Pest Megyei Hírlap, 1982. december (26. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-19 / 298. szám

6 !xM^ap 1982. DECEMBER 19.' VASÁRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 tam, ezután sem jöttek. Ezek után gyanakszom: húzzák az időt, megvárják, amíg lejár a jótállás, s csak azután jönnek megjavítani, mert akkor már fizetnem kell... Jancsó János Vác ★ Olvasónk panaszával megkeres­tük Fejér Istvánt, a Tigáz buda­örsi kirendeltségének vezetőjét. Azt a választ adta, hogy semni- képp sem azért késik a javítás, mert arra vártak, hogy lejárjon a jótállási idő. Utánanézett, miért nem javították meg olvasónk ké­szülékét. Kiderült, hogy Vácott csak két dolgozójuk van, egyikük szabadságát töltötte, a másik pe­dig még nem vett részt azon a tanfolyamon, amelyen ezt a típusú készüléket alaposan megismerhet­te volna, ezért nem vállalkozha­tott a javításra. Olvasónk készülé­két bejelentésünk napján megja­vították. Sajnos, a jövőben is elő­fordulhat, hogy egy-egy hiba ja­vítása elhúzódik, mert a Tigáz lét­számgondokkal küszködik. Vácott 2800 fogyasztó van, s a több ezer készülék javítása, karbantartása két szerelő feladata — nem csoda, ha néha nem tudnak azonnal ki­menni a bejelentőhöz. Kézikönyv Régóta keresem a könyves­boltokban a Gabonaipari ké­zikönyv technológiai folyama­tokról és áruismeretekről szó­ló kötetét. Sajnos, sehol sem kapható, pdig nagy szükségem lenne rá. Kérem, segítsenek megszerezni ezt a könyvet, az se szervezőknek és azoknak a lá­nyoknak, asszonyoknak, akik kiszolgáltak bennünket, a ked­vességüket, s köszönjük a kitű­nő zenét. Kovács János Tápiószele Könyvtárunk Az olvasó népért mozgalom kiszélesítéséért sokat vállal­nak a könyvtárak több ezres, sőt, nagyobb településeken több tízezres könyvállomá­nyukkal. Nemcsak szépirodal­mi műveket találunk itt, ha­nem tudományos munkákat, szakkönyveket is. Magam is könyvtárlátogató vagyok. Ahányszor belépek a negyven­ezres budakeszi könyvtárba, minden alkalommal eszembe jut az egykori, háromszáz kö­tetes könyvtárunk. Az duzzadt fel ekkorára az utóbbi 25 év­ben. A két háború közötti idő­szakban jó, ha ezer könyv volt az egész településen. A mosta­ni könyvtár állványai között öröm sétálni. Nem egyszer lát­tam, hogy az emberek megsi­mogatják a szépen sorba tett köteteket, örülnek, hogy a szá­mukra fontos művekhez hely­ben hozzájuthatnak. Elgondol­kodtató, hogy vannak olyanok, akik még sosem jártak ebben a szép könyvtárban. Sokan ta­lán azt sem tudják, hogy a földszinten van egy tágas, vi­lágos olvasószoba, ezt főleg azok veszik igénybe, akik nem tudnak felmenni a második emeletre. Ha az olvasóterem­ben nincs meg a keresett könyv, az ott dolgozók közül mindig akad valaki, aki szíve­sen segít és lehozza a kért mű­vet. Csaknem száz napi- és he­tilap, valamint folyóirat jár a könyvtárnak — az érdeklődők helyben elolvashatják. A látogató évi három forin­tot fizet beiratkozási és hasz­nálati díjként — ez az összeg kevés. Társadalmunk érdeke az, hogy minél több legyen a képzett, sokoldalú ember. Fon­tos az állandó Ismeretszerzés és -bővítés, érdgmes könyvtára­kat létesíteni és fenntartani. Padányi Lajos Budakeszi Meglepődtem Nemrég Gyömrőre kellett utaznom, az ottani egészség­házban laboratóriumi vizsgá­laton vettem részt. Délután a tanácsháza előtti buszmegálló­ba mentem. Többen várakoz­tak már ott, de egyikük sem tudta, mikor megy a legköze­lebbi busz, amellyel a vasút­állomásra utazhatnánk. Hiába kerestük a menetrendet, csak a helyét találtuk, valakik — ta­lán gyerekek — letépték. A közelben egy taxi állt, a vezetője barátságosan felaján­lotta, hogy elvisz a vasútállo­másig, mert — mint mondta — csak háromnegyed óra múl­va jött volna busz. Biztatott, szálljak csak be nyugodtan, ingyen is elvisz, mert látja, hogy bottal járok. Elfogadtam a meghívást. Űtközben beszél­gettünk, s amikor megtudta, hogy sülysápi vagyok, nagyon megörült, mert neki is élnek településünkön ismerősei. Hamarosan az állomásra ér­tünk. Kezet fogtunk, elbúcsúz­tunk, ő még utánam szólt, hogy szívesen elvisz Sülysápra is, ha akarom, de ezt már nem fogadhattam el. Sajnálom, hogy nem tuda­koltam meg a nevét, így csak név nélkül mondhatok neki köszönetét, amiért ilyen ked­vesen segített egy idős embe­ren. Krátky László Sülysáp Teatűzhely Van egy régi teatűzhelyünk. Még használható lenne, de saj­nos, a platni elrepedt, s itt, a faluban hiába próbálunk sze­rezni. Érdeklődtünk a vas-mű­szaki boltban, de nem szoktak kapni. Hol szerezhetnénk be? Ferencz József Tököl ★ A teatüzhelyeket a Salgótarján! Vasöntöde és Tűzhelygyár készíti. Megkerestük a gyártót, s ígéretet kaptunk, hogy utánvéttel külde­nek egy tűzhelylapot olvasónk cí­mére. Hozzászólás cikkünkhöz Biztonsági okokból Valóban nem tudják? Elölről kezdődne minden A Pest megyei Hírlap 1982. december 12-i számának Pos­tabontásában Borozót ne! cím­mel közöltük kilenc ceglédi olvasónk levelét. Olvasóink azt kérték, ne legyen a Kos­suth Ferenc utca 22—26. szá­mú épület alatti garázsokban borozó, ezeket a helyiségeket bizonyára más célra is fel le­hetne használni. Javasolták, hogy a garázsokat ne adják ki üzletnek, hanem autókat tá­roljanak ott, illetve — ha erre nincs igény — rendezzenek be tejboltot az épület alatt, arra nagyobb szükség lenne. A le­vél után közöltük az illetékes — Sajgál Tamás műszaki osz­tályvezető — egy korábbi vá­laszát a garázsokkal kapcso­latban, mely szerint a gará­zsokra nincs vevő, ezért kény­telenek azokat üzlet céljára kiadni. Telexlevél érkezett a megje­lent írással kapcsolatban Ceg­léd város Tanácsától, Sajgál Tamás műszaki osztályvezető és Lakos Lászlóné dr. terme­lés-ellátási osztályvezető-he­lyettes aláírásával. A lakosság pontos tájékoztatása érdeké­ben az alábbiakat közlik: „A Kossuth Ferenc utca 22—26. számú épület jellege és elhe­lyezkedése nem teszi lehetővé minden tekintetben a föld­szinti helyiségek garázsként Pontosan egy esztendő késés Kétszer ad, aki gyorsan ad Én csalódtam az emberekben — így kezdi levelét Sípos Fe­renc nagykőrösi olvasónk. A csupa nyomtatott betűs sorok csak vázlatosan közük a lénye­get. A levél írója 28 éves, szü­letése óta járóképtelen, még írni és olvasni is egyedül, ön­szorgalomból tanult meg. Ta­valy nyáron édesapja meghalt, azóta ketten élnek együtt az édesanyjával. Ebből adódik a gond: a fiatalembernek csak utcai tolókocsija van, s abból egy ember — különösen egy gyenge asszony — nem képes a beteget kiemelni. Sípos Ferenc­nek mentőötléte támadt: ír a nagykőrösi mozgássérültek egyesületének, és segítséget kér, szerezzenek számára egy szobai tolókocsit, abból ugyan­is édesanyja is ki tudná emel­ni. Öröm Kérése meghallgatásra lelt. A nagykőrösi Trakis egyik szo­cialista brigádja vállalta, hogy elkészíti a kocsit, méghozzá társadalmi munkában. Olva­sónk boldog volt, úgy tűnt, ha­marosan könnyebb lesz az éle­tük, hiszen a brigád azt igér­— Ki adja majd át a kocsit a betegnek? — A helyi mozgássérültek egyesületének és a városi vö­röskeresztes szervezetnek a vezetői. Jancsó Károly hozzáfűzte: a kocsi a szerkesztőség sürgeté­se nélkül is elkészült volna ... Ez nem kétséges, s az is igaz, hogy dicséret illeti a brigádot, amiért vállalta ezt a munkát. Mégis szebb lett volna az ünnep, ha már az első határ­időre elkészül az ajándék, ha Sípos Ferencnek nem kell kí­nos helyzetbe hoznia magát azzal, hogy sürgeti az ajándé­kozókat. Egészein biztos, hogy valóban nagy problémák me­rültek fel, amelyek miatt ala­posan elcsúsztak az ígért ha­táridővel, de talán érdemes lett volna jobban odafigyelni erre az ígéretre. Üröm Kétszer ad, aki gyorsan ad — tartja a mondás. Ha válla­lunk valamit, különösen, ha azt vállaljuk, hogy segítünk va­lakin a bajban, nem szabad ígéretünket könnyelműen ke­zelni. Az ilyesfajta adott szó rendkívüli jelentőségű, mert ha megszegjük, nem vonhatnak bennünket felelősségre, hiszen nem okozunk anyagi kárt, ha nem teljesítjük vállalásunkat. Valamilyen kárt mégis oko­zunk — pedig tulajdonképpen nem történt semmi, csak a se­gítség nem akkor érkezett, amikor a legszebb lett volna. Késett egy teljes esztendőt... Pável Melinda való használatát az utca egyre növekvő forgalmi terhelése miatt. Üzlethelyiségként vi­szont nagyobb biztonsággal le­het kihasználni, segítve ezzel a környék jobb kereskedelmi ellátását is. A tanácsi kijelö­lésnek megfelelően a követke­ző üzletek fognak az érintett garázsokban működni: virág- kereskedés, dohány- és bazár- árubolt, alkoholmentes eszp­resszó (süteményesbolt), alko­holmentes büfé és falatozó (fi­nom falatok boltja), divatáru­kereskedés és gyermekruháza­ti bolt. A felsorolt üzletekből öt még üres, illetve most foly­nak a belső átalakítások. Té­ves volt az a közlés, miszerint nincs vásárló a garázsokra, mert ezeket fel sem ajánlotta az OTP magánszemélyek ré­szére az említett közlekedés- biztonsági okokból kiindulva és a kereskedelmi ellátás ér­dekében. A városnak ebben a térségében borozó nyitását nem tervezzük, lejivó nyitásá­ra viszont a feltételeket két éven belül meg akarjuk te­remteni. A tájékoztatás pontos. Nem egészen érthető azonban, miért csak most derplt ki, hogy a garázsok nem alkalmasak ga­rázsnak? Ha eleve üzletnek tervezik, nem lenne most szükség belső átalakításokra. Tudjuk, hogy szükség van üz­letekre, hiszen a panaszosok is azt írták, kellene egy tej­bolt. Arra csak két éven belül lesz lehetőség — kár, pedig az is alkoholmentes ... Szerkesztői üzenetek D. J., Vác: Köszönjük, hogy utánanézett a Fö-ldvári téri la­kótelep ABC-áruháza hűtőjé­nek. Ismét felvesszük a kapcso­latot az illetékesekkel. Egyetér­tünk: nem az a lényeges, hogy pontosan hol van az üzlet, hanem hogy végre megnyugtatóan intéz­kedjenek, s ne legyen zaj a kör­nyéken. I. M., Veresegyház: Levelében szóvá teszi, hogy a kéményseprők általában olyankor mennek söpör­ni, amikor az lehetetlen, mert a kályhákban ég a tűz. Megkérdez­zük az illetékeseket, nem lehetne-e hasznosítani az ön javaslatát, s ér­tesíteni a lakosságot arról, mikor mennek kéményt tisztítani. K. S.-né, Kiskunlacháza: Leírja véleményét arról, hogy a Petőfi- szobor jó helyen van, nem szabad elmozdítani. Javasolja, hogy az autók parkoljanak távolabb, mert ha éppen a cukrászda előtt lenne a parkolóhely, a süteményeket és a fagylalté# belepné a por. a füst. Ügy véljük, nem szükséges a szo­borral tovább foglalkoznunk, a település lakói döntsék el, mi le­gyen a sorsa. T. V., Szentmártonkáta: Javasol­juk. tegye szóvá az orvosi ren­delőben a bejelentőfüzet szüksé­gességét. Egyetértünk, valóban jó megoldás lenne, de ezt ott, hely­ben kell megbeszélniük. S. L., Dunakeszi: Beszámol ró­la, bár már egyszer írta nemrég lapunknak, hogy a dunakeszi új­ságárusoknál nem megfelelő a vá­laszték, és a helyzet semmit sem változott. Levelét továbbítjuk a Budapest-vidéki Postaigazgatóság­hoz, s a választ majd közreadjuk. baj, ha nem új, csak használ­ható legyen. László Józscfné Páty ★ Mi is érdeklődtünk a könyves­boltokban, de eredménytelenül. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat jelzőszolgálatától a következő fel­világosítást kaptuk: a kézikönyv i két kötete kapható, de éppen az, amelyre olvasónknak szüksége lenne, kifogyott, s nem is lesz a közeljövőben. Felírták olvasónk nevét és címét, s a budapesti központi antikváriumban elője­gyezték, ha beérkezik ez a kötet, . értesítik. Másoknak is van le­hetőségük egyes ritka, keresett könyvet előjegyeztetni a központi antikváriumban. Az is előfordul- * 1 * * * S. hat, hogy olvasóink közül valaki­nek van ilyen könyve, és ha nincs arra szüksége, talán átadja olva­sónknak. Címét megtudhatja a szerkesztőségben. Biztosíték Vettünk egy akkumulátor- töltő készüléket, amelyet az Elektrotechnika Ipari Szövet­kezet gyárt. Nagyon praktikus, könnyű, de egy baj van vele: hiába keresünk hozzá biztosí­tékot, márpedig e fontos al­katrész nélkül használhatatlan. A másik gondom is az akku­mulátorral kapcsolatos, Sehol sem lehet kapni kénsavat, pe­dig magunk is feltölthetnénk. Így el kell vinni a szerelőhöz a kocsit — nem lenne egysze­rűbb, ha árusítanának savat? Balog Ferencné Cegléd ★ Megkerestük az akkumulátorul­tő gyártóját alkatrészügyben, s azt a felvilágosítást kaptuk, hogy amennyiben beviszik a szövetkezet szervizébe a készüléket, azonnal kicserélik a biztosítékot. A cím: Budapest XIII., Fürst Sándor ut­ca 24. Olvasónk másik kérdésére Tóth István, az ÁFÖR osztályveze­tője válaszolt: eddig a vállalat nem foglalkozott kénsav árusításával, most kerül bevezetésre. December második felében, de legkésőbb a hónap végén valamennyi nagyobb töltőállomáson kapható majd ak­kumulátorsav. Egyliteres flako­nokban árusítják majd. Kérdé­sünkre, hogy elegendő sav lesz-e, azt a választ kaptuk, hogy még nincsenek a vállalatnak ilyen irá­nyú forgalmi tapasztalatai, de va­lószínűleg nem lesz fennakadás, mert a gyártó szövetkezet készen áll a megrendelt mennyiségen fe­lüli szállításra is. Találkozó ______ A k özelmúltban a nagykátal szakmaközi bizottság öregek napjára hívta meg a nyugdí­jasokat. A Bartók Béla Műve­lődési Központban gyűltünk össze, megható beszédet intéz­tek hozzánk, utána pedig meg­vendégeltek bennünket. Na­gyon jól éreztük magunkat ezen a találkozón, köszönjük a Ködlámpa Jó ideje keresek Trabant személygépkocsihoz hat voltos kürtrelét. Sajnos, nem kapok. Ködlámpát szeretnék felszerel­ni az autómra, ehhez lenne szükségem erre az alkatrészre. Kérem, tájékoztassanak, hol juthatnék hozzá egy reléhez? N. I. Pomáz tAt Olvasónk kérésével megkerestük a Keravill vevőszolgálatát. Sajnos, jelenleg egyetlen szaküzletben sincs 6 voltos kürtrclé. Javasoljuk olvasónknak, hogy próbálkozzon magánkereskedőnél, illetve autó­villamossági szakembernél, való­színű, hogy így hozzájuthat ehhez az alkatrészhez. Megvárják Még november közepén el­romlott a Hévíz szuper V 4 földgázüzemű vízmelegítőm. Telefonon bejelentettem a ki- rendeltségnél a hibát. Néhány nap múlva megjelentek a sze­relők, átvizsgálták a készülé­ket, és közölték, hogy nem tud­ják megjavítani, csak két nap­pal később. ' Vártam, de nem jöttek. Új­ra telefonáltam, és emlékez­tettem őket ígéretükre. Azt válaszolták, tartózkodjak ott­hon, mert jönnek. Hiába vár­takarítás. Érdemes lenne össze­fogni a lakóknak, a tanácsnak és a termelőszövetkezetnek — ez bizonyára nem lehetetlen. Másutt sikerrel járt! Tizennégy aláírással érkezett a levél a bagi Arany János ut­cából. Az ott lakók segítséget kérnek, mert helyben senki sem orvosolja panaszukat. Mi­ről is van szó? Az Árpád ut­cában nagy gödör van, ide hordják a környékről az épí­tési törmeléket, sőt, a háztar­tási hulladékokat is. Kérték, a szeméthegyet túrássá le a ta­nács a gödörbe, annek kettős haszna lenne; idővel betemet­nék a gödröt, másrészt a kör­nyéket elcsúfító hulladékok is eltűnnének szem elől. Miért nem teljesíti a lakók kérését a tanács? — erről kér­deztük Jamrik Lászlót, Bag község Tanácsának elnökét. — Tudunk a gondról, s szó volt erről a legutóbbi tanács­ülésen is. Amint lesz rá lehe­tőség, megcsináltatjuk. — Milyen lehetőségről van szó? — A tanácsnak nincs gépe. Bérelnünk kellene valahonnan. Ezeknek a munkagépeknek na­gyon magas a bérleti díjuk, két-három napra sokba kerül­ne. Ráadásul utána elölről kez­dődne minden, újra odahorda­nák a szemetet, a törmeléket. Sajnos, ezt nem tudjuk meg­akadályozni, pedig egyszerű lenne, hiszen a környékbeliek biztosan tudják, ki vitte oda a szemetét. — A termelőszövetkezet nem tud segíteni a bajon? — kér­deztük Kovács Lászlótól, a Pe­tőfi Tsz elnökétől. — A termelőszövetkezetnek a tanáccsal van szemétszállí­tási szerződése, de jelenleg nincs az eltakarításra alkal­mas gépünk. •. Minden marad tehát a ré­giben, illetve mégsem, mert a szemétdombok egyre nőnek, végül valóban komoly nehéz- »égekbe ütközik majd az el­fogalmazott, mert hogyan néz az ki, hogy az ember bepana­szol valakit azért, mert nem tett meg egy szívességet? Megkerestük mi is a Trakist, s érdeklődtünk, mi akadályoz­za a szobai tolókocsi elkészül­tét? Jancsó Károly párttitkár adott felvilágosítást. — Sajnos, hiába kaptunk se­gítséget — mondta. — A ko­csival nagyon sok műszaki probléma volt. Ha a rajz sze­rint készítettük volna el, nem felel meg a célnak. Át kellett terveznünk, ezért nem készül­hetett el az ígért időre. — Mikor kapja meg Sípos Ferenc a kocsit? — Várhatóan december hú­szadika körül elkészül, s ki­szállíthatjuk a beteg lakására. Már csak a kárpitozás maradt hátra, most dolgoznak rajta a Szabóipari Ktsz-ben. — Egészen biztos, hogy most elkészül a kocsi? — Igen, most már nem toló­dik el a határidő. — Társadalmi munkában ké­szítik? — Igen. Sem munkadíjat, sem anyagárat nem kérünk. A hegesztőgépszerelő brigád vállalta ezt, Székelyhidy Tibor irányításával. te, 1981 decemberéig elkészí­tik a tolókocsit. Elmúlt a december, aztán még néhány hónap, de a kocsi nem készült el. Ez év májusá­ban felkereste Sípos Ferencet néhány vöröskeresztes aktíva a Nagykőrösi Konzervgyárból, ők is tudomást szereztek a prob­lémáról, s megpróbáltak segí­teni. Felvették a kapcsolatot a Trakissal, érdeklődtek, miért nem készült el a kocsi az ígért időre? Gond Megcsinálják — hangzott a válasz —, de van egy kis gond: nincs rajzolójuk, aki elkészí­tené a tervet. A konzervgyári vöröskeresztesek megkérték saját rajzolóikat a gyárban, és elkészítették a vázlatot. Átad­ták a Trakisnak, abban a hi- szemben, hogy a továbbiakban semmi sem akadályozza a bri­gádot ígérete beváltásában. A következő határidő augusztus eleje volt — a kocsi ezúttal sem készült el... Sípos Ferenc várt egy hóna­pot, kettőt, s amikor a novem­ber is elmúlt, de a kocsi nem érkezett meg, levelet írt szer­kesztőségünknek. Szégyenlősen

Next

/
Oldalképek
Tartalom