Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 1983. JANUAR 12., SZERDA Bővítés Cegléden, Moneren, Vecsésen Tágasabb boltok, jobb ellátás Már készül az éév mérlege A téli ünnepeket megelőző napokon, amikor a város még nagy vásárlási lázban égett és hosszú sorok álltak az élelmiszerboltokban, degeszre tömött kosarakkal és fogyókúrára fogott pénztárcákkal a pénztárak előtt, sorukra várva többen is kimondták: a fene lenne ilyenkor boltos! őszintén jött a szó és volt alapja. Fürgén, pontosan dolgozni, megállásnyi szusszanás, pihenés nélkül, majd’ hogy annyi időre sem, amennyi alatt alkalmazott és vevő — két régi ismerős — egymásra tekintve, igazán őszintén minden jót kívánjon a másiknak, ahogyan ilyenkor szokás. A javukra szól Az ünnep csak tetézett. Mint a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától, Kürti Andrástól megtudtuk, a vállalat tavaly 1 milliárd 221 millió forintnyi árut értékesített — élelmiszereket, háztartása vegyiárut, italokat, sőt, úgynevezett „ezer apró cikket1’ is, kezdve a mini Hídelemtől, iskolai füzettől, ceruzától a teflon edényekig, porcelán tányérokig, üvegből .készült ivókészletek'ig. Az irodákban a mérleg most összesül, az mér tény, hogy eredményes volt az esztendő. A tervet 110,3 százalékra teljesítették a tervezett 105 százalék körüli helyett. Ez tetemes forintösszeget, úgy 60'mil. lióval nagyobb értékesítési bevételt jelent. Természetesen az eredményességet is magába foglalja, mintegy igazolja. Ami emögött meghúzódik és amit forintokban mérni nem lehet, az a cég alkalmazottainak a javára szól, régi törzsgárdatagtól a szorgos szakmunkástanulóig, bolti alkalmazottaktól a szállítókig, irodistákig. Korszerűsítések Az ellátás — tapasztalhatta a város és terítési területük Pest megyében Vecséstől Nagykőrösig — általában kiég yensúlyozott volt. Ez jónak mondható. Komolyabb hiánycikknek mondható áruféleségről, kiváltképp olyanról, amely a beszerzés vagy a megrendelés labirintusában akadt volna el, nem lehet szólni. Természetesen az, ami az országos „nincsen” listán szerepelt, az Cegléden és egész Dél- Pest megyében kereshették, várhatták napokig. Ezek közé tartozotf rövid időre az olaj, a bővebb fogkrémválaszték, kis időre a paprika, a köménymag, 'vagy a vaníliás cukor. Ám mindez nem tartozik az alapélelmiszerek közé és tulajdonképpen volt mivel helyettesíteni. Az év végi, karácsonyi próbatételt is győzték. A szezonárut választékosán és általában kellő mennyiségben tudták beszerezni, ezekből jelentősebb készlet nem maradt. Tény, hogy sokan örömmel fogadták a kedvezményes áron kínált, megmaradt csokimikulásokból lett törmelék csokoládét, az olcsóvá lett maradék szaloncukrot. A vállalatnak sikerült teljesítenie a fejlesztési tervét. Cegléden és Nagykőrösön egy-egy ABC-áruház nyílt meg, forgalmuk tanúsítja létjogosultságukat. Jelentős cszszeget költöttek boltbelsők felújítására,' hűtőpultok, polcrendszerek cseréjére. Tavaly a vecsési, tavalyelőtt a monori terület kapott e téren hangsúlyt. Ez az esztendő pedig a gyömrői terület korszerűsítésének éve lesz. A boltfelújításokhoz kérik a tanácsok és a háztulajdonosok segítségét is: a homlokzatok, utcai frontok, az épület, a boltbelső és a környezet összképe csak így alakulhat ki igazán, így lehet a semmitmondóból szép látványú, esztétikus. A vállalat műszaki gárdája képzett. A fejlesztésekkel építészmérnök foglalkozik, az irányítás szaktechnikusok feladata. A szükséges berendezéseket a MÜÁRT-tól időben megrendelték tavaly és biztató, hogy a visszaigazolásokat rendre meg is kapták, miszerint nem lesz akadálya hűtőpultok, bolti berendezések cseréjének ott, ahol ilyet terveztek. A fiatalok maradnak Az idei, belkereskedelmi minisztériumi utasítások ismeretében 1983-ra 7 százalékos forgalomnövekedést szeretnének elérni. Ez 95—100 millió forint többletet jelentene. Kicsit merésznek tűnik ez a néhány szám, de nem alaptalan az elképzelés, hiszen az, új boltok, amelyek tavaly csak hónapokkal számíthatók, most az éves terveredményehben szerepelnek. Újabbak is nyílnak az esztendő során. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak élelmiszerrészlege lesz a Monoron készülő áruházban, amely a település központjában épül. Vecsésen egy boltjuk alapterülete 200 négyzetméterrel megnő, mert egy másik kereskedelmi vállalat bolthelyiségét átvették. Így ABC-áruházakat tudnak kialakítani, ahol friss húst is kínálhatnak a vevőknek. Monori-erdei, saját boltjukhoz 200 négyzetméter alapterületű folytatás készül: az alap áll, az idén a fadat húzzák fel. Ez is ABC-jeli egű bevásárlóközpont lesz, húst szintén mérnek majd. Cegléden a Pesti út és a Felszegi út sarkán lévő élelmiszerbolt alapterületét tudják 120 négyzetméterrel növelni, mert a tanács az épületet a vállalat rendelkezésére bocsátotta. Jó, hogy közművesített a környék, s ráadásul lehetőségük van arra, hogy gázfűtéssel lássák el az épületet. A megnövekvő boltokba rendszerint több alkalmazott kell. A vállalatnak negyven szakmunkástanulója van. Azok közül, akik tavaly szereztek szakmunkás-bizonyítványt, csak négyen nem maradtak a cégnél, több mint negyvenet saját boltjaikban alkalmazhattak. , Igyekeznek,- hogy . a. szükséges szakképzett kereskedőkről — önmaguknak — így gondoskodjanak. Saját nevelésű kerül a nyugdíjba vonulók helyére. Eszes Katalin Energia nem vész el lerendezés a szárítógéphez A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában két darab Binder típusú óriás szárítóberendezés működik. Az egyiket tavaly felújították, korszerűsítették. Teljesítménye megnőtt és a hozzá csatlakoztatott hővisszanyerő berendezés segítségével az egyébként veszendőbe menő energia 30 százalékát meg tudják takarítani, újrahasznosítani. Ebben az évben a második szárító nagyjavítása, felújítása kerül sorra. A ceglédi munkahelyen felújításra mintegy húszmillió forintot fordítanak. Tavaly egész esztendőben folyamatos, biztonságos volt a termelés, kiváltképp nyártól, friss termés érkezéstől kezdve. Hasonlót remélnek most is. „Valahol lakni kell...” Emberek a tanyán, télidőben Térképen nyoma sincs utakon, bakhátas, esőverte dűlők peremén araszol gépkocsink. Nyárfák, lombja vesztett akácok sorolnak kétoldalt, távolabb nél\a fölbukkan egy-egy tanya, piros cserepes házikó, itt, Cegléd peremén, az Ugyer szőlőiben. Hallgatag udvarok, magukba roskadt, repedt falú vályogépületek ölében rak fészket a csend, aztán egy kanyarban — a B-os dűlő elején — gömbölyű kiskutya gurul az út közepére s vicsorít. Megállunk. Szüle Benő Istvánná az udvarra s onnan a meleg, apró ablakos előszobába invitál. Duruzsol a kályha, ontja melegét az izzó szén, s a jó szó, a szíveslátás. Ugyan, mit keresnek erre, hol a madár sem jár? — várom ezt a kérdést, de a fiatalasszony szerint az Ugyer, a város pereme nem isten háta mögött él és lélegzik. — Dolgos, szorgalmas nép lakik itt is — mondja, miközben nővére kávéfőzéshez készülődik. — Valahol lakni kell, erre gondoltunk, amikor tavaly ősszel megvettük ezt a Varga-tanyát. Akkor költöztünk ki a városból. Albérletből. Most már saját fedél van a fejünk fölött. Fiatal házasok vagyunk, a férjem a gabonaforgalminál dolgozik. A tanyán én tartom a frontot, ami pedig nem napi nyolcórai munkát jelent. Annál sokkal többet. Az ólakban anyadisznó, malacok röfögnek, a tágas udvar szögletében tyúkok kapirgálnák. Megterem minden — Nyolcszáz négyszögölnyi ez a porta, van rajta szőlő, szántó és veteményeskert. Szóval, megterem majd a zöldség, a krumpli, a gyümölcs s idővel a henteshez sem járunk húsért. Sót. paprikát, mosószert a boltból veszünk. Itt van az üzlet, valami kétkilométernyire. — És a város? Nem hiányzik? — Az albérlet, az nem. Inkább az aszfalt, az esti fények. Itt, ha beáll az este, koromsötét a táj, nem látunk az orrunkig sem. Bár az is igaz, nemigen mozdultunk tovább a portánál. Van tévénk, rádiónk, garmadával jár az újság, csak győzzük olvasni. Szomszédolni ? Esetleg átkopogunk a Szendreiékhez. Ök itt, a kanyar utáni első házban laknak. — S a városba hogyan jutnak el? — Tízpercnyire van a buszmegálló. A férjem kerékpárral ingázik munkahelyére. Fiatalember, meg se kottyan neki az az öt-hat kilométer. A szoba egyik asztalán varrógép. kesztyűhalom. — Percekre szabott tennivalóm ez. Védőkesztyűket varrók, a Lenin Termelőszövetkezet bedolgozójaként keresem a kenyeremet. A tanya árából hátra van még néhány ezer forint, .s ha azt kinyögjük, a jószágállományt gyarapítjuk majd. Végül is nem mondtunk le arról, hogy Alapozzák a kisegítő iskolát Napjaink egyik legjelentősebb beruházása Cegléden a kisegítő iskola és a hozzá kapcsolódó kollégium építése. A kivitelezők, a DUTÉF dolgozói az alapokat készítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele a. városban éljünk. Addig azonban még sok hízót, bikát kell fölhizlalnunk — azok árából szeretnénk gyarapodni. De hát valahol el kell kezdeni. Nem igaz? Dűlőből, dűlőbe Szendrei István, a Lenin Termelőszövetkezet traktorosa, most itthon, ugyeri tanyájukban tölti szabadságát. Vagy fél tucat kutya kíséri a férfit, amikor kinyitja a kaput. Friss hús, sült hurka illata leng a nyári konyha terében. — Most szúrtunk le egy disznót — engedi útjára szógombolyaga fonalát Szendrei István. — Évente két hízót is megeszünk. Kell hús. Nem a család nagy — fölnőtt gyerekeink vannak. Nyílik a nyári konyha ajtaja, párafelhő cserél helyet a belépő Szendrei lstvánnéval. Az asszony rak néhány hasáb fát a tűzre, aztán a mai levesbe való zöldség tisztításába kezd. — ötvenkilenc óta lakunk itt — veszi át a szót. — Két szoba, konyha, nyári lak teszi (ki a lakást. A férjem s a két gyerek naponta jár Ceglédre dolgozni, tanulni. Én a jószágokkal bajlódom. Illetve, nem is olyan nagy teher az, megszoktam lánykorom óta. Itt, a közeli dűlő egyik házában születtem, anyám most is ott él. Közel van hozzánk, de nem kell a szomszédba mennünk csendért, nyugalomért sem. — Azt is mondd, hogy a munka sem másé ezen a tanyán — szól csöndesen a férfi. — Mert bizony, nagy a porta: kétszáz négyszögöl, meg ezer. Az utóbbi földet a téesztől béreljük. Azon termesztünk herét, kukoricát, répát a jószágoknak. Mert van belőlük elég. Most hét bikát, tizenöt sertést hizlalunk, sok az aprójószág is. — Azért a város messze van — vetem közbe. — Eh, mi az a néhány kilométer? Én s a lányom kerékpárral tesszük meg a távot naponta. A fiam kismotorral ingázik. — S ha beáll a hó? — Ott a Trabant. A tápot s a gázt is azon hordom. — Mire gyűjtik a pénzt? — Nincs nekünk fölös forintunk. A Cerje utcában már tető alatt van az új, kétszobás házunk, de még nem lakható, még sok minden hiányzik ahhoz. A gyerek jövője — Én nem mennék el innen semmi kincsért — mondja felesége. — A gyerekek jövője miatt építettünk a városban. Saját erőből. Nincs azon egy fillér tartozás sem. — Meddig laknak itt, az ugyeri tanyán? — Ameddig bírjuk magunkat — mondják szinte egyszerre. — Ha a gyerekek be is költöznek idővel, ezt a lakást nem adjuk föl. Hús, gyümölcs és zöldség mindig kell az asztalra. Az udvaron szitálni kezd a köd. — Ilyenkor, télen már korán sötétedik — mondja Szendrei István. Nyújtózkodik egyet, megropogtatja csontjait. — Nap mint nap a Zetor nyergében ülök, el sem hinné, mennyi orvosság van ebben a csöndben, a zaj nélküli, tanyai levegőben. Fölfrissít, megnyugtat. Az egyik ólban jussukat kérik a süldők. A férfi vállára vet egy tapos zsákot s feléjük indul... Besze Imre Szellemi párbaj lesz A televízió és a rádió népszerű műsorai, továbbá a különféle rendű, rangú iskolai, munkahelyi és más vetélkedők azt mutatják, kedvelt versengési forma nálunk a szellemi párbaj, legyen a tét bármekkora. A ceglédi Kossuth Művelődési Központ az évek során már sokféle vetélkedőt kezdeményezett, s most ezernyi példányban közreadott füzete újabb erőpróbára szólít. Hamarosan ismét kezdődik a Mi kérdezünk, mi válaszolunk játék. Munkahelyi és lakóhelyi közösségeket, családokat, baráti köröket, egyéni pályázókat egyaránt szívesen látnak a vetélkedő népesnek remélt mezőnyében. A játékmesterek négy témakört jelöltek meg; olyan híres emberek körül forog a játék, akik Cegléden éltek vagy a városhoz valamilyen közük volt. A helybeli sportesemények, kimagasló sportolók ugyancsak szóba kerülnek. A település zenei, irodalmi, képzőművészeti élete, építészeti alkotásai, a hangversenyek, kiállítások, művészeti rendezvények számos fogós kérdést kínálnak. Külön kategóriában lelhetők fel a máshova be nem sorolható különlegességek, mint például a tréfás hagyományok, történetek, ételreceptek, egyéb, figyelmet érdemlő témák. A művelődési központ a felsorolt kérdéskörökben vár kérdéseket, hiszen ez a nevezés feltétele. A jelentkezők jelöljék meg csapatuk nevét, írják fel a tagok névsorát, s nevezzék meg azt a személyt, akivel kapcsolatot lehet 'tartani. A ceglédi Kossuth Művelődési Központ január húszadikáig" várja a nevezéseket és a kérdéseket. A borítékra célszerű ráírni: Mi kérdezünk, mi válaszolunk. A továbbiakban a művelődési központ minden kedden közli a heti öt kérdést a Rákóczi úti, a Bercsényi úti ABC-áruházban, az Áfész-áruházban, az élelmiszerboltokban, az Aranysas és a Délibáb cukrászdában, a könyvtárban és a művelődési központban elhelyezett plakátokon. Egyébként a benevezett csapatok írásban is megkapják a kérdéseket. A válaszokat legkésőbb hétfő estig postára kell adni. A helyes megfejtést szerdától lehet megtudni a 10-199-es és a 11-004-es telefonon. A csoportok minden hónapban tiszta lappal indulnak, s a hó végi pontszám alapján kapnak helyezést. Ekkor kapcsolódhatnak be az újonnan jelentkezők. A játékot három hónapra tervezik, s a végső összesítés eredményei alapján jutalmazzák a legjobbakat. Gondolnak a nyugdíjasokra Cegléden a fiatalok általában a Dózsa György Ifjúsági Klub rendezvényeit látogatják. A Kossuth Művelődési Központ viszont délelőttönként — abban az időben, amikor a még aktív dolgozó korosztályt az üzemekben, gyárakban, hivatalokban leköti a munka — a város nyugdíjasainak ad lehetőséget hasznos, kellemes időtöltésre. A hét minden napján, kivéve a vasárnapot, délelőtt 10 órától 13 óráig nyitva a nyugdíjasok klubja. Emellett hétfőnként külön foglalkozást tart 15—19 óráig a nyugdíjas pedagógusok klubja, minden második, páros pénteken egy kis eszmecserére gyülekeznek az egészségügyi nyugdíjasok, foglalkozásuk 15—18 óráig tart. Minden hónap első vasárnapján itt időznek 14—18 óráig a KÖZGÉP nyugdíjasai. Rendelkezésükre áll a televízió, a rádió, időnként ismeretterjesztő előadást hallhatnak és természetesen részt vehetnek a művelődési központ más, a nagyközönség számára tervezett eseményein. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)
