Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1983. JANUÁR 18., KEDD Vágóhídi számvetés Növelték az exportárualapot Rekonstrukció o PEN0MÄH gyávákon A nagykőrösi század az élre tört Kitüntetések az egységgyíílésen Sokak szerint jóféle harap­nivaló az erdélyi szalonna, a zsemlekockás véres hurka és a kenőmájas. Köztudott, hogy ezek a ceglédi vágóhídon ké­szülnek, s onnan jutnak a bol. tokba. A többi készítmény, meg a tőkehús is tőlük szár­mazik az egész térségben. Bár az emberek meglehetősen has­pártiak, általában tavaly is­­elégedettek voltak az ellátás­sal, legfeljebb időnként voltak kisebb minőségi kifogásaik. A boltokban folyamatosan volt hús és töltelékáru. Egyenletes ellátás A vásárló ezen méri le a PENOMAH ceglédi gyárának munkáját, bár az sokkal ös/­­szetettebb és szerteágazóbb, mint amennyit látni belőle Erről tanúskodott a minap az a munkásgyűlés is, amelyen Kiszely István igazgató adta a dolgozók tudtára az 1982-es munka eredményét és a jelen­legi feladatokat. Kitűnt, hogy a vállalaton belül továbbra is meghatározó jelentősége van a ceglédi gyárnak, amely az össztevékenység hatvan száza­lékát végzi. Az év során 253 ezer sertést, 17 ezer marhát és 42 juhot vá­sároltak fel. Élő exportra küld­tek 42 ezer sertést, jóval töb­bet a tervezettnél, 3800 szarvasmarhát és 16 ezer ju­hot. A most már ceglédi irá­nyítás alá tartozó felvásárlási csoportok eleget tettek felada­tuknak. A gyár termelési érté­ke egymilliárd-négyszáznyotc millió forint volt. Levágtak 178 ezer sertést, 20 ezer mar­hát, 10 ezer juhot, sok tekin­tetben eltérve a tervtől és a piaci viszonyokhoz igazodva Kis híján ötezer tonna húské­szítmény hagyta el a vágóhi­dat. A belföldi piacon egyenle­tes és megfelelő színvonalú el­látásról gondoskodtak. Az ex­portáru-alapot jelentősen nö­velték, s ez különösen fontos az ország külgazdasági egyen­súlyának megteremtése szem­pontjából. A külföldre menő mennyiség értéke meghaladta a félmilliárd forintot és ebből 478 millió forintnyit dollárért vettek meg. Ez az árumennyi­ség — ha nem is mind váro­sunkból származott, de átha­ladt a ceglédi hűtőházan. Kevesebb nyereség A papírforma sokszor felbo­rult, és szinte naponta kellett igazodni a piac gyorsan válto­zó igényeihez. Akár túlórában, akár munkaszüneti napon vál­laltak műszakot az emberek, hogy a rakodás folyamatos le­gyen és a .menetrendszerű re­pülőjáratokat elérje az áru. Fegyelmezett és összehangolt munkára volt szükség a veze­tők és a beosztottak körében egyaránt. A hűtőház a követel, ményeknek megfelelően dol­gozott, nemcsak a gyár és a vállalat, hanem a tröszt érde­keit is szem előtt tartotta. A műszaki apparátus megte­remtette a termelés feltételeit így a folyton romló körülmé­nyek ellenére nagyobb terme­léskiesés ilyen okból nem kö­vetkezett be. Az energiaárak emelkedése folytán három mil­lió forinttal több volt a költ­ségük az előző évinél, szenny­vízbírságot 5,3 millió forintot fizettek, mivel kellő előtisztí­tás nélkül távozik tőlük a szennyvíz. A munkásgárdában elkelne még néhány jó szakember, mert a szükségesnél - alacso­nyabb a létszám. Fegyelmezett munkával és átgondolt szerve­zéssel azért megbirkóztak a feladatokkal. Az egy személy­re jutó összes bér megközelí­tette az évi ötvenezer forintot. A várható bruttó rjyereség 180—190 millió forint körül alakul a tervezett 215 millió forinttal szemben. Noha az árbevételi terv kis híján telje­sült, az eredmény elmaradása mégis szembetűnő. Ennek okát többek között az exportárak­ban látják. Ez az eset,- amikor az országos érdeket a vállalati érdek fölé kell helyezni. Jobb minőséget Már az idei tervek is kör­vonalazódtak a vágóhídon. Szándékuk szerint 190 ezer sertést, 15 ezer marhát és 3 ezer juhot vágnak, 4750 tonna húskészítményt gyártanak. Ezeket a célokat csak akkor tudják végrehajtani, ha a vá­góállatok a kívánt ütemben ér­keznek be, s nem fordul elő, mint tavaly, hogy időnként várni kellett az alapanyagra, az utolsó negyedévben meg alig győzték a hajrát. Az em­berék előtt világossá vált, hogy az idén sem többet várnak tő­lük, csak jobb minőséget. A termelési utasításokat fürgén kell végrehajtani, hiszen a kí­vánságok sűrűn változnak. Az exportpiacokon meg kell őriz­ni jó hírüket, bár vannak ked­vezőtlen jelek is, mint az, hogy a közös piaci országokba való szállítás exportjoga lejárt, és nem sok remény van meghosz­­szabbítására a jelenlegi körül­mények között. Belföldön a fogyasztói igé­nyek alakítására számítanak, a rendelkezésre álló alapanyagot és a gazdaságosságot véve ala­pul. Az elemző közgazdasági munkának egyre nagyobb sze­rep jut a gyárban. A műsza­kiakra nagy feladatok várnak. A termelés zavartalan menetét mindenképpen lehetővé kell tenni. Befejezik a férfi öltöző felújítását, az üzemi konyha és az ebédlő rendbetételét, korszerűsítését. Az irodaház tatarozását is programba vet­ték. A vágócsarnok rekonstruk­ciója nem odázható el, bár az anyagi lehetőségek szerények. Amíg a gyökeres megoldásra sor kerülhet, addig saját erő­forrásból hosszabbítják meg élettartamát. Már tavaly hoz­záláttak a munkához. Kicse­rélték a konveyorláncot és a hajtóműveiket, a lakatos szer­kezeteket.. A tetőszerkezet és a héjazat felújítása van most soron. A burkolatokat és a pa­dozatot ugyancsak ki kell cse­rélni, és a villamos hálózat rendbehozása sem maradhat el. A forrázó és a utántisztító vonal korszerűsítése egészíti ki a terveket, amelyek meg­valósulása áthúzódik a jövő évre. T. T. Fotókiállítás Tóth István Balázs Béla-dí­­jas ceglédi fotóművész alkotá­saiból január 24-én Kiskunha­lason nyílik kamarakiállítás. A fotográfus tárlatát Benedek Péternek, a városunkban élő idős festőművésznek ajánlotta, és a kaftalógusban is szerepel a róla készített portré. Miként arról vasárnapi lap­számunkban hírt adtunk, em­lékezetes eseménye volt Dél- Pest megyének a szombaton megtartott munkásőr-egység­­gyűlés. Tudósításunkból akkor helyszűke miatt több olyan momentum maradt ki, amely pedig megérdemli a nyilvános­ságot. A Mészáros János nevét vi­selő ceglédi járási-városi munkásőr-zászlóalj — miként megírtuk — tizenhét év után most másodszor nyerte el a megye legjobb önálló egységét megillető vándorserleget. Te­gyük most ehhez hozzá, hogy a. nagykőrösi munkásőrök e fölötti örömét még fokozta az, hogy századuk bizonyult a leg­jobbnak a zászlóaljon belül. És éppen most, amikor a ceg­lédi és az abonyi század is ha­tékonyabban oldotta meg sa­játos társadalompolitikai fel­adatait, -mint a korábbi évek­ben. Így aztán Pásztor István, az MSZMP Nagykőrösi Bizottsá­gának első titkára okkal utalt rá félig komolyan, félig tréfá­san, hogy íme eljött az idő, amikor a szocialista verseny­ben elért díjak egy része itt marad a városban, nem úgy, mint korábban történt. Ugyan­akkor Fekete Antal, a ceglédi járási pártbizottság első titká­ra és Berla Ferenc, a ceglédi városi pártbizottság titkára sem találhatott' okot a szo­­morkodásra, hiszen a zászló­alj legjobb szakasza címet a Mechanikai Művek abonyi gyáregységének és az abonyi ‘Ságvári Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet dolgozóiból álló egység érdémelte ki, o század legjobb raja címet pedig a ceglédi KÖZGÉP, a jászkara­­jenői Árpád Termelőszövetke­zet és a Nagykőrösi Konzerv­gyár raja mondhatja magáé­nak. Minden okuk megvolt a jó­kedvre a zászlóalj parancsno­kának és két helyettesének is. Kása Sándor parancsnoknak a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, Détári Sándor helyettesnek ugyan e kitünte­tés ezüst fokozatát, Habony István helyettesnek pedig or­szágos parancsnoki jutalmat nyújtott át Fehér Béla, a mun­kásőrség megyei parancsnoka. ■ De ha már a jó munka elis­meréséről van szó, illik meg­említeni, hogy Kiváló Parancs­nok kitüntetést kaptak: Szabó Pál (abonyi Ságvári Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet), Maróti László (jászkarajenői Árpád Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet). Sáfrány Sándor (ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet), Holló Géza (Mechanikai Mü­vek abonyi gyáregysége), Andó László (nagykőrösi Arany Já­nos Mezőgazdasági. Termelő­­szövetkezet), Budai Miklós (21. számú Volán nagykőrösi üze­me), Vonnák Sándor (Volán Vállalat ceglédi üzeme). A nyáron megesett, hogy napokon át nem lehetett meg­találni egy kis beszélgetésre a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársait, kinn volt a te­rületen a régész, néprajzos, a történész. Előre terveit ásatás­sal próbálták szóra bírni a földet, hogy- valljon rég múlt korokról, ám előfordult, hogy őket hívták, nem épp kutató területre, hanem mezőgazda­­sági munkaterületre vagy építkezéshez, ahol a talajból előkerülő cserépdarabok, csonttöredékek látszottak ígé­retesnek. Beszédes cserepek — A gyűjtemény úgy 3 . és fél 4 ezer darabbal gyarapo­dott tavaly — említette Diny­­nyés István régész, több ásatás vezetője, a múzeum munka­társa. — A szót, hogy „darab­bal”, úgy is érthetjük, hogy dirib-darabbal. Jó sok mun­kát adnak restaurátorainknak, gyakorlati tudásukra épp oly szükségük van, mint elméleti ismereteikre, nem különben fantáziájukra, kombinatív készségükre. Mert bizony so­kat mondó lelet lehet egy fél körömnyi rozsdás fémlemezke épp úgy, mint a kutatóterüle­ten lelt kis cserépdarab. Cegléden, bár különösebb ásatást nem terveztek, mégis kutatóterületté lett a Pesti úton az a házhely és kert, ahová a Mészáros Lőrinc Általános Is­kola új épülete került. Az ala­pozási munkálatok során az építők felfigyeltek a talaj szí­neváltozására, minőségének alakulására, a cseréptöredékek­re. Kétszer sem kellett szólni a múzeum munkatársainak, hogy jöjjenek. Mint kiderült, a középkori város vallott, egy néhai ház árulta el titkát. A leletek szépen kiegészítik Ceg­léd történetét. Két, XV.—XVI. századbeli kemence maradé­kára leltek, ráadásul több­ször tapasztott kemencéére, melynek fenekébe beledolgoz­ták a kimustrált és össze­zúzott cserépedények, fazekak, tálak, körsók, egyebek tör­melékét. A sok apró darabból az ere­detire vallót összeállítani: ez a restaurátorok hosszadalmas, de szép feladata. A leletr mentés menetét színes diakép­soron őrizte meg a múzeum az utókornak. Segítek, ásóval Az esztendő ritka érdekes „talált tárgyáról”, a tápió­­szentmártoni, középső rézkor­ból maradt egyedi tárgyáról a régész szívesen tesz említést. — Rézből készült csákány­fej, úgy négyezerötszáz esz­tendős lehet. Egyik oldalán kör alakúnak sejtődő- beütése­ket látni. Van. aki mester­jegynek tartja. Ott, ahol ez A Szolgálati Érdemérmet 25 évi munkásőri szolgálatáért Hamar János (Szolnoki Álla­mi Gazdaság), Kiss József (ceglédi MÁV-nyugdíjas) és S. Tóth József (Mechanikai Mű­vek. Abony), húsz évi szolgá­latáért Kósa Sándor egységpa­rancsnok, Lestyán Béla (nagy­kőrösi DÉMÁSZ) és Sági Lász­ló (Alföldi Tégla- és Cserép­ipari Vállalat, Mezőtúr) kap­ták meg. Cseri Sándor előkerült, sok évtizeddel ez­előtt találtak már sírokat. Ez a hely a község belseje. Kisebb ásatás folyt Törtele* és Nagykátán is. — A törteli terület valami­kor szőlősültetvény volt. Sok újdonságot nem adott ugyan, ■ de amit találtunk, az összes­ségében tudományosan teszi értékelhetőbbé a birtokunk­ban lévő anyagot. Említésre méltó a helybeli termelőszö­vetkezet segítőkészsége a föld­munkák során és a ceglédi szakmunkás tanulóké. Nagy­kátán Árpád-kori templomot és az azt körülvevő temető­ből néhány sírt tártunk fel. Ennek célja az volt, hogy meg­figyeléseket, leleteket ponto­­sítsunk. Ez sikerült és társa­dalmi segítségben itt sem volt hiány. Ásatáskor szívesen szorgoskodtak irányításunkkal a helybeli Damjanich Gim­názium növendékei. Esztendőkre szóló, alapos program: készül Pest megye régészeti topográfiája. A nagy­­kátai járásban folyó munka is ennek egy része. Sok moz­zanata van, területbejárástól, lelőhely, felkutatástól a látvá­nyos feltárásig, az egységes szempontok alapján szerkesz­tett feltérképezésig. Gyakor­latilag kirajzolódik a több ezer éves településtörténet. Az országban már van megye, amely megjelentette e tárgyú kiadványát. Érték ez, a jelen­és utókor kutatásaihoz. Numizmatika És szólt a régész még vala­miről: az érmekről, pénzek­ről. Ppst megye numizmatikai gyűjteményét a ceglédi mú­zeum összesíti, restaurálja, egyezteti, őrzi. Nagyon szép, komoly munka ez, amelyben régész, történész, restaurátor egyaránt jeleskedhet. Némely tárgy meglehetősen rossz ál­lapotban került ide, restaurá­tori feladat az újraélesztés és tartósítás. Az egybegyűjtés 1978 óta tart. őriznek jelen­tős papírpénz gyűjteményt, 1848-ra, Kossuth korára, a szabadságharc idejére és az azt követő esztendőkre vonat­kozókat. Ez még majd’ mind feldolgozásra vár. Külön szek­ciót képez a szükségpénz gyűj­temény. Utóbb már tudatosan fejlesztik az itt őrzött megyei anyagot, előkészítik kiállítá­sokra, kölcsönzésre más mú­zeumok bemutatóihoz. Ugyancsak tudatosan ala­kul, szaporodik a plakett gyűjtemény, amelyhez épp úgy oda tartozik a ceglédi re­formátus templom orgonaja­vítására készíttetett. plakett, mint az- ÉVIG elismerő juta­lom jelvényei, vagy áz úttö­rőmozgalmi jelvények. Eszmecsere, fórumon Romantikára vágyik az Ifjúság Ne csak a pedagógus neveljen Érdekes téma invitálta a ceglédberceli általános iskolá­ba a tanácsi és közművelődési vezetőket, pedagógusokat. Az úttörőtanács ‘meghívóján egyetlen, de nagyon fontos té­ma szerepelt: hogyan tehetjük színesebbé, vonzóbbá a moz­galmi életet? VJolf Mária, az iskola képzé­si felelőse vitaindítójában ér­dekes, gondolatébresztő jelen­ségekre hívta fel a figyelmet, szólt, hogy a jelenlevő veze­tőknek, pedagógusoknak, vagyis mindazoknak, akik gyermekkel foglalkoznak, fele­lősségteljes közös feladatuk, hogy a mai tizenéveseket se­gítsék abban, hogy felnőttként majd tartalmas életet tudjanak élni. Ötlctgazdagabban Megyeri József csapatvezető elmondta: hiányzik az őrsök, rajok életéből valami, ami iga­zán összekovácsolhatná őket. Ha régi diákoktól kérdezik út­törőkori élményeiket, felsorol­ják, hogy a táborozás, kirándu­lás, egy-egy nemes.tett végre­hajtása megmaradt az emlékek közt. A romantikus események most hiányoznak. Halász Jó­zsef, a pedagógus-szakszerve­zet titkára. Szerinte ötletgaz­dag, ésszerű, élményt adó prog ramokkal lehet elsősorban hat­ni a gyerekekre, ő bélyegszak­kört vezet, s így közvetlen ta­pasztalatai vannak a szakkö­rön belül adódó nevelési fel­adatokról, ezek módjáról. A megjelenő sorozatok szinte kí­nálják a lehetőséget, hogy bé­lyegen látottak kapcsán politi­kai, történelmi, természettudo­mányi, művészeti kérdésekről beszélgessenek. Máté Gyuláné, az iskola igazgatója érdekes kezdemé­nyezésről tájékoztatta a ta­nácskozás résztvevőit. Könyvtári órák Felsős osztályokban osztály­­főnöki órán fórum' keretében kérdezhetik a gyerekek az igazgatónőt, az őket és környe­zetüket érintő dolgokról. Így megtanulják, hogy a legrövi­debb út, az egyenes: .attól kell kérdezni, aki válaszolni is tud. Áz igazgatónő is tisztább ké­pet kap arról, hogy mi minden foglalkoztatja a gyerekeket, így segíteni is gyorsabban tud. Arról is beszélt a*z igazgató­nő, hogy a családok befeléfor­­dulása passzívvá, érdektelenné teszi a gyerekeket. Valameny­­nyiük nehéz, de nagyon fonto: feladata, küzdeni az érzelmi elsivárosodás ellen. A gyere­keknek cselekvési, részvételi lehetőséget kell adni a mozgal­mi életben. Előre kell kiosztani a feladatokat egy-egy ’ rajfog­lalkozás előtt, hogy felkészül­hessenek rá. Ez is növelje a foglalkozás értékét. Megszívlelendő javaslattal fejezte be hozzászólását: ne ve­zessenek mindent a pedagógu­sok: kapcsolódjon be a gyere­kek mozgalmi életébe, nevelé­sébe az egész település oly módon, hogy egyes szakkörök vezetését, patronálását hozzá­értő, de ne pedagógus foglal­kozású felnőtt végezze. Fodor Petemé, a községi könyvtár vezetője azokat az együttműködési lehetőségeket említette, amelyekkel saját in­tézménye is részt vehet az ok­tató-nevelő munkában. Az új tanterv bevezetése óta megnőtt a könyvtárban tartott órák szá­ma, így minden gyerek eljut­hat a könyvtárba, dönthet ar­ról, tagja kíván-e lenni? Jó azért is, mert a könyvtáros ál­tal tartott óra más módszerek­kel, kötetlenebb formában egé­szíti ki az iskolában tanulta­kat Tartalmas szombat A könyvtáros hatodikos és hetedikes gyerekekből szerve­ződött könyvtári klub munká-’ járói beszélt. A klub tagjai szombatonként tartják foglal­kozásaikat, ezzel is segítve a szabadnap tartalmas felhasz­nálását. Dr. Karsai Jánosné a saját gyermekkori élmények, emlé­kek és a mai helyzet összeve­tésével próbált választ keresni a tanácskozás meghívóján meg­fogalmazott kérdésre. Túlter­heltek a gyerekek, és túlter­heltek a pedagógusok. Kevés a szabad idő, a követelmény pe­dig nagy. Kérdés, hogy nem kellene visszaállítani esetleg egy régebbi szokást, miszerint a csapatvezető függetlenített munkakörben végezhetné fel­adatát? A késő estébe nyúló tanács­kozás hasznát a hétköznapok gyakorlata deríti ki. Ám szük­ségességét, a tapasztalatcsere a beszélgetés igényét, már bi zonyította a sok hozzászólás és a lankadatlan eszmecsere. S. Z. E. K. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó kétszobás, lalcó­­konyhás, komfortos családi ház garázzsal, mellékhelyiségekkel. Cegléd, Folyó utca 19., Fátyol utcai bejárat­tal. ___________ Eladó mély gyermek­­kocsi’ Cegléd, Virág utca 43. szám. Eltartás* szerződést kötnék egyedülálló idős nénivel vagy 1 á­­csival. Megkereső levelet ..Lakás szüksé­ges” jeligére kérem a ceglédi 1. számú Pos­­tahivátalba. postán maradó jelzéssel. Csengeriben — Kórház dűlő — 400 négyszögöl szőlő, betegség miatt sürgősen eladó. Ér­deklődni lehet Cegléd, Kálmán utoa fi. szám. Beköltözhetően eladó kisebb ház melléképü­lettel. Cegléd, ősz utca 10. szám. ...... í Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak­­akik felejthetetlen jó férjem, édes­­aoánk, nagyapánk, dédnagyapánk. id Szunyogh Károlv temetésén megjelentek, gyászunkban osztoz­tak, sírjára koszorút és virágot he­lyeztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét jóleső együttérzésükért mind­azoknak a kedves rokonoknak, is­merősöknek, jó szomszédoknak, akik szeretett jó férjem, édes­apánk, nagyapánk, Hamza István temetésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Külön mondunk köszönetét a gyásztáv­iratokért és a postahivatal dolgo­zóinak a küldött koszorúért és a temetésen való részvételükért. A gyászoló család. Jóleső együttérzésüket ezúton köszönjük meg mindazoknak a ro­konoknak, ismerősöknek, jó szom­szédoknak, akik szeretett testvé­rünk, özv. Barna Andrásné szüle­tett Dobozi Judit temetésén részt vettek, sírjára a szeretet és1 meg­emlékezés virágait elhelyezték. A gyászoló család. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap) Kemence, csákányfej Munkát adnak az érmek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom