Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 17. szám

ló kezdeményezés Az Arany János Művelődési Központ, a Városi Tanács Könyvtára és az Arany János Filmszínház igazodva a város művelődéspolitikai törekvé­seihez, közös elhatározással fokozottabb gondot fordít hét végi szabad idős programok tervezésére. A három intéz­mény egyelőre április végéig határozta meg közös hét végi programajánlatát. A dicsére­tes kezdeményezés főként a fiatalok hasznos hét végi idő­töltését szolgálja, ám a rende­zők szívesen látják a felnőtte­ket, közöttük a gyermekeiket kísérő szülőket is. A tervezet szerint először január 22-én, szombaton vár­ják az érdeklődőket a művelő­dési központban. Délelőtt 10 órakor a meseszobába látogat­hatnak az óvodások és az alsó tagozatos iskolások. A kéz­ügyességet fejlesztő gyöngy­fűzés és nyaklánckészítés, mint gyakorlati program, 11 órakor kezdődik. Délután 3 órakor a hobbisarokban játé­kokat, könyveket, bélyegeket és képeslapokat lehet cserél­ni. Ugyanebben az időpont­ban kezdődik a zenebutik, a könnyűzenei hanglemezek vá­sára. Kertoáfok kluhfa A kertbarátok klubja január 24-én, hétfőn délután 5 óra­kor tartja következő foglalko­zását az Arany János Művelő­dési Központban. A megbeszé­lésen Füle Dénes nyársapáti pincemester tart előadást a bor­kezelés higiénikus és helyes módjáról. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 19S3. JANUÄR 21., PÉNTEK Tervek m 0T¥-ben Kooperáció és szolgáltatás Äs ügyfelek láfjáik a hasznát Az Információtechnikai Vál­lalatnál Barna Benő üzemve­zetőtől megtudtuk, hogy az idei terveik jórészt azonosak a tavalyival, csakhogy vala­mennyi feladatukat a tavalyi­nál kisebb létszámmal kell megoldaniuk. Különös gondot akarnak fordítani a munka in­tenzitásának növelésére. Létszámbővítés Az üzemben az elmúlt évek­ben nehézséget okozott, hogy a betanított dolgozókat nem tudták megfelelő munkával el­látni. ilyen ok miatt kerültek Kevesebb hiánycikk képesített háztartásik A napokban utánanéztünk, hogy a múlt esztendőben ho­gyan alakult városunkban a háztartási gépek és a híradás­­technikai készülékek kereske­delmi forgalma. Többen keresték A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi KERAVILL-bolt­­jában Szarvas Mihály boltve­zető elmondotta, hogy a forga­lom e téren az előző évhez képest nemigen változott. Ar­ra törekedtek, hogy minél ke­vesebb hiánycikk legyen, s ezt sok utánjárással el is érték. A legjobban fogyott a ke­rékpár, melyből férfiak, nők és gyermekek részére 500 da­rab kelt el. Kisebb-nagyobb motorkerékpárt 120 darabot adtak el. A korábbinál többen keresték az oldalkocsis motor­­kerékpárt is, de abból nem­igen kaptak. Sokan, mintegy kétszázan vettek televíziókészüléket, melyeknek csak 10 százaléka volt a színes. Asztali rádió 60, zsebrádió 250, magnetofon 100 kelt el. Különféle hűtő­gépekből 420, a hagyományos mosógépekből 150, az automa­ta mosógépekből 40, centrifu­gából 30, szivattyúmotorokból pedig 60 darab talált gazdá­ra ebben a boltban. Szarvas Mihály boltvezető elmondotta még, hogy a hiánycikkek sorából csak ke­­rékpár-pumpacsövet és a ke­rékpározásnál használt nad­­rágszorítót nem tudtak besze­rezni. A KERAVILL-ból az ezen cikkeket árusító másik üzlet­be, az áfész nagy vasboltjába mentünk, ahol Szőke József boltvezető adott információt. Mint mondotta, a bolt for­galma 1982-ben a tavaly­­előttihez hasonlóan alakult. A forgalmat egyes cikkeknél nö­velte az ÁFÉSZ EXPO vásá­rának és karácsonyi ajándék­vásárának megrendezése. Kshézkes beszerzés Kerékpárból itt is 500 darab kelt el. Motor — főleg kis­motorkerékpár 40, fekete-fe­hér televízióból 200, a színes készülékekből 40, asztali rá­dióból 200, zsebrádióból 500, a magnetofonból 200, hűtő­gépből 100, mosógépből 300, automata mosógépből 50, cent­rifugából 100, kályhákból 500, takaréktűzhelyekből 100 és szivattyúmotorokból 200 darab kelt el. A nagyobb összegű bevá­sárlásoknál számosán OTP- hitelt vettek igénybe. Az elmúlt esztendőben te­hát a nagykőrösiek az előző évhez hasonlóan gondoskod­tak háztartásuk gépesítéséről és fejlesztéséről. Kereske­dőink pedig elismerésre mél­tóan gondoskodtak a szüksé­ges áruk sokszor nehézkes beszerzéséről. Kopa László kapcsolatba a Budapesti Könyvkötő Szövetkezettel, il­letve annak nagykőrösi üze­mével. A könyvkötészeti mun­kát jelenleg 15-en végzik, s amint az ITV-nek sikerül meg­állapodni más munkáról, úgy ezt a fajta tevékenységet meg­szüntetik. Máskülönben az üzem könyvkötő részlegében dolgozók számát az év elején 12-vel csökkentették. A távozók közül nyolcán áthelyezéssel a Mono­­ri Kefe- és Játékgyár nagykő­rösi üzemébe kerültek. Az ITV-nél a szolgáltatást tovább akarják fejleszteni, fő­ként az elektrosztatikus sok­szorosítógépek szervizelése te­rületén. Itt gondolnak lét­számbővítésre is, ám ahhoz, hogy a munkát megfelelő mó­don elláthassák, gépjárművek is kellenének. Az idén a korábbinál na­gyobb gondot szándékoznak fordítani az ügyfelekkel kiépí­tett kapcsolatok fejlesztésére. Ezután a műszerészeken kívül a szakterületek vezetői is köz­vetlen kapcsolatot tartanak fent a megrendelőkkel, s az esetle­gesen előforduló vitás kérdése­ket a helyszínen tisztázzák. / Az alkatrészgyártó részleg az UB—20-as utalványbélyegző géphez alkatrészeket gyárt, és készre szereli ezeket az iroda­gépeket. Az idén mintegy 290- et. A feladat megoldásához a jelenlegi létszám elegendő, sőt, még bizonyos gyártókapacitá­suk is megmarad, melyet a kooperációs tevékenységben tudnak kamatoztatni. Műveltség Továbbra is élő a kapcsola­tuk a svájci Form-o-Tronic céggel, mely háromfajta gé­pet szállít továbbszerelésre, il­letve üzembe helyezésre. Eze­ket a gépeket az ITV forgal­mazza belföldön, és a nagykő­rösiek látják el a szervizszol­gáltatást is. Úgy néz ki, hogy ez a fajta együttműködés több évre szól. Az Információtechnikai Vál­lalat nagykőrösi üzemében az­zal az eltökélt szándékkal kezdték meg a idei feladatok teljesítését, hogy azokat a ko­rábbinál jobb minőségben és nagyobb hatékonysággal való­sítják meg. A fegyelmezett, pontos munkát megkövetelik, s elvárják, hogy a dolgozók szakmai műveltsége tovább növekedjék. K. K. Milyen mit esz Insassen? A közügyekért élő mester B iczö Ambrus nyugdíjas, de nem pihen. Félúton a 70. és a 80. születésnapja között még mindig nem a visszaem­lékezésnek él, hanem a má­nak és a holnapnak. Mégis a múltról faggattuk. Kalkuláció — A mesterséget tizenkét éves koromban kezdtem ta­nulni, Szondi László csizma­diamesternél. Négy inast fo­gadott fel egyszerre a Ber­zsenyi utcai műhelyébe. Ott az öreginas vette a keze alá a fiatalokat. Az első művelet bőrhulladékokból vásári csiz­mák sarkának az összeragasz­­tása volt. Fonalat csináltunk, mert bőrdarabból szurokkal varrni tanultunk, majd csiz­maszárat befércelni, beszegni. — Mennyi ideig kellett ta­nulni? — Az inast fejlődésétől füg­gően bízták meg komolyabb értékű munkákkal. Egy év múlva kis hulladékokból kis­csizmát csinálhatott, később már nagyobb csizmát, de a bőr olcsóbb részéből. A har­madik évben három pár csiz­mával kellett készen lennie hetenként. A segéd uraknak öt-hat pár csizma volt a heti teljesítménye. Amikor az inas már négy párat képes volt előállítani, akkor a negyedik pár után ugyanazt a bért kapta, mint amit egy fiatal segéd. — Milyen volt az inassors? — Az inas ott lakott a mes­ternél, a legényszobában. Szondi mesteremnél hat da­rab emeletes vaságy volt be­állítva. Az inas, ha szükség volt rá, padlót súrolt, udvart, utcát sepert, gaztalanított, vi­zet hordott, szőlőben gyümöl­csöt szedett. Az inasok függő helyzetben voltak a segéd­uraktól. Jó- vagy rosszindu­latuktól sok minden függött. — Minden műhelyben tilt­va volt a szesz, de az inasnak ugrania kellett a boltba bo­rért, pálinkáért, ha a segéd úr kívánta. Egy héten két­szer, kedden és pénteken a Patay úti inasiskolába men­tünk, ahol tisztán és ponto­san kellett megjelenni. Csak az életünkhöz szükséges isme­reteket tanultuk, az üzleti le­velezést, árszámítást, kalkulá­ciót. Hetenként egyszer, va­sárnap jártam haza. Iparengedély — Mi volt a fizetség? — Semmi. Sem a szülő nem fizetett, sem a mester, amit az inas dolgozott, azért látták el élelemmel, lakással. — Kellett-e remeket készí­teni? — A tanszerződés lejárta előtt a mesterem előre fi­gyelmeztetett, hogy idegen műhelybe kell mennek re­mekelni. Mesteremen kívül Visnyei Gáspár, Szántó Pál és Somodi Ádám volt az, akiknél remekelni lehetett. „Visnyei úr kérem, tiszteli a Szondi úr, elküldött, hogy a remekemet elkészítsem.” Ez­zel állítottam be Visnyei Gás­párhoz. Az én remekem egy pár kemény szárú csizma volt. A kemény szárú csizmát kát napig sámfán kellett hagyni, két nap múlva folytattam az aljamunkákkal, mint a bekér­­gezés, talpbélés, orrkeményí­­tás stb. Az ott dolgozó segé­dek nem szólhattak bele. — Amikor már készen voltam, elvittem a remekemet a négy­tagú bizottságot alkotó mes­terekhez külön-külön bemu­tatni bírálatra. Visnyei Gás­pár volt a vizsgáztató bizott­ság elnöke. Vitás esetekben az ő véleménye volt a döntő. Ez­után be kellett mennem az ipartestületbe, ahol munka­könyvét kaptam, s azután még kilenc hónapig a mesteremnél maradtam. Kecskeméten is töltöttem 11 hónapot. Eltér­tek a mienktől az ottani szo­kások, más kaptafák, más ke­ményítősek, oldalt varrott csizmák voltak ott divatban. — Szabadulás után hány év múlva önállósulhatott? — Szakba vágó gyakorlatot kellett folytatni 36 hónapig, csak azután jelentkezhettünk mestervizsga-tanfolyamra, ami négy-öt hónapig eltartott. A mestervizsgáztató bizottság előtt bonyolult szabásmintá­kat kellett kivágni, elkészíte­ni, melyek alapján megálla­pították, jogosult-e az iparké­réshez. S ha igen, megkapta a mesterlevelet s akkor kérhet­te az ipar gyakorlásához szük­séges iparengedélyt. Munkaeszköz — Termékváltás történt-e a hosszú idő alatt? — Nem. A fejlődés a kap­tafákban és a szabásminták­ban mutatkozott meg. Kar­csúbb, takarosabb lett a csiz­ma. Ugyanakkor újíthattunk is. Ugyanis minden lábhoz mintát készítettünk. Én hoz­tam be divatba az oldalt vá­gott fazonú csizmát. Átvette ezt a környező vidék is. Volt egy különleges fényesítési módszerem. Sok-sok kísérlet­tel, különleges magas fényt tudtam elérni aceton, ecet, cipőkrém és nagy gyakorlat kellett hozzá. — Az értékesítés hogyan történt? — Műhelyből, hetipiacon, vásárokon. Voltak, akik csak a vásárra termeltek. A nagy­kőrösi vásáron 18—20 város Korszerű üzemcsarnokban A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemében, a korszerű és munkavédelmi szempontból is kifo­gástalan üzemcsarnokban, nagy teljesítményű gépek gyorsítják a munkát. Felvételünkön: Horváth Déncsné és Nagy Balázsné a lengyel gyártmányú, háromfejes gyalugépen dolgozik. Mű­szakonként 3 és fél ezer szál deszkát gyalulnak meg. Ilancsovszkl János felvétele Megérdemelt győzelem Tekézőfnk eredményei A temetőhegyi tekecsarnok­ban sorra került NB III-as tar­talékbajnoki mérkőzésen a he­lyiek megérdemelten győztek. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK —Bp. Kézműipar B 6:2 (2228- 2214 fa). Nk.: Nagy 328, Fe­kete 372, Farkas Z. 377 (1), Kovács 389 (1), Farkas J. 379 (1), Szabó B. 385 (1). A Volánbusz (Nk.) tekézői­­nek összteljesítménye a követ­kező volt az 1982/83. évi me­gyei csapatbajnokság őszi for­dulójában. összfa játék faátlag Tóth Ferenc 2257 6 376 Dobos József 1501 4 375 Ligeti Zoltán 1114 3 371 Tóth Sámuel 1094 3 364 Váradi Dénes 1806 5 361 Halász Ernő 2107 6 351 Balogh Balázs 2085 6 347 Szűcs Albert 937 3 332 Tiszakécskei KSK—Nk. Mé­száros Tsz SK 6:2. A jóké­pességű vendég Bács-Kiskun megyeiek megérdemelten nyer­ték a barátságos csapatmérkő­zést. A körösiek pontszerzői Farkas Z. és Kovács voltak. csizmadiái árusítottak. Az el­ső sátor a legöregebb iparosé volt. Ök vigyáztak a megálla­pított árak megtartására, a minőségre, tehát a vevőkö­zönség érdekeire. A tanácshá­za előtt két sorban, egészen a templomig a csizmadiák árul­tak. — Biczó Ambrusról min­denki tudja, hogy nemcsak u mesterséghez ért, hanem a közügyekhez is ... — A KlOSZ-szakosztálynak is, a KlOSZ-csúcsvezetőség­­nek is elnöke voltam évekig Tanácstag vagyok 1954 óta. A tanácson belül a lakásgazdál­kodási állandó bizottságnak az elnöke lettem, majd az ál­talános igazgatási és közrend­­védelmi állandó bizottság városi elnöke. — Mint javaslattevő dolgo­zom az ifjúságvédelem, eltar­tási szerződések felülvizsgálá­sa, lakásgazdálkodással kap­csolatos ügyekben. Több mint húsz éve tagja vagyok a mú­zeumbarátok körének. A ki­halt szakmák műhelyeiből szedjük össze a munkaeszkö­zöket. A múzeumba került s Szondi-féle öreg csizmadia­műhely berendezése, a Patay­­féle kalaposműhely. Régi pa­raszti munkaeszközöket, sző­lőprést, ruhákat. bundát könyveket gyűjtünk. Közélet — A kÖzéletiséget honnan, kiktől tanulta? — Szondi mesterem csiz­madia volt, de nagyapámtó1 és apámtól , is, akik a helyi iparosdalárda alapító tagjai voltak, és ott kisebb funk­ciókat töltöttek be; Szerettek ők is, mint ahogyan én is másokért dolgozni. Én elfo­gadok másoktól szívességet, de ugyanakkor én is szívesen nyújtok másoknak segítsé­get... Biczó Ambrus a szakma ki váló mestere közéleti szerep léséért megkapta a Kivál társadalmi munkáért kilünte tést és a Pro Museo emlékér met is. Sz. A. TENISZTANFOLYAM 1982. szeptembere óta mű­ködik városunkban az ide ke­rült fiatal szakember: Falai Lajos vezetésével a Nk. Kini­zsi önköltséges tenisztanfolya­ma. Tömegsport-keretben ele­inte a Kossuth iskola tornater­mében edzettek, most a Pető­fi- és Toldi-sportcsarnokban készülnek a sportág képvise­lői. Mintegy harmincán van­nak: egészen kezdő 7—9 éve­sek, zömmel azonban 7—8. osztályosok, de akad köztük 1-2 gimnazista és 5-6 felnőtt is. A kezdők részére a Kossuth . iskolában szabadtéren és fe­dettpályán háziversenyt ren­deztek, 20 fő részvételével. Ki­eséses rendszerben vetélked­tek, de a balszerencsések vi­gaszágon bekerülhettek a leg­jobbak közé. Kiss Tamás nyer­te a versenyt, if). Görbe Fe­renc és ifj. Sz. Tóth László előtt. A legjobb leány (Nagy Ildikó) a második fordulóig jutott a kispályás, szivacslab­­dás viadalon. E sportág híreihez tartozik még, hogy a Kinizsi-sporttele­pen teniszpályát építenek. A földmunkák a kedvező időt ki­használva máris megkezdőd­tek. ZÖLDI GYŐZÖTT A Nk. Arany J. Tsz SE sak­kozóinak évzáró összejövete­lét a tormási bisztróban tar­tották. Pallagi Tibor szakosz­tályvezető beszámolt az évi munkáról, amely minden vo­natkozásban fejlődést hozott a körösi sakkozóknál. Sz. Tóth László sportköri elnök osztot­ta ki a városi nyílt felnőtt egyéni bajnokság díjait. A városi egyéni bajnokság­nak 36 indulója volt. Selejte­zők, körmérkőzéses középdön­tő és döntő alapján alakúit ki a végső sorrend, amely a kö­vetkező: 1. Zöldi Zoltán (DUTÉP, Kecskemét), 2. Frei­tag Pál, 3. Csípő Balázs, 4. Pallagi Tibor, 5. Kis Sándor /., 6. Katona Lajos, 7. Barabás Ferenc. 8. Farkas Zoltán, 9. Ady Béla, 10. Forró Ferenc (mind: Nk. Arany Tsz SE) S. Z. WmlAoumm A postás mindig kétszer ""enget I —II. Színes, szinkro­nizált amerikai film. (16 éven felülieknek!) Előadás csak 5 órakor. A stúdiómoziban Szelíd motorosok. Színes tmerikai film. (16 éven felü­­leknek!) Fél 6-kor és fél 8- kor. H SfiNHÁrBI A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor Má­­'yás király juhásza. Gyermek­bérlet. A Kelemen László Kamara Színházban este 7 órakor, Ma­­raton. Bérletszünet. Figyelem' 01 szoláltatás Nagy­­r"'^ön: eázkáreiilákek i vitása, iszlak gázszerelő, Petőfi u. 34. sSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlap!

Next

/
Oldalképek
Tartalom