Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

f 1983. JANUÁR 20., CSÜTÖRTÖK A panaszok útja A beérkezéstől az elintézésig Két esztendővel ezelőtt, a Pest megyei Tanács V. B. tit­kára szabályozta a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok nyilvántartásának, kezelésének rendjét, s a városi tanács a múlt év elejétől dolgozik az új szabá­lyozás szerint. A 23/1082. (V. 24.) MT számú rendelet viszont azt írta elő, hogy a végrehajtó bizottság köteles a hozzá, illetve a felügyelete alá tartozó hivatalokhoz érkezett közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elin­tézését rendszeresen figyelemmel kísérni, s azokat két­évenként elemezni, értékelni. Mindez, hogyan valósult meg a városi tanácsnál? — kérdeztük dr. Bertalan Ferenc vb-titkártól. Válasz a heiyszínsn A közérdekű bejelentések és javaslatok zömmel a fórumo­kon, rétegtalálkozókon, lakó­bizottsági üléseken, a HNF és körzeti tanácstagi csoportgyű­léseken, tanácstagi beszámo­lókon, s természetesen a ta­nácsüléseken hangzanak el. A tisztségviselők fogadóórái is jó alkalmat adnak bárkinek, hogy észrevételét, javaslatát előterjeszthesse. A közérdekű bejelentések nagy hányadára a felszólalók már a helyszínen érdemi vá­laszt kapnak, s a helyben meg nem válaszolható kérdésekre — miután azokat nyilvántar­tásba veszik, majd megküldik az érdekelt osztályoknak — írásban válaszolnak. Érdemes egy pillantást vetni az ada­tokra is: 1979. július 1-től 1982. szeptember 1-ig összesen 1191 közérdekű bejelentés, il­letve javaslat hangzott el, amelyből 873-at saját hatás­körében intézett el a tanács, s 318-at pedig továbbított más intézményekhez. A legtöbb bejelentés, 846, a műszaki osz­tályhoz érkezett, s a legkeve­sebb (5) a sportfelügyelethez. Névtelen bejelentés A közérdekű bejelentések zöme. mintegy 55—60 százalé­kuk, a kommunális és közmű­­ellátással foglalkozott. Neve­zetesen, terítékre került az utak, járdák állapota, a csa­tornázási és szennyvízelveze­tési kérdések, és a gázhálózat Kábelek zűrzavarában Hónapok óta fektetik a telefonkábelt Szentendre óvárosi ré­szén, de a bekötés még várat magára. A lakosság meg a gödrö­ket kerülgeti. további fejlesztésének gond­ja is. Természetesen sok, az ellá­tást, a kereskedelmi ágazatot is érintő bejelentés érkezett. Ezek főleg az áruellátás hiá­nyosságaira hívták fel a fi­gyelmet, kérték az üzletek nyitva tartási rendjét hoz­záigazítani a vásárlói igé­nyekhez. Tcbb bejelentés adott jelzéseket a fogyasztók megkárosításáról is. Ilyen esetekben a kereskedelem-el­­látásfelügyeleti osztály azon­nal kivizsgálta a bejelentést, s megfelelően intézkedett. Sok bejelentés és javas­lat foglalkozott a köztisztaság és szemétszállítás helyzetével, valamint a házkezelői tevé­kenységgel. A város szellemére jellemző, hogy névtelen bejelentés alig­­alig érkezett az elmúlt idő­szakban. Viszont gyakran elő­fordult, hogy a panaszosok nemcsak a tanácsi fórumok­hoz, hanem egy időben más szervekhez is fordultak. Közös erőfeszítések Vizsgálva a bejelentéseket és panaszokat, megállapítható, hogy az állampolgárok reális helyzetmegítélésből indulnak ki. Sok esetben — helyesen — hangsúlyozzák a gondok kö­zös erőfeszítés segítségével va­ló megoldását. Csak egy pél­da illusztrációként: jelentős társadalmi munkát vállaltak a fásítási és parkosítási prog­ram végrehajtására, terület­rendezésekre és játszóterek kialakítására. Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Szerződéses üzemeltetés Ösztönző érdekeltség A városban szerződéses üze­meltetési rendben tizenhárom bolt működik, 1416 négyzetmé­ter alaplerületen. Közülük egy vendéglő, egy étterem, egy csárda, hat bisztró, három büfé, egy turistaház, s egy zöldség-gyümölcs bolt. A kér­dés az, hogy a bérbe adott üz­letek az előírásoknak, a várako­zásnak megfelelően dol­goznak-e? Az üzletek többsége, mint a fentiekből is kiderült: vendég­látóipari egység. Mindegyikük kevesebb emberrel dolgozik, mint korábban. Az üzletvezetők már eddig is kezdeményező készségről ad­tak tanúbizonyságot. Az egyik ilyen, az előfizetéses étkezte­tés bevezetése a Münnich Fe­renc utcában lévő bisztróban. A másik, a Camping büfé, a nyáron kitelepült a strandra, s így megoldotta a fürdőzők igé­nyeinek kielégítését. Fontos még az is, hogy bővült az étel­kínálat az üzletekben, rugal­masabban igazodnak a fo­gyasztói igényekhez. A jobb beszerzés, a gyorsabb áruszál­lítás miatt, két üzletvezető kért eddig, s kapott kisteher-OTP-tájékoztató Nem hat, hanem már hét A két. héttel ezelőtt meg jer lent Márciusban költöznek cí­mű tudósításunkban azt írtuk, hogy a lakások átlagosan hat­százezer forintba kerülnek. Az eredeti terv szerint a négyzet­méterenkénti ár valóban 10 250 forint volt, s így a 61,8 négyzetméter alapterületű la­kásért 633 ezer forintot kér­tek volna. Ez az árvetés, az 1979-es teyv része volt, ami az akkori építőanyagipari költségek alapján készült. Csakhogy a 24 lakásos ház építését tavaly már a Szentendrei Építőipari Szövetkezet nem tudta a há­rom esztendővel azelőtti anyagárakon kivitelezni, ezért — s egyben eleget téve az OTP kérésének is — most közöljük, hogy a 61,8 négyzetméter alap­­területű lakások irányára hét­százezer forint. autó-vásárlási engedélyt. Ért­hető, nem bízhatják magukat a szállító vállalatok kényé­­re-kedvére. Amint az eddigiekből is lát­ható, miután a szerződéses üz­letek bérlői nagyon is érdekel­tek a bevétel fokozásában, to­vábbá érzik a konkurrencia je­lenlétét, kénytelenek szüntele­nül új megoldásokon tömi a fejüket, ha úgy tetszik, üzleti fogásokat kell alkalmaziuk, aminek viszont a fogyasztó, a vásárló, a vendég látja a hasz­nát. Nagy úr az érdekeltség, ösztönző hatása van! Pilisi feútcrffa A Pilisi Parkerdőgazdaság le* pencel fafeldolgozó üzemében évi 200 ezer köbméter fát dol­goznak fel bútorrá. Ké'esztendős A mini műszaki állomás Ha a szolgáltatásokról esik szó, az emberek tekintete rend­szerint borús-felhős lesz. Ezen a területen, ahogy mondani szokták: sok még a tennivaló! Hiszen éppen most bomlott fel az AFIT, s a magánautók javítása ezentúl az önálló kis válla­latokra vár — tanácsi irányítással. Ügy érezzük azonban, ha valamelyik szolgáltatás valóban sikeresen tevékenykedik, akkor arról is írni kell! Nos, a Magyar Autóklub 1981. január 14-én a városban átadott első műszaki miniállomása ilyen. Ám helyettünk be­széljenek az adatok, amelyeket Faragó László, az állomás ve­zetője ismertet: — A múlt esztendőben, felismerve a tagsággal járó előnyö­ket, 301 autós lépett be a Magyar Autóklub 300 ezres táborába. A mini műszaki állomáson ugyancsak a múlt évben 485 motor diagnosztikai vizsgálatát végezték el, 78 fényszóróbeállí­tást csináltak, s 1555 esetben nyújtottak segítséget, mind az ál­lomáson kívül, mind helyben. Az adatok önmagukért beszélnek, erre a mini állomásra, itt a városban, valóban szükség volt. Most ünnepli kétéves szü­letésnapját További működéséhez sok sikert kívánnak az autósok. Vallomás a környezetvédelemről Laborbrígado Rivero Bükkös Vannak emberek, akik egy adott célért megszállottan dől. goznak, fáradságot nem kí­mélve tevékenykednek, még akkor is, ha munkájuk nem kap elismerést; de szárnyakat kapnak, ha néha-néha biztató szót hallanak... Sok ezer esztendeje kanyarog a Bükkös-patak a Dobogókő lábától a Dunáig. Vize szelíd, de nagy esőzésekkor többszö­rösére is képes felduzzadni, s ilyenkor mindent magával so­dor, ami szilaj futását gátolja. A patak évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be az itt lakók életében. Part­jai mentén — a sokáig fém­sóktól mentes kristálytiszta vi­ze — papírmalmokat hajtott, lejjebb gabonamälmok lomha kerekeit kényszerítette moz­gásra. Aztán megváltozott minden: az utóbbi évtizedek­ben a patak völgye pusztulni kezdett, vize az elviselhetőség határáig szennyeződött... Forrni Sándor, a HNF izbégi körzeti titkára így vall: Ma már valamivel biz­tatóbb a kép. A HNF izbé­gi városkörzeti bizottságá­nak tagjai három esztendő­vel ezelőtt kezdeményezték egy általános érvényű ren­dezési terv elkészítését... Bizony a legöregebbek még emlékeznek mennyi virágzó, öntözött kertgazdaságot tartott el a patak. A völgyből szemét­lerakodóhely, ócskavas és dög­temető lett. ... az elmúlt esztendők­ben több kiállítással és sok témacentrikus rendezvény­nyel akartuk felhívni a fi­gyelmet erre az égető kér­désre. Olyan közhangulatot kívántunk teremteni, amelyben törekvéseinket megértik, sőt, támogatják is. Az előbb említett organi­zációs terv elkészült, továb­bi munkánk alapjává lett... A környezet, életünk létfel­tétele, azt rombolni értelmet­len önpusztítás! A patak völ­gye 20 kilométer hosszú, s még ma is kincseket rejteget völ­gyében. Olyan növényeket, ál­latokat, amelyek csak itt ta­lálhatók — ma még! De hol­nap? ... három esztendővel ez­előtt a HNF megyei válasz­tási gyűlésén, majd c,z or­szágos kongresszuson java­soltuk egy ifjúsági környe­zetvédelmi tábor létrehozá­sát. A javaslatot mindenki elfogadta és támogatta. Ilyen előzmények után nyílt meg a Lenin úti iskolában, az országban elsőként, a népfront-szervezésű kör­nyezetvédelmi tábor... Németh Ferenc botanikai fő­felügyelő írja: „... Montán és szubmediterrán elemek keve­redésének különleges helye a Bükkös-patak völgye. Itt... található... a pirosló hu­nyor ..., az erdei vérfű, ... a pufók árvacsalán és a májvi­rág ...” ... a Móricz Zsigmond Gimnázium negyven diákja 11 napig dolgozott a patak 1500 méteres szakaszán. Bár az említett terv pontosan rögzítette a tennivalókat, mégis előre nem látható akadályok álltak utunkban vagyis a vártnál több he­lyen bukkantunk újabb szennyező forrásokra. Ma­gánterületekről kivezető, kezdetleges csatornákra, a bokrok alá öntött fáradt­­olajtócsákra. A felfedezett szennyező források mind­egyikét természetesen nem szüntethettük meg, de a legerősebb fertőzött terüle­teken részleges talajcserét hajtottunk végre... Az ornitológusok körében köztudott, hogy a patak völgyé­nek madárvilága a leggazda­gabb az egész Pilisben. Egy szakember, több mint félszáz madarat sorolt fel: 22 fajta odúlakót, köztük a védett bal­káni harkályt, az erdei füles­baglyot és a fekete harkályt. Aztán 31 fészekrakót. amelyek közül védett a sárgarigó és az egerésző ölyv. Ám — fájdalom — ma már nem lehet látni parti fecskét és a védett, 10 ezer fo­rint eszmei értékű fekete hol­lót. Végleg eltávozott, vagy ki­pusztult a 30 ezer forint érté­kű uhu is. ... a legszennyezettebb területen 4000 négyzetméte­res szakaszon, főleg kézi földmunkával sikerült visszaállítani az eredetit megközelítő állapotokat. Ez a terület a későbbiekben tájépítészeti szempontból berendezhetővé vált, sze­rintünk a város egyik leg­szebb zöld területévé ala­Levelet kozott a posta Azt írta az újság — Süket a telefon — Élő a vonal kítható át. Ezen kívül 1200 köbméter hulladékot szállí­tottunk el, vagyis 67 teher­autó rakományt, újra élvez­­hetővé-járhatóvá lett 900 méter sétaút is. A tábor si­keres munkáját látva, a Magyar Eszperantó Szövet­ség felajánlotta, hogy kül- j földi eszperantistákat szer­vez egy másik táborhoz. Ez is valóság lett: megnyílt a Laborbrigado Rivero Bük­kös. A tábor résztvevői hoz­ták rendbe többek között az izbégi zsilipművet, amely ipartörténeti érdekesség. Minden megrendezett tábo­runkhoz jelentős segítséget kaptunk a városi tanácstól... Cholnoky Jenő 1922-ben így írt: Egészen Dömörkapuig a patak a vulkáni törmelékkő­zetbe vájta völgyét..., de Dö­­mörkapunál kemény andezit­be vágódott a völgy, itt... mint valami duzzasztógát, a ke­mény szikla vízesésre kénysze­rítette a patakot__messze föl­deket bejárhatunk, amíg ilyen gyönyörű példára bukkanha­tunk. Szatmári János viszont 1935- ben már így írt: ... az oktalan kőfejtés... elrontotta a híres természeti csodát... ... úgy érezzük, hogy si­került — legalábbis modell mértékben — bemutatnunk, hogy a környezethelyreálli tás, -védés, megfelelő mű­szaki előkészítés és irányí­tás mellett, viszonylag egy­szerű eszközökkel. hehr anyagi forrásokból, társa dalmi munkával is elérhető Környezet vedArrd tervür1 öt-tíz év távlatában ad fel­adatot, s ehhez az elkövet kezendő esztendőkben meg­rendezhető HNE-táborainl jelentős segítséget nyújta­nak. A postával, szolgáltatásaival, de főleg legszűkebb kereszt­­metszetével a telefonnal, az utóbbi időben sokat foglalkoz­tunk. A közelmúltban, a ta­valy december 16-i, s az ez év január 6-i számainkban. Akkor megírtuk, hogy az új crossbarközpontra való át­kapcsolás után a posta elhá­rította a kapcsolási hibákat, s zavartalan a telefonszolgálta­tás. Ezután kaptuk Hegyháti '•Elek (Szentendre, Rákóczi Fe­renc utca 13.) olvasónk pana­szos levelét, amelyben így írt: ... Sajnos az örömhír, már­mint a crossbarba való bekap­csolás zavartalansága részem­re... nem felel meg a való­ságnak. Telefonom süket! At­tól a naptól kezdve, amikor fennen írta az újság, hogy Szentendrét is bekapcsolták a crossbarba ... Kérem, szíves­kedjenek ennek az örömhír­nek az üröm oldálat is meg­tudakolni, hogy igazat olvas­son egész Pest megye rólunk, s Szentendréről, vagyis, ami írva vagyon városunkról, az úgy igaz... Nos, vennünk kellett a la­pot, s utánajártunk a panasz­nak. Levélírónk valóban igazat írt akkor, mert közvetlenül az átkapcsolás után — kábel­hiba miatt — telefonja elné­mult. Csakhogy azóta, még a mi utánjárásunk előtt, a hibát elhárították, s levélírónk vo­nala ismét élő lett. Ezek után már csak két feladatom van: megkérni ol­vasónkat, továbbra is higgyen a Szentendrei Hírlapnak; a másik, egy-két kritikus szót ejteni a kábelhibákról. Már most jelzem, hogy ezekért nem a posta a felelős. Hogy kik? A jövő héten lesz szó róluk. A TÁRGYALÓTEREM BŐIÉ Családját lopta meg Borszéki József, többszörö­sen büntetett előéletű, pilis­­szentkereszti lakos, aki a köz­ségben sógora és anyósa házá­ban élt — igaz, bűnöző előéle­te miatt nem szívesen látóit vendégként — kihasználva azt az alkalmat, hogy a család kint dolgozott a telkükön, bement sógora szobájába, s ott pénz után kezdett kutatni. Fáradozását siker koronázta, mert az egyik fiókban rábuk­­bant hatezer forint készpénzre. Ügy gondolta: nem lopja el az egészet, hogy minél később fe­dezzék fel a hiányt, ezért csak kétezer forintot vágott zsebre A lopott pénz viszketett a zsebében, ezért fogta magát, és beutazott a fővárosba, ahol kü­lönféle szórakozóhelyeken ha­marosan nyakára hágott az egésznek. A szentendrei járásbíróság Borszéki József vádlottat bű­nösnek találta kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, s ezért, mint különösen vissza­esőt egy évi szabadságvesztés­re, mint főbüntetésre, és a köz­ügyek gyakorlásától négy évi eltiltásra, mint mellékbünte­tésre ítélte. A vádlott az ítélet ellen fel­lebbezett, ezért az nem jog­erős. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Erdösi Ágnes t

Next

/
Oldalképek
Tartalom