Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
fwr jtrr.YFr if''I, Ifi'íS nwriíi! 4., KEDD Országos szólótáncverseny A közönség számára is nyitott ajtók előtt kezdődik január 7-én, pénteken Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban az az országos szólótáncverseny, amelyen az indulók az Aranysarkantyúért, illetve az Aranygyöngyös bokrétáért versengenek, immár hatodik alkalommal. A szakmai érdeklődésre jellemző. hogy mintegy 70 táncos jelentkezett az idén e versenyre. A nézők összesen 108 produkciót láthatnak, egyrészt a szabadon választott táncokból, másrészt a kötelező programból. A pénteken kezdődő verseny gálaműsorát vasárnap este tartják. Ismét iskolarendszerben Új képzési forma — technikusoknak r. A technikusképzés a szakkü< zépiskolák feladata lesz a kö- 4 vetkező időkben. Újra iskola 4. rendszerben képezik tehát majd za középfokú műszaki munka'4 köröket betöltő technikusokat, 4 akárcsak tíz évvel ezelőtt. Mi- | 4 ként az Elnöki Tanács leg- 4 utóbbi ülésén módosított törz vényerejű rendelet előírja, a szakközépiskolákban középfo^ kú szakképesítést, technikus- 4 képesítést, illetőleg a magasabb 4 elméleti képzett séget igénylő Z ipari, élelmiszeripari* mező- és 4 erdőgazdasági szakmunkáské- 4 pesítést lehet szerezni. A tanul- 4 mányi idő négy, illetve öt év. A műszaki jellegű szakközépiskolákban a tanulók az első két évben főleg az általános műveltséget és a szakmát alapozó tantárgyakat tanulják, szakmai elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. A második év végén minden tanuló alapvizsgát tesz. Ezután — immár 16 évesen — érdeklődése, képessége, tanulmányi eredményei alapján döntheti el: az érettségi mellé szakmunkásbizonyítványt, technikusi képesítést akar-e szerezni vagy különbözeti vizsgával átmegy a gimnáziumba. Akik .érettségizett szakmunkások akarnak lenni, külön tanulmányi ágon még két évig, akik pedig a technikusi pályát választják, külön tanulmányi ágon további három évig tanulnak az utolsó tanévben — az elképzelések szerint — csak 'Zf.nf.t panoráma A muzsika barátainak „Ne hagyj hát érte szenvednem” Nyolc kocsmáros, öt vendéglős... ■ff A gödöllői kisipar múltja fyés jelene címmel kiállítást 4 rendeztek a városi helyí történeti gyűjteményben. 4 A régi és a mai mesterek % termekéit, műhelyeinek be$ renuezesét, valamint a be- 0 esés dokumentumokat fel^ vonultató bemutató — kö| Zönségsiker. Két molnár, két kocsmáros, egy kovács működött az akkoriban csupán 191 lelket számláló Gödöllőn. Az iparosok száma Mária Terézia korában,' Grassalkovich Antal birtokszerzése nyomán kezdett jelentékenyen növekedni. A korabeli viszonyokhoz mérten fejlett uradalmi gazdálkodás folyt, a kastély és a többi, a Grassalkovichok nevéhez fűződő létesítmény felépítéséhez, a fejlődésnek indult és már vásártartási joggal is felruházott község ellátásához sok mesteremberre, kézművesre volt szükség, akiket a földesúr külföldről csábított birtokára. (Részlet a katalógusból.) Régen láttunk ilyen érdekes kiállítást. Főképp minket, idősebbeket foglalkoztat különösen mindaz, ami itt látható. Mi még emlékszünk a régi cipész- és kádárműhelyekre, s nekünk a fodrászüzlet berendezése is ismerős. Sőt, akad köztünk, aki emlékszik olyan mészárosra is, akinek a cégtáblája nem szerepel ebben a teremben. (Vendégkönyvi bejegyzés.) Glausius Dezső i Mészáros és hentes. Gödöllő. Cukorgyár! hizlalt marhák, friss borjúhúsok és naponta készült I. a. felvágottak! Sertéshúsok! Mérsékelt árak — Szolid kiszolgálás (A kiállításon látható cégtáblafotók szövegének egyike.) Egy 1933-ból származó kimutatás szerint Gödöllőn és Máriabesnyőn húsz férfiszabó, tizenhárom női szabó, egy magyarszabó, negyvenkét cipész, huszonegy asztalos, két építőmester, tizenöt kőművesmester, huszonhét kőműves iparos, három ácsmester, huszonöt ácsiparos, tizenegy lakatos, tizenegy szobafestő, tíz bádogos, tizennégy borbély, tizenkét mészáros-hentes, nyolc pékmester, nyolc kocsmáros, öt vendéglős, két cukrász, két mézeskalácsos, két fényképész, két kályhás, két szíjgyártó, rajluk kívül szitakötő, tímár, kádár, kárpitos, nyomdász, gyertyaöntő is működött. (Részlet a katalógusból.) Gödöllőn nagy múltra tekint vissza a mézeskalácsos és a gyertyaöntő mesterség. Fellendülését elősegítette a híres búcsúhely, Máriabesnyő közelsége. A kedvelt mézestészía mézből, cukorszirupból és ! lisztből készült. A mintafákat régen maguk faragták a mesterek. A motívumod elszegényesedáss a XIX. század második felében indult meg. A tésztát már fémszaggatóval vágták ki, színesre festették, tükröket, cifra kéneket ragasztottak rá. (A kiállítási útmu-, tatából.) Csókot rendelt az én lelkem, Ne hagyj hát érte szenvednem. (Mézeskalács-felirat, Henkei Győző gyűjtéséből.) A mézeskalácsosok a melléktermékből, a viaszból speciális eljárással öntöttek gyertyát. A mennyezethez és a padlóhoz erősített rúdon — 160— 180 centiméter magasságban — forgatható fakerék szélén kiálló szegekre 30-35 gyertyabelet erősítettek. A felmelegített viasz az állvány mellett egy háromlábú, széles peremű edényben (kalap) állt, és alulról parázs melegítette. A szegekre erősített belekre serpenyővel öntötték be a masszát, a műveletet többször megismételték. Aztán egy asztalon, mángorlóval egyengették lei, majd vágták kívánt méretűre a gyertyát. (A kiállítási útmutatóból.) Én mindenkinek magyarázok, de kérik is nagyon. Kivált a fiatalok igénylik. Nekik ismeretlen ez á régi világ. Nem láttak még teknövájókat, kádárokat, gyertyaöntőket. Mi úgy nőttünk föl, hogy ismerjük valamennyit, nemcsak az újmódi mesterek műhelyeit. Azt mondják, sokat tudok mesélni a múltról, segíteni a látogatóknak, hogy könmiebben eligazodjanak a régi világ tárgyai között. Nem tanultam én nzt soha. csak figyeltem a vi- 1ágban, hát ezért. (Barna András teremőr.) Jallejzctcs mázeslcalács figura — egy a kiállításon látható mintafák közül. A gödöllői iparosok azonkívül, hogy szakmájuk jeles Képviselői voltak, sok mesterségnek messze földön ismert műhelyeit teremte.téK meg, közéleti tevékenységükkel is megbecsülést, tekintélyt vívtak ki maguknak. Ha arra utalunk, hogy még az iparos tanulók adakozásából is emlékmű született itt a szabadságharc hőseinek tiszteletére, hogy 1919- bsn, a direktóriumban számos kisiparos vállalt szerepet, s vált emiatt később üldözötté, de ha csak az 1897-bsn alapított Dalkör krónikáját lapozgatjuk is, vagy mint a gödöllői művészek mecénásai jutnak eszünkbe, elég okot találunk a méltatásra, az emlékezésre, (Idézet a kiállítási katalógusból.) A gazdasági nehézségek vállalkozásokra kényszer.tik a kulturális intézményeket is. A népfronttal és a IÍIOSZ-szal közösen rendeztük meg ezt a bemutatót. A régi mesterek, szakmabeliek házról házra jártak és gyűjtötték össze a tárgyakat. A „társulás” anyag:. erkölcsi és szakmai haszor.nal fejeződött be. Rengeteg ajándékot kantunk, gyűjteményünk értékes tárgyakkal gyarapodott. A látogatók száma, a vendégkönyvi bejegyzések igazolják a vállalkozás sikerét. (Polonyi Péter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője.) '/ a nagy érdeklődésre való 4 tekintettel a bemutató nvi.va- Z tartási idejét meghosszabbitot- 4 ták, igv a nagyközönség ja- Z nuár 15-ig keresheti fel azt. szakmai képzésben részesül nek. Az’ötéves képzésben résztvevők tehát érettségi vizsgát a negyedik évfolyam elvégzése után, szakmai képesítő vizsgát az ötödik évfolyam befejezése után tehetnek. A négyéves képzi ben tanulók a negyedik évfolyam elvégzése után tehetnek érettségi (technikusi) képesítő vizsgát. Az érettségi bizonyítvánnyal jelentkezhetnek felsőoktatási intézménybe. Akik az érettségi mellé valamely szakmában szakmunkásbizonyítványt szereztek, munka mellett kétéves levelező-oktatásban szintén megszerezhetik a technikus képesítést. A technikusi oklevéllel rendelkezők természetesen szakmunkásként is foglalkoztathatók majd. Az illetékes minisztériumok és a tanácsok a következő két, illetve három évben előkészítik az új képzési formát, amelyet a tervek szerint a nappali képzésben 1985-ben, a levelezőknek 1984-ben vezetnek be. Ez ideig a jelenlegi technikusi minősítő rendszer érvényes. Az egykori technikumokat régi formájukban nem állítják vissza, mivel időközben változtak a követelmények, azok ok tatási, képzési, nevelési taoasztalatait azonban hasznosítják az új képzési formában. Lehetővé kívánják tenni, hogy a tanulók ne közvetlenül az álta lános iskola elvégzése, hanem képességeik megismerése után választhassák a technikusi pályát. Szükséges módosítani az egykori tananyag rn-nnyiségét, szerkezetét, és a kellő gyakorlat mellett erősíteni az elméleti képzést, az idegen nyelvoktatást. Helyet kell adni a számítástechnikai képzésnek, a vezetés szervezési ismeretek oktatásának. E képzés korszerűsítését az indokolja, hogy a technikus minősítő tanfolyamokon képesítőzök szakmai színvonala és általános műveltsége nem felel meg teljes mértékben a korszerű technika, technológia és termelés követelményeinek, A romantika jegyében zaj lőtt le Nádor György zongu laeslje Vácott, a Bartók Bél.. Zeneiskola koncerttel rneben Schumann művei a zongora irodalom kivételes darabjai hisz szerzőjük • maga is e hangszer reprezentánsaként kezdte pályáját. A Cd itt Arubeszk — szerzője szerin' — variációk, de téma nélkül Előadása azonban nemcsak virtuozitást, hanem bensőséges elmélyülést is igényel. Az ugyancsak 1938-ban komponált op. 21-es jelzésű Novel lettek énekszerű, vokális fo gantatású témája a Lipcse ben akkor vendégszereplö an goi énekesnő, Clara Novello ihletésére íródott. Nádot György játékában elsősorban a technikai felkészültség dominált, de kifejezésre jutott a belső gyengédség is. Schumann zenekritikuskén! is működött, ő indította el Brahms művészi karrierjét is Napjainkban szívesen tűzik műsorra Brahms zongoradarabjait, annak ellenére, hogy előadó és hallgató egyaránt kemény feladatra lel zenéjében. A G-moll rapszódia a brahmsi témaalkotás és zongoratechnika koncentrátuma A nehéz darabok után Nádor György a népszerű A-dur intermezzo bemutatására vállalkozott. Mig a rapszódiában a nehéz futamok, fogások, billintyűváltások briliáns megoldásában gyönyörködhettünk, iddig a g mól! ballada markáns, magyaros hangvételű, de egyben sejtelmes hangjainak, valamennyi színének kibontásával zárta műsorának Brahms műveiből álló részét. Ezután Chopin op. 10-es jelzésű tizenkét Fíüdiéböl az f-moll, az E-dur és a c-moll bemutatására került sor. Az etűdök egy-egy technikai probléma melyebb megismerésére készültek igen magas művészi fokon. Nádor György játékában plasztikusan rajzolódott ki minden igény. A szünet után Liszt Ferenc két darabját hallhattuk. Elsőként a Vándorévek második sorozatából a Spozalizio (Eljegyzés) hangzott el, amely Raffaello azonos című festményének ihletésére íródott. A koncert zárószáma a Harmóniák sorozatból a 7., a Funérailles (Temetés) címet viselte. A magyar szabadságharc vértanúinak állít emléket benne Liszt, a ritmika magyaros jellege is erre utal. A félelmetesen .döbörgő középrész Chopin zenéjét idézve a barát. a fiatalon .’elhunyt pályatárs halálának fájdalmát sejteti. Méltó befejezése volt e darabok bemutatása Nádor György hangversenyének, melyen a megszokottnál sajnálatosan kevesebb váci zenebarát jelent meg. Az éneklés öröme Ismerősöket köszönthettünk a Magyar Nemzeti Galéria Vasárnapi kórusmuzsika elnevezésű sorozatának közreműködőiként. Ezen a délelőttön a társművészetek ismét bizonyították, hogy erősítik egymás hatását, ha mindegyiket magas színvonalon művelik. A tiszta intonációjú, kultúrált előadásmódú Zsámbéki Tanítóképző Főiskola női karától (karnagyuk Gerenday Ágnes) Bartók- és Kodály-műveket hallhattunk, majd Vavrinecz Béla népdalcsokrát. A rövid félórás műsor leghatásosabb száma Kodály Villő című kórusműve volt, amely az ősi hitvilágot idézte elénk. Alighogy ez a koncert befejeződött,' a várpalota másik szárnyán a Budapesti Történeti Múzeum várta a zenekedvelőket. Itt a KÖTA budapesti bizottsága aktív zenélésre hívta a résztvevőket. Pintér Emőke—Hajós Anna Fények és árnyak Otthon érzem magam Másodpercenként villan fel és huny ki a fény. Boszorkányos gyorsasággal gurulnak az opálburák, majd csillag alakzatot öltenek, egyszerre gyullad ki több száz fánycső, a hib^.s kihull, a töübi tiü^üzoa kiüi Ji. Vácott, a Fényforrás- és Alkatrészgyárban nem titkolt büszkeséggel mulatják a látogatóknak az új technikát: a programozható gépsorok emberi kéz érin ése nélkül dolgoznak, a kezelők fehér köpenyben irányítanak. A tekintet káprázik, a zajban egymás pillantásából értünk. Azért átsétálunk egy másik üzemrészbe is, ahol a látot ak ellentéteként a régi módszer érhető tetten, még egy kis ideig. Termelő erő lehet — Ez az én birodalmam — mutat körbe Papp Lá .ló, a gyár közművelődési bizottságának titkára. — Idestova egy évtizede köt minden tevékenységem a gyárhoz. Kezdetben esztergályos, n.ajd szakszervezeti kultúros lettem. Ma már teljes munkakörben, függetlenített népművelőként dolgozom. Az egykori szakma erősíti a mostanit. A pályamódosítás a továbbtanulást jelentette Valamikor Így készültek a gyér- Kádárműhely — részlet a kiáltják ... lliásból Hol vagy, régi borbélyüzlet? Jobbára már a MSH-telepeken — egy megmente.t berendezés pedig a gödölläi helytörténeti gyűjteményben. Barcza Zsolt felvételei számára, s azt, hogy az üzem minden dolgozójának nyújtson valamit. Szükséges az iránymutató szó, a műsor, a klubfoglalkozás, hogy a mindennaookat színesítsük. A mozgékonyság, szervezőkész ség a helyi közművelődés záloga. Mindez nem lenne elég. ha nem ismerné a munkapad mellett lévőket, ha nem ler - nének- egykori munkatársai a barátai. — Az üzemi közművelődési tágan kell értelmeznünk — fejtegeti. — Része az üzem életéiek. Ott, ahol a leg’jntosabb gazdasági téma a minőség javítása, fontos az általános műveltség emelése is. Oav érzem, hogy egy-egy összejövetel mélyíti az emberi kacsőlátókat. S aki a szabad idejében szívesen taláikozi.. munkatársaival, az könnyeb ben jut közös nevezőre a gép mellett is. A közművelődési törvényt követően elsőként alakult me*a művelődési bizottság a váci gyárban. A gazdasági vezetők felismerték: a szaktudás mellett a kultúra is tér: lő c.ö~z válhat. Ezért alkalmaztak függetlenített közművelődési titkárt is. A tapasztaltok bizonyítják: a kultúra közvetítése az üzemi körülmények kö zölt nem a leghóií.sabb feladat. Hosszú idő telik el, mig a legfontosabb feltételeket — klubhelyiség,*könyvtár, különféle berendezések — megteremtik. A pincéből kellemes helyiséget varázsoltak. Olyan megvilágítást alakítottak ki, hogy kiállításokat is rendezhetnek. V izuálisan nevel — Szívügyem a vizuális esztétikai nevelés. A kép Közvetlenül hat mlndannyiunkra, a színek harmóniája átalakít i az egyéniséget. Az, aki a kiállításokat végignézte a klubban, igényesebben rendezi be a lakását is. Megválogatja, mit tegyen a falra, hogyan hangolja össze a formákat, színeke.. Természetesen egyoldalú lenne a munkánk, ha csupán '•::"11ítő<-okat re’Hc-r *nk. Az író—olvasó találkozók gyarapítják a könyvtár olvasóinak számát, a klubban közösen szórakoznak a szocialista brigádok tagjai, útiélménybeszámolókat, pódiumbemutatókat tartunk. A havonta me'’,-’anő Köz\ művelődési Híradó segít eligazodni a szerteágazó Programokban. A helyi rendezvényeken túl a művelődési ház m' órából is tallóznak. Az együttműködés példája a közös fXéé .kumöntác! is kiállítás a Kodáliy-évfordulón. Készül a jövő évi Mád' '[-összeállítás. Hosszú a gondok, a "kiadatok listája. — Otthon érzem magam a gyárban — mo 'ja Papp László ér ez a leglényegesebb. Barátai segítenek a szervezésben, s ott vannak a rendezv'-"eken. így talál társakra egy üzemben a népművelő. Erdösi Katalin
