Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-22 / 18. szám

t»l?ST XÍEMíYEI «AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEgYEl TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM Ara: 1,00 forint 1983. JANUÄR 22. SZOMBAT A jövőjüket építik Tartani a tavalyi eredményeket Az építőipar állatorvosi lovának tartott Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 1982-ben szinte teljesen felépült több évig tartó, súlyos betegségéből. Nem kis erőfeszítések és jelentős kockázatvállalás eredménye a lábadozás. Tavaly a korábbinál lényegesen alacsonyabb létszámmá képesek voltak szinten tar­tani termelésüket. Ehhez kiugróan magas termelékenységnöve­kedésre volt szükség. S az eredmény: 22 millió forint nyereség­gel zárhatják az évet. Nem csekélység ez, amikor az első há­romnegyed évben az ÉVM 43 vállalatából 12 veszteséges volt. Formák öntödéknek A Taksonyi Afész üzemében az öntödék számára készítenek formákat, kizárólag fából. A nagy precizitást igénylő munkát nagyrészt esztergályosok végzik. Képünkön: Hortenecker Gás­pár a gépnél. Veress Jenő felvétele A településfejlesztésben is részt vállaltak Nyereséges esztendő Ma: 3. oldal: A vegyi áruk gazdát cserélnek l oldal: A világra tárult vasajtó 8. oldal: A szenzációs nagy fogás nyomán 7. oldal: Szigorúan őrzött betonkamrák 9. oldal: A szíve halált adott neki és halhatatlanságot 1L oldal: Rosszul sikerült nyitány t2. oldal: Autók fordultak az árokba Nemcsak a megerősödés, ha­nem az erőgyűjtés esztendeje is volt 1982. Meg kellett ala­pozni az idei feladatok vég­rehajtását is. Mert annak el­lenére, hogy a tervszámok nem jeleznek ugrásszerű növe­kedést, nehéz időszak elé néz a vállalat. A gazdálkodás fel­tételei nem lesznek könnyeb­bek, nagy értékű megrendelé­sekkel nem állnak sorban a vállalatnál. A tavalyi 703 la­kás helyett például csak 433 beköltözhető otthont adtak át. Éppen ezért látszott szüksé­gesnek, hogy az előző évi gaz­dálkodás eredményéből kifi­zessék állami adósságuk 1933- ban esedékes részét is. A vállalat vezetői pontosan meghatározták azokat a ten­nivalókat, amelyek elengedhe­tetlenek a 770 millió forintos össztermelési érték, és a tava­lyihoz hasonló nyereség eléré­séhez. Ebben a programban a Most két újabb Pest megyei nagyüzem .terveiről számolunk be. Az ikladi Ipari Műszergyár­ban — ahogy arról Tóth Antal megbízott gazdasági igazgató tájékoztatott —, a teljes ter­melésnek körülbelül 15 száza­léka lesz majd az export, ha sikerül teljesíteni az erre vo­natkozó terveket. Egyelőre még fontos tárgyalásokat foly­tatnak különböző külföldi megrendelőkkel, de néhány konkrét üzletről is be tudnak számolni. Így például arról, hogy NSZK-beli partnerrel már meg is kötöttek egy 8 és fél millió márka értékű szál­lítási szerződést, s egy másik, 6 millió márkát érő megren­delésről is tárgyalnak. Auszt­riába 20 millió schilling ér­tékben exportálják az IMI fel­iratú termékeket, olasz cégek­kel pedig 1 millió dollár érté­kű lesz az exportforgalom. A gödöllői Ganz Árammé­rőgyár egy esztendeje lett ön­álló vállalat, a külkereskede­lemmel foglalkozó piaci osz­tály azonban jól begyakorlott szakemberekből áll — tájé­koztatott Földvári Péter fő­osztályvezető-helyettes. Szük­ség is van alapos piaci isme­retekre, hiszen teljes terme­lésüknek több mint a fele ke­rül külföldre, az összes ter­méknek körülbelül a 35 szá­zaléka a tőkés piacokra. Eladni a fogyasztásmérőket se könnyű manapság. Igaz, vi­lágszerte folytatódik a telepür lések villamosítása, fogyasz­tásmérőkre is szükség van, dé a korábbinál sokkal nagyobb a konkurrenciaharc. A nagy­nevű tőkés cégek is leszállí­tották termékeik árát, velük is meg kell birkóznia az áram­­mérőgyár termékeinek. Ilyen körülmények között különösen dicséretes a hosszú távú együtt­működést, a tartós piaci kap­csolatokat kialakító üzletpoli­tika. Korábban Peruban, idén Marokkóban kezdtek gyártani Ganz-licenc alapján áram­mérőket. Hosszú távú szerző­dés alapján vásárolják a ma­gyar műszereket Líbiában is. kulcsszavak között szerepel az előkészítés. Ezt a munka min­den fázisában javítani, erősíte­ni kell. De nem kevésbé lénye­ges a gondosabb szerződéskö­tés, a programozás és az üte­mezettség, valamint a jobb ka­pacitásgazdálkodás. Ez Utóbbi különösen átgondolt stratégiát igényel, mivel 35—36 szakmát kell összehangolni, és ezt csak a vállalaton belüli koordináció fejlesztésével érhetik el. A ko­rábbi hibák elemzésekor visz­­szatérő okként jelentkezett az idő is. Igazolódott a közhely: az idő pénz, azaz a vele való gazdálkodás egyik alapfeltéte­le az eredményes munkának. Mindezeknek a tényezőknek az együttes figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy a fel­épülés, a megerősödés tartós, végleges gyógyuláshoz vezes­sen. M. N. P. Űj fogyasztásmérő családot kísérleteztek ki a gödöllői Ganz-ban, s e korszerű ter­mékkel idén már Nyugat-. Európában is megjelennek. Ezek a szállítások teszik ki ex­portjuk 8—10 százalékát. Tegnap folytatódtak Pest megyében a munkásőrök év­záró, évnyitó egységgyűlései. A nagykátai járás Damja­nich János munkásőrszáza­­dának egységgyűlését Tápió­­szelén a KGYV-ben tartották meg. Jelen volt az esemé­nyen Kárpáti Ferenc altábor­nagy, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságinak tag­ja, honvédelmi miniszterhe­lyettes, Pest megyei ország­­gyűlési képviselő és Balogh László, a Pest ^negyei párt­­bizottság titkára is. Lőrincz János egységpa­rancsnok beszámolója után Machátyi Béláné, Tápiószele nagyközségi pártbizottságának titkára olvasta fel a megyei parancsnak parancsát, mely szerint oklevéllel és vándor-Tegnap délelőtt, elsőként Pest megyében, zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést tar­tottak az abonyi Üj Világ Tsz­­ben. Az eseményen részt vett Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titkára, és Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője is. Az elmúlt esztendő mun­káját értékelő, előre kikül­dött írásos tájékoztatóhoz Mé­száros Gyula, a szövetkezet el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést, kiemelve az édesipar eredményeit, s az alaptevé­kenység szervezettségét. A kö­zös gazdaság egyébként 33,6 millió forint nyereséget ért el tavaly, s a tagok évi fizetésük­nek 30 százalékát kapták meg részesedésként. Elismerő szavakkal szólt a termelőszövetkezet munkájá­ról Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első tit­kára és köszönetét mondott a tsz szocialista brigádjainak a településfejlesztésben kifejtett munkájáért. zászlóval jutalmazta a század híradós és ellátó alegységét. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ta dr. Balogh József, Fási Endre és Komjáti Pál. Ugyan e kitüntetés ezüst fokozatát vette át Brecsók György és Taskó János. Az előképzésük eskütételét a párt nevében Babcsán József járási első tit­kár fogadta. A ráckevei járás Lakatos Péter munkásőr-zászlóaljá­nak egységgyűlésén megjelent Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos pa­rancsnoka. Komáromi János a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Fehér Béla, á munkásőrség megyei parancs-A tagság a zárszámadási beszámolót, az idei tervet és bizottságainak jelentés#, egy hangúlag elfogadta. Ezt köve­tően megválasztották az öt­tagú ellenőrző bizottság tiszt­ségviselőit. Ezzel befejeződött a közgyűlés hivatalos része, a jelenlévőket ezután fővárosi művészek szórakoztatták. V. B. Zászlóátadás Kiváló egység A budapesti rendészeti őr­egység a politikai és katonai kiképzésben s a szolgálati fel­adatok ellátásában elért ered­ményei alapján megkapta a Magyar Néphadsereg Kiváló Egysége címet. A megtisztelő címmel járó zászlót pénteken Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár adta át. noka, Jónás Zoltán, a rácke­vei járási pártbizottság első titkára. Ott voltak a járás po­litikai, társadalmi és gazda­sági intézményeinek, egységei­nek- képviselői is. Baráth László egységpa­rancsnok beszámolójában el­mondotta, hogy a zászlóalj összességében kiváló ered­ménnyel oldotta meg felada­tait az. elmúlt évben. Jónás Zoltán ünnepi beszé­dében méltatta a munkásőrök társadalmunkban betöltött sze­repét. Felszólalt az egységgyűlcsen Borbély Sándor is, aki beve­zetőjében hangsúlyozta: jó érzés fogja el az egységgyűlé­sen részt vevőt, mert láthatja: nincs- egyedül abban a küzde­lemben amelyet a szocialista társadalom építéséért folytat. A kommunistáknak, a mun­­kásőröknek elvitathatatlan ér­demeik vannak az elmúlt 23 év során elért eredményeink létrehozásában. Megható momentuma volt az egységgyűlésnek, amikor Borbély Sándor átnyújtotta Simon Jánosnak, a Tanácsköz­társaság vöröskatonájának és egyben a zászlóalj alapító munkásőrének a Haza Szolgá­latáért ' Érdemérem arany fo­kozatát. Simon János éppen ezen a napon ünnepelte 80. születésnapját. Az előképzősök eskütételét Jónás Zoltán fogadta, majd Fehér Béla és Komáromi Já­nos kitüntetéseket adott át. KEZDENI Megcáfolja gyakran az élet az előzetesen el­­képzelteket, mert hi­szen kézenfekvőnek vélné az ember, ha valakik, ak­kor a fiatalok azok, akik vágynak a mozgásra, a nem versenyszerű, hanem felfrissítő sportolásra, azaz a kedvtelésből űzött test­edzésre. Hallani Viszont azt hallom Mikebudán, hogy a ^megyében az elsők között alakítottak meg ún. lakóte­rületi sportegyesületet, Ijogy éppen a fiatalok hiá­nyoznak nagyon. A fiata­lok: a már nem iskolások, a még nem megállapodott korú felnőttek, azaz a ti­zen- és huszonéveseknek az a csoportja, amelynek tagjai ugyan az iskolában elkezdték a rendszeres testedzést, ám amint vége a tanulásnak — és vele: a kötelező tornaóráknak, a lényegében kötelezőnek vél­hető rendezvényeknek —, vége a mozgásnak Is. Ké­sőbb azután, amikor meg­­hökkenően mutatkoznak a hízás jelei, amikor néhány kisebb betegség a szervezet ellustulására figyelmeztet, föltámad a lelkesedés, va­lamit csinálni kellene... Közben azonban hosszú évek teltek el, az izmok, a csontozat jóval nehezebben áll rá az új megterhelésre, mintha az iskoláskorban kezdett testmozgás folya­matosan folytatódott volna a tanulás befejeztével is. Bizonyos, nem a havon­kénti húsz forint tagdíj az oka bizonyos korosztályok távollétének, hiszen a mi­­kebudai gondot ismétlőjel­lel írhatjuk le például a Cegléden, Vácott tapasztal­takhoz is, ahol a lakóterü­leti tömegsportegyesületek­nek szintén vannak ilyen nemzedéki, korosztálybeli problémái. A szakemberek szerint ott a bökkenő, hogy a kezdetet nem követi foly­tatás, azaz az iskolás kor­ban örömmel fogadott moz­gási lehetőség — se lehető­ségnek a hasznosítója, az igény — nem válik meg­szokássá, mert túl korán megszakad a gyakorlata a testedzésnek, azaz nem lesz belőle szükséglet. A mozgás ma még — furcsán hangzik — sokak* szemében luxus, időpocsékolás, amihez hoz­zájárul az is, hogy a csa­ládok egy részében, kény­szerű okok folytán, pénzke­resésre kötődik le a szabad idő óráinak jelentős része, mert hiszen a lakásépítés, -vásárlás hiteleit, a beren­dezkedés adósságait . tör­leszteni kell. Vétkes1 mulasztás lenne persze nem észrevenni a tömeges testedzés eredmé­nyeinek gvaraoodását, hi­szen a megyében havonta átlagosan tizenöt, húsz tő-. megsportrendezvényre ke­rül sor, sikere van a kis­pályás labdarúgó-bajnok­ságnak, a munkahelyi olimpia versenyei ma há­romszor annyi résztvevőt fognak át, mint négy évvel korábban, bár ez utóbbinál szembetűnő, milyen kevés a leány, az asszony közöt­tük. Nem arról van szó te­hát, mintha a fejlődés hiá­nyozna, sokkal inkább a le­hetséges és a tényleges eredmények különbségéről, az elért és az elérhető cé­lok távolságáról. Ennek a különbségnek, ennek a tá­volságnak a megléte, nagy­sága nem vezethető vissza a szűkén vett sportbeli té­nyezőkre, a forrás valójá­ban a közvélekedésben és közgondolkozásban fakad, abban a szemléletben, amit széles körben fellelhetünk, s aminek lényege: az egészség és a testedzés összefüggéseinek mellőzése, a helyes életmód és a fi­zikai, szellemi épség kap­csolatainak rejtve maradá­sa. Valójában tehát az, amit a felületes ítélkezés hajlandó a lötyögés, koco­gás, a dühöngőnek neve­­kett kispályák címszava alá besorolni, lényeges — és egyre fontosabb — serken­tője lehetne az egészségi állapot javításának, a sza­bad idő sokoldalú eltöltésé­nek, a családokban a moz­gás szükségletté és ezzel megszokott, öröklött fogla­latossággá formálásának. Hibás irány, téves mér­legelés kijelölésének, megejtésének követ­kezménye lenne tehát a tömeges testedzés fejlesz­tésének, a szó szoros értel­mében tömegessé tételének ügyét a sport részterülete dolgának tartani, úgy vélve, nincs tennivalója ebben a társadalmi szervezeteknek és tömegmozgalmaknak, holott — a formális logi­kára rácáfolva — éppen a tömegszervezetek és -moz­galmak, így a szakszerve­zetek, a népfront, továbbá a szülői munkaközösségek, a tanácsok, a munkahelyek rengeteget segíthetnek. Se­gíthetnek, de elsősorban nem a gyakran emlegetett anyagiak előteremtésében, hanem az igények felkel­tésében, a testmozgás szük­ségletének kialakításában, olyan emberek megbízásá­ban, akik szívesen vállal­ják társadalmi foglalatos­ságként a szervezést, a programok összeállítását és lebonyolítását. Kezdeni valóban az iskolában kell a testedzés megkedvelteté­­sét, ám folytatni csak úgy lehet, ha megkezdjük a magunk és környezetünk biztatását. Mészáros Ottó Borbély Sándor üdvözli az egységyűíés résztvevőit. Balról jobbra: 1 Baráüi László, Dobozi Lajos levezető elnök és Komáromi János. Halmágyi Péter felvétele Árammérőgyár, IMI Átgondolt piackutatás Siker Peru után Marokkóban is . Az elmúlt napokban több információban számoltunk be ar­­? ról, hogy a jelentősebb, exp<*rtra is dolgozó Pest megyei vália- 2 latok hogyan birkóznak meg a neiuzetközivé vált, rossz piaci ? helyzettel. Találnak-e vevőt a magyar árukra olyan időben, ^ amikor világszerte kevés a beruházás, az emberek megfontol­­í tabban vásárolnák fogyasztási cikkeket, s a legtöbb országban V, adminisztratív intézkedésekkel korlátozzák az importot. Eeiytaté&iak az egységgyíüések Az eredmények cselekvő részesei Előképzősök eskütétele, kitüntetések átadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom