Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-12 / 9. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁRGSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM 1983. JANUÁR 12., SZERDA Mikor, merre, hogyan A vezetékes gáz városi útja! Gödöllőn az utóbbi pár év­ben az egyik fő téma a gáz. Merre, mikor és hogyan fek­tetik a vezetéket, amelyen ez a praktikus, tiszta fűtőanyag a házakba, lakásokba érke­zik. A merre és mikor kér­dése mellett a hogyan a leg­fontosabb, vagyis az, hogy ki­nek a pénzén, beruházásában építik tovább a városi hálóza­tot. A lakótelepig A múlt év utolsó tanács­ülésén lapunk egyik cikkére hivatkozva hangzott el in­terpelláció a gázzal kapcso­latban. Ezért, no meg olva­sóinkkal szembeni tájékozta­tási kötelezettségünktől vezé­relve igyekeztünk minc»en lé­nyegeset megtudni a tanács műszaki osztályán, amit az alábbiakban összefoglalunk. Először azt tisztázzuk, mi­lyen szempontok szerint dön­tenek arról, hogy mikor épí­tenek tanácsi pénzből gerinc­vezetéket. A városi tanács alapjában, véve a lakónegye­dekbe igyekszik elvinni a gázt De ha lehetséges, például energiaracionalizálási pályá­zatot nyer, köz-intézmények utcáiba szintén elvezetik. Ismeretes, az utóbbi né­hány esztendőben a János ut­cai lakótelepre érkezett meg a vezeték. Az átépítési mun­kálatokhoz kapcsolódva jövő­re kezdik meg a Dózsa György úti gerincvezeték építését, amely a Magyar—Szovjet Ba­rátság lakótelepig ér. Ez a gerincvezeték tanácsi beruhá­zásban készül. A Körösfői, a Toldi Miklós és a Városmajor utca lakói és KÖzületei innen le ág áztathatnak, s így szintén gázhoz juthatnak. Érdemes megemlíteni, hogy a lakótele­piek, kivéve az állami laká­sok bérlőit, szintén saját pén­zükből fedezik a belső veze­ték költségeit. Más kérdés a Dózsa György úton lakóké. Nekik a rákötés fejében községfejlesztési hoz­zájárulást kell fizetniük, la­kásonként 3000 forintot. Ar­ról ki-ki maga dönt, bevezet­­teti-e házába, lakásáDa a gázt, a hozzájárulást azonban min­denki köteles fizetni. Jogi képviselő Gerincvezetéket nemcsak a tanács, hanem vállalatok, in­tézmények is építenek. Olya­nok, amelyek energiaracio­nalizálási pályázatot nyertek. Így készült a Városgazdálko­dási Vállalat kivitelezésében a Tessedik úttól a Stromfeld lakótelepig, az 1-es számú tömbfűtőműig húzódó vezeték, valamint az Agrártudományi Egyetemé végig a Sallai, Jó­zsef Attila és Raktár utcán. Valamennyi gerincvezeték­re ráköthetnek a környéken levő magánházak tulajdono­sai, lakói. Ennek az a módja, hogy egy-egy utca vagy körzet lakói összefognak, magánerős gáztársaságot hoznak létre, amely a résztvevőik pénzéből fedezi a költségeket. Ezeknek a társaságoknak a tanács a jogi képviselője, illetve annak műszaki osztálya. A jogi kép­viselet ebben az esetben azt is jelenti, hogy a műszaki osz­tály gondoskodik tervezőről, kivitelezőről, intézi az ügye­ket az OTP fiókjánál. Pillanatnyilag két nagyobb és egy-két kisebb társaság lé­tezik Gödöllőn. A nagyok a Léda és a Dél-Alvég nevet vi­selő. A Léda a Martinovics utca, az Ady Endre sétány és a Honvéd utca által határolt területen lakókat fogja ösz­­sze. A Dél-Alvég a Kállai Éva, a Guszev utca, a Mikola Árpád tér és a Honvéd utca határolta körzetben működik. Bővebben kell szólnunk a Köztársaság útiakról, mert ők sajátos helyzetben vannak, s a bevezetőben említett cik­künkre hivatkozva abbahagy­ták a szervezést. A cikkben ugyanis az állt, hogy a tanács pénzeli az Illés István úti ve­zeték építését. A Köztársaság útiak úgy vélték, ha az otta­niak megérdemlik, akkor ők is. A tanácselnök azóta a tes­tületi ülésen bővebben kifej­tette a tényállást, ami azon­ban nemcsak az Illés István és Köztársaság útiaknak, ha­nem minden göd üllőinek ér­dekes lehet, hiszen általáno­sabb tanulságokkal is szol­gál. A szerencse A tanács energiaracionali­zálási pályázatot szándékozik benyújtani az Illés István úti körzetre, mégpedig az itteni iskolákra, óvodákra, üzletekre hivatkozva. A Köztársaság úton nincsenek közintézmé­nyek, pályázatról tehát szó sem lehet. Nehezíti az ott la­kók helyzetét, hogy nekik egy kisebbfajta gerincvezetéket kell építtetniük, ami növeli a költségeket. Éppen ezért, a máshol szokásossal ellentét­ben, itt nem osztják utcákra a költségeket, hanem egyben számolják, s ki-ki, utcától füg­getlenül azonos mértékben já­rul hozzá. A sajátosságok más eset­ben kedvezményben nyilvá­nulhatnak meg. Az Április 4. utcában lakók például szeren­csések, mert a környéken levő vállalatok éppen errefelé épí­tik meg vezetéküket, amelyre a lakók, bizonyos hozzájáru­lás fejében rákapcsolhatnak. S ha már a szerencsét em­lítettük, ez általában is érvé­nyes. Tudniillik, ahol van vagy lesz vezeték, arra rá­köthetnek a lakók. Ahol azon­ban sem a tanács, sem a vál­lalatok nem építenek vezeté­ket, ott még a lehetősége sincs­meg. Ilyen terület egyebek között Besnyö, ahová a köze­li jövőben nem megy a gáz, hisz’ ott sem közintézmény, sem vállalat nincs. Befejezésül egy adat, amely érzékelteti Gödöllő gázzal va­ló ellátottságát. Ha a cikkben felsorolt körzetekben kiépül a hálózat, a város lakásainak 30—35 százalékában fűlhetnek vezetékes gázzal. K. P. Országhatárokon át Rádióamatőr diákok Dányban öt éve kezdte el működését a dányi általános iskolában az MHSZ gödöllői rádiós klubjá­nak kihelyezett tagozata. Űj­­falusi Jánossal, a szakkör ve­zetőjével beszélgettünk az el­múlt időszak munkájának ta­pasztalatairól. Rókavadászat — Honnan a klub alapításá­nak ötlete? — Legfőbb célunk az volt, hogy megszerettessük a fiata­lokkal az elektrotechnikát, a rádiózást. Olyan ismereteket szeretnénk adni tanulóinknak, amely több szakmának is az alapját jelenti. Taglétszámunk tizenöt és húsz között válta­kozik. Ötödiktől a nyolcadikig minden tanulót szívesen lá­tunk. — Feltétel a jó tanulmányi eredmény, illetve az, hogy a rádiózás ne menjen a tanulás rovására. A gödöllői rádiós klub anyagilag támogat min­ket: tőlük kaptuk 10 wattos junior adó-vevőnket is. Heten­te egy alkalommal tartunk fog­lalkozást, de versenyek előtt és szorgalomból többször is ösz­szejövünk. A morse adás-vétel mellett irányméréssel, ahogy magunk között nevezzük: ró­kavadászattal és alapáramkö­rök készítésével is megismer­kedhetnek klubtagjaink. — Szóba hozta a versenye­ket. — Rendszeresen indulunk a Lenin ifjú távirásza küzde­lemsorozaton. Az úttörők, me­gyei rádió iránymérő-bajnok­ságán is minden évben ott va­gyunk. Mi sem természetesebb annál, minthogy a magyar kis­teljesítményű rádióadók, — a HA Q RP TEST-ek — verse­nyébe is beszálltunk. Tanu­lóink a magyar rádiósok mel­lett összeköttetést létesítettek már az NDK, az NSZK. Ro­mánia, Jugoszlávia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió európai terü­letén élő amatőrökkel is. Sikeres felvételizők — Ügy tudom, hogy a szor­galmas munka mellett szóra­kozásra is jut idő. — Hagyomány már, hogy augusztus első hetében a leg­jobban dolgozókat jutalom-Vetőmag a kartafli kerületből Több mint száz vagon napraforgót és borsó vetőmagot tárol a tangazdaság, valamint a bú' za-borsó termelési rendszer a kartali kerületben tavaly megépített Kinskilde típusú termény tároló tornyokban. A termények egy része exportra, másik fele a rákospalotai növényolaj­­ipari gyárba kerül. Bal oldali képünkön: Deák János szállítás előtt a napraforgót tisztítja. Jobb oldali felvételünkön: a GBBR taggazdaságaiba eladott borsóvetőmagot tisztítják. Hancsovszki János felvételei Gazdag karfala tcsv / A lehetőségekhez igazodva Nem lehettek könnyű hely­űben a kartaliak, amikor el­készítették a település idei köz­­művelődési munkatervét. Alap­vető gond, hogy a régmúltból örökölt művelődési ház ma már arra sem képes, hogy az elemi követelményeknek meg­felelő művelődési alapellátást biztosítsa. Tcrténdmi játszóház Mit lehet ilyenkor tenni? Szerencse, hogy a községi ta­nács figyelme, a nehézségek leküzdését segítő akarása olyan légkört teremtett, amely­ben a faluban élő értelmisé­giek közössége együtt akar a gondokon segíteni. Nagy fel­adat vár az iskolára, amit az iskola vállal is. Celsei Fe­­rencné igazgató elmondta, hogy az utóbbi hónapokban a művelődési házzal közösen több programot szerveztek a tanulók szabad idejének hasz­nos és kulturált eltöltése érde­kében. — Van már gyermek nép­táncegyüttesünk —, mondta az igazgatónő. — Rendszeresek az iskolai filmvetítések. Külön öröm számunkra, hogy hama­rosan indulnak a Történelmi játszóház foglalkozásai és re­méljük, hogy ebben az évben már egyetlen hónap sem mú­lik el iskolai nagyrendezvény nélkül. Decemberben a Kalá­ka együttes műsorát három­száz gyerek tapsolta végig. Ez volt a főpróba. Január végén várjuk a Muszty-Dobay ket­tőst. Februárban Tolcsvayék látogatnak hozzánk, március­ban pedig a Kalamajka együt­test szeretnénk vendégül látni, s a többi hónap sem marad esemény nélkül. Sőregi János tanácselnök több mint két évtizede próbál­kozik azzal, hogy a község la­kosságának rendszeres műve­lődési alkalmat teremtsen. Izgalmas vállalkozás — Az elmúlt év legnagyobb eseménye volt — mondja —, hogy sikerült fedél alá hozni a sportklubot, amely valóban minden igényt kielégít, és al­kalmas arra, hogy átmenetileg és esetenként pótolja a községi művelődési házat. A klub nyi­tottsága ad lehetőséget arra, hogy már januárban fogadhas­suk községünkben az Egyetemi Színpad Forrás körét, és utá­na folyamatosan, minden hó­napban olyan vendégművé­szeket hívjunk meg, akik ké­pesek igazi élményt, maradan­dó művészi értéket nyújtani az érdeklődőknek. — Izgalmas vállalkozásnak, minden támogatást megérdem­lő kezdeményezésnek tartjuk a közművelődési munkatervnek azt a fejezetét, amely arra tö­rekszik, hogy településünk la­kosságának rendszeres műve­lődési alkalmakat biztosítson. — Nincsenek ebben a terv­ben órási vállalkozások — folytatja Sőregi János —, s ha nagyon szigorúak lennénk, ta­lán feljebb is emelhetnénk a mércét, de igényeinket mindig a' lehetőségekhez kell igazíta­nunk. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a már meglevő eredmé­nyek további fejlesztésén ala­pul a község közművelődési életének szervezése. — Azt terveztük és azt sze­retnénk, ha az ifjúsági klub valóban a fiatalok közösségé­nek adna otthont, ha a nyug­díjasok klubja felvállalná a faluban élő idős emberek sza­bad idejének tartalommal, szórakozással való kitöltését. Új'ra asszonykórus — Azt szeretnénk, ha a gyermek néptáncegyüttes ké­pes lenne a kartali hagyomá­nyok megtanulására és meg­őrzésére és a felnőtt csoporttal együtt tudna újabb híveket szerezni a gazdag hagyomány­­anyagnak, melynek mi még ré­szesei, élő tanúi voltunk. Asz­­szonykórusunk, majd egy év­tizedes némaság után, ismét elkezdte munkáját, s újjászer­vezéséért az egész falu szur­kolt. Ugyanez mondható el a citerásokról is. — Nehéz lenne minden írás­ban rögzített vágyat most elis­mételni — szerénykedik a ta­nácselnök —, de egy dologrol szívesen beszélek. Amikor né­hány évvel ezelőtf a Magyar Tudományos Akadémia felku­tatta nálunk a kartali. bukós táncot, elsőként Lelkes Lajos a Kertészeti Egyetem táncosai részére készített ebből koreog­ráfiát. — Az egyetem tánckara az­óta sok sikert szerzett ezzel a táríccal. A most kezdődött év elején várjuk az egyetemisták táncegyüttesét Kartalra, ami­kor egy műsorban szeretnénk a falunak megmutatni a kar­tali hagyományőrzőket is, Ur­ban Jánost és feleségét, vala­mint Darázs Istvánnét és Be­­reczki Jánost. Fontos kapocs Egy tanácselnöknek ezernyi elfoglaltsága van. Hogy Sőregi János mégis talál időt a köz­­művelődés gondjainak figye­lemmel kísérésére, ennek okát így fogalmazta meg: a hagyo­mányok őrzése segíti a faluhoz való ragaszkodást, erősíti a la­kóhelyhez való kötődést, biz­tosítja az itt élők jókedvét, s ezekből fakad az egészséges tenniakarás, az alkotó lokál­patriotizmus. Fercsik Mihály ként kitelepülésre viszem, a Szent György-hegyre. A Bala­ton közelsége mellett ennek a helynek az az óriási előnye, hogy messzire lehet látni, jó összeköttetéseket lehet terem­teni. — Legjobb eredményeik? — 1981-ben a LIT megyei versenyéről első, második, ne­gyedik, ötödik, nyolcadik és kilencedik helyezéssel térhet­tünk haza. Az aranyat Bandur Pál, az ezüstöt Kelemák Lajos szerezte. A nyolcvankettes LIT-en Bandur második volt és már amatőr rádiós vizsgá­val is rendelkezik a most nyol­cadikos úttörő. Ügy vélem a legjobb eredmény mégsem ez! Eddig valamennyi szakközép­­iskolába jelentkező klubta­gunk sikeres felvételt nyert és így az általa választott szak­mát sajátíthatja el. Ehhez az itteni alapok biztosan segítsé­gére lesznek. A szakkörvezető Űjfalusi János, a fiatal ma­tematika-műszaki szakos ta­nár a sikerek forrásaként a tanulók szorgalmát, tudását je­lölte meg. Szerényen hallgatott oktató-nevelő munkájáról. A rádiózás alapjaival ő is általá­nos iskolás tanulmányai során ismerkedett meg, az akkor még Dányban tanító Üjfalusl László tanár segítségével. Rengeteg könyvet és folyóira­tot olvasott. A Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolán is kedven­ce volt az elektrotechnika tan­tárgy. A diploma megszerzése után visszajött szülőfalujába és már az első tanítási év­ben megszervezte az egyre népszerűbb szakkört. Sződi Sándor Saját dolgozóknak Kedvezményes tojás Két, egyenként huszonkét­­ezres tojóházat üzemeltetnek, a Gödöllői Tangazdaság helyi kerületében. Az egyik épület­be novemberben telepítették a fiatal j ércéket, s ezekben a hetekben már teljes intenzi­tással termelnek. A jércéket a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­bináttól vásárolták. A gazdaságban évente több millió tojást termelnek, amit háromnegyed millió darab ki­vételével értékesítenek, ugyan­is évenként több százezret ad­nak el kedvezményesen saját dolgozóiknak. Tavaly például 770 ezret juttattak számukra. Havonta kétszer CaiériffiiHozi öt hónap alatt tíz film a művészetek témaköréből — ez a Gödöllő Galéria január 7-én kezdett mozijának kíná­lata. Az első film Tóth Meny­hért kiállításához kapcsolód­va a művészt mutatta be, ké­szült 1978-ban a Magyar Te­levízióban B. Farkas Tamás rendezésében. Legközelebb ja­nuár 21-én lesz vetítés a ga­lériamoziban, ekkor Kisfalu­dy Andrással beszélgethetnek az érdeklődők, s megnézhetik az Egy arc módosulásai című filmtervet. Februárban az irónia jegyében zajlik áz első vetítési nap ekkor több, a Ba­lázs Béla Stúdióban készült kisfilmet láthatnak a bérlettu­­laidonosok és az alkalmi né­zők. A nap programja Január 12-én. Mogyoród, művelődési ház: Élnek-e a földön kívül élőlé­nyek? címmel Szüle Dénes, előadás-sorozatának negyedik része. 16 órakor a felső isko­lában. Mozi Nürnberg. 1946. Magyar do­kumentumfilm. Csak 4 órakorl A kis darázs, színes, fran­cia film, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1S37 (Gödöllői Hír!

Next

/
Oldalképek
Tartalom