Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-08 / 288. szám

imagvkc vai ŐRÖSI mai> A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1982. DECEMBER 8., SZERDA Számvetés és előretekintés a tanácsülésen Befolyásolják városunk életét A városi tanács legutóbbi ülésén megtárgyalták az idei munkaterv végrehajtásáról szóló jelentést, melyet Pin- térné dr. Torma Mária, a vég­rehajtó bizottság titkára ter­jesztett a tanácsülés elé. Egyben meghatározták a jövő feladatait is. Nézzük meg közelebbről is, hogy az erre az esztendőre vonatkozó elképzelésekből, tervekből mennyit sikerült megvalósítani. Munkateher-vizsgálatok A városi tanács a munka­terv szerint minden ülését megtartotta. Megtárgyalták 12 fő napirendi pontot és 12 egyéb ügyet, összesen 24 ha­tározatot hoztak. Tanácsren­deletet alkottak a Tanács és Szervei Szervezeti és Működé­si Szabályzatáról szóló 2/1980. (XI. 20.) számú tanácsrende­let módosításáról, valamint a lakások elosztásáról, a laká­sokkal való gazdálkodásról, a lakásigények társadalmi elbí­rálásáról, a lakásépítési hoz­zájárulás és a lakás-használat­bavételi díj részbeni vagy tel­jes elengedéséről, a részletfi­zetési kedvezményről. A lejárt határidejű határo­zatokról a városi tanács el­nöke rendszeresen beszámol. Egyben tájékoztatja a testület tagjait a két tanácsülés közti eseményekről és a végrehajtó bizottság által hozott dönté­sekről is. A végrehajtó bi­zottság 13 ülést tartott, amelyből 2 rendkívüli ülés volt. A rendkívüli ülésen megtárgyalták a nagykőrösi városi tanács végrehajtó bi­zottsága tevékenységéről szóló elterjesztést, majd pedig a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese ismertette a Pest megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága által a nagy­kőrösi Városi Tanács V. B. munkájával kapcsolatosan ho­zott határozatokat. A testület még egy alka­lommal decemberben ülése­zik. Akkor esik szó egyebek között az államigazgatási mun­ka egyszerűsítésének, korsze­rűsítésének helyzetéről, külö­nös tekintettel a városi tanács apparátusánál végzett munka­teher-vizsgálatokra. A végrehajtó bizottság az eddig megtartott 13 ülésen, melyen megtárgyalt 26 fő na­pirendi pontot, 48 egyéb ügyet, valamint 11 bejelentést és összesen 74 határozatot hozott. A bizottság kiemelten fog­lalkozott az ágazati felada­tokkal. a szakigazgatási szer­vek tevékenységével és a vá­ros lakosságát széles körben érintő kérdésekkel. A hozott határozatok végrehajtásáról és annak ellenőrzéséről a vb tit­kársága gondoskodott. A határozatok végrehajtá­sát az év elején a tanácsi bi­zottságok is ellenőrizték. Az ellenőrző munkát meg­könnyítette, hogy a titkárság ebben az évben is kiadta a végrehajtást igénylő testületi határozatok jegyzékét, mely valamennyi érdekelt rendel­kezésére áll. Beszámolók Ugyanazon a tanácsülésen a testület tagjai megtárgyal­ták és elfogadták a Nagykő­rös város Tanácsa és Végre­hajtó Bizottsága jövő évi mun­katervét is, melyet nagy ö- rültekintéssel és alapos rész­letességgel, gondos előkészítő munkával állítottak össze, fi- p -lembe véve a tanácstagok, a tömegszervezetek és a nem tanácsi szervek javaslatait. Az év elején például az 1983. évi költségvetési és fej­lesztési alap tervének megvi­tatására kerítenek sort a ta­nácstagok. Ugyanezen az ülésen beszámoló hangzik el a városi közegészségügyi és járványügyi szolgálat munká­járól. Márciusban a városi tanács elnöke beszámol a város 1982. évi költségvetési és fejlesztési alap tervének végrehajtásáról. A második napirendi pontban az 1980. évi tanácstagi válasz­tások óta eltelt időszak alatt végzett tanácstagi tevékeny­séget értékelik. Egy követke­ző tanácsülésen a tankötele­zettségi törvény végrehajtá­sáról esik szó. Beszámoló hangzik el Nagykőrös város egészségügyi ellátásáról, kü­lönös figyelemmel az 1982. évben végrehajtott átszerve­zés tapasztalataira. A szeptemberi ülésen az ügyrendi és igazgatási bi- ! zottság munkájáról számol be ‘ a bizottság elnöke. A városi vezető ügyész pedig tájékozta­tót ad a törvényesség helyze­téről városunkban. A tanács decemberi ülésén beszámoló hangzik el a végre­hajtó bizottság 1982—83. évi munkájáról és az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A napirend előadója a városi tanács elnöke lesz. Ugyanak­kor jelentés hangzik el az 1983. évi munkaterv végre­hajtásáról. A tanács és szer­vei újabb munkaervét is ezen az ülésen vitatják meg a ta­nácstagok. Ugyanezen az ülésen a városgazdálkodási vállalat munkájáról szóló be­számolót is megtárgyalják. A végrehajtó bizottság a jö­vőben is minden tanácsülés elé terjesztendő témát meg­tárgyal. Januárban csak a ta­nácsülés elé kerülő anyagot vitatják meg. Februárban sa­ját napirendként a családi és társadalmi ünnepeket szerve­ző iroda tevékenységéről szóló előterjesztést vitatják meg. Lakóbizottságról Az Arany János Filmszínház munkájáról, különös tekintet­tel a közművelődési igény fel­keltésére, az áprilisi ülésen esik szó. Ugyanakkor beszá­molót hallgatnak meg az igazgatási osztály munkájáról is. Fontos témák szerepelnek a májusi ülésen is. Akkor ke­rül napirendre a városban működő lakás- és garázsszö­vetkezetnél lefolytatott állami, felügyeleti vizsgálat tapaszta­latairól készített beszámoló. Még ugyanazon az ülésen, a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának ve­zetője tájékoztatást ad a vá­ros munkaerőhelyzetéről, ki­emelten a nyugdíjasok és a gyesen levők munkavállalási helyzetére és fejlesztésének lehetőségeire. Júniusban csak tanácsülés! anyagot tárgyalnak. A bizott­ság júliusban • Hazafias Nép­front városi elnökségével egvüttes ülést tart. Ezen a ta­nácskozáson értékelik a ta­nács és a HNF közötti együtt­működést, s meghatározzák az ebből e^edő további feladato­kat. A lakóbizottságok műkö­déséről szóló beszámolót a végrehajtó bizottság titkára terjeszti az ülés elé. Augusztus közepén beszá­moló hangzi : el a költségve­tési és fejlesztési al-.p tervé­nek első félévi teljesítéséről Ugvinakkor szó esik a pálya­kezdők beilleszkedéséről, élet- körülményeiről is, mely téma bizonyára sokakat késztet majd szólásra. Érdeklődésre tarthat számot a szeptemberi napirend is, amikor az új üzemelési formák bevezetésé­nek tapasztalatairól szóló elő­terjesztést vitatják meg, ki­emelve ezek szerepét az ellá­tás javításában. Az ötnapos munkahét bevezetésének ta­pasztalatai az oktatási és közművelődési intézmények­ben. Ez lesz a szeptemberi végrehajtó bizottsági ülés má­sodik napirendi pontja. Káderhelyzet A végrehajtó bizottság tag­jai az októberi ülésen jelen­tést hallgatnak meg a lakos­sági adóztatási feladatok vég­rehajtásáról. Ugyanakkor be­szélik meg a lakáshelyzet ér­tékelését és a város előtt álló feladatokat. A novemberi ülé­sen csak tanácsülési anyagot tárgyalnak. Decemberben pe- dik a városi tanács appará­tusának káderhelyzetéről és a személyzeti munkáról lesz szó. Ugyanezen az ülésen az áfész elnöke tájékoztatót ad a zöldség- és gyümölcsfelvá­sárlásról, különös tekintettel a Zöldérttől átvett tevékeny­ségre. Harmadik napirend­ként a GAMESZ tevékeny­ségéről hallgatnak meg beszá­molót a végrehajtó bizottság tagjai. k. K. A konzervgyár nyersanyagellátása Kevesebb volt a zöldborsó Közeleg az év vége, a szám­vetések, a leltár- és mérleg- készítés ideje. A Nagykőrösi Konzervgyár idei nyersanyag- ellátását tekintve zöldségfé­lékből összességében a gyár túlteljesítette feldolgozási ter­vét. A 74 ezer 70 tonna zöld­ségfelvásárlás helyett év vé­géig 76 ezer 400 tonna várha­tó. Ezen belül a tervezettnél kevesebb volt a zöldborsó, pa­radicsom, zeller, fokhagyma, vöröshagyma, viszont a terve­zettnél több volt a zöldbab, uborka, zöldpaprika, paradi­csompaprika, sárgarépa. Gyümölcsfélék közül 19 ezer tonnát vásároltak, a tervezett­nél ezer tonnával többet. A ter­vezettnél több volt a cseresz­nye, meggy, őszibarack, keve­sebb a köszméte, sárgabarack, és szilva. 1983-ra a gyár zöldségfel­vásárlás- terve 74 ezer 200 tonna, a várható zöldségszer­ződések mennyisége 78 ezer tonna. A jövő évi gyümölcs­felvásárlási terv 21 ezer 180 tonna, a várható szerződés 22 ezer 480 tonna. A kívánatosnál kevesebb a köszméte és birs, viszont a szükségesnél többre kívánnak szerződni almából, meggyből és körtéből. A kiskert-tulajdonosoknak már csak sárgahüvelyű henge­res bab és uborka, valamint szamóca, köszméte és birs szerződést tudnak ajánlani. A fajtakísérletek során a legbővebb termőnek az Early Wachs, Goldi roy sárgahüve­lyű babfajta mutatkozott. A tél folyamán a Nagykőrö­si Konzervgyár és a kertba­rát-klub közös előadást szer­vez. Itt szó esik majd az uborkatermesztésről, ismerte­tik majd az új fajtákat és a támberendezéses uborkaterme­lést. ' Dr. Konrád Zoltán Remekül birkózó gyerekek Városunkban, az új Petőfi iskolai sportcsarnokban ren­dezték meg az 1982/83-as tan- é-'i XVIII. téli úttörő-olimpia megyei birkózódöntőjét. A pajtások ezúttal kötöttfogás­ban mérték össze erejüket, két szőnyegen, lelkes és népes nézőközönség előtt és ünnepé­lyes formaságok között. Nyolc egyesületi szakosztály felké­szítésében 22 iskola (ebből 5 körösi) 77 fiatalja vetélkedett. Az összecsapások többsége jó küzdelmet hozott a lelkes és jól felkészült pajtások kö­zött. Főleg az alacsonyabb súlycsoportokban kellett ala­posan megküzdeni a tovább­jutást is jelentő dobogós he­lyezésekért. A körösi pajtások remekül szerepeltek, tizenhét versenyző közül öten (a súly­csoportok felében) megyei baj­nokságot nyertek és kilencen továbbjutottak a területi via­dalra. Eredményeik a követ­kezők voltak. A 35 kilogrammos súlycso­portban (18 induló): 3. Far­kas Zoltán (Nk. Petőfi isk.), 5—6. Kecskés Károly (Nk. Rá­kóczi isk.). 38 kg (11 fő): 1. Szőke Imre (Nk. Rákóczi isk.), 6. Törőcsik Zoltán (Nk. Pe­tőfi isk.), 41 kg (12): 3. Sipos Pál, 4. Farkas Csaba (mind­kettő: Nk. Petőfi isk.). A 4C kg-os csoportoan (6): 1. Hegedűs Ferenc (Nk. Petőfi isik.). A 49 kg-os csoportban nem volt körösi induló. Az 53 kg- osok versenyében (11): 3. Nagy Tibor, 4. Zoboki János (mindkettő: Nk. Petőfi isk.). 58 kg (5): 1. Tóthpál _,ászló (””:. Petőfi isk.). A 63 kg-os kategóriában (2): 1. Paros György (Nk. rany isk.). 68 kg (3): 1. Ko- pa Zsolt (Nk. Arany isk.). Nehézsúlyban: 3. Koselák Zsolt (Nk. Kossuth isk.). A közel ötórás viadal végén Tóthpál László kapta a kon­zervgyári KISZ-bizottság kü- löndíját, a legjobban szereplő k. rösiként. Felnőttek veresége Budapesten rendezték a felnőtt II. osztályú kötöttfo­gású csap. 'bajnokságot, 10 egyesülettel. Két vereség után kiestek a csapatok a további k-zdelemből. A körösiek a múlthoz képest fiatalabb ver­senyzőkkel, de többségében csak a csapatbajnokságon sze­replőkkel álltak ki és összeál­lítási nehézségek miatt a megszokottnál egy súlycso­porttal feljebb kellett szere­pelniük. Ceglédi VSE—Nagy­kőrösi Kinizsi 9-1, Diósgyőri VTK—Nagykőrösi Kinizsi 9-1. A körösi csapatban a követ­kező birkózók szerepeltek: Mécs, Szécsény D., Kudri (i), Sárosi T. (1), Susán, Apró, Strázsi Gy., Becze, Szabó A., Szuda és Halápi. S. Z. A téli nap fényében A szívem vitt el a Haty- tyú utcába. A nagy­kőrösi Alszegnek ez az egyetlen zsákutcája Gyermekkoromat itt éltem, egykori lakói mind szeret­tek, emléküket, ha akar­nám, se tudnám elfelejteni. Házainak száma nyolcról tízre szaporodott, de a ré­gi épületeket is felismerhe- tetlenül megváltoztatták új tulajdonosaik. Egyetlen ka­pun zörgethetek még annak reményében, hogy lakói nem néznek idegennek. Kiss Lászlóikhoz csengetek. A kinyíló kisajtó keretében fekete kendős, fehér hajú parasztasszony mér végig, alakja ma is férfias erőt sugárzó, arcán, szemében azonban nyomot hagyott a fájdalom. Vonásai megeny­hülnek, felismert. — Egyedül vagyok — mondja, miközben a kis­konyhába tartunk —, sze­gény Laci bátyám tavaly decemberben meghalt. A tüdőgyulladás egy nap alatt végzett vele. Nyolcvanegy éves volt. Én hetvenegy va­gyok, cukorbetegségem miatt diétáznom kell, de azért nem hagyom ám el magam — folytatja özvegy Fehér Sándorné, és szavai­nak bizonyságaként látom a kert frissen ásott részét. Bizony, meggyőződésem, hogy ő soha sem hagyja el magát. A második világhá­ború éveiben a tehenek nyakába tette a jármot, a szekérre az ekét, és napon­ta ment a húgával együtt szántani, vetni, kapálni, majd a termést betakaríta­ni Árbozra, Esedre, a Fe­ketére, a Rétre, a Zsírosba, a Nyilasba, mert hét he­lyen is volt földjük, szőlő­jük, s azt mind meg kellett művelni. A munkának és a mun­káért élt világéletében. Akárhogy kutatok gyermek­kori emlékeim között, pi­henni, szórakozni őt soha sem láttam. Azazhogy té­li estéken hülüt játszott ve­lem, egy különös kártyajá­tékot, s ma is fülembe cseng, amint sorozatos vesz­tésem után skandálva mondja versikéjét: „Ki a hülü? aki oszt, hát az előbb? aki most!” Ez volt talán az egyetlen szórakozása. Bár lehet, hogy az ő számára szórakozás­nak számított az is, amikor a jószág megetetése és a fejés után télen a rokkához ült és fonta a birkagyapjú- szálat, majd kötötte belőle a pulóvereket. Vagy szóra­kozásnak vélhette azt is, amikor a rétestésztát nyúj­totta, járva a fehér abrosz- szal bevont asztal körül, s az óvatos húzogafással gyak­ran cigarettapapír-vékony­ságúvá alakította a tésztát, hogy utána összehajtogat­va dió-, mák- és túrótölte­lékkel bélelje ki. Disznóto­rok alkalmával mindig ő mosta ki a belet, ő abálta a hurkához és sajthoz való húsokat, senki sem értette ezt úgy, mint Lidika néni, azaz özvegy Fehér Sándor-, né. Szóval, mindig csak dol­gozni láttam őt. Talán ezért is történhetett, hogy sok olyan dolog, ami ma már széles e hazában mindenütt természetes, Lidika néninél még meglepetésként hatott rám. Vegyük például azt, hogy rádiót hallgatott. Gyermek­koromban a Hattyú utca közepéig jutott el a villany- vezeték. Elképzelhetetlen­nek találtam, hogy Lidika néniék zsúpfedeles, vert falú házában egyszer ki­gyullad a villanyfény. Ma már cserépfedeles a háza, s abban villannyal hajtott mosógép is része lett a be­rendezésnek. Aztán meg az újság. So­ha egyetlen újságot sem láttam itt gyermekkorom­ban. Most itt van a Pest megyei Hírlap és a Szabad Föld azokat szokta „becéz­ni”, hogy az ő szavát hasz­náljam. — Mór nem dolgozom — mondogatja özvegy Fehér Sándorné —, a téesztől ka­pok 1700 forint nyugdíjat. Megélek. Disznót se tartok már. Amennyi hús kell ne­kem, megveszem a boltban. Szavaiból nyugalom árad. Nem szorul ő senkire, amit kell, mindent meg tud csi­nálni. Szóba kerülnek az egykori földdarabkák, ame­lyek beolvadtak a téeszek- be. Most ha valaki azzal jönne, hogy visszaadja őket, vas villával zavarná ki a ka­pun őkéimét. Nem is csoda, hiszen a hét pici birtok a napkelté­től napnyugtáig tartó robo­tolást jelentette számára. Elmúlt az a világ, nem jön, ne is jöjjön vissza soha! Sok ilyen idős ember él Nagykőrösön, mint Lidika néni. Ha meg merném is kérdezni tőlük: életüknek fiatalságuk vagy öregsé­gük-e a boldogabb szaka­sza, nehéz lenne számukra a válasz. ár kifelé tartok a Hattyú utcából, s a gépkocsi visszapillan­tó tükrében látom, özvegy Fehér Sándorné hosszan néz utánam. Alakját beara­nyozza a téli nap szelíd fé­nye. Cseri Sándor M Fogászati és testápolási vetélkedő Sok hasznos tanácsot kaptak A Magyar Vöröskereszt a háborúban és a békében, mindannyiónk egészségét szol­gálja. Nagykőrösön is erős társadalmi szervezetté fejlő­dött, mely célkitűzései sorá­ban töretlen hittel ápolja a béke nagy gondolatát. A Vöröskereszt nagykőrösi városi szervezete, Bodrogi Ist­vánná titkárral, eredményesen dolgozik az életeket mentő ön­kéntes véradás érdekében. Minden alkalmat megragad olyan rendezvények lebonyo­lítására, melyek az életet, egészséget és jövőt szolgálják. Ilyen rendezvénye volt a na­pokban a Vöröskeresztnek a fogászati és testápolási vetél­kedő, melyet szerdán délután tartottak meg az Arany János Művelődési Központ ifjúsági klubházában. A több mint félszáz közép- és általános iskolás kislány és kevés fiú részvételével meg­tartott vetélkedőt Bodrogi Istvánná vöröskeresztes titkár nyitotta meg és Fülöp Mag­dolna tanárnő, a Vöröskereszt ifjúsági felelőse vezette le. A zsűri elnöke dr. Réti Mária fogorvos volt, mellette, mint bíráló bizottsági tagok: Ger­mán Istvánná városi úttörőel­nök és a városi tanács részéről Szabó Dénes egészségügyi fő­előadó foglalt helyet. Először a kilenc csapatnak a kiosztott fogászati totó kér­déseire kellett felelni. Például, hogy az erős rágást igénylő ételek fogyasztása milyen ha­tással van a fogakra? Melyik kenyér egészségtelen a fogak­nak. Majd több vetélkedő pan­tomim mozdulatokkal bemu­tatta az esti lefekvés előtt va­ló helyes fogmosást és tisztál­kodást. A szünet után a vetél­kedők Fogorvosi rendelőben címen ügyes riportokat készí­tettek, melyekben számos hasznos fog- és testápolási ta­nács hangzott el, s Réti Mária fogorvost is megkérdezték. A vetélkedő almaevési verseny­nyel zárult. A zsűri döntése alapján a versenyben első lett a 224-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet csapata. Tagjai: Barta Jó­zsef, Nagy Ferenc, Jánoskovics Bertalan, Szőke Attila, és Szakócz Tibor. A második az Arany János Gimnázium kol-s légista leánycsapata, a harma­dik szintén az Arany János Gimnázium leánycsapata. Az általános iskolások közül első az Arany János iskola csapata lett. Tagjai: Dobos Ferenc, Eg­ri Álmos, Imecs Olga, Bartkó István, Biró Anita. A máso­dik a Kossuth Lajos, harma­dik pedig a II. Rákóczi Ferenc általános iskola csapata lett. A vetélkedők díjakat kaptak. A fogápolásról ügyes rajzokat készített tanulókat is megju­talmazták. A vetélkedőn a résztvevők sok hasznos tanácsot és buzdí­tást kaptak a rendszeres, he­lyes fog- és testápolásra, ami, bizonyára elősegíti, hogy a jö­vőben kevesebb legyen majd a rossz fogú és fogatlan ember, Kopa László Mozi A 3. számú firbázis. Színei angol tudományos-fantaszti­kus film (16 éven felüliek-* neki) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Kétarcú felderítő. Szinkrpni- zált szovjet kalandfilm, fél 6- kor és fél 8-kor. ! Színház A kecskeméti Katonai Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Bánk bán. Szakmunkás bér­let. : - t .SSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom