Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
6 'mtap 1983. JANUAR 12., SZERDA Jogi tanácsok nMWBffiamitf —wvMiíir ■ tf*vw»wiwn^riijiinow#a')aiflHraim»ac?3i^ f Uj tulajdonos esetén mikor köteles a lakó a házból kiköltözni? • A hatósági okirat érvényessége A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása • Köteles-e a családtag Is kiköltözni a tulajdonos lakásából, ha a házingatlanát beköltözhetően adja el? Olvasónk azért emelt panaszt, mert Pest környékén ingatlant vásárolt, és a szerződésben o tulajdonos az ingatlant a szerződés szerint beköltözhető állapotban adta el. A családtagok ennek ellenére a lakásból nem költöztek el, olvasónk kérdezi: mit tehet ez ellen ? Természetesen az adásvételi szerződésből kell kiindulni, mert ha a családtagok nem laktak együtt a tulajdonossal, hanem a házingatlan egy külön álló részében, és erre az adásvételi szerződésben nem tértek ki, akkor a szerződés úgy értelmezhető, hogy csak a tulajdonos által lakott lakrész beköltözhetőségéért szavatolt. Ha a családtagok egy lakásban laktak a tulajdonossal, . akkor nemcsak maga a tulajdonos köteles a lakásból kiköltözni, hanem gondoskodnia kell családtagjainak kiköltözéséről is. Ellenkező esetben azonban nem így van. A Polgári Törvénykönyv 112. §-ának (1) bekezdése szerint, o tulajdonjog tárgyával való rendelkezési jog, a tulajdonost illeti meg. Á rendelkezési jog alapján a tulajdonos a dolog használatát másnak átengedheti, dq az a jog is megilleti, hogy a dolgot (adott esetben a lakást) másokkal együtt használja. A családtagok lakáshasználati joga a tulajdonos rendelkezési jogához kapcsolódik. Ebből következik, hogy ha a tulajdonos szerződésben kötelezettséget vállal a tulajdonjog átruházására és a lakás kiürítésére, elköltözése esetén — eltérő megállapodás hiányában — családtagjaival együtt köteles a lakást kiüríteni. Szerződésszegés, ha a tulajdonos családtagjait a korábbi lakásban visszahagyja. Ilyen esetben a visszamaradt családtagok arra kötelezhetők, hogy beköltözzenek a tulajdonos új lakásába, a tulajdonos ezt tűrni köteles. O A házastársak a vagyonközösségbe tartozó Ingatlan tekintetében megegyeztek a bontóperben, a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat kiadását a kötelezett volt házastárs nem tagadhatja meg. Nőolvasónk panaszolja, hogy közös megegyezéses alapon A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a társadalombiztosítási juttatást sokan nem kapják meg a jogosultak közül, vagy csak jóval jogosultságuk kezdete után részesülnek benne. Nincsenek tisztában azzal, hogy az egyik szülő halála esetén is jár ez a gyermekeknek, és erről nem minden munkahelyen kapják meg a megjelelő tájékoztatást. Árvaellátásra jogosult a meghalt szülő (apa vagy anya) vér szerinti, örökbe fogadott és mostohagyermeke egyaránt. (A mostohagyermek árvaellátásának összegébe be kell számítani a vér szerinti szülő által fizetett tartásdíjat. Ha azonban a vér szerinti szülő nem tesz eleget tartási kötelezettségének, az árvaellátást teljes összegben kell folyósítani.) Ha a gyereket már vér szerinti szülője halála előtt örökbe fogadták, akkor nem jár az elhunyt vér szerinti szülő után neki árvaellátás. Viszont, ha a gyerek akkor kerül örökbe fogadó szülőkhöz, amikor vér szerinti szülőjét elveszti, az esetben jogosult lesz erre a juttatásra. Nevelt gyerek Az eddig említetteken kívül árvaellátás jár a nevelt gyereknek, a testvérnek és az unokának is, ha őt a meghalt nevelőszülő, testvér vagy nagyszülő a saját háztartásáváltak el, és a bíróság előtt jeegyzőkönyvbe is foglalták a gyermektartásdíj összegét, valamint a férjnek azt a nyilatkozatát, hogy a házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlan illetőségéről lemond felesége javára, aki pedig nem tart igényt a szintén házassági vagyonközösségbe tartozó gépkocsi fele részére. A volt férjtől most a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okirat kiadását kérte, ezt azonban megtagadta. Mit tehet? — kérdezi olvasónk. Férje ugyanis arra hivatkozott, hogy nem kötött olvasónkkal írásbeli adásvételi szerződést, és a bontóperben tett nyilatkozata nem közjegyző előtt történt, ennélfogva a kérdéses megállapodás érvényes létrejöttéhez hiányzik a közokirati forma. Igaz-e ez? — kérdezi olvasónk. Valóban, az ingatlan elidegenítéséhez írásbeli szerződésre, a házastársak közötti ügylet érvényességéhez pedig közokiratra van szükség a házasság fennállása alatt. Márpedig amíg a bíróság a házasságot jogerősen nem bontottá fel, a felek házassága a külön élés ellenére is fennállott. Olvasónk férjének azonban még sincs igaza. A Polgári Perrendtartás szerint az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot. Bizonyítja továbbá az ott közölt adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Eszerint a felek a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatukban érvényesen rendelkeztek a tulajdonukban álló ingatlan tekintetében. A jegyzőkönyv mint közokirat tartalmazza a megállapodásukat, ezért olvasónk és férje közötti szerződés érvényessége nem vonható kétségbe. Olvosónknak azt tanácsoljuk, ha férje továbbra is tarthatatlan marad, forduljon bírósághoz, és kérje az ingatlan illetőség vonatkozásában az ingatlan nyilvántartásba történő j bejegyzésre alkalmas okirat ki- I adását. ban tartotta el, és rajtuk kívül nincs más tartásra kötelezhető és képes hozzátartozó. Az állami gondozásban levő, de nevelőszülőkhöz kihelyezett is nevelt gyermeknek minősül. A nevelő szülő halála esetén ezért a nevelt gyerekre vonatkozó szabályok szerint kell számára az árvaellátást megállapítani. Az elmondottak a jogosultságnak csak az egyik oldalát vizsgálják. Azt, hogy kik kaphatnak árvaellátást. A járadék folyósítása azonban csak akkor következik be, ha az, aki után járna az árvaellátás, haláláig megszerezte azt a szolgálati időt, amelyet a korához képest előír a törvény, vagy már öregségi (rokkantsági) nyugdíjas volt. Tanulás idején A továbbtanuló fiataloknak hosszú ideig biztosítja ezt a jogszabály. Aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, 25. életévének betöltéséig számíthat rá. (Tehát nemcsak középiskolai, hanem egyetemi, főiskolai hallgatók is részesülhetnek benne.) Ha valaki nem tanul tovább, akkor csak 16. évének betöltéséig kapja. Ha viszont az árva jogosultságának megszűnése előtt megrokkan, életkorára való tekintet nélkül — rokkantságának tartama alatt — kapja a járadékát. • Határozott időre létesített munkaviszony újabb határozott időre meghosszabbitható-e? Gödöllőről kerestek fel bennünket olvasóink, bemutatták irataikat, mely szerint a vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasította panaszukat. A mun káltató intézkedése ellen azért fordultak a döntőbizottsághoz, mert a határozott időre létesített munkaviszony lejárta után újabb 6 hónapra kötött a munkáltató velük megállapodást. Kénytelenek voltak a szerződést aláírni, mert közölték velük, ha ezt nem teszik, akkor nem tudják tovább alkalmazni őket. Sérelmesnek tartják a munkáltató intézkedését, mert ez jogaik csorbítását jelenti. Többször előfordul, hogy a munkáltató és a dolgozó ismételten meghatározott időre köt munkaszerződést. Űjabb ilyen szerződés megkötését jogszabály nem tiltja. Természetesen ha a meghatározott időre szóló második, esetleg további munkaszerződés megkötésére a munkáltató részére kellő indok nélkül kerül sor, és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától elesne, például a felmondási időtől, a terhes nő az őt megillető védelemtől stb., akkor vizsgálni kell, hogy a munkáltatói jogok a társadalmi rendeltetésükkel összhangban kerültek-e alkalmazásra, és ha megállapítható, hogy a munkáltató kellő indok nélkül hosszabbítgatja a munkaszerződéseket, és ezáltal a munkavállalót hátrány éri, akkor a megállapodásnak ez a része érvénytelen, és a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. Azt tanácsoljuk, hogy forduljanak olvasóink a munkaügyi bírósághoz. A házasság felbontásakor a bíróság a kiskorú gyermekeket az anyánál helyezte el, és a férjet a lakás elhagyására kötelezte azzal, hogy amennyiben nem távozik onnan, jog-Ha az ismertetettek szerint valaki jogosult az árvaellátásra, házasságkötése esetén sem veszíti el ezt a jogát. Az összeg mértéke Mennyi az árvaellátás öszszege? Árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Nézzük meg egy példával, mire számíthat a két gyermékével egyedül maradt anya. Először is az özvegy kap az elhunyt után özvegyi nyugdíjat. Ennek összege az elhunyt nyugdíjának (vagy eszmei nyugdíjának) a fele. Az árvák után pedig fejenként jár az özvegyi nyugdíj fele. Akinek mind a két szülője meghalt, annak ellátása azonos összegű az özvegyi nyugdíjjal. Ugyanezt kapja az is, akinek ugyan él az egyik szülője, de rokkant, vagy akit életben levő szülője elhagyott, és róla nem gondoskodik. Az életben levő szülő persze nem szabadul ilyen egyszerűen a kötelezettség alól. Ugyanis rendelkezés van rá, hogy az árvaellátás és az özvegyi nyugdíjjal azonos összegű árvaellátás közötti különbözetet (gyakorlatilag a folyósításra kerülő összeg felét) be kell hajtani attól a szülőtől, aki a gyermekét elhagyta. Dr. K. É. ITíZ NAP . I Rendeletéiből! Az erdőfelügyelőségek létezéséről és működéséről a módosításokkal és kiegészítésekkel a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 28. számában jelent meg a 6/1979. MÉM. sz. utasítás jelenleg hatályos szövege. A tanácsi rendelkezésű lakások elosztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról, a lakásigények elbírálásáról a Fővárosi Közlöny 9—10. számában jelent meg a Főváros Tanácsának 2/1982. számú rendeleté. Az illetékekről szóló jogszabályok módosításáról a 90/1982. PM sz. rendeletet a Magyar Közlöny 76. száma tartalmazza. A vállalati bérpolitika kialakításáról a Munkaügyi Közlöny 14. száma tartalmaz irányelveket. A Magyar Közlönyben jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek a szövetkezeti törvény módosításával kapcsolatosak. Ugyanitt található a Minisztertanácsnak az a rendelete, amely szerint ezentúl gyümölcsből készült pálinkát — a jogszabályok által meghatározott keretek között — magánszemélyek is előállíthatnak. További újdonság, hogy a szesz előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezet szeszfőzdéjét — külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett — üzemeltetés céljából magánszemélyeknek bérbe adhatja. Itt tulajdonképpen a kereskedelemből már ismert szerződéses üzemeltetési formáról van szó. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter végrehajtási rendelete szerint — amely ugyanebben a közlönyben olvasható — magánszemély pálinkafőzés céljára legfeljebb 500 liter főzőüst kapacitású szeszfőzdét létesíthet. Ennél nagyobb kapacitású szeszfőzdét szerződéses üzemeltetésre sem lehet átadni. cím nélküli jóhiszemű lakáshasználónak tekintendő, akinek elhelyezéséről a lakásügyi hatóság — legalább komfort nélküli másik lakás biztosításával — köteles gondoskodni. Egyben kimondta: a férj a gyermekeket a bírói határozat ellenére, jogtalanul tartja magánál, ezért 15 nap alatt volt feleségének köteles őket kiadni. Az ítéletnek a férj elhelyezésére vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú döntést megváltoztatta, a férfit rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználónak minősítette, aki elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A határozat indoklása szerint a házastársak életközössége már évek óta válságba került. Ennek egyik oka volt, hogy a férj nem vette jó néven, amiért felesége szakmai továbbképzésen vett részt és alaptalanul azzal gyanúsította: a tanfolyamon nem megfelelő a magatartása. Házasságuk romlásának másik oka a férfi italozása és olyan nagyfokú durvasága, hogy az aszszony többször a szomszédokhoz menekült előle. A családi konfliktusok egészségi állapotára annyira hatottak, hogy végül kórházi kezelésre szorult. A bérlőtársi jogviszonynak bírói ítélettel történt megszüntetése esetén a lakásban jogcím nélkül bentmaradó volt házastárs akkor sem minősül minden esetben rosszhiszeműnek, ha a házasság megromlásáért ő felelős. Ilyennek tekintendő azonban akkor, ha van olyan többlettényállás, ami a bérlőtársi jogviszony megszüntetését indokolja. A férj magatartása — a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint — ilyennek minősül. Az árvaellátás feltételei Dr. M. J. Legfelsőbb Bíróság döntése Rosszhiszeműen a lakásban ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Új esztendő, új remények ’f A nyirkos, nedves Karácsony ellenére már csontke% mény Szilveszter éjszakán kopogott be az új esztendő. V Akkor még azt hihettük, nyomában ott jár a zúzmarás, í fagyos, jeges tél is. A tócsák, erek, kisebb patakok és Í tavak tükre ugyan befagyott, havat is hintett rá a ter$ mészet, de azután mintha elfáradt volna, vagy talán 2 meggondolta magát... Nem felesleges A helyes öltözködésről már olyan gyakran esett szó rovatunkban és más* helyeken is. hogy — ha tapasztalataink nem az ellenkezőjét támasztanák alá — feleslegesnek is tartanánk az ismételgetést. Elengedhetetlen tehát a réteges öltözködés, amely talán kényelmetlennek tűnik, de hatásos védelmet nyújt a hideg ellen. S szükség esetén egy-két fok hőingadozást is jól tudunk követni „pótbőreink’’ fel-, illetve levezetésével. Ennél is fontosabb a meleg,, száraz, vízhatlan lábbeli. Ilyesmi nálunk már bőven kapható, igaz nem olcsón. Az öreg rókák azonban még mindig szívesen használják az újságpapírbélést... Elővigyázatosan Ezekben a napokban a szakemberek sem szívesen vállalkoznak az időjárás hoszszú távú előrejelzésére, olyan gyorsan váltják egymást az enyhébb és a hideg frontok. Lehetséges tehát, hogy hamarosan a meglevő jég is eltűnik, lehet hogy vastagodik. Mindenesetre nem árt tudni, hogy tapasztalt lékhorgászok szerint a 10—15 centiméternél vékonyabb jégen nem biztonságos a közlekedés. Sőt, még így is érhetik kellemetlen meglepetések az óvatlan jégjárót. Ezt sem árt ismételni: egyedül soha ne induljunk lékhorgászatra, s vigyünk magunkkal hosszú padlót, rudat, vagy kötelet, hogy baj esetén saját magunk, vagy mások mentését megkönnyíthes$ük. Hol keressük? Nehéz lenne általános szabályt felállítani arra, hogy ilyenkor hol kereshetjük a legnagyobb eséllyel a halakat. Ezen a télen a meleg vizek tájékáról nem éppen biztató hírek érkeztek, most ne is essen szó róluk. Sokak szerint ilyenkor is elsősorban ott keressük a halat, ahol nyáron. Ez az állítás így önmagában nyilván nem lehet helytálló, mert a békés halak nyilván a mélyebb vízrétegekben tömörülnek, s a ragadozók létfenntartó ösztönüknek engedelmeskedve követik őket. Antos Zoltán és Vígh József szerint is sok jel árulkodhat a vermelő halaik hollétéről. Ilyen például a víz száné, átlátszósága, o mindenekelőtt egy-egy csobbanás, vagy a felszínen megjelenő gyűrűk, karikák. A békés halak ilyenkor legszívesebben a csont- és a trágyagilisztát veszik fel. a rablók a hagyományos módon foghatók. Mindkét halfaj esetében eredményes éá elegendő a vékonyabb zsinór, a finomabb szerelés. Még időben — Tavaszig sutba vágom a szerelést — mostanában gyakran hallani a vízpartokon a kijelentést, amelyet remélhetőleg nem szó szerint valósít meg egyik horgásztársunk sem. A szezon „közbeni sok gyorssegély után botjaink, orsóink megérdemlik az alapos felülvizsgálatot. Először is az orsókat vegyük szemügyre, hogy ha nagyobb baj adódna, még idejében szakemberhez vihessük, gondoskodhassunk a pótalkatrészek beszerzéséről. Kisebb hibákat — például a zsinórvezető szem cseréjét — magunk is megoldhatunk. Halaszthatatlan az orsók tisztítása, zsírozása is. Ügyeljünk azo_nban arra, hogy milyen anyaggal mossuk ki a házat, mert néhány műanyagot oldja a benzin. A zsírozáskor fontos a mérsékletesség és az alaposság. A botokról Ma már szinte számba vehetetlen fajta bot van horgászaink birtokában. Érdemes mindegyiket nagyon megbecsülni, gondosan kezelni. A legkisebb — rendellenes — görbület, hajszálrepedés se kerülje el figyelmünket, mert tavasszal látjuk a kárát. A műanyag, üvegcső és textilbotokat is legjobb szakemberre bízni. A régi nádbotokat ilyenkor nem árt lemezteleníteni, s a korábbival ellentétes oldalon újragyűrűzni, lakkozni. Amelyiknek az alakváltozása tartósnak látszik, azt felfüggesztve, súllyal nehezítve próbálhatjuk meg kiegyenesíteni. A csatlakozóhüvelyeket a legtöbb boton magunk is kicserélhetjük. A leszereléskor hasznosnak bizonyuló melegítéskor azonban a bot anyagát is vegyük figyelembe, mert könnyen megrövidíthetjük magunkat pár centiméterrel. Az üvegcső botok kotyogását néhány kikeményedő ragasztó felvitelével, méretre csiszolásával is megszüntethetjük. Zsinórvezetők! A zsinórvezető gyűrűket ma már sok — szinte elnyűhetetlen (pl.: Fuji) fajtája kapható. Igaz ezek ma még meglehetősen drágák. Gyűrűket is cserélhetünk mi magunk, de meg kell tanulni a biztonságos rögzítést és ügyelni kell arra, hogy mind vonalban legyenek. Az optimális elosztásról közölt cikket ,a Magyar Horgász decemberi száma. Eszerint a keverőgyűrű ideális távolsága a peremorsó peremétől mért bothoss.7 egyharmada. A többi gyűrűt a másik kétharmad részen belül kell elosztani attól függően hogy A, B, C vagy D akciós botokkal horgászunk-e? Várjuk a leveleket Karácsony előtti számunkban kértük kedves Olvasóink segítségét egy olyan fórum megszervezéséhez, amelyen a megye horgászait foglalkoztató kérdésekről, tervekről lenne szó. Még ebben a hónapban is várjuk leveleiket lapunk címére. A borítékra, kérjük írják rá: Horgászrovat. Vercszki János Még zimankóban sem adja fel mindenki.