eljárásokat is­mertetnek a szőlő- és a gyü­mölcstermeléshez, nemkülön­ben a zöldségtermeléshez. Egy ideje örvendetes, hogy terjed a nedvesen, tehát mesterséges szárítás nélkül tá­rolt termények kezelésének, tartósításának módszere; ezzel is foglalkoznak a tanácskozá­son. csakúgy, mint a nagy­üzemi szarvasmarhatartás gé­pesítésének újabb módszerei­vel. Világos, hogy a beruházá­sok viszonylagos csökkentése, átmeneti visszafogása miatt valamelyest kevesebb jut a műszaki fejlesztésre, a beru­házásokra, ami azonban nem lehet gátja a haladásnak, így a munkafolyamatok automati­zálásának sem, hiszen a fej­lődést segíteni kell. Persze csak azokkal az új eljárások­kal, eszközökkel, amelyek va­lóban közvetlenül szolgálják már most vagy a közeljövő­ben a termelést. Külön is foglalkoznak a ta­nácskozáson az erdészeti gép­gyártással, valamint a mun­ka- és az egészségvédelem magvalósításának, eszközeinek kérdésével. A tanácskozás első napján, a tervek szerint dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszíarheiyeites tart megnyitó előadást a gé­pesítés időszerű kérdéséiről, majd dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézet igazga­tója az agrár-műszaki kutatá­sok tavalyi eredményeiről ad számot a plenáris ülésen. Ez­után nyolc szekcióban össze­sen csaknem száz előadás hangzik el. Számos külföldi kutató is lehetőséget kap egy­­egy előadás megtartására. F. I. Körülbelül ez a lényeg, ami a valóságban nehéz és bonyo­lult, szerteágazó folyamatok­ban ölt testet. Áttekintésük a fejlődéssel párhuzamosan mind nehezebbé válik, irányításuk­hoz állandóan megújuló mód­szerek szükségesek. Eme mód­szerek is tekintélyes mennyisé­get képviselnek, évről évre újabbak kerülnek forgalom­ba. A mit és hogyan kérdésre valamely szervezetben, üzem­ben, intézményben, vállalatnál találják meg a válaszokat. Ezek azonban nemcsak ott, ha­nem, esetleg bizonyos változ­tatásokkal, másutt is felelet­nek számítanak. A szervezetek vezetőinek is­merni kell lelőhelyüket, azt ál­landóan szemmel kell tartani, a számukra legalkalmasabb­nak látszókat kiválasztani, ho­nosítani, alkalmazni. Ennek a hogyan-jóra és miként-jére is megszületnek a szervezett for­mák, amelyek révén lerövi­dülhet az út a kiválasztástól a gyakorlati hasznosításig. Magyarországon tizenkét év­vel ezelőtt merült fel ennek szükségessége, a gazdasági irá­nyítás korszerűsítésének vele­járójaként. A Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének keretében élet­re hívták a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaságot. A társaság a vállalati vezetők, a szervezés és gazdálkodás kér­déseivel foglalkozó szakembe­rek egyesülete. Gyors döntés Célja röviden; a vállalatok szervezésének, gazdálkodásá­nak tanulmányozása és tudo­mányos igényű fejlesztésének előmozdítása, ahogyan az alap­szabályban is rögzítik. Gazdálkodásunkban ezekben az években ismét jelentős állo­máshoz érkeztünk. A piac a korábbiaknál jóval nagyobb követelményeket támaszt min­den vállalattal szemben, amely Kedvező időben Metszik a szőlőt Dányban Megkezdték a műtrágyázást Az elmúlt hetek viszonylag jó időjárása kedvező lehető­séget adott a tél végén, illet-Afész’szervizben javítják ve a kora tavasszal esedékes mezőgazdasági munkákhoz. A legtöbb helyen éltek is ezzel. — Amikor még volt a föld­nek egy kis fagya is, meg­kezdtük a szőlőültetvényeik műtrágyázását — mondta a napokban László Gábor, a dányi Magvető Tsz szőlészeti ágazatvezető-helyettese. — Száz hektárra juttattuk ki eddig a komplex műtrágyát, s az a tervünk, hogy tavasz­­szal, fejtrágyaként, nitrogén hatóanyagú műtrágyát szó­runk ki, hektáronként egy­­egy mázsát, — Hol tartanak a metszés­sel? — Ezt elég korán, még no­vember végén megkezdtük. A száznyoLcvanegy hektárnak körülbelül az egyharmadát metszette meg kis létszámú brigádunk. Általában har­minc-negyven férfit tudunk e feladatra szervezni. talpon akar maradni. A sarat csak akkor állhatják, ha ter­mékeik megfelelnek a legké­nyesebb igényeknek is. Az ilyén termékeket nyilván jobb hatásfokkal állíthatják elő ma­gas színvonalon vezetett és szervezett üzemben. A nagyobb önállóság szintén igényli a korszerűbb vezetési és szervezési módszereket, a lehetőségek gyors felismerését, a döntések a prognosztikai elemzést. Mindeme felismerések nyo­mán jutottak Gödöllőn arra az elhatározásra, hogy megalakít­­kítják az SZVT helyi szerve­zetet. A formális aktus tegnap, pénteken zajlott le, az alakuló üléssel, amikor megválasztot­ták a tisztségviselőket is. A gö­döllői szervezetnek pillanat­nyilag ötven tagja van. Vala­mennyi városi vállalat, intéz­mény embereit ott találhatjuk. Az SZVT kapcsolatban áll az állami, szövetkezeti ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás, az idegenforgalsm csaknem valamennyi termelő és nem termelő egységével. Folyóiratot és tájékoztatókat, tanulmány­­köteteket adnak ki, konferen­ciákat tartanak, országos, nem­zetközi és regionális méretben, tapasztalatcseréket szerveznek, látogatásokat külföldön és bel­földön, igazgatói ankétokat, klubfoglalkozásokat, .«vezetők­nek és különböző szakembe­reknek. Évente ismétlődő szak­­tanfolyamokat tartanak, pél­dául művezetők és anyaggaz­dálkodók továbbképzése. Eddig inkább az úgynevezett felsőbb vezetőket említettük. A vállalat hatékony munkája azonban döntő mértékben függ a sokat emlegetett köz­vetlen termelésirányítóktól. A következőben rájuk is nagyobb figyelmet fordít az SZVT. Nagyobb szerep Szervezetük megalakításával a gödöllői termelési egységek szakemberei is részesei lesz­nek minden olyan szolgálta­tásnak, amit az SZVT nyújt. Hasznosíthatják a tudományos fórumokon, tapasztalatcseré­ken, konferenciákon, bemuta­tókon látottakat, hallottakat vállalatuk érdekében. A város vezetői arra számí­tanak, hogy a szervezetbe tö­mörültek az eddiginél nagyobb szerepet vállalnak Gödöllő közéletében, hozzájárulnak a fejlesztési elképzelések ered­ményesebb megvalósításához. Segíthet az SZVT például a tanácsi ügyvitel korszerűsíté­sében, de az egyetemi oktatás­ban úgyszintén. K. P. A nap programja A Pécel—Isaszeg Afész ipari tevékenységének egyik legfőbb területe a péceli székhelyű Ramovill-szerviz. A kukoricadaráló­tól a legmodernebb híradástechnikai berendezésekig — kivéve a színes tv-t — mindent javítanak. Bvorzsák László a híradás­technikai részlegben az elromlott rádiókat, televíziókat javítja. Szép György felvétele Január 22-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Koltay Gábor Koncert című filmje, 20 órakor. Délutáni játszó, 15 órakor. A CENTRIKÖT Kereske­delmi Vállalat és a Budapesti Harisnyagyár bemutatója és vására 10—18 óráig. Tóth Menyhért kiállítása Magángyűjtők anyagából cím­mel, megtekinthető 15—20 óráig. Jeney István Megtalált album című kiállítása, megte­kinthető 10—20 óráig. Szolgáltatás; varroda 15—18 óráig, korcsolyaélezés 10—18 óráig, kozmetikai tanácsadás a téli arcápoláshoz 15—18 óráig. Bag, művelődési központ: Történelmi játszóház. Gyér* mekfoglalkozás, 9 órakor. Galgahéviz, művelődési ház. Házaspárok vidám farsangi mulatsága, 20 órakor. Hévizgyörk, művelődési ház: Történelmi játszóház. Gyer­mekfoglalkozás, 14 órakor. Ma Mozi— Hüvelyk Matyi. Színes, szinkronizált amerikai mese­film. Csak 4 órakor! Várlak nálad vacsorára. Szí­nes, szinkronizált amerikai film víg játék,. 6 és 8 órakor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1983. JANUÁR 22. SZOMBAT i Szombati jegyzetS Városvédetem Páratlan gyorsasággal terjed országszerte az a mozgalom, amely csak egy­két eve, Ráday Mihály jó­voltából bontott szárnyat, először csak a főváros mű­emlékeit, látszólag elha­nyagolható egykori díszeit, regi alkotásait védelembe ajunlva. Unokáink sem fogják látni címmel, a te­levízióban. Ma már gomba­mód, szaporodnak varosok­ban, községekben a társa­dalmi bizottságok, amelyek saját településükön vállal­ják fel a nemes feladatot, s a gomba, mégha olykor­­olykor rá is sütik, nem bolond. Városunkban is alakuló­­félben a bizottság, egyelőre városfejlesztési névvel, de a már ismert célokkal: menteni a menthetőt. Azt, ami az elmúlt években Gö­döllő látványos fejlődése árnyjelenségeként annyi szomorúságot okozott eltű­nésével főként a hajdani szépségek ismerőinek, a lokálpatriótáknak. De ma már mind több a fiatal, aki maga is elrémül:' a mégoly gazdejságosnak ki­kiáltott lakótelepek, új in­tézmények, a sok-sok beton és panel vajon törvény­szerűen uralja-e el korunk küllemét? A vita nehéz, kiváltképp ma. A már unalomig is­mert s mi tagadás, egyre inkább megismert nehéz körülmények között köny­­nyen kész a válasz a féltő kételyekre: hogyan jutna pénz a műemlékek, a luxusszámba menő egykori mütyürök megőrzésére, horribile dictu: felújításá­ra, amikor mind kevesebb pénz jut az égető szükség­letekre, a lakásra, az egész­ségügyre, a kultúrára? A jegyzet írója nem akar a pártatlanság mezébe bur­kolózni, maga is városvédő hajlamokat élesztget. S nem mindig hisz okvetlenül a különben nemes gondolko­dású újítóknak, akik gya­nús számítgatásokkal bi­zonygatják: a régit elseper­ni, s helyébe ha nem ts szépet, de hasznosat építe­ni, ma ez a legolcsóbb. Mert akadnak, akik ugyan­azzal a ceruzával az ellen­kező végeredményre jut­nak: ami ma olcsó, az hol­nap drága lehet. Vita ide vagy oda, a tényekről nincs mit dispu­táim, tudomásul venni őket, ez az egy maradt. Városvédőink előkotortak egy nem is olyan nagyon régi kimutatást, amit a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja készí­tett, Gödöllő városképi és műemléki vizsgálata cím­mel 1951-ben, az akkori, még nagyközségi tanács megbízásából. Az alapos elemzés a többi között fel­sorolja Gödöllő műemlékeit, műemlék jellegű épületeit, városképi és tájképi je­lentőségű építményeket, he­lyeket. S fájdalom, az ak­kor több mint negyven té­telt tartalmazó listából má­­ra^csak mutatóba maradt egy-két ház, s a táj is meg­csorbult jó néhány helyen. Pedig több mint harminc éve azért rendelték meg a felmérést, hogy figyelembe vegyék a város rendezése­kor, az építkezések ter­vezésénél. Mi lett volna, ha nem vizsgálják meg a helyzetet? Ne tagadjuk: a régi Gö­döllő, legalábbis ami a vá­rosközpontot illeti, szinte teljesen eltűnt, most a Kos­suth Lajos utcával jószeri­vel a maradékot bontjuk. Nem mind értékes persze, ami régi. De a városvédők nem is a régit, hanem az értékeset óvják, féltik — s ez a lényeg. Azt szeret­nék, s ki ne csatlakozna hozzájuk jó érzéssel, hogy a város fejlődése közben is a lehető legtöbbet őrizzen meg vonzó jellegzetességei­ből, kevés maradék műem­lékéből. látnivalójából, kül­leméből s ne váljék jel­legtelen beton- és panel­tengerré. Gáti Zoltán ISSN1 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom