Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-13 / 10. szám
Negyedszázad után Elmélkedő ellenőrök Lehet, hogy a járási-városi népi ellenőrzési bizottságba véletlenül kerültek be tűnődésre, elmélkedésre hajlamos egyének, akik a vizsgálati anyagokat, előterjesztéseket általában nagyon alaposan körüljárják, látszólag távoli összetevőket is mérlegelnek, mielőtt véleményüket megfogalmazzák. Ha alkati sajátossággal van is dolgunk, aligha járunk messze az igazságtól, úgy vélve, napi tapasztalataik, az ellenőrzések során megismert jelenségek, azok bonyolultsága, a gyakorlat és az elvek, eszmék egybevetése, a törvények, szabályok megméretése kényszeríti őket töprengésre, s ilyenkor talán maguknak is meglepően messze jutnak a tulajdonképpeni tárgytól. Előfordul a népi ellenőrzési bizottság ülésein is, hogy nehezen kezdődik meg az eszmecsere, de nem azért, mert tagjainak nincs mondanivalójuk a napirenden levő kérdéssel kapcsolatban. Néha talán az motoszkál a fejünkben, vajon nem fölöslegesen beszélnek-e? Különösen akkor, amikor minden buzgalom, intézkedés, szabályozás ellenére sem változik oly mértékben a szemlélet, a gyakorlat, a magatartás, ahogy szeretnék. Népi ellenőreink igyekeznek alkalmazkodni a változó világhoz, munkájukhoz, módszereiket ismételten kiigazítják, korszerűsítik. Ha meggondoljuk, huszonöt évvel ezelőtt menynyire más volt ez a társadalom, mint ma, nincs ezen semmi meglepő. Mégis nyugtázni illik, hiszen a szervezetek egyik jellemző tulajdonsága a megmerevedésre való hajlam. A múlt évben átszervezték a szakcsoportokat, számuk nyolcról ötre csökkent. Az évi munkát összegző tanácskozáson tevékenységük még ésszerűbbé tételéről esett a legtöbb sző. Egyebek között arról, hogy a kereskedelmi csoportba több szakember ellenőrt vonjanak be. A mezőgazdasági szakcsoport jó munkája is bizonyítja, mennyire fontos a néni ellenőrök szaktudása. jártassága az adott területen. A népi jelzőt mereven értelmezők esetleges ellenérzéseit megérthetjük, a tényen azonban ez nem sokat változtat. Nevezetesen azon. hogv a bonyolult, szerteágazó termelési, ellátási szervezetek szakértelem nélkül nehéz ellenőrizni. Rugalmasan, a gyakorlathoz igazodva alakítják munkastílusukat. Tavaly bebizonyosodott, hogy a tervhez való szigorú ra-' gaszkodás nem okvetlenül indokolt. Menet közben változtattak, az idei tervezéskor pedig eleve számolnak a módosításokkal. Nem szükséges. összehívni a szakcsoportot, ha nincs mit megbeszélni, de többször is meg lehet tenni, amennyiben a helyzet úgy kívánja. A szakcsoportok feladatai közé tartozik a vizsgálatokat követő intézkedések hatásainak figyelése. A bizottsági ülésen-való megnyilatkozásokból könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a népi ellenőrök nyitott füllel, szemmel élnek, járnak-kelnek munkahelyükön, s minden más területen. Föltehetően nem azt ismételgetve, hogy én vagyok a népi ellenőr, sokkal inkább olyan emberként, akit érdekelnek a körülötte lezajló események, megfigyel és értékeli őket, véleményt formál róluk. A szakcsoport tagjainak megfigyelései gyakran válnak olyan témákká, amelyeket majd hivatalosan is vizsgálnak. Ilyen volt a múlt évben a járási művelődési otthonokkal vagy a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos ellenőrzés. Az öt csoport összesen tizenkét javaslatot terjesztett elő. Nemcsak abban az értelemben elmélkedő, szemlélődő emberek a népi ellenőrök, hogy szüntelenül figyelik a körülöttük lejátszódó eseményeket. Úgyszólván nincs olyan értekezletük. amelyen valamelyikük ne hozná szóba munkájuk értelmét, hatékonyságát. Akadnak, akiknek népi ellenőri tevékenysége egyidős a szervezettel. S aligha érezheti « úgy, az idő múlásával egyre kevesebb az ellenőrizni való, mindinkább csökken a visszaélés, a hiba, lassan fölszámolható a szervezet maga is. Erről szó sincs. Lesz ellenőrizni való a következő negyedszázadban is. S akkor remélhetően még nehezebb lesz a népi ellenőrök dolga, mert magasabb színvonalon szervezett társadalom nagyobb tudást követel azoktól, akik meg akarják érteni, erősíteni szeretnék a jót, gyomlálni a vadhajtásokat. Kör Pál Miidós Zsuzsa könyve Váraink pontos krónikája A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1983. JANUAR 13., CSÜTÖRTÖK ŐS község szövetkezete Kölcsön megtakarítón pénzből Valószínű, hogy Veresegyház egyik legnépszerűbb intézménye a takarékszövetkezet, amely azonban nemcsak itt, hanem egyebek közt Erdőkertesen, Mogyoródon, Szadán, a szomszéd járásbeli Foton is szoros kapcsolatot tart a lakossággal. Mindezt a számok nyelvén is bizonyítani lehet, hiszen itt minden akció mögött — legyen az betét vagy kölcsön — forintok, meghatározott összegek, például kamatok vannak. A kölcsönt, a betétet természetesen emberek közvetítik, akiknek ha gondjuk van, kölcsönért folyamodnak, ha megtakarított pénzük, akkor betétet helyeznek el. Kasratozó betét — Kiadni, kölcsönt folyósítani természetesen csak abból tudunk mi is, ami befolyik — mondja Puskás Józsefné, a takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója. — Ilyen tekintetben nem panaszkodhatunk: az elmúlt esztendőben tízmillió forintra terveztük meg a betétállomány növelését, ezzel szemben 15 millióval volt nagyobb szövetkezetünknél a lakossági betét, mint egy évvel korábban. — Legjobban a kamatozó betétek emelkedtek náluk, noha az elmúlt évben vezették ba az átutalási, 1981. utolsó negyedévében pedig az ifjúsági betétet. Az összes betét most az év fordulóján, tehát december 31-én 94 millió 233 ezer forint volt a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezetnél, a betétesek száma pedig valamivel meghaladta a 4 ezer 600- at. A kamatozó betétek értéke együttesen meghaladja a nyolcvanmillió forintot, ebből a gépkocsinyeremények összege mintegy 5,3 millió, a takarékleveleké 7 millió 765 ezer forint. — Igen gyorsan megkedvelték az emberek nálunk a ta-A több mint egy évszázados magyarországi várkutatás legújabb eredményeiről szól az a kiadvány, amelyet most röviden bemutatunk. A szakma, tehát az ős- és középkorral foglalkozó régészek, valamint a középkori történettudomány művelői, de a helytörténészek és a környékük múltja iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják Miklós Zsuzsa: A gödöllői dombvidék várai című könyvét. Nem túl vastag, de annál magvasabb kiadvány! Árpád-kori emlékek Rövid bevezetőjéből megismerkedünk a vidék várainak kutatástörténetével, a kutatásmódszertan alakulásával és nem utolsósorban a szerző feldolgozó szisztémájával. Majd történeti források alapján az Árpád-kori — itt élő — nemzetségekről kapunk képet. Ezután két nagyobb lélegzetű fejezet következik. Először a vizsgált terület őskori várait tanulmányozhatjuk egy adattár által, amit fontos és pontos információk alkotnak: elhelyezkedés, szerkezet kormeghatározás, mind a leletek alapján. Másodikként — sokkal bővebben — az Árpádkori várak lehető legteljesebb ' ^mertetését kapjuk. Szerzőnk 'izépkoros régész, tehát nem véletlen a súlypontozás. A táj Árpád-kori erődítései átmenetet képeznek az igazi földvárak és a kővárak között, általában oklevelekben nem szerepelnek, tehát csak a régész kutató, feltlró munkája által válhatnak ismertté, összesen 11 földvár részletes leírásáról van szó. Példaként említhetjük: Mende—Leányvár, Váchartyán—Várhegy, Szada, Várdomb, Galgamácsa és Hévíz, Valkó és Domony helységeket. Elhelyezkedésük, védműveik, belső épületeik, tartozékaik, leleteik frappáns bemutatása teszi izgalmassá ezeket az oldalakat. Több szempontból is érdekes Mende—Leányvár. A terület földvárai közül az egyetlen kétrészes, valamint kőből készült toronyszerű épület alapozását is megtalálta szerzőnk ásatásakor. Sajnos régészeti feltárásra nem minden esetben kerülhetett sor. Méretük a bizonyíték A részletesen vizsgált földvárak közül egy sem élte túl a XIII. századot, a feudalizmus fejlődésének egy meghatározott fázisában léteztek csak. Ennek egyik bizonyítéka kis méretük. A várakat települések övezték, amelyeknek nyomait — főként a szerző több éves kutatásainak köszönhetően — most már ismerjük. Az összefoglaló fejezetekben 80 magyarországi, hasonló típusú földvár rendszerezését találjuk. Néhány szempont: elhelyezkedés, alak, méret, hány részes, rendelkezik-e belső épülettel. Végezetül az Árpádkori földvárak fejlődési tipizálását kapjuk, majd elméleti körvonalazását annak, hogy kik lehettek a várak építtetői és miért ilyenek, hogyan befolyásolta létrejöttüket a gazdálkodás fejlődése. Gondozta a múzeum A kötetet gondos irodalomjegyzék, térképek és fotók teszik teljessé. Külön elismerést érdemel a szerző — és ez felbecsülhetetlen értéke könyvének — azért, mert valószínű, hogy ezek a várak néhány éven belül a modern mezőgazdasági művelés áldozatai lesznek, legalábbis részben, de munkája a következő nemzedékek számára is megőrzi őket. Dicséret illeti az aszódi Petőfi Múzeumot és a községi tanácsot, amely színvonalas, értékes és olcsó kiadvánnyal gazdagítja az érdeklődők könyvespolcait, és nem utolsósorban történelmi ismereteinket. Ilon Gábor muzeológus karéklevelet, amiből eddig háromszázhetvenet váltottak — mondja Puskás Józsefné. — Egyetlen év alatt kétmilliót nőtt csupán ezek állománya. Amit tudni kell — Mióta tapasztalnak nagyobb érdeklődést? — Amikor az öt év utáni kamatot évi 7 százalékra emelték fel. De várjon csak, megmutatom a ma érkezett hivatalos közlönyt, ebben már az áll, hogy ez év január elsejétől már évi 8 százalékos kamat jár a takaréklevél után, ha azt hét évig fenntartják. — Ugyanez a helyzet az ifjúsági takarékkal is? — Valóban kedvezőbb lett az is. Eddig az ötévi rendszeres takarékosság után 5 százalék volt a kamat, s évi egy százalék prémium járt. Mostantól, ha nyolc évig nem veszi fel a fiatal a betétet, az évi 5 százalékos kamaton felül évi 2 százalék a ráadás, a prémium. Mindezek ellenére meg kell mondanom őszintén: bár sok energiát fordítunk az ifjúsági takarékok szervezésére, mindössze százezer forinttal növekedett nálunk. — Viszont ezúton is szeretnék egy téves elgondolást eloszlatni: több fiatal meg a szüleik is azt gondolják, hogy az ifjúsági betétre egyszerre nagy összegek is betehetők. Holott ez a betétforma jelenti a leginkább rendszeres takarékosságot, amiben a fia'talok erejükhöz, keresetükhöz mérten képesek egy meghatározott, kisebb összeget elhelyezni. — Újdonság az is, hogy a születéstől a 35 éves korig a szülő is elhelyezhet ifjúsági betétet gyereke javára, ha vállalja a rendszeres takarékosságot; hiszen elég a gyerek személyi lapját bemutatni. Ezt is kevesen tudják. Amivel viszont a takarékszövetkezetnek van gondja, az az átutalási betétszámla. Tavaly óta kezelik ezeket is: tíz számlán jelenleg 190 ezer forint a betét. Ám egyelőre csak az illetők cascobiztosítását, az esetleges életbiztosítást és a takarékszövetkezeti kölcsönök havi összegét egyenlítik ki az átutalási betétszámlákról. Azért nem tudták egyéb díjak kiegyenlítését is vállalni eddig, mert adminisztrációs gondjaik vannak. Ehhez már kevés a dolgozók létszáma. Nem szóltunk még a veresegyháziak bankjában elhelyezett nyereménybetétekről. Ezek együttes értéke megközelíti a 250 ezer forintot, ami ugyan szintén nem nagy summa, de a, szerencsével nem álltak hadilábon a betétesek: tavaly a fóti kirendeltségüknél váltott nyereménybetétkönyvek közül kettővel nyert tulajdonosa. Kedvező lehetőség — Azt mondottuk az imént, hogy kölcsönt adni a megtakarított pénzből lehet. Hogyan alakult tehát a kölcsönadás tavaly? — Úgy gondoljuk, hogy tagjaink legfontosabb igényeit a kölcsönökkel is sikerült kielégíteni — mondja Puskás Józsefné ügyvezető igazgató. — Nagyban segítette ezt,, hogy a felettes szerveink a korábbi gyakorlattól eltérő, kedvezőbb lehetőségeket teremtettek. Mégpedig azzal, hogy a kiadható kölcsönök együttes összegének mértékét csupán az év végére határolták be. Korábban erre negyedévenként kellett vigyáznunk. Az engedmény segítette a kölcsönadást, a magasabb pénzforgalmat. F. I. Sok jó példa is akad Február elején tartják a Rákosmenti Horgászegyesület szokásos évi közgyűlését. Ennek elébe vágva kerestük fel Horváth Zoltánt, aki vezetőségi tagként a fogási eredmények nyilvántartásával és ellenőrzésével van megbízva. — A dányi tóban pecázó helyi és környékbeli tagjaink dicséretre méltó eredményeket értek el tavaly. Pórul járt 3053 ponty. Átlagsúlyuk egy kiló nyolcvan deka volt. ötvenhat amurra sem számíthatunk már a tó belső növényzetének karbantartásakor. Ugyancsak 56 csukától nem kell rettegniük kisebb halainknak, és 17 süllő és 53 balin is másképpen képzelte jövőjét. Jó volt compótermésünk: 82 bánta, hogy túlságosan torkoskodott. Egyéb Import helyett Festőhengef Péselről Leálltak a hagyományos festőhenger gyártásával tavaly a péceli Vasipari kisszövetkezetben, mert bebizonyosodott, hogy nincs rá kereslet. Helyette a Teddyber-hengert Kínálták, s a kísérleti gyártás fényesen sikerült, hiszen már 1982-ben 6 ezret vett át tőlük a vegyi nagykereskedelem. Az idén legalább negyvenezret szeretnének eladni. Ami különösen keresetté teheti a terméket, hogy olcsó, s importot helyettesít. A hasonló eszköz külföldről behozva 200—300 forintba került, amit Pécelen csinálnak most 75 forint, s már tisztes haszon is van rajta. A bedolgozó műanyagos csoport egyik kis terméke a tejcsap. Az ügyes és egyszerű szerkezet a háziasszonyok dolgát könnyíti: a tejeszacskóba szúrva, nem ömlik szét a tej. Az idén próbálkoznak egy, a korábbiaknál szebb, s ügyesebb szemátlapáttal is; az elejére porfogó csík kerül. Filléres áru a tubuskihajtó is, de megfelelő nyereséggel érdemes csinálni. ß nap programja Január 13-án. Gödöllő, művelődési központ: Rendhagyó óra középiskolásoknak. Európai reneszánsz. Előadó: Márai Enikő, az aszódi Petőfi Gimnáziumban, 11.30 órakor. Tóth Menyhért kiállítása Magángyűjtők anyagából címmel, megtekinthető 15—20 óráig. Jeney István Megtalált album című kiállítása, megtekinthető 10—20 óráig. halfajtákból, keszegből, kárászból, sügérből 350 kilogrammnyi mennyiséget sikerült horogra csalogatni. — Hogyan alakult az egyesület taglétszáma tavaly? — A 144 felnőtt és 57 ifjúsági tagunk mellett hét volt a kedvezményezettek száma. Napijegyet nem árusítunk, de vendéghorgászaink is elégedetten távozhatnak. A fenti mennyiségből ők a többi között 562 kiló pontyot és 15 kiló amurt rakhattak szákjukba. — Személyes tapasztalatai alapján mire kellene az idén az egyesület vezetőségének és tagságának nagyobb figyelmet fordítania? — Úgy vélem az ellenőrzésre és a tó környékének fokozottabb tisztán tartására. Sajnos egyes sporttársak megfeledkeznek önmagukról. Vétnek az előírások és a kultúrált szórakozás szabályai ellen. Az a nagy szerencsénk, hogy sok jó példa is akad. Több önzetlen társadalmi munkásra számítunk. — Ügy tudom, elég tekintélyes halmennyiséget telepítettek. hogy a nyolcvanhármas eredmények is hasonlóan szépek legyenek. — Igen. A vásárolt 2500 kilogramm ponty fele méretes, a többi pedig 80 dekás. 500 kilogramm apró, illetve vegyes halat is tettünk a dányi tóba. Sződi Sándor isfel Moncn A delfin napja. Színes, amerikai tudományos-fantasztikus film. Csak 4 órakor! Éjszakai utazók. Színes, szinkronizált olasz tudományos-fantasztikus film, 6 és 3 órakor. Csak 16 éven felülieknek! ISSN 013S—1957 (Gödöllői HírI: Autósiskola Veresegyházon Évenként több százan szereznek gépjárművezetői engedély! azok közül, akik a veresegyházi autósiskola tanfolyamain sajátítják el a gépkocsizás alapvető tudnivalóit. A fennállásának tizedik évfordulóját nemrég ünneplő autósiskola korszerű tanpályával is rendelkezik. Képünkön: tanulók gyakorlás közben a tanpályán. ' Hancsovszki János (elvétele Ponty, amur, süllő Gazdag horgászzsákmány
