Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-22 / 18. szám
t»l?ST XÍEMíYEI «AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEgYEl TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM Ara: 1,00 forint 1983. JANUÄR 22. SZOMBAT A jövőjüket építik Tartani a tavalyi eredményeket Az építőipar állatorvosi lovának tartott Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 1982-ben szinte teljesen felépült több évig tartó, súlyos betegségéből. Nem kis erőfeszítések és jelentős kockázatvállalás eredménye a lábadozás. Tavaly a korábbinál lényegesen alacsonyabb létszámmá képesek voltak szinten tartani termelésüket. Ehhez kiugróan magas termelékenységnövekedésre volt szükség. S az eredmény: 22 millió forint nyereséggel zárhatják az évet. Nem csekélység ez, amikor az első háromnegyed évben az ÉVM 43 vállalatából 12 veszteséges volt. Formák öntödéknek A Taksonyi Afész üzemében az öntödék számára készítenek formákat, kizárólag fából. A nagy precizitást igénylő munkát nagyrészt esztergályosok végzik. Képünkön: Hortenecker Gáspár a gépnél. Veress Jenő felvétele A településfejlesztésben is részt vállaltak Nyereséges esztendő Ma: 3. oldal: A vegyi áruk gazdát cserélnek l oldal: A világra tárult vasajtó 8. oldal: A szenzációs nagy fogás nyomán 7. oldal: Szigorúan őrzött betonkamrák 9. oldal: A szíve halált adott neki és halhatatlanságot 1L oldal: Rosszul sikerült nyitány t2. oldal: Autók fordultak az árokba Nemcsak a megerősödés, hanem az erőgyűjtés esztendeje is volt 1982. Meg kellett alapozni az idei feladatok végrehajtását is. Mert annak ellenére, hogy a tervszámok nem jeleznek ugrásszerű növekedést, nehéz időszak elé néz a vállalat. A gazdálkodás feltételei nem lesznek könnyebbek, nagy értékű megrendelésekkel nem állnak sorban a vállalatnál. A tavalyi 703 lakás helyett például csak 433 beköltözhető otthont adtak át. Éppen ezért látszott szükségesnek, hogy az előző évi gazdálkodás eredményéből kifizessék állami adósságuk 1933- ban esedékes részét is. A vállalat vezetői pontosan meghatározták azokat a tennivalókat, amelyek elengedhetetlenek a 770 millió forintos össztermelési érték, és a tavalyihoz hasonló nyereség eléréséhez. Ebben a programban a Most két újabb Pest megyei nagyüzem .terveiről számolunk be. Az ikladi Ipari Műszergyárban — ahogy arról Tóth Antal megbízott gazdasági igazgató tájékoztatott —, a teljes termelésnek körülbelül 15 százaléka lesz majd az export, ha sikerül teljesíteni az erre vonatkozó terveket. Egyelőre még fontos tárgyalásokat folytatnak különböző külföldi megrendelőkkel, de néhány konkrét üzletről is be tudnak számolni. Így például arról, hogy NSZK-beli partnerrel már meg is kötöttek egy 8 és fél millió márka értékű szállítási szerződést, s egy másik, 6 millió márkát érő megrendelésről is tárgyalnak. Ausztriába 20 millió schilling értékben exportálják az IMI feliratú termékeket, olasz cégekkel pedig 1 millió dollár értékű lesz az exportforgalom. A gödöllői Ganz Árammérőgyár egy esztendeje lett önálló vállalat, a külkereskedelemmel foglalkozó piaci osztály azonban jól begyakorlott szakemberekből áll — tájékoztatott Földvári Péter főosztályvezető-helyettes. Szükség is van alapos piaci ismeretekre, hiszen teljes termelésüknek több mint a fele kerül külföldre, az összes terméknek körülbelül a 35 százaléka a tőkés piacokra. Eladni a fogyasztásmérőket se könnyű manapság. Igaz, világszerte folytatódik a telepür lések villamosítása, fogyasztásmérőkre is szükség van, dé a korábbinál sokkal nagyobb a konkurrenciaharc. A nagynevű tőkés cégek is leszállították termékeik árát, velük is meg kell birkóznia az árammérőgyár termékeinek. Ilyen körülmények között különösen dicséretes a hosszú távú együttműködést, a tartós piaci kapcsolatokat kialakító üzletpolitika. Korábban Peruban, idén Marokkóban kezdtek gyártani Ganz-licenc alapján árammérőket. Hosszú távú szerződés alapján vásárolják a magyar műszereket Líbiában is. kulcsszavak között szerepel az előkészítés. Ezt a munka minden fázisában javítani, erősíteni kell. De nem kevésbé lényeges a gondosabb szerződéskötés, a programozás és az ütemezettség, valamint a jobb kapacitásgazdálkodás. Ez Utóbbi különösen átgondolt stratégiát igényel, mivel 35—36 szakmát kell összehangolni, és ezt csak a vállalaton belüli koordináció fejlesztésével érhetik el. A korábbi hibák elemzésekor viszszatérő okként jelentkezett az idő is. Igazolódott a közhely: az idő pénz, azaz a vele való gazdálkodás egyik alapfeltétele az eredményes munkának. Mindezeknek a tényezőknek az együttes figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy a felépülés, a megerősödés tartós, végleges gyógyuláshoz vezessen. M. N. P. Űj fogyasztásmérő családot kísérleteztek ki a gödöllői Ganz-ban, s e korszerű termékkel idén már Nyugat-. Európában is megjelennek. Ezek a szállítások teszik ki exportjuk 8—10 százalékát. Tegnap folytatódtak Pest megyében a munkásőrök évzáró, évnyitó egységgyűlései. A nagykátai járás Damjanich János munkásőrszázadának egységgyűlését Tápiószelén a KGYV-ben tartották meg. Jelen volt az eseményen Kárpáti Ferenc altábornagy, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságinak tagja, honvédelmi miniszterhelyettes, Pest megyei országgyűlési képviselő és Balogh László, a Pest ^negyei pártbizottság titkára is. Lőrincz János egységparancsnok beszámolója után Machátyi Béláné, Tápiószele nagyközségi pártbizottságának titkára olvasta fel a megyei parancsnak parancsát, mely szerint oklevéllel és vándor-Tegnap délelőtt, elsőként Pest megyében, zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést tartottak az abonyi Üj Világ Tszben. Az eseményen részt vett Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titkára, és Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője is. Az elmúlt esztendő munkáját értékelő, előre kiküldött írásos tájékoztatóhoz Mészáros Gyula, a szövetkezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, kiemelve az édesipar eredményeit, s az alaptevékenység szervezettségét. A közös gazdaság egyébként 33,6 millió forint nyereséget ért el tavaly, s a tagok évi fizetésüknek 30 százalékát kapták meg részesedésként. Elismerő szavakkal szólt a termelőszövetkezet munkájáról Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titkára és köszönetét mondott a tsz szocialista brigádjainak a településfejlesztésben kifejtett munkájáért. zászlóval jutalmazta a század híradós és ellátó alegységét. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta dr. Balogh József, Fási Endre és Komjáti Pál. Ugyan e kitüntetés ezüst fokozatát vette át Brecsók György és Taskó János. Az előképzésük eskütételét a párt nevében Babcsán József járási első titkár fogadta. A ráckevei járás Lakatos Péter munkásőr-zászlóaljának egységgyűlésén megjelent Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Komáromi János a megyei pártbizottság osztályvezetője, Fehér Béla, á munkásőrség megyei parancs-A tagság a zárszámadási beszámolót, az idei tervet és bizottságainak jelentés#, egy hangúlag elfogadta. Ezt követően megválasztották az öttagú ellenőrző bizottság tisztségviselőit. Ezzel befejeződött a közgyűlés hivatalos része, a jelenlévőket ezután fővárosi művészek szórakoztatták. V. B. Zászlóátadás Kiváló egység A budapesti rendészeti őregység a politikai és katonai kiképzésben s a szolgálati feladatok ellátásában elért eredményei alapján megkapta a Magyar Néphadsereg Kiváló Egysége címet. A megtisztelő címmel járó zászlót pénteken Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár adta át. noka, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. Ott voltak a járás politikai, társadalmi és gazdasági intézményeinek, egységeinek- képviselői is. Baráth László egységparancsnok beszámolójában elmondotta, hogy a zászlóalj összességében kiváló eredménnyel oldotta meg feladatait az. elmúlt évben. Jónás Zoltán ünnepi beszédében méltatta a munkásőrök társadalmunkban betöltött szerepét. Felszólalt az egységgyűlcsen Borbély Sándor is, aki bevezetőjében hangsúlyozta: jó érzés fogja el az egységgyűlésen részt vevőt, mert láthatja: nincs- egyedül abban a küzdelemben amelyet a szocialista társadalom építéséért folytat. A kommunistáknak, a munkásőröknek elvitathatatlan érdemeik vannak az elmúlt 23 év során elért eredményeink létrehozásában. Megható momentuma volt az egységgyűlésnek, amikor Borbély Sándor átnyújtotta Simon Jánosnak, a Tanácsköztársaság vöröskatonájának és egyben a zászlóalj alapító munkásőrének a Haza Szolgálatáért ' Érdemérem arany fokozatát. Simon János éppen ezen a napon ünnepelte 80. születésnapját. Az előképzősök eskütételét Jónás Zoltán fogadta, majd Fehér Béla és Komáromi János kitüntetéseket adott át. KEZDENI Megcáfolja gyakran az élet az előzetesen elképzelteket, mert hiszen kézenfekvőnek vélné az ember, ha valakik, akkor a fiatalok azok, akik vágynak a mozgásra, a nem versenyszerű, hanem felfrissítő sportolásra, azaz a kedvtelésből űzött testedzésre. Hallani Viszont azt hallom Mikebudán, hogy a ^megyében az elsők között alakítottak meg ún. lakóterületi sportegyesületet, Ijogy éppen a fiatalok hiányoznak nagyon. A fiatalok: a már nem iskolások, a még nem megállapodott korú felnőttek, azaz a tizen- és huszonéveseknek az a csoportja, amelynek tagjai ugyan az iskolában elkezdték a rendszeres testedzést, ám amint vége a tanulásnak — és vele: a kötelező tornaóráknak, a lényegében kötelezőnek vélhető rendezvényeknek —, vége a mozgásnak Is. Később azután, amikor meghökkenően mutatkoznak a hízás jelei, amikor néhány kisebb betegség a szervezet ellustulására figyelmeztet, föltámad a lelkesedés, valamit csinálni kellene... Közben azonban hosszú évek teltek el, az izmok, a csontozat jóval nehezebben áll rá az új megterhelésre, mintha az iskoláskorban kezdett testmozgás folyamatosan folytatódott volna a tanulás befejeztével is. Bizonyos, nem a havonkénti húsz forint tagdíj az oka bizonyos korosztályok távollétének, hiszen a mikebudai gondot ismétlőjellel írhatjuk le például a Cegléden, Vácott tapasztaltakhoz is, ahol a lakóterületi tömegsportegyesületeknek szintén vannak ilyen nemzedéki, korosztálybeli problémái. A szakemberek szerint ott a bökkenő, hogy a kezdetet nem követi folytatás, azaz az iskolás korban örömmel fogadott mozgási lehetőség — se lehetőségnek a hasznosítója, az igény — nem válik megszokássá, mert túl korán megszakad a gyakorlata a testedzésnek, azaz nem lesz belőle szükséglet. A mozgás ma még — furcsán hangzik — sokak* szemében luxus, időpocsékolás, amihez hozzájárul az is, hogy a családok egy részében, kényszerű okok folytán, pénzkeresésre kötődik le a szabad idő óráinak jelentős része, mert hiszen a lakásépítés, -vásárlás hiteleit, a berendezkedés adósságait . törleszteni kell. Vétkes1 mulasztás lenne persze nem észrevenni a tömeges testedzés eredményeinek gvaraoodását, hiszen a megyében havonta átlagosan tizenöt, húsz tő-. megsportrendezvényre kerül sor, sikere van a kispályás labdarúgó-bajnokságnak, a munkahelyi olimpia versenyei ma háromszor annyi résztvevőt fognak át, mint négy évvel korábban, bár ez utóbbinál szembetűnő, milyen kevés a leány, az asszony közöttük. Nem arról van szó tehát, mintha a fejlődés hiányozna, sokkal inkább a lehetséges és a tényleges eredmények különbségéről, az elért és az elérhető célok távolságáról. Ennek a különbségnek, ennek a távolságnak a megléte, nagysága nem vezethető vissza a szűkén vett sportbeli tényezőkre, a forrás valójában a közvélekedésben és közgondolkozásban fakad, abban a szemléletben, amit széles körben fellelhetünk, s aminek lényege: az egészség és a testedzés összefüggéseinek mellőzése, a helyes életmód és a fizikai, szellemi épség kapcsolatainak rejtve maradása. Valójában tehát az, amit a felületes ítélkezés hajlandó a lötyögés, kocogás, a dühöngőnek nevekett kispályák címszava alá besorolni, lényeges — és egyre fontosabb — serkentője lehetne az egészségi állapot javításának, a szabad idő sokoldalú eltöltésének, a családokban a mozgás szükségletté és ezzel megszokott, öröklött foglalatossággá formálásának. Hibás irány, téves mérlegelés kijelölésének, megejtésének következménye lenne tehát a tömeges testedzés fejlesztésének, a szó szoros értelmében tömegessé tételének ügyét a sport részterülete dolgának tartani, úgy vélve, nincs tennivalója ebben a társadalmi szervezeteknek és tömegmozgalmaknak, holott — a formális logikára rácáfolva — éppen a tömegszervezetek és -mozgalmak, így a szakszervezetek, a népfront, továbbá a szülői munkaközösségek, a tanácsok, a munkahelyek rengeteget segíthetnek. Segíthetnek, de elsősorban nem a gyakran emlegetett anyagiak előteremtésében, hanem az igények felkeltésében, a testmozgás szükségletének kialakításában, olyan emberek megbízásában, akik szívesen vállalják társadalmi foglalatosságként a szervezést, a programok összeállítását és lebonyolítását. Kezdeni valóban az iskolában kell a testedzés megkedveltetését, ám folytatni csak úgy lehet, ha megkezdjük a magunk és környezetünk biztatását. Mészáros Ottó Borbély Sándor üdvözli az egységyűíés résztvevőit. Balról jobbra: 1 Baráüi László, Dobozi Lajos levezető elnök és Komáromi János. Halmágyi Péter felvétele Árammérőgyár, IMI Átgondolt piackutatás Siker Peru után Marokkóban is . Az elmúlt napokban több információban számoltunk be ar? ról, hogy a jelentősebb, exp<*rtra is dolgozó Pest megyei vália- 2 latok hogyan birkóznak meg a neiuzetközivé vált, rossz piaci ? helyzettel. Találnak-e vevőt a magyar árukra olyan időben, ^ amikor világszerte kevés a beruházás, az emberek megfontolí tabban vásárolnák fogyasztási cikkeket, s a legtöbb országban V, adminisztratív intézkedésekkel korlátozzák az importot. Eeiytaté&iak az egységgyíüések Az eredmények cselekvő részesei Előképzősök eskütétele, kitüntetések átadása
