Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
jeles évfordulók A természet hajdanHaitatoi Négyszáz esztendős adatoknak nehéz az igazságát ellenőrizni. A szakirodalomból, bár némi bizonytalansággal, mégis arra lehet következtetni, hogy éppen négyszáz éve működött városunkban Szilvásújfalvi AnderJco Imre rektor uram. Az első iskolai elöljáró, tanító, akinek a nevét ismerjük. Vándorló ember volt. Járt Wittenbergben, Heidelbergben, s aztán Svájcban, Hollandiában, Franciaországban, Angliában. Idehaza pedig Sárospatakon, Nagybányán, Debrecenben, Nagyváradon, s ha minden igaz, hát Nagykőrösön is. Máskülönben nem elfelejtett ember Szilvásújfalvi Anderko Imre. Nevezetessége, hogy ő volt az első magyar bibliográfus, vagyis könyvész. Az általa ismert egyházi énekeskönyvek címét lajstromozta, volt 1602-ben. Nem időtálló Ügy illenék, hogy ha már az első magyar bibliográfus az első, névről is ismert tanító volt Nagykőrösön, s tudományát itten csepegtette néhány esztendeig a nebulók fejébe, legyen is hagyománya errefelé a könyvészet tudományának. Hát van is, szó se róla, akad néhány nagykőrösi — vagy félig-meddig az — bibliográfia, címjegyzék a könyvtárakban. Csakhogy eléggé hiányosak. Illetve teljesek abban a tekintetben, hogy szépen felsorolják a Nagykőrösről írott műveket, ám ha valaki a nagykőrösi, vagy néhány esztendőre ide vetődött híres emberek életéről, s itteni működéséről akar bővebbet megtudni, annak bizony irtás könyvészeti munkákat is fel kell ütnie. Példának okáért Szilvásújfalvi Anderko Imre urampak sem könnyű a nyomára bukkanni helybéli bibliográfiákból • Ugorjunk az első könyvész körösi napjaitól négy évszázadot a legutolsó megjelent nagykőrösi bibliográfiáig. Ez 1978-bán került bele az Arany János MúzéüM közleményéinek első kötetébe. Szerzője, Fekete István akkor azt írta, hop r „A Nagykőrössel foglalkozó munkák számbavétele abból a szemvontból is fontos, hogy megláthassuk azokat a fehér foltokat, amelyekkel nem, vagy nem időt állóan foglalkoztak elődeinli". Ha már megemlítődtek a fehér foltok, keresgéljünk, íme, feltűnő a természettudományi, természetrajzi mun - kők hiánya. Néhány mű azért akad az e nemből valókból is. Például Boros Ádám írt 1935-ben a vidék homoki erdőinek növényvilágáról, V. Faragó Mária a környék földtani viszonyairól 1938-ban, Hargitai Zoltán ugyancsak a 30-as években három tanulmányt tett közzé a határ növényvilágáról, s megjelent néhány földrajzi leírás is a múlt század közeDe óta. . Mindössze ennyi figyelmet fordítottak volna a természettudósak Nagykőrösre? Szerencsére sokkal többet. Bizonyság erre, hogy a minap Simon László régészünkkel átlapozva a Földtani Közlöny újabb számait, hét olyan tanulmányt leltünk, melyekből a vidék földjének története olvasható ki. Más tudományágak művelői sem bánnak mostohábban a várossal. Csakhogy erről a szakemberek szűk körén kívül kevesen tudnak. A könyvészek is, lám, csak a jelesebb, a város nevét a elmükben is hordozó természettudományi munkákat tartják számon. A természetbúvárok mellőzése teljességgel érthető. A múltba tekintés során, a hagyományoktól és a mai közvéleménytől is támogatva a történeti, a társadalomtudományi, a gazdaságtörténeti, a néprajzi és legfőképpen a szépirodalmi kutatás kapott zöld utat errefelé. A bibliográfusnak is ezt az igényt kell kielégítenie. Mindennek végső oka az, hogy a város nevét, immáron több mint száz esztendeje, az iroda lomtörténészek, gazdaságtörténészek és a török idők történészei emlegetik leggyakrabban. Vélethnül sem Lényegében két név határozza meg itt a múlt iránti érdeklődés jellegét. E két név: Arany János és Erdei Ferenc. Arany maga a kutatnivaló, Erdei viszont a mester volt, aki megmutatta, hogy mit érdemes errefelé vizsgálgatni. Erdei Ferenc mérhetetlen hatásának bizonyítéka, hogy a mezőgazdaság nagykőrösi történetének kutatói rendszerint a természeti, vagy a talajviszonyok jellemzésénél is Erdei Ferencre hivatkoznak, s véletlenül sem a talajtani térképekre és tanulmányokra. Máskülönben persze az is igazj hogy maga a természet sem kínált valahogy annyi kutatnivalót errefelé, mint az irodalmi élet története. De az is igaz, hogy a múltba fordulók Arany János fényétől elvakítva, mindent és mindenkit az irodalom felől elindulva közelítettek meg. Ennek az eredménye, hogy Arany tanártársait, kissé a kutatás is, de a közvélemény mindenképpen íróként, költőként tartja számon. Nem alaptalanul, minthogy néhányuk valóban íróember is volt. Ámde nemcsak az! » Itt van például Mentovirh Ferenc esete. Jó verseket írt, s haladó szellemű, politikus költő volt. Hosszú időn át nem készülhetett magyar antológia A tél című verse néliátszó közösségek Hasznos versenyek A Magyar Úttörők Szövetségének Országos Elnöksége 1983. januárjától 1984 nyaráig tartó tömegsportjátékot hirdet a XXIII. nyári olimpiai játékokhoz kötődően. A játék az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom egyes követelményeinek teljesítéséhez közösségi kereteket ajánl a 6—14 éves korosztály egészének. Azoknak a baráti, lakóterületi, lakótelepi, utcai, játszótéri, őrsi, szakköri stb. közösségeknek, amelyek szabad idejük jó részét, a hétvégeket, a nyarat, az iskolai szünidőket stb. együtt töltik. A játék célja az, hogy rendszeres. játékos programot ajánljon a szabad időre a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítéséhez, valamint, hogy öntevékenyen erősödjék a közösségek belső élete és másokkal való kapcsolata. A követelmény az. hogy a játék időtartama alatt (1983 februárjától 1984. május 10-ig) a kis közösség minél sokoldalúbb, legalább 20 találkozón vegyen részt lakóhelyén és annak környékén. A játék mozgásanyaga a labdajátéksporthoz és az azokat előkészítő csapatjátékokhoz kötődik. A szervezéshez gyűjteményt adnak majd közre. Két kategóriában (kisdobosok és úttörők), 7—15 fős csapatok vetélkednek, a csapatokban egy-egy alkalommal 3—3, 14 éven feletti is szerepelhet. Az úttörősportjáték három szakaszból áll. Az előkészítő részben az úttörővezetők megismerték a játék követelményeit. A játék szakaszában (1983 januárjától 1984. május 1-ig) a kialakult közösségek versenyeznek egymással, befejezésül 1984. május 1-től augusztus 1-ig kerül sor az értékelésre és a jutalmazásra. Nagykőrösön az öt általános iskolában bázist alakítanak ki. ahol a kifüggesztett tablón a csapatok nyilvánosan is vezetik majd eredményeiket. Nagykőrösi pajtások! Január 20-ig alakítsatok játszó közösségeket, válasszatok bázist és február 10-ig juttassátok el a nevezési lapokat a városi úttörőelnökséghez. A legjobban szereplő kisdobosok csillebérci, az úttörők pedig zánkai sőt külföldi jutalomtáborozásra is eljuthatnak. Sok sikert kívánunk a résztvevőknek. kül. Viszont élete főműve, az Új világnézet mégiscsak filozófiai tanulmány. Mechanikus materialista, darwinista elmélkedés. Viszont Nagykőrösön, legalábbis az iskola átszervezése után, természettant tanított. Lefordította Schlödlertől a Természet könyvét, aztán matematika tankönyvet írt s egy tanulmányt a Föld őskoráról. Minthogy a vadászatot, a társasági életet felettébb kedvelő ember volt, s „viselt dolgai” anekdotákba kerültek, lehetetlen feltevés azt hinni, hogy természetszemlélete hatástalan volt a közgondolkodásra. Lépjünk tovább. Matematikus volt az ugyancsak költőként, műfordítóként elkönyvelt Szász Károly is. Az apjával együtt készített számtankönyve, noha van jobb, ma is megállná a helyét. Ez az apa, idősb. Szász Károly (sosem járt Nagykőrösön) jogász és politikus volt ugyan, de azért matematikát is tanított. Temetésén Bolyai Farkas mondott beszédet. Imigyen: „Ifjak! Tanítótokban csaknem minden Múzsák egyesült lángja aludt ki” Nos, ez a szellem, ez a mindenhez értés és természetszeretet plántálódott át Nagykőrösre is a fiúval. S itt társakra lelt. Matematikus és természettudós is volt Szigeti Warga János. Vegyész, jogász és újságíró Jánosi Ferenc. Természettudós, nyelvész, történész és irodalmár volt Weiss János, matematikus volt Tomory Anasztáz, s matematikus és történész Salamon Ferenc. Még nem értünk a híres tanárok sorának végére, de enynyi is elég. Legalábbis annak bizonyítására, hogy a természettudományok történetének kutatói is érdeklődéssel fordulhatnak a múlt felé. S persze a mai természeti környezet is kínál kutatnivalót. Csakhogy mindennek nincs gazdája. A múzeum helytörténeti, irodalmi és néprajzi intézmény. Az MTESZ keretében műszaki tudományos egyesületek működnek. A TIT nem kutat, hanem ismertet, terjeszt. Megférnek egymással Valamit meg kellene változtatni. Itt az alkalom. Éppen százhuszonöt esztendeje jelentette meg Mentovich Ferenc a Marosvásárhelyi füzeteket, bebizonyítva, hogy a humán és reál ludományok megférnek egymás mellett. Farkas Péter A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1983. JANUÁR 15., SZOMBAT Energiaelláfás Jól működő transzformátor KSnnyen kezeibe-!©, telj&seu automatizált A szalag átvágása, a kapu megnyitása, az indítókapcsoló elfordítása mindig nagy, s gyakran ünnepélyes esemény is. Ám minden újdonság igazi próbája az idő, a használat. Városunk legfiatalabb építménye, a Törteli úti 120/20 kilovoltos transzformátorállomás hovatovább két hónapja állja az idő próbáját. Távjelző — Persze a S5 millió forintért megépített állomás igazi vallatása az első zivataros napon lesz — mondja Dávid István DÉMÁSZ-kirendeltségvezető. — Elvben természetesen bírja az állomás a villámcsapást. Feltehető, hogy a valóságban sem lesz vele probléma, mert szinte csoda, hogy milyen jól, fogástalanul működik. — Ez egyedi tervezésű transzformátor- és kapcsolóállomás? — Lényegét tekintve típusállomás. Ezt is, mint sok hasonló társát, az ERŰTERV tervezte. A technológiai szerelés, a VERTESZ dolga volt, az építés pedig a DUTÉP Vállalaté. — A város szélén járók hozzászoktak már a tájba illő, s mutatós építményhez. A megszokás ellenére mégis gyakran megkérdezik, hogy miért volt e munkára szükség? — Nagykőrös és környéke biztonságos villamosenergiaellátása érdekében kellett belefognunk ebbe a beruházásba. A régi transzformátorállomás már közelített a telítődéshez. S a várossal szomszédos területek ellátása is megkövetelte, hogy üzemzavar esetén segíteni tudjunk. A régi állomással ilyen segítségre nem nagyon volt módunk. Most már nemcsak Nagykőrös, hanem Kecskemét, Cegléd és Lajosimizse energiaMegszokták már az újat A köznyelvi szóhasználat szerint „belakták” már a tanárok és a kisdiákok a Petőfi iskola új épületét. Jobb oldali képünkön: dr. Bognár Gyuláné olvasási órát tart az 1/A osztályban. Alsó felvételünkön: Hullner Péterné testnevelő tanárnő a város sportéletének nagy kincsében, a gyönyörű tornateremben foglalkozik az ötödik osztályosokkal. Hancsovszki János felvételei ellátása is biztonságosabbá vált. Ezt könnyen hihetővé teszi az az adat, mely szerint az energiaáteresztő képessége két és félszerese a réginek. Ugyanakkor a kezelése könvnyű, mert teljesen automatizált. Távjelző berendezése értesít minket arról, ha valami baj van. Ez a szerkezet még az illetéktelen behatolókról is jelzést küld. Nem kell mindig ott lennünk. — Hányán foglalkoznak az állomás üzemeltetésével? — Hatunknak van vizsgája a kezeléshez, de a rendszeres felügyelet Sípos Lajos és Farkas József dolga. — Mi s magyarázata annak, hogy a fogyasztók egyáltalán nem vették észre az állomás bekapcsolását? — Mert mint mondtam, a régi állomás még csak közelített a telítődéshez. Nagyobb bajok nem voltak az energiaellátással. Mi, szakemberek viszont némi aggodalommal gondoltunk a jövőre. Most megnyugodtunk. Különösen azóta, hogy a gyakorlatban is tapasztalhattuk az állomás használhatóságát, kifogástalan üzemelését. Bővíthető Régebben átlagosan kétszer volt évenként komolyabb, olyan negyedórás áramszünet. Most erőteljesen lecsökkent az ilyen kiesések bekövetkezésének valószínűsége. S a távolabbi jövő is biztató. Egyelőre a régi állomás, némiképp korszerűsítve, tartalékként üzemel. Az új állomás pedig úgy épült, hogy könnyen bővíthető legyen. Pénzkérdés csupán, hogy mikor állítjuk be az állomásra a második transzformátoregységet. Látványos — Az arra járók valójában nem a transzformátort csodálják meg... — Valóban nem, hanem a 120 kilovoltos kapcsolóberendezést. Ez az állomás látványos része. F. P. Felvásárlás A zöldség- és gyümölcsfelvósárlás tavalyi adatai kedvező képet mutatnak. A Nagykőrös és Vidéke Áfész, az Arany János Tsz és a Mészáros János Tsz összesen több mint 7 ezer 200 tonna portékát vett át a kistermelőktől. E hatalmas mennyiségből 6 ezer 900 tonnányi áru az áfészen keresztül jutott a piacokra vagy a konzervgyárba. Az átvett zöldség és gyümölcs mennyisége mintegy 2 ezer tonnával haladta meg a tavalyelőttit. Asztalitenisz Küzdőképességhil — files A sportotthonban kettős, megyei férfi asztalitenisz csapatbajnoki mérkőzésre került sor. Nagykőrösi Kinizsi II.—Farmos! KSK 16:4. A körösiek sokkal jobbak voltak és biztosan győztek. Dr. Domonkos 4, Pörge 4, Iván Z. 3 és Juhász 2 egyéni, Iván Z.—Pörge 2, dr. Domonkos—Juhász 1 páros játékot nyert. Nk. Kinizsi ifi—Farmosi KSK ifi 10:0. Végre kijött a lépés a kinizsls fiataloknak, és nagy fölénnyel nyertek. Győztesek: Nagy (3), Kiss Z. (3), Rácz (3) és Pesti—Kiss J. (1). A sportotthonban rendezte a Kinizsi módszertani bizottsága az általános iskolás Áfész Kupa sportvetélkedő-sorozat leány egyéni asztalitenisz-viadalát. Fiat csapatból 2X2 fő, így öszszesen 24 induló versenyzett. A selejtező, a középdöntő és a döntő is hatos csoportokban, körmérkőzéses rendszerben folyt. A mezőny eléggé kiegyensúlyozott volt, de a legjobbak jutottak az első hat közé. Igazi maratoni csata volt. Nyolc asztalon is több mint öt óra hosszat tartott a verseny. A döntősök minden dicséretet megérdemelnek küzdőképességükért. Személyenként 15 mérkőzést kellett játszaniuk. A végeredmény: 1. Holló Julianna (Nk. Petőfi isk.), minden mérkőzését 2:0-ra nyerte; 2. Hargitai Bernadett (Nk. Petőfi isk.); 3. Fehér Zsuzsa (Kocséri isk.); 4. Lázár Éva (Rákóczi isk.); 5. Járó Mária (Kossuth isk.), a 3—5. helyet az egymás elleni eredmény döntötte el; 6. Kis Erika (Nk. Petőfi napközi). Szombati sportműsor Asztalitenisz Gödöllő: megyei ifjúsági egyéni és páros bajnokság. Kézilabda Lajosmizse: a Duna—Tisza közi serdülő fiú bajnokság 1. fordulója. Kosárlabda Budapest: Ferencvárosi VSE ■—Nagykőrösi Pedagógus, női MNK-mérkőzés. Labdarúgás Petőfi-sportcsarhok, 15 óra: Városgazdálkodás—Áfész, 16: Konzervgyár—Mészáros Tsz, 17: Toldi Pedagógusok— PVCSV, kispályás öregfiúk teremkupa-mérkőzés. Sakk Budapest: MÉH Kupa általános iskolás leányverseny. Sportlövészet Szentendre: légfegyveres Pest megyei Kupa-viadal. Vasárnapi sportműsor Sportlövészet Szentendre: légfegyveres megyei kupaviadal. S. Z. mm Mozi Konvoj. Színes amerikai kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Oz, a csodák csodája. Színes, szinkronizált amerikai mesefilm, fél 4-kor. Katasztrófa földön, égen J— II. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. Színház ess A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Charley nénje. Berky bérlet. ISSN 0133—£708 (Nagykörösi Hírlap1
